Lippó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2026. (IX. 25.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lippó Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 7781 Lippó, Kossuth L. utca 84.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Lippó község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat bélyegzője kör alakú, középen Magyarország címere, a kör szélén „Lippó Község Önkormányzata” körbefutó felirat.

(5) Az önkormányzat honlapja: www.lippo.hu

(6) A képviselő-testület elnevezése: Lippó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(7) A képviselő-testület szervei:

(8) A képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal). A közös önkormányzati hivatal székhelye: 7784 Nagynyárád, Kossuth L. utca 46.

2. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat - a képviselő-testület döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(3) A feladatok ellátásának mértékét és módját - a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével - a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(4) Az önkormányzat főtevékenységét az államháztartási szakágazatok rendje, valamint közfeladatát, alaptevékenységeit a kormányzati funkciók rendje szerinti besorolásban az 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) Az egyes hatáskörök átruházásáról - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-a szerinti, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök kivételével -, illetve visszavonásáról a képviselő-testület dönt.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármester köteles a képviselő-testületnek szóban beszámolni.

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma - a polgármesterrel együtt - 5 fő.

(2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

5. § (1) A képviselő-testület éves üléstervet fogad el.

(2) Az éves ülésterv tervezetét - a polgármesterrel egyeztetve - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó ülésére a képviselő-testület elé elfogadásra.

(3) Az éves ülésterv a képviselő-testületi ülések és a közmeghallgatás tervezett időpontját tartalmazza.

(4) A képviselő-testületnek lehetősége van felülvizsgálni és módosítani az előzetesen elfogadott üléstervet.

6. § A képviselő-testület alakuló, soros és soron kívüli ülést tart.

7. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az alakuló ülésén a polgármester és a képviselők esküt tesznek és erről okmányt írnak alá.

(4) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság tagjait, az alpolgármestert, és dönt az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.

8. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, az éves üléstervben meghatározott számú, de évente legalább hat soros ülést tart.

(2) Soros ülés az, amely az éves üléstervnek megfelelően kerül összehívásra.

9. § (1) Amennyiben az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása szükségessé teszi, illetve a település érdeke megkívánja, a polgármester jogosult soron kívüli ülést összehívni.

(2) A polgármester a képviselő-testület soron kívüli ülését tizenöt napon belüli időpontra összehívja a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával hívja össze.

(3) A soron kívüli ülésen csak olyan napirendi pont tárgyalható, mely a meghívóban szerepel.

10. § A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

11. § (1) A képviselőket az ülés időpontjának, helyszínének, javasolt napirendjének, valamint a napirendi pontok előadójának/előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívó és az írásbeli előterjesztések megküldése a képviselők részére elektronikus úton (e-mail) történik.

(3) A soros ülésre szóló meghívót az ülés napját legalább 3 nappal megelőzően kell kézbesíteni a képviselők részére.

(4) A soron kívüli ülésre szóló meghívót az ülés napját legalább 1 nappal megelőzően kell kézbesíteni a képviselők részére.

(5) A képviselő-testület az ülésének időpontjáról, helyszínéről és tervezett napirendjéről a meghívó önkormányzati hirdetőtáblán és önkormányzati honlapon történő közzététele útján értesíti a lakosságot.

12. § (1) A nyilvános képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívást kap:

(2) Az (1) bekezdés c-g) pontjaiban megnevezettek csak ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést kapják meg, amelyikhez a meghívásuk szól.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában megnevezett személy a teljes napirend tárgyalásakor tanácskozási joggal rendelkezik, az (1) bekezdés b) pontjában megnevezett személyek a nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor, a c-g) pontokban megnevezett személyek pedig az őket érintő napirendi pontok tárgyalásakor rendelkeznek tanácskozási joggal.

13. § (1) A képviselő-testület ülése alapesetben nyilvános.

