Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
12/2026. (VI. 30.) ORFK utasítás
a Rendőrség őrzött szállásainak szolgálati szabályzatáról és a menekültügyi őrzött befogadó központokban végrehajtandó rendőrségi feladatokról szóló 21/2014. (VII. 4.) ORFK utasítás módosításáról1
j) fizikai alkalmazottakból (fegyveres biztonsági őr);
k) ügykezelőből, valamint ügyviteli segédelőadóból;
l) egészségügyi asszisztensekből;
m) üzemeltetési segédelőadóból (eszközgazdálkodási) vagy gondnokból;
n) gépjárművezetőkből;
o) ügyintézői alkalmazottból vagy ügyviteli alkalmazottból
állhat.
28. Az őrzött szállás vezetője szolgálati elöljárója és közvetlen vezetője az őrzött szállás teljes személyi állományának, melynek személyre szabott feladatait az Utasításban foglaltak alapulvételével a 2. melléklet szerinti őrségutasításban határozza meg.”
33/A. Az őrzött szállás alosztályvezetője feladatát az őrzött szállás vezetőjének alárendeltségében látja el. Elöljárója az őrzött szállás szolgálatparancsnoki, valamint szolgálatba vezényelt állományának.
33/B. Az alosztályvezető
a) felelős a rendelkezésre álló erők-eszközök feladathoz igazodó alkalmazásáért, továbbá a jogszabályokban, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközökben az őrzött szállás feladatkörébe utalt feladatok végzéséért, szervezéséért, irányításáért, felügyeletéért és ellenőrzéséért, melynek keretében köteles folyamatosan figyelemmel kísérni és ismerni – különösen a fogvatartás rendjét meghatározó – idegenrendészeti jogszabályokat, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközöket;
b) ellenőrzi, elemzi és értékeli a feladatok végrehajtását, hatékonyságát és jogszerűségét;
c) elkészíti a szolgálatvezénylést, az ezzel összefüggő szolgálati terveket, azokat karbantartja, ellátja az állomány járandóságainak biztosításával összefüggő feladatokat;
d) javaslatot tesz az alosztályt érintő képzések tartalmára, a végrehajtás tervezésére, továbbá irányítja és nyilvántartja az alosztály képzését, valamint abban részt vesz;
e) kiemelt figyelmet fordít a rendkívüli események megelőzésére, valamint az őrizetesek, továbbá az őrzött szálláson szolgálatot teljesítő állomány pszichikai és mentális állapotára;
f) vizsgálja a rendőrök által végrehajtott kényszerítő eszközök alkalmazásának jog- és szakszerűségét, arányosságát továbbá szükségességét;
g) intézkedik a fegyveres biztonsági őrök által végrehajtott kényszerítő eszköz alkalmazásáról szóló jelentések elkészítésére, a Fegyveres Biztonsági Őrség parancsnok-helyettese részére történő jelentéstételre;
h) intézkedik az EIT-ben, az őrségutasításban, a tűzriadótervben és egyéb tervekben foglalt feladatok végrehajtására, továbbá az e tervekben foglaltak beosztotti állomány általi ismeretének fenntartására;
i) részt vesz az állományvédelmi feladatok végrehajtásában;
j) végrehajtja a vezetői fórumokon, eligazításokon elhangzottak alapján az alosztály belső tájékoztatását, biztosítja a vezetői és a beosztotti állomány közötti információáramlást;
k) együttműködik a rendőrség idegenrendészeti és más szerveivel, valamint a karitatív és az érintett szakterülettel összefüggő társadalmi szervezetekkel;
l) ellenőrzi az e-menetlevelek vezetését, amennyiben szükséges, intézkedik a használati jogcím utólagos rögzítésére, a járműkövető rendszer nem megfelelő működése esetén intézkedik a jármű mozgásának manuális rögzítésére, továbbá intézkedik az észlelt meghibásodás haladéktalan jelentésére;
m) megszervezi az őrzött szállás, illetve az őrzött objektum ügyeleti és jelentőszolgálatát, irányítja és végrehajtatja az objektumbiztonsági feladatokat;
n) folyamatosan gyűjti a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos információkat, azokat elemzi, értékeli, és intézkedik a hiányosságok megszüntetésére;
o) átvizsgálja hetente legalább egy alkalommal az őrzött szállás összes helyiségét, az őrök ruházatát, felszerelését, a szolgálat ellátását, az okmányok vezetését, az őrizetesekkel való bánásmódot átfogó módon ellenőrzi;
p) gyakorolja szolgálatellátása során a jogszabályokban és a közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott jogköröket;
q) javaslatot tesz elismerésekre, esetleges fegyelmi eljárásokra;
r) elkészíti az alosztály éves szabadságolási tervét, azt aktualizálja, és figyelemmel kíséri a végrehajtást;
s) dönt intézkedések kezdeményezéséről, végrehajtásáról, az intézkedéseket követő teendők teljesítéséről.
33/C. Az alosztályvezető a 33/B. pontban felsorolt feladatokon felül – az őrzött szállás szervezeti felépítésétől függően – az alábbi feladatokat is elláthatja:
a) végrehajtja a szolgálatparancsnok távollétében annak feladatait;
b) szökés esetén megteszi a személykörözés elrendelésével összefüggő és egyéb szükséges intézkedéseket;
c) teljesíti jelentési kötelezettségét hivatali munkaidőben az őrzött szállás vezetője – hivatali munkaidőn kívül az őrzött szállás székhelye szerint illetékes vármegyei rendőr-főkapitányság tevékenység-irányítási központja (a továbbiakban: TIK) – felé;
d) irányítja és szolgálatonként legalább egy alkalommal ellenőrzi a teljes őrség szolgálatellátását, végrehajtja és végrehajtatja a hatályos őrutasításokban meghatározott feladatokat az őrzött szálláson, illetve az őrzött objektumokban;
e) végzi, irányítja, felügyeli az irányadó normák szerinti rendkívüli és egyéb események során a vizsgálati tevékenységet;
f) figyelemmel kíséri az őrzésbiztonsági jelzőberendezések működését, meghibásodás esetén, amennyiben az elhárítás szakembert igényel, jelentést tesz az őrzött szállás vezetőjének, illetve munkaidőn kívül a TIK-nek.”
„34. Az őrzött szállás szolgálatparancsnoka feladatát az őrzött szállás alosztályvezetője, annak hiányában az őrzött szállás vezetőjének alárendeltségében látja el. Az alosztályvezető távollétében vagy annak hiánya esetén elöljárója az őrzött szállás szolgálatba vezényelt állományának. A szolgálatparancsnokot távollétében az alosztályvezető, annak hiányában az ügyeletes vagy a szolgálatban lévő állományból erre felkészített és kijelölt személy helyettesítheti.”
a) betartatja az őrzött szállás napirendjét, irányítja és ellenőrzi az alárendeltek tevékenységét,
b) végrehajtja rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az EIT-ben meghatározott feladatokat, valamint irányítja a feladatok végrehajtására kijelölt állomány tevékenységét,
c) végrehajtja a részére meghatározott dokumentációs és adminisztratív feladatokat,
d) megköveteli és ellenőrzi a rádióforgalmazás szabályainak betartását,
e) elkészíti a szolgálatban történt eseményekről a tényközlő jelentést,
f) irányítja a napirendtől eltérő, illetve rendkívüli esemény bekövetkezése során a szükséges intézkedések őrség által történő foganatosítását.”
