Kifejezéskereső
Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 27.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
[1] A közösségi együttélés alapvető szabályainak kialakítása és betartása elengedhetetlen a település lakóinak harmonikus, biztonságos és tiszteletteljes együttéléséhez.
[2] E rendelet célja, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályai rögzítésre kerüljenek, amelyek meghatározzák a békés egymás mellett élés, a lakosság nyugalma, a környezet rendezettsége érdekében követendő előírásokat, magatartási szabályokat. A békés egymás mellett élés elsődleges szempontja a közösségi szabályok betartása és betartatása, illetve a szabályok elmulasztása esetén jogkövetkezmény kilátásba helyezése.
[3] Nagytarcsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya a Nagytarcsa község közigazgatási területén megvalósuló, e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra terjed ki.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt – amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek – fiatalkorú természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonható felelősségre.
(3) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.
(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a hatóság megteszi a büntetőjogi vagy szabálysértési feljelentést, vagy kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál az eljárás megindítását.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. fiatalkorú: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 105. § (1) bekezdésében meghatározott életkorú személy;
2. építési-bontási hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti fogalom;
3. gyomnövény: a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 1/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott növény, így különösen:
a) a pázsitfűfélék,
b) a csalánfélék,
c) a lórum,
d) az útifűfélék,
e) a libatopfélék,
f) a disznóparéjfélék,
g) a fekete üröm,
h) a közönséges kakaslábfű,
i) a mezei aszat,
j) a fakó muhar,
k) az apró szulák,
l) az ebszékfű,
m) a csattanó maszlag,
n) a nagy széltippan,
o) a tarackbúza,
p) a fenyércirok,
q) a ragadós galaj,
r) a keserűfűfélék,
s) a varjúmák,
t) a mezei szarkaláb,
u) a parlagfű;
4. háztartási hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti fogalom;
5. háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 22. pontja szerinti fogalom,
6. ingatlan előtti járda: a köztisztasággal és a település szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terület;
7. járdaburkolat: a járdának gyalogos közlekedésre szolgáló szilárd felülete (kavics, murva, mart aszfalt, járdakő és más hasonló szilárd felület);
8. játszótér: a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet 2. § 14. pontja szerinti fogalomnak megfelelően közterületen:
a) Bocskai játszótér, 2142 Nagytarcsa, Rózsa utca (hrsz.: 343.)
b) Füzesliget játszótér, 2142 Nagytarcsa, hrsz: 1255.
c) „GRUND Sport és Közösségi Park”-ban található játszótér, 2142 Nagytarcsa, hrsz: 03/19, 03/20, 050/9.
d) Jókai játszótér, 2142 Nagytarcsa, Szent István krt. (hrsz: 1224/45.)
e) Petőfi lakótelep játszótér, 2142 Nagytarcsa, hrsz: 520/5.
f) Polgármesteri Hivatal előtti játszótér, 2142 Nagytarcsa, Rákóczi utca 4. (hrsz: 455.),
9. kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti fogalomnak megfelelően különösen a háziasított emlősök közül: eb, macska, vadászgörény, ló, szamár, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, házinyúl;
10. közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a cselekmény vagy mulasztás, amely nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság kiszabását nem rendeli, de ellentétes a közösségi együttélés alapvető szabályaival, azokat sérti, vagy veszélyezteti, s jelen rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít;
11. közpark: a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. § 77. pont szerinti fogalomnak megfelelően:
a) Polgármesteri Hivatal előtti park (kivett/település központ), 2142 Nagytarcsa, Rákóczi utca 4. (hrsz: 455.)
b) Győri János téri park, 2142 Nagytarcsa, Győri János tér (hrsz: 503/7.)
c) Füzesliget Szabadidőpark (kivett/közpark), 2142 Nagytarcsa, hrsz: 1255,
12. közterület: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 73. pontja, valamint a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontja szerint meghatározott terület, valamint a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrésze (a továbbiakban együtt: közterület);
13. műtárgy: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 94. pontja szerinti fogalom,
14. sporttér: szabadtéri sportolásra alkalmas, bárki által használható, fűvel borított vagy egyéb burkolt felülettel ellátott közterület, különösen:
a) „GRUND Sport és Közösségi Park” elnevezéssel, 2142 Nagytarcsa 03/19, 03/20, 05/1, 05/3 és 050/9 helyrajzi számok alatt felvett, természetben az úgynevezett „Grund” KbSp-1, beépítésre szánt sportolási célú területen található (különféle) sportpályák
b) Petőfi lakótelep futballpálya, 2142 Nagytarcsa, hrsz: 520/5.