(2) A nyilvános ülésen bárkinek joga van részt venni.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság a kijelölt ülőhelyeken foglalhat helyet, és köteles tartózkodni a véleménynyilvánítás bármely formájától. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

14. § (1) A képviselő-testület

(2) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

15. § Az ülésen a polgármester ismerteti az ülés javasolt napirendjét. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

16. § (1) A testületi ülés tárgyalási anyagaként - általában - írásbeli előterjesztések, illetve tájékoztatók, beszámolók szolgálnak.

(2) A tárgyalási anyag lehet

(3) Az írásbeli előterjesztésnek, illetve tájékoztatónak, beszámolónak minden esetben tartalmaznia kell az előterjesztőjének/előadójának és a készítőjének nevét.

(4) Az előterjesztésben - a döntés szempontjából irreleváns részletkérdések mellőzésével - be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat.

(5) A tájékoztató, illetve a beszámoló célja döntést nem igénylő ügyben a képviselő-testület informálása.

(6) Előterjesztést nyújthat be

(7) A soros képviselő-testületi ülés vonatkozásában az írásbeli előterjesztést a polgármesterhez kell benyújtani az ülés napját legalább 3 nappal megelőzően.

17. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

(2) Az előterjesztés tárgyával kapcsolatos vélemények kifejtésére a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama napirendi pontonként egy-egy alkalommal legfeljebb 3 perc lehet. Ugyanazon napirendi pont keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. A polgármester, mint az ülés vezetője bármikor bekapcsolódhat a vitába. Az időkeret túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A napirend tárgyalása során a képviselő-testület bármely tagja és adott napirendi pont vonatkozásában tanácskozási joggal rendelkező személy maximum két perc időtartamú ügyrendi felszólalással élhet. A szót az ülést vezető polgármester adja meg. Ügyrendi felszólalás lehet:

(4) A vita lezárására - feltéve, hogy minden, az adott napirendi ponthoz hozzászólni kívánó képviselő a (2) bekezdés szerinti hozzászólási jogával élt - a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

18. § A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt - az eredetitől legtávolabb eső indítványok sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

19. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(3) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy a polgármester nyolc napon belüli időpontban újból köteles képviselő-testületi ülést összehívni. Az így megismételt testületi ülés összehívására megváltozott napirenddel is sor kerülhet.

20. § (1) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és e rendeletben meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

21. § A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza, melynek során a képviselők kézfeltartással szavaznak.

22. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazást a képviselő-testület bizottsága bonyolítja le.

(4) A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a titkos szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

(6) A polgármester, mint az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

23. § (1) A képviselő-testület név szerint szavaz, ha a név szerinti szavazást jogszabály kifejezetten előírja, illetve a képviselők egynegyedének indítványára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasása után „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavakkal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét tartalmazó névsort átadja a polgármesternek, mint az ülés vezetőjének. A szavazás eredményét a polgármester, mint az ülés vezetője állapítja meg. A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

24. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Az e bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(2) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségét nem jelenti be és a képviselő-testület így nem dönt a kizárásáról, és ezt a képviselő-testületi ülést követő 60 napon belül a jegyző felé bárki írásban jelzi, akkor a döntést ismételten a képviselő-testület elé kell terjeszteni megerősítésre vagy elvetésre.

25. § (1) Az interpelláció az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(2) A képviselő-testület bármely tagja a képviselő-testület ülését megelőzően írásban és az ülésen szóban az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez interpellációt intézhet az interpelláció tartalmának rövid összefoglalásával.

(3) Az interpellációt a képviselő-testület csak soron ülésen tárgyalhatja.

(4) Az írásbeli interpellációt a képviselő az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal előbb terjesztheti be, amelyre az interpellált 15 napon belül írásban ad választ. Az írásos választ, minden képviselőnek meg kell küldeni.

