Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2026. (III. 26.) önkormányzati rendeletének indokolása

18. § (1) A jogszabály tervezete preambulumot tartalmaz, amelyben a szabályozás célját minden esetben meg kell határozni. A jogszabály tervezetének preambulumában a jogszabály előkészítője szükség szerint rögzítheti a szabályozással összefüggő azon elvi, elméleti tételeket, amelyeket a jogszabály tervezetének szerkezeti egységeiben a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni.

(2) A rendelet tervezetének preambuluma az (1) bekezdés szerinti tartalmi elemek mellett tartalmazza a rendelet megalkotásához szükséges, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott érvényességi kellékek felsorolását.

(3) A jogszabály tervezetének preambulumát az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott jogszabályszerkesztési követelmények szerint kell kialakítani.

(4) A preambulumot a jogszabály módosítása esetén a jogszabály megváltozott tartalmának megfelelően módosítani kell, ha az a preambulum és a jogszabály rendelkezéseinek tartalmi összhangja megteremtése érdekében szükséges.

(5) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a jogszabály normatív tartalmával összefüggő társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről. A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolásában a jogszabály előkészítője bemutathatja a szabályozással összefüggő azon részletes körülményeket, amelyek a szabályozás értelmezését segíthetik, továbbá ismertetheti a szabályozás előzményeit.

(6) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.

(7) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.

(8) A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterületek használatáról szóló 8/2022. (III. 24.) önkormányzati rendelete módosításának indokai – a Jat 18. §-a alapján – az alábbiak szerint összegezhetők:

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterületek használatáról szóló 8/2022. (III. 24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek közterület-használati engedély alapján végezhetőek.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) reklámok és plakátok elhelyezéséről szóló szabályai 2024. október 2. napjával léptek hatályba. A reklám és reklámeszköz elhelyezésének szabályairól szóló 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján került megalkotásra és 2025. január 1. napján lépett hatályba. A Méptv. 24. alcíme tartalmazza a reklámok és plakátok elhelyezésének szabályait. A Korm. rendelet 19. §-a 2025. január 1. és 2026. október 1. közötti átmeneti időszakban alkalmazandó szabályokat határozza meg.

Az Ör. módosításának célja, hogy a hatályos Méptv., Korm. rendelet és Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 23/2017. (IX. 28.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: TKR) foglaltakkal összhangban szabályozza a közterület-használatot.

A Méptv. 230. § (7) bekezdésének hatálybalépésétől a településképi rendelet reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, erre tekintettel a TKR már módosításra került Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 23/2017. (IX. 28.) rendelet módosításáról szóló 24/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelettel.

A jelenleg hatályos Ör. szabályozza a hirdető berendezések és utcakönyvtár céljára szolgáló könyvtároló szerkezet elhelyezését, hirdetmény elhelyezését, információs táblarendszeren információs tábla elhelyezését.

A Méptv. 102. § (1) bekezdése alapján a reklámszabályozás hatálya a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklámra terjed ki, kivéve

a) a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, továbbá az üzlethelyiség portáljában – kirakatában – elhelyezett gazdasági reklámot,

b) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, és

c) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást, hirdetést, valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket.

A Méptv. kiterjed a reklámnak és reklámeszköznek a közúti közlekedési jogszabályok szerinti közút úttesten kívüli burkolatlan részén és a közút tengelyétől számított 100 méteren belüli elhelyezésére is, de nem terjed ki a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti politikai reklámra és annak közzétételére.

A Grt. 3. § d) pontja szerint a gazdasági reklám olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

A Korm. rendelt hatálya a 2. § szerint a közterületre vagy közterületről látható magánterületre, továbbá köztulajdonban álló ingatlanra vagy köztulajdonban álló, közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző szervezet tulajdonában, vagyonkezelésében álló ingatlanra terjed ki. Műemlékekre, műemléki sajátos helyszínekre a rájuk vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételekkel együtt kell alkalmazni. A köztulajdonban álló ingatlan fogalmát a Korm. rendelet 1. § 7. pontja szabályozza, mely szerint olyan közterületnek nem minősülő ingatlan, amely külön-külön vagy együttesen közvetlenül vagy közvetve az állam, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a fejlesztési tanács, a nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, a költségvetési szerv vagy a közalapítvány kizárólagos tulajdonában áll.

A Méptv. 24. alcíme meghatározza a reklámok és plakátok elhelyezésének szabályait, a Korm. rendelet pedig részletekbe menően szabályozza. A Korm. rendelet értelmező rendelkezései tartalmazzák a reklámeszköz típusokat is.

Az Ör. rendelkezéseinek módosítása során egyrészt a reklámeszközökhöz kapcsolódó hatósági szerződés kötésének feltételeit kell szabályozni, másrészt a TKR 1. § 10. pontjában meghatározott információs vagy más célú berendezések közterület-használatát.

Az Ör.-ben – az ügyféli kötelességek teljesítésének elősegítse érdekében – a Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés f) pontjában meghatározott tulajdonosi hozzájárulás kiadásának szabályait is célszerű rögzíteni.

A közterület használatáról szóló engedélyek – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – az ügyféli jogok és a hatóság érdekeinek érvényesítése érdekében hatósági szerződésben kerülnek rögzítésre. A hatósági szerződés tartalmi elemei, megszüntetésének és megszűnésének esetei a hatályos jogszabályokhoz lettek igazítva.

Az Ör. 1. § (3) bekezdésében az értelmező rendelkezések pontosításra kerültek a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a 6. § a Kolostorok és Kertek Kft. beolvadással történő megszűnésére tekintettel hatályon kívül helyezésre került.

A hatályba lépő rendelkezések alapján a meglévő hatósági szerződéseket felül kell vizsgálni a jogszabályoknak való megfelelőség megállapítása és a fizetendő díjak aktualizálása miatt.

Az Ör. tartalmaz egy új alcímet a személytaxi-szolgáltatási tevékenységre vonatkozó közterület-használati szabályok tekintetében. Az Ör. korábban nem szabályozta a személytaxi-szolgáltatás feltételeit, azonban a hasonló lélekszámú települések gyakorlatát megvizsgálva, valamint a helyi taxiszervezettel történt egyeztetést követően indokolttá vált a szabályozás, ami a szolgáltatási színvonal növelését eredményezheti. A város több pontján kijelölt várakozóhelyeket (drosztokat) hozunk létre, a szolgáltatók létszámkeretét 50 főben maximáljuk, a közterület-használati díjat pedig évi 50 000 Ft/gépjármű összegben határozzuk meg. A rendelet-tervezet rögzíti, hogy taxiállomás használatára vonatkozó hatósági szerződés kizárólag azzal köthető, aki Veszprém város területén végzett helyi iparűzési adó köteles tevékenységével összefüggésben Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatához adóalanyként bejelentkezett és adótartozása nem áll fenn, személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó tevékenységi engedélyében Veszprém város közigazgatási területe szerepel, és nyilatkozik, hogy más településen nem rendelkezik taxiállomás használatára jogosító közterület-használati engedéllyel, szerződéssel. Taxiállomás használatára vonatkozó hatósági szerződés megkötésére irányuló kérelem elbírálása során elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki személytaxi-szolgáltatási tevékenységét taxis személyszállításhoz kapcsolódó diszpécser szolgálat igénybevételével látja el.

A kijelölt közterületi taxiállomások a következők:

a) Jutasi út (Vasútállomás) 3 db,

b) Jutasi út (Autóbusz pályaudvar) 2 db,

c) Stadion köz (Stadion parkoló) 2 db,

d) Henger utca (Balluff előtt) 1 db, valamint

e) Dózsa György tér (parkoló) 1 db.

Ezen túl a megszokott – nem közterület besorolású – helyszínen, a Jutasi úton a Vásárcsarnok mellett továbbra is működik 6 db állással a taxiállomás, illetve a Külső-Kádártai úton, a TESCO áruház parkolójában is igénybe vehető, ahol 4 állás van kijelölve.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 12. § (3) bekezdése és 49. § (3) bekezdés b) pontja felhatalmazást ad fentiek önkormányzati rendeletben történő rögzítésére.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a alapján fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolás Nemzeti Jogszabálytárban történő közzététele kötelező. A közzétett indokolás nyilvános. A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik. A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.