Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2026. (IX. 24.) önkormányzati rendelete

településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról1

2026.09.25.

[1] A módosítás előtt a Rendelet használata során felmerült, alkalmazást segítő és egyértelműsítő felülvizsgálatot is célszerű elvégezni.A Magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása keretszabályokat ír elő a reklámok elhelyezésére és visszaadja az engedélyezési hatáskört az önkormányzatoknak, melynek részletes szabályait rendeletben kell előírni.

[2] Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településkép védelme érdekében a következőket rendeli el:

1. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet bevezetője helyébe a következő rendelkezés lép:

„Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településkép védelme érdekében a következőket rendeli el:”

2. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Jelen rendelet reklámra és reklámeszközre vonatkozó rendelkezései a Méptv. 102. § szerinti gazdasági reklámra terjednek ki.”

3. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Védett településszerkezet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

2. Védett településkarakter: az Önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

3. Védett településkép: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.

4. Védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek vagy az épített és természeti környezet együtteseként kialakult kultúrtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó, s amelyeket az Önkormányzat védetté nyilvánított.

5. Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

6. Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

7. Védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított, a 4. és 5. pontok alatt fel nem sorolt műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.

8. Védett növényzet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.

9. Értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

10. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

11. Főépítész: a rendelet alkalmazása szempontjából a települési főépítész.

12. Bizottság: a rendelet alkalmazása szempontjából a Képviselő-testületnek hatáskörrel rendelkező Bizottsága, amely a rendelet hatályba lépésekor a Pénzügyi és Jogi Bizottság

13. Reklámgazda: az a szervezet, amellyel az Önkormányzat közterületeinek, valamint egyéb közhasználatra átadott területeinek (a továbbiakban: közterület) reklám célú hasznosítására, valamint a hirdetési és reklámtevékenység felügyeletére megállapodást kötött.

14. Reklám-elhelyezési terv: a reklámeszközök telepítésére készített elhelyezési terv, vagy tervek.

15. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

16. Információs célú berendezés: az önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, kisméretű hirdetések részére;

17. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

18. Közérdekű reklámfelület: olyan reklám vagy reklámeszköz, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre határozott időre;

19. Más célú berendezés: más célú berendezés különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely;

20. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és kisméretű lakossági apróhirdetések közzétételére is szolgálhat;

21. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan kisméretű lakossági apróhirdetések közzétételére is szolgálhat;

22. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

23. Reklámeszközhöz nem kötődő reklámhordozók:

a) Szórólap: jellemzően papír alapú, kizárólag kézbe oszthatóként engedélyezettreklámhordozó.

b) Reklámkiadvány: egy vagy több lapból álló ingyenes kiadvány.

c) Szendvicsember: olyan természetes személy, aki reklám céllal a testére erősített hirdetményt, transzparenst, emblémát hordoz függetlenül a hordozott anyagtól, vagy emblémától.

d) Hangreklám: 5 méter átmérőjű körzetnél nagyobb területen hallható, információt közvetítő reklám, különösen a mozgásban vagy álló helyzetben alkalmazott figyelemfelhívó hangreklám, hangüzenet.

e) Vetített reklám: falra, úttestre, levegőbe vetített reklám.

f) Árubemutatás: valamely áru, termék, vagy nyeremény stb. bemutatása annak közterületen történő elhelyezésével.

24. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 25%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

25. Kiegészítő rendeltetésű épület: a fő rendeltetésű építmény (főépítmény) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését kiegészítő építmények, mint:

a) járműtároló,

b) nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló),

c) kazánház,

d) nyárikonyha,

e) műterem.

26. Céginformációs tábla: cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés, továbbá az üzlethelyiség portáljában - kirakatában - elhelyezett gazdasági reklám.”

4. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Dunakeszi város közigazgatási területe teljes egészében településképi szempontból meghatározó terület (a továbbiakban: Terület).

(2) A Területen folyó építésekkel szembeni településképi követelményeket a jelen rendelet határozza meg.

