Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (IX. 29.) önkormányzati rendeletének indokolása

A Rendelet a következő §-sal egészül ki:
„... § (1) Az önkormányzati tulajdonú gépjárművek és munkagépek külső harmadik személy (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy természetes személy) részére történő bérbeadása és használatba adása kizárólag visszterhesen, a rendelet mellékletében meghatározott díjtételek megfizetése mellett történhet.

A rendelet nem vonatkozik gépjárművekre.
A gépjármű fogalmát a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontja határozza meg:
Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.
A rendelet összefoglalóan a „gép” elnevezést használja.

A „külső harmadik személy (...)” zárójeles lista elhagyása:
A jogi szaknyelvben a „harmadik személy” kifejezés önmagában magában foglal minden természetes személyt, jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet. A zárójeles felsorolás jogszabályszerkesztési szempontból felesleges tautológia (szószaporítás).

A díjtételek nem a rendelet mellékletében kerültek meghatározásra, hanem a rendelet 3. §-ában.

A javasolt módosítást a rendelet 3. §-a tartalmazza. A rendelet hatályos szövegezése nem engedi a térítésmentes bérbeadást: a gépek eleve csak a bérleti díj megfizetését követően voltak eddig is igénybe vehetők!

A fenti rendelkezés megismétlése indokolatlan duplikációt okoz a rendeletben.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gépek és eszközök ingyenes vagy kedvezményes használatba adása szigorúan tilos, kivéve ha:
a) a használat közvetlenül és igazolhatóan önkormányzati közfeladat, vagy az önkormányzat saját beruházásának ellátását szolgálja,
b) a használatra Ságvár község közigazgatási területén bekövetkezett vis maior helyzet (elemi csapás, katasztrófahelyzet) elhárítása érdekében van szükség.

A „szigorúan tilos” fordulat „kivéve, ha „törlése:
A jogszabályokban nyomatékosító, érzelmi vagy stilisztikai jelzőknek („szigorúan”, „feltétlenül”) nincs helyük. A norma a tilalmat a tiltó szerkezet alkalmazásával („nem adható”, „kizárólag akkor engedélyezhető”) érvényesíti.
A normaszövegekben a főszabálytól való eltérést az „Az (1) bekezdéstől eltérően...” vagy a „kizárólag akkor engedélyezhető, ha...” fordulattal szabatos felvezetni.

A vis maior megfogalmazás szabatossága:
A jogi normában a zárójeles példálózó felsorolások helyett a „– így különösen... –” szerkezetet alkalmazzuk a jogbiztonság és az egyértelmű jogalkalmazás érdekében.

A (2) bekezdésben szereplő kivételek megfogalmazása fogalmilag, költségvetési-számviteli és jogtechnikai szempontból is hibásak, mert összemossa a belső önkormányzati működést a külső harmadik személyek felé nyújtott piaci szolgáltatásokkal.
A „használatba adás” vagy „bérbeadás” jogilag mindig kétpólusú jogviszonyt jelent: a tulajdonos (önkormányzat) átengedi a vagyontárgy használatát egy harmadik személynek (pl. egy lakosnak vagy cégnek). Amikor az önkormányzat saját beruházást valósít meg, vagy kötelező közfeladatot lát el (pl. ároktisztítás, temetőgondozás), nem történik használatba adás. Az önkormányzat a saját tulajdonú eszközével a saját feladatát végzi. Mivel nincs külső jogviszony, értelmezhetetlen a „bérleti díj” és annak „ingyenessége” is.

A rendelet a „szolgáltatások ár és díjtételének meghatározásáról” szól, vagyis arról a díjszabásról, amit a lakosságnak vagy vállalkozásoknak kell megfizetniük, ha önkormányzati gépet bérelnek.
A saját közfeladat ellátása nem „ingyenes szolgáltatás”, hanem közhatalmi/közfeladati működés, amelynek költségeit (üzemanyag, gépkezelő bérköltsége) az önkormányzat éves költségvetése finanszírozza.
Ezt a belső feladatellátást egy külső piaci díjrendeletben „díjmentes kivételként” szabályozni olyan, mintha a polgármesteri hivatal az általa használt irodaszerekre díjmentességi rendeletet alkotna saját magának.

