Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2026. (IX. 17.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat jelképeiről és használatának rendjéről, valamint a „Hajdúszoboszló” név használatáról

2026.10.18.

[1] Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a közösségi múlttal kapcsolatos szimbólumok megőrzése és ápolása érdekében, továbbá a magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelés, valamint a „Hajdúszoboszló” névhasználat engedélyezésével kapcsolatos szabályok lefektetése okán alkotja meg jelen rendeletét, egyúttal hatályon kívül helyezi a 2007-ben e tárgykörben elfogadott jogszabályt.

[2] Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 7. § tekintetében Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, ugyanezen törvény 7. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 27/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete 24. § e) pontjában és 5. melléklet 1. pont c) alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Kulturális, Nevelési és Sport Bizottság, valamint 24. § e) pontjában és 5. melléklet 2.1. pont d) alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(2) E rendelet alkalmazásában

1. jelkép: a városi címer, a városi zászló és a városi pecsét.

2. városi címer: égszínkék, vitézi álló pajzs. Alsó részén zöld mezőben, természetes színű, hátsó lábán álló tigris. Első lábait kiterjesztve, jobb lábában véres szablyát fog. Szembe vele egy erősen felfegyverzett páncélos lovas, aki a bal kezében egy kerek pajzsot tart, melynek közepét egy lánggal égő alak elejétől a végéig körben ékesíti. Jobb kezében vágásra kész kivont kardot tart, párbajt vívni látszik. A pajzsra nyitott vitézi sisak van helyezve, melyet drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi korona fed. Közepéből egy másik tigris emelkedik ki; a győzelem jeléül bal lábában az előbbiekhez mindenben hasonló kerek pajzsot, jobb lábában pedig vörös zászlót tart. A zászlón egy természetes színű sas, felemelt csőrrel, kiterjesztett szárnyakkal, aranylábakon állva szemlélhető. A sisak csúcsából kiindulva jobbról sárga és kék, balról pedig fehér és vörös színű takarók. A városi címer képét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. városi zászló: a nemzeti zászlóval azonos méretarányú, 1/2-1/2-ed arányban égszínkék-fehér színű, hosszanti csíkozású.

2. A város címere, használatának köre, előállítása, forgalomba hozatala

2. § (1) Bocskai István fejedelem 1606. szeptember 2-án Kassán adta ki Halasi Fekete Péter hajdúkapitány és hét százados társa parancsnoksága alá tartozó lovas hajdúk számára azt a szabadságlevelet, amellyel Szoboszló faluba letelepíti őket, s amelyben címert is adományoz számukra az 1. mellékletben található hiteles oklevélfordítás szerint.

(2) A városi címer hiteles archiválási példányát e rendelet 1. melléklete, leírását az Értelmező rendelkezések (2) bekezdés 2. pontja tartalmazza, amelyet a Bocskai István Múzeumban és a városi könyvtárban is el kell helyezni.

3. § A város címerét, mint díszítő és utaló jelképet, külön engedély nélkül nyilvánosan használható az alábbi esetekben:

a) a polgármesteri hivatal épületén, tanácskozó termeiben, középületeken díszítő elemként;

b) a képviselő-testület meghívóin;

c) a képviselő-testület és bizottságai felhívásain, programjain, tervein, a nem önkormányzati szervekkel kötött megállapodásaikon, szerződéseiken;

d) a város történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon;

e) a képviselő-testület által alapított plaketteken, kitüntető jelvényeken, díszokleveleken, emléklapokon;

f) a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségeken, egyéb rendezvényeken;

g) a város nemzetközi kapcsolataiban és népszerűsítésében;

h) a tisztségviselők részére kizárólag protokolláris célra használt levélpapíron;

i) a város zászlón;

j) a köztisztviselők igazoló lapján és a közterület-felügyelők egyenruháján;

k) a polgármester és a jegyző által a megbízásukból eredő tevékenységük gyakorlása során használt levélpapírokon és borítékokon.

4. § (1) A város címerét kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, méretarányának, színeinek megtartása mellett állítható elő. Nyomdai úton a címer fekete-fehér színben is előállítható.

(2) A címer kivételesen előállítható valamely tárgy anyagának természetes színében is, (fém, bőr, fa, stb).

(3) A címer kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(4) A címer elkészíthető jelvény, vagy díszplakett formájában is.

(5) Az állami és a helyi címer együttes használata esetén az állami címernek – különösen elhelyezésével, a címer méretével – elsőbbséget kell biztosítani.

(6) A város címere védjegyként nem használható.

(7) A címer elemei önállóan nem alkalmazhatók.

(8) A város címere hatósági tevékenység, eljárás során nem használható.

3. A városi zászló használata, nemzeti zászlóval való együttes alkalmazása, lobogózás szabályai

5. § A városi zászló engedély nélkül használható:

a) a városháza épületén állandó jelleggel;

b) városi és nemzeti ünnepeken, ünnepélyes helyi rendezvényeken az önkormányzati épületeken kifüggesztve;

c) a város polgárai, szervezetei rendezvényein, nemzetközi kapcsolatban;

d) a város bel- és külföldi kapcsolataiban emlék- és cserezászlóként.

6. § (1) A városi zászlót kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni, azon a városi címer is elhelyezhető.

(2) A nemzeti és városi zászlót a Polgármesteri Hivatal épületén kitűzve, vagy a Polgármesteri Hivatal előtt elhelyezett zászlórúdon felhúzva kell elhelyezni. A városi zászlót úgy kell elhelyezni, hogy az szemből nézve a nemzeti zászlótól jobb kéz felől legyen. A zászlórúd hossza és a zászlók mérete azonos.

(3) A képviselő-testület üléseinek idején a nemzeti és városi zászlót a tanácsteremben a zászlótartóban helyezik el.

(4) A városi zászló használata Magyarország zászlaja használatát nem helyettesítheti.

(5) A városi zászló asztali-zászló formájában is használható.

7. § (1) Nemzeti és állami, valamint városi ünnep alkalmából tartott rendezvényeken az önkormányzati szervek épületeit és a főutcát fel kell lobogózni.

(2) A lobogózásra a nemzeti és a városi zászló legfeljebb egyenlő arányban - a nemzeti zászló elsőbbségével - használható.

(3) A lobogózást legalább az ünnepet megelőző munkanapon 12 óráig el kell végezni és az ünnep utáni első munkanapon kell megszüntetni.

4. „Hajdúszoboszló” név használatának szabályai

8. § (1) Aki Hajdúszoboszló város nevét, vagy történelmi nevét (Szoboszló) annak toldalékos vagy bármely más kötőjeles és egyéb írásmódú megjelölését (a továbbiakban: Hajdúszoboszló név), elnevezésében, rendezvény elnevezéséhez, tevékenysége során, működésével összefüggésben, továbbá embléma, jelvény, kiadvány, dísz-, emléktárgy, egyéb termék készítéséhez vagy forgalmazásához használni kívánja – rendeletben meghatározott kivételekkel - engedélyt kell kérnie.

(2) Nem engedélyköteles

a) az önkormányzat és szervei, az önkormányzat által alapított intézmények, gazdasági társaságok és egyéb szervezetek névhasználata,

b) a költségvetési szervek névhasználata,

c) az a névhasználat, amely jogszabály rendelkezésén alapul

d) az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulás névhasználata,

e) az egyházi jogi személy névhasználata,

f) az országos szervezetek hajdúszoboszlói illetékességgel rendelkező helyi szervei névhasználata,

g) a közösségi közlekedési eszköz állomása, megállóhelye nevének feltüntetésével megvalósuló névhasználat.

5. A jelképek és a „Hajdúszoboszló” név használatával kapcsolatos engedélyezési eljárás szabályai

9. § A Hajdúszoboszló név felvétele és használata, valamint a címer- és zászlóhasználat azok számára engedélyezhető, akiknek:

a) tevékenysége kötődik Hajdúszoboszlóhoz,

b) a tevékenység tervezett célja nem sérti Hajdúszoboszló jó hírét, illetve az önkormányzat érdekeit, és

c) nincs adó- és egyéb köztartozása.

10. § (1) Hajdúszoboszló Város Önkormányzata a Hajdúszoboszló név, illetve a címer és zászló használat engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatos hatáskörét a Polgármesterre ruházza át.

(2) Az engedélyezési eljárás kérelemre indul, mely a Polgármesternek címezve, a Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatalnál nyújtható be.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, tevékenységi körét, adószámát, képviselője nevét és címét, gazdasági társaság esetén cégjegyzékszámát és azt, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak, vagy e kategóriákba nem tartozó nagyvállalkozásnak minősül-e,

b) a hivatalos, vagy választott jelkép előállításának és felhasználásának, a városnév használatának célját, indokát és módját,

c) áru, vagy forgalomba hozatalra szánt más termék esetén az előállítani kívánt mennyiséget,

d) a terjesztés, vagy forgalomba hozatal módját,

e) a használat időpontját, időtartamát,

f) a használat szabályszerűségéért felelős személy nevét.

(4) A kérelemhez mellékelni szükséges:

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köztartozás mentességről szóló igazolását,

b) a használni kívánt Hajdúszoboszló névvel, illetve címerével díszített tárgy, kiadvány mintáját vagy méretarányos rajzát,

c) a városnév tervezett használatával kiegészített megnevezést, vagy a városnév használatával érintett termék leírását, meghatalmazást, képviseleti jogosultság igazolását

d) a helyi adótartozás mentességről szóló igazolást.

A használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt kell alkalmazni.

(5) A „Hajdúszoboszló” név használatáért, és a jelképek kereskedelmi forgalomba hozandó tárgyakon, kiadványokon és rendezvények elnevezésében történő megjelenítésének engedélyezéséért díjat nem kell fizetni.

(6) Az engedélykérelmet döntésre a jegyző készíti elő és gondoskodik a döntés kérelmező részére történő megküldéséről.

(7) A kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy a kérelmező tevékenységének jelentősége, a termék minősége, jellege indokolttá teszi-e a jelkép vagy a városnév használatát. Az elnevezés, a tevékenység, áru, vagy sajtótermék méltó-e a közfigyelem felkeltésére és alkalmas-e Hajdúszoboszló városa iránti megbecsülés fokozására.

11. § (1) Az engedély szólhat:

a) határozatlan időre,

b) határozott időre,

c) a tevékenység folytatásának idejére,

d) egy alkalomra,

e) több alkalomra.

(2) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, címét,

b) az engedélyezett felhasználás céljának megjelölését,

c) a felhasználás idejét, vagy az engedély érvényességének időtartamát,

d) az engedélyezett jelkép megnevezését,

e) áru, vagy forgalomba hozatalra szánt más termék esetén az előállítani kívánt mennyiséget,

f) a felhasználással kapcsolatos egyéb feltételeket, ideértve, ha az engedélyezett jelkép megjelenítése kizárólag az arculati előírásnak megfelelően történhet, továbbá azt, hogy ha az engedélyt jól látható helyen – a kérelmező székhelyén, telephelyén, üzletében – el kell helyezni.

(3) A polgármester a kérelmet elutasíthatja, illetve a már kiadott engedélyt visszavonhatja, amennyiben az szimbólumrontónak minősül, vagy a korábban enegdélyt szerző természetes személyt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárásban jogerősen szabadságvesztésre ítélik.

(4) Szimbólumrontó a használat különösen akkor,

a) ha a jelkép a város jó hírnevét sértő képi vagy szöveges kontextusban kerül megjelenítésre,

b) ha a megjelenítésre ízléstelen, groteszk, megbotránkoztató tartalom részeként (Hajdúszoboszló név esetén ilyen terméken) kerül sor,

c) ha a használat a jelkép öncélú eltorzítását eredményezi.

(5) A kiadott, valamint a visszavont engedélyekről és a regisztrált használókról a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik Hajdúszoboszló város közigazgatási honlapján való közzétételről.

6. A város pecsétje és használata

12. § (1) Az önkormányzat hivatalos viasznyomó díszpecsétje a város címerét ábrázolja, a címer körül „Hajdúszoboszló Város Pecsétje – 1606” felirattal.

(2) A pecsét használható:

a) az Önkormányzat működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, valamint a Képviselők megbízóleveleinek hitelesítésekor;

b) az önkormányzat által alapított és adományozott kitüntetések okmányain;

c) Önkormányzati illetve más bel- és külföldi kapcsolatokban protokolláris célból, megállapodások hitelesítésekor.

(3) A város pecsétjét kizárólag a polgármester, valamint a jegyző használhatja.

7. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet 2026. október 18-án lép hatályba.

14. § Hatályát veszti Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat jelképeiről és használatának rendjéről szóló 34/2007. (XII.13.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 17/2026. (IX. 17.) önkormányzati rendelethez

Hajdúszoboszló Város címere

1. A városi címer képi megjelenítése

cimer

2. Hiteles oklevélfordítás (részlet) a Bocskai István fejedelem által 1606. szeptember 2-án Kassán Halasi Fekete Péter hajdúkapitány és hét százados társa parancsnoksága alá tartozó lovas hajdúk számára kiadott szabadságlevélből, amellyel Szoboszló faluba letelepíti őket, s amelyben címert is adományoz számukra: „Ezen igaz és tökéletes nemesség jeléül pedig a következő nemesi címert, jelesül; égszínkék vitézi álló pajzsot, melynek alsó részén zöld mezőben, természetes színében lefestett tigris, hátulsó lábán állva, első lábait pedig kiterjesztve, jobb lábában véres szablyát forgatni és egy erősen felfegyverzett páncélos lovassal, aki a bal kezében egy kerek pajzsot, melynek közepét egy lánggal égő alak elejétől a végéig körben ékesíti, jobb kezében pedig vágásra kész kivont kardot tart, párbajt vívni látszik. A pajzsra nyitott vitézi sisak van helyezve, melyet drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi korona fed, melynek közepéből egy másik tigris emelkedik ki; a győzelem jeléül bal lábában az előbbiekhez mindenben hasonló kerek pajzsot, jobb lábában pedig vörös zászlót tart, melyen egy természetes színű sas, felemelt csőrrel, kiterjesztett szárnyakkal, aranylábakon állva szemlélhető. A sisak csúcsáról pedig, jobbról sárga és kék, balról pedig fehér és vörös színű takarók, mint foszlányok hullanak le mindenfelől. A sisak külső széleit igen szépen körülfogják és ékesítik, a mint mindezek a mi levelünk elején vagy kezdetén a képíró ügyes keze és művészete által világosabban kifejezve és lefestve látszanak.”

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás