2026. évi XVIII. törvény

az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról¹

2026.06.29.

[1] Az Országgyűlés megállapítja, hogy az európai uniós költségvetési források hazai felhasználásának hatékonyabb és eredményesebb ellenőrzését biztosító intézményrendszer megerősítése szükséges az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló, 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozatban megállapított rendszerszintű problémák kiküszöböléséhez, valamint a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve értékelésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatokban meghatározott vállalások teljesítéséhez. Ezen túlmenően továbbá a tudományos élet szabadsága tekintetében szükséges az Európai Unió Alapjogi Chartája megfelelő végrehajtására és alkalmazására vonatkozó horizontális feljogosító feltétel teljesítése is.

[2] A törvény különösen az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja. Az e körben teljesítendő követelmények és vállalások 2022 óta ismertek Magyarország számára, az Európai Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra. A javaslat célja az Európai Unióval korábban vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek megvalósítására az előző kormányzat időszakában nem került sor.

[3] A törvény elfogadása a Magyarország Kormánya és az Európai Bizottság között létrejött, a miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi. A szabályozás olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek erősítik a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, a közérdek védelmét, valamint a korrupció megelőzését és visszaszorítását szolgáló garanciákat.

[4] A törvény kizárólag az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó intézményi és jogállamisági feltételek teljesítésére irányul. A szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, így nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket sem. A törvény célja kizárólag a korábban vállalt és ismert feltételek teljesítése, valamint annak biztosítása, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló európai uniós források mielőbb hozzáférhetővé váljanak a magyar emberek számára.

[5] A fentiekre figyelemmel az európai uniós költségvetési források hazai felhasználásával összefüggésben álló törvényi rendelkezések széles körű felülvizsgálata és reformja elengedhetetlen. Az e törvény módosítja, illetve hatályon kívül helyezi azon törvényi rendelkezéseket, amelyek az európai uniós források felszabadításához elengedhetetlenül szükségesek, továbbá új rendelkezéseket is megállapít.

[6] A törvény ennek érdekében szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, továbbá az Integritás Hatóság vonatkozó feladat- és hatásköreinek megteremtésével biztosítja a vagyonnyilatkozatok tartalmának vizsgálatát, teljeskörűségük ellenőrzését, beleértve a meghatározott tisztviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére vonatkozó kizárólagos hatáskört, valamint a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez szükséges adatokhoz való tényleges hozzáférés jogát.

[7] A törvény továbbá az Alaptörvény tizenhatodik módosításával összhangban rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, illetve az ehhez szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések elfogadásáról is.

[8] A korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében a törvény módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit, továbbá az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősíti az egyes fizetési műveletek átláthatóságát, segítve ezáltal a bűnüldöző szervek, illetve korrupció ellen fellépő más hatóságok munkáját is.

[9] A törvény jelentősen fokozza a közbeszerzések terén a versenyt és az átláthatóságot. Az átláthatóságot és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményének érvényesülését továbbá az is erősíti, hogy a törvény jelentősen kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is, biztosítva ezáltal a nyilvánosság megfelelő tájékoztatását.

[10] Mindezen megfontolásokra figyelemmel az Országgyűlés – figyelemmel Magyarország Alaptörvénye E) cikkére is – a következő törvényt alkotja:

1. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény a következő fejezettel egészül ki:

„IV/C. Fejezet

A központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt vezető tisztségviselőjének vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége

9/C. § (1) A központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselője − amennyiben más törvény alapján nem köteles azonos tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatot tenni − a megbízatása keletkezését, illetve a párt támogatásra jogosulttá válását követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését, illetve a párt támogatásra jogosultságának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 1. melléklete szerinti tartalommal, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója (a továbbiakban: családtag) vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatokat az Ogytv.-ben meghatározottak szerint, az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell kezelni, azzal, hogy az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága a párt volt képviselőjének, valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát a párt képviselőjének a civil szervezetek névjegyzékéből való törlését követő három évig őrzi.

(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a pártnak járó állami támogatás folyósítását − a kötelezettség teljesítéséig − fel kell függeszteni.”

2. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény VI. Fejezete a következő 18. §-sal egészül ki:

„18. § A központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselője az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.”

3. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 12. §-ában az „a IV/B. Fejezet” szövegrész helyébe az „a IV/B–C. Fejezet” szöveg, a „17. §” helyébe a „17–18. §” szöveg lép.

2. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

4. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 95/O. §-sal egészül ki:

„95/O. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

3. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítása

5. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki]

„j) az Országos Bírósági Hivatal igazságügyi alkalmazott elnökhelyettese.”

6. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy, illetve az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerinti feladatkörében eljáró Integritás Hatóság ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát az őrzésért felelős személy abban az esetben ismerheti meg, ha a 14. § rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről, az Integritás Hatóság eljárása esetében az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint jár el.”

7. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a 16. §-át követően a következő alcím címmel egészül ki:

„Eljárás az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő megállapításai esetén”

8. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a következő 17. §-sal egészül ki:

„17. § (1) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az e törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az e jelentésnek az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján

a) a 3. § (3) bekezdése szerinti kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről az őrzésért felelős három munkanapon belül értesíti a kötelezettet,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni.

(2) Az a kötelezett, akinek jogviszonya az (1) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg, három évig az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.”

4. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

9. § (1) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„d) kizárt közjogi tisztségviselő:

da) a köztársasági elnök,

db) a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár,

dc) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő,

dd) a polgármester, a főpolgármester, továbbá a vármegyei közgyűlés elnöke,

de) a db) alpont alá nem eső további, az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő,

df) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti politikai vagy biztosi szolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő,

dg) a rendőrségi szerv országos parancsnoka és országos főigazgatója,

dh) a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatója,

di) a Honvéd Vezérkar főnöke,

dj) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény által meghatározott regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsága tagjai, illetve az Ágazati Operatív Programok Közreműködő szervezetei vezető tisztségviselői és ellenőrző szervének tagjai;

e) nem kizárt közjogi tisztségviselő:

ea) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, a helyi önkormányzat képviselő-testülete bizottságának tagja, valamint a vármegyei közgyűlés tagja, az alpolgármester, illetve a főpolgármester-helyettes,

eb) a nemzetiségi szószóló, az országgyűlési képviselői mandátummal nem rendelkező háznagy,

ec) a belső kontrollrendszer működtetésére kötelezett szervezet első számú vezetője,

ed) a Kit. szerinti – a d) pont alá nem eső – szakmai felsővezető,

ee) a központi államigazgatási szerv – a d) pont alá nem tartozó – vezetője és helyettesei;”

(2) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„h) felelős személy: az adott jogi személy vezető tisztségviselője, létesítő okiratában, illetve belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi ügyvezetési, cégvezetési vagy más döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a jogi személy döntéshozó szervének határozata vagy szerződés alapján a jogi személy képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult.”

10. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban)

„e) olyan gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, kamara, civil szervezet, vagyonkezelő alapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy egyházi jogi személy, illetve ezek által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az adott jogi személy felelős személye a pályázat vagy támogatás odaítéléséről szóló döntést megelőző két évben az a)–c) pont alá tartozó személynek minősült,”

11. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a pályázó)

(köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.)

12. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 19. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) E törvénynek az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően indult támogatásokra, pályázatokra kell alkalmazni.”

5. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosítása

13. § Hatályát veszti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény

a) 5. § (3) bekezdés f) pontjában a „ , valamint” szövegrész,

b) 5. § (3) bekezdés g) pontja,

c) 5. § (4) bekezdésében a „ , természetvédelmi, környezetvédelmi” szövegrész.

6. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

14. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 218/E. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Médiatanács tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(4) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

7. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

15. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyűlés, ha az Állami Számvevőszék elnöke nem tesz eleget az e törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, továbbá, ha neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el. A kizárást az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezheti.”

(2) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. §-a a következő (6)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti kizárást az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles kezdeményezni, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az Állami Számvevőszék elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta vagy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.

(7) Ha az Integritás Hatóság a (6) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a vagyonnyilatkozat kapcsán a (6) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a jelentés megállapításainak figyelembevételével az Állami Számvevőszék elnökével szemben bírság kiszabását kezdeményezi az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottságánál.

(8) A bírság kiszabására az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ha az eljárás alapján megállapításra kerül, hogy az Integritás Hatóság (7) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében feltárt hiányosság megalapozott, – a felrótt mulasztás súlyának figyelembevételével – a bizottság százezertől ötmillió forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Állami Számvevőszékre vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(9) Az Állami Számvevőszék elnöke a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(10) Az Országgyűlés a (9) bekezdés szerinti kérelem esetén a vizsgálóbizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.”

16. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Állami Számvevőszék elnöke, ha az alelnök nem tesz eleget az e törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, továbbá, ha neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el.”

17. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 14. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében az Állami Számvevőszék alelnöke vagyonnyilatkozata kapcsán a (8) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az Állami Számvevőszék elnöke a jelentés megállapításainak figyelembevételével az Állami Számvevőszék alelnökének a 20. § (2) bekezdése szerint megállapított illetményét a 21. § szerint – egy év határozott időtartamban legfeljebb 10%-kal – csökkentett mértékben állapítja meg.”

18. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 35/D. §-sal egészül ki:

„35/D. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

8. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása

19. § (1) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A köztársasági elnök a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója (a továbbiakban: családtag) a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatára megállapított tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatát.”

(2) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Integritás Hatóság, valamint az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: alkotmányügyi bizottság) tagjai tekinthetnek be a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.”

(3) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A (7) bekezdés szerinti eljárást az alkotmányügyi bizottság köteles lefolytatni, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásában a köztársasági elnök kapcsán hozott jelentése azt állapítja meg, hogy a köztársasági elnök a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.”

20. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 26. §-sal egészül ki:

„26. § (1) A köztársasági elnök az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

21. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. § (9) bekezdésében az „egy évig őrzi” szövegrész helyébe a „három évig őrzi” szöveg lép.

9. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

22. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az alapvető jogok biztosa a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az összeférhetetlenségi bizottság köteles indítványozni.

