Kifejezéskereső
Pécsely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 27.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
[1] A rendelet célja a település épített örökségének és egyedi településképének védelme, jellegzetes, értékes, vagy hagyományt őrző területei építészeti arculatának és településszerkezetének megőrzésével az építészeti és a táji értékek, valamint az örökségvédelem elveinek együttes figyelembevételével.
[2] Pécsely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)–h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXLX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII. 15.) Korm. rendelet 70. § a) pontjában és 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítész, örökségvédelmi hatáskörében eljáró Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Honvédelmi Minisztérium, továbbá a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI. 8.) Kormányrendelet alapján elfogadott, Pécsely község Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségről szóló 10/2017.(VII.14.) számú határozata szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a község közigazgatási területén:
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez vagy végeztet, illetve azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben – megváltoztatja,
d) olyan ingatlannal rendelkezik, amelynek területén az a) - c) pontban felsorolt tevékenységeket végzik.
2. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszüntetésének szabályai
2. § (1) A helyi védelem alá helyezési és annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban, az önkormányzat hivatalának címezve.
(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indokolását,
c) a kezdeményező nevét vagy megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
d) a védendő érték jellegétől függően, külön jogszabályban megállapított jogosultsággal rendelkező szakértő által készített értékvizsgálatot, amely feltárja és részletesen meghatározza a ténylegesen meglévő, a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték értékhordozó elemeinek meghatározását, a javaslat indoklását, valamint – amennyiben ismert – építéstörténeti összefoglalót.
(3) Helyi védelem akkor szüntethető meg, ha a védetté nyilvánításkor fennálló értékek elpusztultak, vagy helyre nem állíthatóan károsodtak és ezt értékvizsgálat alátámasztja.
(4) A helyi védelem megszüntetését kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
c) a kezdeményező nevét vagy megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
d) a védendő érték jellegétől függően, külön jogszabályban megállapított jogosultsággal rendelkező szakértő által készített értékvizsgálatot, amely igazolja a védett érték megszűnését vagy helyre nem állítható károsodását,
e) tartószerkezeti szakvéleményt, ha a helyi védett építmény tartószerkezetében keletkezett olyan károsodás, amely helyre nem állítható és életveszélyes állapot kialakulásához vezethet.
(5) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott adatokat és munkarészeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül eltelik, a polgármester a javaslatot elutasíthatja, vagy intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.
(6) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelem elrendelésével és a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntést megalapozó előterjesztés felelőse a települési főépítész.
(8) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről szóló tájékoztatást, valamint az értékvizsgálatot és/vagy szakvéleményt az önkormányzat honlapján 15 napon belül közzé kell tenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a (6) bekezdés szerinti érdekelteket.
(9) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(10) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:
a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat és/vagy szakvélemény, valamint
b) a (6) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek és
c) az önkormányzati főépítész véleményének figyelembevételével dönt.
(11) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a (6) bekezdés szerinti érdekelteket.
(12) A helyi védelem alá helyezést és a helyi védelem megszüntetését elrendelő képviselő-testületi döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.
(13) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül, annak közzétételével egyidejűleg a helyi védelem megszűnik, a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését, a képviselő-testület pedig törli a védelem elrendelését az önkormányzati rendeletből.
3. A helyi védett értékek meghatározása
3. § (1) A rendelet 4. mellékletében lehatárolt alábbi területek helyi területi védelemben részesülnek:
a) Ófalu: a Fő utca mindkét oldala, a Vásártér és Iskola utcák északnyugati oldala és 310-325, 328, 384, 385, 387-390 helyrajzi számú ingatlanai, a Templom utca mindkét oldala, a közök területei, a Hosszú utca, valamint a református templom és telke.
b) Külterület: Történelmi szőlőhegyek területe: Hideg-hegy, Derék-hegy, Zádor-hegy, Cina-völgy, Szekrény-völgy, Kútfő, Fecskefarki-dűlő, Öreg-hegy, Bogoma, Új-hegy, Nyáló-hegy, Meggy-hegy, Kispécsely-hegy (dűlő).
(2) A területi védelem az (1) bekezdésben meghatározott területeken
a) a településszerkezet,
b) a telekstruktúra,
c) az utcavonal-vezetés,
d) az utcakép,
e) a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére
irányul.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények meghatározását az 2. melléklet tartalmazza, a műemléki védelemmel érintett ingatlanok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
4. A helyi védett értékekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek
4. § (1) Tilos a helyi védett érték veszélyeztetése, megrongálása.
(2) A helyi védett építményt az értékéhez, jellegéhez, történeti jelentőségéhez méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani.
(3) A helyi védett építménynek és telkének használata és funkcióváltása során csak a védett értékeket nem veszélyeztető, fenntartható használatnak és gazdasági fenntarthatóságnak van helye.
(4) A helyi védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(5) A helyi védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését e célnak megfelelő használattal kell biztosítani.
5. § (1) A helyi védett érték felújításához az Önkormányzat pályázat útján támogatást nyújthat.
(2) A támogatás szükséges feltétele, hogy
a) a támogatott építési tevékenység jogszerű és szakszerű legyen,
b) a folyamat résztvevői rendelkezzenek a megfelelő jogosultsággal és képesítéssel,
c) gondoskodjanak a védett érték megőrzéséről és megóvásáról.
(3) Ha a (2) bekezdésben felsorolt feltételeket az építés ideje alatt vagy az azt követő öt évben megszegik, a támogatást vissza kell fizetni.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás kötelezően tartalmazza:
a) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
b) a védelem típusát (egyedi vagy területi védelem),
c) a védett érték címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,
d) helyi egyedi védelem esetén a védett érték rendeltetését,
e) a védelem alapjául szolgáló értékvizsgálatot.
(3) A nyilvántartás tartalmazhatja továbbá:
a) a helyi védelem indoklását,
b) a tulajdonos, kezelő nevét, címét,
c) az épület fotódokumentációját,
d) a védett érték felmérési terveit és állapotfelmérésének adatait,
e) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart,
f) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat és
g) a helyreállítási javaslatot.
(4) A nyilvántartás vezetéséről a települési főépítész gondoskodik.
7. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt - annak értékeit nem sértő módon - az Önkormányzat e célra rendszeresített egységes táblával megjelölheti.
(2) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
5. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
8. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Az egykori Nagypécsely településrész területe,
b) Az egykori Nemespécsely településrész területe,
c) Az új falurész,
d) Történelmi szőlőhegyek területe.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.
6. A település teljes területére vonatkozó általános építészeti követelmények
9. § (1) A tetőfedő anyagok közül csak a fekete, a szürke, a fehér, az okker, a homokszín, az agyagszín, a tégla-, terrakotta vörös színűek és ezek árnyalatai, illetve természetes építőanyagok (természetes pala, nád, fazsindely) használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
(2) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak fehér és szürkével kevert, erősen tört színek alkalmazhatók.
(3) A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek az épület minden közterületről látható teljes homlokzati felületére ki kell terjednie, a lábazatot is beleértve.
(4) Természetes kő használata esetén a helyi, illetve a környező településeken bányászott mészkövet kell előnyben részesíteni.
(5) Fautánzatú műanyag- vagy fémfelület - fautánzatú műanyag nyílászáró kivételével - nem alkalmazható.
(6) Kizárólag tájhonos növényfajok és azok faiskolai változatai ültethetők, melyek a helyi ökológiai adottságokhoz alkalmazkodnak. Idegenhonos növények telepítése nem megengedett.
7. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) Új épületek építése, meglévők átalakítása, bővítése a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó, a hagyományos épületekhez igazodó tömegformával és arányrendszerrel, a település meglévő építészeti és környezeti értékeit tiszteletben tartva történhet.
(2) A 380/1, 381 és 377/1 helyrajzi számú földrészletek intézményi és gazdasági rendeltetésű épületei kivételével kizárólag magastetős épület helyezhető el 37-45° tetőhajlásszöggel. 37°-nál alacsonyabb hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án, de legfeljebb 40 m2-en létesíthető, kivéve az ilyen tetővel épült meglévő házak bővítésének esetét, illetve az ilyen tetővel épült főépület telkén elhelyezett melléképületet.
(3) Kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.
(4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)
a) hajlásszöge – tetőfelületre történő telepítésnél - a tetősík hajlásszögétől nem térhet el,
b) csak téglalap alakban telepíthető (lépcsős, T, L vagy egyéb összetett kontúrral nem).
