Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2026. (IX. 25.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésének szabályairól

2026.09.27.

[1] Onga Város Önkormányzata Képviselő-testülete a tulajdonában álló lakások és helyiségek átláthatóbb, a piaci viszonyokhoz igazodó kezelése érdekében, a bérleti viszonyainak rendezésére, a bérleti jogviszony létrejöttére, a bérlők és bérbeadó jogaira és kötelezettségeire és a bérleti díjra, továbbá a lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályokat egységesen tartalmazó új, a jogszabályi követelményeknek megfelelő rendeletet alkot.

[2] Onga Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1)-(2) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a bérlők és a bérbeadók érdekképviseleti szervezete véleményének kikérésével, az Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2022. (III.1.) önkormányzati rendelet 6. melléklet 1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Szociális Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya Onga közigazgatási területén, Onga Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében az e rendelet hatálya alá tartozó tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére a Képviselő-testület - az e rendeletben szabályozott kivételekkel - a polgármestert hatalmazza fel.

(3) Ahol az Ltv. a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a polgármester határozza meg.

3. § A tulajdonosi döntések előkészítésével és végrehajtásával a Képviselő-testület az Ongai Polgármesteri Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) bízza meg.

4. § A bérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásban foglalt bérleti szerződése hozza létre.

5. § (1) A Hivatal a lakásokat és helyiségeket érintő gazdálkodási feladatok ellátása, az egyes kérelmek vagy pályázatok elbírálása céljából személyes adatokat kezel.

(2) Személyes adatot kezelni csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. §-ában, valamint az Európai Unió 2016/679 számú általános adatvédelmi rendeletében foglalt követelményeknek megfelelően lehet.

2. A lakásbérlet létrejötte

6. § (1) A lakásbérleti jogviszony jogcíme:

a) piaci alapon történő bérbeadás,

b) közérdekű elhelyezés,

c) lakásbérleti jog folytatása.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló bérbe adható lakások nyilvántartását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

7. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt a lakások és a hozzá tartozó helyiségek használatáért bérleti díjat köteles fizetni. A fizetendő díj mértékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület jogosult a bérleti díj összegét évente egy alkalommal felülvizsgálni.

(3) A bérleti díj emelése esetén a bérlő jogosult az emelésre vonatkozó értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a bérleti szerződést 60 napos határidővel felmondani.

8. § (1) Lakásbérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb 3 évre vagy feltétel bekövetkeztéig köthető.

(2) A határozott idő lejártát követően a bérleti szerződés kérelemre, határozott időre, de legfeljebb 3 évre meghosszabbítható.

9. § Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.

10. § (1) Önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak ellenére a bérlő az önkormányzati lakást bérbeadja, az a bérlő lényeges kötelezettségszegésének minősül, mely esetben a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.

11. § (1) Nem létesíthető lakásbérleti jogviszony azzal a személlyel,

a) akinek, vagy a vele együtt költöző családtagjának önkormányzati tulajdonú lakásra bérleti jogviszonya áll fenn, kivéve, ha a bérleti jogviszony 60 napon belül megszűnik,

b) akinek az Önkormányzattal fennálló – vagy korábban fennállt – bérleti szerződésből eredően tartozása van, vagy a tartozásra vonatkozóan megkötött részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartotta be,

c) akinek az önkormányzattal szemben adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása vagy önkormányzat felé bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása áll fenn áll fenn,

d) akinek bérleti jogviszonya a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül neki felróható okból szűnt meg, illetve 5 éven belül önkormányzati tulajdonú lakásból kilakoltatás útján költöztették ki,

e) aki korábban az önkormányzati tulajdonú lakást rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapotban adta vissza, vagy azt elhagyta és onnan ismeretlen helyre távozott,

f) aki a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül eredményesen pályázott önkormányzati lakásra, és így bérbevételre volt lehetősége, de a szerződést önhibájából nem kötötte meg,

g) aki a kedvezőbb elbírálás érdekében, szándékosan valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott.

(2) Bérbeadó azonnali hatállyal felmondja a bérleti szerződést, ha a bérlő a jogosultságát vagy (1) bekezdésben meghatározott kizáró okokat illetően tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja az Önkormányzatot vagy a Hivatalt.

12. § (1) Önkormányzati lakás esetén a bérleti szerződés megkötésének feltétele 5 havi bérleti díjnak megfelelő mértékű óvadék megfizetése.

(2) Az óvadék a bérlő által okozott és meg nem térített károk, valamint a vállalt és nem teljesített kötelezettségek fedezetére szolgál.

(3) A szerződés tartama alatt az óvadék részben vagy egészben történő felhasználása esetén a bérlő köteles haladéktalanul az óvadékot az eredeti összegre kiegészíteni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani. Az óvadék igénybevétele a bérbeadót szerződésszegés esetén megillető egyéb jogokat nem érinti.

(4) A bérleti jogviszony megszűnését követően az óvadék igénybe nem vett összegét kamatmentesen, 15 napon belül vissza kell fizetni.

(5) Az óvadék kezelésére a Ptk. előírásait kell alkalmazni.

3. A felek jogai és kötelezettségei

13. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére a leltár- és állapotrögzítő jegyzőkönyv szerint tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni, melyet bérlő a jegyzőkönyvön aláírásával elismer. A lakás átadásakor észlelt, a rendeltetésszerű használatot akadályozó hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérlő és a bérbeadó azonban megállapodhat, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérlő ennek során felmerült és igazolt költségeit – a bérleti szerződésben rögzített módon – a bérleti díjban érvényesíti.

(2) Az Ltv.-ben megállapított bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő által történő teljesítése esetén, a szükségesen és igazoltan felmerült költségeket a bérlő – külön megállapodás alapján – a bérleti díjban érvényesítheti.

(3) A bérbeadó, az előző bérlő és a leendő bérlő írásban megállapodhatnak, hogy az előző bérlőt terhelő rendbetételi kötelezettséget a leendő bérlő térítés ellenében átvállalja.

14. § (1) Bérlő a lakást rendeltetésszerűen köteles használni, azt tisztán tartani. A bérleti jogviszony alatt köteles eleget tenni a lakás használatának feltételeit szabályozó egyéb jogszabályi rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak, így különös tekintettel a közegészségügyi, környezetvédelmi előírásoknak.

(2) A bérlő a szükséges rovar- és rágcsálóirtást köteles elvégeztetni.

(3) A bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni. Ezt a feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A távollét okának fennállását hitelt érdemlő módon kell igazolni. A 2 hónapot meghaladó indokolatlan távollét szerződésszegésnek minősül és megalapozza a bérleti szerződés felmondását.

15. § (1) A bérlő köteles a lakásra vagyonbiztosítást kötni, amelynek a biztosítási kötvényét a szerződés aláírásáig köteles bemutatni a bérbeadó részére. A vagyonbiztosításnak a bérleti jogviszony alatt folyamatosan fenn kell állnia, melyet a bérbeadó kérésére bérlő köteles igazolni.

(2) Amennyiben a nyertes pályázó a szerződés aláírásáig nem mutatja be a vagyonbiztosítási kötvényét, vagy nem fizeti meg az óvadékot, a bérbeadó erre további egy alkalommal 8 napos határidőt biztosítva írásban felhívja. A határidő eredménytelen eltelte után a pályázóval a bérleti szerződés nem köthető meg, a lakásra újabb pályázatot kell kiírni.

16. § A bérlő az önkormányzati bérlakásban kizárólag tulajdonos hozzájárulásával tarthat állatot.

17. § (1) A bérlő köteles gondoskodni szükség szerint a lakás burkolatainak, nyílászáróinak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. A bérbeadó köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak, valamint berendezéseinek pótlásáról, cseréjéről a bérlő jelzése alapján, amennyiben az a rendeltetésszerű használathoz szükséges.

(2) A bérlő az esetleges meghibásodásokról, valamint a rendeltetésszerű használatot akadályozó ok, körülmény fennállásáról haladéktalanul köteles a bérbeadót értesíteni.

(3) A bérlő a lakáson átalakítást és korszerűsítést a polgármester előzetes hozzájárulásával és – jogszabályban meghatározott esetekben – építésügyi hatósági eljárás lefolytatásával végezhet.

(4) A bérlő köteles a lakás használatával összefüggő közüzemi szolgáltatások díjait folyamatosan fizetni. A bérbeadó kérésére a bérlő köteles azt igazolni, hogy a közüzemi számlákat maradéktalanul megfizette. Az igazolást hitelt érdemlő módon kell megtenni, utolsó havi számlalevél és utolsó havi díj befizetéséről szóló bizonylat megküldésével.

(5) A bérlő a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének a közműszolgáltatóval kötött szerződésben betöltött jogi helyzetétől függetlenül köteles eleget tenni.