(8) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében az alapvető jogok biztosának vagyonnyilatkozata kapcsán a (7) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az összeférhetetlenségi bizottság a jelentés megállapításainak figyelembevételével az ellenőrzést haladéktalanul lefolytatja, és ha a hiányosság feltárása megalapozott, döntésében százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot állapít meg. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(9) Az alapvető jogok biztosa a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(10) Az Országgyűlés a (9) bekezdés szerinti kérelem esetén a vizsgálóbizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.”

23. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Tisztségtől való megfosztással szűnik meg az alapvető jogok biztosa helyettesének a megbízatása, ha az alapvető jogok biztosának helyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az alapvető jogok biztosa vagy az összeférhetetlenségi bizottság indítványozhatja.”

(2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az alapvető jogok biztosa helyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az alapvető jogok biztosa vagy az összeférhetetlenségi bizottság köteles indítványozni.

(8) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében az alapvető jogok biztosa helyettese vagyonnyilatkozata kapcsán a (7) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a jelentés megállapításainak figyelembevételével az ellenőrzést a (7) bekezdés szerinti bizottság haladéktalanul lefolytatja, és ha a hiányosság feltárása megalapozott, döntésében százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot állapít meg. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(9) Az alapvető jogok biztosa helyettese a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(10) Az Országgyűlés a (9) bekezdés szerinti kérelem esetén a bizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.”

24. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 15. alcíme a következő 45/H. §-sal egészül ki:

„45/H. § (1) Az alapvető jogok biztosa és helyettese az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

25. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 9. § (6) és (8) bekezdésében az „a tagjai tekinthetnek be” szövegrész helyébe „a tagjai és az Integritás Hatóság tekinthetnek be” szöveg lép.

10. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

26. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tétele során az ezen adatok – így különösen a közpénzek felhasználására és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok – nyilvánosságának biztosítása érdekében a közfeladatot ellátó szerv és az adatigénylő jóhiszeműen, egymással kölcsönösen együttműködve járnak el.”

27. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében

a) az államháztartásról szóló törvény szerinti törzskönyvi jogi személyek – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével –,

b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok,

c) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek,

d) az állam által törvény rendelkezése alapján alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványok,

e) az a) és b) pontban meghatározott szervek által létrehozott alapítványok, valamint

f) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

(a továbbiakban együtt: a felületen közzétételre kötelezettek) – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (5) bekezdésében, valamint 7/I. §-ában meghatározott adatok kivételével – a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv által üzemeltetett és a 33. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően bárki számára hozzáférhető – a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő – Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a továbbiakban: felület) legkésőbb minden páros számú hónap 28. napjáig, kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább tíz évig elérhető módon, a (3) bekezdés szerinti bontásban közzéteszik. A közzétételre kötelezettek a kéthavi rendszerességgel megtett adatszolgáltatások alkalmával a soron következő adatszolgáltatás határnapját megelőző 30. napig keletkezett adatokat teszik közzé.”

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37/C. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felületen közzétételre kötelezettek a felületen az ötmillió forintot meghaladó, az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan)

„a) nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások, azzal, hogy e § alkalmazásában ide kell érteni az államháztartás önkormányzati alrendszeréből nyújtott költségvetési támogatásokat is – kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond –,”

(adatait teszik közzé.)

(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a felületen közzétételre kötelezettek – a felhasznált hazai és európai uniós forrás arányának feltüntetése mellett – az alábbi bontásban teszik közzé:

a) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben

aa) a szerződés megnevezése (típusa), kelte (az aláírás dátuma), annak megjelölése, hogy a kedvezményezett természetes vagy jogi személynek minősül-e, a kedvezményezett neve – nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye –, adószáma, a támogatás tárgya, és a támogatási program megvalósítási helye, kezdő és záró, illetve – amennyiben megtörtént – a kifizetés időpontja, a támogatás összege és pénzneme, valamint

ab) a 2. mellékletben meghatározott, az Európai Unió kötelező jogi aktusa hatálya alá tartozó állami támogatás esetén – az aa) alponton túlmenően – a kedvezményezett besorolása, a támogatás felhasználásával érintett tevékenység szakágazati besorolása (ha nem azonosítható ilyen tevékenység, a kedvezményezett főtevékenységének szakágazati besorolása), a támogatás formájának megjelölése, odaítélésének napja, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerinti támogatási kategória megjelölése, a támogatás európai bizottsági hivatkozási száma,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben

ba) a szerződés megnevezése (típusa), kelte (az aláírás dátuma), tárgya, a szerződést kötő fél vagy felek neve – nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye –, adószáma, a szerződés tárgya és értéke – ideértve az elérendő célt, a szerződés keretében teljesítendő feladatot is –, a szerződés teljesítésének helye, kezdő időpontja, határozott időtartam esetében annak záró időpontja, valamint

bb) közbeszerzés vagy beszerzési eljárás esetén – a ba) alponton túlmenően – a közbeszerzési dokumentumok – beszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő által előzetesen közzétett dokumentumok – felsorolása, a becsült érték, a közbeszerzési eljárás fajtája, időpontja, a beérkezett ajánlat (ajánlatok) száma, az ajánlattevő (ajánlattevők) neve és adószáma, a Kbt. szerinti elektronikus közbeszerzési rendszerben rögzített egyedi azonosítók [az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) szerinti szerződésazonosító, továbbá az eljárás EKR azonosítója, az eljárásra mutató hivatkozással együtt], a nevesített alvállalkozó (alvállalkozók) és a teljesítésben közvetlenül közreműködő más beszállító (beszállítók) vagy kapacitásszolgáltató (kapacitásszolgáltatók) neve és adószáma, az alvállalkozók teljesítésének tervezett és megvalósult aránya, illetve – amennyiben annak díja meghatározott – annak összege (összegei), valamint annak megjelölése, ha a közbeszerzés vagy beszerzés – beleértve a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó értékű beszerzéseket is – részben vagy egészben európai uniós forrás felhasználásával valósul meg.”

28. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 42. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti eljárást a miniszterelnök köteles lefolytatni, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a Hatóság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.”

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Hatóság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni a miniszterelnök részére. Az ellenőrzés eredményéről az adatok – a (4a) bekezdés alkalmazása esetén az Integritás Hatóság jelentését is ideértve – megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök, illetve – a (4a) bekezdés alkalmazása esetén – az Integritás Hatóság tekinthet be.”

29. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 75/C. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

30. § Hatályát veszti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (2a) bekezdése.

11. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

31. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alkotmánybíróság tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója (a továbbiakban: családtag) az Alkotmánybíróság tagja vagyonnyilatkozatára megállapított tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatát.”

(2) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az Alkotmánybíróság tagja a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az Alkotmánybíróság elnöke – érintettsége esetén elnökhelyettese – kezdeményezi a 16. § (5) bekezdés szerinti eljárást.

(6) Ha az Integritás Hatóság az (5) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében az Alkotmánybíróság tagja vagyonnyilatkozata kapcsán a (5) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság elnöke – érintettsége esetén elnökhelyettese – kezdeményezésére százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot állapíthat meg az alkotmánybíróval szemben, amelyről az Alkotmánybíróság teljes ülése hoz határozatot. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Alkotmánybíróságra vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.”

32. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 36/C. §-sal egészül ki:

„36/C. § (1) Az Alkotmánybíróság a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 185. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó jogorvoslati kérelemre jár el. A jogorvoslati kérelemben – a vonatkozó iratok szükség szerinti egyidejű megküldésével – meg kell jelölni azon okokat, amelyek alapján az indítványozó megítélése szerint a Kúriának a magatartásra kötelezés tárgyában hozott döntése nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek.

(2) Ha a jogorvoslati kérelem elkésett, azt az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. A határidő elmulasztásának következményét nem lehet alkalmazni, ha az Alkotmánybíróságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. A jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

(3) Ha nincs helye a (2) bekezdés szerinti visszautasításnak, az Alkotmánybíróság a jogorvoslati kérelemről a Kit. 185. § (4) bekezdése szerinti határidőn belül dönt.

(4) Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az indítványozó jogorvoslati kérelme megalapozott, a Kúria döntését megsemmisíti, egyéb esetben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.

(5) A jogorvoslati kérelem alapján az elnök gondoskodik az ügynek a Kit. 185. § (4) bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.”

33. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 74/C. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Alkotmánybíróság tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

34. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

a) 11. § (3) bekezdésében az „egy év elteltével” szövegrész helyébe a „három év elteltével” szöveg,

b) 11. § (4) bekezdésében az „egy évig őrzi” szövegrész helyébe a „három évig őrzi” szöveg

lép.

35. § Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

a) 1. § c) pontja,

b) 16/A. alcíme.

12. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

36. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 80. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság vizsgálata alapján hozott jelentésében azt állapítja meg, hogy az OBH igazságügyi alkalmazott elnökhelyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, továbbá a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az OBH elnöke kezdeményezi az OBH igazságügyi alkalmazott elnökhelyettesének a 81. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felmentését.

(5) Ha az Integritás Hatóság a (4) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az OBH elnöke vagyoni szankciót alkalmazhat az OBH igazságügyi alkalmazott elnökhelyettesével szemben, amely százezertől ötmillió forintig terjedhet.”

13. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

37. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 74. alcíme a következő 207/A. §-sal egészül ki:

„207/A. § (1) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a bíró vagyonnyilatkozatával összefüggésben vizsgálatot indít, a személyi és vagyoni részt adatait egymáshoz kell rendelni.

(2) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében azt állapítja meg, hogy a bíró vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az OBT az ellenőrzési eljárást haladéktalanul lefolytatja, továbbá annak eredményéről – így különösen a megtett intézkedésekről – az Integritás Hatóságot tájékoztatja.

(3) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a bíró vagyonnyilatkozata kapcsán a (2) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az OBT az ellenőrzési eljárást haladéktalanul lefolytatja, továbbá – az ellenőrzési eljárás megállapításainak figyelembe vételével – százezertől ötmillió forintig terjedő vagyoni szankciót alkalmazhat a bíróval szemben.”

38. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 209. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a Kúria elnöke vagy az OBH elnöke vagyonnyilatkozatával összefüggésben vizsgálatot indít, az ezen adatokat tartalmazó borítékok felbontását követően a személyi és vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni.

