1357/2026. (XI. 3.) Korm. határozat
a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsáról
A Kormány az ifjúsági korosztályok társadalmi integrációjának szükségességét felismerve és a felelős társadalom kialakításában, a közösségi kapcsolatok fejlesztésében és az esélyegyenlőség megteremtésében betöltött szerepüket támogatva, valamint az ifjúsági korosztályok érdekeit képviselő szervezetek kormányzati tevékenységbe való bevonásának erősítése céljából a következő határozatot hozza:
1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése szerinti testületként létrehozza és működteti a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsát (a továbbiakban: Tanács).
2. A Tanács javaslattevő, véleményező és tanácsadói feladatokat lát el a Kormány és a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.
3. A Tanács feladat- és hatáskörei:
a) véleményt nyilvánít a gyermek- és ifjúságpolitikát érintő szabályozási javaslatokról, illetve a hazai és nemzetközi jelentésekről, tájékoztatókról és beszámolókról,
b) közreműködik a gyermek- és ifjúsági szolgáltatások fejlesztésének tervezésével és összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátásában,
c) közreműködik a gyermekek és az ifjúság élethelyzetének javításával kapcsolatos, a miniszter által előkészített programok kidolgozásában,
d) részt vesz a gyermek- és ifjúságpolitika célkitűzéseinek, fejleményeinek a társadalommal való megismertetésében,
e) gyermek- és ifjúságpolitikával kapcsolatos jogszabály-módosításokat, egyéb kormányzati döntéseket, új programokat javasolhat,
f) javaslatot tesz a Kormány fiatalokkal és önkéntességgel kapcsolatos feladat- és hatáskörrel rendelkező szakterületeit, valamint az országos és határon túli jelentőségű ifjúsági szervezeteket tömörítő, széles körű szakmai konzultációs és egyeztető fórum létrehozására.
4. A Tanács állandó és nem állandó tagokból áll.
5. A Tanács állandó tagjai:
a) a miniszter által vezetett minisztérium részéről a gyermek- és ifjúságpolitikai szakterület képviselője;
b) a miniszter felkérése alapján az alábbi szervezetek által jelölt, az ifjúsági területen tevékenykedő egy-egy személy:
ba) a Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség képviselője,
bb) a Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület képviselője,
bc) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselője,
bd) az Országos Diáktanács képviselője,
be) azon egyházak és felekezetek által közösen jelölt egy személy, amely egyházak és felekezetek Magyarország területén mind az általános iskolai nevelésben és oktatásban, mind a középfokú nevelésben és oktatásban (köznevelési vagy szakképző intézményben), mind a felsőoktatási alap- és mesterképzésben és a doktori képzésben hitéleti, illetve nem hitéleti célú oktatást, nevelést és képzést biztosító, valamint államilag elismert felsőoktatási intézményeket tartanak fenn.
6. A Tanács nem állandó tagjai kiválasztásának szakmai kereteként az ifjúsági területen működő civil és egyházi szervezetek részvételével működő Ifjúsági Civil Bázis (a továbbiakban: Bázis) szolgál, amelyben a felvételt nyert szervezetek a 7. pontban foglalt kategóriák szerint szerepelnek. A Bázis működtetésével kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (a továbbiakban: NKTK) látja el.
7. A Tanács nem állandó tagjai az alábbi területeken működő szervezetek képviselői:
a) a roma közösség ifjúságáért tevékenykedő szervezetek közül egy szervezet részéről egy személy,
b) a kevesebb lehetőséggel rendelkező, fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű fiatalok segítéséért tevékenykedő szervezetek közül két szervezet részéről egy-egy személy,
c) a kistelepülésen élő, valamint a vidéki vagy agrárszektorban tevékenykedő fiatalokért dolgozó szervezetek közül két szervezet részéről egy-egy személy,
d) a fiatal vállalkozók érdekében tevékenykedő szervezetek közül egy szervezet részéről egy személy,
e) a fiatalok mentális egészsége érdekében tevékenykedő szervezetek közül két szervezet részéről egy-egy személy,
f) a tehetséggondozási és helyi ifjúságfejlesztési szektorban tevékenykedő szervezetek közül két szervezet részéről egy-egy személy,
g) a gyermekvédelmi és sérülékeny élethelyzetű fiatalok segítéséért tevékenykedő szervezetek közül egy szervezet részéről egy személy, valamint
h) a közösségi, kulturális és önkéntes ifjúsági területen tevékenykedő szervezetek közül egy szervezet részéről egy személy.
8. A Tanács állandó tagjait – a szervezet képviseletét ellátó testület vagy személy jelölésére – a miniszter három évre írásban kéri fel.
9. A Tanács 7. pont szerinti nem állandó tagjait az NKTK által kiírt nyílt pályázati felhívás útján a Bázisba felvételt nyert és a 7. pont szerinti kategóriákba besorolt szervezetek közül – a Tanács állandó tagjainak javaslatára és a Tanács ügyrendjében meghatározott szakmai szempontok alapján, a szervezet képviseletét ellátó testület vagy személy jelölésére – a miniszter két évre írásban kéri fel. Ugyanazon szervezet egymást követő két megbízatási időszakban nem delegálhat tagot.
10. A Tanács elnöke az 5. pont a) alpontja szerinti tag.
11. A tagok megbízatása
a) a megbízatási idő leteltével,
b) lemondással,
c) a miniszter vagy a jelölő szervezet által történő visszahívással,
d) a jelölő szervezet megszűnésével vagy
e) a tag halálával
megszűnik.
12. A miniszter a tagot abban az esetben hívhatja vissza, ha a tag
a) a megbízatásra méltatlanná válik,
b) a megbízatásból adódó feladatokat nem látja el vagy nem képes ellátni.
13. A Tanács működtetésével kapcsolatos titkársági teendőket az NKTK látja el.
14. A Tanács a miniszter által – a Tanács tagjainak előzetes véleményére figyelemmel – meghatározott ügyrend és munkaterv szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A Tanács feladatainak végrehajtásáról évente két alkalommal írásban tájékoztatja a minisztert.
15. A Tanács tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek.
16. A Tanács ülései nyilvánosak. A Tanács ügyrendjét, éves munkatervét, titkársága elérhetőségét, valamint az ülésein elhangzottak alapján készített összefoglalókat a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.
17. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
18. E határozat hatálybalépésével a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsáról szóló 1292/2012. (VIII. 13.) Korm. határozat szerinti Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanács tagjainak megbízatása megszűnik.
19. Az e határozat hatálybalépését követő 45 napon belül a Tanács alakuló ülését össze kell hívni.
20. A Bázis létrehozásáig, de legkésőbb 2027. március 1-jéig a Tanács – kizárólag a Bázis létrehozásához szükséges – feladat- és hatásköreit az 5. pont szerinti állandó tagokból álló testület gyakorolja.
21.1
A 21. pont a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
