Kifejezéskereső
Ábrahámhegy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete
a csapadékvíz telken belüli megtartásáról, kezeléséről és az ellenőrzés, valamint a jogkövetkezmények szabályairól
[1] Magyarországon a csapadékvíz elvezetését és a szennyvíz kezelését a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata szabályozza.
[2] Ábrahámhegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreire, a vízgazdálkodásra, a környezet védelmére, továbbá az épített környezet alakítására és védelmére vonatkozó jogszabályokra a település vízkár- és belvíz-kockázatának csökkentése, a közterületi csapadékvíz-elvezető rendszer terhelésének mérséklése, valamint a fenntartható vízgazdálkodás elősegítése érdekében a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Ábrahámhegy község közigazgatási területén található valamennyi ingatlanra kiterjed.
(2) A rendelet személyi hatálya az ingatlan tulajdonosára, vagyonkezelőjére, az ingatlant jogszerűen használó személyre, valamint – társasház esetén – a közösség képviseletére jogosult személyre terjed ki (a továbbiakban együtt: ingatlanhasználó).
(3) A rendelet tárgyi hatálya az ingatlanon keletkező csapadékvíz telken belüli megtartására, elhelyezésére, szikkasztására, hasznosítására, valamint az ezzel összefüggő ellenőrzésre és jogkövetkezményekre terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) csapadékvíz: az ingatlan területére lehulló eső, hó, jég és olvadékvíz;
b) telken belüli megtartás: a csapadékvíz ingatlanon belüli visszatartása, elszikkasztása, tározása illetve hasznosítása oly módon, hogy az a közterületi csapadékvíz-elvezető rendszerbe vagy szomszédos ingatlanra ne kerüljön;
c) burkolt felület: az ingatlanon lévő olyan felület (különösen: épület tetőfelülete, térkő, aszfalt, beton), amely a beszivárgást akadályozza vagy jelentősen csökkenti;
d) csapadékvíz-kezelő műtárgy: a csapadékvíz visszatartását, szikkasztását, késleltetett levezetését vagy hasznosítását szolgáló létesítmény (különösen: esővízgyűjtő tartály, szikkasztó árok, szikkasztó akna, záportározó, zöldtető, esőkert);
e) közterületi csapadékvíz-elvezető rendszer: az önkormányzat, a Magyar Állam, valamint a közműkezelő cégek tulajdonában vagy kezelésében álló árok, csatorna, műtárgy, befogadó, valamint ezek tartozékai;
f) tiltott kivezetés: a csapadékvíznek közterületre, közterületi árokba, úttestre, illetve szomszédos ingatlanra történő olyan kivezetése, amely a rendeletben előírt feltételeknek nem felel meg, illetve kárt vagy kárveszélyt okoz.
A csapadékvíz telken belüli kezelése
3. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanon keletkező csapadékvizet – a helyi adottságokra figyelemmel –telken belül megtartani és kezelni.
(2) Az ingatlanhasználó köteles a csapadékvíz-kezelő műtárgyakat és a csapadékvíz elvezetését szolgáló, ingatlanon belüli árkokat, folyókákat, drénrendszereket úgy kialakítani, üzemeltetni és karbantartani, hogy azok
a) a közterületi csapadékvíz-elvezető rendszert indokolatlanul ne terheljék,
b) a szomszédos ingatlanok használatát ne akadályozzák, és ne okozzanak káros vízátvezetést,
c) közlekedésbiztonsági kockázatot ne idézzenek elő (különösen csúszásveszély, jégképződés út- és járdafelületen).
(3) Az ingatlanhasználó köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a csapadékvíz természetes elfolyását vagy beszivárgását indokolatlanul akadályozza, és ezzel más ingatlanon vagy közterületen kárt okoz vagy kárveszélyt idéz elő.
4. § (1) Tilos az ingatlanon keletkező csapadékvizet
a) közterületre, úttestre vagy járdára kivezetni
b) szomszédos ingatlanra átvezetni, kivéve, ha ehhez a szomszéd előzetesen írásban hozzájárult és az átvezetés nem okoz kárt vagy kárveszélyt;
c) közterületi árokba vagy befogadóba engedni olyan módon vagy mennyiségben, amely a közterületi rendszer túlterhelését, elöntését vagy rongálódását okozhatja;
d) szennyező anyagokkal (különösen: olaj, üzemanyag, vegyszer, festék, mosóvíz) szennyezni, illetve ilyen vizeket csapadékvízként elhelyezni vagy elvezetni.
(2) Tilos a közterületi csapadékvíz-elvezető rendszerben (árokban, csatornában, műtárgyban) engedély nélkül beavatkozást végezni, azt lefedni, betemetni, beszűkíteni, vagy a víz szabad lefolyását akadályozni. A medencevíz közterületre, árokba juttatása szigorúan tilos. A medencevíz közmű hálózatba juttatása a hatályos jogszabályoknak megfelelően történhet.
Ellenőrzés és eljárási szabályok
5. § (1) A rendeletben foglalt kötelezettségek betartásának hatósági ellenőrzésére a jegyző jogosult.
(2) A jegyző az ellenőrzési feladatok ellátásába – a jogszabályi keretek között, a feladatkörüknek megfelelően – bevonhatja a polgármesteri hivatal köztisztviselőit, az önkormányzat munkavállalóit, valamint a közterület-felügyeleti feladatokat ellátó személyeket.
(3) A Képviselő-testület tagjai a rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében észleléseiket, bejelentéseiket a polgármester vagy a jegyző részére megtehetik, és a helyszíni szemlén – a jegyző felkérése alapján – közreműködhetnek; hatósági jogkört nem gyakorolnak.
(4) Az ellenőrzésbe a jegyző bevonhatja az önkormányzat közszolgáltatóját vagy megbízott szakértőt, továbbá együttműködhet a hatáskörrel rendelkező vízügyi, környezetvédelmi, katasztrófavédelmi, közútkezelői szervekkel.
(5) Az ellenőrzés történhet bejelentés alapján vagy hivatalból, különösen rendkívüli csapadékeseményt követően, illetve visszatérő elöntés, károkozás gyanúja esetén.
6. § (1) Az ellenőrzés során a jegyző különösen azt vizsgálja, hogy az ingatlanhasználó
a) biztosította-e a csapadékvíz telken belüli megtartását a műszaki lehetőségek szerint,
b) nem valósított-e meg tiltott kivezetést,
c) a csapadékvíz-kezelő műtárgyakat, valamint az ingatlanon belüli elvezető rendszereket rendeltetésszerűen üzemelteti-e és karbantartja-e,
d) a közterületi csapadékvíz-elvezető rendszerbe történő bevezetés esetén rendelkezik-e az ahhoz szükséges hozzájárulásokkal, és a bevezetés nem okoz-e túlterhelést vagy károkozást.
(2) Az ellenőrzés a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemle útján is lefolytatható. A helyszíni szemle időpontjáról az ingatlanhasználót – az ügy sürgősségére figyelemmel – előzetesen értesíteni kell.
(3) Ha a bejelentésből vagy a körülményekből azonnali veszély vagy jelentős károkozás valószínűsíthető, a jegyző soron kívüli helyszíni szemlét tarthat.
(4) A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza különösen a megállapításokat, a bizonyítékokat (például fénykép, helyszínrajz), valamint a szükséges intézkedéseket és határidőket.
7. § (1) Az ingatlanhasználó az ellenőrzés során köteles együttműködni, a tényállás tisztázását elősegíteni, és a rendelkezésére álló, a csapadékvíz-kezelésre vonatkozó iratokat (különösen: tervdokumentáció, kivitelezői nyilatkozat, karbantartási igazolás) – felhívásra – bemutatni.
(2) Az ellenőrzés során kezelt személyes adatokra az általános adatvédelmi és ágazati jogszabályok rendelkezései irányadók.
Intézkedések és jogkövetkezmények
8. § (1) Ha az ellenőrzés hiányosságot tár fel, a jegyző határidő kitűzésével felszólítja az ingatlanhasználót a jogszerű állapot helyreállítására és a szükséges intézkedések megtételére.
(2) A jegyző – a felszólítás eredménytelensége esetén, illetve ha a jogsértés jellege indokolja – határozatban kötelezheti az ingatlanhasználót különösen
a) a tiltott kivezetés megszüntetésére és az eredeti állapot helyreállítására,
b) csapadékvíz-kezelő műtárgy létesítésére vagy átalakítására,
c) karbantartási, tisztítási munkák elvégzésére,
d) az ingatlanon belüli csapadékvíz-elvezetés biztonságossá tételére.
(3) A kötelezésben előírt határidő elmulasztása esetén a jegyző a végrehajtásra irányadó jogszabályok szerint jár el.
9. § (1) E rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén – a jogsértés súlyára, ismétlődésére, valamint a károkozásra vagy kárveszélyre figyelemmel – a jegyző a hatáskörébe tartozó eljárásban jogkövetkezményt alkalmaz, különösen kötelezést és végrehajtást, továbbá e § szerint helyi közigazgatási bírságot szabhat ki.
(2) A helyi közigazgatási bírság alkalmazásának célja a jogkövető magatartás ösztönzése, a megelőzés (prevenció), valamint a közterületi csapadékvíz-elvezető rendszer, a szomszédos ingatlanok és a közlekedésbiztonság védelme. A bírság mértékét az arányosság, fokozatosság és méltányosság elveire figyelemmel kell megállapítani.
(3) A helyi közigazgatási bírság összege természetes személy elkövető esetén 30 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedhet.
(4) A bírság kiszabható különösen az alábbi jogsértések esetén:
a) tiltott kivezetés megvalósítása vagy fenntartása: természetes személy esetén 30 000–200 000 Ft, egyéb jogalany esetén 100 000–500 000 Ft;
b) a közterületi csapadékvíz-elvezető rendszer engedély nélküli megbontása, lefedése, beszűkítése vagy a lefolyás akadályozása: természetes személy esetén 50 000–200 000 Ft, egyéb jogalany esetén 150 000–500 000 Ft;
c) a 8. § szerinti kötelezésben foglaltak határidőre történő nem teljesítése: természetes személy esetén 30 000–200 000 Ft, egyéb jogalany esetén 50 000–500 000 Ft;
d) csapadékvíz szennyezése, illetve szennyezett vizek csapadékvízként történő elhelyezése vagy elvezetése: természetes személy esetén 50 000–200 000 Ft, egyéb jogalany esetén 150 000–500 000 Ft.
(5) A bírság mértékének megállapításakor a jegyző különösen értékeli a jogsértés időtartamát, a károkozás mértékét, a közterületi rendszer veszélyeztetését, az ingatlanhasználó együttműködését, továbbá azt, hogy történt-e ismételt jogsértés.
(6) Ismételt jogsértés esetén – ha az elkövető a korábbi, azonos tárgyú jogsértés miatt jogerősen bírságot kapott, és a jogerőre emelkedéstől számított 12 hónapon belül ismét jogsértést követ el – a (3)–(4) bekezdés szerinti bírság felső határa alkalmazandó.
(7) Indokolt esetben a jegyző a hatáskörrel rendelkező hatóság (különösen vízügyi, környezetvédelmi, katasztrófavédelmi, közútkezelő) megkereséséről is intézkedhet.
(8) Ha az ingatlanhasználóval szemben a csapadékvíz nem megfelelő kezelése, tiltott kivezetése vagy a lefolyás akadályozása miatt bírságot szabtak ki, és a bírság jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 3 hónapon belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, illetve a csapadékvíz elvezetését/kezelését nem hozza összhangba a jogszabályi és e rendelet szerinti előírásokkal, akkor az ugyanazon jogsértés miatt ismételten kiszabott bírság összege a (3) bekezdés szerinti maximális mérték (természetes személy esetén 200 000 Ft, egyéb jogalany esetén 500 000 Ft).
10. § (1) A rendeletben előírt, illetve a jegyző által elrendelt intézkedések költségei az ingatlanhasználót terhelik.
(2) Amennyiben a jogsértés azonnali beavatkozást igényel a közterület védelme, a közlekedésbiztonság, illetve jelentős károk megelőzése érdekében, és az ingatlanhasználó nem intézkedik haladéktalanul, az önkormányzat – a vonatkozó eljárási szabályok betartásával – a szükséges munkákat elvégezheti vagy elvégeztetheti, és a felmerült költségeket az ingatlanhasználóra átháríthatja.
Záró rendelkezések
11. § (1) A rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap türelmi idő áll rendelkezésre arra, hogy az ingatlanhasználók a rendelet szerinti, telken belüli csapadékvíz-kezelési megoldásokat kialakítsák, illetve a fennálló állapotokat a rendelet követelményeihez igazítsák.
(2) A (1) bekezdés szerinti türelmi idő alatt a jegyző – bejelentés vagy hivatalbeli észlelés alapján – elsősorban tájékoztatással, felszólítással és szükség esetén a 8. § szerinti kötelezéssel él; a 9. § szerinti bírságot főszabály szerint nem alkalmazza.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a 9. § szerinti bírság a türelmi idő alatt is kiszabható, ha
a) a jogsértés közvetlen balesetveszélyt vagy jelentős károkozás kockázatát idézi elő (különösen: úttest/járda eljegesedése, visszatérő közterületi elöntés),
b) a csapadékvíz szennyezése vagy szennyezett vizek elhelyezése állapítható meg, vagy
c) a közterületi csapadékvíz-elvezető rendszer engedély nélküli megbontása, lefedése, beszűkítése vagy a lefolyás akadályozása történik.
(4) A rendelet rendelkezéseit az önkormányzati hatósági eljárásokra irányadó általános szabályokkal összhangban kell alkalmazni.
12. § Ez a rendelet 2026. május 28-án lép hatályba.
