Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása
(2026. július 13.)1
[1] Az Országgyűlés megállapítja, hogy a jogállami demokrácia helyreállítása érdekében olyan szabályozás megalkotása szükséges, amely megteremti az állam alkotmányos működésének kereteit, valamint elősegíti az alkotmányos intézményrendszer felülvizsgálatát és megújítását.
[2] Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom kinyilvánítja azon szándékát, hogy széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést követően megalkotja Magyarország új Alkotmányát, amely a népszuverenitás, a hatalommegosztás, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmére épül.
[3] A jelen módosítás célja, hogy az új Alkotmány hatálybalépéséig biztosítsa az állam jogszerű működéséhez szükséges elengedhetetlen intézményi feltételeket, továbbá megteremtse az alkotmányos demokrácia helyreállításának alapjait.
[4] Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:
Az Alaptörvény XXIII. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen.
(2) Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak.
(3) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(4) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(5) Magyarországon menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(6) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
(7) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
(8) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
(9) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.
(10) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.”
Az Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával kilenc évre választja. Az Alkotmánybíróság tagját e tisztségre nem lehet újraválasztani. Az Alkotmánybíróság a tagjai közül három évre megválasztja az Alkotmánybíróság elnökét, aki e tisztségre újraválasztható. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik.”
Az Alaptörvény 25. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
(2) A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról és törvényben meghatározott egyéb ügyben.
(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
(4) A bírósági szervezet többszintű.
(5) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.
(6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül hat évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem választható újra. A köztársasági elnök a bírák által – sarkalatos törvényben meghatározott módon – jelölt legfeljebb három személy egyikét javasolja az Országos Bírósági Hivatal elnökének. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Országos Bírói Tanács tagja a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják.
(7) Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megbízatása – sarkalatos törvényben meghatározott módon – megszűnik
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) a bírói szolgálati viszonya megszűnésével,
c) lemondással,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) felmentéssel,
f) a tisztségtől való megfosztással,
g) bírói kezdeményezésre, visszahívással.
(8) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.
(9) A bíróságok szervezetének, igazgatásának és központi igazgatása felügyeletének, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.”
(1) Az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kúria elnökét a bírák közül hat évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnöke nem választható újra. A köztársasági elnök a bírák által – sarkalatos törvényben meghatározott módon – jelölt legfeljebb három személy egyikét javasolja a Kúria elnökének. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
(2) Az Alaptörvény 26. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kúria elnökének megbízatása – sarkalatos törvényben meghatározott módon – megszűnik
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) a bírói szolgálati viszonya megszűnésével,
c) lemondással,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) felmentéssel,
f) a tisztségtől való megfosztással,
g) bírói kezdeményezésre, visszahívással.”
Az Alaptörvény a következő 42. cikkel egészül ki:
(1) A közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működik.
(2) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal független, törvényben meghatározottak szerint az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének érvényesítője.
(3) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal törvényben meghatározottak szerint
a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,
b) közvádat képvisel a bírósági eljárásban,
c) közvagyon-visszaszerzési és -védelmi feladatokat lát el.
(4) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja meg.
(5) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(6) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal személyi állományának tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(7) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szervezetére, működésére, elnökére és elnökhelyettesei jogállására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”
(1)2
(2) Az Alaptörvény „ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK” része a következő 34–39. ponttal egészül ki:
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításával megállapított 24. cikk (8) bekezdését – a 36. pontban foglalt kivétellel – első alkalommal az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követően megválasztott tagjai tekintetében kell alkalmazni.
Ha az Alkotmánybíróság tagja az Alaptörvény tizenhetedik módosítása hatálybalépésének napján már betöltötte a hetvenedik életévét, megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő második hónap első napján megszűnik. Ha az Alkotmánybíróság – az Alaptörvény tizenhetedik módosítása hatálybalépésekor – hivatalban lévő tagja az Alaptörvény tizenhetedik módosítása hatálybalépését követően tölti be hetvenedik életévét, megbízatása a hetvenedik életévének betöltésének napján szűnik meg.
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításával megállapított 25. cikk (6) bekezdését első alkalommal az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követően megválasztott Országos Bírósági Hivatal elnöke tekintetében kell alkalmazni.
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításával megállapított 26. cikk (3) bekezdését első alkalommal az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követően megválasztott Kúria elnöke tekintetében kell alkalmazni.
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításával megállapított XXIII. cikk (2) bekezdése nem érinti az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépésekor országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező országgyűlési képviselők – az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépésekor fennálló – országgyűlési képviselői megbízatását.”
a)3
b) T) cikk (1) bekezdésében a „ , valamint” szövegrész helyébe a „kihirdetésének szabályait, valamint törvény eltérően is megállapíthatja” szöveg,
c) 1. cikk (2) bekezdés e) pontjában az „ügyészt, az” szövegrész helyébe az „ügyészt, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és elnökhelyetteseit, az” szöveg,
d) 7. cikk (1) bekezdésében az „ügyészhez és” szövegrész helyébe az „ügyészhez, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökéhez és” szöveg,
e)4
f) 24. cikk (2) bekezdés e) pontjában az „ügyész vagy” szövegrész helyébe az „ügyész, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke vagy” szöveg,
g) 24. cikk (5) bekezdés b) pontjában az „ügyész vagy” szövegrész helyébe az „ügyész, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke vagy” szöveg,
h) 29. cikk (1) bekezdésében a „független, az” szövegrész helyébe a „független, törvényben meghatározottak szerint az” szöveg,
i) 29. cikk (2) bekezdés b) pontjában a „képviseli a közvádat” szövegrész helyébe a „közvádat képvisel” szöveg,
j)5
k)6
l)7
m)8
n)9
lép.
Hatályát veszti az Alaptörvény
1. I) cikk (4) bekezdésében a „sarkalatos” szövegrész,
2. VI. cikk (4) bekezdésében a „sarkalatos” szövegrész,
3. 1. cikk (2) bekezdés e) pontjában az „és elnökét” szövegrész,
4.10
5.11
6. 7. cikk (3) bekezdésében a „sarkalatos” szövegrész,
7. 29. cikk (1) bekezdésében a „kizárólagos” szövegrész,
8. 37. cikk (4) és (5) bekezdése,
10. 40. cikkében a „sarkalatos” szövegrész,
11. 41. cikk (1) bekezdésében a „sarkalatos” szövegrész,
12. 41. cikk (5) bekezdésében a „sarkalatos” szövegrész,
13. 41. cikk (6) bekezdésében a „sarkalatos” szövegrész,
14. 43. cikk (4) bekezdésében a „sarkalatos” szövegrész,
15. 44. cikk (3) bekezdése,
16. 52. cikk (5) bekezdésében a „sarkalatos” szövegrész,
17. 53. cikk (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „sarkalatos” szövegrész,
18. 54. cikk (1) bekezdésében a „sarkalatos” szövegrész,
19. 54. cikk (8) bekezdésében a „sarkalatos” szövegrész.
(1) Az Alaptörvény e módosítása – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 6. cikk (1) bekezdése, a 7. cikk a), e) és j)–n) pontja, valamint a 8. cikk 4. és 5. pontja 2026. október 1-jén lép hatályba.
(3) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.
(4) Az Alaptörvény e módosításának hatálybalépésével egyidejűleg az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét a hivatalos lapban közzé kell tenni.
Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását az Országgyűlés a 2026. július 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2026. július 18.
A 6. cikk (1) bekezdése a 9. cikk (2) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.
A 7. cikk a) pontja a 9. cikk (2) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.
A 7. cikk e) pontja a 9. cikk (2) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.
A 7. cikk j) pontja a 9. cikk (2) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.
A 7. cikk k) pontja a 9. cikk (2) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.
A 7. cikk l) pontja a 9. cikk (2) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.
A 7. cikk m) pontja a 9. cikk (2) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.
A 7. cikk n) pontja a 9. cikk (2) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.
A 8. cikk 4. pontja a 9. cikk (2) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.
A 8. cikk 5. pontja a 9. cikk (2) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