(5) A képviselő-testület ülésén szóban előterjesztett interpellációra 3 perc, a válaszadásra 3 perc, a viszontválaszra 2 perc áll rendelkezésre. Az interpellációt a képviselő-testület ülésén akkor kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

(6) Az interpelláló képviselő a - szóban vagy írásban adott - válasz elfogadásáról a képviselő-testület ülésén viszontválaszban nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz. Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, azt kivizsgálásra az illetékes bizottság elé utalja. A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testület legközelebbi soros ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról, a következő soros ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

26. § (1) A képviselői kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű képviselői felvetés, vagy tudakozódás.

(2) Kérdést a képviselő a képviselő-testület ülésén szóban a polgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottsági elnökhöz személyesen intézhet a kérdés tartalmának rövid összefoglalásával. A képviselő kérdést intézhet továbbá képviselőtársaihoz a képviselői minőségében végzett tevékenységével összefüggésben, közérdeklődésre számot tartó ügyekben.

(3) A kérdésfelvetésre 3 perc, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre. A kérdésre adott válasz után viszontválasznak helye nincs. Indokolt esetben a kérdés annak elhangzását követő 15 napon belül írásban is megválaszolható.

27. § (1) A képviselő-testületi ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető polgármester feladata. Az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében az ülést vezető polgármester, illetve a polgármester javaslatára a képviselő-testület az e §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(2) Azt a felszólalót, aki a felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(3) Az ülést vezető polgármester megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (2) bekezdésben meghatározott magatartást.

(4) Az ülést vezető polgármester - a szómegvonás okának közlésével - megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte az időkeretét.

(5) Azt a felszólalót, aki a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ, az ülést vezető polgármester rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire.

(6) Az ülést vezető polgármester megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követően ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használ.

(7) Akitől a szót a polgármester megvonta, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(8) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető polgármester az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a polgármester újból összehívja azt.

(9) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt ülőhelyeken foglalhatnak helyet. A tanácskozás rendjének a megjelent állampolgár általi megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. Ha a rendzavaró személye nem állapítható meg, a polgármester a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

28. § (1) A képviselő-testület és a bizottság üléséről, valamint a közmeghallgatásról az Mötv. 52. § rendelkezései szerint jegyzőkönyv készül.

(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányához mellékelni kell:

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt - egymástól elkülönítve a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyveket - a közös önkormányzati hivatal kezeli. A jegyzőkönyvek biztonságos tárolásáról, őrzéséről gondoskodni kell.

(4) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe azok a személyek tekinthetnek be, akik a zárt ülésen részt vettek, azzal, hogy a zárt ülésre meghívott, a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, mely vonatkozásában a zárt ülésen részt vehetett.

(5) A jegyzőkönyv egy példányát mellékleteivel együtt az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

29. § (1) A képviselő-testület nem rendeleti formában meghozott döntése határozat.

(2) A képviselő-testület normatív és egyedi határozatait naptári évenként folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat sorszámát arab számmal, a / jelet, a határozat meghozatalának évét arab számmal, zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal, a „határozata” kifejezést, és a határozat címét.

(3) A határozat tartalmazza a képviselő-testület döntését egyértelmű megfogalmazásban.

(4) A végrehajtást igénylő határozat tartalmazza a felelős személyét és a végrehajtás határidejét.

(5) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

30. § A képviselő-testület a helyi közügyek intézése körében, törvény keretei között, törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

31. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani, aki a közös önkormányzati hivatal szakmai véleményének kikérésével dönt a kezdeményezésnek a képviselő-testület elé terjesztéséről.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről, szakmai tartalmának kialakításáról a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben foglaltakra figyelemmel a jegyző gondoskodik.

32. § (1) Az önkormányzati rendeleteket naptári évenként folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet megjelölése a rendelet címét, a „szóló” kifejezést, a rendelet sorszámát arab számmal, a „/” jelet, a rendelet kihirdetésének évét arab számmal, zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal, valamint az „önkormányzati rendelet” kifejezést foglalja magában.

(2) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

33. § Az önkormányzati rendelet megalkotását követően annak kihirdetéséről - a rendeletnek helyben szokásos módon, vagyis az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével - a jegyző gondoskodik.

34. § (1) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A hatályos önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de választási ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(3) Az önkormányzati rendeletek jogszabályi megfelelőségéről és utólagos hatásvizsgálatának lefolytatásáról a jegyző gondoskodik.

35. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester fő feladatai és jogosultságai különösen:

(3) A polgármestert tartós akadályoztatása vagy tisztségének megszűnése esetén az alpolgármester helyettesíti. Amennyiben az alpolgármester is akadályoztatva van, a munkakört a korelnök képviselőnek kell átadni.

(4) A polgármester tisztsége megszűnik az Mötv. 69. §-ában meghatározott esetekben.

36. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(4) Az alpolgármester tisztsége megszűnik az Mötv. 76. §-ában meghatározott esetekben.

37. § (1) A képviselő-testület bizottsága az Ügyrendi Bizottság.

(2) Az Ügyrendi Bizottság a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket látja el. Az Ügyrendi Bizottság

(3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. Mindhárom tag a képviselő-testület tagja. A bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület a polgármester előterjesztésére az alakuló ülésén választja meg; a bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól. A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja.

(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.

(6) A bizottság az ügyrendjét maga készíti és fogadja el.

38. § A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

39. § (1) A képviselő-testület Nagynyárád Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Sátorhely Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, a Bezedek Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, az Ivándárda Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, valamint a Sárok Községi Önkormányzat Képviselő-testületével az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és működtetnek Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A közös önkormányzati hivatal az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(3) A közös önkormányzati hivatal működtetésére vonatkozó lényeges rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról és működtetéséről szóló megállapodás tartalmazza.

(4) A közös önkormányzati hivatalra külön szervezeti és működési szabályzat vonatkozik.

40. § (1) A képviselő-testület a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232/A. § (1) bekezdése alapján akként rendelkezik, hogy a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je minden évben munkaszüneti nap. A Közszolgálati Tisztviselők Napján a közös önkormányzati hivatal valamennyi további foglalkoztatottja is mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéssel összefüggésben esetlegesen keletkező többletköltségek fedezetét a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok saját bevétele biztosítja.

41. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyző fő feladatai különösen:

(3) A jegyző írásban vagy az ülésen szóban, a jegyzőkönyvben történő rögzítéssel jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének, köztük a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző elvégzi a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát. A képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. A jogszabálysértés utólagos észlelése esetén is köteles megtenni az erre vonatkozó jelzését. A jegyző ezen feladatainak ellátásában a közös önkormányzati hivatal közreműködik.

(4) A jegyző tartós akadályoztatása, illetve a jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a jegyzői feladatokat - a jegyző akadályoztatásának megszűnéséig, illetve a jegyzői tisztség betöltéséig, de legfeljebb 6 hónapig - a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei által megbízott köztisztviselő látja el.

42. § (1) A képviselő-testület egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ellátása, az erőforrások összehangolása érdekében önkormányzati társulásokban vehet és vesz részt.

(2) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

43. § A képviselő-testület az érdekeinek képviselete és védelme céljából önkormányzati érdekképviseleti szervezetekhez csatlakozhat.

44. § A képviselő megbízatásának keletkezése és megszűnésére, jogaira és kötelezettségeire, összeférhetetlenségére, méltatlanságára és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

45. § A képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának az Ügyrendi Bizottság részére történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

46. § (1) Amennyiben az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben - a képviselő méltatlanságát meg nem alapozó - kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó hiányosságot tárt fel, úgy a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját egytől legfeljebb hat havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ha a képviselő részére tiszteletdíj nincs megállapítva, de természetbeni juttatás igen, úgy a képviselő-testület a képviselő részére megállapított természetbeni juttatást egytől legfeljebb hat havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja.

(2) A képviselő-testület a vagyoni szankciót az Integritás Hatóság jelentésének kézhezvételét követő soros ülésen határozattal állapíthatja meg.

(3) A vagyoni szankció megállapítása előtt a képviselő számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az Integritás Hatóság jelentésében foglaltakkal kapcsolatban az ülés előtt írásbeli vagy az ülésen szóbeli észrevételt tegyen. Az észrevétel megtételének lehetősége a képviselő-testület döntéshozatalának nem akadálya.

(4) A vagyoni szankció megállapításánál figyelembe kell venni a hiányosság mértékét és azt, hogy a hiányosság feltárására első alkalommal, vagy ismételten került sor.

(5) A megállapított vagyoni szankciót a képviselő-testület határozatának meghozatalát követő hónap első napjától kell alkalmazni.

(6) A hiányosság ismételt, az Integritás Hatóság általi feltárása esetén vagyoni szankció újra megállapítható.

(7) Az e § szerinti vagyoni szankció alkalmazása nem érinti a képviselőnek a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatban fennálló egyéb, jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.

47. § (1) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(2) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki a távollétét előzetesen bejelentette, vagy utólag igazolja.

48. § Lippó településen a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési szinten történő önálló intézésére demokratikus választások útján létrehozott nemzetiségi önkormányzatok működnek Lippói Német Nemzetiségi Önkormányzat és Lippói Szerb Nemzetiségi Önkormányzat elnevezéssel (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzatok).

49. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi közügyek, így az egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Az önkormányzat a saját költségvetéséből a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez támogatást adhat.

(3) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. §-ában foglaltak alapján az önkormányzat, illetve a közös önkormányzati hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatokkal a feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan közigazgatási szerződésben megállapodik. Az önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról - a feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése mellett a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével - a közigazgatási szerződésben részletesen is meghatározottak és az alábbiak szerint gondoskodik:

50. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok elnöke - a nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor tanácskozási joggal - részt vesz a képviselő-testület ülésein és gondoskodik a nemzetiségek jogainak érvényesítéséről.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok elnöke nemzetiségi ügyekben és a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél a képviselő-testület és szervei hatáskörébe tartozó intézkedést kezdeményezhet, javaslatot tehet, valamint az önkormányzat képviselő-testületétől és szerveitől nemzetiségi ügyekben tájékoztatást kérhet.

(3) A polgármester a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, a (2) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a képviselő-testület elé, hogy a képviselő-testület az Njtv. 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

(4) A nemzetiségi önkormányzatok képviselőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, és a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

51. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számának meghatározását külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

52. § (1) A képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Felszólalásra személyenként többször is van lehetőség, de a felszólalások együttes időtartama személyenként a 10 percet nem haladhatja meg.

(3) A közmeghallgatás időpontját megelőzően az érintettek írásban észrevételeket tehetnek és kérdéseket tehetnek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy amennyiben azonnali válaszadás nem lehetséges, úgy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(4) A közmeghallgatásra szóló meghívót a közmeghallgatás napját legalább 5 nappal megelőzően kell kézbesíteni a képviselők részére elektronikus úton (e-mail). A lakosságot és az érdekelteket a közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján a közmeghallgatás napját legalább 5 nappal megelőzően történő közzététele útján kell értesíteni.

(5) A közmeghallgatást vezetésére a képviselő-testület ülésének vezetésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok az irányadók.

(7) A közmeghallgatásra egyéb vonatkozásban (határozatképesség, ülés rendjének fenntartása stb.) a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

53. § (1) A polgármester lakossági fórumot hív össze

(2) A lakosságot és az érdekelteket a lakossági fórum időpontjáról, helyszínéről és témájáról a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján a lakossági fórum napját legalább 5 nappal megelőzően történő közzététele útján kell értesíteni.

(3) A lakossági fórum vezetésére a képviselő-testület ülésének vezetésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(4) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni.

54. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.

(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy az azt meghaladó időszakra szól.

(3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

(4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket; a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését; a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit.

(5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

55. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(2) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

56. § A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.

57. § Az önkormányzat vagyonára és a vagyongazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

58. § Az önkormányzat gazdálkodását külső állami szervek, valamint a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőre ellenőrzik.

60. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.