Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

121/2026. (VIII. 7.) Korm. rendelet

egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

2026.08.08.

[1] Kiemelt kormányzati cél az uniós források maradéktalan lehívása feltételeinek biztosítása. E körben a forrásfelhasználási kockázatok helyes kezelésének, ezen információk megfelelő hozzáférhetősége garantálásának, az összeférhetetlenség módszeres megelőzésének és kezelésének kiemelt szerepe van.

[2] Szükséges előmozdítani, hogy a más forrásból megvalósított projektek utóbb a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásaira elszámolhatóak legyenek, ezzel is javítva az uniós források magyarországi felhasználhatóságának feltételeit.

[3] A Kormány

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15b. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] 10. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az NFK az (1) bekezdés 7. pontja keretében]

„3. ellátja a központi koordinációt az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz eredményes alkalmazásával kapcsolatban, kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz alkalmazására és eredményeinek felhasználására vonatkozó módszertant, valamint az adatok gyűjtésére, tárolására, teljes körű és időben történő megküldésére vonatkozó, valamennyi, az 1. § (1) bekezdése szerinti alapból támogatott program végrehajtásában és ellenőrzésében részt vevő intézmény által alkalmazandó eljárásrendet,”

(2) A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés 9. és 10. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az NFK az (1) bekezdés 7. pontja keretében]

„9. megküldi valamennyi, az 1. § (1) bekezdése szerinti alapból támogatott program végrehajtásában és ellenőrzésében részt vevő intézmény vonatkozásában, a 3. pontban meghatározott eljárásrend szerint, kéthavonta haladéktalanul a 7. melléklet szerinti valamennyi adatot az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz részére,
10. biztosítja az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz funkcióihoz és a rendszerben tárolt adatokhoz való teljes körű hozzáférést a fejlesztéspolitikai intézményrendszer 16. § n) pontja és 20. § 22. pont e) alpontja szerinti feladatot ellátó munkatársai, valamennyi hazai ellenőrzésért felelős szerv, valamint az Európai Bizottság ellenőrzésért felelős szolgálatai részére a kockázatértékeléseik elvégzése céljából.”

2. § A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 16. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alapok audit hatósága az Európai Bizottság iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján)

„n) alkalmazza és figyelembe veszi az ARACHNE+ kockázatértékelő eszközt, valamint az ellenőrzési feladatai során figyelembe veszi az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz által generált kockázati értékeket,”

3. § A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 20. § 22. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az irányító hatóság

felelős az NFK által meghatározott csalás elleni politika végrehajtásáért, így közreműködik a csalás megelőzése, annak azonosítása, jelentése, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek és az esetleges késedelmi kamatok visszafizettetése, szankcionálása tekintetében, melynek keretében:)

„e) a támogatási döntés előkészítése és meghozatala során a támogatást igénylő vonatkozásában – ideértve a támogatást igénylő előzetes ellenőrzését –, továbbá a támogatási szerződés megkötése és esetleges módosítása, valamint a folyamatba épített ellenőrzés során következetesen, rendszeresen és kiterjedten alkalmazza, figyelembe veszi az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz minden funkcióját a csalás, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok megelőzése érdekében, köteles a döntéshozatala során figyelembe venni, és következetesen nyomon követni az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz által jelzett kockázatokat, továbbá ilyen kockázat esetén további ellenőrzéseket végezni,”

„24/E. § A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság hatásköre az e rendeletben meghatározott feladatai tekintetében kiterjed az uniós támogatások végrehajtásában részt vevő szervekre.”

„(9) A (6) bekezdés szerinti szervezetek olyan eljárásrendet vezetnek be és alkalmaznak, amely meghatározza a támogatások végrehajtásában és ellenőrzésében részt vevők kötelezettségeit az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésében, felderítésében és korrekciójában.

(10) A (9) bekezdés szerinti eljárásrendben szabályozni kell

a) az összeférhetetlenség előzetes ellenőrzésének kötelezettségét, azzal, hogy

aa) ezen ellenőrzéseket a támogatási jogviszonyra érdemi hatással bíró döntések meghozatala előtt el kell végezni,

ab) ezen ellenőrzéseknek ki kell terjednie az érintett ajánlatkérő szerv által foglalkoztatott személyek és az ajánlattevők – beleértve a konzorciumi tagokat, az alvállalkozókat, a tényleges tulajdonosokat és a képviselőket – közötti keresztellenőrzések elvégzésére,

b) az a) pont szerinti ellenőrzések elvégzéséért való felelősség rendjét,

c) az a) pont szerinti ellenőrzések részletes, utólagos ellenőrzést és igazolhatóságot lehetővé tévő dokumentálására vonatkozó kötelezettséget.”

a) 39. § (6) bekezdésében az „Az irányító hatóság,” szövegrész helyébe az „Az 1. § (1) bekezdése szerinti alapokból támogatott programok előkészítésében, döntéshozatalában, megvalósításában és ellenőrzésében részt vevő minden munkatárs – beleértve a külső értékelőket –, így különösen az irányító hatóság,” szöveg,

b) 39. § (8) bekezdésében az „alvállalkozók és a projekt előkészítésében és megvalósításában részt vevők összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) szerinti esetekben” szövegrész helyébe az „alvállalkozók, az ajánlatkérők, a tanácsadók és a projekt előkészítésében és megvalósításában részt vevők összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkével és az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közleménnyel (2021/C 121/01) összhangban” szöveg

lép.

2. A 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet módosítása

7. § (1) A 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet] 13. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az NFK az azonosított kockázatok alapján csalás elleni intézkedéseket alkalmaz, amely keretében)

„c) koordinálja az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz eredményes alkalmazását, kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz alkalmazására és eredményeinek felhasználására vonatkozó módszertant, valamint az adatok gyűjtésére, tárolására, teljes körű és időben történő megküldésére vonatkozó, valamennyi, az 1. § (1) bekezdése szerinti alapból támogatott program végrehajtásában és ellenőrzésében részt vevő intézmény által alkalmazandó eljárásrendet,”

(2) A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 13. § h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az NFK az azonosított kockázatok alapján csalás elleni intézkedéseket alkalmaz, amely keretében)

„h) megküldi valamennyi, az 1. § (1) bekezdése szerinti alapból támogatott program végrehajtásában és ellenőrzésében részt vevő intézmény vonatkozásában a c) pontban meghatározott eljárásrend szerint kéthavonta haladéktalanul a 4. melléklet szerinti valamennyi adatot az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz részére,
i) biztosítja az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz funkcióihoz és a rendszerben tárolt adatokhoz való teljes körű hozzáférést a fejlesztéspolitikai intézményrendszer 19. § (2) bekezdés c) pontja és 24. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feladatot ellátó munkatársai, valamennyi hazai ellenőrzésért felelős szerv, valamint az Európai Bizottság ellenőrzésért felelős szolgálatai részére a kockázatértékeléseik elvégzése céljából.”

8. § A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az irányító hatóság felelős a csalás elleni politika végrehajtásáért, amelynek keretében)

„c) a támogatási döntés előkészítése és meghozatala során a támogatást igénylő vonatkozásában – ideértve a támogatást igénylő előzetes ellenőrzését –, továbbá a támogatási szerződés megkötése és esetleges módosítása, valamint a folyamatba épített ellenőrzés során következetesen, rendszeresen és kiterjedten alkalmazza, figyelembe veszi az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz minden funkcióját a csalás, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok megelőzése érdekében, köteles a döntéshozatala során figyelembe venni, és következetesen nyomon követni az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz által jelzett kockázatokat, továbbá ilyen kockázat esetén további ellenőrzéseket végezni,”

9. § A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az audit hatóság az Európai Bizottság iránymutatása, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján)

„e) alkalmazza és figyelembe veszi az ARACHNE+ kockázatértékelő eszközt, valamint az ellenőrzési feladatai során figyelembe veszi az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz által generált kockázati értékeket,”

„31/C. § A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság hatásköre az e rendeletben meghatározott feladatai tekintetében kiterjed az uniós támogatások végrehajtásában részt vevő szervekre.”

„41/A. § A közreműködő szervezet, a holdingalapot végrehajtó szervezet és a pénzügyi közvetítő a 19. § (2) bekezdés c) pontja szerint jár el.”

„(2a) Az irányító hatóság az 1. mellékletben foglalt táblázat 8. sora szerinti program esetén a helyszíni szemlével és helyszíni ellenőrzéssel összefüggő feladatait a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott körön kívül is az NFK bevonásával látja el.”

„(7) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti szervezetek olyan eljárásrendet vezetnek be és alkalmaznak, amely meghatározza a támogatások végrehajtásában és ellenőrzésében részt vevők kötelezettségeit az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésében, felderítésében és korrekciójában.

(8) A (7) bekezdés szerinti eljárásrendben szabályozni kell

a) az összeférhetetlenség előzetes ellenőrzésének kötelezettségét, azzal, hogy

aa) ezen ellenőrzéseket a támogatási jogviszonyra érdemi hatással bíró döntések meghozatala előtt el kell végezni,

ab) ezen ellenőrzéseknek ki kell terjednie az érintett ajánlatkérő szerv által foglalkoztatott személyek és az ajánlattevők – beleértve a konzorciumi tagokat, az alvállalkozókat, a tényleges tulajdonosokat és a képviselőket – közötti keresztellenőrzések elvégzésére,

b) az a) pont szerinti ellenőrzések elvégzéséért való felelősség rendjét,

c) az a) pont szerinti ellenőrzések részletes, utólagos ellenőrzést és igazolhatóságot lehetővé tevő dokumentálására vonatkozó kötelezettséget.”