A (2) bekezdés b) pontja szerinti katasztrófa-elhárítás (vis maior) a helyi önkormányzatokról szóló törvény (Mötv.) és a katasztrófavédelmi törvény alapján az önkormányzat törvényi kötelezettsége. Katasztrófahelyzetben a gép bevetése a védekezési munkálatok fizikai eszköze. Ezt úgy beállítani a rendeletben, mintha az önkormányzat „ingyenes bérbeadási kedvezményt” biztosítana a védekezés idejére, jogilag visszás.

Veszélyes kapu a kivitelezői szerződéseknél (A pont buktatója)
Ha az önkormányzat egy saját beruházására (pl. járdaépítésre) külső vállalkozót szerződtet, és a rendelet alapján „ingyenesen használatba adja” neki a minikotrót:
Ez torzítja a közbeszerzést vagy a vállalkozói árajánlatot.
Ha a vállalkozó ingyen használhatja az önkormányzat gépét, az nem díjmentesség, hanem vagyoni hozzájárulás/szolgáltatás, amit a vállalkozási szerződésben kell rögzíteni és beárazni (csökkentve a vállalkozói díjat), nem pedig egy díjrendelet általános ingyenességi kivételére hivatkozva átadni.

Javasolt csak a harmadik személynek történő ingyenes használatba adás korlátozása.
Továbbá javasolt pontosítani, hogy az önkormányzati tulajdonú gépek saját önkormányzati közfeladat ellátása során történő igénybevétele nem minősül használatba adásnak, arra e rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

A rendelet 3. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
(3) Az (1) bekezdés szerinti gépek térítésmentes vagy kedvezményes használatba adása nem engedélyezhető.

(4) A 2. § szerinti önkormányzati tulajdonú gépek saját önkormányzati közfeladat ellátása során történő igénybevétele nem minősül használatba adásnak, arra e rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzati munkagépek minden egyes használatáról a gépkezelő köteles naprakész, sorszámozott gépüzemnaplót vagy menetlevelet vezetni, amelyben kötelező rögzíteni a munkavégzés pontos GPS koordinátáit vagy címét, a megrendelő nevét, a feladat pontos megnevezését, valamint a kezdő és záró üzemóra-állást.

Szószaporítás és redundancia: A „minden egyes használatáról” helyett a normaszövegben a „használatáról” kifejezés az irányadó. A „köteles (...) vezetni” és a „kötelező rögzíteni” halmozása stilisztikailag hibás; elegendő a normatív „...kell vezetni” és „...rögzíteni kell” fordulatok alkalmazása.
A gépüzemnapló vezetése eleve kötelező, annak hiányában nem lehetséges a gázolaj elszámolása.

Szerkezeti átláthatóság: A jogszabályban a négynél több elemet tartalmazó felsorolásokat nem folyószövegben, hanem pontokba szedve (a), b), c)...) kell megfogalmazni az egyértelműség és a számonkérhetőség érdekében.

Sorszámozott gépüzemnapló:
a gépüzemnapló szigorú számadású bizonylat, eleve sorszámozott a kötelező nyilvántartás alá esik. A sorszámozás külön szabályozására nincsen szükség, mert magasabb szintű jogszabályban szabályozott.
A gépüzemnapló vezetése eddig is kötelezően megtörtént!

Gépüzemnapló és GPS koordináták: A menetlevél/gépüzemnapló vezetése kötelező adminisztráció, ugyanakkor a "pontos GPS koordináták" kézi adminisztrációja a gépkezelő részéről a gyakorlatban nehézkes, hibalehetőséget hordoz és megfelelő eszköz biztosításának hiányában nem elvárható. A pontos cím (postacím, vagy helyrajzi szám) GPS koordináták hiányában is beazonosítható.

A jelenleg a kereskedelmi forgalomban kapható kétpéldányos gépüzemnapló nyilvántartó tömb részletesen tartalmazza a számviteli és adójogszabályok szerinti elszámolásokhoz szükséges kötelező adatokat.

A kötelező menetlevél-vezetést előíró jogszabályok (pl. a tehergépkocsikra vonatkozó rendeletek) a gépjárművekre és teherautókra vonatkoznak.
A minikotró jogilag önjáró munkagép, nem közúti tehergépjármű. Menetlevél vezetésére nem kötelezett, nem értelmezhető.

A rendelet 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) A gépek használatáról vezetett gépüzemnaplóban rögzíteni kell:
a) a munkavégzés pontos helyszínét (cím, vagy helyrajzi szám),
b) a megrendelő nevét,
c) a végzett feladat megnevezését, valamint
d) a kezdő és záró üzemóra-állást.

(4) A Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi ügyintézője havonta köteles összevetni a gépüzemnaplókban rögzített üzemórákat a kiállított kimenő számlákkal és a bérleti szerződésekkel.

Név szerint nevesített ügyintéző: Önkormányzati rendelet nem állapíthat meg közvetlen feladatot a hivatal egy konkrét munkakörére („pénzügyi ügyintéző”). A közös önkormányzati hivatal szervezetét és belső munkamegosztását a jegyző határozza meg a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ).
A felelős kijelölése: A rendeletben a feladatot a jegyzőre kell telepíteni („A jegyző gondoskodik...”), aki azt a belső munkaköri leírások útján delegálja az illetékes ügyintéző felé.

A hivatali belső ellenőrzési folyamatok, a bizonylatok összevetésének lépései és a konkrét munkafolyamatok belső szabályzatra (pl. Belső Kontrollrendszer, SZMSZ, ügyrend) tartoznak, nem jogszabályi szintre. A hivatal és az önkormányzatok belső kontrollrendszere szabályozott!

Törvényi szinten már szabályozott (Párhuzamosság): A számviteli törvény és az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet alapelvként írja elő, hogy számlát kizárólag szabályos és igazolt alapbizonylat (szerződés, teljesítésigazolás, gépüzemnapló) alapján lehet kiállítani és lekönyvelni. Ezt a kötelezettséget rendeletben újra előírni jogtechnikai hiba (szabályozási párhuzamosság).

Indokolatlan rugalmatlanság (A „havonta” kitétel): A merev havi gyakoriság életszerűtlen. A téli időszakban vagy holtszezonban előfordulhat, hogy egymást követő hónapokban egyáltalán nincs külső bérbeadás. A rendeletben rögzített havi kötelezettség ilyenkor felesleges pótcselelekvést szül, vagy annak elmaradása esetén a hivatal formálisan rendeletszegést követ el.

A rendeletben elegendő annyit rögzíteni, hogy „A gépek használatának és elszámolásának ellenőrzéséről a jegyző a belső kontrollrendszer keretében gondoskodik.”
A részletes számlázási szabályokat a Hivatal belső pénzügyi szabályzata tartalmazza.

A rendelet 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) A gépek használatának és elszámolásának ellenőrzéséről a jegyző a belső kontrollrendszer keretében gondoskodik.

(5) A polgármester a Képviselő-testület minden soron következő rendes ülésén írásbeli beszámolóban köteles tájékoztatni a testületet az önkormányzati munkagépek előző ülésszak óta teljesített futásteljesítményéről, üzemóráiról, a végzett munkák jellegéről, és az abból realizált bevételekről.”

Helytelen államjogi terminológia: Az „előző ülésszak óta” megfogalmazás jogilag hibás. Az ülésszak az Országgyűlés működési terminológiája. Az önkormányzati képviselő-testület nem ülésszakokban, hanem ülésekben működik.

Túlzó adminisztráció és kötelezés: A „minden soron következő rendes ülésén” kitétel aránytalan, életszerűtlen teher. Egy kistelepülés esetén aránytalan adminisztratív terhet jelenthet, és elaprózza az információkat

A képviselő-testület SZMSZ-ében egységesen határozta meg, hogy az átruházott hatáskör gyakorlója évente egyszer a Képviselő-testület munkaterv szerinti rendes ülésén köteles írásban az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről beszámolni. Az egyes átruházott hatáskörök tekintetében nem indokolt külön szabályok megállapítása.
Amennyiben a testület mégis a gyakoribb beszámolás mellett dönt, az SZMSZ vonatkozó részének pontosítása is szükséges.

Szakmai és műszaki szempontból a minikotró esetében nem értelmezhető és nem használatos a futásteljesítmény (kilométer) fogalma. Az egyetlen releváns mérőszám az üzemóra.

Nyelvtani pontosítás: A „realizált bevételekről” helyett a magyar jogtechnikai nyelvben az „azokból származó bevételekről” kifejezést használjuk.

Pontosítani szükséges, hogy a beszámoló csak a bérbeadásból származó üzemórára és munkákra vonatkozik.

A rendelet 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
(7) A polgármester minden rendes testületi ülésen írásban tájékoztatja a testületet a gépek (1) bekezdés alapján teljesített üzemóráiról, az elvégzett munkák jellegéről és az azokból származó bevételekről.