2026. évi XV. törvény indokolás

A nemzetközi jogrend stabilitása, az emberi méltóság védelme és a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekkel szembeni következetes fellépés a XXI. század államainak közös erkölcsi és jogi felelőssége. Magyarország történelmi tapasztalatai, alkotmányos hagyományai és nemzetközi kötelezettségvállalásai egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy hazánk helye azon államok közösségében van, amelyek a jog uralmát nem csupán belső államszervezési elvként, hanem a nemzetek közötti együttműködés alapjaként is elismerik.

A Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása a nemzetközi közösség azon történelmi jelentőségű felismeréséből fakadt, hogy az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűntettek – így különösen a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények – nem maradhatnak következmények nélkül akkor sem, ha az elkövetők saját államuk védelmét vagy a nemzetközi rendszer töredezettségét kívánják felhasználni a felelősségre vonás elkerülésére.

Magyarország a Római Statútum elfogadásával világos és egyértelmű hitet tett amellett, hogy a nemzetközi jog nem pusztán az államok érdekeinek technikai koordinációja, hanem az emberi civilizáció közös erkölcsi minimumának jogi kifejeződése is. A Nemzetközi Büntetőbíróságban való részvétel ezért nem kizárólag külpolitikai vagy nemzetközi jogi kérdés, hanem értékválasztás: állásfoglalás az emberi méltóság sérthetetlensége, az áldozatok igazsághoz való joga és a büntetlenség kultúrájának elutasítása mellett.

A jelen törvényjavaslat célja, hogy Magyarország megerősítse elkötelezettségét e közös nemzetközi értékek iránt, és visszavonja a Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépésre irányuló döntést. A javaslat abból a meggyőződésből indul ki, hogy a nemzetközi jogrend erősítése, a multilaterális intézmények működőképességének fenntartása és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás támogatása összhangban áll Magyarország hosszú távú nemzeti érdekeivel, alkotmányos identitásával és nemzetközi tekintélyével.

A törvényjavaslat egyben annak kinyilvánítása is, hogy Magyarország a jövőben is aktív és felelős szereplője kíván maradni a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek. Egy olyan korszakban, amikor a fegyveres konfliktusok, a civil lakosság elleni támadások és a nemzetközi humanitárius jog megsértése ismét az európai és globális közbeszéd középpontjába kerültek, különös jelentősége van annak, hogy az államok ne gyengítsék, hanem erősítsék az elszámoltathatóság nemzetközi intézményeit.

Magyarország történelme arra tanít, hogy a jog hiánya mindig a kiszolgáltatottak tragédiájához vezet. A jog uralma viszont akkor őrzi meg hitelét, ha a legsúlyosabb bűnök esetében sem enged teret a büntetlenségnek. E törvényjavaslat ezért nem csupán egy korábbi, a nemzetközi közösség értékrendjével ellentétes döntés visszavonása, hanem hitvallás is amellett, hogy az igazságosság, az emberi méltóság és a nemzetközi együttműködés értékei Magyarország számára továbbra is iránytűként szolgálnak.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény szerinti felhatalmazó rendelkezés, amely alapján az Országgyűlés felhatalmazást ad a Statútum és a Megállapodás felmondására adott felhatalmazás visszavonására.

Hatályba léptető rendelkezés.

A törvény végrehajtásáért felelős miniszter megjelölése.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.