(5) Ha az Integritás Hatóság a (4) bekezdés vizsgálata alapján hozott jelentésében azt állapítja meg, hogy a Kúria elnöke vagy az OBH elnöke vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a (2) bekezdés szerinti vizsgálóbizottság az ellenőrzést haladéktalanul lefolytatja, továbbá a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatáson túl, annak eredményéről – így különösen a megtett intézkedésekről – az Integritás Hatóságot is tájékoztatja.

(6) Ha az Integritás Hatóság a (4) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a Kúria elnöke vagy az OBH elnöke vagyonnyilatkozata kapcsán az (5) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor a csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, kezdeményezi az (5) bekezdés szerinti vizsgálóbizottság eljárását, amely az ellenőrzést haladéktalanul lefolytatja, és ha az Integritás Hatóság (4) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében feltárt hiányosság megalapozott, – a felrótt mulasztás súlyának figyelembevételével – százezertől ötmillió forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés bíróságokra vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(7) A Kúria elnöke vagy OBH elnöke a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(8) Az Országgyűlés a (7) bekezdés szerinti kérelem esetén a vizsgálóbizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.”

39. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 203. § (1) bekezdésében a „mind a bírói, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba az e fejezet szerinti ellenőrzési eljárás esetén” szövegrész helyébe a „mind a bírói, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság, továbbá az e fejezet szerinti ellenőrzési eljárás esetén” szöveg lép.

40. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 211. §-ában a „197–207. §” szövegrész helyébe a „197–207/A. §” szöveg lép.

41. § Hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 232/X. § (1) bekezdésében az „A szolgálati viszony szünetelését követően a bírót a választása szerinti ítélőtáblára kell beosztani.” szövegrész.

14. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

42. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati jogviszonyát, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. Az összeférhetetlenséget

a) a legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés,

b) a legfőbb ügyész helyettes esetében a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök

állapítja meg.”

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 44. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a legfőbb ügyész vagy a legfőbb ügyész helyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az összeférhetetlenség megállapítását – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök, illetve a legfőbb ügyész kezdeményezi.

(4) Ha az Integritás Hatóság a (3) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a vagyonnyilatkozat kapcsán a (3) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a jelentés megállapításainak figyelembevételével

a) a legfőbb ügyésszel szemben az (5)–(7) bekezdés szerint bírság kiszabását kezdeményezi az Országgyűlés Mentelmi Bizottságánál,

b) a legfőbb ügyész helyettesével szemben fegyelmi eljárást kezdeményez a legfőbb ügyésznél.

(5) A bírság kiszabására az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ha az eljárás alapján megállapításra kerül, hogy az Integritás Hatóság (3) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében feltárt hiányosság megalapozott, – a felrótt mulasztás súlyának figyelembevételével – a Mentelmi Bizottság százezertől ötmillió forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés ügyészségre vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(6) A legfőbb ügyész a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(7) Az Országgyűlés a (6) bekezdés szerinti kérelem esetén a vizsgálóbizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.”

43. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az ügyész a (2) bekezdésben írt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, vagy tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel – a 44. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével –

a) a legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök,

b) a többi ügyész esetében pedig a legfőbb ügyész – az ügyészi tanács előzetes véleményét kikérve –

állapítja meg az összeférhetetlenséget.”

44. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 165/U. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

15. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

45. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja (az e § alkalmazásában a továbbiakban: vagyoni szankció). Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

(2) A képviselő-testület köteles a szervezeti és működési szabályzatában rendelkezni az (1) bekezdés szerinti azon vagyoni szankcióról, amelyet akkor kell alkalmazni, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben – a képviselő méltatlanságát meg nem alapozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó hiányosságot tárt fel.”

46. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,)

„a) aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt,”

47. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozójának (e § alkalmazásában a továbbiakban: hozzátartozó) a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.”

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és őrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános, amit a helyi önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról az önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnését követő három év elteltével távolítható el. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános. Az önkormányzati képviselő és hozzátartozójának vagyonnyilatkozatába az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerinti feladatkörében eljáró Integritás Hatóság betekinthet, arról másolatot készíthet. Az önkormányzati képviselő, valamint hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát az erre kijelölt bizottság az önkormányzati képviselő megbízatásának a megszűnését követő három évig őrzi.”

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az önkormányzati képviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a (4) bekezdés szerinti eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság hivatalból folytatja le, illetve annak eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.”

48. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság gondoskodik. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.”

49. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő 146/P. §-sal egészül ki:

„146/P. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 33. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában legkésőbb 2026. október 31. napjáig rendelkezik a 33. § (2) bekezdése szerinti vagyoni szankcióról.”

50. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a)–g) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b)–g) pontjában” szöveg lép.

51. § Hatályát veszti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 145. § (3) bekezdése.

16. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

52. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 19/A. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a Tanács elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, továbbá vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a mentelmi bizottság a (3) bekezdés szerinti eljárást haladéktalanul lefolytatja, továbbá annak eredményéről – így különösen a megtett intézkedésekről – az Integritás Hatóságot tájékoztatja.

(5) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében a Tanács elnöke vagyonnyilatkozata kapcsán a (4) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a jelentés megállapításainak figyelembevételével a mentelmi bizottság az ellenőrzést a (4) bekezdés szerint haladéktalanul lefolytatja, és ha a hiányosság feltárása megalapozott, döntésében százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot állapít meg. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Országgyűlésre vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(6) A Tanács elnöke a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(7) Az Országgyűlés a (6) bekezdés szerinti kérelem esetén a mentelmi bizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.”

53. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) A Tanács elnöke az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

17. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

54. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselő az eskütételét követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti adattartalommal.”

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vagyonnyilatkozatokat elektronikus formában kell benyújtani, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítást követően igénybe vehető felületen. Ez a rendelkezés alkalmazandó a törvény alapján az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy és vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (a továbbiakban: családtag) vagyonnyilatkozatára is, azzal, hogy a családtag vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a vagyonnyilatkozatához csatoltan nyújtja be.

(1b) A strukturált adatbevitelre szolgáló elektronikus nyilvántartási rendszer és kapcsolódó felhasználói felület működtetését az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

(1c) Az Integritás Hatóság számára biztosítani kell, hogy a Mentelmi Bizottság által őrzött digitális nyilvántartásokhoz az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény előírásaival összhangban hozzáférjen.

(1d) Ha az Integritás Hatóság a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán indított eljárása nyomán hozott jelentésében kizárólag adminisztratív jellegű és nem szándékos magatartáson alapuló, illetve csekély vagy elhanyagolható jelentőségű hiányosságot tárt fel a vagyonnyilatkozat tartalmával kapcsolatban, a vagyonnyilatkozatot haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül − kiegészítő nyilatkozat formájában − helyesbíteni kell.”

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a családtagja e törvény 1. melléklete szerinti tartalmú vagyonnyilatkozatát a 90. § (1a) bekezdésben meghatározott módon.”

55. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat – illetve az ahhoz esetlegesen kapcsolódó helyesbítést tartalmazó kiegészítő nyilatkozat – nyilvános másolatát a Mentelmi Bizottság a vagyonnyilatkozat-tétel határidejének lejártát követően az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi, amelyhez bárki ingyenesen és korlátozás – így különösen regisztrációs kötelezettség – nélkül hozzáférhet. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő három év elteltével távolítható el. A 2022. augusztus 1-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell az egyes országgyűlési képviselők, valamint törvény szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személyek vonatkozásában.”

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A volt képviselő és családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő három évig őrzi.”

56. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94/A. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Mentelmi Bizottság elnöke a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást akkor is megindítja, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a képviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.

(1b) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében a képviselő vagyonnyilatkozata kapcsán az (1a) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a Mentelmi Bizottság a jelentés megállapításainak figyelembevételével az eljárást az (1a) bekezdés szerint haladéktalanul lefolytatja. Ha a Mentelmi Bizottság megállapítja, hogy a hiányosság feltárása megalapozott, kezdeményezi a házelnöknél a képviselő tiszteletdíja 47. § szerinti csökkentését.

(1c) Az 51. §-tól eltérően az (1b) bekezdés szerinti döntéssel szemben az érintett képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől a döntés hatályon kívül helyezését. Az Országgyűlés a kérelemről vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.”

57. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 145/D. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A képviselő, a nemzetiségi szószóló és a háznagy az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

58. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

a) 47. § (1) bekezdés b) pontjában a „46/C. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „46/C. § (2) bekezdése és a 94/A. § (1b) bekezdése” szöveg,

b) 94. § (3) bekezdésében a „csak a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be” szövegrész helyébe a „csak az Integritás Hatóság és a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be” szöveg

lép.

59. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

18. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

60. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 305. §-t követően a következő, a „Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése” című alcímmel egészül ki:

„Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése

305/A. § (1) Aki jogszabályban rögzített vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az arra jogosult felhívását követően, jogszabályban meghatározott határidőn belül önhibájából elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése során vagyoni helyzetét lényeges tény tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, valós tény elhallgatásával, vagy más módon eltitkolja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”

19. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

61. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 19. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerinti tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága a Nemzeti Választási Bizottság volt választott tagja, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatát a megbízatása megszűnésétől számított három évig őrzi.”

62. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 14. alcíme a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén annak teljesítéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, és díjazásban, valamint juttatásban nem részesülhet.

(2) Összeférhetetlenség miatt megszűnik a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjának a megbízatása, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja megbízatásának a megszűnését a (2) bekezdésben meghatározott esetben az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának javaslatára az Országgyűlés köteles megállapítani. Az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerinti feladatkörében eljáró Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásában hozott jelentése azt állapítja meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a (3) bekezdés szerinti eljárást az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles megindítani.”

63. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja vagy 34/A. § (2) bekezdése szerinti okból megszűnt, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban soron következő póttag lép.”

64. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 353/E. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese, valamint a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

20. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

65. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 183/M. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesznek vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolják a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk vagyonnyilatkozatát is.

21. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása

66. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény a következő 40/C. §-sal egészül ki:

„40/C. § (1) A Bizottság tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó vagyonnyilatkozatát is.

67. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény

a) 12. § (2) bekezdésében az „a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek” szövegrész helyébe az „a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozóinak” szöveg,

b) 12. § (4) bekezdésében az „egy évig őrzi” szövegrész helyébe a „három évig őrzi” szöveg

lép.

22. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

68. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 11. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A kérelmező – amennyiben a kérelem benyújtásakor rendelkezésre állnak vonatkozó adatok – tájékoztatja a Felügyeletet:)

„c) az ABA-k kezelési szabályzatáról;”

69. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § Az ÁÉKBV-alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére alkalmazni kell a Bszt. IX. Fejezetében foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, azon ÁÉKBV-alapkezelőt kell érteni.”

70. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Zártkörű befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a Felügyeletnek benyújtsa

a) a letétkezelő megbízására vonatkozó szerződést;

b) a befektetési alap kezelési szabályzatát;

c) az induló saját tőke lejegyzésének és az induló saját tőke befizetésének, illetve teljesítésének igazolását;

d) ingatlanalap és vegyes alap esetében a könyvvizsgáló megbízására irányuló szerződést.”

71. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kezelési szabályzat módosítása esetén a módosított kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelő a módosítás hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatásul köteles a Felügyeletnek megküldeni.”

72. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 82. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Zártkörű alap beolvadása esetében nem szükséges a Felügyelet előzetes engedélye, amennyiben az alap kezelési szabályzata az alapkezelőt feljogosítja e döntés meghozatalára, vagy e döntést a befektetési jegy tulajdonosok adott arányú többségi határozatához köti. Zártkörű alap kezelési szabályzata korlátozhatja a befektetési jegy tulajdonosok 95. § (1) bekezdése szerinti jogait.”

73. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb módosítására, valamint az átalakulással kapcsolatos tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.”

74. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény a következő 203/D. §-sal egészül ki:

„203/D. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) módosított, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 1. § a) pontja alapján a Kbftv. hatálya alá kerülő befektetési alap alapkezelője 2026. szeptember 30-ig megfelel a Módtv2.-vel beiktatott rendelkezéseknek.”

75. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

76. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény

a) 69. § (4) bekezdésében az „a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül a c) pontban” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül a b) és c) pontban” szöveg,

b) 74. § (2) bekezdésében az „a Felügyelet előzetes engedélye alapján és a befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának” szövegrész helyébe az „a Felügyelet előzetes engedélye nélkül a befektetési jegy tulajdonosok 60%-ának” szöveg,

c) 74. § (3) bekezdés b) pontjában az „a befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának” szövegrész helyébe az „a befektetési jegy tulajdonosok 60%-ának” szöveg

lép.

77. § Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény

a) 1. § a) pontjában az „a 2. § (2) bekezdése szerinti kockázati tőkealap-kezelő (és az általa kezelt kockázati tőkealap és magántőkealap) felügyeletét – ide nem értve az alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére vagy növelésére, valamint a kezelési szabályzatra vonatkozó engedélyt –, valamint” szövegrész,

b) 11. § (3a) és (3b) bekezdése,

c) 67. § (11) bekezdése,

d) 73. § (1a) bekezdése,

e) 73. § (3a) bekezdése,

f) 74. § (4a) bekezdése,

g) 83. § (3a) bekezdése,

h) 163. § (4) bekezdése,

i) 203/B. §-a.

23. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

78. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„10a. Átlátható gazdasági szereplő: Az a gazdasági szereplő, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 38. pont a)–b), d), e) vagy g) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa az ajánlatkérő által megismerhető és amely tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára feltárja;”

79. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvényt nem kell alkalmazni)

„a) a külön törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre azzal, hogy e beszerzésekre a külön törvényben meghatározott szabályok alkalmazandók, valamint ha a beszerzés a külön törvény alkalmazása alól is kivételt képez és a b) pont ba) alpontjának megfelelő kivételi esetben az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyta,

b) az a) pont alá nem tartozó

ba) azon beszerzésekre, amelyek esetében a közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel,

bb) olyan beszerzésekre, amelyek esetében Magyarország alapvető biztonsági érdekei, a minősített adatok védelme vagy a szükséges különleges biztonsági intézkedések a közbeszerzési eljárás alóli mentesüléshez képest kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel nem garantálhatóak,

és amelyek megrendelésére vonatkozó ajánlatkérői döntést az Országgyűlés illetékes bizottsága jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében jóváhagyott;”

80. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vélelmezni kell, hogy fennáll a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség, ha a (4) bekezdés szerinti személy]

„b) a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként részt vevő gazdasági szereplő tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője, alkalmazottja vagy Pmt. szerinti tényleges tulajdonosa; vagy”

(2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként

a) a köztársasági elnök,

b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke,

c) a Kormány tagja,

d) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

e) a legfőbb ügyész,

f) az Alkotmánybíróság elnöke,

g) az Állami Számvevőszék elnöke,

h) a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, vagy

i) a Magyar Nemzeti Bank elnöke

tulajdonában, vagy az a)–i) pont szerinti személy hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.”

81. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat elektronikus úton, – az EKR-ben űrlapon benyújtandó nyilatkozatok sablonjainak kivételével – az EKR nyilvános, regisztráció nélkül elérhető felületén közvetlenül, korlátlanul és teljeskörűen, térítésmentesen hozzáférhetővé tenni.

(2) Amennyiben egyes közbeszerzési dokumentumok elektronikus, – a regisztrálási adatok megkérésének kivételével – korlátlan, teljes körű hozzáférhetővé tétele nem lehetséges a 41/C. § (1) bekezdésében foglalt valamely okból, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelzi, hogy a közbeszerzési dokumentumokat milyen – adott esetben az elektronikus úttól eltérő – módon fogja a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, vagy milyen intézkedések alkalmazását írja elő és milyen módon lehet az érintett dokumentumhoz hozzáférni.”

82. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 43. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni)

„g) az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződések tekintetében a szerződés megkötését követően 12 havonta, a 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokon kívül

ga) az adott időszakban teljesített szolgáltatások vagy szállítások rövid leírását,

gb) az adott időszakban teljesített kifizetések összegét, és

gc) a szerződéstől eltérő teljesítés esetén az erre vonatkozó információkat.”

83. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:)

„kb) nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek, vagy”

84. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 69. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A 62. § (1) k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlatkérő a bírálat során a gazdasági szereplőktől bármikor további információkat kérhet a gazdasági szereplő felett tényleges irányítást vagy ellenőrzést gyakorló magánszemély azonosítása és a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyainak átláthatósága érdekében.”

85. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 120. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ajánlatkérő köteles az eljárás előkészítése során írásban dokumentálni és az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban közzétenni:

a) az előzetes piacfelmérés, valamint – amennyiben arra sor került – az előzetes piaci konzultáció eredményeit,

b) a kockázatok felmérésére vonatkozó értékelését, amelynek alapján teljesül a szerződés koncesszióként történő minősítéséhez szükséges, a 8. § (7) bekezdése szerinti kockázatvállalás,

c) a koncessziós jogosult befektetésének megtérülésére vonatkozó számításokat, amelyek alátámasztják, hogy a koncesszió tervezett időtartama nem haladja meg a 133. § (2) bekezdésének megfelelő időtartamot, és

d) a verseny biztosítása érdekében megtett intézkedéseit.”

86. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 126. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az eljárás – az (5)–(7) bekezdésben foglaltak mellett – eredménytelen, ha kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, kivéve, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetének következménye. Az eljárás eredményessé nyilvánítása esetén az ajánlatkérő az összegezésben ismerteti az e bekezdés szerinti vizsgálatának eredményét.”

87. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére vonatkozóan sajátos, különösen szociális, környezetvédelmi, korrupcióellenes, valamint az innovációt ösztönző feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételeket az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, a részletes feltételek az egyéb közbeszerzési dokumentumokban is megadhatóak.”

(2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában korrupcióellenes feltételnek minősül a szerződés teljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az integritást erősítő követelmény, így különösen:

a) a szerződés teljesítése során az átlátható működésre, az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülésére és a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra vonatkozó szabályok előírása;

b) a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó korrupciós kockázatok azonosítására és értékelésére irányuló követelmény meghatározása;

c) a b) pont szerinti kockázatok kezelésére vonatkozó, a szerződés teljesítésére kiterjedő intézkedések előírása;

d) a szerződés teljesítésében részt vevő személyek tekintetében alkalmazandó magatartási szabályok meghatározása;

e) a szerződés teljesítésében részt vevő, korrupciós kockázatoknak kitett személyek részére célzott tájékoztatási vagy képzési kötelezettség előírása;

f) a szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozók átláthatóságára és ellenőrizhetőségére vonatkozó követelmények meghatározása;

g) a szerződés teljesítésével összefüggő visszaélések bejelentésének lehetőségét biztosító, a teljesítéshez kapcsolódó eljárások előírása;

h) a szerződés teljesítésének átláthatóságát elősegítő, az ajánlatkérő által ellenőrizhető együttműködési vagy monitoring mechanizmusok meghatározása;

i) a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó korrupciós kockázatok kezeléséért felelős személy vagy szervezeti egység kijelölésére vonatkozó követelmény előírása;

j) a szerződés teljesítése során alkalmazott korrupcióellenes intézkedésekről szóló, arányos és rendszeres beszámolási kötelezettség meghatározása.

(5) A (4) bekezdés szerinti korrupcióellenes feltételek a szerződés tárgyához kapcsolódó korrupciós kockázatokkal arányosan, a szükséges mértékig határozhatóak meg.”

88. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 136. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő)

„b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti, valamint a 143. § (3) bekezdése szerinti szervezetek tekintetében az ajánlatkérő kérésére rendelkezésre bocsátja az e szervezetek felett tényleges irányítást vagy ellenőrzést gyakorló magánszemély azonosításához és az e szervezetek tulajdonosi és irányítási viszonyainak megismeréséhez szükséges információkat.”

(2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 136. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő)

„c) köteles együttműködni a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, a Btk. szerinti hűtlen kezelés, hanyag kezelés és költségvetési csalás, valamint a Btk. XLII. Fejezetében meghatározott versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmények kockázatainak csökkentése érdekében.”

89. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 145. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Közbeszerzési Döntőbizottságot az e törvény hatálya alóli kivételek alkalmazásának közbeszerzési jogszerűségére vonatkozó jogorvoslat során nem köti az Országgyűlés illetékes bizottságának a kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyó határozata. Törvény ilyen tartalmú rendelkezése esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozhat a védelmi és biztonsági tárgyú, továbbá a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása.”

