Tartalomjegyzék
- Szerkezet
1345/2026. (X. 26.) Korm. határozat
a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetének felülvizsgálatára és ellátásuk integrált kezelésére létrehozott szakmai tanácsadó és koordinációs testületről
1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetének felülvizsgálatára és ellátásuk integrált kezelésére létrehozza és működteti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetének felülvizsgálatára és ellátásuk integrált kezelésére létrehozott szakmai tanácsadó és koordinációs testületet (a továbbiakban: Testület).
2. A Testület feladatai:
2.1. módszertani ajánlásokat ad ki a kórházi gyermekvédő önkéntes programra és egyéb pszichoszociális támogató szolgáltatások fejlesztésére,
2.2. kezdeményezi országos szakmai protokollok, valamint ellátási és képzési standardok kiadását, közreműködik azok kidolgozásában,
2.3. javaslatot tesz a kórházi gyermekvédő önkéntes programra és egyéb pszichoszociális támogató szolgáltatások fejlesztésére, és nyomon követi azok megvalósulását,
2.4. felméri a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetével kapcsolatos jogszabály-módosítások szükségességét, és szakmai javaslatot tesz azok módosítására,
2.5. állást foglal a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetével kapcsolatos kérdésekben, különösen a számukra pszichoszociális támogató szolgáltatást biztosító szervezetek által nyújtott tevékenységgel kapcsolatban,
2.6. véleményezi a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetét érintő ágazati módszertani dokumentumokat, a kórházban rekedt gyermekek számára pszichoszociális támogató szolgáltatást nyújtó szervezetek vonatkozó szakmai, módszertani dokumentumait,
2.7. nyomon követi a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetét érintő szakpolitikai programok előrehaladását,
2.8. országosan értékeli és folyamatosan nyomon követi a kórházi ellátásuk befejezését követően az egészségügyi intézményben tartózkodó újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek helyzetét,
2.9. elemzi a gyermekek családi környezetbe, gyermekvédelmi gondoskodásba vagy örökbefogadói családba történő kikerülését akadályozó egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális és igazgatási tényezőket,
2.10. javaslatot tesz a gyermekek mielőbbi családi vagy családot helyettesítő ellátásba kerülését elősegítő rendszerszintű, általános intézkedésekre,
2.11. elősegíti az egészségügyi, gyermekvédelmi, gyámügyi, szociális és civil szereplők közötti együttműködést,
2.12. javaslatot tesz a gyermekek testi, lelki és fejlődési szükségleteit szolgáló komplex ellátási modellek kialakítására,
2.13. kidolgozza a komplex, a prevenciós lehetőségekre is kiterjedő programokat, és feltárja az egészségügyi ellátást nem igénylő gyermekek kórházban maradásával kapcsolatos megelőzési lehetőségeket,
2.14. vizsgálja az eltérő fejlődésmenetű és fogyatékossággal élő gyermekek sajátos szükségleteinek megfelelő ellátást akadályozó tényezőket, és javaslatot tesz a korai fejlesztéshez, rehabilitációhoz és egyéb szükséges fejlesztő szolgáltatásokhoz való folyamatos hozzáférés továbbfejlesztésére,
2.15. – megvizsgálva azt, hogy a kórházi tartózkodás hogyan befolyásolja az érintett gyermekek fejlődését, illetve a szükséges fejlesztésekhez való hozzáférését – kezdeményezi olyan szakmai protokollok és együttműködési mechanizmusok kialakítását, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek a kórházi tartózkodásuk alatt se essenek ki a számukra szükséges fejlesztésekből és rehabilitációs ellátásokból,
2.16. vizsgálja a munkahelyi bölcsőde szolgáltatáson belül egy új, a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek napközbeni befogadására és ellátására vonatkozó speciális szabályrendszer alapján működő bölcsődei ellátás kialakítását „Pöttömke Bölcsőde” elnevezéssel,
2.17. ellát egyéb, a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetével kapcsolatos feladatokat,
2.18. a 2.1–2.17. alpontban meghatározott feladatok elvégzéséről évente szakmai jelentést készít.
3. A Testület feladatai ellátásához személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást és tájékoztatást kérhet, különösen az egészségügyi szakellátási intézményektől, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálattól, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól, valamint a gyámhatóságoktól.
4. A Testület elnöke a Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: SZCSM) gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára.
5. A Testület tagjai:
5.1. az SZCSM gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára által delegált személy,
5.2. az SZCSM szociális, család- és idősügyi államtitkára vagy az általa kijelölt személy,
5.3. az SZCSM esélyegyenlőségi és akadálymentesítési államtitkára vagy az általa kijelölt személy,
5.4. az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkára vagy az általa kijelölt személy,
5.5. az Egészségügyi Minisztérium alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkára vagy az általa kijelölt személy,
5.6. az Egészségügyi Minisztérium fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkára vagy az általa kijelölt személy,
5.7. az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója vagy az általa kijelölt személy,
5.8. a Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi Főosztályának főosztályvezetője vagy az általa kijelölt személy,
5.9. a gyermekjogi képviselőket foglalkoztató szerv vezetője vagy az általa kijelölt személy,
5.10. a betegjogi képviselőket foglalkoztató szerv vezetője vagy az általa kijelölt személy,
5.11. a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója vagy az általa kijelölt személy,
5.12. az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat országos igazgatója vagy az általa kijelölt személy,
5.13. a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója vagy az általa kijelölt személy,
5.14. a Testület elnöke által felkért tíz, a gyermekvédelem vagy az egészségügy területén működő vagy a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek számára támogató szolgáltatást nyújtó civil, szakmai vagy érdekképviseleti szervezet vezetője vagy az általa kijelölt személy.
6. A Testület elnöke valamely tag kérésére, illetve amennyiben valamely napirendi pont tárgyalása kapcsán szükségesnek tartja, tanácskozási joggal, eseti jelleggel további személyeket hívhat meg.
7. A Testület munkájába eseti jelleggel további szakértők is bevonhatók.
8. A Testület tagjai, valamint a 6. és 7. pont szerinti személyek – e szerepkörükben ellátott tevékenységükért – tiszteletdíjban, egyéb díjazásban, költségtérítésben nem részesülnek.
9. A Testület a tevékenységét az alábbi alapelvek érvényesítésével végzi:
a) a gyermek legfőbb érdekének elsődlegessége,
b) család- és gyermekközpontúság,
c) ágazatközi együttműködés és integrált szemlélet,
d) szakmaiság és tudományos megalapozottság,
e) átláthatóság és nyilvánosság,
f) partnerség a civil és önkéntes szervezetekkel,
g) korai beavatkozás és prevenció.
10. A Testület szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A Testület ülését a Testület elnöke hívja össze és vezeti. A Testület rendkívüli ülésének összehívását a Testület bármely tagja az indok egyértelmű megjelölésével kezdeményezheti a Testület elnökénél, a kezdeményezésről a Testület elnöke dönt.
11. A Testület határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van. A Testület döntéseit, javaslatait egyszerű többséggel hozza meg.
12. A Testület a rövid, közép- és hosszú távú feladatai hatékony ellátása érdekében munkacsoportot hozhat létre.
13. A Testület működésével kapcsolatos operatív és adminisztratív feladatokat az SZCSM Gyermekjogi és Gyermekvédelmi Államtitkári Titkársága látja el.
14. A Testület tagjai és a Testület munkájába bevont szakértők a feladataik ellátása során a vonatkozó adatvédelmi szabályok előírásai szerint járnak el.
15. A Testület elnöke a Testület tagjai véleményének kikérését követően a Testület működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg.
16. A Testület működési feltételeiről az SZCSM gondoskodik.
17. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
18. A Testület ügyrendjét az e határozat hatálybalépését követő harminc napon belül állapítja meg a Testület elnöke, a Testület tagjai véleményének kikérését követően.
19. A Testület alakuló ülését az e határozat hatálybalépését követő harminc napon belül össze kell hívni.
20. A Testület az alakuló ülését követő hatvan napon belül előterjeszti az első helyzetértékelésre és annak megoldására vonatkozó koncepcióját.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
