Kifejezéskereső
Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2026. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról
[1] A rendelet célja Mátészalka Város Önkormányzat közigazgatási területén távhőszolgáltató útján biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott épületek, építmények, épületrészek távhőellátását, valamint szabályozni a távhőszolgáltató és a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználók jogait, kötelezettségeit.
[2] Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 6. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIIII. törvény 10. § a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Mátészalka Város Önkormányzat közigazgatási területén lévő felhasználási helyeket távhővel ellátó távhőtermelői, illetve távhőszolgáltatói engedélyesekre (a továbbiakban: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.
2. A szolgáltató
2. § (1) Mátészalka Város Önkormányzat közigazgatási területén a távhőszolgáltatást és a távhőtermelést a SZALKA-HŐ Kft. látja el.
(2) A szolgáltató természetes monopóliumnak minősül.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) csatlakozási díj: olyan költség-hozzájárulás, amelyet a távhőszolgáltató a felhasználók új hőigénye, illetve hőigénynövekménye kielégítése érdekében a rendszeren – a hőtermelő létesítményben és a hőelosztó hálózaton – eszközölt fejlesztések elősegítésére kérhet;
b) felhasználói közösség: a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. § 5. pontjában meghatározott közösség;
c) felhasználói közösség megbízottja: a felhasználói közösség törvényes képviselője vagy az épület, illetve épületrész felhasználói közössége által szabályosan megválasztott képviselő, aki ellátja az e rendeletben foglalt feladatokat;
d) fűtésért fizetendő díj alkalmazása szempontjából a lakóépületben:
da) közös használatra szolgáló terület: a kapualj, a lépcsőház, a zárt folyosó,
db) nem lakás céljára szolgáló helyiség általában: az üzlet, műhely, rendelő, iroda, továbbá barkácsműhely, klubszoba, a gondnoki iroda, a hozzátartozó helyiségekkel, a gépjármű tároló, valamint a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges és egyéb célra hasznosított helyiség;
e) hőátadó egység: a hőközpont és a hőfogadó állomás azon része, mely magában foglalja a fűtési, pótvíz és használati melegvíz szakaszoló szerelvényeket, mérőeszközöket és mennyiségszabályozókat (átvevő állomás);
f) hőmennyiség-mérés: a távhőszolgáltató által átadott és a felhasználó, illetve felhasználói közösség által átvett hőmennyiség mérése a külön jogszabályban meghatározott szervezet által igazolt hitelességű hőmennyiségmérő berendezéssel,
fa) hőmennyiségmérő: az ellátott épület hőközpontjának vagy hőfogadó állomásának hőátadó egységében elhelyezett, az épület teljes hőfelhasználását mérő hőmennyiség-mérő,
fb) hőfogyasztásmérő: az ellátott épület felhasználói hőközpontján vagy hőfogadó állomásán kívül elhelyezett, valamely épületrész hőfelhasználását mérő hőmennyiség-mérő;
g) költségmegosztás: a fűtés és a használati melegvíz előállítás hődíjának szétosztása a felhasználói közösség tagjai között a felhasználói közösség által elfogadott eszköz (mérőkészülék vagy költségmegosztó készülék), illetve módszer szerint.
4. Ellátási kötelezettség
4. § (1) Az Önkormányzat az 1. melléklet alapján meghatározott területeket területfejlesztési és környezetvédelmi szempontok alapján távhőszolgáltatás fejlesztésre jelöli ki, ahol a meglévő hőellátó rendszerek rekonstrukciója és növekvő hőigényének biztosítása során, valamint új hőellátó rendszer létesítésekor a jelentkező hőigényt a városi távhőellátó rendszerről célszerű kielégíteni.
(2) A használati melegvíz hőmérséklete a hőátadó egységben +40 °C-nál kevesebb nem lehet.
5. Felhasználói közösség
5. § (1) A felhasználói közösségnek megbízottat kell felhatalmaznia a távhőszolgáltató felé történő képviseletre
a) a szerződéskötés,
b) a szerződésmódosítás,
c) a szolgáltatási paraméterek igénylése,
d) a távhőszolgáltatás megkezdése vagy befejezése, valamint
e) a vételezett távhő díja szétosztási módjának meghatározása, illetve megváltoztatása céljából.
(2) A felhasználói közösség megbízottját – a felhasználói közösség Szervezeti és Működési Szabályzatában vagy Alapító okiratában meghatározott eltérő rendelkezés hiányában – a felhasználói közösség egyszerű többséggel választja.
(3) A felhasználói közösségnek a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései alapján, a megbízott által a (1) bekezdésben foglalt kérdésekben hozott döntések, intézkedések és azok következményei érvényesek a felhasználói közösség minden tagjára.
6. Alkalmazható díjszabások
6. § (1) A felhasználói közösség tagjai a hiteles hőmennyiségmérés alapján a hőközpontban vagy hőfogadóban mért távhőért alapdíjat, valamint hődíjat fizetnek.
(2) A távhőszolgáltatásért a külön kezelt intézmény a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott díjat köteles megfizetni.
7. Az alapdíj
7. § (1) Az alapdíj költségösszetevői:
a) a távhőszolgáltató által működtetett hőtermelő létesítmény tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költsége, valamint
b) a távhőszolgáltató által működtetett távhővezetékek és azok tartozékainak, továbbá hőközpontok, létesítmények, üzemeltetési és fenntartási költsége.
(2) Az alapdíj éves díj, amelyet a felhasználó, illetve díjfizető a fűtés és használati melegvíz tekintetében a használatában álló helyiségek légtérfogata (Ft/lm3/év) után fizet meg.
(3) A fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának szorzatával kell meghatározni. A fűtött légtérfogat meghatározásánál:
a) Az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének a közművezetékek védőburkolat mögötti része a fűtött térfogat megállapításánál nem vehető számításba.
b) Amennyiben a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában az előírt hőmérséklet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl. villamos hősugárzó) biztosítják, a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.
c) A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a helyiségek padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területét, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Nem lehet azonban számításba venni a falsíkon kívüli, vagy belül eső olyan területrészt, amely pillér vagy nyílászáró elhelyezésére szolgál, továbbá ezen felül a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket (pl. beugró).
d) Nem lehet számításba venni a funkciójánál fogva a külső tartózkodó tér jellegű erkély és loggia alapterületét sem.
(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az alapdíjat a felhasználó által nem használt vagy hasznosított ingatlan után is meg kell fizetni.
8. A hődíj
8. § (1) A hődíj költségösszetevői:
a) a távhőszolgáltató által a fűtési célra és a használati melegvíz-készítés előállításához felhasznált tüzelőanyag költsége,
b) a távhőszolgáltató által működtetett hőfogadó állomásokban, hőközpontokban felhasznált – beleértve a távhőszolgáltató rendszer hőhordozó közegének keringtetési munkáját biztosító – villamos energia költsége, valamint
c) a számítással meghatározott hálózati veszteség költsége.
(2) A fogyasztó által fizetendő hődíjat az elszámolási időszakban mért átvett hőmennyiség [GJ] és az egységár [Ft/GJ] szorzataként kell meghatározni.
(3) A szolgáltatott hőmennyiség megállapítását (mérését) vízhordozó közeg esetén hitelesített hőmennyiség-mérővel kell megvalósítani.
(4) A távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőt a jelen rendelet hatálybalépését követően külön köteles meghatározni és számlázni.
9. Nem mérés alapján történő díjfizetés
9. § (1) Radiátorszeleppel és költségmegosztóval vagy hőfogyasztásmérővel el nem látott épületrészek esetében az elszámolási időszakot érintően az egy hőátadó egységről ellátott épületben lévő épületrészek össz-légtérfogata és a hőmennyiségmérőn mért hőmennyiség alapján meghatározott, 1 lm3-re jutó átlagfogyasztás 50%-ával növelt fűtési hődíjat kell számlázni.
(2) A melegvíz hődíj alapját képező vízmennyiséget a használati melegvíz egyedi vízmérési feltételeinek hiányában a 2. melléklet alapján kell kiszámítani.
10. Hiteles hőmennyiségmérés alapján történő díjfizetés
10. § (1) A lakóépületben és a vegyes célra használt épületben lévő felhasználói közösség tagjai az alapdíj 1/12-ed részét és átalánydíjként a tárgyévet megelőző évi hőfelhasználás alapján a távhőszolgáltató által meghatározott hődíj arányos részét havonta - október fél hónap, november-március 1 hónap, április fél hónap, így 5 x 1 hónap és 2 x fél hónap hődíj előleg - a fogyasztási időszakra vonatkozóan kiállított számlán feltüntetett fizetési határidőben fizetik. A távhőszolgáltató évente egyszer, a fűtési időszak utolsó napi hőfogyasztásmérő állásának megfelelően a mért éves távhőfogyasztás alapján számított hődíjjal a részfizetést teljesítők között a felhasználói közösség megbízottja által jóváhagyott költségosztás eredményének ismeretében elszámol, a különbözetet visszafizeti vagy beszedi.
(2) Amennyiben a fűtési időszak hőfogyasztásának költségfelosztása legkésőbb szeptember 15-ig a távhőszolgáltató felé nem kerül átadásra, a távhőszolgáltató jogosult az elszámolást a felhasználási helyek fűtött légtérfogata arányában elkészíteni.
11. Használati melegvíz elszámolása
11. § (1) A használati melegvíz készítésre fordított hőmennyiség meghatározása történhet a hőfogadókban, illetve épületrészenként a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon kialakított egyedi vízmérésen alapuló vízmennyiség meghatározásával és a hőközponti mérés alapján a rendszerre a Tszt. végrehajtásáról rendelkező 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet 3. melléklete 18.4. pontjában foglaltak szerint megállapított átlagos fajlagos hőfelhasználási mutató szorzatával.
(2) A 7. § és a 8. § szerinti díjak a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz díját nem tartalmazzák.
(3) A használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz mennyiségét a melegvíz hődíj alapjául szolgáló vízmennyiség meghatározásával egyezően a (5) bekezdésben részletezett vízmérőn mért mennyiség vagy annak hiányában a 3. melléklet szerinti normatív vízmennyiségeknek megfelelően kell megállapítani.
(4) A használati melegvíz egyedi vízmérése esetén a használati melegvízfogyasztást a felhasználási helyen lévő, hitelesített, az épületrész valamennyi melegvíz kifolyó csapját megelőző vezetékszakaszon szakszerűen felszerelt vízmérőkön ténylegesen mért melegvíz mennyiség (m³) alapján, hat hónaponként kell elszámolni.
(5) Két elszámolási időszak között a felhasználó havonként, az előző elszámolási időszak átlagfogyasztása alapján megállapított átalánydíj fizetést teljesít.
(6) Olyan felhasználási helyen, ahol már egyszer a használati melegvíz egyedi vízmérésének feltételeit megteremtették és e szerinti elszámolásra kötöttek szerződést a távhőszolgáltatóval, később a (3) bekezdésben foglalt elszámolási módot már nem választhatja.
12. Díjvisszafizetés és pótdíj
12. § (1) A távhőszolgáltatót és a felhasználót a (2)–(6) bekezdésben foglalt esetben díjvisszafizetési, illetve pótdíjfizetési kötelezettség terheli.
(2) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének neki felróható okból vagy a Tszt-ben foglaltak megsértésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve köteles a közszolgáltatási szerződésben meghatározott éves alapdíjnak a szüneteltetés időtartamával arányos részét díjvisszatérítésként visszafizetni.
(3) Ha a felhasználó, illetve díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), és f) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.
(4) Szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén a jogalap nélküli vételező (díjfizető) pótdíjként köteles megfizetni a vonatkozó elszámolási időszakra megállapított vélelmezett felhasználás kétszeresének megfelelő hődíjat (fűtés esetén a fűtési hődíjat, használati melegvíz szolgáltatás esetén a melegvíz hődíjat).
(5) Amennyiben nem teljesülnek a Tszt. 49. § (2) bekezdés g) pontjában előírtak, akkor az érintett épületrészre az alapdíj és az elszámolási időszak átlagos külső hőmérsékletéből számított hődíj 60%-ának megfelelő pótdíjat kell elszámolni.
(6) A vélelmezett felhasználást a távhőszolgáltató számítással köteles meghatározni, fűtés esetén a tényleges átlagos külső hőmérséklet alapján, használati melegvíz szolgáltatás esetén pedig jelen rendelet 2. mellékletben meghatározott vízmennyiségek alapján.
13. A díjalkalmazás egyéb feltételei
13. § (1) Mérés szerinti elszámolás esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban, illetve a szolgáltatói hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni.
(2) Mérés szerinti elszámolás esetén a szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a felhasználó az épület valamennyi épületrészében a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a felhasználói berendezés szükséges átalakításának költségét viseli.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésekor a hőfogadókban, illetve épületrészekben beépített hőfogyasztásmérők elszámolására érvényben lévő szerződések hatályban maradnak, de alkalmazni kell rájuk a jelen rendeletben az alapdíj és a hődíj elszámolására irányadó szabályokat.
(4) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felhasználó nem valamennyi épületrészben valósítja meg a hőmennyiségmérést, akkor új hőfogyasztásmérő szerinti elszámolásra csak a felhasználói közösség hozzájárulásával lehet szerződést kötni.
(5) Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a szolgáltatás helyét, mértékét és annak tartalmát, a mért távhő és díja épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek megállapodása rögzíti.
(6) Amennyiben a távhővel ellátott épületrésznek (pl. lakásnak) több tulajdonosa van, a távhőszolgáltatás díjának kiegyenlítése épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti elszámolása és az elszámolás szerinti számlázás – a tulajdonosok által meghatározott aránya – a távhőszolgáltató feladata.
(7) A távhőszolgáltató tulajdonát nem képező mérőeszközök karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a tulajdonos kötelessége.
(8) A Tszt. 46. § (2) bekezdése szerinti felülvizsgálat eredményeként – amennyiben az indokolt – a számla korrekcióját a mérésügyi hatóság jegyzőkönyve alapján a távhőszolgáltató köteles elvégezni, legfeljebb a felülvizsgálat időpontját megelőző utolsó számlával lezárt elszámolási időszakra.
(9) A rendelet alkalmazása szempontjából fűtöttnek minősül:
a) az a helyiség, illetve közös használatra szolgáló terület, amelynek akár a légterében, akár a térelhatároló szerkezetében olyan bekapcsolt (üzemelő) hőleadó berendezés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest) van elhelyezve vagy a légtérbe olyan szigeteletlen vezeték halad keresztül, amely méretezésénél fogva az előírt mértékű hőmérséklet biztosítására alkalmas.
b) a hőleadó berendezéssel el nem látott helyiség is, ha
ba) hőleadó berendezéssel ellátott olyan fűtött helyiséggel közös légterű, amelynek hőleadó berendezése e körülményre figyelemmel van méretezve, vagy
bb) funkcionálisan fűtést igényel és az előírt belső hőmérséklet biztosítását a műszaki tervezés során a szomszédos fűtött helyiségek térelhatároló szerkezeteinek hőátbocsátó képessége alapján vették figyelembe, valamint
c) az a közös használatra szolgáló terület is, amelynek előírt belső hőmérséklete, fűtése egészben vagy részben a szomszédos fűtött helyiségek hőleadó berendezései megfelelő méretezéssel a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességére figyelemmel van megoldva.
(10) Nem minősül fűtöttnek viszont az a helyiség, illetve közös használatra szolgáló terület, amelynek belső hőmérsékletét – a fenti (9) bekezdésben foglaltaktól eltekintve – csak a szomszédos fűtött helyiségeknek a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességéből adódó transzmissziós hővesztesége vagy a felhasználói vezetékhálózat szerkezeti megoldásából adódóan a helyiség, illetve közös használatra szolgáló terület légterében keresztülhaladó szigetelt felhasználói vezeték temperálja.
14. Csatlakozási díj
14. § (1) A csatlakozási díj mértékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) A csatlakozási díj magában foglalja a hőközpontban elhelyezendő, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőmennyiségmérő felszerelésének a költségét is. Nem tartalmazza a csatlakozási díj az egyedi mérésre szolgáló hőmennyiségmérők beszerelésének és felszerelésének költségeit.
15. § (1) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a fizetendő csatlakozási díj összegére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie. A szerződésben meg kell határozni a csatlakozási díj fizetésének és távhőszolgáltató rendszer létesítése, bővítése, átalakítása befejezésének határidejét.
(2) Üzletpolitikai megfontolásokból a csatlakozási díj megfizetésétől a távhőszolgáltató eltekinthet.
15. Felhasználói korlátozás
16. § A felhasználói korlátozás nem terjedhet ki az egészségügyi intézményekre (fekvőbeteg-intézmények, szakrendelők, szociális fekvőbeteg-intézmények), gyermekintézményekre (bölcsődék, óvodák, alsó- és középfokú oktatási intézmények).
16. Felhasználói korlátozás sorrendje, a szolgáltatás szüneteltetése
17. § (1) A felhasználói korlátozás az alábbiak szerint történik:
a) megelőzés: Amikor a korlátozás okának megszüntetését a 16. § bekezdésében foglalt felhasználók kivételével minden más felhasználónál a távhőszolgáltató a fűtési hőmérséklet 10%-os vagy legfeljebb 2 °C-os csökkentésével kell elősegíteni.
b) 1. fokozat: amennyiben az a) pont szerinti megelőző jellegű korlátozáson túl, a korlátozás oka továbbra is fennáll a használati melegvizet is előállító kőközpontokban a használati melegvíz termelését le kell állítani.
c) 2. fokozat: amennyiben az 1. fokozat szerinti korlátozáson túl, a korlátozás oka továbbra is fennáll a fűtési hőmérséklet további csökkentését kell alkalmazni úgy, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiségekben a fűtési hőmérséklet +12 °C alá nem süllyedhet.
(2) A felhasználói hőközpontok esetén a felhasználó köteles az elrendelt korlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani és a távhőszolgáltató ez irányú ellenőrzését eltűrni.
(3) A szolgáltatói hőközpontok esetén a korlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.
(4) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást fel kell oldani.
(5) A jelen rendelet szerinti felhasználói korlátozásból származó károkért a távhőszolgáltatót kártérítési kötelezettség nem terheli.
(6) A felhasználói korlátozás sorrendjének felülvizsgálata háromévente történik.
18. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni. A távhő vételezés szüneteltetését a felhasználó a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzése idejére jogosult igényelni.
(2) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást 8 órán belül kötelesek tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.
(3) A felhasználó a távhőszolgáltatás ideiglenes, legfeljebb 1 év időtartamú szüneteltetését írásban kérheti a távhőszolgáltatótól. A szüneteltetés időtartama alatt az alapdíjat folyamatosan fizetni kell.
(4) A felhasználói rendszer átalakítása előtt a felhasználónak tervet kell benyújtania a távhőszolgáltatónak véleményezés céljából.
(5) A távhőszolgáltatás szüneteltetése alatt a felhasználó a vezetékek karbantartását köteles tűrni.
(6) A távhőszolgáltatás szüneteltetéséért, illetve visszakapcsolásáért, a távhőszolgáltatási rendszer ehhez szükséges ürítéséért, töltéséért a távhőszolgáltató jogosult díjat felszámítani a felhasználónak.
19. § Az Önkormányzat területén a Tszt.-ben foglalt szolgáltatói hőközpontok megszüntetése, illetve a szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítése a következő feltételekkel történhet:
a) Szolgáltatói hőközpont kizárólag akkor szüntethető meg, ha a megszüntetés során és azt követően minden felhasználó számára más módon biztosítható a fűtés és a használati melegvíz előállítása;
b) A távhőszolgáltató az értesítéssel egyidejűleg köteles részletes hatástanulmány keretében beszámolni az Önkormányzat részére a megszüntetéssel kapcsolatos hátrányokról, a megszüntetés egyes lépéseiről, a felhasználók tájékoztatás eszközeiről;
c) A távhőszolgáltató az értesítéssel egyidejűleg köteles költségbecsléssel alátámasztott alternatív javaslatot tenni a hőszolgáltatással érintett lakossági és közületi fűtési lehetőségekről (hőszivattyú, split klíma, kondenzációs kazán stb.);
d) az Önkormányzat köteles a távhőszolgáltató által megadott információkat is figyelembe véve biztosítani a felhasználók részére az alternatív fűtési lehetőség optimális megoldását javaslattétel révén. Az Önkormányzat köteles az értesítést követő 3 hónapon belül intézkedési tervet készíteni;
e) az Önkormányzat köteles az intézkedési tervben megjelölni különösen a hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének forrását, mely lehet pl. lakossági, banki, szakmai befektetői, önkormányzati forrás, illetve ezek bármely formációja. A forrásmegjelölést megelőzően az Önkormányzat köteles a távhőszolgáltatóval együttműködve megfelelő és folyamatos tájékoztatásban részesíteni a felhasználókat, illetve köteles a forrás biztosítása érdekében jogszabályoknak megfelelően eljárni;
f) A szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének határideje a szolgáltatói hőközpont megszűnését megelőző 30. nap. Amennyiben a létesítés a megjelölt határidőig nem biztosítható, úgy Önkormányzat köteles kezdeményezni a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnál a megszüntetés megtagadását vagy egyéb feltételhez való kötését.
17. Méréssel kapcsolatos feladatok
20. § Új távhőszolgáltató-rendszer létesítésekor, továbbá meglévő rendszer átalakításakor a beruházó költségére meg kell valósítani
a) a radiátorszelep kiépítését, továbbá
b) a hőmennyiség-mérő berendezések megvásárlását és meghatározott időszakonkénti hitelesítését.
18. A felhasználó és a szolgáltató közötti jogviszony
21. § (1) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános, az egyéb felhasználóval egyedi közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) A felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.
(3) Szerződésszegés esetén a Tszt. 51. § (3)-(9) bekezdéseiben foglalt következmények alkalmazhatók.
(4) A felhasználó vagy a díjfizetésre kötelezett személyében bekövetkezett változást a változásban érintett felek legkésőbb a változás időpontját követő 15 napon belül írásban együttesen kötelesek bejelenteni a szolgáltatónak úgy, hogy a bejelentés tartalmazza a változás nyilvántartásba vételéhez és a változás időpontjáig igénybevett szolgáltatás elszámolásához szükséges adatokat.
(5) Késedelmes bejelentésből, illetve a bejelentési kötelezettség elmulasztásából származó minden következmény a mulasztó felet terheli.
(6) Amennyiben a változásbejelentésből nem állapítható meg egyértelműen az új díjfizetésre kötelezett személye, illetve a változás időpontjáig szolgáltatás elszámolásához szükséges adat, valamint a hiánypótlásra felszólított fél az abban foglalt határidőig nem tesz eleget, akkor a távhőszolgáltató jogosult a nyilvántartásban szereplő díjfizető, vagy az érintett felhasználási hely utolsó ismert felhasználójával szemben érvényesíteni a távhőszolgáltatás díját.
(7) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti bejelentési határidőhöz képest a díjfizető személyében beállt változást késedelmesen közlik a távhőszolgáltatóval, akkor csak a bejelentés napját követő hónap elsejétől köteles az új díjfizető adatait nyilvántartásba venni, s ennek megfelelően elszámolni.
22. § Ez a rendelet 2026. július 1-jén lép hatályba.
23. §1
1. melléklet a 12/2026. (VI. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Mátészalka keleti része:
1.1. Szokolay Örs utca – Balassi Bálint utca - Zrínyi utca - Hajdú utca - Bajcsy Zsilinszky utca,
1.2. Zrínyi utca - Hajdú utca - Váci Mihály utca - Széchenyi utca – Bajcsy-Zsilinszky utca és
1.3. Bajcsy-Zsilinszky utca, Kossuth utca, Széchenyi utca.
2. Mátészalka városközponti része:
2.1. Kossuth utca - Rákóczi utca - Alkotmány út - Bajcsy Zsilinszky utca,
2.2. Bajcsy Zsilinszky utca - Széchenyi utca - Alkotmány út,
2.3. Alkotmány út – Rákóczi utca - Zöldfa út - Kálvin tér- Alkotmány út,
2.4. Zöldfa út - Szalkai László utca- Rákóczi utca és,
2.5. Zöldfa út – Kálvin tér - Hősök tere - Kölcsey utca – Kazinczy utca.
2. melléklet a 12/2026. (VI. 25.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Felhasználói, (lakás) alapterület [m2] |
Vízmennyiség [m3/hó] |
|
2 |
- 28 |
7 |
|
3 |
28,1 - 35 |
11 |
|
4 |
35,1 - 44 |
13 |
|
5 |
44,1 - 53 |
16 |
|
6 |
53,1 - 62 |
20 |
|
7 |
62,1 - 70 |
23 |
|
8 |
70,1 - 85 |
27 |
|
9 |
85,1 - |
33 |
3. melléklet a 12/2026. (VI. 25.) önkormányzati rendelethez
1. A szolgáltatói tulajdonú bekötővezeték létesítéséért fizetendő díj:
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Csatlakozni kívánó felhasználó által igényelt |
Szolgálatói tulajdonú bekötővezeték létesítési díja |
|
2 |
0-800 között |
89 700 |
|
3 |
801-1500 között |
119 050 |
|
4 |
1501-től |
231 580 |
2. A szolgáltatói tulajdonú hőfogadó állomás létesítéséért, bővítéséért, átalakításáért fizetendő díj:
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Csatlakozni kívánó felhasználó által igényelt |
Szolgáltatói tulajdonú hőfogadó állomás létesítési, |
|
2 |
0-100 között |
17 940 |
|
3 |
101-200 között |
8150 |
|
4 |
201-300 között |
5710 |
|
5 |
301-400 között |
4080 |
|
6 |
401-1000 között |
2930 |
|
7 |
1001-től |
1470 |
A 23. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