„36. A szolgálatparancsnok a 35/A. pontban felsorolt feladatokon felül – az őrzött szállás szervezeti felépítésétől függően – az alábbi feladatokat is elláthatja:
a) ellátja az őrzött szállás ügyeletesi feladatait is,
b) átveszi az őrizetesek által letétbe helyezett tárgyakat, értékeket, gondoskodik azok biztonságos tárolásáról és átadásáról a személyek távozásakor,
c) gondoskodik az őrizetesek személyi felszereléssel történő ellátásáról,
d) intézkedik a jogszabályoknak, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelően az őrizetesek befogadására és elhelyezésére, valamint jogsértés észlelése esetén annak azonnali megszüntetésére,
e) tájékozódik a szolgálatba lépéséig, illetve a szolgálati ideje alatt bekövetkezett, az őrzés szempontjából jelentős eseményekről,
f) végrehajtja, illetve végrehajtatja a befogadásra, valamint a szállításra kerülő személyek ruházat- és csomagátvizsgálását, valamint az őrizetes részére érkezett csomagok átvizsgálását,
g) végrehajtja a kísérő őr állomány útba indítását, a szállítások koordinálását, és vezeti az átkísérési nyilvántartó könyvet (10. melléklet),
h) kezeli az őrzött szálláson kiépített biztonságtechnikai berendezéseket,
i) az alosztályvezető távollétében vagy annak hiányában teljesíti jelentési kötelezettségét hivatali munkaidőben az őrzött szállás vezetője – hivatali munkaidőn kívül az őrzött szállás székhelye szerint illetékes TIK, illetve az RRI ügyelete – felé,
j) kijelöli az előállító helyiségben elhelyezett, személyi szabadságában korlátozott személy állandó őrzéséért felelős őrt, és gondoskodik az eligazításáról,
k) szükség esetén ellátja a vármegyei fegyverszoba kezelésével összefüggő feladatokat,
l) irányítja az őrzött szállás ügyeleti szolgálatellátását,
m) ellenőrzi valamennyi szolgálati napon a járműkövető rendszer elektronikus menetlevélben rögzített adatok megfelelőségét,
n) gondoskodik a külföldiekkel kapcsolatos egyes eljárási feladatok közös végrehajtásáról szóló, az ORFK és az OIF közötti együttműködési megállapodás alapján végrehajtott őrizetváltás végrehajtásáról, melynek keretében intézkedik a Rendőrség által az őrizet megszüntetésének kihirdetését követően a továbbra is Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok elfogására és az OIF elé állítására, továbbá az OIF eljárási cselekményei végrehajtásának időszakában az előállított személy fegyveres biztonsági őrökkel való őrzésére, intézkedik továbbá a szükséges iratok, így különösen az előállításról szóló jelentés, valamint az előállítás időtartamáról szóló igazolás elkészítésére, az előállításról készült jelentés – az előállítás jog- és szakszerűségével, valamint arányosságával összefüggő – szolgálati elöljárói véleménnyel ellátására és az iratok őrizetes iratanyagában való elhelyezésére.”
„48. A szolgálatirányítási feladatokat az őrzött szálláson az alosztályvezető vagy a szolgálatparancsnok, valamint eseti jelleggel a szolgálatirányítással összefüggő részfeladatokat az őrzött szállás ügyeletese vagy a segédelőadói állományból kijelölt és a szolgálatparancsnoki feladatok ellátására felkészített személy láthat el.”
„50. A szolgálatba lépő segédelőadók, valamint fegyveres biztonsági őrök részére az eligazítást az őrzött szállás vezetője, helyettese, alosztályvezetője, az általuk kijelölt szolgálatparancsnok vagy az őrzött szállás ügyeletese köteles megtartani. Az őrutasítás szerinti eligazítás tartalmáról feljegyzést kell készíteni.”
„57. Az őrizetes szállítását az átkísérési utasítás (12. melléklet) alapján az erre kijelölt járművel kísérő őrök hajtják végre. Az átkísérési utasítás hiánya nem lehet akadálya az őrizetes sürgősségi betegellátásának, az Országos Mentőszolgálat általi egészségügyi intézménybe történő szállításának. Ebben az esetben az átkísérési utasítást az őrzött szállás ügyeletese adja ki, és az átkísérési utasítás másolatának megküldésével haladéktalanul tájékoztatja az elrendelő hatóságot. Az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 11/2024. (II. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 21. § (2) bekezdése szerint az őrizetesnek a nyomozó hatóság részére történő kiadása az őrzött szállás ideiglenes elhagyásáról szóló rendelvény (13. melléklet) alapján történik.”
70. Az őrizetest befogadásakor a BM rendelet 4. §-ában előírt tájékoztatáson felül az át nem vett vagy hátrahagyott letéti tárgyak kezelésének rendjéről is tájékoztatni kell.”
„73. Ha az őrizet tartama alatt az őrizetes úgy nyilatkozik, hogy még nem töltötte be a tizenhatodik életévét, erről haladéktalanul értesíteni kell az elrendelőt. A tizennyolcadik életévét be nem töltött őrizetes kizárólag a különleges bánásmódot igénylő személyek és a családok elhelyezésére szolgáló körletrészen helyezhető el.”
„92. A letétként kezelt pénzt összegszerűen, a fizetőeszközök címletenként és sorszám szerinti felsorolásával, a többi tárgyat megnevezésük, számuk, jellegzetességük és főbb azonosító jegyeik feltüntetésével kell jegyzőkönyvbe foglalni (21. melléklet). A jegyzőkönyvben az őrizetest tájékoztatni kell arról, hogy az elbocsátásakor át nem vett vagy ismeretlen helyre távozáskor hátrahagyott letéti tárgy (a továbbiakban együtt: hátramaradt tárgy) tulajdonjogával a továbbiakban nem rendelkezik.”
„96. A letéti tárgyak nem igazolt hiányát, megrongálódását vagy megsemmisülését jegyzőkönyvbe kell foglalni, a kivizsgálást azonnal le kell folytatni, amely során az őrizetes és az értékkezeléssel megbízott személy meghallgatását soron kívül végre kell hajtani. Kár keletkezése esetén az eljárást a BM rendelet 27–29. §-ában foglalt kártérítésre vonatkozó szabályok szerint, a kár jellegétől függően, az érintett szakterület ügyintézőjének bevonásával a kárbiztos folytatja le.”
„97/A. Ha az őrizetes elbocsátáskor a letéti tárgy átvételét megtagadja, a 21. melléklet szerinti jegyzőkönyvben – a letéti tárgy sorszámának és megnevezésének megjelölésével – írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy lemond a tárgy tulajdonjogáról.
97/B. Az őrzött szállás vezetője a hátramaradt tárgyat – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – átadja az őrzött szállás székhelye szerint illetékes gazdasági szervnek.
97/C. Ha a hátramaradt tárgy készpénz, azt a BM rendelet 27. § (1) bekezdése szerinti összeg kiegyenlítését követően az őrzött szállás székhelye szerint illetékes rendőri szerv számlájára kell utalni.
97/D. A hátramaradt okmányt – a hátramaradás okának megjelölésével – az őrzött szállás megküldi az eljáró idegenrendészeti hatóságnak.”
„115/B. Az internetszolgáltatás igénybevételének időtartama csak az őrizetesek aktuális létszáma és a rendelkezésre álló kapacitás függvényében, a felmerülő igények kielégítése céljából, az őrzött szállás vezetőjének döntése alapján korlátozható. Ebben az esetben az internetszolgáltatás igénybevétele időtartamának meghatározását az őrzött szállás vezetője előzetes igényfélméréshez kötheti. Az internetszolgáltatás igénybevételét indokolt esetben az őrzött szállás vezetője az őrizetes előzetes kérelme alapján a napirendben meghatározott időtartamon kívüli időpontban is engedélyezheti.”
„132. Az egészségügyi segédelőadó(k), egészségügyi asszisztens(ek) köteles(ek) elvégezni a beteg részére kiírt, az őrzött szálláson tárolt gyógyszerek beteglapon történő nyilvántartását és kiadását, valamint ellenőrizni azok betegek által történő bevételét. Az őrzött szálláson kívüli kísérés és őrzés során el nem hagyható gyógyszereket – az egészségügyi segédelőadó, egészségügyi asszisztens dokumentált utasítása és adagolása alapján – a kijelölt időpontban a kísérés parancsnoka adja át az őrizetesnek, és ellenőrzi a beteg által történő bevételét.”
„154. Az őrzött szálláson kívüli őrzés megszervezése során az őrzött szállás vezetője az őrzésbiztonsági kockázatok elemzése alapján, indokolt esetben biztosítja az őrizetes állandó ellenőrzését, az ellátás tekintetében a napirendre és az étkeztetésre vonatkozó szabályok érvényesülését, továbbá azt, hogy az őrizetes és a kísérő őrök szükségleteinek elvégzése ne veszélyeztesse az őrzés biztonságát, okot adva rendkívüli esemény (különösen szökés) bekövetkezésére.”