(A döntés-előkészítő bizottságba egy-egy tagot delegál)

„c) a 2. mellékletben foglalt táblázat C:30–C:35 mezője szerinti szakpolitikai felelős, valamint”

15. § A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 176/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„176/A. § (1) A kedvezményezett az e fejezet szerinti ellenőrzést nem kezdeményezi azon, közbeszerzéssel beszerzett költségtétel vonatkozásában, amelynek az elszámolása egyszerűsített elszámolás vagy költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásával történik.

(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy az irányító hatóság – megfelelő határidő tűzésével – bármikor felhívja a kedvezményezettet a közbeszerzési eljárás e fejezet szerinti ellenőrzésének kezdeményezésére.”

„178/A. § Az NFK és az irányító hatóság e fejezet szerinti közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzése körében ellenőrzi, hogy a kedvezményezett alkalmazza-e a Kbt. 25. §-át és 62. § (1) bekezdés m) pontját – összhangban az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkében foglaltakkal – arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárásban ne vehessen részt olyan gazdasági szereplő, akivel kapcsolatban családi vagy érzelmi okok, politikai szimpátiával vagy nemzeti kötődéssel kapcsolatos okok, gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt objektíven összeférhetetlennek tekinthető helyzet áll fenn az adott közbeszerzési eljárásban.”

„(7) A Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárás esetén a 178/A. §-t az adott beszerzésre irányadó összeférhetetlenségi szabályok ellenőrzése tekintetében kell alkalmazni.”

„530/R. § E rendeletnek az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 121/2026. (VIII. 7.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 121/2026. (VIII. 7.) Korm. rendelet] megállapított 117. § (2) bekezdés c) pontját a 121/2026. (VIII. 7.) Korm. rendelet hatálybalépését követően összehívott döntés-előkészítő bizottságokra kell alkalmazni.”

a) 52/A. § (1) bekezdésében az „Az irányító hatóság,” szövegrész helyébe az „Az 1. § (1) bekezdése szerinti alapokból támogatott programok előkészítésében, döntéshozatalában, megvalósításában és ellenőrzésében részt vevő minden munkatárs – beleértve a külső értékelőket –, így különösen az irányító hatóság,” szöveg,

b) 52/A. § (6) bekezdésében az „alvállalkozók és a projekt előkészítésében és megvalósításában részt vevők összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) szerinti esetekben” szövegrész helyébe az „alvállalkozók, az ajánlatkérők, a tanácsadók és a projekt előkészítésében és megvalósításában részt vevők összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkével és az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közleménnyel (2021/C 121/01) összhangban” szöveg,

c) 2. mellékletében foglalt táblázat C:11 mezőjében a „családpolitikáért” szövegrész helyébe a „gyermek- és ifjúságpolitikáért” szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 117. § (2) bekezdés b) pontjában a „valamint” szövegrész.

3. A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet módosítása

22. § (1) A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet] 2. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„5. HEE végrehajtási időszak: a HEE működésének és az annak keretében történő pénzügyi kötelezettségvállalásoknak a tagállami kifizetési kérelmek benyújtását és az Európai Bizottság által teljesített végső folyósításokat is magában foglaló átfogó időkerete, amely 2020. február 1-jétől – a REPowerEU terv keretében meghatározott új reformok és beruházások esetén 2022. február 1-jétől – 2026. december 31-ig tart, azzal, hogy az (EU) 2021/241 rendeletben rögzített reformok és beruházások fizikai teljesítésének határideje 2026. augusztus 31.,”

(E rendelet alkalmazásában)

„8a. HET végrehajtási időszak: a HET-ben meghatározott mérföldkövek, célok, valamint a reformok és a beruházások fizikai és szakmai megvalósításának időtartama, amely legkésőbb 2026. augusztus 31-ig tart,”

23. § A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. § 22–24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Nemzeti Fejlesztési Központ (a továbbiakban: NFK)]

„22. koordinálja az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz eredményes alkalmazását, kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz alkalmazására és eredményeinek felhasználására vonatkozó módszertant, valamint az adatok gyűjtésére, tárolására, teljes körű és időben történő megküldésére vonatkozó, valamennyi, a HET végrehajtásában és ellenőrzésében részt vevő intézmény által alkalmazandó eljárásrendet,
23. megküldi valamennyi, a HET végrehajtásában és ellenőrzésében részt vevő intézmény vonatkozásában a 22. pontban meghatározott eljárásrend szerint, kéthavonta, haladéktalanul a 2. melléklet szerinti valamennyi adatot az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz részére, pénzügyi eszközök és egyszerűsített elszámolás alkalmazása esetén az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti tartalommal,
24. biztosítja az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz funkcióihoz és a rendszerben tárolt adatokhoz való teljes körű hozzáférést a II. Fejezet szerinti intézményrendszer 36. § (1) bekezdés c) pontja és 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatot ellátó munkatársai, valamennyi hazai ellenőrzésért felelős szerv, valamint az Európai Bizottság ellenőrzésért felelős szolgálatai részére a kockázatértékeléseik elvégzése céljából.”