(3) Jelen rendelet kiterjed a Területen tervezett építésekkel kapcsolatban az építmények telepítésére, előkerti illeszkedésre, épület- és tetőformákra, tetőhajlásszög, magasság meghatározásra, homlokzati átalakításra, tűzfalkezelésre, épületrészletekkel összefüggő elvárásokra, színkezelésre, továbbá a reklámra, reklámeszközökre és egyéb műszaki berendezésekre.”

5. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Lakó, településközponti, gazdasági, üdülő és beépítésre szánt különleges területen konténer jellegű építmények és konténerek elhelyezése elsősorban határozott időre lehetséges, amit a településképi bejelentés, vagy vélemény keretében pontosan meg kell határozni. Amennyiben egy ingatlanon 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény található, az adott ingatlanon méretben és megjelenésében azonos fa burkolatú önálló (különálló) árusító épületek helyezhetők el. Fenti épületek tudomásulvételének, fennállásának feltétele, hogy a fennállás időtartama alatt az adott ingatlanon gépjárműből (közlekedőképességétől függetlenül), lakókocsiból történő árusítás nem történik.”

6. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 18. § 4. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(kerti lugas.)

„f) Kerítés legfeljebb 30 cm magas lábazattal, áttört drótkerítéssel, sövénnyel takartan, a telekhatártól beljebb, a zöld sáv közvetlen közelében is elhelyezhető.”

7. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 18/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18/C. § (1) A területen elsősorban fa szerkezettel, fa burkolattal, magastetős kialakítással helyezhetők el épületek. Tetőhéjalás fa, zsindely, cserép lehet.

(2) Az ingatlanokon konténer jellegű épület és konténer nem helyezhető el.

(3) Az épületek kialakításánál homlokzaton nem alkalmazható: hullámpala, hullámlemez.”

8. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Saroktelken eltérő építési övezeti előírás hiányában a közlekedésbiztonság fenntarthatósága érdekében a sarokponttól számított 5,0 méteren belül tömör kerítés, valamint 0,70 méternél magasabb növény „kerítés” nem telepíthető, továbbá kizárólag áttört kerítést lehet csak kialakítani, amely áttörtségének mértéke indokoltság alapján a településképi eljárás keretében meghatározható.”

9. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet V. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„V. Fejezet

A REKLÁMOKRA ÉS REKLÁMESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ”

10. § (1) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 26. § (5)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Hirdetményt elhelyezni és terjeszteni kizárólag reklámeszközön, könnyen eltávolítható módon, a köztisztasági és nyelvhasználati előírások betartásával lehet.

(6) Reklámeszközök elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(7) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámeszköz a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron és a kerítésen nem helyezhető el.

(8) Utasvárótól, közművelődési célú hirdetőoszloptól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül a közérdekű molinót kivéve további reklámeszköz nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.”

(2) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 26. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(11) Közterületen reklám elhelyezésére, reklámeszköz létesítésére kizárólag a Reklámgazda jogosult.

(12) Reklámeszköz létesülhet, ha a reklámreklámeszköz létesítését építésügyi jogszabály építési engedélyhez köti, akkor építési engedély alapján, egyéb esetekben településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.”

11. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 27. és 28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„27. § A reklámeszköznek a meglévő épített és természetes környezetbe illőnek kell lennie. A reklámeszközt úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a térfigyelő kamera rendszer látószögét, a közlekedést, a közterület és szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a szomszédok jogait és törvényes érdekeit ne sértse.

28. § Épületek építményfelületén (homlokzatán) kihelyezendő reklámeszköz és céginformációs tábla(ák) megszüntetését követően a teljes falfelület szükséges mértékű rendbehozatala, akár az érintett falfelület újraszínezése előírható.”

12. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 30. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Más célú berendezéseken elhelyezett reklámeszközöket úgy kell tekinteni, mintha az elhelyezésére szolgáló építmény a reklámeszköz, illetve a reklám tartószerkezete lenne. Ezért az ilyen típusú reklámeszközökre, illetve reklámokra a tartószerkezet engedélyétől függetlenül közterület-használati hozzájárulást, szükség esetén településképi eljárást kell lefolytatni, vagy építési engedélyt kell kérni, és közterület-használati szerződést kell kötni, továbbá díjat kell fizetni.

(2) A más célú berendezéseken elhelyezett reklámeszközökre az ugyanazon típusú szabadon – egyéb funkciójú építménytől függetlenül – álló reklámeszközök elhelyezési szabályai érvényesek.”

13. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 31. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A reklámeszköz folyamatos karbantartása a reklámeszköz tulajdonosa és a Reklámozó egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a Reklámgazda ellenőrzi.

(2) A reklámeszköz elhelyezője kártalanítási igény nélkül köteles a hirdető- és reklámeszközt átalakítani vagy lebontani, ha

a) az elhelyezését szolgáló közterület városfejlesztési vagy más célú felhasználásra kerül,

b) az rontja a városképi-, tájképi látványt, vagy a kilátást gátolja,

c) egyéb fontos közérdek (közerkölcs, közrend, közegészség) azt indokolja.

(3) A kihelyezett reklámeszközön tartós kivitelben fel kell tüntetni a reklám közzétevője nevét, székhelyét vagy címét, ennek hiányában minden kötelezés az ingatlantulajdonost terheli.”

14. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 32. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Közterület reklámcélú használatára vagy közterületen szabadon kihelyezhető reklámeszköz létesítésére reklámszerződés alapján, a szerződés időtartama alatt a szerződésben foglaltaknak megfelelően kerülhet sor, amely szerződés megkötésére a Reklámgazda jogosult.

(2) Közterület reklámcélú használata vagy közterületen szabadon kihelyezhető reklámeszköz létesítése csak reklám szerződésben meghatározott díj megfizetése esetén lehetséges.”

15. § (1) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A reklámszerződés megszűnik, ha a reklámeszközhöz kapcsolódó közterület-használati hozzájárulás bármilyen okból érvényét veszti, vagy visszavonásra kerül.”

(2) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 33. § (5) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A közterület-használati szerződésben foglalt időtartam lejárta előtt a Reklámgazda a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Reklámozó:)

„a) a reklámeszközt nem a szerződésben rögzített célra és módon használja;
b) az Rtv.-ben foglalt, a reklámokra, a reklámozásra, vagy a reklámeszközök elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket vagy egyéb vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megszegi;”

(3) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 33. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közterület-használati szerződésben foglalt időtartam lejárta előtt a Reklámgazda a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Reklámozó:)

„f) reklámja, vagy reklámeszköze időszerűségét (aktualitását) vesztette. Az a) – d) pontokban meghatározott esetekben a befizetett díj visszatérítésére a Reklámozó nem tarthat igényt, és az e) pontban meghatározott esetben – függetlenül a szerződés felmondásától – köteles az esedékes félévre vonatkozó (szerződésből még hátralévő időtartamra a) díjat megfizetni.”

(4) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 33. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Reklámozó a reklámszerződést a szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Reklámgazdának felróható okból a reklámeszközt nem tudja a reklámszerződésben meghatározott célra és módon használni. A határidőben befizetett, de igénybe nem vett díj – a Reklámgazda részéről felmerülő költségek levonása nélkül – a Reklámozónak visszajár.”

16. § (1) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 36. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Haladéktalanul el kell távolítania:)

„b) a reklámeszköz tulajdonosának a jogszabályi előírásokba és a reklámelhelyezési tervbe ütköző reklámeszközt.”

(2) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Reklámgazda jogosult minden olyan e rendeletbe ütközően közterületen kihelyezett hirdetmény vagy reklámeszköz saját hatáskörben történő leszerelésére, amelynek tulajdonosa vagy Reklámozója nem állapítható meg egyértelműen.”

17. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 37. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az eltávolított hirdetmények és reklámeszközök őrizetére a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Reklámozó csak az eltávolítás, szükség esetén a közterület eredeti állapotának helyreállítása és a tárolás költségeinek a megfizetése után veheti át az eltávolított hirdetményt vagy reklámeszközt.

(3) Ha a Reklámozó, vagy a reklámeszköz tulajdonosa ismeretlen, a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(4) Ha a reklámeszköz tulajdonosa, vagy a Reklámozó az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a hirdetményt vagy a reklámeszközt a Reklámgazda értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt, a Reklámgazda a hirdetményt vagy a reklámeszközt megsemmisítheti.”

18. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 4. alcíme a következő 39. §-sal egészül ki:

„39. § (1) Az Önkormányzat jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény elmúltáig a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) Az Önkormányzat döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(4) a jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatást az esemény lezárástát követően haladéktalanul el kell távolítani.”

19. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 6. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. A reklámokra és céginformációs táblákra övezetenként vonatkozó településképi követelmények”

20. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) Dunakeszi közterületi részein – a reklámzászló kivételével – kizárólag a Reklámgazda által kihelyezett (a 7. számú mellékletben meghatározott arculati formában) reklámeszközön lehet reklámtevékenységet végezni (céginformáció és reklám elhelyezése). Közterületen reklám közzétételére, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján – szabadon létesíthető reklámeszközt kivéve – céginformációs tábla és reklámeszköz elhelyezésére kizárólag a Reklámgazda jogosult.

(2) A sík reklámeszközöket és céginformációs táblákat a menetirányra merőlegesen, vagy azzal párhuzamosan, a kereszteződés területén (6. számú melléklet) és adott oldal két kereszteződés területe között 200 méterenként, legfeljebb 1 db-ot lehet felállítani.

(3) Dunakeszi területén óriásplakátot a Képviselő-testület külön döntésével elfogadott reklámelhelyezési tervében meghatározott helyeken helyezhet el a Reklámgazda.

(4) Közterületeken elhelyezhető reklámzászló estében az adott ingatlan és az út padkája közötti közterületen az ingatlanon működő vállalkozásonként legfeljebb 1 db helyezhető el.

(5) Magánterületeken elhelyezhető reklámokra, reklámeszközökre és céginformációs táblákra vonatkozó előírások:

a) Amennyiben a magánterületű ingatlan a mindenkor hatályos Dunakeszi Város Településszerkezeti Terve alapján nagyvárosias-, kisvárosias-, kertvárosias lakóterületen, központi-, településközponti-, intézményi vegyes területen fekszik, továbbá a beépítésre szánt építési övezeteken belül a Fő út, Bajcsy-Zsilinszky út, Fóti út, Kossuth L. utca, Verseny utca, Pálya utca és a közvetlenül hozzájuk csatlakozó belterületi ingatlanokra vonatkozó előírások; a Fő út, dr. Cseresnyés Ernő utca, Szt. István utca, Bartók Béla utca, Budai Nagy Antal utca, Martinovics utca, László utca által határolt területen; a Nap utca, Garas utca, Tallér utca, Krajcár utca, Barátság útja által határolt területen; a Fő út, Kandó Kálmán utca, Járműjavító, Vajda János utca, Tamási Áron utca, Benedek Elek utca, Németh László utca, Kazinczy Ferenc utca, Tábor utca, Béke utca, Magyarság sétány által határolt területen, valamint az Aradi Vártanú terén és a hozzá csatlakozó ingatlanokon; a Kápolna utca, Spartacus utca, Pavilon utca, Sport utca, Sajdik Sándor utca, Kincsem utca, 70. sz. vasútvonal által határolt területen; a Muskátli utcához csatlakozó ingatlanokon a Margit, valamint Piroska utcáig bezárólag; a Fóti út, Pejachevich Albert utca, Balogh János utca, Keszthelyi István utca, Janek Géza utca által határolt terület Fóti út felé néző ingatlanain; a Kossuth Lajos utca, Kolozsvár utca, Ungvár utca, Szabadka utca által határolt területen; a Duna sorhoz csatlakozó ingatlanokon a Liget utcától a Kiscsurgó utcáig, valamint a Rév utcához csatlakozó ingatlanokon az Eper, illetve Római utcáig terjedő területen helyezkedik el, az épületen cégtábla, üzletfelirat az alábbiak szerint helyezhető el:

aa) Az épület falsíkjában fekvően az adott ingatlanon működő vállalkozáshoz kapcsolódóan utcafronti és főbejárattal rendelkező egyéb falsíkon helyezhetők el úgy, hogy az adott homlokzat felületének 15%-át nem haladhatja meg. A cégtáblák, üzletfeliratok méretben és formában egymáshoz illeszkedjenek.

ab) Az épület falsíkjából kiállóan utcafronti falsíkon az adott ingatlanon működő vállalkozásonként 1 db helyezhető el úgy, hogy több cégtábla és üzletfelirat kihelyezése esetén azok felső síkja egybeessen.

ac) Az épülettől különállóan az ingatlan utcafronti határával párhuzamosan, attól legfeljebb 1 m távolságban 2,0 m széles, 1,0 m magas méretben, ingatlanonként 1 db helyezhető el azzal, hogy kerítésen reklám, reklámeszköz, céginformációs tábla és hirdetmény nem helyezhető el, továbbá az ingatlanokon működés, illetve mozgásképtelen, továbbá nem rendeltetésének megfelelően közlekedésre használt jármű, mint reklámeszköz nem helyezhető el.

b) Amennyiben a magánterületű ingatlan részben vagy egészben a mindenkor hatályos Dunakeszi Város Településszerkezeti Terve alapján nagyvárosias-, kisvárosias-, kertvárosias lakóterületen, központi-, településközponti-, intézményi vegyes területen fekszik, továbbá nem tartozik a jelen § (5) bekezdés a) pontja alá, az épületen cégtábla, üzletfelirat az alábbiak szerint helyezhető el:

ba) Az épület falsíkjában fekvően az adott ingatlanon működő vállalkozáshoz kapcsolódóan utcafronti és főbejárattal rendelkező egyéb falsíkon úgy, hogy az adott homlokzat felületének 5%-át nem haladhatja meg. A cégtáblák, üzletfeliratok méretben és formában egymáshoz illeszkedjenek.

bb) Az épülettől különállóan az ingatlan utcafronti határával párhuzamosan, attól legfeljebb 1 m távolságban 1,0 m széles, 0,5 m magas méretben, ingatlanonként 1 db helyezhető el azzal, hogy kerítésen reklám, reklámeszköz, céginformációs tábla és hirdetmény nem helyezhető el.

c) Amennyiben a magánterületű ingatlan, vagy ingatlanrész a mindenkor hatályos Dunakeszi Város Településszerkezeti Terve alapján kereskedelmi, szolgáltató-, ipari-, általános gazdasági területen fekszik, az épületen cégtábla, üzletfelirat az alábbiak szerint helyezhető el:

ca) Az épület falsíkjában fekvően az adott ingatlanon működő vállalkozáshoz kapcsolódóan, vállalkozásonként 1 db helyezhető el.

cb) Az épület falsíkjából kiállóan utcafronti, illetve bejárattal ellátott falsíkon, vagy az épület tetején, az adott ingatlanon működő vállalkozásonként 1 db helyezhető el úgy, hogy több cégtábla és üzletfelirat kihelyezése esetén azok felső síkja egybeessen.

cc) Az épülettől különállóan ingatlanonként 1 db helyezhető el,azzal, hogy a kerítésen reklám, reklámeszköz, céginformációs tábla és hirdetmény nem helyezhető el.

d) Amennyiben a magánterületű ingatlan, vagy ingatlanrész a mindenkor hatályos Dunakeszi Város Településszerkezeti Terve alapján beépítésre szánt üdülőterületen, beépítésre nem szánt területen fekszik, az épületen cégtábla, üzletfelirat az alábbiak szerint helyezhető el:

da) Az épület falsíkjában fekvően cégtábla és üzletfelirat kizárólag az adott ingatlanon működő tevékenységhez kapcsolódóan az utcafronti falsíkon helyezhető el úgy, hogy a céginformációs táblák felületének összege az adott homlokzat felületének 5%-át nem haladhatja meg.

db) Az épülettől különállóan cégtábla és üzletfelirat kizárólag az adott ingatlanon működő tevékenységhez kapcsolódóan ingatlanonként 1 db helyezhető ki az ingatlan utcafronti határával párhuzamosan, attól legfeljebb 1 m távolságban 1,0 m széles, 0,5 m magas méretben.

dc) kerítésen reklám, reklámeszköz, céginformációs tábla és hirdetmény nem helyezhető el.

e) közterületről látható módon magánterületen tetőszerkezethet rögzített reklám és reklámeszköz nem helyezhető el.”

21. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A főépítész a szakmai konzultáció eredményéről a jegyzőkönyv, ill. a hozzácsatolt záradékkal ellátott tervdokumentáció megküldésével a kérelmezőt értesíti, amennyiben szükséges személyes konzultáció, annak időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.”

22. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 45. § (6) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A településképi vélemény kialakítása során a Vhr.-ben meghatározottakon túl az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:)

„g) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám és céginformációs berendezés elhelyezésére és kialakítására,”

23. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § Az Önkormányzat a 42. §-ban meghatározott célok elérése érdekében településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:

a) A jogszabály szerint építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött alábbi építési tevékenységek tekintetében:

aa) Új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.

ab) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű épület esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

ac) Meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítése.

ad) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

ae) Új, 6,0 méter magasságot meg nem haladó, épített égéstermék-elvezető építése vagy az épített égéstermék-elvető 6,0 méter magasságig történő bővítése.

af) Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.

ag) Utcafronti kerítés, építése, átalakítása, felújítása, bővítése.

ah) Cégérek, cég- és üzletjelzések épületen való elhelyezése.

ai) Napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, egyéb gépészeti berendezés, áru- és pénzautomata épületen vagy épületben való elhelyezése.

aj) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló elhelyezése.

b) Az MépTv. 171. § hatálya alá tartozó rendeltetésmódosítás kivételével bármely építmény, építményrész, rendeltetési egység rendeltetésének megváltoztatása.

c) Reklámok és reklámeszközök elhelyezése.”

24. § (1) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a Trk. 46. § (5)- (6) bekezdésében előírtakat, illetve benyújtásra kerülő dokumentációban meg kell határozni az épületen esetlegesen elhelyezendő céginformációs táblák méretét, és az épületen történő elhelyezkedését. A döntésben szereplő céginformációs tábláknál nagyobb méretű, vagy azok az épületen eltérő helyen történő elhelyezése új bejelentési eljárás alapján lehetséges.”

(2) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 47. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kérelemnek tartalmaznia kell a Trk. 46. § (5)-(6) bekezdésében előírtakat (épülettől különálló reklámok és reklámeszközök esetén azokra értelmezve), illetve benyújtásra kerülő dokumentációban meg kell határozni az épületen esetlegesen elhelyezendő reklámok és reklámeszközök méretét, és az épületen történő elhelyezkedését. A döntésben szereplő reklámok és reklámeszközöknél nagyobb méretű, vagy azok az épületen eltérő helyen történő elhelyezése új bejelentési eljárás alapján lehetséges.”

(3) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 47. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni, valamint a reklám és reklámeszköz elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell . Az igazolás megkérése nélkül, vagy annak érvényességi ideje lejárta után az építési tevékenységet nem lehet megkezdeni. ”

(4) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 47. § (11) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:)

„h) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, ”

(5) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 47. § (11) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:)

„i) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit.
j) az épületen elhelyezendő, vagy attól különálló céginformációs táblák, reklámok, reklámeszközök kialakításának módját, épület megjelenését befolyásoló hatását.”

25. § A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 48. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Önkormányzat településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében a reklámeszköz elhelyezése szerinti ingatlan tulajdonosával és a reklámeszköz tulajdonosával szemben egyaránt eljárhat a mindenkor hatályos jogszabályokban megfogalmazottak szerint.”

26. § (1) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.

(3) A településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelet a 3. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.

1. melléklet a 14/2026. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 14/2026. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 14/2026. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

1

Az önkormányzati rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2026. szeptember 26. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás