Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2026. (X. 13.) önkormányzati rendelete
a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének szabályairól szóló 20/2020. (V. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] A XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének szabályairól szóló 20/2020. (V. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelet megalkotásának célja a gyakorlati tapasztalatok beépítése a rendelet szövegébe, valamint a bérleti díj sávok meghatározásának alapjául szolgáló összegek rögzítése.
[2] A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének szabályairól szóló 20/2020. (V. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet) 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Lakásleadás feltételével meghirdetett pályázat nyertese és a lakásleadás nélkül megpályázható lakásra nyertes olyan pályázó, akinek van leadandó lakása, legfeljebb öt évre szóló határozott bérleti jogot szerez. E szabály alkalmazandó abban az esetben is, ha a pályázat nyertese a leadott lakásra határozatlan idejű bérleti joggal rendelkezett.
(2) A lakásleadás nélkül megpályázható lakás – az (1) bekezdésben meghatározott azon eset kivételével, amikor leadandó lakással rendelkezik a nyertes pályázó – határozott időre, egy évre adható bérbe, a szerződéses feltételek teljesítése esetén a bérleti szerződés további négy évvel meghosszabbítható.”
2. § A Lakásrendelet 12. §-a a következő (9c) bekezdéssel egészül ki:
„(9c) Másik önkormányzati bérlakásra bérlőtársi jogviszonyban pályázók esetén a pályázat érvényes akkor is, ha a bérlőtársként megjelölt pályázók közül csak az egyik fél rendelkezik a (9) vagy (9a) bekezdésben előírt minimális időtartamban kerületi lakóhellyel.”
3. § A Lakásrendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4. § A Lakásrendelet 20. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Költségelvű bérleti díjat köteles fizetni az a személy,
a) akinek és a vele együtt lakó személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – meghaladja a 71.250 Ft-ot, egyedülálló esetében a 85.500 Ft‑ot, de nem éri el a 114.000 Ft-ot, egyedülálló esetén a 142.500 Ft-ot, és a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor vagy a szerződés felülvizsgálatakor 7.125.000 Ft-nál nagyobb összegű, vagy
b) aki a méltányolható lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik, és a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján szociális alapú lakbérre lenne jogosult.”
5. § A Lakásrendelet 20. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni az a személy,
a) akinek és a vele együtt lakó személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a bérbeadáskor – vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor – meghaladja a 114.000 Ft-ot, egyedülálló esetében a 142.500 Ft-ot, vagy
b) aki a méltányolható lakásigény mértékénél nagyobb szobaszámú lakásban lakik, és a lakásban lakók egy főre jutó jövedelme alapján költség alapú lakbérre lenne jogosult.”
6. § A Lakásrendelet 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogszabály alapján bérlőkijelölésre jogosult a bérlőkijelölési jog gyakorlására megjelölt határidőt követő naptól a bérleti szerződés megkötésének napjáig köteles megtéríteni a Bérbeadó részére kiszámlázott közüzemi díjakat és közös költséget, amennyiben
a) a kijelölésre meghatározott határidőn belül nem jelöl ki új bérlőt,
b) a jogosultságát nem igazolja,
c) határidőn belül jelöl bérlőt, de az általa közölt adatok alapján a bérleti szerződés nem köthető meg, vagy
d) határidőn belül jelöl bérlőt, de a kijelölt bérlő a bérleti szerződést nem köti meg.”
7. § A Lakásrendelet 37. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Passzív lakás és a Klapka Központban lévő lakás bérbeadására nem alkalmazhatók e rendelet 20. § (1)–(9) bekezdéseiben, 21. §-ában és 22. §-ában meghatározott rendelkezések.”
8. § A Lakásrendelet 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bérleti jog pályázati eljárás útján nyerhető el határozott időre. A lakásbérleti szerződés az előtakarékossági jogviszony lejáratának napjáig, de legfeljebb nyolc éves időtartamra köthető, amely további két évre meghosszabbítható a bérlőtársak részére, amennyiben a bérleti jogviszony időtartama alatt minden szerződéses feltételt maradéktalanul teljesítettek.”
9. § A Lakásrendelet 45. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) A bérlőnek – ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel – közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozatot kell tennie.”
10. § A Lakásrendelet 46. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést – tulajdonosi hozzájárulásban meghatározott határidőn belül – önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül és az érvénytelenül pályázók részére – második helyezettet kivéve – a licittárgyalást követő legkésőbb nyolc napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.”
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