(6) A külön szolgáltatás díját a bérbeadó a bérleti szerződésben határozza meg.

18. § (1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését

a) rendszeres bérleményellenőrzés keretében évente 1 alkalommal és

b) bejelentés alapján, az abban foglaltak kivizsgálása érdekében ellenőrzi.

(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.

(3) Az épületben, lakásban, ezek berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartásából eredően keletkezett hiba kijavítása, vagy kár megtérítése a bérlőt terheli.

(4) A lakást a bérleti jogviszony megszűnését követően leltár- és állapotrögzítő jegyzőkönyvvel kell visszavenni. A jegyzőkönyv tartalmazza a lakás és a lakberendezési tárgyak tényleges állapotát és a kapcsolódó megállapításokat, a lakás bérbeadáskori állapotától való eltéréseket. A jegyzőkönyvet a jelen lévő felek írják alá. Amennyiben a volt bérlő az aláírást megtagadja, ezt a tényt a jegyzőkönyvre fel kell jegyezni.

19. § (1) A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

a) a bérlő és a befogadni engedett személyek nevét,

b) a lakás alapterületét, szoba és egyéb helyiségek számát, komfortfokozatát, társasház tulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,

c) a bérleti jogviszony tartamát,

d) a lakásbérleti jogcímét,

e) az esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését,

f) a lakbér mértékét naprakészen.

4. A jogcím nélküli, illetve önkényes lakáshasználat

20. § (1) Az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni. A használati díj összege a használat kezdetétől számított 2 hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbér összege, a 3-6. hónap közötti időtartamra havonta a lakbér kétszerese, a 7-12. hónap közötti időtartamra havonta a lakbér háromszorosa, a 13. hónaptól kezdődően havonta a lakás lakbérének ötszöröse.

(2) Önkényes beköltöző a beköltözés napjától lakáshasználati díjként az (1) bekezdés szerinti lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(3) A polgármester az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a jogellenes használat kezdetétől, illetve tudomására jutástól számított 30 napon belül köteles intézkedni a lakás kiürítése iránt.

5. A lakásba befogadás, a tartási szerződés feltételei, a bérlőtársi jogviszony létesítése

21. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhatja az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket. Bérlő köteles a befogadást a bérbeadónak haladéktalanul írásban bejelenteni.

(2) A bérlő az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyeket a Hivatalhoz írásban – postai úton, személyesen vagy a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton – benyújtott kérelmére a polgármester írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha

a) a befogadandó személy az ország területén rendelkezik másik ingatlan vagy ingatlan tulajdoni hányad tulajdonjogával,

b) a befogadandó személynek az önkormányzattal szemben adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása vagy önkormányzat felé bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása áll fenn áll,

c) a befogadandó személy a (4) bekezdés szerinti jognyilatkozatot nem írja alá.

(4) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személy a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthat igényt, a bérleti jogviszonyt nem folytathatja, a lakásból 3 napon belül köteles kiköltözni. Ezen feltételek elfogadásáról a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell a befogadandó személynek.

(5) A befogadás tényével a befogadott nem válik bérlőtárssá, azonban a lakásra vonatkozó fizetési kötelezettségek vonatkozásában a bérlővel egyetemlegesen felel.

(6) Amennyiben a bérlő az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül fogad be valakit, a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül felmondhatja.

(7) Bérbeadó (6) bekezdés szerinti felmondási jogának gyakorlása előtt köteles a bérlőt 15 napos határidő tűzésével felhívni, hogy a jogszabályellenes helyzetet szüntesse meg. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt az (6) bekezdés szerint felmondja.

22. § (1) A bérlő a lakásbérleti jogviszony folytatása ellenében – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával – tartási szerződést köthet.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha:

a) az eltartó önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből ráháruló anyagi terhek viselését vállalja, vagy

b) a bérlő életkora vagy egészségügyi, szociális és egyéb körülményei alapján tartásra nem szorul,

c) a bérlő tartásáról (tartási, gondozási szerződés alapján) más személy gondoskodik.

23. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakásokra bérlőtársi szerződés köthető a lakás bérbeadását megelőzően, vagy a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt.

(2) Bérlőtársi jogviszony a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlőtárs egybehangzó akaratnyilvánításával, írásban foglalt megállapodással köthető.

(3) Bérlőtársi szerződés már fennálló bérleti jogviszony esetén akkor köthető, ha a bérlőnek lakbér és közüzemi díj tartozása nem áll fenn.

6. Piaci alapon történő bérbeadás

24. § (1) Az 1. melléklet 1. pontjában szereplő bérlakások bérbeadására piaci alapon, pályázati eljárás keretében kerül sor.

(2) Pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázati feltételeknek megfelel.

(3) A pályázat kiírásáról pályázati hirdetmény útján a Hivatal gondoskodik a hirdetmény helyben szokásos módon történő közzétételével.

(4) A pályázati hirdetményt úgy kell közzétenni, hogy a pályázatok benyújtására legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

25. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, szobaszámát, műszaki állapotát,

b) a havi bérleti díj és az óvadék összegét,

c) a bérleti jogviszony időtartamát és egyéb feltételeit,

d) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

e) a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását.

(2) Önkormányzati lakás bérbevételére pályázatot postai úton, személyesen vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton lehet benyújtani a Hivatalba.

26. § A bérlő személyéről a Pénzügyi és Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslatának figyelembe vételével a polgármester dönt. A polgármester a Bizottság javaslatától eltérhet.

7. Közérdekű elhelyezés

27. § (1) Lakásbérleti jogviszony létesíthető közérdekű célból, különösen az Önkormányzattal, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasággal vagy az Önkormányzat közigazgatási területén működő költségvetési szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személlyel.

(2) A közérdekű elhelyezésre szolgáló lakásokat a rendelet 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(3) Közérdekű elhelyezés esetén a bérbeadás iránti kérelmet írásban, postai úton, személyesen vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton lehet benyújtani a Hivatalba.

(4) Közérdekű elhelyezés céljára lakást az (1) bekezdés szerinti jogviszony betöltésének időtartamára lehet bérbe adni.

(5) A bérleti jogviszony megszűnik a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével. A lakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnését követően elhelyezésre, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(6) Közérdekű elhelyezés céljából történő bérbeadásra a rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) a lakásba a bérlő az Ltv. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon valamint élettársán kívül mást nem fogadhat be,

b) a lakásra bérlőtársi szerződés nem köthető,

c) a bérlő mentesül az óvadék megfizetési kötelezettség alól.

(7) A bérlő házastársa a házasság jogerős felbontása után, illetve az élettárs az életközösség megszűnését követően elhelyezésre, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(8) A bérlő kijelöléséről a Bizottság javaslatára a polgármester dönt.

8. A lakásbérlet megszűnése

28. § (1) A határozott időre létrejött lakásbérleti jogviszony megszűnik a bérleti szerződésben meghatározott időpontban, feltétel bekövetkezésének napján, ha az nem kerül meghosszabbításra.

(2) A szerződésben meghatározott idő lejárata előtt is megszűnik a lakásbérleti jogviszony

a) a bérbeadó vagy a bérlő felmondásával,

b) a felek közös megegyezésével,

c)a bérlő halálával.

29. § (1) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő 2 havi lakbértartozást halmoz fel, vagy nem teljesíti a jelen rendeletben meghatározott kötelezettségeit.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén a bérbeadó a bérlőt a teljesítésre írásban felszólítja. Ha a bérlő a felszólításban foglaltaknak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat azzal, hogy a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.

(3) Amennyiben a bérlő a felmondási idő lejárta előtt a lakbér vagy a közüzemi díjtartozást rendezi, vagy annak kiegyenlítése érdekében részletfizetési megállapodást köt, a bérleti jogviszony a szerződésben megállapított feltételek szerint folytatható.

30. § A jelen rendeletben nem rögzített egyéb felmondási okokat az Ltv. 23-26. §-a szabályozza.

31. § Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála következtében szűnt meg, a lakásban visszamaradó, a bérbeadó által befogadott és életvitelszerűen a lakásban lakó, az Ltv. 21. § (2) bekezdésében megjelölt személyek – eltérő megállapodás hiányában – az alábbi sorrendben jogosultak a lakásbérleti jog folytatására: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, a bérlő szülője.

32. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála következtében szűnik meg és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, vagy elhelyezésre tarthatna igényt, a lakásban lakó személy, ennek hiányában a bérlő örököse vagy hozzátartozója a lakást kiürítve, a lakásban maradt hagyatéki tárgyak elszállításával, a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától, vagy a hagyatéki ügyben eljáró hatóságnál – hagyaték hiányában a hozzátartozó által tett – nemleges nyilatkozat felvételének dátumától számított 30 napon belül köteles a bérbeadónak visszaadni.

(2) Amennyiben hagyatéki eljárás indul, úgy a bérlő elhalálozásának napjától a bérlemény visszaadásának napjáig terjedő időszakra a lakás üzemeltetési és fenntartási költsége, valamint a bérleti díj a lakás használóját terheli.

9. A helyiségbérlet szabályai

33. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, a felek jogaira és kötelezettségeire, a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni a jelen alcímben foglalt eltérésekkel.

(2) Helyiségbérleti szerződés csak határozott időre köthető.

(3) A helyiség csak olyan tevékenységre adható bérbe, amelyre jellege, helye, mérete és infrastruktúrája szerint alkalmas.

(4) Helyiség lakás céljára nem adható bérbe.

(5) A bérleti jogviszony fennállása alatt a nem lakás céljára szolgáló helyiségek használatáért bérleti díjat kell fizetni.

(6) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján közérdekből, a helyi közszolgáltatások biztosítása, illetve kötelező elhelyezési feladatok megoldása érdekében a (1)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

34. § (1) A bérlő a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a Képviselő-testület hozzájárulásával másik önkormányzati tulajdonú helyiségre elcserélheti vagy a helyiség eredeti bérleti jogát átruházhatja a bérleti szerződésben foglalt időtartamra.

(2) A Képviselő-testület a nem lakás céljára szolgáló helyiségek cseréjéhez vagy a helyiség eredeti bérleti jogának átruházásához akkor járulhat hozzá, ha az új bérlő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, valamint a felek külön-külön az éves bérleti díjnak megfelelő összegű egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizeti az önkormányzatnak.

35. § Az önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

36. § (1) A rendelet 3. melléklet 1. pontjában meghatározott nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására pályázati eljárás keretében kerülhet sor.

(2) Pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázati feltételeknek megfelel.

(3) Bérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb 5 évre vagy feltétel bekövetkeztéig köthető.

37. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, helyrajzi számát, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét,

b) a bérleti jogviszony időtartamát,

c) a pályázni jogosultak körét,

d) a licit alapját képező bérleti díjat és az óvadék összegét,

e) a szerződéskötési biztosíték összegét,

f) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét,

g) a licittárgyalás helyét, időpontját,

h) tájékoztatást, hogy a pályázatot az nyeri meg, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot, vagy a legmagasabb havi bérleti díj megfizetése mellett a legtöbb havi bérleti díj előre történő megfizetését vállalja,

i) a versenytárgyalás eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását.

(2) A helyiségek tevékenységhez kötötten is bérbe adhatóak.

(3) A pályázatot postai úton, személyesen vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton lehet benyújtani a Hivatalba.

(4) A pályázati eljárás egy – a pályázati hirdetményben foglalt feltételeknek megfelelő – pályázat esetében is eredményesnek nyilvánítható.

(5) A szerződéskötési biztosíték a bérlemény bérleti díjának induló licitösszegével egyező összeg.

38. § (1) A versenytárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt határidőben és tartalommal benyújtotta, köztartozásmentes, valamint az adott helyiségre a szerződéskötési biztosítékot a licittárgyalás megkezdése előtt az Önkormányzat részére megfizette.

(2) A pályázatot az nyeri meg, aki

a) a legmagasabb havi bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot, vagy

b) a legmagasabb havi bérleti díj megfizetése mellett a legtöbb havi bérleti díj előre történő megfizetését vállalja.

(3) A pályázati eljárás tárgya a meghirdetett helyiség havi minimum bérleti díja (a licit induló összege), melyet a Képviselő-testület határoz meg.

(4) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A versenytárgyalás végén a nyertest és a második helyezettet kell kihirdetni, az általuk befizetett szerződéskötési biztosíték összegét a bérleti szerződés megkötéséig letétben kell tartani. A szerződéskötési biztosíték összegét a további pályázók részére a versenytárgyalást követően 8 napon belül vissza kell fizetni.

(5) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével 8 napon belül kell megkötni. A szerződés határidőben történő megkötése esetén a második helyezett pályázó részére a szerződéskötési biztosíték összegét haladéktalanul vissza kell fizetni.

(6) A szerződés megkötésének további feltétele

a) a 39. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott óvadék megfizetése és

b) vagyonbiztosítási szerződés megkötése.

(7) Amennyiben a versenytárgyalás nyertese – neki felróható okból – visszalép, úgy az általa letétbe helyezett szerződéskötési biztosítékot elveszíti. Ebben az esetben a bérbeadó jogosult a második helyezett pályázónak a bérleti szerződés megkötésére 5 napon belül ajánlatot tenni, aki – a neki felróható okból történő – visszalépése esetén az általa letétbe helyezett szerződéskötési biztosítékot szintén elveszíti.

(8) A szerződéskötési biztosíték összegét a szerződést kötő pályázó esetében a bérleti díjba be kell számítani.

(9) A versenytárgyalást akkor is eredményesnek kell tekinteni, ha a tárgyaláson csak egy pályázó jelenik meg.

(10) A versenytárgyalást eredménytelenné kell nyilvánítani, ha a tárgyaláson egy pályázó sem jelenik meg.

39. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg óvadékot kell fizetni.

(2) Az óvadék összege a bérleti szerződés megkötésekor érvényes havi bérleti díj összegének ötszöröse.

40. § (1) A rendelet 3. melléklet 2. pontjában meghatározott nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására

a) alkalmi bérlet vagy

b) eseti bérlet útján kerülhet sor.

(2) A bérbeadás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

41. § (1) Alkalmi bérlet esetében a helyiség elsődlegesen közművelődési, kulturális és sporttevékenység céljára adható bérbe rendszeres jelleggel nyújtott, a lakosság számára nyitott, térítésköteles szolgáltatásnyújtás esetén.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, megnevezését, címét, székhelyét, telefonszámát, e-mail-címét, nem magánszemély kérelmező esetén adószámát, bankszámla szerződési kötelezettség alá eső személyek bankszámlaszámát,

b) a bérelni kívánt helyiség megnevezését,

c) a bérlet célját,

d) a bérlettel érintett alkalmak időtartamát,

e) a bérlettel érintett alkalmak gyakoriságát és a tervezett szolgáltatási napokat,

f) a szolgáltatáshoz igényelt infrastruktúrát.

(3) A kérelmet a bérlet tervezett kezdete előtt legalább 8 nappal írásban – személyesen, postai úton, vagy Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton – kell benyújtani a Hivatalba.

(4) A bérlő a bérleti díjat a tárgyhónapot követően fizeti meg a bérbeadó részére.

(5) A fizetendő bérleti díj mértékét a Képviselő-testület határozza meg.

42. § (1) Eseti bérbeadáskor a bérbeadás egybefüggően a 24 órát nem haladja meg.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, megnevezését, címét, székhelyét, telefonszámát, e-mail-címét, nem magánszemély kérelmező esetén adószámát, bankszámla szerződési kötelezettség alá eső személyek bankszámlaszámát,

b) bérelni kívánt helyiség megnevezését,

c) bérlet tervezett időpontját és időtartamát,

d) bérlet célját.

(3) A kérelmet a bérlet tervezett kezdete előtt legalább 8 nappal írásban – személyesen, postai úton, vagy Dáptv- ben meghatározott elektronikus úton – kell benyújtani a Hivatalba.

(4) A bérlő a bérleti díjat a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg köteles megfizetni.

(5) A bérlő a bérleti díj (4) bekezdés szerinti megfizetésével egyidejűleg óvadékot köteles fizetni. A fizetendő bérleti díj és óvadék mértékét a Képviselő-testület határozza meg.

(6) A bérbeadó jogosult az óvadékot felhasználni, amennyiben a bérleti szerződés megszűnésekor a helyiség állaga – beleértve a takarítás költségét is – anyagi ráfordítást igényel. A fel nem használat óvadékot 15 napon belül a Bérlőnek vissza kell fizetni.

10. Lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

43. § (1) Lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítés lebonyolításával a Képviselő-testület a Hivatalt bízza meg.

44. § (1) A lakás forgalmi értékét értékbecsléssel foglalkozó gazdálkodó szervezet állapítja meg.

(2) Az értékbecslés elkészítése során figyelemmel kell lenni az Ltv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokra.

(3) A kikiáltási ár az (1) bekezdésben megállapított forgalmi érték figyelembevételével kerül meghatározásra.

(4) Önkormányzati ingatlan megvásárlásához önkormányzati támogatás és kölcsön nem igényelhető.

(5) Önkormányzati ingatlan elidegenítésekor a vételár megfizetése pénzintézeti átutalás útján teljesítendő.

11. Lakások elidegenítésének részletes szabályai

45. § (1) Az Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakás elidegenítése esetén az elővásárlási jog gyakorlására jogosultat a Hivatal ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történt kijelölésről.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más jellemző adatait (cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, komfortfokozat) az épület, a lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

b) vételárát, a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,

c) a fizetési feltételeket.

(3) A jogosult a megküldött árajánlat elfogadásáról a kézhezvételtől számított 60 napon belül nyilatkozhat. A bérbeadó az érdekelt kérelmére – indokolt esetben – a nyilatkozattételre és a szerződés megkötésére előírt határidőt egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

(4) Amennyiben a jogosult a megadott határidőn belül nem tesz – személyesen, postai úton, vagy Dáptv- ben meghatározott elektronikus úton – az ajánlat elfogadásának minősülő írásbeli nyilatkozatot, az ingatlant az önkormányzat az ajánlatnak megfelelően, vagy annál számára kedvezőbb feltételek mellett elidegenítheti.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a nyugdíjas vagy a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő jogosult esetében.

(6) Az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítése esetében a lakás vételárának meghatározására a rendelet 44. § (1) bekezdése az irányadó azzal, hogy abból le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai igazolt költségeinek az értékét.

(7) Az elővásárlási joggal érintett lakás elidegenítése során a vételár megfizetése történhet egy összegben, vagy – a jogosult kérelmére – részletfizetés is engedélyezhető.

(8) Részletfizetés esetén az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetni. A vételárhátralékot - a Ptk. szerinti kamattal növelten - a vevőnek tizenöt év alatt kell kiegyenlítenie, havonta fizetendő egyenlő részletekben.

(9) A vételár egy összegben való megfizetése esetén a vevőt a vételárból 5 százalék árengedmény illeti meg.

(10) A vételárhátraléknak a vállalt határidő előtt történő teljes összegű kiegyenlítése esetén a vevőt a teljes összegű kiegyenlítéskor fennálló tartozás után a szerződés megkötésétől számított

a) 1 éven belül 5 %,

b) 2 éven belül 2 %

engedmény illeti meg.

(11) Amennyiben a lakás értékesítése részletfizetés lehetőségének biztosítása mellett történik, az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

46. § Üresen álló lakás a Képviselő-testület határozata alapján, versenytárgyalás útján értékesíthető a 47. §-ban foglaltak szerint.

47. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) az ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét,

b) a kikiáltási árat,

c) a versenytárgyalás helyét és időpontját,

d) a licitlépcső mértékét,

e) a pályázaton való részvétel feltételeit,

f) az ingatlan megtekintésének lehetőségét,

g) a szerződéskötési biztosítékra vonatkozó előírásokat,

h) tájékoztatást, hogy a pályázatot az nyeri meg, aki a legmagasabb összegű vételárra tesz ajánlatot,

i) tájékoztatást arról, hogy a pályáztató a szerződés megkötésétől az ok megjelölése nélkül elállhat.

(2) A pályázaton résztvevő a licitálást megelőzően köteles a kikiáltási ár 5 %-ának megfelelő összegű szerződéskötési biztosítékot letétbe helyezni. A szerződéskötési biztosíték a szerződés teljesítésekor a nyertes pályázónál a vételár részeként beszámításra, nem nyertes pályázók esetében visszafizetésre kerül. A szerződéskötési kötelezettség elmulasztása esetén a szerződéskötési biztosíték a pályáztatót illeti.

(3) A kikiáltási ár nem lehet kevesebb, mint a 44. § (1) bekezdés szerinti forgalmi érték. A kikiáltási árat és a licitlépcsőt a Képviselő-testület határozza meg.

(4) Az ingatlan vételi jogát az nyeri el, aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi. A nyertes pályázót a pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli.

(5) A vevőnek az általa vállalt összeget a licittárgyalás napjától számított 15 napon belül kell az Önkormányzat részére megfizetni. Amennyiben a vételár banki kölcsön útján kerül megfizetésre, a teljesítésre 90 nap áll rendelkezésére, mely határidő különösen indokolt esetben – kérelemre – egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható.

(6) Amennyiben a versenytárgyalás nyertese nem él vételi jogával, a soron következő további két legmagasabb ajánlatot tevő kaphat vételi lehetőséget. Amennyiben a három ajánlattevő közül egyikkel sem jön létre az adásvételi szerződés, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni és a pályázati eljárást meg kell ismételni.

(7) A versenytárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a tárgyalás levezetője, a nyertese, a további két legjobb ajánlatot tevő és a jegyzőkönyvvezető köteles aláírni.

12. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

48. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiségek versenytárgyalás útján történő elidegenítése során a Rendelet 45–46. §-ában foglaltak alkalmazandók a jelen §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) Az elővásárlási joggal terhelt helyiség elidegenítése során jogosult a megküldött árajánlat elfogadásáról a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozhat.

(3) Ha az ingatlant az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, írásbeli kérelmére – legfeljebb egy év időtartamra – részletfizetési kedvezmény illeti meg. Részletfizetés esetén a szerződéskötéskor a vevő a vételár 60 %-át köteles megfizetni. A vételárhátralékot havonta egyenlő részletekben a Ptk. szerinti kamat mértékével növelten kell megfizetnie.

13. A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról

49. § Az Önkormányzat az Ltv. 62. § (1)-(2) bekezdése alá tartozó lakóépületeinek (a bennük lévő lakásoknak) elidegenítéséből származó bevételei felhasználásáról a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt.

14. Záró rendelkezések

50. §1

51. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 16/2026. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez

1. Piaci alapon bérbe adható lakások:

A

B

C

Cím

Helyrajzi szám

Alapterület

1

3562 Onga, Gyöngyvirág utca 4. I. ép. fsz. 1.

123/1

70 m2

2

3562 Onga, Gyöngyvirág utca 4. I. ép. fsz. 2.

123/1

70 m2

3

3562 Onga, Gyöngyvirág utca 4. I. ép. 1. em. 1.

123/1

70 m2

4

3562 Onga, Gyöngyvirág utca 4. I. ép. 1. em. 2.

123/1

70 m2

5

3562 Onga, Gyöngyvirág utca 4. II. ép. fsz. 1.

123/1

70 m2

6

3562 Onga, Gyöngyvirág utca 4. II. ép. fsz. 2.

123/1

70 m2

7

3562 Onga, Gyöngyvirág utca 4. II. ép. 1. em. 1.

123/1

70 m2

8

3562 Onga, Gyöngyvirág utca 4. II. ép. 1. em. 2.

123/1

70 m2

9

3562 Onga, Gyöngyvirág utca 4. III. ép. fsz. 1.

123/1

70 m2

10

3562 Onga, Gyöngyvirág utca 4. III. ép. fsz. 2.

123/1

70 m2

11

3562 Onga, Gyöngyvirág utca 4. III. ép. 1. em. 1.

123/1

70 m2

12

3562 Onga, Gyöngyvirág utca 4. III. ép. 1. em. 2.

123/1

70 m2

13

3562 Onga, József Attila utca 14.

25

3314 m2

14

3562 Onga, Petrovics utca 34.

609/1/A

180 m2

2. Közérdekű célból bérbe adható lakások:

A

B

C

Cím

Helyrajzi szám

Alapterület

1

3562 Onga, Rózsa utca 20.

171/3

91 m2

2

3562 Onga, Rózsa utca 20/a.

171/4

110 m2

2. melléklet a 16/2026. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérének mértéke

A

B

Lakásbérleti jogviszony jogcíme

Lakbér mértéke (Ft/m² /hó)

1

Piaci alapon bérbeadott lakás

1.210,- Ft/m²/hó

2

Közérdekű célból, önkormányzati érdekből bérbeadott lakás

1.210,- Ft/m²/hó

3. melléklet a 16/2026. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez

1. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek:

A

B

C

Cím

Helyrajzi szám

Alapterület

1

3562 Onga, Rákóczi Ferenc utca 22/A.

247/1

161 m2

2

3562 Onga, Dózsa György utca

61

25 m2

2. Eseti és alkalmi jelleggel bérbeadható, nem lakás céljára szolgáló helyiségek:

1

Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Ház és Könyvtár - nagyterem

2

Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Ház és Könyvtár - előtér

3

Ócsanálosi Közösségi Ház - főépület, filagória, melléképület

4

Ócsanálosi Közösségi Ház - filagória, melléképület

5

Kóczán-kastély - étkező

6

Onga Városi Sportcentrum - füves centerpálya öltözővel

7

Onga Városi Sportcentrum - filagória, szalonnasütő, mellékhelyiség

8

Onga Városi Sportcentrum - filagória, szalonnasütő, mellékhelyiség, öltöző

9

Darvas Közösségi Ház és Múzeum és Pálinkamúzeum udvara - filagória, kemence, mellékhelyiség

1

Az 50. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás