Kifejezéskereső
Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2026. (VI. 17.) önkormányzati rendelete
a követelésekről való lemondás eseteiről
[1] A rendelet célja, hogy lehetőséget biztosítson az önkormányzat és intézményei számára, hogy jogszabályban meghatározott esetekben élni tudjon a behajtatlan követelésekről lemondás jogával és lehetőségével, annak érdekében, hogy valós képet adjon bevételi és kiadási helyzetéről gazdálkodása alapjaként.
[2] Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Martonvásár Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint a fenntartásában lévő valamennyi költségvetési szervre, az őket megillető követelésekről történő lemondás tekintetében.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtható követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozások esetében az önkormányzati adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározottak szerint jár el.
2. § (1) Az Önkormányzatot és a fenntartásában lévő költségvetési szerveit illető követelésről történő lemondás lehetséges esetei:
a) amennyiben az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (azonban nem tekinthető behajthatatlannak az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) jogszabályban meghatározott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja,
f) az adósnál olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen az adós egészégi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a jövőben kedvező változás nem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről méltányosságból történő lemondást indokolttá teszi,
g) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kisösszegű követelések esetében, ha az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre vagy a behajtással kapcsolatos ráfordítások (értve ez alatt a fizetési felszólítás valamennyi költségét is) nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,
h) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
i) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
j) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét vagy azt, hogy a behajtással (értve ez alatt a fizetési felszólítás valamennyi költségét is) kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, bizonyítani kell. A követelés elengedésére jogosultaknak eljárásuk során alaposan mérlegelniük kell az adós (kötelezett) pénzügyi helyzetét. A követelés jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni.
3. § (1) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(2) Az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervek esetében a szerv vezetője, az Önkormányzat esetében pedig a polgármester mondhat le az intézményét megillető, a törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárt el nem érő követelésről a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárra vonatkozó szabályok szerint.
(3) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárt elérő követelés elengedés esetén az Önkormányzat és a fenntartásában lévő költségvetési szerv követelése esetében
a) 10 millió forint egyedi értéket el nem érően a Polgármester a Gazdasági Bizottság egyetértésével jogosult dönteni,
b) 10 millió forint egyedi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(4) A (2) és a (3) bekezdésben meghatározott hatáskör ugyanazon adós (kötelezett) tekintetében egyazon követeléstípus összesített követelés összege vonatkozásában 5 éven belül csak egy alkalommal gyakorolható.
4. §1
5. § Ez a rendelet 2026. június 18-án lép hatályba.
A 4. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.