„158. Az őrizetest a kísérés megkezdése előtt vagy kísérés közben – ha a kísért személy veszélyessége vagy a szállítás, továbbá a kísérés útvonalának speciális területi védettségi szintű körülményeiből adódó biztonsági kockázat indokolja – a kísérést végző őr bilincseli meg. Szükség esetén a vezetőszáras fém kézbilincs mellett a bilincsrögzítő öv és a lábbilincs is alkalmazható.
159. A nem gépjárművel végzett vagy a nem speciálisan kényszerszállítási feladatok ellátására kialakított gépjárművel történő szállítás, kísérés esetén – a kísérés útvonalának speciális területi védettségi szintű körülményeiből adódó biztonsági kockázat figyelembevételével – a bilincselés módját a kísérő őrnek az adott körülménynek megfelelően kell megválasztania. A kényszerszállítóval végzett szállítás esetén a kezek bilincselése csak előre történhet. A szállítási és a kísérési feladatok ellátására a vezetőszáras fém kézbilincs mellett bilincsrögzítő öv és lábbilincs is alkalmazható.”
„a) a bilincsrögzítő öv vagy vezetőszáras fém kézbilincs kivételével, ha a bíróság a tárgyaláson, illetve a bíróság vagy az ügyész a meghallgatáson azt elrendeli;”
„172. Az őrizetes – a kísérés parancsnokának engedélyével – őr kíséretében mehet szükségletei végzésére. A bilincs a fogvatartott kezéről nem távolítható el, kizárólag az egyik kéz tehető szabaddá, és amennyiben arra sor kerül, a vezetőszáras fém kézbilincs alkalmazása ebben az esetben is kötelező. Az illemhely használatát megelőzően az őr köteles ellenőrizni, hogy a helyiségben az őrizetes nem juthat-e támadásra alkalmas eszközhöz, illetve fennáll-e a szökés lehetősége. Amennyiben a kísérő őr támadásra alkalmas eszközt talál, azt eltávolítja, illetve a szökés lehetőségét elhárítja.”
„25/A. Az őrizetes külképviseletre történő szállításának szabályai
173/A. A külképviselet területére a kísérő rendőr, fegyveres biztonsági őr fegyverrel nem léphet be.
173/B. Az őrizetessel szemben a külképviselet területén kényszerítő eszköz – a szökési kísérlet, a támadás vagy az önkárosítás elhárítása esetét kivéve – nem alkalmazható, a bilincset a külképviseletre történő belépést és a bejárat bezárását követően kell eltávolítani. A külképviselet munkatársának erre vonatkozó kifejezett kérése esetén a bilincs eltávolításától el lehet tekinteni, illetve az bármikor visszahelyezhető.
173/C. A külképviseletre a belépést az OIF vagy az ORFK ügyintézőjének jelenlétében lehet megkezdeni, ezen időpontig az őrizetes külképviseleten kívüli – gépjárművel történő szállítás esetén a gépjárműben történő – őrzéséről kell gondoskodni. Amennyiben az OIF vagy az ORFK képviselője nincs jelen, a kísérés parancsnoka haladéktalanul jelentést tesz erről a szolgálatparancsnoknak. A szolgálatparancsnok a külképviseletre történő átkísérést elrendelő hatóság ügyintézőjével haladéktalanul felveszi a kapcsolatot, és ezt követően dönt a további eljárásról.
173/D. Az őrizetest csak a külképviselet munkatársának erre irányuló kifejezett kérése esetén lehet őrzés nélkül hagyni a külképviselet területén. Amennyiben a kísérő őröknek a külképviselet területére történő belépéséhez a külképviselet munkatársa nem járul hozzá, továbbá nem tartózkodik a helyszínen sem az OIF, sem az ORFK ügyintézője, akkor ezt a szolgálatparancsnoknak soron kívül jelenteni kell, és az őrizetest vissza kell kísérni a szállító járműbe. A továbbiakban a szolgálatparancsnok utasítása alapján kell eljárni.
173/E. Abban az esetben, ha a kísérő őrök belépését a külképviselet munkatársa megtagadja, de a helyszínen tartózkodik az OIF vagy az ORFK ügyintézője, az őrizetes felügyelete az ügyintézés idejére az OIF vagy az ORFK ügyintézője részére átadható. Erről a kíséret parancsnoka dönt, a döntésről a szolgálatparancsnokot értesíteni kell. A külképviseleti ügyintézés befejezését követően a kísérő őrök gondoskodnak az őrizetesnek az OIF vagy az ORFK ügyintézője részéről történő átvételéről az átkísérési utasításban foglaltak végrehajtásának folytatása érdekében, amelyről a kíséret parancsnoka a szolgálatparancsnoknak jelentést tesz. Az őrizetes kísérésének ideiglenes szüneteltetése pontos idejének kezdetét, okát és a megszűnését, illetve a kísérés visszavételének pontos idejét a kíséret parancsnoka az átkísérési utasításban rögzíti.”
„178/A. Amennyiben a kísérők az átkísérési utasításban foglaltaktól eltérő írásbeli vagy szóbeli utasítást kapnak a külső kísérés során, kötelesek azt azonnal jelenteni a szolgálatparancsnoknak, további utasításig az eltérő rendelkezésnek nem tehetnek eleget.”
„179. Az őrizetes őrzött szálláson felmerült – a BM rendelet 27. §-ában, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 9/2024. (II. 29.) BM rendelet 22. §-ában felsorolt – költségeiről költségjegyzék (32. melléklet) készül. Az őrzött szállás a költségjegyzéket – az őrizetes más őrzött szállásra történő áthelyezésével egyidejűleg, a végleges szabadlábra helyezést megelőzően – haladéktalanul, elektronikus úton és eredetben köteles megküldeni az őrizetet elrendelő hatóság részére.”
„236. A rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes gondoskodik a fogvatartási helyek szolgálatellátásának országos szintű felügyeletéről és szakmai irányításáról. Biztosítja a szolgálatellátással, a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tapasztalatok folyamatos gyűjtését, értékelését, a feltárt hiányosságok megszüntetéséről szakmai irányítási jogkörében eljárva önállóan intézkedik. Az érintett szolgálati ágak, a gazdasági és a humánigazgatási szakszolgálatok véleményének figyelembevételével engedélyezi az őrzött szállások létesítését, működésének felfüggesztését vagy megszüntetését.”
„236/A. Az őrzött szállás működésének 236. pont szerinti felfüggesztése esetén az őrzött szállás rendőri és – figyelemmel a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1. § (7) bekezdése és 10/D. §-a előírásaira – fegyveres biztonsági őri állománya bevonható az illetékes vármegyei rendőr-főkapitányság vagy az RRI illetékességi területén a határrendészeti, határőrizeti, továbbá az illegális migráció kezelésével összefüggő, illetve egyéb rendészeti célú feladatok végrehajtásába.”
„239. Az őrzött szállások székhelye szerinti illetékes gazdasági szerv vezetője az önköltségszámítási szabályzatban határozza meg az őrizetes tartásával összefüggő költségek megállapításának, elszámolásának rendjét, biztosítja az őrzött szállás elhagyásakor a tartásra és ellátására fordított költségek és a szándékosan okozott kár őrizetes általi megtérítésének feltételeit. Kár keletkezése esetén az eljárást az őrzött szállást fenntartó területi rendőri szerv vezetője által kijelölt kárbiztos végzi, bevonva a kár jellegétől függően az érintett szakterület szakértelemmel rendelkező ügyintézőjét.”
a)7. pontjában az „ORFK Főügyelet” szövegrész helyébe az „ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály Koordinációs Osztály Nemzeti Koordinációs Központ” szöveg;
b)12. pontjában az „üzemeltetéséért felelős vezető” szövegrész helyébe az „őrzött szállást működtető szerv gazdasági vezetője” szöveg;
c)36/B. pont aa) alpontjában az „a Rendőrség” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség)” szöveg;
d)52. pont nyitó szövegrészében a „szolgálatparancsnok” szövegrész helyébe a „szolgálatparancsnok vagy távollétében az őrzött szállás ügyeletese” szöveg;
e)71. pontjában a „Kábítószer” szövegrész helyébe a „Kábítószer, új pszichoaktív anyag” szöveg;
f)111. pontjában az „az IRM rendelet 7. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a BM rendelet 10. § (1) bekezdésében” szöveg;
g)162. pontjában a „bilincselés szüneteltetésének” szövegrész helyébe a „bilincselés 161. pont szerinti szüneteltetésének” szöveg;
h)174. pontjában az „az IRM rendelet 24. §-ában” szövegrész helyébe az „a BM rendelet 26. §-ában” szöveg;
i)192. pontjában az „Az őrzött szállás szolgálatparancsnoka” szövegrész helyébe az „Az alosztályvezető, távollétében a szolgálatparancsnok” szöveg
lép.
28. Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.
Az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásáról szóló 11/2024. (II. 29.) BM rendelet 21. § (2) bekezdése alapján a(z) …………………………………………… nyomozó hatóság részére a fent nevezett őrizetesnek az őrizet helyéről ……… év …………………… hó …… nap időpontban történő kiadását engedélyeztem.
………………………………, 20……… év …………………… hó …… nap
P. H.
…………………………………………………
aláírás
Fenti személyt az őrzött szállás ügyintézőjétől …………………………………………… panasz és sérelem nélkül átvettem.
………………………………, 20……… év …………………… hó …… nap
…………………………………………………
aláírás, jelvényszám
Fenti személyt a nyomozó hatóság ügyintézőjétől …………………………………………… panasz és sérelem nélkül átvettem.
………………………………, 20……… év …………………… hó …… nap
P. H.
…………………………………………………
aláírás, jelvényszám
”
2. melléklet a 12/2026. (VI. 30.) ORFK utasításhoz
az őrzött szálláson elhelyezett őrizetes tárgyainak letétbe helyezéséről
Készült: a fenti hatóság hivatalos helyiségében.
Jegyzőkönyv megnyitva: ……… év …………………… hó …… nap …… óra …… perc
Jelen vannak:
……………………………………………………………… ügyintéző, rendfokozat
……………………………………………………………… őrizetes
……………………………………………………………… tolmács
……………………………………………………………… ügygondnok
……………………………………………………………… jogi képviselő
……………………………………………………………… jegyzőkönyvvezető
Az őrizetes adatai
név (születési név):
születési hely, idő:
anyja neve:
neme:
állampolgársága:
Az őrizetestől az alábbi letéti tárgyakat, pénzt és értéket vettem át. Ez a jegyzőkönyv egyben átvételi elismervényként is szolgál a letétbe vett dolgokról.
1.
9.
2.
10.
3.
11.
4.
12.
5.
13.
6.
14.
7.
15.
8.
16.
A fenti tárgyak átadását elismerem, és tudomásul veszem, hogy az őrzött szállás végleges elhagyásakor át nem vett vagy hátrahagyott letéti tárgy tulajdonjogával a továbbiakban nem rendelkezem.
A jegyzőkönyv lezárva: ……… év …………………… hó …… nap …… óra …… perckor.
A letétbe helyezésről szóló jegyzőkönyvet előttem, az általam értett és elfogadott ………………………………nyelven közölték, az abban foglaltakat megértettem és tudomásul veszem. A jegyzőkönyv egy példányát átvettem.
…………………………………………………
……………………………………………………
ügyfél neve
ügyintéző neve,
rendfokozata, beosztása
………………………………………………
………………………………………………………
tolmács neve
jogi képviselő
…………………………………………………
……………………………………………………
ügygondnok
jegyzőkönyvvezető neve,
rendfokozata, beosztása
A(z) …………… számú jegyzőkönyvben …………………… tételszám alatt felsorolt letétet hiánytalanul átvettem. Nyilatkozom, hogy a(z) …………………… tételszám alatt felsorolt letét tulajdonjogáról mai napi hatállyal véglegesen lemondok, tudomásul veszem, hogy azzal a továbbiakban nem rendelkezem.
………………………………, 20……… év …………………… hó …… nap
…………………………………………………
……………………………………………………
ügyfél neve
ügyintéző neve,
rendfokozata, beosztása
…………………………………………………
……………………………………………………
tolmács neve
jogi képviselő
…………………………………………………
……………………………………………………
ügygondnok
jegyzőkönyvvezető neve,
rendfokozata, beosztása
”
1
Az utasítás a 30. pontja alapján 2026. július 9. napjával hatályát veszti.