(2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 145. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A 152. § (1) bekezdése szerinti szervezetet vagy személyt a jogszabályban meghatározott feladatkörében folytatott, az e törvény hatálya alóli kivételek alkalmazásának jogszerűségére vonatkozó vizsgálata és a jogorvoslat kezdeményezése során nem köti az Országgyűlés illetékes bizottságának a kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyó határozata.”

90. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:)

„o) az Integritás Hatóság.”

91. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 156. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását az Integritás Hatóság kezdeményezi, a Közbeszerzési Döntőbizottság – az Integritás Hatóság erre vonatkozó javaslata esetén – elrendeli a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.”

92. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 165. § (11) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét, így különösen)

„g) az ajánlatkérővel szerződő gazdasági szereplő jogsértésért való felelősségének megállapítása esetén a gazdasági szereplőnek a jogsértés kapcsán kifejtett magatartását”

(figyelembe veszi. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.)

(2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 165. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A Közbeszerzési Döntőbizottság közleményt ad ki az általa alkalmazott, bírságok kiszabásával kapcsolatos elvekről. A közlemény – a jogsértések egyedi körülményeinek mérlegelése lehetőségének biztosítása mellett – tartalmazza a tipikus jogsértéstípusok esetén irányadónak tartott bírságmértékek tartományát.”

93. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 168. § (4a)–(4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4a) A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjainak egyharmada, a 152. § (1) bekezdése szerinti bármely személy vagy szervezet vagy a közbeszerzési szolgáltatók érdekképviseletét ellátó szervezet jogosult a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökéhez fordulni és javaslatot tenni összkollégiumi állásfoglalás közzététele szükségességének vizsgálatára. A javaslatot tevő a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökéhez címzett kérelmében megjelöli az eljáró tanácsok – álláspontja szerint ellentétes elvi alapokon nyugvó – azon döntéseit, amelyekre tekintettel a jogorvoslati gyakorlat egységének biztosítása érdekében összkollégiumi állásfoglalásra lehet szükség, és hogy álláspontja szerint miben áll e döntések közötti elvi alapú ellentét.

(4b) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a (4a) bekezdés szerinti kérelemre 30 napon belül választ küld a javaslatot tevő részére, amelyben tájékoztatja a (4c) bekezdés szerint megtett intézkedésekről.

(4c) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a (4a) bekezdés szerinti kérelem alapján

a) a (4b) bekezdés szerinti válaszában a javaslatot tevőt arról tájékoztatja, hogy nincs szükség, valamint, hogy miért nincs szükség összkollégiumi állásfoglalás közzétételére, vagy

b) a (4) bekezdés szerint tájékoztatja az összkollégiumot.”

94. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. §-a a következő (30) bekezdéssel egészül ki:

„(30) E törvénynek az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban Mód9. tv.) megállapított 43. § (2) bekezdés g) pontját azon szerződések tekintetében is alkalmazni kell, amelyek teljesítése a Mód9. tv hatálybalépésekor még nem zárult le.”

(2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. §-a a következő (31) bekezdéssel egészül ki:

„(31) E törvénynek a Mód9. tv. által megállapított 9. § (1) bekezdés a) és b) pontját, 24. § (2) bekezdés a) pontját és (4) bekezdés a) pontját, valamint 145. § (6) és (6a) bekezdését azon beszerzések tekintetében kell alkalmazni, amelyek tekintetében az Országgyűlés illetékes bizottságának döntésére a Mód9. tv. hatálybalépését követően került sor.”

95. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 197/G. §-sal egészül ki:

„197/G. § (1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagja a Mód9. tv. által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Ptk. szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(2) A Mód9. tv. hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

96. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

a) 165. § (11) bekezdés f) pontjában a „kapcsolódhat” szövegrész helyébe a „kapcsolódhat,” szöveg

b) 24. § (2) bekezdése a) pontjában és (4) bekezdése a) pontjában a „felmentés” szövegrész helyébe a „jóváhagyás” szöveg

lép.

97. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (11) és (12) bekezdése.

24. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása

98. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 7. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvényt nem kell alkalmazni)

„4. a 61–63. alcím kivételével, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 346. cikke alapján történő azon beszerzésekre, amelyek esetében ezen törvény szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedése ellentétes a tagállam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, és amelyek megrendelésére vonatkozó ajánlatkérői döntést az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján jóváhagyott,”

99. § (1) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az Integritás Hatóság a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét megelőzően függeszti fel a beszerzési eljárást, a felfüggesztés időtartama alatt a részvételi vagy az ajánlattételi határidő nem jár le és a felfüggesztés megszűnését követően az ajánlatkérő köteles a határidőt a megfelelő részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtásához szükséges mértékben meghosszabbítani.”

(2) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az Integritás Hatóság a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét követően függeszti fel a beszerzési eljárást, a beszerzési eljárás felfüggesztésének ideje alatt az ajánlatkérő nem hozhatja meg az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést vagy az eljárást lezáró döntést, valamint az ajánlatkérőre irányadó folyamatban lévő határidők a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodnak.”

(3) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 139. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Közbeszerzési Döntőbizottságot az e törvény hatálya alóli kivételek alkalmazásának jogszerűségére vonatkozó jogorvoslat során nem köti az Országgyűlés illetékes bizottságának a kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyó határozata.”

(4) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 139. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az Integritás Hatóságot a jogszabályban meghatározott feladatkörében folytatott, az e törvény hatálya alóli kivételek alkalmazásának jogszerűségére vonatkozó vizsgálata és a jogorvoslati kérelem benyújtása során nem köti az Országgyűlés illetékes bizottságának a kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyó határozata.”

(5) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 142. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül, kérelmet nyújthat be az Integritás Hatóság. Ebben az esetben az Integritás Hatóságra a kérelmezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy az eljárásban a (3)–(4) és (7) bekezdés, a 144–146. §, a 147. § (2) bekezdés b) pontja és (3)–(4) bekezdése nem alkalmazandó. Az Integritás Hatóság a Kbt. 152. § (2) és (2a) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújthat be kérelmet. A jogsértés megtörténtének időpontja tekintetében a (6) bekezdést alkalmazni kell. A 143. § (1) bekezdés c) pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a jogsértésről való tudomásszerzés időpontját akkor kell megjelölni, ha az a 174. § (5) bekezdése szerint releváns.”

(6) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 150. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását az Integritás Hatóság kérelmezi, – az Integritás Hatóság erre vonatkozó indítványa esetén – a Közbeszerzési Döntőbizottság elrendeli a beszerzési eljárás felfüggesztését.”

(7) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 174. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 7. § (1) bekezdés 4. pontját, 5. § (3) bekezdését, (6) bekezdés a) pontját, és 139. § (4) és (4a) bekezdését azon beszerzések tekintetében kell alkalmazni, amelyek tekintetében az Országgyűlés illetékes bizottságának döntésére a Módtv. hatálybalépését követően került sor.

(6) E törvénynek a Módtv.-vel módosított 142. § (9) bekezdését az ezen rendelkezések hatálybalépését követően megvalósult jogsértések, valamint az ezen rendelkezések hatálybalépését megelőzően megvalósult jogsértések miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárásokra is alkalmazni kell, ha az Integritás Hatóság tekintetében a Módtv. hatálybalépésekor a 142. § (3) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő még nem járt le.”

100. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény

a) 5. § (3) bekezdésében a „szerinti felmentés” szövegrész helyébe a „szerinti jóváhagyás” szöveg,

b) 5. § (6) bekezdés a) pontjában a „meghatározott felmentés” szövegrész helyébe a „meghatározott jóváhagyás” szöveg

lép.

25. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

101. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

tényleges tulajdonos:)

„a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben (e pont alkalmazásában együtt: szervezet) közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a szervezet felett – ideértve különösen, ha a Ptk. 3:230. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti elsőbbségi jogok közül legalább egyet megtestesítő részvényfajtával rendelkezik, vagy a tagsági jogviszonyára tekintettel a szervezet vagyonából vagy eredményéből legalább huszonöt százalékot elérő mértékű kifizetésben részesülhet, vagy az elmúlt öt üzleti év bármelyikében összesen legalább ekkora mértékű kifizetés került a számára előírásra –, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,”

(2) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

tényleges tulajdonos:)

„g) a 48. pont szerinti zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa;”

(3) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. §-a a következő 48. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„48. zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa:

a) az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja,

b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető 38. pont a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

c) az a természetes személy, aki az általa egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá ilyen jogosultsággal egyedül rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető 38. pont a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

d) az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést vagy azzal gazdaságilag egyenértékű befolyást gyakorol a zártkörű befektetési alap felett, így különösen:
da) az a természetes személy, aki a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata alapján – akár közvetlenül, akár közvetve – jogosult a zártkörű befektetési alap befektetési politikájának, befektetési döntéseinek, eszközallokációjának vagy kockázatkezelési rendszerének meghatározó befolyásolására, függetlenül attól, hogy befektetési jeggyel rendelkezik-e; e rendelkezés alkalmazásában meghatározó befolyásnak minősül különösen az, ha a természetes személy az alapkezelő befektetési döntéshozatali folyamatában szavazati- vagy vétójoggal rendelkezik, vagy ha az alapkezelő – a befektetési alap kezelési szabályzata alapján – rendszeresen és ténylegesen e személy utasításai alapján jár el;
db) az a természetes személy, aki a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata vagy más, a befektetési alap működését szabályozó okirat alapján – akár egyedül, akár más befektetőkkel együttesen – olyan mértékű szavazati joggal rendelkezik, amely elegendő a kezelési szabályzat módosításához, az alapkezelés átruházásához vagy az alap megszüntetésének megindításához szükséges, a kezelési szabályzatban előírt befektetői jóváhagyás megakadályozásához;
dc) az a természetes személy, aki az a)–c) alpontban nem nevesített más módon ténylegesen meghatározó befolyást képes gyakorolni a zártkörű befektetési alap döntéshozatalára vagy tevékenységére;

e) amennyiben ezen pont a)–d) alpontja alapján egyetlen természetes személy sem azonosítható, a zártkörű befektetési alapot kezelő alapkezelő vezető tisztségviselője.”

102. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény a következő 9/C. §-sal egészül ki:

„9/C. § (1) Ha az ügyfél zártkörű befektetési alap (ideértve a magántőkealapot és a kockázati tőkealapot), a szolgáltató köteles – a 9. §-ban foglalt azonosítási intézkedéseken túlmenően – megismerni:

a) a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatát és létesítő okiratát;

b) az alap tőkéjét (az összesített tőke-hozzájárulásokat) és az egyes befektetők tőkerészesedésének arányát;

c) a befektetők körét – különösen azok szakmai vagy lakossági befektetői minőségét –, a befektetők jogait és kötelezettségeit a kezelési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, valamint az alapkezelő törvényes képviselői jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségeket.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések során – kockázatérzékenységi szempontból – külön figyelmet fordít arra, hogy:

a) az alap befektetési jegyei vagy egyéb kollektív befektetési eszközei nem bemutatóra szólóak-e, illetve ezek mögöttes jogosultjai azonosíthatók-e;

b) az alap tőke- és befektetői résztvevői között szerepel-e olyan természetes személy, aki a 3. § 38. pontja szerint tényleges tulajdonosnak minősülhet, de akit az adatszolgáltató – a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba tett bejelentés során – nem tüntetett fel;

c) az alap párhuzamos, befektetési láncolat, holdingstruktúra vagy más, több jogrendszert átfogó struktúrát alkalmaz-e, amely alkalmas lehet a tényleges végső tulajdonos kilétének vagy a tulajdonosi láncolat természetének elfedésére.”

103. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény a következő 16/B. §-sal egészül ki:

„16/B. § A zártkörű befektetési alapokra – ideértve a magántőkealapot és a kockázati tőkealapot – vonatkozó, a 9/C. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató a 16. § szerinti fokozott ügyfél-átvilágítás keretében végzi el. Ha a szolgáltató a 9/C. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott intézkedések során az alapstruktúrában vagy a tulajdonosi körben magas kockázatot azonosít, a fokozott ügyfél-átvilágítás keretében további intézkedéseket alkalmaz, különösen a mögöttes befektetői láncolat mélyebb feltárása, az alapkezelő belső döntéshozatali struktúrájának és javadalmazási rendszerének vizsgálata tekintetében.”

104. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében az Integritás Hatóság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására tehet javaslatot az eljárás megindításához, lefolytatásához szükséges vagy azt elősegítő és az Integritás Hatóság által kezelhető adatok megküldésével.”

105. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 82. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„g) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének”

(való megfelelést szolgálja.)

106. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából” szövegrész helyébe a „bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése, továbbá az európai uniós költségvetési források felhasználása ellenőrzésének az elősegítése céljából” szöveg lép.

26. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

107. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 482. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye fellebbezésnek)

„f) az Integritás Hatóság 817/C. § (1) bekezdése szerinti felülbírálati indítványának elbírálásáról szóló határozat kivételével a felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozat”

(ellen.)

108. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket, amelyet közzé kell tenni az Integritás Hatóság honlapján, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság haladéktalanul megküldi az Integritás Hatóság részére.”

109. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésével folytatja az eljárást. Az eljárás újabb megszüntetésére nem kerülhet sor, ha felderítetlenség esetén a bírósági határozatban szereplő hiányosságok kiküszöbölésére nem került sor, kivéve, ha arra az ügyészségen vagy a nyomozó hatóságon kívül álló okból nem volt lehetőség.

(3a) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a nyomozó hatóság a nyomozás megindulásától vagy az eljárás folytatásától számított két hónapon belül – valamint azt követően kéthavonta – bemutatja az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról. Az ügyészség a felülbírálati indítványt elbíráló bíróságnak továbbítja a nyomozó hatóság beszámolóját, a nyomozás ügyiratait, valamint a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott jogköre gyakorlásával összefüggésben, a nyomozó hatóság beszámolójával kapcsolatban keletkezett ügyiratokat.

(3b) Az ügyészségi nyomozás során a (3a) bekezdést azzal kell alkalmazni, hogy az ügyészség a felettes ügyészségnek számol be a nyomozás állásáról, és az ott meghatározott ügyiratokat a felettes ügyészség küldi meg a felülbírálati indítványt elbíráló bíróságnak.

(3c) Ha a felülbírálati indítványt elbíráló bíróság az ügyiratok bemutatása alapján megállapítja, hogy a nyomozást nyilvánvalóan nem a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően folytatják le, akkor a szükséges intézkedések megtétele érdekében az ügyészség vezetőjéhez fordul. A következő beszámolóban a felülbírálati indítványt elbíráló bíróságot tájékoztatni kell a jelzése alapján megtett intézkedésekről is.”

110. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vádindítványt a 817/H. § (1) bekezdése szerinti határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell benyújtani. A vádindítványt a beérkezésétől számított nyolc napon belül az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az ügyiratokkal együtt továbbítja az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bírósághoz.”

111. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a vádindítvány elutasításának a 817/N. § alapján nincs helye, az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság a vádindítvány benyújtásától számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.”

112. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/P. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a vádindítvány elutasításának az (1) bekezdés a) pontja vagy a (2) bekezdés alapján nincs helye, akkor az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság a vádindítványt az ügyiratokkal együtt legkésőbb a 817/O. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt követő nyolc napon belül továbbítja a 19–22. § alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. A bíróság illetékessége a 21. § (3) bekezdése alapján nem állapítható meg.

(7) A vádindítvány részbeni elutasítása esetén a (6) bekezdésben meghatározott határidőbe az (5) bekezdésben meghatározott időszak nem számít bele.”

113. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 876/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket a 2022. december 31-ét követően tett feljelentésekre és indult eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2023. január 1. előtt elkövetett bűncselekményekre is alkalmazandó.”

(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 876/C. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni és a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a 379. § alapján új határozatot hoz a feljelentésről akkor is, ha

a) a 2022. december 31-ét követően tett feljelentés azonos cselekményre vonatkozik, mint egy korábbi, a 2023. január 1. napját megelőzően tett és elutasított feljelentés, és

b) a 2022. december 31-ét követően tett feljelentésre a 817/B. § (1) és (2) bekezdése alapján a CV/A. Fejezet alkalmazásának lenne helye.

(4) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha

a) az eljárás 2023. január 1. napját megelőzően történt megszüntetésére olyan ügyben került sor, amelyben a 817/B. § (1) és (2) bekezdése alapján a CV/A. Fejezet alkalmazásának lenne helye, és

b) a 2022. december 31-ét követően bármely természetes vagy nem természetes személy jogi képviselője útján indítványozza a megszüntetett eljárás folytatását.

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott indítvány alapján az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt az eljárás folytatásának nincs helye, mert a 398. § (1) bekezdés a)–d) vagy i) pontja, illetve (2) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van helye, akkor az eljárás folytatásának elrendelése iránti indítvány elutasításáról rendelkező határozatában megjelöli az eljárás megszüntetésének okát is. A határozat meghozatalát követően nem terjeszthető elő további, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott indítvány.

(6) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott indítványt benyújtó személy az (5) bekezdésben meghatározott határozattal szemben a határozat kézbesítését követő egy hónapon belül jogi képviselője útján felülbírálati indítványt nyújthat be. A továbbiakban a CV/A. Fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az (5) bekezdésben meghatározott határozatra az eljárást megszüntető határozattal szembeni eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha a határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság vagy a felettes ügyészség a felülbírálati indítványt alaposnak tartja, akkor a 400. § (5)–(9) bekezdését alkalmazni kell.

(7) A (3)–(4) bekezdés az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépését követően benyújtott ismételt feljelentésre, megszüntetett eljárás folytatására irányuló indítványokra, vagy ezekre utaló más beadványokra alkalmazható.”

114. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

a) 101. § (1) bekezdésében a „kormányzati ellenőrzési szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szövegrész helyébe a „kormányzati ellenőrzési szerv, az Integritás Hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg,

b) 817/C. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „öt munkanapon belül egy hónapra” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül két hónapra” szöveg,

c) 817/C. § (6) bekezdésében a „közzétételét követő egy hónapon” szövegrész helyébe a „közzétételét követő két hónapon” szöveg,

d) 817/C. § (8) bekezdésében az „a sértett és a feljelentő kivételével” szövegrész helyébe az „a sértett, a feljelentő és az Integritás Hatóság kivételével” szöveg,

e) 817/F. § (7) bekezdés c) pontjában a „sértett vagy a feljelentő terjesztette elő” szövegrész helyébe a „sértett, a feljelentő vagy az Integritás Hatóság terjesztette elő” szöveg,

f) 817/H. § (2) bekezdés a) pontjában a „sértett és feljelentő részére” szövegrész helyébe a „sértett, a feljelentő vagy az Integritás Hatóság részére” szöveg,

g) 817/J. § (8) bekezdésében az „annak mérlegelésével dönt, hogy mely indítványozó kijelölésével” szövegrész helyébe az „annak mérlegelésével dönt, hogy mely indítványozó érintett az ügyben, mely indítványozó kellően jártas a vádindítvány képviseletére, illetve mely indítványozó kijelölésével” szöveg,

h) 817/N. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg,

i) 817/N. § (3) bekezdésében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg,

j) 817/N. § (6) bekezdésében az „a bíróság” szövegrész helyébe az „az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg,

k) 817/P. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg,

l) 817/P. § (2) bekezdésében az „a bíróság indítványozza” szövegrész helyébe az „az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság indítványozza” szöveg

lép.

115. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

a) 817/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „ , kivéve, ha azt rendvédelmi szervnél, nemzetbiztonsági szolgálatnál, Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél nem vezető beosztású hivatalos személy követi el” szövegrész,

b) 817/H. § (2) bekezdés b) pontjában az „és (7)” szövegrész.

27. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

116. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát. Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető és a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatára az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

117. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 185. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései alapján eljáró Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a 3. § (3) bekezdés b)–e) pontja szerinti politikai felsővezető a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a miniszterelnök a (2) és (2a) bekezdés szerint jár el. Ha a miniszterelnök az e kötelezettségének tizenöt napon belül nem tesz eleget, az Integritás Hatóság a határidő lejártát követő harminc napon belül keresettel kérheti a Kúriától a miniszterelnöknek az Integritás Hatóság jelentésében foglalt magatartásra való kötelezését. A kérelmet a Kúria harminc napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el.

(4) A Kúria (3) bekezdése szerinti döntésével szemben az Alkotmánybíróságról szóló törvény rendelkezései szerint három napon belül jogorvoslati kérelem terjeszthető elő az Alkotmánybíróságnál. Az Alkotmánybíróság a jogorvoslati kérelemről a beérkezésétől számított tizenöt napon belül dönt.”

118. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 186. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A politikai felsővezető személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege (adóalap csökkentő kedvezmények nélkül), az összevont adóalapot csökkentő adóalap kedvezmények összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege nyilvános. Ezen adatokat a politikai felsővezető az Országgyűlés honlapján való közzététel céljából az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül az Országgyűlésnek megküldi.

(2) A politikai felsővezető illetményére, a részére kifizetett jutalomra és célprémiumra, az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető országgyűlési képviselői javadalmazására, illetve a politikai felsővezető részére e megbízatására tekintettel juttatott egyéb juttatásokra vonatkozó adatokat az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.”

119. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 300/F. §-sal egészül ki:

„300/F. § [Átmeneti rendelkezés az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvényhez]

(1) A (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével a politikai felsővezető az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv11.) megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(2) Amennyiben a politikai felsővezető megbízatása a Módtv11. hatálybalépésének napja és 2026. december 31-e között szűnt vagy szűnik meg, a Módtv11.-gyel a 183. § (1) bekezdésében megállapított rendelkezésnek megfelelően 30 napon belül tesz – a Módtv11.-gyel megállapított e rendelkezés hatálybalépésének napján fennálló állapot szerint – vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(3) A Módtv11.-gyel megállapított e rendelkezés hatálybalépését követően a Miniszterelnöki Kormányiroda 30 napon belül megküldi az általa kezelt valamennyi országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető, illetve vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága részére.

(4) A Módtv11.-gyel megállapított e rendelkezés hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

120. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 332. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 185. § (4) bekezdése az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

121. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 3. melléklet IV. pont 20. alpontjában az „(az összevont adóalap összege, az összevont adóalap adójának összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege)” szövegrész helyébe az „[az összevont adóalap összege (adóalap csökkentő kedvezmények nélkül), az összevont adóalapot csökkentő adóalap kedvezmények összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege]” szöveg lép.

122. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

a) 16. § (6) bekezdésében a „valamint 183. § (2), (4) és (7) bekezdése” szövegrész,

b) 182. § (3a) bekezdése,

c) 183. § (2) bekezdése,

d) 183. § (4)–(7) bekezdése,

e) 225. § (2a) bekezdése.

28. A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény módosítása

123. § A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény 7. § (1) bekezdésében a „Nvtv.” szövegrész helyébe az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)” szöveg lép.

124. § Hatályát veszti a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény

a) 2. alcíme,

b) 1. melléklete.

29. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény hatályon kívül helyezése

125. § Hatályát veszti a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény.

30. Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény hatályon kívül helyezése

126. § Hatályát veszti az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény.

31. A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény hatályon kívül helyezése

127. § Hatályát veszti a Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény.

32. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

128. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kuratóriumi tagot, a felügyelőbizottsági tagot, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselőjét legfeljebb 4 évre lehet kijelölni. A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselője legfeljebb egy alkalommal jelölhető ki újra, legfeljebb további 4 évre. Az alapító a Ptk. 3:398. § (2) bekezdésétől eltérve a kuratóriumi, illetve a felügyelőbizottsági tagot megbízatásának lejárta előtt indokolás nélkül visszahívhatja. Az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis.”

129. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 7. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul az államot illeti. Amennyiben az állam csatlakozóként vesz részt az alapítványban, úgy az államot illeti az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul.

(2) Az alapítói jogot az állam nevében a Kormány határozatában kijelölt miniszter kizárólagosan gyakorolja.

(3) Az alapító okirat (1) bekezdéssel ellentétes rendelkezése semmis.”

130. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kuratóriumi tagot és felügyelőbizottsági tagot az alapítói jogok gyakorlója jelöli ki nyílt pályázat alapján azon felsőfokú végzettséggel rendelkező, függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással bíró személyek közül, akikkel szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

(1b) Nem lehet kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője, aki

a) köztársasági elnök,

b) országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló vagy Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő,

c) polgármester (főpolgármester) vagy vármegyei közgyűlés elnöke,

d) az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő,

e) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti politikai vagy biztosi szolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő, vagy a Kit. szerinti szakmai felsővezető,

f) e törvény szerinti alapítványban a 6. § (4) bekezdése szerinti megbízása időpontjában – az újrakijelölés esetét ide nem értve, már – kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy felelős személye, vagy

g) – a 6. § (4) bekezdés szerinti újrakijelölés esetét ide nem értve – aki a kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági megbízatását megelőző egy évben, illetve aki a vezető tisztségviselői megbízatásának kezdetét megelőző egy évben az a)–f) pont szerinti tisztséget töltötte be.

(1c) E törvény alkalmazásában az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy európai uniós forrásokért felelős pénzügyi felsővezetőként eljáró vezető tisztségviselője.

(1d) Kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint vezető tisztségviselő akkor jelölhető ki, ha az (1a) bekezdés szerint megkövetelt függetlenségét, feddhetetlenségét, pártatlanságát és integritását az Állami Számvevőszék az alapítói jogok gyakorlójától érkezett megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelezően kiadott véleményével megállapítja.”

131. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„10/A. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

15/A. § (1) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a kinevezését követő 30 napon belül, majd kétévente, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában. A nyilatkozatot tevő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát, amit az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában kell tenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak.

(3) A vagyonnyilatkozatot az alapítványi vagyonellenőr őrzi a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője megbízatásának megszűnését követő egy évig.

(4) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet.

(5) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője által tett, (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatot az Integritás Hatóság az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény szerint ellenőrzi.”

132. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„10/B. Összeférhetetlenségi nyilatkozat tételére irányuló kötelezettség

15/B. § (1) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a kinevezését követő 30 napon belül, majd kétévente, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatokra nézve a 15/A. § (2)–(5) bekezdései megfelelően alkalmazandók.”

133. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az alapítvány által fenntartott 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény alapító okirata rendelkezhet úgy, hogy a fenntartó hagyja jóvá a felsőoktatási intézmény részére gazdálkodó szervezet alapítását, valamint gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését.”

(2) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 22. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatára a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 11. § (1) bekezdés a) pontjában és 12. § (7) bekezdésében meghatározottak alkalmazandók.

(4b) Az 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény esetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontja, e) pont eb) és ed) alpontjai alkalmazandók.”

134. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a következő fejezettel egészül ki:

„V/A. Fejezet

Egyes alapítványok vagyoni viszonyai rendezéséről, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásáról, valamint megszűnéséről szóló különös szabályok

25/A. § (1) A 2. mellékletben felsorolt azon alapítvány megszüntetéséről, amely közfeladatként nem lát el felsőoktatási tevékenységet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: nem felsőoktatási alapítvány) az alapítói jogok gyakorlója e fejezet hatálybalépését követő öt napon belül dönt, amely döntésre figyelemmel a Kormány e fejezet hatályba lépését követő tizenöt napon belül a (2) bekezdés szerinti nyilvános határozatot hoz.

(2) A nem felsőoktatási alapítványok megszüntetésével összefüggő kormányhatározatban meg kell határozni

a) az alapítói jogok gyakorlójának döntése alapján a nem felsőoktatási alapítvány megszüntetésének napját, amely nem lehet későbbi, mint 2026. július 31.,

b) a nem felsőoktatási alapítvány közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának módját,

c) azokat a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott, azonban kötelező közfeladatnak nem minősülő feladatokat, továbbá a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott közérdekű vagy egyéb feladatokat, amelyet az állam a továbbiakban is ellát,

d) a nem felsőoktatási alapítvány feladatát, egyes feladatait átvevő, az állami tulajdonba kerülő gazdasági társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlójának kijelölt központi költségvetési szervet (a továbbiakban: átvevő költségvetési szerv), valamint

e) azt a személyt, aki az e törvény szerinti elszámolási feladatokat ellátja (a továbbiakban: elszámolási biztos).

(3) Az elszámolási biztos feladatainak ellátása érdekében – e fejezetben meghatározott – intézkedéseket foganatosíthat, amit a nem felsőoktatási alapítvány a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásából (a továbbiakban: nyilvántartás) való törléséig tűrni köteles. Az elszámolási biztos – a kincstár költségére – szakértőt is bevonhat, ha e fejezetben meghatározott tevékenysége során különleges szakértelmet igénylő kérdés merül fel.

(4) Az elszámolási biztos minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg.

(5) Az elszámolási biztos tevékenységéhez kapcsolódóan, az ahhoz szükséges mértékben és időtartamban minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.

(6) Az elszámolási biztos a (4) és az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével a működése során tett véleményeit, javaslatait, ajánlásait, megállapításait és egyéb, a működése során készített dokumentumait nyilvánosságra hozhatja a különleges adatok, a minősített adatok, a személyes adatok és a törvény által védett egyéb adótitkok kivételével.

(7) A 14. § (2) bekezdéstől eltérően a nem felsőoktatási alapítvány e fejezet szerinti megszüntetésére, vagyoni viszonyainak lezárására, a nyilvántartásból való törlésére az Ectv. II. fejezetének rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha e fejezet rendelkezése előírja. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az alapítói jogok gyakorlója a nem felsőoktatási alapítványt jogutód nélküli megszűnést eredményező ok megjelölése nélkül szünteti meg.

25/B. § (1) A nem felsőoktatási alapítványt a nyilvántartó bíróság 2026. augusztus 31-én aznapi hatállyal végelszámolási eljárás lefolytatása nélkül, a 25/A. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat alapján, a Ptk. 3:403. § (5) bekezdésének, valamint a Cnytv. 43/A. §-ának alkalmazása nélkül hivatalból, jogutód nélkül törli a nyilvántartásból, kivéve ha a 25/C. §-nak megfelelően az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel a szükséges változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtotta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a nem felsőoktatási alapítvány törlését elrendelő végzés, valamint a 25/C. § (9) bekezdése szerinti végzésnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adat törlését elrendelő rendelkezése ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincsen helye. Ezen határozat, illetve rendelkezés a határozat meghozatala napján jogerőre emelkedik, a bíróság a határozatához, illetve a rendelkezéséhez ugyanezen naptól kötve van.

