Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2026. (VI. 19.) önkormányzati rendeletének indokolása

Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Vagyonrendelet) módosítása több okból is szükségessé vált:

I.

A korábban Rákóczifalva Városi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, Rákóczifalva belterület 1822/2 helyrajzi számú, természetben 5085 Rákóczifalva, Béke út 10/A. „felülvizsgálat alatt” számú ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) pályázati eljárás útján értékesítésre került Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 162/2025. (XI. 20.) határozata alapján.

A Rákóczifalván, 2025. december 12. napján kelt adásvételi szerződés alapján, az INYER/JIVBJ/20251215/6231 ügyazonosítójú, INYER/2025/646027/3 iktatószámú végleges határozat szerint a tulajdoni lap II. részén a változások bejegyzésre, átvezetésre kerültek (Rákóczifalva Városi Önkormányzat II/3. számon bejegyzett tulajdonjoga törlésre, egyidejűleg a vevők tulajdonjoga bejegyzésre került).

A fentiek alapján szükségessé vált a Rákóczifalva belterület 1822/2 helyrajzi számú ingatlan kivezetése a Vagyonrendelet 4. mellékletéből (Üzleti vagyonba tartozó ingatlan vagyonelemek).

II.

Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 152/2025. (X.16.) határozatában a Rákóczifalva Városi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló Rákóczifalva, belterület 1467/2 helyrajzi számú, 1037 m² nagyságú, kivett beépítetlen terület művelési ágú, természetben az 5085 Rákóczifalva, Rákóczi Ferenc út 94. szám alatti ingatlan telekalakítási eljárásának kezdeményezéséhez hozzájárult.

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földmérési és Földügyi Osztály a 800.017/5/2026. ügyiratszámú határozatának tartalma alapján a Rákóczifalva belterület 1467/2 és 1467/3 hrsz-ú földrészletek határrendezéséhez a telekalakítási engedély megadásra került.

Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 64/2026. (III.19.) határozatában hozzájárult a Rákóczifalva belterület 1467/2 és 1467/3 helyrajzi számú ingatlanok telekhatárainak a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földmérési és Földügyi Osztály által 800.017/5/2026. ügyiratszámú telekalakítási eljárás tárgyú határozat adatai szerinti módosításához, azt követően a Rákóczifalva Városi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, Rákóczifalva, belterület 1467/2 helyrajzi számú kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlanból 37 m² területű ingatlanrész elidegenítéséhez.

A Rákóczifalván, 2026. március 20-án kelt adásvételi szerződés alapján, az INYER/JIVBJ/20260325/5693 ügyazonosítójú, INYER/2026/404656/3 iktatószámú végleges határozat szerint az ingatlan adataiban történt változás átvezetésre került és a tulajdonjog bejegyzése megtörtént (telekhatár rendezés, vétel jogcímén 37 m2 átjegyezve a rákóczifalvai 1467/3 hrsz-ú ingatlanba).

A fentiek alapján szükségessé vált a Rákóczifalva belterület 1467/2 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó adatok módosítása a Vagyonrendelet 4. mellékletében (Üzleti vagyonba tartozó ingatlan vagyonelemek).

Rákóczifalva Városi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi a Rákóczifalva, belterület 968/2 helyrajzi számú, természetben az 5085 Rákóczifalva, Jókai Mór út 968-2 hrsz. „felülvizsgálat alatt” cím alatti, 183 m² területnagyságú, kivett, saját használatú út művelési ágú ingatlan (a továbbiakban: Saját használatú út).

A Vagyonrendelet alapján a Saját használatú út „Jókai Mór útról nyíló út” megnevezéssel kizárólagos tulajdonban lévő forgalomképtelen vagyonelemnek minősül.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 32. § (1) bekezdése értelmében, az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közúthálózat az állam tulajdonában, a helyi közúthálózat a települési vagy területi önkormányzat tulajdonában van. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett, saját használatú út” megnevezéssel nyilvántartott ingatlanon vezető út, […].

A Kkt. 32. § (2) bekezdése alapján, a közutakat az ingatlan-nyilvántartásban közútként kell feltüntetni. Közútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, de az ingatlan-nyilvántartásban nem közútként feltüntetett

a) hidakon vezetett utakat, alagútban vezetett utakat,

b) elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon vezetett, közforgalom számára nyitva álló utakat,

c) aluljárókat, valamint

d) a közparkokban és a telepszerű beépítésű lakóövezetben elhelyezhető épületek megközelítéséhez, és a területükön elhelyezkedő létesítmények parkolási igényének kielégítéséhez szükséges utakat és parkolókat vagy az azokon keresztülvezető gyalogutakat, gyalog- és kerékpárutakat, valamint kerékpárutakat.

Mindezek alapján a Saját használatú út a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján nem tekinthető közútnak.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (1) és (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat a tulajdonában álló nemzeti vagyont a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgáló törzsvagyonba vagy üzleti vagyonba sorolja.

A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít [Nvtv. 5. § (2) bekezdés a) pont]. A törzsvagyon körében az Nvtv. megkülönböztet forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyoni elemeket.

Forgalomképtelen nemzeti vagyon az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 3. pontja szerint az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el –, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

Az Nvtv. 5. § (3) bekezdés a) pontja alapján a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozik a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, melynek részét képezik többek között a helyi közutak és műtárgyaik.

A fentiekre tekintettel a Vagyonrendelet 1. mellékletéből (Kizárólagos tulajdonban lévő forgalomképtelen vagyonelemek köre) a Saját használatú út kivezetésre kerül, míg a 4. mellékletbe a Saját használatú út (Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képező ingatlan vagyonelemek) felvételre kerül.