15. temető: a Nagytarcsa Önkormányzat tulajdonában lévő 507, 509, és 1244/1 helyrajzi szám alatt található-, illetve a Római Katolikus Egyház tulajdonában lévő 508 helyrajzi szám alatt található temető,
16. tűzijáték: a polgári célú pirotechnikai tevékenységről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 1. § 28. pontja szerinti fogalom,
17. útburkolat: az úttestnek a közúti járművek közlekedésére szolgáló szilárd felülete (kavics, murva, mart aszfalt, melegen hengerelt aszfalt és más hasonló szilárd felület),
18. zöldfelület: minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a település melyik terület-felhasználási egységén (lakó-, gazdasági, közlekedési stb. területen) belül s milyen telken (közterületen vagy magántelken) helyezkedik el. A beépítés, vagy annak telekhatára és az útburkolat közé eső valamennyi burkolattal el nem látott, vagy közlekedési funkcióra ki nem jelölt területet zöldfelületnek kell tekinteni függetlenül attól, hogy a terület növényzettel, és milyen növényzettel fedett-e vagy sem,
19. zöldhulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 50. pontja szerinti fogalom.
3. Eljárási szabályok
3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő közigazgatási eljárás önkormányzati hatósági ügy, Nagytarcsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete e hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására a jegyző jogosult.
(4) Nem indítható közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megállapítására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak az eljárásra jogosult hatóság tudomására jutásától számított harminc nap, vagy az elkövetéstől számított hat hónap eltelt. A hat hónapos határidő kezdő napja
a) az a nap amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
b) a mulasztásban megnyilvánuló magatartás esetén az a nap, amikor a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejárt,
c) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor az állapot megszűnik.
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során ezen rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglaltak, a közigazgatási szankciók kiszabásával, nyilvántartásával, elévülésével és egyéb eljárási szabályaival kapcsolatban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglaltak az irányadók.
(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezései szerint figyelmeztetés, helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése esetén az elkövető
a) természetes személy esetében tízezer forinttól ötvenezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tízezer forinttól ötszázezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható, vagy
b) természetes személy esetében tízezer forinttól kettőszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek harmincezer forinttól kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) A kiszabásra kerülő közigazgatási bírság mértékének megállapításánál –a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglaltakon túl – figyelembe kell venni
a) a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás súlyát,
b) amennyiben ismert, az elkövető vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése esetén a cselekmény összes körülményeinek mérlegelése alapján – különös tekintettel a cselekmény súlyára, a megvalósító személyi körülményeire – figyelmeztetés alkalmazható, ha ettől a jövőre nézve kellő visszatartó hatás várható.
(4) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresettel (jövedelemmel) rendelkezik vagy amennyiben az önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorú annak megfizetését vállalja.
(5) Abban az esetben, ha a fiatalkorúval szemben a (4) bekezdésre foglaltakra tekintettel közigazgatási bírságot kiszabni nem lehet, vele szemben a figyelmeztetés intézkedést kell alkalmazni.
(6) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot az elsőfokú határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül készpénzátutalási megbízáson vagy banki utalással Nagytarcsa Község Önkormányzata részére kell megfizetni. A bírság részletekben való megfizetését külön kérelem alapján a jegyző külön végzésben engedélyezheti.
(7) Az e rendelettel megállapított szankciók végrehajtását a jegyző adók módjára történő behajtás, vagy önálló bírósági végrehajtó útján foganatosítja.
5. § (1) A helyszíni bírság kiszabására a Nagytarcsai Polgármesteri Hivatal közterület-felügyelője (a továbbiakban: közterület-felügyelő) jogosult.
(2) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot nem lehet kiszabni.
(3) Ha a magatartás megvalósítója a közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegését nem ismeri el a közterület-felügyelő köteles hivatalból megindítani az eljárást.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt kiszabott helyszíni bírságot, a kiszabását követő 30 napon belül kell készpénzátutalási megbízáson vagy banki utalással Nagytarcsa Község Önkormányzata részére kell megfizetni.
A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAIT SÉRTŐ MAGATARTÁSOK
4. Települési jelképek használatával összefüggő közösségi együttélést sértő magatartások
6. § Aki a település jelképeit (címer, zászló, településnév) engedély nélkül vagy a használatra vonatkozó engedélytől eltérő, vagy közösséget sértő módon használja fel, közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.
5. Utca- és házszámtábla elhelyezésével kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
7. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az az ingatlantulajdonos, ingatlankezelő, bérlő vagy használó, aki
a) a házszámtábla kihelyezését elmulasztja, cseréjéről, pótlásáról nem gondoskodik, vagy
b) a nem a valóságnak megfelelő, vagy a nem megfelelő módon kihelyezett házszámtáblát felhívás ellenére sem az előírásnak megfelelően helyezi ki, vagy
c) az utcanév-tábla kihelyezését és az azzal járó munkálatokat akadályozza, vagy
d) a kihelyezett utcanév-táblákat, házszámtáblákat megrongálja, beszennyezi, olvashatatlanná teszi, szövegét megváltoztatja vagy azt engedély nélkül eltávolítja, illetve jogszerűtlenül helyezi el.
6. Állattartással kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
8. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki
a) saját elhullott állata(i) tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről saját költségén nem gondoskodik,
b) ebet táblával tiltott helyre, területre beenged vagy bevisz,
c) bekerítetlen ingatlanon szabadon tart,
d) ebet úgy tart, hogy az a tartásul szolgáló ingatlan területéről más tulajdonában lévő magánterületre vagy közterületre átjuthat,
e) közterületen ebet póráz nélkül szabadon enged vagy anélkül sétáltat,
f) közterületi játszóterek területére kedvtelésből tartott állatot bevisz vagy beenged,
g) közterületen haszonállatot legeltet vagy felügyelet nélkül hagy,
h) almos trágyát ingatlanán szabadon, fedetlenül tárol,
i) nem biztosítja ingatlanán az állattartási szabályok betartása ellenőrzésének lehetőségét.
(2) A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 14/A. §-szal összhangban az eb nem tartós, átmeneti kikötése az alábbi feltétel esetén megengedett:
a) az állaton végzett ápolás, illetve gyógykezelés céljából, annak idejére,
b) az állat veszélyes viselkedése miatt, a veszélyeztetés idejére,
c) közlekedésbiztonsági, az állat testi épsége és a járműforgalom zavartalan működése érdekében, vagy
d) állatról emberre terjedő betegség megelőzése esetén, a betegség idejére.
(3) Eb esetében az (2) bekezdés szerinti átmeneti megkötésnél használt eszköz hossza
a) kistestű ebnél 5 méternél,
b) közepes testű ebnél 7 méternél,
c) nagytestű ebnél 9 méternél,
d) futólánc esetén a feszített és a futó részek hosszának összege 8 méternél, a futó rész hossza 3 méternél rövidebb nem lehet.
(4) A (3) bekezdés szerinti, átmeneti megkötéshez alkalmazott nyakörvnek forgóval ellátottnak kell lennie, és az az eb életfunkciót, táplálkozását nem nehezítheti el, az az állat számára fájdalmat nem okozhat.
7. A kereskedelmi, vendéglátó-ipari, szolgáltató egységek és elárusítóhelyek üzemeltetőinek kötelezettségeivel kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
9. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg
a) az a közterületen helyet használó árusító, aki a helyét nem tartja tisztán a közegészségügyi előírásoknak megfelelően, illetve a keletkezett szemetet nem gyűjtőben helyezi el,
b) az az üzemeltető, aki nem gondoskodik szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari, kereskedelmi és szolgáltató üzletek, valamint az utcai és más árusítóhelyek előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, hó- és síkosság-mentesítéséről, továbbá az üzlet közvetlen környékének folyamatosa tisztán tartásáról, takarításáról.
8. Helyi hirdetményekkel kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
10. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki
a) Nagytarcsa Község Önkormányzata, vagy egyéb hatóság hirdetményét olvashatatlanná teszi vagy leszakítja,
b) az aktualitását vesztett vagy megrongálódott hirdetményt 8 napon belül nem távolítja el,
c) közterületi út, járda, gyalogút szilárd burkolatára festett kivitelben hirdetményt (ábrát vagy feliratot) engedély nélkül helyez el,
d) közterületi játszótereken, közparkokban, sporttereken, közterületen álló fákon, emlékműveken, szobrokon, közösségi közlekedési eszközök megállóiban hirdetményt helyez el,
e) villanyoszlopokon vagy egyéb távközlési oszlopokon engedély nélkül hirdetményt helyez el.
9. A helyi környezet védelmével kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások, ingatlanok és közterületek gondozása, zöldfelületek kezelése és fenntartása
11. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg,
a) az az ingatlantulajdonos, ingatlankezelő, bérlő vagy használó, aki az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, járda melletti zöld sáv esetén az útszegélyig terjedő teljes terület, valamint a nyílt árok és ennek műtárgyai területén
aa) a hó eltakarításáról, a síkosság-mentesítéséről nem gondoskodik,
ab) a zöldfelület rendben tartásáról - különös tekintettel a gyomnövények eltávolításáról - nem gondoskodik,
ac) az inváziós fajú fás szárú növények terjedésének megakadályozásáról nem gondoskodik,
ad) a közlekedést, valamint az utak, csomópontok beláthatóságát akadályozó, járda és úttest fölé nyúló, közlekedési táblákat eltakaró faágak, bokrok gondozásáról, nyeséséről nem gondoskodik, illetve ezen munkálatok során környezetkárosító anyagokat használ,
ae) a fás szárú növények gondozásáról, karbantartásáról nem gondoskodik,
b) aki közutakra, valamint az ingatlanok határa és a közút közötti közterületre olyan anyagot vagy tárgyat (pl. kődarab, betontömb, karó, bója, virágtartó, flórakosár, zsalukő stb.) helyez, amely az út vagy közterület rendeltetésszerű használatát akadályozza, illetve állagát rontja vagy balesetveszélyt idézhet elő,
c) aki a víziközmű-szolgáltató és a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének hozzájárulása nélkül közkifolyókon szolgáltatott ivóvizet nem háztartási célra használja, hanem egyéb célra, különösen építkezéshez, gépkocsi mosáshoz, locsoláshoz.
(2) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az az ingatlantulajdonos, ingatlankezelő, bérlő vagy használó,
a) aki az ingatlana területén a csapadékvíz-elvezetés rendszerét úgy alakítja ki, és a csapadékvizet engedély, vagy közútkezelői hozzájárulás nélkül, vagy nem az engedélyben, közútkezelői hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően a vízelvezető árokba úgy vezeti ki, hogy az nem felel meg a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben foglaltaknak,
b) aki az ingatlanáról (telkéről) a csapadékvizet közterületre, vagy a közterületi nyílt vízelvezető árokba az utcai járdaszint felett a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 67. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakkal szemben vezeti ki,
c) aki a szikkasztó árkokat feltölti, megszünteti, az árkokba eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot vezet, a víz elfolyását gátolja.
(3) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az az ingatlantulajdonos, ingatlankezelő, bérlő vagy használó, aki a háztartási hulladékgyűjtő edényzetet a hulladékszállítási napot megelőző három napnál korábban helyezi ki.
10. Az avar és zöldhulladék égetésére vonatkozó szabályok
12. § (1) Az avar és zöldhulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.
(2) Tűzgyújtás és égetés közterületen és magántulajdonú ingatlanon március 1-je és május 31-e között, illetve szeptember 1-je és november 30-a között szerdai és pénteki – kivéve munkaszüneti – napokon 12.00 és 18.00 óra között szélmentes, derült időben megengedett.
(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet, a tűzvédelmi szabályok betartásával. Az égetést végző személy a tűzrakóhely oltásáról az égetést befejezően köteles gondoskodni.
(4) Az égetendő zöldhulladék nem tartalmazhat
a) ipari eredetű hulladékot,
b) környezetszennyező anyagot,
c) háztartási-, vagy háztartási hulladékhoz hasonló hulladékot,
d) építési-bontási hulladékot.
(5) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki a (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit megsérti.
11. A játszóterek, közparkok, sportterek használatának szabályai
13. § (1) A közterületi játszótereken, közparkokban, sporttereken az ott elhelyezett eszközök rendeltetésszerű használatára, játék, pihenés céljából látogathatók oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.
(2) A közterületi játszóterekre, közparkokra, sportterekre vonatkozó egyéb szabályokat a közterületi játszóterek, közparkok, sportterek bejáratánál elhelyezett, használatuknak rendjét szabályozó (Házirend) táblák tartalmazzák.
14. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki
a) közterületi játszóterek, közparkok, sportterek bejáratainál elhelyezett, használatuk rendjét tartalmazó (Házirend) táblákon szereplő előírásokat nem tartja be,
b) közterületi játszóterek területén szeszesitalt, bódító szert fogyaszt, vagy dohányzik,
c) közterületi játszóterek területére kedvtelésből tartott állatot visz be, vagy gépjárművel behajt.
12. Közterület használatával kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
15. § Közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki
a) szobron, emlékművön, utcabútorzaton, egyéb berendezési tárgyon gördeszkázik, görkorcsolyázik, kerékpározik, rollerezik,
b) a közterületet a mindenkor hatályos a közterületek használatáról és használatuk rendjéről szóló önkormányzati rendeletben közterület-használati engedélyhez kötött célra engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja,
c) a mindenkor hatályos a közterületek használatáról és használatuk rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, közterületen nem engedélyezhető vagy tiltott tevékenységet folytat,
d) a közterület-használat megszűnésekor a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre,
e) közterületet engedély nélkül vagy attól eltérően lekerít, a közhasználat elől elzár (beleértve a közterület ingatlan előtti és a közúttal vagy járdával határos gondozott részének védelmére kihelyezett kő, fém, karó huzal vagy bármely anyag, amely a közforgalmi terület használata során balesetveszélyt idézhet elő),
f) a mindenkor hatályos az üzemképtelen, roncs és elhagyott járművek közterületen való tárolásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározottakat megszegi.
13. A zaj- és rezgésvédelem helyi szabályainak betartásával kapcsolatos magatartási szabályok
16. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki lakóövezetben
a) zajjal járó zöldfelület-fenntartással, kert építésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos tevékenységet (pl. motoros fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor működtetése)
aa) munkanapokon 07.00 óra előtt vagy 20.00 óra után,
ab) szombaton 08.00 óra előtt vagy 17.00 óra után, illetve
ac) vasárnap és munkaszüneti napokon végez;
b) zajjal járó építési, bontási tevékenységet, kivéve az élet- és balesetveszély, sürgős kárelhárítás miatti azonnali intézkedéseket
ba) munkanapon 07.00 óra előtt vagy 20.00 óra után, illetve
bb) hétvégén és munkaszüneti napon végez.
14. A szórakoztató célra szánt pirotechnikai eszközök használata
17. § A polgári célú pirotechnikai tevékenységről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 107. § (2) bekezdésével összhangban nagykorú személy 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátékot kizárólag december 31-én 18.00 órától a következő naptári év január 1-jén 6.00 óráig használhat fel.
15. Temető használatával kapcsolatos magatartások
18. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki a mindenkor hatályos a temetőről és a temetkezésről szóló önkormányzati rendelet 7. § (5)-(12) bekezdésében, a 8. § (3) bekezdésében, a 9. § (6)-(8) bekezdésében, valamint a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat megszegi.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
19. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett, vagy észlelt cselekmények miatt indult eljárásokban kell alkalmazni.
20. §1
21. §2
22. §3
23. § Ez a rendelet 2026. július 1-jén lép hatályba.
A 20. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 21. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 22. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
