Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2026. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályairól
[1] Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete a város lakói életminőségének fenntartása, az emberi környezet és egészség megóvása, a lakosság nyugalmának fokozottabb védelme érdekében kiemelten fontosnak tartja a pihenéshez , az egészséges környezethez való jogok érvényesítését, a zajjal járó tevékenységek, szabályozását, és a zajjal rezgéssel járó tevékenységek csökkentését.
[2] Képviselő-testület az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a.) pontjában és a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995.évi LIII.törvény 46. § (1) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.tv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörben eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának, valamint a Környezetvédelmi Bizottság véleménye alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel Kalocsa város közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, illetve tevékenységet folytatnak.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:
a) a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő létesítményre, így különösen:a kulturális, szórakoztatóipari létesítmény , művelődési intézmény, üzlet, kereskedelmi egység, szálloda, panzió, bérbe adott üdülő, üdülőtábor, kemping, sportpálya, térzene, tűzijáték, cirkusz, szabadtéri programok, játékterem, autóbusz-állomás és vasúti pályaudvar, üzemeltetése során, a hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre, zeneszolgáltatásra, tájékoztatásra használt szabad, vagy zárt térben elhelyezett bármilyen a környezetbe zajt kibocsátó berendezések működésére.
b) E rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra: vagyonvédelmi célokat szolgáló, intenzív hangjelzéssel üzemelő riasztó berendezésekre, amely természeti csapás elhárítása, az emberi élet egészség megóvása érdekében, vagy más fontos közérdekű célból (pl. meghibásodás, vagy katasztrófa elhárítás céljából) történik, az üzemi létesítmények és berendezések létesítésének és felújításának és üzemben tartásának, a közlekedési utak és létesítmények létesítésének és korszerűsítésének, valamint az építkezés végzésének zaj- és rezgésvédelmi szabályaira az érvényben lévő jogszabályok előírásait kell alkalmazni,
c) amelyek az év végi, szilveszteri mulatságok alatt, azokkal összefüggésben december 31-én 9 órától január 1-jén 6 óráig keletkeznek.
d) állami és önkormányzati ünnepségekre,
e) vallási szertartásokra,
f) gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre,
g) választási kampányidőszakban tartott választási gyűlésekre,
h) állami és önkormányzati közfeladatként végzett tevékenységek által kibocsájtott zajra és rezgésre.
E rendelet alkalmazásában:
2. § (1) csendes övezet: a rendeltetése miatt fokozott védelmet igénylő (pl. egészségügyi, szociális, oktatási, művelődési és lakó) létesítményt körülvevő terület;
(2) egyenértékű A-hangnyomásszint: a zajhatás A-súlyozó szűrővel értékelt hangnyomásszintjeinek a megítélési időre vonatkozó effektív értéke;
(3) egyidejűleg működő, több hangosító berendezés: a védendő létesítmény szempontjából egynél több egyidejűleg működő hangosító berendezés 100 m (tapasztalati érték) távolságon belül;
(4) hangosító berendezés: a rendelet szerint ide tartozik bármilyen műszaki berendezés, amely a hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki; kivéve a kis teljesítményű, kizárólag háttérzenét szolgáltató berendezések (pl.: áruházak belső hangosítása, üzletek, boltok, szolgáltatók dolgozói, vendégei részére szolgáltatott nem szabadtéri zene, rádió, televízió);
(5) megítélési idő: a zajterhelést okozó hatás értékelési időtartama. A megítélési idő nappali időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet adó, folyamatos 8 óra, éjszakai időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet adó folyamatos félóra;
(6) mobil üzemeltetés: a műsorszórás közben a hangosító berendezés változtatja a helyét;
(7) szabadtéri üzemeltetés: műsorszórás szabadtéren, vagy építmény helyiségében, jellemzően nyitott nyílászárók mellett;
(8) zajkibocsátási határérték (emisszió): a zajforrás által okozott zajnak a mérőfelületen megengedett legnagyobb értéke, melynek a mérőfelület minden pontján teljesülni kell;
(9) zajterhelés: a védendő helyen megvalósuló egyenértékű A-hangnyomásszint;
(10) zajterhelési határértéke (immisszió): a különböző környezeti zajforrásoktól származó együttes zajterhelés megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje a mérőfelületen (a védendő létesítmények előtt 2,0 m (MSZ. 18150-1/98 immissziós zajjellemzők vizsgálata), valamint a védendő létesítmény belsejében (lakószoba) csukott nyílászárók mellett engedélyezett hangnyomásszint;
(11) zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület: zajterhelés szempontjából az átlagosnál kedvezőbb adottsággal rendelkező terület;
(12) zárttéri üzemeltetés: műsorszórás valamely építmény zárt helyiségében, jellemzően zárt nyílászárók mellett;
(13) Veszélyes mértékű zaj: a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajterhelési (zajmissziós), zajkibocsátási (zajemissziós) határértéket (27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet. számú együttes rendelettel megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket).
(14) Veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre- jellegéből adódóan- határértéket nem lehet előírni, vagy a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.
(15) Indokolatlan zajokozás: minden olyan nem szükségszerű zaj okozása, amely mértékénél és eredeténél fogva alkalmas mások nyugalmának zavarására.
(16) Tartós zaj: olyan zaj okozása, amely időtartamában és rendszerességében a lakók nyugalmát zavarja.
(17) „diszkó” a rendelet értelmezésében olyan szórakoztató egység, ahol az elsődleges gépzene, vagy élőzene műsorszerű szolgáltatása és nyilvános meghirdetése mellett, másodlagosan (kiegészítésképpen) vendéglátó tevékenység is folyik.
(18) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(19) Zajvédelmi szempontból az övezeti besorolásnál Kalocsa város mindenkor hatályos szabályozási tervét (hatályos: a 13/2020. (IX.29.) rendelet Kalocsa Város Helyi Építési Szabályzatáról) kell alapul venni. A zajterhelés az 1. számú mellékletben meghatározott érték lehet.
(20) Csendes övezet kialakítására kijelölt területek: a város egészségügyi, szociális, oktatási, intézményei, templomok, temetők és a pihenést szolgáló természetvédelmi területek, parkok 100 m-es körzete és a lakóövezetek 100 m-es körzete.
(21) A csendes övezetek kijelölését a rendezési tervben, a helyi építési szabályzatban érvényesíteni kell.
Működéssel kapcsolatos szabályok
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezés működtetése vagy élőzene szolgáltatása engedélyköteles, a zajkibocsátási határérték kiadására kérelmet kell benyújtani az első fokú környezetvédelmi hatósághoz (a jegyzőnek címezve, Kalocsa Város Polgármesteri Hivatal), az arra rendszeresített nyomtatványon (4. sz. melléklet).
(2) A hangosító berendezések működtetésével és engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat Kalocsa Város Jegyzője (továbbiakban: jegyző) látja el.
(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) A létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője illetve a szabadtéri rendezvény szervezője a tevékenységét csak végleges engedély birtokában kezdheti meg.
(5) Az engedély kérelemhez csatolni kell:
a) 1 db helyszínrajzot az üzemelési hely 200 m-es környezetének feltüntetésével,
b) a zajos tevékenység egy hónapra eső napjainak számát, a tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját,
c) a zajkeltés módját (diszkó zene, élőzene, erősítő berendezés típusa és teljesítménye),
d) a létesítmény környezetében 100 m-en belül üzemeltetett hangosító berendezéssel rendelkező zenés szórakozóhelyek megjelölését,
e) akusztikai szakvéleményt, arra vonatkozóan, hogy a hangosító berendezés működése során keltett zajszint nem haladja meg a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet szerinti határértékeket.
(6) Szabadtéri rendezvények (koncert, tűzijáték, stb.) esetén
a) meg kell adni a zajterhelés helyét, időpontját és módját,
b) az üzemeltető (rendező) köteles előzetes program-egyeztetést folytatni a tervezett helyszín 100 m-es körzetében található oktatási, egészségügyi, szociális, gyermek és ifjúságvédelmi, vallás gyakorlására szolgáló intézményekkel. Az egyeztetés dokumentumait az engedély iránti kérelemhez kell csatolni.
(7) Új „diszkó” üzemeltetéséhez
a) az 5) bekezdésben felsoroltakat, és
b) be kell szerezni az egység 200 méteres körzetében lakók előzetes hozzá-járulását. Amennyiben az engedély kiadása ellen az érintett lakók több mint fele írásban tiltakozik, úgy az engedély megtagadható.
A zajvédelem szabályai
4. § (1) Kalocsa város közigazgatási területén a területi övezet meghatározásánál a mindenkor hatályos Kalocsa Város Helyi Építési Szabályzatáról valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló rendelet előírásait és területi meghatározását kell alapul venni. A zajterhelés az 1. számú mellékletben meghatározott értékű lehet.
(2) A rendelet alkalmazásában nappali időszak: május 1-től – szeptember 30-ig 07-22 óra között, éjszakai időszak: 22-07 óra között, az év többi részében nappali időszak: 06-22 óra között, éjszakai időszak: 22-06 óra között.
(3) A megállapított zajterhelési irányértékeknek, a lakó- vagy intézményépület zajtól védendő homlokzata előtt 2 m távolságban kell teljesülnie.
(4) Alkalmi jelleggel működtetett hangosító berendezés (pl. álló gépjárműben üzemeltetett hangosító berendezés, stb.)- szabadtéri táncos rendezvény, sport rendezvény esetén az 1. számú mellékletben rögzített zajterhelés alapértékeitől 10dB-lel el lehet térni.
(5) Az eseti engedélyezés során is figyelembe kell venni a területi funkciót, a napszakot és mérlegelni kell a rendezvény jellegét (pl. lakodalom, családi rendezvény).
Hangosító berendezés üzemeltetése kereskedelmi és vendéglátó- ipari egységekben, közösségi létesítményekben
5. § (1) Kereskedelmi és vendéglátó- ipari egységekben, közösségi létesítményekben zenét szolgáltatni, hangosító berendezést üzembe helyezni és üzemben tartani az e rendeletben foglalt zajvédelmi előírások megtartásával szabad.
(2) Kereskedelmi és vendéglátó létesítmények külső falán, az épület előtt és fölött, valamint azok teraszán hangosító berendezést elhelyezni és működtetni csak engedéllyel lehet legfeljebb 22 óráig.
6. § (1) A zajvédelmi engedély iránti kérelmet a hangosító berendezés telepítését és alkalmazását megelőzően 30 nappal kell benyújtani az I. fokú környezetvédelmi hatósághoz (Polgármesteri Hivatal).
(2) Visszatérően, rendszeresen üzemeltetett hangosító berendezés engedélye iránti kérelemhez csatolni kell az akusztikai szakértő véleményét.
(3) Nem visszatérően, nem rendszeresen üzemeltetett, alkalmi üzemelésű hangosító berendezés engedélyezése iránti kérelemnél elegendő, ha a kérelmező nyilatkozik ( 3. számú melléklet) az irányérték teljesüléséről (pl. lakodalom, családi rendezvény).
(4) A már működő kereskedelmi-, vendéglátó- ipari egységeknek nyilatkozatukat a rendelet kihirdetésétől számított 30 napon belül kell megtenniük. Amennyiben ezt elmulasztják a berendezést nem engedélyezettnek kell tekinteni.
(5) A zajkibocsátási határértéket megállapító határozatot, vagy annak hitelesített másolatát az üzemeltető köteles a zajkibocsátás helyszínén tartani azt az ellenőrzésre jogosult személyeknek kérésre bemutatni.
7. § (1) Hangosító berendezést üzemeltető kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységet, közösségi létesítményt (továbbiakban létesítmény) létesíteni, használatba venni csak a zajvédelmi előírások megtartása mellett szabad.
(2) Új, vagy már bezárt, de újra üzembe helyezett, zajkibocsátással járó létesítmény, illetve hangosító berendezés létesítése előtt az építtető tulajdonos köteles az akusztikai szakvéleményt is beszerezni.
(3) Új létesítmények esetén az akusztikai szakvélemény személyes nyilatkozattal nem pótolható.
8. § Kereskedelmi egység, közösségi létesítmény, vendéglátó-ipari egység zajvédelmi engedélyezésénél figyelembe kell venni a forgalmához valószínűsíthetően hozzá tartozó gépjárművek zaj-kibocsátását.
Lakásokban, hétvégi házakban és üdülőkben alkalmazandó zajvédelmi előírások
9. § (1) Lakásokban (családi-, hétvégi házak és üdülők) hangosító berendezést (rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó, stb.) üzemeltetni úgy szabad, hogy a zaj-okozás ne haladja meg az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott határértéket és az e rendelet 3. §-ában meghatározott veszélyes zaj okozásával a környező lakók nyugalmát ne zavarják.
(2) Tilos a hangosító berendezéseknek családi-, hétvégi házakban való, nyitott ablak melletti, az 1. számú mellékletben meghatározott nappali és éjszakai irányértéket meghaladó folyamatos üzemeltetése.
(3) Tilos éjszakai időszakban kéziszerszám gépesített változata, fűnyíró, kapálógép, sövénnyíró gép, láncfűrész használata.
A rendeletben előírt határértékek betartásának ellenőrzése
10. § (1) Az engedély meglétét (jogosultságot) és az üzemelés rendjét a jegyző, bejelentésre a rendőrség jogosult ellenőrizni.
(2) A lakossági panasz, vagy közérdekű bejelentés esetén az engedélyezett, vagy működő helyhez kötött hangosító berendezés által okozott zajterhelés ellenőrzése érdekében műszeres zajmérés, zajvizsgálat rendelhető el, amelyet a vonatkozó szabvány MSZ. 18150-1/98 előírásai szerint kell elvégezni.
(3) A hatóság által megrendelt a határérték betartását ellenőrző zajvizsgálat költségét a zajos tevékenység okozója köteles viselni, abban az esetben, ha részéről a határérték túllépés megállapítható.
(4) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén eredménytelen egyeztetések után az üzemeltető köteles saját költségére zajvizsgálatot és szakértői véleményt készíttetni a hatósági felszólítást követő 30 napon belül.
(5) Határérték túllépése esetén az üzemeltetőt olyan műszaki, vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni, amelyek biztosítják a határérték betartását. Az üzemeltetőnek a zajcsökkentő intézkedések elvégzését követően a határérték betartását zajvizsgálaton alapuló szakvélemény benyújtásával kell igazolni.
Mobil hangosító berendezések működésének szabályai
11. § (1) Mobil szabadtéri hangosító berendezést alkalmanként 3 napig lehet üzemeltetni a város területén.
(2) A berendezés üzemeltetésének szándékát annak megkezdése előtt, az arra rendszeresített nyomtatványon (5. sz. melléklet és 2. sz. melléklet) legalább 3 munkanappal be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a működtetés időszakát, útvonalát.
(3) A város egész területén, munkanapokon 8.00-18.00 óra között, pihenő és munkaszüneti napokon mobil szabadtéri műsorszórás 9.00-12.00 óra és 14.00-19.00 óra között folytatható.
(4) A mobil hangosító berendezés álló helyzetben nem üzemeltethető.
Különleges zajkeltéssel kapcsolatos zajvédelmi előírások
12. § (1) Légi bemutatók, sétarepülések, gépi hajtású járműversenyek, edzések 8.00- 22.00 óra között rendezhetők. Ezen alkalmi rendezvények kizárólag engedély alapján tarthatók.
(2) Jelentős zajkibocsátással járó alkalmi rendezvények szabadtéri koncert, tűzijáték, a 5. § (5) bekezdés b.) pontja szerint megkért engedély alapján 8.00-22.00 óra között tarthatók.
(3) A város közigazgatási területén jelentős zajkibocsátással járó szabadtéri rendezvények: Paprika Napok, Dunamenti Folklórfesztivál, Kék Madár Fesztivál, stb. tarthatók, melyek esetében az időkorlátozást egyedi elbírálás alapján lehet meghatározni.
(4) Zajjal járó munkákat (pl.: betonkeverés, fűnyírás, fűrészelés, stb.) a lakóövezetekben munkanapokon 6.00-20.00 óra között, munkaszüneti napokon 7.00-20.00 óra között lehet végezni.
(5) Az egyes városrészek közösségét érintő hangosítással járó szabadtéri rendezvények (utcabál) esetén az időkorlátozást egyedi elbírálás alapján lehet meghatározni.
A zajvédelmi szabályok megszegésének következménye
13. § A jegyző a rendezvény megtartását megtilthatja, amennyiben a rendezvény szervezője
a) a hangosító berendezést engedély vagy bejelentés nélkül, vagy e rendeletben foglalt feltételektől eltérően használja
b) nem tudja igazolni, hogy a rendezvény időtartama alatt a zajkibocsátás nem haladja meg az engedélyezett mértéket, vagy
c) az engedély nélküli vagy az engedélyben meghatározottaktól eltérő zajkibocsátási tevékenységet folytat.
d) a zajforrást nem zárt térben 22 óra után működteti.
Záró rendelkezések
14. § Hatályát veszti a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályairól szóló 26/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet.
15. § Ez a rendelet 2027. január 1-jén lép hatályba.