24. § (1) A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A nemzeti hatóság koordinálja a HET tervezését és megvalósítását, így különösen)

„i) összeállítja és benyújtja az Európai Bizottság részére a kifizetési kérelmet, amelynek mellékleteként csatolja a 145. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzési összefoglalót, amely változtatás nélkül tartalmazza az audit hatóság által a 145 § (2) bekezdése alapján elkészített összefoglalót; kiadja a vezetői nyilatkozatot, valamint biztosítja a felelősségi körébe tartozó információk és nyilatkozatok megfelelőségét és hitelességét,
j) működteti a Monitoring Bizottságot, a Monitoring Bizottság által elfogadott ajánlásokat köteles nyomon követni, valamint biztosítja a Monitoring Bizottság számára a feladatai ellátásához szükséges információkat,”

(2) A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nemzeti hatóság a HET végrehajtása során gondoskodik)

„i) a támogatási döntés előkészítése és meghozatala során a támogatást igénylő vonatkozásában – ideértve a támogatást igénylő előzetes ellenőrzését –, továbbá a támogatási szerződés megkötése és esetleges módosítása, valamint a folyamatba épített ellenőrzés során arról, hogy következetesen, rendszeresen és kiterjedten alkalmazza, figyelembe vegye és rendszerszinten használja az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz minden funkcióját a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok megelőzése érdekében, köteles a döntéshozatala során figyelembe venni, és következetesen nyomon követni az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz által jelzett kockázatokat, valamint az ekként jelzett kockázatok esetén a további ellenőrzéseket elvégzi,”

25. § A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Lebonyolító szerv bevonása esetén a lebonyolító szerv feladatait az 1. mellékletben foglalt táblázat D oszlopában az adott programterülethez meghatározott szervezetnek a 62. § (1) bekezdés g) pontja szerinti definíciós adatlapon felelős lebonyolító szervként megjelölt szervezeti egysége látja el.”

26. § (1) A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az audit hatóság az Európai Bizottság iránymutatásai és a nemzetközileg elfogadott audit standardok alapján)

„a) az alkalmazandó irányítási szabályoknak megfelelő jóváhagyás mellett elkészíti a HET végrehajtására vonatkozó, az (EU) 2021/241 rendelet által előírt végrehajtási időszak egészére kiterjedő audit stratégiát, amely meghatározza
aa) a kockázatelemzés megközelítését és módszertanát,
ab) a HET keretében végrehajtott reformok és beruházások különböző végrehajtási szakaszaiban elvégzendő ellenőrzések gyakoriságát és típusát – rendszerellenőrzés, mintán végzett tételes vizsgálat, dokumentumalapú és helyszíni vizsgálat –,
ac) a mérföldkövek és célok elérését alátámasztó adatok megbízhatóságának ellenőrzését,”

(2) A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az audit hatóság az Európai Bizottság iránymutatásai és a nemzetközileg elfogadott audit standardok alapján)

„g) alkalmazza és figyelembe veszi az ARACHNE+ kockázatértékelő eszközt, valamint az ellenőrzési feladatai során figyelembe veszi az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz által generált kockázati értékeket,”

„14/B. § A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság hatásköre az e rendeletben meghatározott feladatai tekintetében kiterjed az uniós támogatások végrehajtásában részt vevő szervekre.”

„(3) A Monitoring Bizottság a (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatát az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a pénzügyi hozzájárulásoknak és adott esetben a hitelnek a tagállam részére teljesítendő kifizetési határidejét követően is folyamatosan ellátja.”

29. § A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzeti hatóság rendszeresen ellenőrzi, hogy a lebonyolító szerv, a támogatást kihelyező szerv, a támogatási keretrendszert végrehajtó szerv és a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv teljesíti-e az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat.”

30. § A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A HET végrehajtásában eljáró szervek a támogatási igényekkel és a támogatásokkal kapcsolatos minden dokumentumot legalább 2031. december 31-ig kötelesek megőrizni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőtől függetlenül, a HET végrehajtásában eljáró szervek a folyamatban lévő ellenőrzésekkel, fellebbezésekkel, peres eljárásokkal, a jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos követelések érvényesítésével, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: OLAF) vizsgálataival érintett adatokat, nyilvántartásokat és dokumentumokat mindaddig kötelesek megőrizni, amíg az ellenőrzések, fellebbezések, peres eljárások és vizsgálatok nem zárulnak le.”

„22/B. § (1) A nemzeti hatóság és az audit hatóság átfogó utólagos ellenőrzéseket végez a HET végrehajtási időszakát követően is. Az utólagos ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy a végső kedvezményezettek és a végrehajtásban részt vevő szervek betartották-e az alkalmazandó szabályokat, különösen a 18. § (1) bekezdése szerinti elvárásokat és követelményeket, valamint a 15. alcím szerinti összeférhetetlenségi szabályokat.

(2) Az utólagos ellenőrzéseknek a HET-ben szereplő intézkedésekre vonatkozóan aláírt támogatási szerződések, finanszírozási megállapodások és az azok keretében odaítélt közbeszerzési szerződések, továbbá a kapcsolódó kifizetések kellően magas arányát le kell fedniük. Az utólagos ellenőrzésre kiválasztandó finanszírozási megállapodásokat, közbeszerzési szerződéseket és kifizetéseket kockázati alapon – az audit hatóság által jóváhagyott módszertan szerint – kell kiválasztani.

(3) Azon pénzügyi eszközök, támogatási rendszerek és tőkejuttatások esetén, amelyekre vonatkozóan az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazó jogi megállapodást kötöttek, a nemzeti hatóság biztosítja az intézkedések végrehajtását. A nemzeti hatóság ezen intézkedések utólagos ellenőrzését a megkötött jogi megállapodásokban rögzített ellenőrzési és auditkötelezettségekkel, valamint a Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozattal összhangban végzi el.

(4) Az utólagos ellenőrzések során figyelembe kell venni és fel kell használni a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás megelőzésére, felderítésére és kijavítására szolgáló,

a) a nyilvánosan elérhető vagyonnyilatkozatokban,

b) a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban,

c) a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény szerinti tényleges tulajdonosi nyilvántartásokban, valamint

d) az ARACHNE+ kockázatértékelő eszközben

rendelkezésre álló adatokat és információkat. Az ellenőrzések során vizsgálni kell, hogy az érintett megállapodások és szerződések jóváhagyása vagy odaítélése megfelel-e a közbeszerzési, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyekre vonatkozó jogszabályokból eredő kötelezettségeknek.

(5) Az utólagos ellenőrzéseket az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék, valamint az OLAF ellenőrzési és vizsgálati jogköreinek tiszteletben tartásával, azokkal teljes mértékben együttműködve kell elvégezni. A végső kedvezményezettek és a végrehajtásban részt vevő szervek az ellenőrzések során teljes körű együttműködésre kötelesek.”

„(7) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek olyan eljárásrendet vezetnek be és alkalmaznak, amely meghatározza a támogatások végrehajtásában és ellenőrzésében részt vevők kötelezettségeit az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésében, felderítésében és korrekciójában.

(8) A (7) bekezdés szerinti eljárásrendben szabályozni kell

a) az összeférhetetlenség előzetes ellenőrzésének kötelezettségét, azzal, hogy

aa) ezen ellenőrzéseket a támogatási jogviszonyra érdemi hatással bíró döntések meghozatala előtt el kell végezni,

ab) ezen ellenőrzéseknek ki kell terjednie az érintett ajánlatkérő szerv által foglalkoztatott személyek és az ajánlattevők – beleértve a konzorciumi tagokat, az alvállalkozókat, a tényleges tulajdonosokat és a képviselőket – közötti keresztellenőrzések elvégzésére;

b) az a) pont szerinti ellenőrzések elvégzéséért való felelősség rendjét;

c) az a) pont szerinti ellenőrzések részletes, utólagos ellenőrzést és igazolhatóságot lehetővé tévő dokumentálására vonatkozó kötelezettséget.”

33. § A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az audit hatóság, a nemzeti hatóság, a lebonyolító szerv, a továbbadott támogatást kihelyező szerv, a pénzügyi eszközt végrehajtó szerv, a pénzügyi közvetítő és a támogatási keretrendszer végrehajtásában részt vevő szervezetek a csalás és a korrupció elleni fellépés megfelelő biztosítása érdekében a támogatások kezelése, kontrollja és ellenőrzése során

a) köteles következetesen, rendszeresen és kiterjedten alkalmazni, figyelembe venni és rendszerszinten használni az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz minden funkcióját a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok megelőzése érdekében, köteles a döntéshozatala során figyelembe venni és következetesen nyomon követni az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz által jelzett kockázatokat, és gyűjti a 2. melléklet szerinti adatokat, pénzügyi eszközök esetén az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti tartalommal, valamint köteles az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz által jelzett kockázatok esetén a további ellenőrzéseket elvégezni,

b) eljár a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások, módszertanok szerint,

c) résztvevőket delegál az NFK által szervezett csalás és korrupció elleni képzésekre, és

d) folyamatosan vizsgálja az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtását.”

(A nemzeti hatóság köteles a HET-ben foglalt mérföldkövek és célok vonatkozásában definíciós adatlapot létrehozni, amely tartalmazza)

„f) a kapcsolódó konstrukció kódját,
g) a felelős lebonyolító szerv szervezeti egység szintű megnevezését.”

35. § A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 89/B. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az áttéréssel érintett projekt esetén – felhívás vagy támogatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az V. Fejezetet nem kell alkalmazni.

(3) A nemzeti hatóság az (1) bekezdés szerinti felhívás újranyitását vagy meghirdetését követően a monitoring és információs rendszerben elvégzi mindazokat a műveleteket, amelyek a végső kedvezményezett új támogatási szerződése megkötéséhez, illetve az áttérést megelőzően hatályban lévő támogatási szerződés módosításához szükségesek.

(4) Az új támogatási szerződés, illetve az áttérést megelőzően hatályban lévő támogatási szerződés módosítása meghatározza az érintett program, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv közötti elszámolás és finanszírozás rendjét, valamint azok fordulónapját is.”

36. § A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § (1) A végső kedvezményezett az e fejezet szerinti ellenőrzést nem kezdeményezi azon, közbeszerzéssel beszerzett költségtétel vonatkozásában, amelynek az elszámolása egyszerűsített elszámolás alkalmazásával történik.

(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a nemzeti hatóság – megfelelő határidő tűzésével – bármikor felhívja a kedvezményezettet a közbeszerzési eljárás e fejezet szerinti ellenőrzésének kezdeményezésére.”

„96/A. § Az NFK e fejezet szerinti közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzése körében ellenőrzi, hogy a végső kedvezményezett alkalmazza-e a Kbt. 25. §-át és 62. § (1) bekezdés m) pontját – összhangban az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkében foglaltakkal – arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárásban ne vehessen részt olyan gazdasági szereplő, akivel kapcsolatban családi vagy érzelmi okok, politikai szimpátiával vagy nemzeti kötődéssel kapcsolatos okok, gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt objektíven összeférhetetlennek tekinthető helyzet áll fenn az adott közbeszerzési eljárásban.”

38. § A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 139. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A támogatás egyszerűsített elszámolás alapján történő kifizetése teljesíti a valósköltség-alapú elszámolás elvét, ha a költségek

a) az Európai Bizottság által kidolgozott vagy

b) az NFK vagy a szakpolitikai felelős által kidolgozott és az audit hatóság által előzetesen véleményeztetett

módszertan alapján kerültek elszámolásra.”

39. § A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 166. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szakmai beszámolóhoz nem kötött időközi kifizetési igénylést a projekt keretében felmerült költségek elszámolása érdekében projekt mérföldkövek között kizárólag

a) fordított áfaelőleg elszámolása céljából,

b) szállítói finanszírozási módban a szállítói előleg utalását követően, az előlegszámla benyújtása vagy a 164. § (2) bekezdésében foglaltak céljából,

c) a végső kedvezményezett személyében bekövetkező változások miatt a projektből kiváló végső kedvezményezett (jogelőd) elszámolása céljából,

d) ha adott felhíváshoz tartozó végső kedvezményezettek száma eléri az ezer darabot, és erről a felhívás kifejezetten így rendelkezik,

e) az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 32/A. §-a rendelkezései szerinti alvállalkozói teljesítés ellenértékének elszámolása céljából,

f) a felhívás erre irányuló rendelkezése esetén vagy

g) az áttéréssel érintett projektek költségeinek kifizetése céljából

lehet benyújtani.”

„(8) A (7) bekezdés szerinti projektek esetén a technikai felhívás alapján – a (9) bekezdés figyelembevételével – a korábban uniós finanszírozásban nem érintett, az Áht. 1. § 9. pontja szerinti központi költségvetési fejezetet irányító szerv is kijelölhető a HET intézkedési listában végső kedvezményezettként, amely a projekt hazai forrásból történő megvalósítása során támogatóként járt el, illetve a hazai forrást felügyelte.

(9) A (8) bekezdés szerinti kijelölés esetén a fejezetet irányító szerv kötelessége a korábbi nem uniós finanszírozású támogatási szerződés módosításával előírni az abban érintett végső kedvezményezettek számára az ellenőrzéstűrési, dokumentummegőrzési, beszámolási és az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke szerinti kötelezettségeknek, valamint a kötelező tájékoztatási és nyilvánossági szabályoknak való megfelelést.”

41. § A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 235/ZF. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A támogatási keretrendszer keretében végrehajtott intézkedés esetén a felhívás a 153. § (1) bekezdése szerinti százalékos mértéket meghaladó összegű támogatási előleget is megállapíthat.

(2b) A támogatási keretrendszer keretében végrehajtott intézkedés esetén a támogatási keretrendszert végrehajtó szerv jogosult a 147. § (2) bekezdésétől és a 166. § (4) bekezdésétől eltérő határidőket is megállapítani.

(2c) A támogatási keretrendszer keretében végrehajtott intézkedés esetén a 147. § (3) bekezdésétől és a 176. § (2) bekezdésétől eltérően a hiánypótlásra több alkalommal is sor kerülhet.”

42. § A 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 235/ZQ. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatási keretrendszert végrehajtó szerv a támogatási keretrendszerrel összefüggő követeléseket belső szabályzat szerint kezeli. A végső kedvezményezettel szembeni követelés behajtására az Áht. 53/A. § (3) bekezdése az irányadó.”

„237/K. § (1) Az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 121/2026. (VIII. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 121/2026. (VIII. 7.) Korm. rendelet] hatálybalépését követően a 188. § (1) bekezdése szerinti, korábban nem uniós finanszírozású projektből finanszírozott közbeszerzési eljárásokat és az azok eredményeként megkötött szállítói szerződések módosítását e § szerint kell ellenőrizni.

(2) A 30–32. alcím rendelkezéseitől eltérően a 188. § (1) bekezdése szerinti, korábban nem uniós finanszírozású projektből finanszírozott közbeszerzési eljárásokat és az azok eredményeként megkötött szállítói szerződések módosítását a nemzeti hatóság és az NFK – az audit hatóság bevonásával elkészített – kockázatalapú módszertan szerint, mintavételes alapon, utóellenőrzés keretében ellenőrzi.

(3) A nemzeti hatóság legkésőbb a 121/2026. (VIII. 7.) Korm. rendelet hatálybalépését követő három napon belül megállapítja a 188. § (1) bekezdése szerinti, korábban nem uniós finanszírozású projektből finanszírozott közbeszerzési eljárások listáját, amelyet követően az NFK a (2) bekezdés szerinti módszertan alapján haladéktalanul meghatározza az ellenőrzéssel érintett közbeszerzési eljárások körét.

(4) A nemzeti hatóság az ellenőrzéssel érintett közbeszerzési eljárások körének megállapítását követően haladéktalanul felhívja az érintett végső kedvezményezetteket az ellenőrzésre kiválasztott közbeszerzési eljárások és az azokhoz kapcsolódó esetleges szerződésmódosítások dokumentumainak ellenőrzés céljából való megküldésére, ha az érintett dokumentumok megküldésére korábban nem került sor.

(5) A végső kedvezményezett a (4) bekezdés szerinti felhívás kézhezvételét követő két munkanapon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot, a 95. § (1) bekezdése szerinti dokumentumokat, a szállítói szerződést, valamint – a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás esetén – a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot, továbbá – a szállítói szerződés módosítása esetén – a szállítói szerződés módosítását és a szállítói szerződés módosításának jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat a nemzeti hatóság és az NFK részére.

(6) Az ellenőrzést a nemzeti hatóság és az NFK a 30. alcím alapján végzi, azzal, hogy a nemzeti hatóság és az NFK által végzett ellenőrzésre egyidejűleg kerül sor.

(7) A 121/2026. (VIII. 7.) Korm. rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő, e § hatálya alá tartozó ellenőrzéseket a nemzeti hatóság, illetve az NFK abban az esetben folytatja le, ha az adott közbeszerzési eljárás beletartozik a (3) bekezdés szerinti, ellenőrzéssel érintett közbeszerzési eljárások körébe. Ellenkező esetben a nemzeti hatóság, illetve az NFK – adott esetben az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozat, tanúsítvány vagy jelentés kibocsátása nélkül – az ellenőrzést lezárja, és erről haladéktalanul tájékoztatja a végső kedvezményezettet.

(8) A (2) bekezdés szerinti módszertan alapján az ellenőrzésre kiválasztott közbeszerzési eljárások mintájában nem szereplő, a 188. § (1) bekezdése szerinti, korábban nem uniós finanszírozású projektből finanszírozott közbeszerzési eljárások esetén a támogatás végső kedvezményezett részére történő kifizetésének nem feltétele a nemzeti hatóság támogató tartalmú nyilatkozatának és az NFK támogató tartalmú jelentésének vagy tanúsítványának rendelkezésre állása.”

1. 12. § (1) bekezdés i) pontjában a „biztosít” szövegrész helyébe a „biztosít a 15. alcímet figyelembe véve” szöveg,

2. 12/B. § (3) bekezdés 4. pontjában az „ARACHNE+” szövegrész helyébe az „a 36. § (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően az ARACHNE+” szöveg,

3. 12/F. § (2) bekezdés 6. pontjában az „az ARACHNE+” szövegrész helyébe az „a 36. § (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően az ARACHNE+” szöveg,

4. 21. §-ában a „kihelyező szerv” szövegrész helyébe a „kihelyező szerv, a támogatási keretrendszert végrehajtó szerv” szöveg,

5. 34. § (1) bekezdésében az „A nemzeti hatóság,” szövegrész helyébe az „A HET előkészítésében, döntéshozatalában, megvalósításában és ellenőrzésében részt vevő minden munkatárs – beleértve a külső értékelőket –, így különösen a nemzeti hatóság,” szöveg,

6. 34. § (6) bekezdésében az „alvállalkozók és a projekt előkészítésében és megvalósításában részt vevők összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) szerinti esetekben” szövegrész helyébe az „alvállalkozók, az ajánlatkérők, a tanácsadók és a projekt előkészítésében és megvalósításában részt vevők összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkével, és az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közleménnyel (2021/C 121/01) összhangban” szöveg,

7. 36. § (1) bekezdésében a „felelős a csalás és korrupció elleni politika végrehajtásáért,” szövegrész helyébe az „a HET végrehajtásában és ellenőrzésében részt vevő szervekkel együtt felelős a csalás és korrupció elleni politika végrehajtásáért, valamint a szabálytalanságok megelőzéséért, felderítéséért és orvoslásáért,” szöveg,

8. 36. § (1) bekezdés c) pontjában az „és következetesen nyomon követi” szövegrész helyébe a „köteles a döntéshozatala során figyelembe venni és következetesen nyomon követni” szöveg, a „kockázatokat,” szövegrész helyébe a „kockázatokat, valamint az ekként jelzett kockázatok esetén a további ellenőrzéseket elvégzi,” szöveg,

9. 100/A. § (3) bekezdésében az „összhangjának ellenőrzését” szövegrész helyébe az „összhangjának ellenőrzését, beleértve az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó szabályok betartását” szöveg,

10. 104. § (1) bekezdésében az „összhangjának ellenőrzését” szövegrész helyébe az „összhangjának ellenőrzését, beleértve az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó szabályok betartását” szöveg,

11. 220. § (2) bekezdésében az „Európai Csalás Elleni Hivatal” szövegrész helyébe az „OLAF” szöveg,

12. 220. § (3) bekezdésében az „Európai Csalás Elleni Hivatal” szövegrész helyébe az „OLAF” szöveg,

13. 229. §-ában az „Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)” szövegrész helyébe az „Európai Ügyészség, az OLAF” szöveg,

14. 235/H. § (4) bekezdésében az „időtartama” szövegrész helyébe az „időszaka” szöveg, az „időtartamot” szövegrész helyébe az „időszakát” szöveg

lép.

a) D:5 mezőjében az „Élő Környezetért Felelős Minisztérium,” szövegrész,

b) D:7 mezőjében a „Gazdasági és Energetikai Minisztérium,” szövegrész.

4. Az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

47. § Az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet] 3. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„5a. HET intézkedés: a 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. § 7. pontja szerinti intézkedés,”

„12/A. A 2021–2027 közötti kohéziós politikai operatív programok előirányzataiból HET intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések szabályai

25/A. § (1) A 2021–2027 közötti kohéziós politikai operatív programok előirányzatai terhére kifizethető az olyan kiadás is, amely

a) a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 167/D. §-a szerinti áttéréssel érintett projekt keretében, legkésőbb 2026. december 31. napjáig merül fel,

b) az a) pont szerinti áttéréssel összefüggésben megkötött támogatási szerződés alapján a mérföldkő teljesítéséhez kapcsolódó költségnek minősül, és

c) az érintett operatív program keretében az Európai Bizottság felé nem kerül elszámolásra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetés az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási szerződés keretében, az 59. § szerinti hatásköri szabályok alkalmazásával teljesíthető.”

5. Záró rendelkezések

49. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Magyar Péter s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 121/2026. (VIII. 7.) Korm. rendelethez

(A

B

C

1.

Felhívás azonosító száma

Felhívás címe

Konstrukciófelelős)

„

20.

EFOP Plusz-6.3.1-23

Kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének célzott támogatása

családpolitikáért felelős miniszter

”

2. melléklet a 121/2026. (VIII. 7.) Korm. rendelethez

(C)

(1.)

(Szakpolitikai felelős)

„

(9.)

Gazdasági és Energetikai Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Tudományos és Technológiai Minisztérium, Miniszterelnökség, NFK

”
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás