2026. évi XIV. törvény

18. § Ezen alcím vonatkozásában a 7–17. §-ban meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni. Ezen alcím alkalmazásában a hatósági ár alatt a 2026. május 14-ét megelőző időszak tekintetében a védett árat kell érteni.

18/A. § (1) Hatósági áras termék

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági áras termék – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb kiskereskedelmi bruttó ára

(3) Az (1) bekezdés szerinti termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.

(4) A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére nem jogosult üzemanyagtöltő állomást – ide nem értve az üzemi üzemanyagtöltő állomást – működtető vállalkozás köteles a biztonsági kőolajtermék készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet] szerinti védett áras termékekre vonatkozó ellátási szerződéssel rendelkezni olyan nagykereskedővel, aki a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére jogosult.

18/B. § (1) Az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt

(2) Ezen alcím alkalmazásában a jármű üzemanyagtankja az, ami a jármű része, tartósan be van építve, a motor üzemanyagellátását szolgálja, és a biztonsági és műszaki előírásoknak megfelel.

(3) Hatósági áras üzemanyaggal tölthető a külföldi rendszámú gépjármű, ha a külföldi rendszámú gépjármű államjelzése szerinti országban az üzemanyag hatósági áras termék, és az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben megállapítja, hogy ezen országban a magyar rendszámú gépjármű – a hatósági ár mértékét ide nem értve – legfeljebb a magyar szabályozás szerinti korlátozásokkal, hatósági áras üzemanyaggal tölthető.

(4) Ezen alcím hatálya nem terjed ki az olyan, kizárólag automata kútból álló üzemanyagtöltő állomásokra, ahol a hatósági áras termékre való jogosultság ellenőrzése nem biztosított.

18/C. § (1) Hatósági áras termék

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági áras termék – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb nagykereskedelmi bruttó ára

(3) Az (1) bekezdés szerinti termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.

(4) A (2) bekezdés szerinti hatósági ár a 18/A. § szerinti hatósági árat alkalmazó kiskereskedőnek történő értékesítés során alkalmazandó.

(5) A beszállító a 18/A. § szerinti hatósági árat alkalmazó kiskereskedővel történő szerződéskötést nem tagadhatja meg.

(6) E §-ban foglaltaktól eltérően, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonságikőolajtermék-készletéből felszabadított termékekre a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 9. §-a alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott ár, és a Kt. 52/A–52/C. §-ában megjelölt hatósági ár vonatkozik.

(7) Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 18/B. § (1) bekezdése szerint értékesített üzemanyagot a nagykereskedelmi hatósági áron szerezte be,

(8) A beszállító köteles folyamatosan tájékoztatást adni az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője számára arról a nagykereskedelmi árról, amelyet hatósági ár hiányában alkalmazna.

(9) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 18/B. § (1) bekezdése szerinti értékesítés esetén legalább az értékesítés időpontjára vonatkozó (8) bekezdés szerinti árat elérő kiskereskedelmi árat köteles alkalmazni.

18/D. § (1) A 18/A. § (1) bekezdésében megjelölt valamely terméknek telephelyi fogadóhelyre – elsősorban üzemi üzemanyagtöltő állomásra – történő kiszállítással megvalósuló értékesítése során a 18/A. § (2) bekezdése szerinti hatósági árat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítésre és töltésre az üzemeltetői tájékoztatásra vonatkozó, ezen alcím szerinti előírásokat nem kell alkalmazni.

(3) A 18/A. § (2) bekezdése szerinti hatósági ár alkalmazandó az (1) bekezdés szerinti telephelyen a mezőgazdasági gépek és vízijárművek helyben szokásos módon történő utántöltésére.

18/E. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője az ezen alcímben foglaltak érvényesítése érdekében jogosult és egyben köteles ellenőrizni a töltött gépjármű rendszámát.

(2) Ha a járműnek rendszáma nincs, de az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője a járműhöz kapcsolódó okirat segítségével, a tőle elvárható gondossággal meggyőződik a jármű magyar honosságáról, az üzemanyagot hatósági áras termékként kell értékesíteni.

(3) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője jogosult a (2) bekezdés szerinti okirat megismerésére.

(4) Ha a hatósági áras értékesítés feltételei a rendszám alapján, vagy annak hiányában a (2) bekezdésben megjelölt okirattal hitelt érdemlően nem igazolhatók, az üzemanyag hatósági áron nem értékesíthető.

18/F. § (1) Az üzemanyag hatósági áras egységárát az üzemanyagtöltő állomás területén vagy más arra alkalmas helyen (oszlopon vagy táblán) fel kell tüntetni, olyan magasságban és méretben, hogy az a közlekedési útvonalról jól olvasható legyen.

(2) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a kútoszlop környezetében, az üzemanyagtöltő állomást kiszolgáló kereskedelmi egység bejáratánál, valamint a pénztárnál a vásárló magyar és angol nyelven jól látható módon tájékoztatást kapjon arról, hogy

(3) A kútoszlop kijelzőjén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a nem hatósági árat alkalmazza.

18/G. § (1) Az üzemanyagellátás biztonsága érdekében a kereskedelemért felelős miniszter nyilvántartja azon Magyarországon bejegyzett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőt (a továbbiakban: nyilvántartott szolgáltató), amely a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel a magyarországi üzemanyagellátás védelméről szóló 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet] hatálybalépését követő 30 napon belül a kereskedelemért felelős miniszter felé írásban, a 2. melléklet szerinti adattartalommal bejelentette, hogy

(2) Nem lehet nyilvántartott szolgáltató, aki üzemszünetet hirdet, vagy akivel szemben a 18/J. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül.

(3) A nyilvántartott szolgáltatót a kereskedelemért felelős miniszter a nyilvántartásból törli, ha

(4) A kereskedelemért felelős miniszter az ezen §-ban foglalt feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az általa kezelt adatokat az állami adó- és vámhatóság részére.

18/H. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás köteles a 18/A. § (1) bekezdése szerinti termék forgalmazására, ha a 18/A. § (1) bekezdése szerinti terméket az 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet kihirdetését megelőző három hónapban forgalmazta. Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott engedélyét az 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet kihirdetését megelőző három hónapon belül szerezte meg, a hatósági áras üzemanyag forgalmazására ugyanúgy köteles, mintha a terméket az 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet kihirdetését megelőző három hónapban forgalmazta volna.

(2) Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 18/A. § (1) bekezdése szerinti hatósági áras terméket nem forgalmaz, úgy más, a 18/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott termékek minimum követelményének megfelelő motorbenzint és dízelgázolajat köteles a 18/A. §-ban meghatározott áron forgalmazni.

(3) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles üzemszünetet hirdetni, és ezt a kereskedelemért felelős miniszternek, valamint az állami adó- és vámhatóságnak írásban haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha a fogyasztókat a 18/A. § (1) bekezdése vagy a (2) bekezdés szerinti termékkel kiszolgálni 7 napon belül nyitvatartási idejében összesen 48 órán keresztül nem tudja. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője más okból üzemszünetet nem hirdethet.

(4) Az üzemszünet ideje alatt az üzemanyagtöltő állomáson egyéb kereskedelmi tevékenység sem folytatható.

(5) Az üzemanyagtöltő állomás az üzemeltető szokásos nyitvatartási ideje szerinti nyitvatartási idejénél rövidebb nyitvatartási időt nem alkalmazhat. Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás szokásos nyitvatartási ideje nem állapítható meg, úgy az engedély szerinti nyitvatartási időt kell figyelembe venni.

(6) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a hatósági árra jogosult gépjárművének töltését köteles biztosítani.

18/I. § (1) A kereskedelemért felelős miniszter a tudomásszerzést követően 24 órán belül megvizsgálja, hogy indokolt-e a 18/G. § szerint nyilvántartott szolgáltatóval történő helyettesítés, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője üzemszünetet hirdetett, vagy üzemeltetőjével szemben a 18/J. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták (a továbbiakban együtt: érintett üzemanyagtöltő állomás).

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt, a kereskedelemért felelős miniszter írásban haladéktalanul

(3) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére külön engedély nélkül jogosult.

(4) A (2) bekezdés szerinti kijelölés esetén az üzemanyagtöltő állomás folyamatos működése érdekében a kijelölést megelőző üzemeltető köteles együttműködni a kijelölt nyilvántartott szolgáltatóval.

(5) A (2) bekezdés szerinti kijelölés esetén a kijelölés napjától

(6) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató részére az érintett üzemanyagtöltő állomáson található üzemanyagkészletet a (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltető a nyilvántartott beszerzési áron haladéktalanul értékesíti.

(7) A kijelölt nyilvántartott üzemeltető az (5) bekezdés szerint birtokába került épületet és tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen és az általában elvárható gondossággal köteles használni. A (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltető vagy annak jogutódja viseli az eszközökben beállott olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

(8) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltetőjének nem jogutódja.

18/J. § (1) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi az ezen alcím szerinti kötelezettségek megtartását.

(2) Ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során tudomást szerez az ezen alcím szerinti kötelezettség megsértéséről

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

(4) Ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatók.

(5) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során megállapítja a 18/B. §, a 18/E. § vagy a 18/F. § szerinti kötelezettségek megsértését, 6 000 000 forinttól 15 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki. A jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

(6) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során megállapítja a 18/A. § (4) bekezdése vagy a 18/C. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség megsértését, 10 000 000 forinttól 150 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki.

(7) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15. napon belül kell megfizetni az állami adó- és vámhatóság hivatalos honlapján közzétett számlaszámra.

(8) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a kereskedelemért felelős miniszternek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha a (2) bekezdés b) pontja szerint tevékenysége folytatásától ideiglenesen eltiltják.

(9) Az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti a kereskedelemért felelős minisztert, ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.

18/K. § (1) Az ezen alcím szerinti hatósági áras termékre jogosult nem adhatja át a hatósági árra nem jogosult részére a hatósági áras terméket.

(2) A kiskereskedelmi hatósági áras termékekre vonatkozó tilalom megsértése során használt eszközök és az érintett gépjárművek tekintetében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerinti elkobzás szankciója alkalmazandó.

(3) A (2) bekezdés szerinti elkobzás során nem alkalmazandó a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 14. § (2) bekezdés a) pontja.

(4) Ha az állami adó- és vámhatóság vagy a rendőrség az ellenőrzése során megállapítja az e §-ban foglalt tilalmak bármelyikének megsértését, 500 000 forinttól 15 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki. A jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható. A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15. napon belül kell megfizetni az állami adó- és vámhatóság hivatalos honlapján közzétett számlaszámra.

18/L. § (1) A hatósági áras termékekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése, valamint a hatósági ellenőrzések hatékony biztosítása érdekében az 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet alapján a felszabadított készlet vonatkozásában a Kt. 52/A. §-a szerint jogosult tag és annak nagykereskedő viszonteladója, valamint a Kt. 9. §-a alapján kiadott miniszteri rendeletben felszabadított készletre jogosult tag és annak nagykereskedő viszonteladója köteles az értékesítéssel vagy átadással összefüggő, (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság részére legkésőbb a tárgynapot követő napon 12 óráig elektronikus úton teljesíteni. Amennyiben az értékesítés és az átadás időpontja eltér, az adatszolgáltatást az időben korábbi eseményhez kapcsolódóan kell teljesíteni.

(2) Az adatszolgáltatásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatásban foglalt adatokról nyilvántartást vezet, amelyek az ellenőrzések és hatósági intézkedések alapjául szolgálnak.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés szerinti adatokat, erre irányuló megkeresés alapján, a rendőrség részére átadja.

(5) Ha a tag a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségtől megvásárolt üzemanyagot annak telephelyéről nem tárolja ki, hanem ugyanakkora mennyiségű saját készletet saját telephelyéről értékesített, és e mennyiséget mint felszabadított készletből vásárolt üzemanyagot tartja nyilván, jelentésében a kiszállítás telephelyeként e saját telephelyét adja meg.

18/M. § Kizárólag a kereskedelemért felelős miniszter előzetes jóváhagyása esetén exportálhatók az alábbi termékek:

„20. § Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy a 18/B. § (3) bekezdése szerinti országok listáját rendeletben állapítsa meg.”

„(2a) Az Eximbank az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően exporthoz, beszállítói ügylethez, exportcélú befektetésekhez, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalatai befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, külföldi beruházásokhoz, importhoz kapcsolódóan, illetve a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból nyújtott hitel és kölcsön kiváltása, továbbá kötvényen alapuló tartozás megfizetése céljából is végezhet hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenységet, azzal, hogy a tagi kölcsön kiváltásának finanszírozása a Kormány egyedi döntése alapján lehetséges.”

„(1) Ha a Hpt. hatálya alá tartozó, fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából központi visszaélésszűrő rendszert is működtet, a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltató a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás részére átadja a pénzügyi vállalkozás által működtetett fizetési rendszerben feldolgozandó, elszámolandó, teljesítendő, forint fizetési megbízásoknak, valamint a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtott deviza- és határon átnyúló átutalási megbízásoknak, továbbá a pénzforgalmi szolgáltató saját ügyfelei közötti forint és deviza átutalási megbízásoknak a 2. mellékletben meghatározott adatkörbe tartozó adatait. A pénzfogalmi szolgáltató ezen kötelezettségének a pénzforgalmi szolgáltató saját ügyfelei közötti fizetési megbízásokat kivéve az azonnali átutalási megbízások esetében azoknak a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás felé feldolgozás céljából történő továbbítását megelőzően, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletében meghatározott felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízási, hatósági átutalási, váltóbeszedési, valamint csoportos átutalási és csoportos beszedési megbízásokhoz és átutalási végzéshez tartozó fizetési műveletek esetében a központi visszaélésszűrő rendszer működtetésének 1460. napjától tesz eleget.”

„(3) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás az általa üzemeltetett központi visszaélésszűrő rendszer útján azon, a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltatók részére teszi elérhetővé a visszaélési kockázati információkat, amelyek az adott fizetési művelet teljesítésében mint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója vettek részt. A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltató részére a visszaélési kockázati információkat nem teszi elérhetővé.”

„92/A. § (1) A (2) bekezdés szerinti eset kivételével mentes a végrehajtás alól az Otthontámogatásra jogosult személyek körét, az Otthontámogatás mértékét, juttatásának részletes feltételeit és eljárási szabályait, továbbá a folyósítás és a visszafizetés szabályait megállapító kormányrendelet szerint nyújtott Otthontámogatás (a továbbiakban: Otthontámogatás) teljes összege.

(2) E § rendelkezései nem alkalmazhatók azon esetben, amikor a végrehajtás az Otthontámogatás jogosulatlan felvételéből adódó visszafizetési kötelezettség teljesítését biztosítja.

(3) E törvény erejénél fogva az Otthontámogatás összegének végrehajtás alá vonására irányuló intézkedések hatálytalanok, az Otthontámogatás végrehajtás alá vont összege az adós részére visszajár.”

„(5) E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv19.) megállapított 92. § d) pontját a Módtv19. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban, a Módtv19. hatálybalépését követően kifizetett állami támogatásra kell alkalmazni.

(6) E törvénynek a Módtv19. által megállapított 92/A. §-át a Módtv19. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy a Módtv19. hatálybalépését megelőzően – az Otthontámogatás végrehajtás alá vonása érdekében – tett intézkedéseket is hatálytalannak kell tekinteni, a végrehajtás alá vont összeg az adós részére visszajár.”

„(5a) Ha az adóév folyamán a 70. § (4a) bekezdése szerinti jövedelem meghaladja a 100 millió forintot, a meghaladó rész után a juttatónak a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként adóelőleget kell megállapítania, és azt a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, valamint megfizetnie. A tevékenységét év közben kezdő juttató adóelőleget nem fizet.

(5b) A 70. § (4a) bekezdése szerinti jövedelemnek az értékhatárt meghaladó része után keletkező adókötelezettséget a juttatónak az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően kell megállapítania, és az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapját követő negyedév 12. napjáig – az adóév során az (5a) bekezdés szerint megfizetett adóelőleg figyelembevételével – kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallania és megfizetnie.”

„(4a) A 69. § (5a) és (5b) bekezdésétől, valamint a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része. A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe.

(4b) A (4a) bekezdés alkalmazásában

„112. § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvénnyel megállapított 69. § (5a) és (5b) bekezdését, 70. § (4a) és (4b) bekezdését és 1. számú melléklet 8. pont 8.47. alpontját első alkalommal 2026. május hónapra vonatkozóan kell alkalmazni.”

„(2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást, továbbá a javítóintézeti ellátást biztosító intézmények házirendje az e törvényben, a javítóintézetek tekintetében az e törvényben és a büntetés-végrehajtási tárgyú jogszabályokban meghatározott keretek között, a gyermek, a fiatal felnőtt és a fiatalkorú életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermek, a fiatal felnőtt és a fiatalkorú jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.”

„(8) A javítóintézetben a bűncselekmények elkövetésének a megelőzésében – hivatásos állományú rendőr szolgálatellátása útján – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködhet.”

„(10) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a javítóintézetben folyamatos bűnmegelőzési célú rendőri felügyeletet biztosít, amelynek keretében rendszeres bűnmegelőzési tájékoztatást tart a javítóintézet, valamint a javítóintézetben neveltek számára létrehozott köznevelési intézmény dolgozói számára a javítóintézeti ellátottakkal szemben alkalmazható intézkedésekről és a velük való jogszerű bánásmódról.

(11) A (10) bekezdés szerinti tevékenység keretében biztosítani kell, hogy a javítóintézeti ellátottak a rendőrnek – a javítóintézet alkalmazottainak jelenléte, tudomása vagy jóváhagyása nélkül – zavartalanul beszámolhassanak az őket ért jogsértésekről.”

„(2) A javítóintézetben ellátott fiatalkorúak, valamint a javítóintézet utógondozó részlegén ellátottak jogaira és kötelezettségeire, továbbá a javítóintézet belső életének rendjére vonatkozó rendelkezéseket a házirend rögzíti.”

„(2a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a javítóintézetben a nevelési tevékenység keretében foglalkoztatott személyek képzésére, a képzés szakmai és vizsgakövetelményeire, valamint a képzés- és a vizsgaszervezésre vonatkozó szabályokat.”

„4/A. § Az üzlet működési engedélyének a jogosultja köteles megtenni minden szükséges intézkedést a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)

„4/B. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) a büntetőeljárás befejezéséig, de legfeljebb három havi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy olyan, a 4/A. § a)–d) pontja szerinti bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás, amelyet az üzlet területén követtek el, feltéve, hogy a büntetőeljárás megindítására nem az üzlet működési engedélyének a jogosultja vagy a vendéglátóhely működéséért felelős személy adatszolgáltatása alapján került sor.”

6/L. § (1) Ezen alcím alkalmazásában

(2) Ezen alcím hatálya az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre, valamint a csomagküldő kereskedelemre terjed ki.

6/M. § (1) Az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termék vonatkozásában a kereskedő által üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként – alkalmazandó árrés mértéke

(2) Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – 2025. január hónapban nem forgalmazta, az adott termék vonatkozásában általa alkalmazandó árrés mértéke

(3) Az 1. mellékletben megjelölt termékkategórián belül a saját márkás termékek vásárlók számára értékesítésre kínált mennyisége üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként – legfeljebb olyan arányt képezhet, mint amilyen arányt a termékkategórián belül a saját márkás termékek képviseltek a 2025. január és február hónapban értékesített, a termékkategóriába tartozó összes termék mennyiségéhez képest.

(4) Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, a (3) bekezdés szerinti arányosítás során a saját márkás termékek a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző utolsó havi arányát veszi alapul.

(5) Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon forgalmazta, köteles az adott termék vonatkozásában naponta legalább az általa a 2024. évben értékesített átlagos napi mennyiség árusítására olyan módon, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.

(6) Az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépése napját követően megkezdő kereskedő az (1) és (3) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépése napján folytató, általa választott másik üzletére vonatkozó adatokat veszi alapul, választható másik üzlet hiányában az árrés tekintetében a (2) bekezdés b) pontját alkalmazza.

(7) A kereskedő a (6) bekezdés szerint általa választott üzletet az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó termékek árusításának megkezdése előtt legalább 3 nappal bejelenti a fogyasztóvédelmi hatóság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatóság) részére.

6/N. § Ha a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges, az általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározhatja a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást.

6/O. § (1) Az ezen alcímben meghatározott előírások teljesítésének ellenőrzésekor a hatóság hivatalból jár el.

(2) Ha a hatóság az ezen alcím szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez,

(3) A hatóság a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti bírság kiszabása helyett különös méltánylást érdemlő körülmény esetén alkalmazhat figyelmeztetést.

(4) A kereskedő a 6/M. § (3)–(6) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

(5) A (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmény együtt is alkalmazható.

(6) Az ellenőrzés során a kereskedő a helyszínen köteles tájékoztatni a hatóságot

(7) A (6) bekezdés szerinti ellenőrzés során a kereskedő képviselőjének minősül a kereskedő foglalkoztatottja is.

(8) A hatóság a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazó határozat véglegessé válását követően – akár azonos napon, ugyanazon üzletben végzett, több egymást követő ellenőrzés során feltárt jogsértések esetében – a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezményt újból – akár naponta többször is – alkalmazhatja, úgy, hogy az ismételten kiszabott bírság összegének el kell érnie a korábbi jogsértés esetén kiszabott bírság kétszeresét, és a bírság legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezést nem kell figyelembe venni. Többszörösen ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatóak.

(9) Ha az általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározza a kereskedő által közzéteendő tájékoztatás tartalmát és formáját, a kereskedő köteles a tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, csomagküldő kereskedelem esetén a nyitóoldalon közzétenni, valamint a reklámtevékenységéhez kapcsolódóan az online felületén feltüntetni. E kötelezettség megszegése esetén a hatóság 1 000 000 forint bírságot szab ki.

6/P. § (1) A 6/M. § (1) és (2) bekezdése, valamint az árrés tekintetében a 6/M. § (6) bekezdése alkalmazásával összefüggésben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 3. § (2) bekezdés q) pontját (a továbbiakban: beszerzési ár alatti értékesítés tilalma) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem sérti a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, ha a kisebbítendő tag a kivonandó tagnál legfeljebb a beszállítói kedvezmény összegével kevesebb.

(2) A kereskedő részéről a beszállítóval kötött, a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos szerződésének a 6/M. § (1) és (2) bekezdése, valamint az árrés tekintetében a 6/M. § (6) bekezdése alkalmazásával összefüggő módosítása, megszüntetése vagy új szerződés – korábbiakban alkalmazott feltételektől eltérő feltétellel való – megkötése – az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés érdekében a beszállítói kedvezmény mérséklésének esete kivételével – a Tfmtv. 3. § (2) bekezdés x) pontja szerinti magatartásnak minősül.”

6/Q. § (1) Ezen alcím alkalmazásában

(2) Ezen alcím hatálya az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre, valamint a csomagküldő kereskedelemre terjed ki.

6/R. § (1) A 2. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termék vonatkozásában a kereskedő által üzletenként − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként − alkalmazandó árrés mértéke

(2) Ha a kereskedő a 2. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen − 2025. január hónapban nem forgalmazta, az adott termék vonatkozásában általa alkalmazandó árrés mértéke

(3) A 2. mellékletben megjelölt termékkategórián belül a saját márkás termékek vásárlók számára értékesítésre kínált mennyisége üzletenként − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként − legfeljebb olyan arányt képezhet, mint amilyen arányt a termékkategórián belül a saját márkás termékek képviseltek a 2025. január és február hónapban értékesített, a termékkategóriába tartozó összes termék mennyiségéhez képest.

(4) Ha a kereskedő a 2. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen − 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, a (3) bekezdés szerinti arányosítás során a saját márkás termékek a 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző utolsó havi arányát veszi alapul.

(5) Ha a kereskedő a 2. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen − a 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon forgalmazta, köteles az adott termék vonatkozásában naponta legalább az általa a 2024. évben értékesített, átlagos napi mennyiség árusítására, olyan módon, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.

(6) A 2. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását az adott üzletben − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen − a 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet hatálybalépése napját követően megkezdő kereskedő az (1) és (3) bekezdés alkalmazása szempontjából a 2. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását a 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet hatálybalépése napján folytató, általa választott másik üzletére vonatkozó adatokat veszi alapul, választható másik üzlet hiányában az árrés tekintetében a (2) bekezdés b) pontját alkalmazza.

(7) A kereskedő a (6) bekezdés szerint általa választott üzletet a 2. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó termékek árusításának megkezdése előtt legalább 3 nappal bejelenti a fogyasztóvédelmi hatóság részére.

6/S. § Ha a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges, az általános politikai koordinációért felelős miniszter (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: miniszter) meghatározhatja a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást.

6/T. § (1) Az ezen alcímben meghatározott előírások teljesítésének ellenőrzésekor a fogyasztóvédelmi hatóság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatóság) hivatalból jár el.

(2) Ha a hatóság az ezen alcím szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez,

(3) A hatóság a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti bírság kiszabása helyett különös méltánylást érdemlő körülmény esetén alkalmazhat figyelmeztetést.

(4) A kereskedő a 6/R. § (3)–(6) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

(5) A (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmény együtt is alkalmazható.

(6) Az ellenőrzés során a kereskedő a helyszínen köteles tájékoztatni a hatóságot

(7) A (6) bekezdés szerinti ellenőrzés során a kereskedő képviselőjének minősül a kereskedő foglalkoztatottja is.

(8) A hatóság a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazó határozat véglegessé válását követően − akár azonos napon, ugyanazon üzletben végzett, több, egymást követő ellenőrzés során feltárt jogsértés esetében − a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezményt újból − akár naponta többször is − alkalmazhatja, úgy, hogy az ismételten kiszabott bírság összegének el kell érnie a korábbi jogsértés esetén kiszabott bírság kétszeresét, és a bírság legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezést nem kell figyelembe venni. Többszörösen ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatóak.

(9) Ha a miniszter meghatározza a kereskedő által közzéteendő tájékoztatás tartalmát és formáját, a kereskedő köteles a tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, csomagküldő kereskedelem esetén a nyitóoldalon közzétenni, valamint a reklámtevékenységéhez kapcsolódóan az online felületén feltüntetni. E kötelezettség megszegése esetén a hatóság 1 000 000 forint bírságot szab ki.”

„(4a) Felhatalmazást kap az általános politikai koordinációért felelős miniszter, hogy

„(2a) Ha a hálózati engedélyes a (2) bekezdés szerint – a 2024-es naptári évet megjelölve – határozta meg a csatlakozás igénybevételi, illetve üzembe helyezési határidejét és

(2b) A (2a) bekezdés szerint meghosszabbított határidő elmulasztása esetén

„(5a) Az (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidő elmulasztása esetén az igénybejelentő

„146/E. § (1) Az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6b. cikk (1) bekezdés c) és i) pontja alapján a szállítási rendszerüzemeltetőnek 2026. július 1-jén 2 120 607 MWh mértékű, hazai földgáztárolóban elhelyezett földgázkészlettel kell közvetlenül vagy – a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében előírtak alapján – közvetve rendelkeznie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tároláshoz a földgáztárolói kapacitást a Magyar Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság biztosítja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti földgáz mennyiség beszerzése és értékesítése nem minősül földgáz kereskedelmi tevékenységnek.

(4) Az e § szerinti földgázmennyiség létrehozására, fenntartására és megszüntetésére a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon kerül sor.

146/F. § (1) A 2026/2027-es gázév része vagy egésze tekintetében magyarországi felhasználási helyre földgázkereskedelmi szerződéssel földgáz ellátást biztosító földgázkereskedő – ide nem értve az egyetemes szolgáltatót és a földgáztermelőt – és saját jogon eljáró felhasználó (a továbbiakban együtt: versenypiaci kereskedő)

(2) A tárolás közvetlenül vagy – a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében előírtak alapján – közvetve is megtörténhet. Az (1) bekezdés szerinti közvetlen tárolás esetén a versenypiaci kereskedők aggregáltan is teljesíthetik tárolási kötelezettségüket.

(3) A versenypiaci kereskedő tájékoztatja a Hivatalt a tárolási kötelezettsége teljesítésének módjáról, mely tájékoztatóban havi ütemezésben a felhasználás tervezett módját is bemutatja. A versenypiaci kereskedő a készlet teljes felhasználásáig az üzemtervet havonta aktualizálja, és azt a Hivatal részére első alkalommal 2026. június 10. napjáig, majd ezt követően minden hónap tizedik napjáig megadja, 2026. november 1. napjától a ténylegesen felhasznált földgázmennyiséggel kiegészítve.

(4) A felhasznált földgáz tekintetében a versenypiaci kereskedőt visszapótlási kötelezettség nem terheli.”

„(1) A 146/E. § és a 146/F. §-ban előírt tárolási kötelezettség ellenőrzését – beleértve az annak végrehajtására való felkészülést is – a Hivatal végzi, és azok megsértése esetén a 119. §-ban előírt jogkövetkezményeket alkalmazza azzal, hogy figyelmeztetésnek nincs helye.”

„(2) A 146/E. § és a 146/F. §-ban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében bekért adatok, információk nem vagy késedelmes benyújtása esetén a Hivatal eljárási bírságot szab ki.”

„(4) Növénybetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet aktív közreműködésre kötelezhet.”

„14/E. § Az 5. § (4) bekezdés c) pontjától eltérően a kötelező megújulóüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni a felszabadított biztonsági kőolajkészletből szabad forgalomba hozott üzemanyagot.”

„(6) A (4) és (4b) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha az egyházi jogi személyek a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó, átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítják, feltéve, hogy a támogatási cél határidőben történő megvalósulását ez nem veszélyezteti. Az egyházi jogi személy kedvezményezett az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel.”

„111/U. § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv7.) megállapított 51. § (6) bekezdését a Módtv7. hatálybalépését megelőzően az egyházi jogi személy részére fejlesztési, beruházási céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési támogatásból származó, átmenetileg szabad pénzeszközök esetében is alkalmazni kell.”

„32/H. § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvénnyel módosított 20. § (2) bekezdés a) pontja első alkalommal a 2026. adóév esetében alkalmazandó.”

„52/A. § (1) A biztonsági kőolajtermék készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet] szerint felszabadított 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter motorikus gázolaj készlet 2026. május 15-ig áll rendelkezésre a jövedéki adó, az általános forgalmi adó és e törvény szerinti tagi hozzájárulás nélküli, 95-ös kísérleti oktánszámú motorbenzin esetén nettó 251 Ft/liter és dízelgázolaj esetén nettó 280 Ft/liter értékesítési áron.

(2) Tag viszonteladó partner részére történő értékesítés esetén 95-ös kísérleti oktánszámú motorbenzin esetén legfeljebb nettó 286 Ft/liter és B7 dízelgázolaj esetén nettó 315 Ft/liter árat alkalmazhat.

(3) Ha a tag a Szövetségtől az (1) bekezdés alapján megvásárolt üzemanyagot annak telephelyéről nem tárolja ki, hanem ugyanakkora mennyiségű saját készletet saját telephelyéről értékesített, és e mennyiséget mint felszabadított készletből vásárolt üzemanyagot tartja nyilván, jelentésében a kiszállítás telephelyeként e saját telephelyét adja meg.

(4) A felszabadított készletből vásárolt üzemanyagot a tag kizárólag a magyarországi töltőállomás-hálózatában, viszonteladó partnerei, magyarországi telephelyi fogadóhely részére értékesítheti vagy szállíthatja ki, Magyarország határain belüli, töltőállomáson történő kiskereskedelmi tovább értékesítés vagy végfelhasználás céljából.

(5) A Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére nem jogosult üzemanyagtöltő állomást – ide nem értve az üzemi üzemanyagtöltő állomást – működtető vállalkozás köteles az 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet szerinti védett áras termékekre vonatkozó ellátási szerződéssel rendelkezni olyan nagykereskedővel, aki a Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére jogosult.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott nagykereskedő az (5) bekezdésben meghatározott vállalkozással történő szerződéskötést nem tagadhatja meg.

52/B. § Az 52/A. § szerint felszabadított készletre jogosult tag és annak viszonteladója a felszabadított készletet az ország területéről nem viheti ki, és nem értékesítheti olyan módon, amely annak Magyarország területéről történő kivitelét eredményezi.

52/C. § A 9. § (3) bekezdés b) pontjától eltérően a Szövetség az 52/A. § szerint felszabadított készleteinek visszapótlását, az ellátásbiztonság érdekében haladéktalanul megkezdi, készleteit folyamatosan visszapótolja.

52/D. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi az 52/A. § szerinti kötelezettségek megtartását. Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzése során megállapítja a kötelezettségek megsértését, 6 000 000 forinttól 15 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki. A jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

(2) Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a rendőrség az 52/B. § szerinti tilalom megtartásának ellenőrzése során megállapítja a tilalom megsértését, 100 000 000 forinttól 5 000 000 000 forintig, de legalább a jogellenesen kivitt készlet piaci értékének háromszorosáig terjedő bírságot szab ki. A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni. E bírság kiszabásának nincs helye, ha az értékesítés az üzemanyagtöltő állomáson töltött jármű üzemanyag tankjába történik.

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az (1) bekezdés szerinti bírság kiszabásától ellátásbiztonsági okból eltekinthet, ha a kötelezettségszegés a hatósági áras üzemanyagként történő értékesítési kötelezettség megszegésével összefüggésben történt.”

„10. § (1) Az egyetemes szolgáltató által a Get. 3. § 47. pontja szerinti fogyasztó – ideértve a Get. 32. § (1a) bekezdése szerint lakossági fogyasztónak minősülő fogyasztókat – számára 2026. január 1. és 31. között értékesített földgáz tekintetében – a 2. §-ban biztosított kedvezményen felül – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott mennyiségi kedvezményt érvényesít az egyetemes szolgáltató.

(2) Ha a diktáláson alapuló számlázási módot használó lakossági fogyasztó a 2026. január 1. és 31. közötti földgáz fogyasztásáról egy vagy több havi elszámoló számlát kap, részére a számlában az egyetemes szolgáltató a 2026. január 1. és 31. közötti földgáz fogyasztásáról – az 1. melléklet 1. pontja szerinti módszerrel – a 2026. januári fogyasztás 30%-os mennyiségi mértékének megfelelő összegű mennyiségi kedvezményt biztosít.

(3) Ha az egyenletes mennyiségen vagy hőmérsékletfüggő mennyiségen alapuló részszámlás lakossági fogyasztó a 2026. január 1. és 2026. január 31. közötti földgáz fogyasztásáról egy vagy több részszámlát kap (a továbbiakban: részszámlás lakossági fogyasztó), akkor részére az egyetemes szolgáltató a 2026. évi elszámoló számlában az 1. melléklet szerinti kiszámított mennyiségnek megfelelő összegű mennyiségi kedvezményt biztosít.

(4) Ha a lakossági fogyasztó földgáz fogyasztása tekintetében az ESZ rendelet szerinti kedvezményes lakossági sávhatárt illetve – jogosultságának megfelelően – a nagycsaládosokat megillető földgáz árkedvezményről szóló kormányrendeletben meghatározott addicionális mennyiséggel növelt sávhatárt (a továbbiakban együtt: sávhatár) a 2025. évben kiállított éves leolvasást követő elszámoló számlájában szereplő mennyiség egy évre vetített értéke nem haladta meg, akkor az egyetemes szolgáltató a 2026. évi éves leolvasást követő elszámoló számlában sem állapíthat meg – függetlenül az 1. melléklet szerint megállapított mennyiségnek megfelelő mennyiségi kedvezmény mértékétől – a sávhatár szerinti mennyiséghez tartozó ellenértéknél magasabb összegű fizetési kötelezettséget, ezáltal a lakossági fogyasztónak biztosított kedvezmény mértéke a sávhatár feletti fogyasztásának mértékéig nő.

(5) A részszámlás lakossági fogyasztóknál a soron következő kiállításra kerülő részszámlában érvényesíti az egyetemes szolgáltató a (3) bekezdés szerinti kedvezményt, ha arra korábban még nem került sor.

(6) Ha a mennyiségi kedvezménynek megfelelő összegű kedvezmény értéke magasabb, mint a kedvezményt tartalmazó első számla bruttó számlaértéke, úgy a fennmaradó mennyiségi kedvezmény összege a következő kibocsátott számlák fizetendő összegét csökkenti.

11. § (1) A Vet. 3. § 42. pontja szerinti lakossági fogyasztó – ideértve a Vet. 50. § (4) bekezdése szerint lakossági fogyasztónak minősülő felhasználókat – által az egyetemes szolgáltatás keretében 2026. január 1. és 31. között vételezett villamos energia mennyisége tekintetében a 2. §-ban biztosított kedvezményen felül a 2. melléklet alapján kiszámított villamos energia mennyiségi kedvezményt nyújt az egyetemes szolgáltató, ha a kedvezményre vonatkozó igényüket a januári rezsistopról szóló 12/2026. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rezsistop rendelet) 7. § (2) bekezdése szerint megtették és nem részesülnek a 10. § szerinti kedvezményben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mennyiségi kedvezmény a lakossági fogyasztó a 2026. február 4-én hatályban lévő villamosenergia-vásárlási szerződésében megjelölt egy felhasználási helyen – több mérési pont esetén is – csak egy mérési pont tekintetében számolható el.

(3) Az egyetemes szolgáltató az első esedékes elszámoló számlában a 2026. január 1. és 2026. január 31. között vételezett villamos energia tekintetében érvényesíti a mennyiségi kedvezményt, ha arra 2026-ban még nem került sor.

(4) Nem jogosult az e § szerinti villamos energia mennyiségi kedvezményre a lakossági fogyasztó, ha az adott felhasználási hely tekintetében a 10. § szerinti kedvezményben részesül.

12. § A távhőszolgáltató a lakossági felhasználó és a lakossági díjfizető részére – a 3. §-ban biztosított kedvezményen felül – a 2026. január hónapra eső hőfelhasználásért a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Árrendelet) szerint megállapított szolgáltatási díj alapdíj nélküli részének 30%-kal csökkentett értékéről állít ki számlát legkésőbb a 2026. tavasszal induló elszámolás során.

12/A. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének rendelkezéseitől eltérően egyéb indokkal adómentes a 10–12. § alapján biztosított mennyiségi kedvezmény vagy támogatás összege.

(2) Az egyetemes szolgáltató a lakossági fogyasztóknak nyújtott 10. § és 11. § szerinti mennyiségi kedvezményt támogatásként tartja nyilván, és így tünteti fel a lakossági fogyasztó számára kibocsátott számlán.

12/B. § (1) Az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Rezsivédelmi rendelet) szerint a rezsivédelmi szolgáltatás végzésére kijelölt, a Get. 141/L. § (1) bekezdése szerinti elhatárolást végrehajtó gazdasági társaság részére a Rezsistop rendelet, illetve a 10. § szerinti, ténylegesen érvényesített mennyiségi kedvezmény alapú kedvezmény biztosításával járó bevételkiesést és az egyéb igazolt költségeket az energiapolitikáért felelős miniszter elkülönített költségvetési forrásból ellentételezi. Az ellentételezés a földgáz egyetemes szolgáltató költségnövekedésének és bevételkiesésének kezelésére használható fel.

(2) A Rezsivédelmi rendelet szerint a rezsivédelmi szolgáltatás végzésére kijelölt, az ország teljes területére hatályos engedéllyel rendelkező egyetemes villamosenergia-szolgáltató részére a Rezsistop rendelet, illetve a 11. § szerinti, ténylegesen érvényesített mennyiségi kedvezmény biztosításával járó bevételkiesést és az egyéb igazolt költségeket az energiapolitikáért felelős miniszter elkülönített költségvetési forrásból ellentételezi. Az ellentételezés a villamos energia egyetemes szolgáltató költségnövekedésének és bevételkiesésének kezelésére használandó fel.

(3) Az Árrendelet alapján történő kifizetések biztosítása érdekében a 12. § szerinti kedvezmény pozitív ellenértékét az energiapolitikáért felelős miniszter elkülönített költségvetési forrásból megtéríti a villamos energiáról szóló törvény szerinti átviteli rendszerirányító részére. A megtérített összeg a távhőszolgáltató költségnövekedésének és bevételkiesésének kezelésére használható fel.

(4) Az e § szerinti ellentételezésre vonatkozó eljárási szabályokat kormányrendelet határozza meg.

12/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 12/B. § szerinti ellentételezésre vonatkozó eljárási szabályokat rendeletben meghatározza.”

„344/A. § (1) A bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt vagy oda letartóztatásba helyezett fiatalkorú nevelésének, ellátásának feltételeiről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter gondoskodik. A javítóintézeti nevelést a javítóintézet hajtja végre, amely a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv. A javítóintézet irányításában az országos parancsnok közreműködik.

(2) A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter a rendszerszintű problémák és hiányosságok feltárása, illetve a javítóintézetek irányításával kapcsolatos feladatköre ellátása céljából – a jogszabályban meghatározottak szerint – átfogó vizsgálatot folytathat a javítóintézetben, ha felmerül, hogy a szolgáltatás, ellátás nyújtása súlyosan sérti az ellátott fiatalkorúak érdekeit.

344/B. § (1) Az országos parancsnok a javítóintézet irányítása körében

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogköreinek gyakorlása során az országos parancsnok

„(1) A javítóintézetet a hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban álló javítóintézeti parancsnok vezeti.”

„(3) A javítóintézet vagy a javítóintézetben a köznevelési oktatást végző köznevelési intézmény fiatalkorúak részvételével lebonyolított tanóráin, foglalkozásain, tantestületi és nevelőtestületi értekezletein a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban álló tagja jelen lehet és a javítóintézet rendjének fenntartása érdekében intézkedhet.”

„(1) A javítóintézeti nevelést a bíróság jogerős ügydöntő határozata alapján, e törvény és a javítóintézetek rendtartásáról szóló jogszabályban meghatározott intézeti rend szerint kell végrehajtani. A Gyvt. 66/N. § (2) bekezdése szerinti házirendet – a 344/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – a javítóintézeti parancsnok állapítja meg.”

„(5) A javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt a fiatalkorú köteles a köznevelési oktatásban részt venni.”

347/A. § (1) A javítóintézetben, valamint annak telephelyén működő javítóintézeti tanács (a továbbiakban: intézeti tanács) a fiatalkorúak értékelésével, nevelésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat ellátó szakmai, valamint döntéselőkészítő testület.

(2) Az intézeti tanács vezetője a nevelési vezető. Az intézeti tanács tagja a növendékügyi iroda vezetője, a fiatalkorú csoportnevelője, a biztonsági szolgálat vezetője, az otthonvezető, a szakértői csoport vezetője, a pszichológus, továbbá tagja lehet a munkafoglalkoztatás vezetője és az orvos.

(3) Az intézeti tanács

(4) Az intézeti tanács javaslatot tesz

(5) Az intézeti tanács működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(6) Az intézeti tanács legalább havonta ülésezik. Az intézeti tanácsot az intézeti tanács vezetője hívja össze, de az összehívását az intézeti tanács bármely tagja kezdeményezheti.”

359/A. § A telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás havonta legalább egy alkalommal, alkalmanként legalább 60 percben engedélyezhető.”

„(2a) A szabadság engedélyezéséről – az intézeti tanács javaslatára – a javítóintézeti parancsnok dönt.”

„(4) Testi kényszer a fiatalkorúval szemben

„(7) A kényszerítő eszköz alkalmazását a javítóintézeti parancsnok részére haladéktalanul jelenteni kell. A kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét a javítóintézeti parancsnok köteles megvizsgálni.”

„(1) Ha a fegyelmi eljárás során megállapítást nyer, hogy a fiatalkorú az intézet rendjét súlyosan megsértette, a fegyelmi bizottság indítványozza a javítóintézeti parancsnoknak az intézeti tanács összehívását.

(2) Az intézeti tanács az eset összes körülményeit és a fiatalkorú eddigi intézeti életútját megvizsgálja, a fiatalkorút meghallgatja, és javaslatot tesz a javítóintézeti parancsnoknak a fiatalkorú zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezésére vagy annak mellőzésére. Ha az intézeti tanács nem javasolja az elhelyezést, vagy az intézeti tanács javaslata ellenére a javítóintézeti parancsnok mellőzi a fiatalkorú elhelyezését, úgy a fegyelmi bizottság más büntetést szab ki.”

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a javítóintézet irányítására és szervezetére vonatkozó – az e törvényben meg nem határozott – szabályokat, ennek részeként különösen a javítóintézeti parancsnok és a nevelési vezető jogállására és tevékenységére vonatkozó szabályokat.”

„(6) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy a javítóintézeti rendészek kiegészítő képzésének és a vizsgájának részletes tartalmi feltételeit vagy ezek díját, a vizsgaszabályzatot, valamint a kiegészítő képzésnek és vizsgának megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét a rendészetért felelős miniszterrel, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel, valamint a köznevelésért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.

(7) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy a javítóintézetek rendtartását az igazságügyért felelős miniszterrel, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítsa meg.”

„(1) A 2019. július 1. napjától kezdődően keletkező adókötelezettségre nem kell alkalmazni a 3. § (3) és (4) bekezdését, a 7. § (4), (5) és (7) bekezdését, valamint a 7/A. §–7/C. §-t.”

„328/B. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet

(2) A javítóintézeti átrendelés elrendelésére a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jogosult.

(3) A javítóintézeti átrendelés időtartama négy hónap lehet, amelyet az átrendelt beleegyezése esetén a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka határozatlan időre meghosszabbíthat.

(4) A javítóintézeti átrendelés elrendelését megelőzően el kell végezni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 10/E–10/H. §-a szerinti, a gyermekvédelmi intézményben lévő munkakör betöltésére kiválasztott pályázó tekintetében lefolytatandó kifogástalan életvitel ellenőrzést azzal, hogy munkáltatónak a Gyvt. szabályai tekintetében a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka minősül. Ha a Gyvt. 10/F. § (4) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti kizáró ok valamelyike fennáll, a javítóintézeti átrendelés elrendelésére nem kerülhet sor, ugyanakkor ezen ellenőrzés eredménye a szolgálati viszony vagy a rendvédelmi igazgatás szolgálati jogviszony fennállására nem hat ki.

(5) A javítóintézeti átrendelés tartama alatt a Gyvt. 10/E–10/H. §-ának alkalmazásával elvégezhető a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott tekintetében a foglalkoztatás időtartama alatt lefolytatható kifogástalan életvitel ellenőrzés is azzal, hogy a Gyvt. 10/H. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak helyett kifogásolható életvitel megállapítása esetén az átrendelés azonnali hatállyal történő megszüntetéséről kell intézkedni, ugyanakkor ezen ellenőrzés eredménye a szolgálati viszony vagy a rendvédelmi igazgatás szolgálati jogviszony fennállására nem hat ki.

(6) A hivatásos állomány javítóintézethez átrendelt tagja tekintetében

(7) A hivatásos állomány javítóintézethez átrendelt tagja

(8) A javítóintézethez átrendelt rendvédelmi igazgatási alkalmazott tekintetében a 60. § (1) és (2) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy

(9) A javítóintézethez átrendelt rendvédelmi igazgatási alkalmazott tekintetében

(10) A javítóintézethez átrendelt rendvédelmi igazgatási alkalmazott

„380. § A büntetés-végrehajtási szervezet állományának a javítóintézeti munkakörökbe történő bevonását lehetővé tevő munkáltatói intézkedések veszélyhelyzeti szabályairól szóló 438/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján elrendelt, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvény hatálybalépésének időpontjában fennálló javítóintézeti átrendelés új munkáltatói intézkedés meghozatala nélkül a 328/B. § szerint elrendelt javítóintézeti átrendelésnek minősül azzal, hogy a 328/B. § (3) bekezdése szerinti négy hónapos határidőt a javítóintézeti átrendelés elrendelésének eredeti időpontjától kell számítani, míg a 328/B. § (4) bekezdése szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzést – ha a Gyvt. szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzésre az átrendeléskor nem került sor – öt napon belül kezdeményezni kell.”

„(4a) A (4) bekezdéstől eltérően a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. mellékletének 1. pontja szerinti étterem és 3. pontja szerinti cukrászda vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásai után a hozzájárulás mértéke 2 százalék.”

„(10) A (4a) bekezdés szerinti kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

„(6) Az adó mértéke

„(7) Nem terheli adófizetési kötelezettség az Szja tv. 70. § (4a) bekezdése szerint megállapított jövedelmet.”

„(2) A szénhidrogén-kutatáshoz, -feltáráshoz, -termeléshez, -szállításhoz, -kezeléshez kapcsolódó beruházások, energetikai célú építmény – ideértve a kőolaj- és üzemanyag-ellátásbiztonságot támogató építési beruházást is – megvalósítására irányuló beruházások, valamint a közúti közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó beruházások abban az esetben is kiemelt beruházássá és az azokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatók, ha európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználása nélkül valósulnak meg.”

„(1) A tárgyévben a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 2. melléklet II. rész 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzat a tárgyévi befolyó és a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétele közötti többletnek a tárgyévi és a tárgyévet megelőző szolidaritási hozzájárulás különbözetével korrigált összegét (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a Területfejlesztési Alap részére a tárgyév május és november havi nettó finanszírozás keretében, és a tárgyévet követő évben június 30-áig nettó finanszírozás keretében, a 25. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján teljesíti.”

„(3) A tárgyév május és november hónapokban, valamint a tárgyévet követő év június 30-áig teljesítendő fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét az államháztartásért felelős miniszter a területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg az önkormányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti 3., 9. és 12. havi időközi költségvetési jelentésében (a továbbiakban: időközi költségvetési jelentés) jelzett helyi iparűzési adóbevétele összegének figyelembevételével.

(4) Ha a 25. melléklet szerinti számítási módszer alapján a tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség értéke negatív szám, akkor az önkormányzatnak a tárgyhónapra vonatkozóan fizetési kötelezettsége nincs. A tárgyévi tényleges helyi iparűzési adóbevétel 12. havi időközi költségvetési jelentésben jelzett összege alapján a tárgyévet követő évben, június 30-áig nettó finanszírozás keretében történik a tárgyévi fizetési kötelezettség elszámolása. Ha a 25. melléklet szerinti számítási módszer alapján, a 12. havi időközi költségvetési jelentés szerint a tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség értéke negatív szám, akkor az önkormányzat annak abszolút értékét a tárgyévet követő év március havi nettó finanszírozás keretében megkapja.”

„(1a) Fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás biztosítása érdekében ATM-et üzemeltető hitelintézet a már meglévő ATM üzemeltetésének helyszínét indokolt esetben kizárólag akkor módosíthatja, ha az ATM leszerelését követően az érintett településen, fővárosi kerületen belül változatlanul üzemeltet ATM-et.

(1b) Ha az ATM cseréje egy adott helyszínen kizárólag technológiai, műszaki okok miatt – így különösen a kihelyezendő új ATM méretei, védelmi követelményei miatt – nem valósítható meg, akkor a csere ATM kizárólag az érintett településen, fővárosi kerületen belül telepíthető.

(1c) Az (1a) bekezdés alkalmazásában indokolt esetnek minősül különösen, ha az ATM-üzemeltetés helyszínének megváltoztatása

„(15) A (13) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (14) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (14) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 30 százaléka, figyelemmel a (16) bekezdésre, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.”

2/A. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (e § alkalmazásában a továbbiakban: Távhő törvény) által előírt adókötelezettségen túl a Távhő törvény szerint a 2026-ban kezdődő adóév első napján az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősülő, a Távhő törvény 10. § 1. pont 1.1–1.6. alpontja és 1.8. alpontja szerinti adózó a 2026-ban kezdődő adóévre a (2)–(8) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

(2) A különadó alapja az energiaellátók jövedelemadója alkalmazásában jövedelemadó-köteles tevékenységek 2024. adóévi éves beszámolóban kimutatott árbevétele.

(3) A különadó mértéke a (2) bekezdés szerinti adóalap 0,5 százaléka, azzal, hogy az e § alapján fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a Távhő törvény 6. §-a szerint megállapított 2024. adóévi jövedelemadó-alap 50 százalékát.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti adóalany a 2024–2026. adóévekben átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással érintett, akkor a (2) bekezdés szerinti adóalapot a jogelőd(ök), illetve a jogutód(ok) adatainak figyelembevételével állapítja meg.

(5) Az (1) bekezdés szerinti adózó a különadót a 2026-ban kezdődő adóév harmadik hónapjának utolsó napjáig külön nyomtatványon megállapítja és megfizeti.

(6) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból a 2026-ban kezdődő adóév harmadik hónapjának utolsó napjáig kikerülő, (1) bekezdés szerinti adóalany az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

(7) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(8) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.”

„(3) Az állam készfizető kezesként felel a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a jogszabályban meghatározott feladatainak érdekében belföldről, vagy külföldről felvett hiteleiből erednek.

(4) A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a (3) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosítékot nem írhat elő.”

„(4c) Az önkormányzatnak nem kell megfizetnie az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, ha annak a 2. melléklet 62. pontja szerint számított összege nem haladja meg az 50,0 millió forintot.”