(5) Új épületek esetében a héjazatba integrált - azzal megegyező színű - napenergiát hasznosító berendezéseket előnyben kell részesíteni.
(6) Az épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása csak az egész épületre kiterjedő, átfogó építészeti koncepció alapján lehetséges.
(7) A magánterületen elhelyezett kültéri, térszín feletti gépészeti berendezéseket, közmű-becsatlakozási műtárgyakat a közterület felől növényzettel kell eltakarni.
(8) A telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat biztosítása érdekében szükséges (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés, stb.).
(9) Rönkház, gerendaház, lakókocsi, épületpótló konténer, ideiglenes épület, mobilház, jurta, glamping sátor, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(10) Elektronikus hírközlési antennát lehetőség szerint közterületről nem látható formában kell elhelyezni.
(11) Magánkertek és közterületi zöldfelületek kialakításánál az 5. mellékletben felsorolt, illetve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján ajánlott növényfajokat javasolt használni.
(12) A természeti és természetközeli területek és értékek megőrzendők, megóvásukat biztosítani kell, ennek érdekében kizárólag a meglévő tájhasználathoz igazodó természet- és környezetkímélő tájhasználat folytatható.
(13) Az érintett ingatlanok művelési ága csak indokolt esetben, elsősorban a jobb környezeti állapot elérése érdekében változtatható meg.
(14) Az egyedi tájértékek a helyszínen megőrzendők.
8. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A helyi védett érték helyreállítása és használata során törekedni kell a korábban – az eredeti érték csorbításával – eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok és berendezési tárgyak visszahelyezésére.
(2) Helyi védett építmény korszerűsítése – különösen az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felújítás – nem okozhatja a helyi védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.
(3) A helyi védett érték egésze nem bontható el.
(4) A helyi védett érték részlegesen akkor bontható el, ha
a) egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges,
b) helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy
c) utólag létesített, értékkel nem bíró építményrész eltávolítását célozza,
és a beavatkozás a méltó használat érdekében, az általános védelmet illetve a védettséget megalapozó értékek helyreállíthatatlan sérelme nélkül megvalósítható.
(5) Helyi védett építmény terepcsatlakozásának szintje csak akkor változtatható meg, ha a beavatkozás a védettséget megalapozó építési korszakra jellemző terepcsatlakozás helyreállítására irányul.
(6) Helyi védett műtárgyak közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.
(7) A helyi védett érték telkén és a vele határos telkeken építmény bontása, új építmény létesítése során a védelmet megalapozó érték érvényesülésére tekintettel kell lenni.
(8) Helyi védett építmény bővítése a védett érték érvényesülését elősegítő módon és ahhoz illeszkedve történhet.
(9) Szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – közterületről látható módon elhelyezni nem lehet.
(10) Védett épület homlokzatán harsány színű vagy fényt kibocsátó cégér, cégtábla, felirat nem helyezhető el.
9. Az egykori Nagypécsely és Nemespécsely településrészekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) Az egykori Nagypécsely és Nemespécsely területén építmény csak az alábbi, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető:
a) a tetőhéjazatot illetően sík felületű, natúr vörös színű égetett agyagcserép, nád- és kévefedés, valamint 30°-nál alacsonyabb hajlású tetőfelületen korcolt vagy lécezett fémlemez fedés,
b) a homlokzatképzés tekintetében vakolt-festett felület, natúr agyagvakolat, természetes kő, valamint fűtetlen melléképület esetén, illetve kisebb felületeken deszkaburkolat,
c) a nyílászárók tekintetében csak natúr vagy színre festett fa, illetve fehértől eltérő színű műanyag, színük nem lehet kék, lila, illetve egyéb harsány, telített szín.
(2) Épületen, kerítésen beton látható felületként nem jelenhet meg.
(3) Épület csak az utcára merőleges gerincű nyeregtetővel építhető, csonkakonty nélkül.
(4) Egyszerű, kevés síkból álló tetőidomra kell törekedni.
(5) Az utcafronti homlokzat szélessége legfeljebb 7,0 m lehet.
(6) Keresztszárny az utcafronti homlokzattól legalább 4 méterrel visszahúzva létesíthető.
(7) Tetőablakok és tetőfelépítmények összesen a tetőfelület legfeljebb 10%-át foglalhatják el.
(8) A hagyományos építészeti elemeket, homlokzati tagozatokat, díszeket, valamint a terméskő falakat meg kell őrizni.
(9) A közterület felé néző oromfalas homlokzaton garázsajtó nem létesíthető.
(10) Szerelt égéstermék-elvezetőt, hőszivattyú, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – közterületről látható módon elhelyezni nem lehet. Parabolaantennát csak akkor lehet közterületről látható módon elhelyezni, ha a vételi viszonyok a rejtett elhelyezést nem teszik lehetővé.
(11) Az utcafronti kerítés vakolatlan terméskő fal, illetve lábazatos vagy lábazat nélküli, fa vagy fém anyagú kerítés lehet. A lábazat vakolt felülettel vagy vakolatlan terméskőből készülhet.
(12) A kerítésben falazott pillér csak a kapuk mellett és a telek sarkain állhat.
(13) A fa anyagú kerítés függőleges deszkázattal vagy lécezéssel, a fém anyagú kerítés függőleges pálcákkal vagy dróthálóval készülhet.
(14) A dróthálóból készült kerítés csak sövénnyel vagy egyéb összefüggő növényzettel kísérve fogadható el.
(15) A kerítés magassága áttört kerítés esetén legfeljebb 180, tömör kerítés esetén legfeljebb 140 cm lehet.
(16) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek drótfonatos kerítéssel vagy élősövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthető.
(17) Támfal csak terméskőből vagy terméskő előtétfallal épülhet.
(18) Állattartó és egyéb melléképítményeket a főépület mögött, vele azonos telekhatáron kell elhelyezni.
(19) Az üvegfelületek árnyékolását elsősorban fa vagy – vakolt tokos vagy tok nélküli - textil árnyékolószerkezettel, vagy a nyílászárók elé ültetett lombhullató fákkal kell megoldani.
(20) Kő építőanyag bármely célra való alkalmazása esetén kizárólag helyben bányászott terméskő vagy ahhoz hasonló egyéb sárgásfehér, szürkésfehér színű mészkő használható.
10. Újfalu meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) Újfalu meghatározó területen építmény csak az alábbi anyagok használatával építhető:
a) a tetőhéjazatot illetően égetett agyagcserép, betoncserép, természetes anyagú palafedés, azbesztmentes műpala fedés, nád- és kévefedés, 30°-nál alacsonyabb hajlású tetőfelületen korcolt vagy lécezett fémlemez fedés, valamint - kizárólag meglévő ipari épületek héjazatának cseréje esetén - fémvértezetű szendvicspanel.
b) a homlokzatképzés tekintetében vakolt-festett felület, természetes kő, finombeton, szálcement, valamint fűtetlen melléképületek esetén, illetve kisebb felületeken deszka-burkolat.
(2) A nyílászárók színe nem lehet kék, lila, illetve egyéb harsány, telített szín.
(3) Tetőablak a tetőfelület legfeljebb 15%-át foglalhatja el.
(4) Szerelt égéstermék-elvezetőt, hőszivattyú, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – közterületről látható módon elhelyezni nem lehet. Parabolaantennát csak akkor lehet közterületről látható módon elhelyezni, ha a vételi viszonyok a rejtett elhelyezést nem teszik lehetővé.
(5) Az utcafronti kerítés vakolatlan terméskő fal, illetve lábazatos vagy lábazat nélküli, fa vagy fém anyagú kerítés lehet. A lábazat vakolatlan terméskőből vagy vakolt-festett falazott szerkezettel készülhet, 20 cm-nél alacsonyabb lábazat esetén látszó beton is alkalmazható.
(6) A fa anyagú kerítés függőleges deszkázattal vagy lécezéssel, a fém anyagú kerítés függőleges pálcákkal vagy dróthálóval készülhet.
(7) A dróthálóból készült kerítés csak sövénnyel vagy egyéb összefüggő növényzettel kísérve fogadható el.
(8) A kerítés magassága áttört kerítés esetén legfeljebb 180, tömör kerítés esetén legfeljebb 140 cm lehet.
14. § A 380/1, 381 és 377/1 helyrajzi számú intézményi és gazdasági rendeltetésű földrészletek kivételével:
a) Épület csak az utcára merőleges gerincű nyeregtetővel építhető, csonkakonty nélkül.
b) Új épület utcafronti homlokzatának szélessége legfeljebb 8,0 m lehet.
c) Állattartó és egyéb melléképítményeket a főépület mögött kell elhelyezni.
d) A kerítésben falazott pillér csak a kapuk mellett és a telek sarkain állhat.
11. Történelmi szőlőhegyek meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Történelmi szőlőhegyek meghatározó területen építmény csak az alábbi, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető:
a) a tetőhéjazatot illetően sík felületű, natúr vörös színű égetett agyagcserép, nád- és kévefedés, valamint 30°-nál alacsonyabb hajlású tetőfelületen korcolt vagy lécezett fémlemez,
b) a homlokzatképzés tekintetében vakolt-festett felület fehér vagy szürke színben, valamint terméskő,
c) a nyílászárók tekintetében színre festett vagy natúr fa - színük nem lehet kék, lila, illetve egyéb harsány, telített szín -, illetve fautánzatú műanyag.
(2) Csak nyeregtető alkalmazható. Sátortető, kontyolt tető, csonkakonty nem megengedett.
(3) Az oromfalas homlokzatok szélessége – az istállós présház kivételével - legfeljebb 6,0 m lehet. Az istállós présház oromfalas homlokzatának szélessége legfeljebb 8 m lehet. Az istállós présház e paragrafus vonatkozásában azt a helyben hagyományos építkezésmódot jelenti, amikor az egytraktusos, nyeregtetős szőlőhegyi épület additív módon kiegészül egy oldalhomlokzathoz ragasztott épülettömeggel, amelyre szögtöréssel fut rá a tető. A tetőgerinc a főtömeg felezővonalában van. A kifejezés nem rendeltetést, hanem tömegformát jelöl.
(4) A tetőgerinc iránya lehetőség szerint a szintvonalakra merőleges legyen.
(5) Törekedni kell az egyszerű, téglalap alaprajzú épülettömegre és az egyszerű, kevés síkból álló tetőformára. A keresztszárny lehetőség szerint kerülendő, 60 m2 bruttó alapterületű vagy annál kisebb új épületek esetében nem alkalmazható.
(6) Tetőablak a tetőfelület legfeljebb 10%-át foglalhatja el, és lehetőség szerint a közterületről kevésbé látható tetősíkra kerüljön.
(7) Közterületről látható oromfal háromszögének legfeljebb 20%-a lehet üvegezett.
(8) Közterületről látható homlokzaton garázsajtó nem létesíthető.
(9) Szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, hőszivattyú, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – közterületről látható módon elhelyezni nem lehet.
(10) Önálló vagy épülethez csatlakozó, lábon álló árnyékoló szerkezet (pergola, szőlőlugas) csak fa tartószerkezettel építhető, illetve a késztermékként vásárolt fém tartószerkezetű napvitorla is elfogadható.
(11) A (10) bekezdés szerinti árnyékolószerkezet legfeljebb 5 méteres szélességben, legfeljebb 50 m2 alapterülettel készülhet.
(12) Terepszint alatti építmény, építményrész jellemzően termény, élelmiszer és bor tárolására szolgál, állandó tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmazhat, ennek megfelelően üvegezett nyílás nem nyitható rajta.
(13) Terepszint alatti építmény lejtő felőli homlokzata legfeljebb 4 méter széles lehet.
(14) Kötelező az épületek terepre illesztése az eredeti terepviszonyok minél teljesebb megtartásával.
(15) 5000 m2-nél kisebb telekméret esetén pinceszintre vezető, járművel járható rámpát kialakítani tilos.
(16) Támfal csak helyben bányászott terméskőből vagy ahhoz hasonló egyéb sárgásfehér, szürkésfehér színű mészkőből épülhet.
(17) Redőny használata nem megengedett.
(18) A II. világháborúig épült pincék és présházak nem bonthatók el, felújításuk a helyi védett épületekre vonatkozó előírások szerint történhet.
12. A helyi területi védelemmel érintett területekre vonatkozó követelmények
16. § (1) A jellegzetes településszerkezetet, telekosztást, utcavonal-vezetést meg kell őrizni.
(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni illetve fenntartani.
(3) A védett területen csak olyan építési munka engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei, történeti, helytörténeti értékét.
(4) Védett területen a közterületet, annak burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
13. Reklámok, reklámhordozók, hirdetések, cégtáblák, cégérek és feliratok elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjának fogalom-meghatározása szerinti reklám, reklámhordozó elhelyezése a település teljes közigazgatási területén tilos.
(2) Lakossági apróhirdetések közterületen csak az önkormányzat által e célra biztosított hirdetőtáblán helyezhetők el.
(3) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény előtt legfeljebb 3 hétig, és az esemény időtartama alatt molinó elhelyezhető. A hirdetést az esemény végeztével 72 órán belül el kell távolítani.
(4) Üzlethelyiség portáljának, kirakatának üvegfelülete mögött hirdetés elhelyezhető.
(5) Épülő beruházás pályázati forrására utaló, előírás szerinti tábla elhelyezhető az építési területen.
(6) Nyílászáró üvegfelülete mögött vagy kerítésen, ezek hiányában lábon álló táblaként az ingatlan elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívás (hirdetés) legfeljebb 0,4 m² méretben elhelyezhető.
(7) Textil árnyékoló, napellenző, napernyő felületének legfeljebb 2%-án reklám megjeleníthető.
(8) Egy épületen 1 db cégér és vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el.
(9) Közterület fölé benyúló cégér a járószinthez viszonyítva 2,20 m-nél alacsonyabban nem lehet.
(10) A cégér befoglaló mérete a 0,4 m2-t nem haladhatja meg, műanyagból nem készülhet.
(11) Egy adott homlokzaton vagy kerítésen csak azonos méretű cégtáblák helyezhetők el egy rendezett sorban vagy oszlopban. Méretük egyenként 0,4 m2-nél nagyobb nem lehet, együttesen 0,6 m2-nél nagyobb felületet nem foglalhatnak el.
(12) Az épületre kerülő cégtáblát az épület homlokzati architektúrájának figyelembevételével kell elhelyezni. A táblák nyílászárót, párkányt, vakolatdíszt és egyéb építészeti elemet nem takarhatnak el.
(13) Az épület tulajdonosát (pl. Jókai-villa), rendeltetését (pl. Babamúzeum) feltüntető rövid feliratot festett vagy homlokzathoz rögzített, időjárásálló anyagból készülő, különálló, vonalas jellegű betűkkel kell kialakítani. Az így kialakított felirat betűmagassága 20 cm-nél nagyobb nem lehet.
(14) Épületen, építményen és kerítésen fényt kibocsátó cégtábla, cégér, cégfelirat nem alakítható ki.
(15) Külterületen vállalkozás székhelyéhez útbaigazító tábla kerítésen - a kerítés tulajdonosának egyetértésével -, kerítés hiányában lábon álló táblaként, legfeljebb 0,4 m2-es méretben, a közterület és a kapcsolódó magánterületek használatát nem akadályozó módon elhelyezhető.
14. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
18. § (1) Új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Ahol a villamos energiaellátás meglévő hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(3) Új villamos energia és elektronikus hírközlési ingatlanbekötést föld alatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(4) Föld feletti hálózat rekonstrukciója - az egyes föld feletti bekötésű ingatlanok átkötését is beleértve - csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(5) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.
(6) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése a település egész területén tilos.
15. A szakmai konzultáció szabályai
19. § (1) Az építtető vagy a tervező településképi követelmények tisztázása céljából szakmai konzultációt kérhet.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,
c) a tervezett építési tevékenység rövid szöveges összefoglalását.
(3) Ha a szakmai konzultáció épület bővítésével vagy új épület építésével kapcsolatban történik, a kérelemhez mellékelni kell a tervezett építmény vázlattervi szintű dokumentációját.
(4) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőről önkormányzati nyilvántartást kell vezetni.
16. A településképi véleményezési eljárás esetei
20. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden esetben építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási, összevont engedélyezési és egyszerű bejelentési eljárást megelőzően, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát megelőzően, ha a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre.
17. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
21. § (1) A településképi véleményezési eljárást a kérelmező az önkormányzatnak címzett kérelemmel kezdeményezheti.
(2) A településképi véleményezési eljárás iránti kérelemhez építészeti-műszaki tervdokumentációt kell mellékelni, amely tartalmilag és a benyújtandó munkarészek tekintetében az építési engedélyezési dokumentációval azonos, a következő eltérésekkel:
a) a településképi szempontból nem releváns munkarészek - így különösen az épületgépészeti, villamos, technológiai, energetikai munkarészek, a tartószerkezeti számítások, az igazolások - elhagyhatók,
b) fotóba illesztett látványterv benyújtása szükséges, amely a főépítész előzetes hozzájárulásával egyszerűbb esetekben elhagyható,
c) festett, színezett homlokzat és nyílászáró szerkezetek esetén a tervezett színt széles körben használt színrendszer színkódjával (pl. RAL, NCS) vagy a festékgyártó saját színpalettájának kódjával meg kell határozni.
(3) A településképi véleményezési eljárás iránti kérelem beérkezése után a polgármester haladéktalanul kikéri a főépítész véleményét.
18. A településképi véleményezés szempontjai
22. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) eléri-e az elvárható építészeti minőséget,
b) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
c) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
d) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat,
e) a c) és d) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e,
f) a beépítés módja, az építmény anyaghasználata, tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakítása illeszkedik-e a természeti és épített környezethez,
g) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
h) nem jár-e a meglévő terepfelszín indokolatlan mértékű átalakításával,
i) figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,
j) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
k) nem sérti–e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak jogos érdekeit,
l) az építmény külső megjelenése összhangban van-e a rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
m) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
n) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az építmény gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
o) takarékosan, felelősen használja-e az építőanyagokat és egyéb természeti erőforrásokat,
p) a javasolt megoldás fenntartható-e üzemeltetési és környezeti szempontból,
q) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és ebből eredően
r) megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
s) a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések nem akadályozzák-e a közterület használatát.
(2) Több építési ütemben megvalósuló építési tevékenység esetén az építmény minden építési ütemben meg kell, hogy feleljen a településképi előírásoknak és a véleményezés szempontjainak.
19. A településképi bejelentési eljárás esetei
23. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) a közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez, örökségvédelmi engedélyhez, örökségvédelmi bejelentéshez, egyszerű bejelentéshez nem kötött alábbi építési tevékenységeket megelőzően:
aa) emberi tartózkodásra alkalmas új építmény (például növénytermesztésre szolgáló üvegház, kerti pavilon, szerszámtároló, lugas, pergola, árusító pavilon) építése,
ab) emberi tartózkodásra alkalmas építmény vagy egyes részei újjáépítése, magasítása, befoglaló formájának, tetőformájának megváltoztatása, új nyílás vagy tetőfelépítmény kialakítása, meglévő nyílás átalakítása, homlokzat színezése, felületképzésének megváltoztatása,
ac) nyílászáró cseréje – Újfalu meghatározó terület kivételével,
ad) kerítés építése, átépítése,
ae) új kémény építése - Újfalu meghatározó terület kivételével,
af) előtető, védőtető, homlokzati árnyékoló szerkezet építése,
ag) állattartásra szolgáló építmény építése,
ah) temető területén urnafal, valamint 1,6 m magasságot vagy 6 m2 alapterületet meghaladó síremlék, sírbolt építése,
ai) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel elhelyezése, amelynek magassága meghaladja a 3 métert,
aj) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel elhelyezése közterületen méretre való tekintet nélkül,
ak) burkolt sportpálya, sportolási felület és kiszolgáló műtárgyai,
al) 30 napnál tovább fennálló, rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt épület, sátorszerkezet, ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése,
am) 1 méternél magasabb vagy 4 m2-nél nagyobb alapterületet elfoglaló tartály, tároló és kültéri műszaki berendezés, műtárgy elhelyezése,
an) kerti tó, épített medence, nyílt víztükrű tűzivíz tározó létesítése, amelynek bármely befoglaló mérete a 4 métert meghaladja,
ao) 70 cm-t meghaladó magasságú támfal építése,
ap) kemence, húsfüstölő, háztartási hulladékgyűjtőt magába foglaló építmény építése,
aq) napelem, napkollektor elhelyezése – Újfalu meghatározó terület kivételével,
ar) áru- és pénzautomata elhelyezése,
as) a 17. § (13) bekezdés szerinti homlokzati felirat, 17. § (15) bekezdés szerinti útbaigazító tábla elhelyezése – Újfalu meghatározó terület kivételével,
at) helyi védett építményen, kerítésén és telkén cégtábla, cégér, cégfelirat, egyéb jel, tábla és felirat elhelyezése,
au) a természetes terepfelszín 0,5 métert meghaladó mértékű megváltoztatása,
av) pince építése,
b) építkezés közben a jogerős építési engedélytől való eltérés, ha az eltérés önmagában az a) pont szerint településképi bejelentés köteles,
c) az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén.
20. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
24. § (1) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelemhez a településképi követelmények teljesülését, illetve rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt kell csatolni, amelynek tartalma
a) építési tevékenység esetén:
aa) műszaki leírás,
ab) helyszínrajz,
ac) eltérő szintek alaprajzai,
ad) jellemző metszetek,
ae) homlokzatok,
af) fotóba illesztett látványterv,
ag) fotódokumentáció a meglévő állapotról,
ah) meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a meglévő állapotot ábrázoló alaprajz(ok), metszetek, homlokzatok;
b) cégér, cégtábla, útbaigazító tábla, felirat esetén:
ba) műszaki leírás,
bb) helyszínrajz,
bc) legalább 1:10 méretarányú nézetrajz(ok),
bd) homlokzatra rögzített reklám, reklámhordozó, cégér, cégtábla, homlokzati felirat esetén az érintett homlokzat(ok) legalább 1:100 méretarányú rajza;
c) rendeltetésváltozás esetén:
ca) műszaki leírás,
cb) helyszínrajz,
cc) eltérő szintek alaprajzai,
cd) fotódokumentáció.
(2) A bejelentés tárgya szempontjából érdemi tényt, adatot, információt nem tartalmazó munkarészek a települési főépítésszel történő egyeztetés alapján elhagyhatók.
(3) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a rajzok méretaránya az építési engedélyezési dokumentációra vonatkozóan más jogszabályokban meghatározott méretarány.
(4) A dokumentációban rögzíteni kell az ábrázolt épületszerkezetek, berendezések, reklámok, reklámhordozók minden lényeges méretét és egyéb, a kérelem elbírálása szempontjából lényeges adatát, tulajdonságát.
(5) Tervezett festett felületek esetén a színt széles körben használt színrendszer színkódjával (pl. RAL, NCS) vagy a festékgyártó saját színpalettájának kódjával kell meghatározni.
21. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
25. § (1) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) eléri-e az elvárható építészeti minőséget,
b) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
c) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
d) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat,
e) a c) és d) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e,
f) a beépítés módja, az épület anyaghasználata, tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakítása illeszkedik-e a természeti és épített környezethez,
g) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
h) nem jár-e a meglévő terepfelszín indokolatlan mértékű átalakításával,
i) figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,
j) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
k) nem sérti–e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit,
l) az épület külső megjelenése összhangban van-e a rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
m) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
n) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
o) takarékosan, felelősen használja-e az építőanyagokat és egyéb természeti erőforrásokat,
p) a javasolt megoldás fenntartható-e üzemeltetési és környezeti szempontból,
q) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és ebből eredően
r) megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
s) a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések nem akadályozzák-e a közterület használatát,
t) A cégér, cégtábla, útbaigazító tábla, homlokzati felirat
ta) rendezett homlokzati és utcaképet eredményez-e,
tb) nem befolyásolja-e hátrányosan az épülethomlokzat vagy kerítés megjelenését,
tc) nem akadályozza-e a közterület használatát.
(2) Több építési ütemben megvalósuló építési tevékenység esetén az építmény minden építési ütemben meg kell, hogy feleljen a településképi előírásoknak és a véleményezés szempontjainak.
22. Településképi kötelezés és bírság
26. § (1) Az e rendeletben foglalt településképi követelmények illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, továbbá a településképi bejelentés elmulasztása esetén az önkormányzat figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(3) A (2) bekezdés szerinti bírság összege 100 000.- Forinttól 1 000 000.- Forintig terjedhet.
23. A településképi követelményektől való eltérés
27. § (1) A polgármester és a főépítész egyetértésével a képviselő-testület határozatában indokolt esetben felmentést adhat a településképi követelmények alól, ha olyan egyedi körülmények állnak fenn, amelyek egyedi elbírálást kívánnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérést egyeztetni kell a partnerekkel a településképi rendelet partnerségi egyeztetésére vonatkozó, a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályokkal azonos szabályokkal.
24. Hatályba léptető rendelkezések
28. §1
29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
30. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 28. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