(3) A nem felsőoktatási alapítvány azon a napon szűnik meg, amikor a bíróság a nem felsőoktatási alapítványt a nyilvántartásból törli. Ha a 25/C. §-nak megfelelően az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel a szükséges változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtja, az Alaptörvény tizenhatodik módosítása szerinti vagyon tulajdonjoga államra történő visszaszállásának az időpontja – a változásbejegyzési kérelem bíróság általi elbírálásától függetlenül – a változásbejegyzési kérelem benyújtásának a napja.

13. A nem felsőoktatási alapítvány államháztartáson kívüli alapító általi továbbműködtetése

25/C. § (1) Ha a nem felsőoktatási alapítványban nem állami alapító vagy nem állami csatlakozó (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: államháztartáson kívüli alapító) is van, és a nem felsőoktatási alapítvány alapító okirata szerint a nem felsőoktatási alapítvány közérdekű cél ellátását is biztosítja, az alapítói jogok gyakorlója a 25/A. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat meghozatalát követő három napon belül írásban felhívja ezen személyeket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül nyilatkozzanak arról, hogy a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott, a kormányhatározat alapján állami feladatátvétellel nem érintett, a közfeladaton túli közérdekű cél, más célok megvalósítására a nem felsőoktatási alapítványt a Vatv. szabályai szerinti közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy a Ptk. szerinti alapítványként tovább kívánják-e működtetni.

(2) Ha az államháztartáson kívüli alapító, több államháztartáson kívüli alapító esetén egyetlen államháztartáson kívüli alapító sem kívánja a nem felsőoktatási alapítványt ezen alcím szerint tovább működtetni, ideértve azt is, ha határidőben az arra jogosult nem nyilatkozik, a nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartásból való törlésére és vagyoni viszonyainak lezárására e fejezet szerint kerül sor.

(3) Ha az államháztartáson kívüli alapító, több államháztartáson kívüli alapító esetén legalább egy államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány ezen alcím szerinti továbbműködtetési szándékáról határidőben nyilatkozik, a nem felsőoktatási alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy Ptk. szerinti alapítványként – változásbejegyzési kérelem alapján – a nyilvántartásba való bejegyzésének akkor van helye, ha

a) az államháztartáson kívüli alapító változásbejegyzési kérelmét legkésőbb 2026. augusztus 30. napján éjfélig – a választott továbbműködési formától függően – a Vatv. vagy a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosított alapítói okirattal és jogszabályban előírt mellékletekkel a bírósághoz benyújtja, és

b) az a) pont szerinti változásbejegyzési kérelemhez csatolja a 25/G. § szerinti megállapodásra tekintettel – az alapítói jogok gyakorlójának a nem felsőoktatási alapítvány megszüntetésére vonatkozó döntésének visszavonása alapján – a Kormány határozatát a 25/A. § (2) bekezdése szerinti határozat 25/A. § (2) bekezdés a) pontjára vonatkozó döntés visszavonásáról.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a nem felsőoktatási alapítvány létesítő okiratának módosítását az államháztartáson kívüli alapítónak változásbejegyzési kérelemben kell bejelentenie a bíróságnak. A változásbejegyzési kérelem késedelmes benyújtása esetén a Cnytv. 37. § (2) bekezdés nem alkalmazható.

(5) Az alapító okirat módosítása során a választott alapítványi formára a Vatv.-ben vagy a Ptk.-ban előírt rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ha a választott alapítványi formára irányadó jogszabály vagyoni hozzájárulás teljesítésének határidejét a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásához vagy nyilvántartásba vételhez (létesítéshez) köti, nyilvántartásba vételi kérelmen e fejezet szerinti változásbejegyzési kérelmet, nyilvántartásba vételen a választott alapítványi formának az e fejezet szerinti változásbejegyzési kérelmen alapuló bejegyzését kell érteni. Az alapító okirat módosítása során

a) az állami szerepvállalásra vonatkozó rendelkezéseket el kell hagyni,

b) a továbbműködő alapítvány célja a Ptk. 3:393. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása hiányában is érvényesen módosítható,

c) a továbbműködő alapítvány vagyonának az Alaptörvény tizenhatodik módosításával az államra visszaszálló vagyon mértékével történő csökkentése tekintetében a Ptk. 3:384. § (2) bekezdése nem alkalmazható, az alapító okirat e tekintetben történő módosítása a Ptk. 3:393. § (2) bekezdésével szemben, érvényes,

d) a továbbműködő alapítvány államháztartáson kívüli alapítója által juttatott vagyonaként csak olyan vagyon határozható meg, mely a 25/G. § szerinti megállapodás alapján nem vitás, valamint

e) a továbbműködő alapítvány névváltoztatásra nem köteles.

(6) A változásbejegyzési eljárásban a bíróság az alapító okirat és mellékletei tekintetében azt is vizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a választott alapítványi formára előírt jogszabályokban, valamint e fejezetben foglalt rendelkezéseknek. A változásbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, ha a választott alapítványi forma nyilvántartásba vételi eljárásában is kötelező. A bíróság a változásbejegyzési kérelmet akkor is elutasítja, ha az alapító okirat vagy annak mellékletei nem felelnek meg az e fejezetben foglalt feltételeknek.

(7) Ha a bíróság a változásbejegyzési kérelemnek helyt ad, a változásbejegyzési kérelemnek megfelelő adatokat jegyzi be a nyilvántartásba azzal, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adatot hivatalból törli. A közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy a Ptk. szerinti alapítvány a nem felsőoktatási alapítvány mindazon vagyoni, szerződéses és egyéb jogainak, továbbá kötelezettségeinek jogutódjává válik, amelyek a nem felsőoktatási alapítványt az alapító okiratában meghatározott közfeladatokon túli közérdekű cél teljesítéséhez, más célok teljesítéséhez, illetve feladatellátáshoz kapcsolódóan megillették vagy terhelték.

(8) Az alapítói jogok gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi határidő lejártát követő munkanapon tájékoztatja a nem felsőoktatási alapítványt nyilvántartó bíróságot az államháztartáson kívüli alapító nyilatkozatában foglalt szándékáról, vagy arról, hogy az államháztartáson kívüli alapító nem nyilatkozott.

(9) Ha a változásbejegyzési kérelmet a bíróság jogerősen visszautasítja vagy elutasítja, illetve a Cnytv. 29. § (3) bekezdése szerinti határidő eredménytelenül eltelik, a jogerőre emelkedést, illetve a Cnytv. 29. § (3) bekezdése szerinti határidő utolsó napját követő napon a bíróság a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adatot hivatalból törli a nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartási adatai közül. Az adattörlésre vonatkozó jogerős határozat – külön eljárás lefolytatása nélkül – egyben a nem felsőoktatási alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező, a Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok bekövetkezte bíróság általi megállapításának minősül, és a bíróság elrendeli a nem felsőoktatási alapítványnak az Ectv. 9/J. §-a szerinti kényszer-végelszámolását.

14. A nem felsőoktatási alapítvány kötelezettségei

25/D. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriuma, egyéb szerve e fejezet hatálybalépésének napjától a nem felsőoktatási alapítvány nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a nem felsőoktatási alapítványt terhelő, napi működést meghaladó kötelezettséget nem elégítheti ki, a nem felsőoktatási alapítvány vagyontárgyát nem ruházhatja át, nem terhelheti meg; az ezzel ellentétes jognyilatkozat semmis.

(2) A nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben e fejezet hatálybalépésének napjától törvényességi felügyeleti eljárásnak, csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelésének helye nincs, a folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni.

(3) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumát, egyéb szervét az ezen alcímben foglalt kötelezettségek a 25/B. § szerinti törlés napjáig terhelik.

(4) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumi tagját az ezen alcímben foglalt kötelezettségek akkor is terhelik, ha megbízatása az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény alapján a (3) bekezdés szerinti időszakban megszűnik.

25/E. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriuma e fejezet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül előterjesztést készít. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell

a) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni és pénzügyi helyzetét, külön jelezve az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló fordulónapjától a normál napi működést meghaladó, a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni és pénzügyi helyzetét érintő változásokat,

b) az Alaptörvény tizenhatodik módosításával az államra visszaszálló vagyonelemeket, bemutatva az állam által juttatott vagyon természetben meglévő vagyonelemeit, az esetlegesen annak helyébe lépő természetben visszaszálló vagyonelemeit, a pénzügyi eszközként vagy pénzbeli vagyonként kimutatható vagyonelemeket, valamint az állam által juttatott vagyon hozamaként jelentkező vagyont,

c) az államra vissza nem szálló vagyonelemeket,

d) a nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben, illetve a javára fennálló valamennyi nem vitatott és vitatott követelést, a követelés jogosultjának nevét vagy elnevezését, lakcímét vagy székhelyét, szervezet esetén nyilvántartási számát, a követelés jogalapját, összegét és esetleges járulékait, keletkezésének és esedékességének időpontját,

e) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével vagy tagságával működő jogi személyeket, és arról való tájékoztatást, hogy a nem felsőoktatási alapítvány megszűnésével ezen jogi személyek tekintetében a megszűnéssel összefüggésben milyen intézkedési kötelezettségek merülnek fel,

f) a folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatást,

g) azokat az érdemi jelentőséggel bíró körülményeket, kötelezettségeket, amelyek a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni viszonyainak rendezése során figyelembe veendők.

(2) Ha az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, a vagyontárgyat a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott azonosító adatokkal kell megjelölni.

(3) Az előterjesztésben bemutatott vagyont könyv szerinti értéken kell megjelölni.

(4) Az előterjesztéshez mellékelni kell az utolsó számviteli törvény szerinti beszámolót, a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket.

(5) Az előterjesztéshez mellékelni kell az alapítványi vagyonellenőrnek az alapítvány vagyonkezelési tevékenységének jogszerűségére vonatkozó álláspontját tartalmazó okiratot is.

(6) Az előterjesztést és mellékleteit a kuratórium a határidő lejártát követő napon megküldi a nem felsőoktatási alapítvány alapítói jogait gyakorlónak és az elszámolási biztosnak.

(7) Az elszámolási biztos, illetve az alapítói jogok gyakorlója az előterjesztés kézhezvételétől számított három napon belül a kuratóriumot az előterjesztés kiegészítésére, javítására hívhatja fel, ha okkal feltételezhető, hogy az hiányos vagy hibás. A kuratórium a felhívásnak három napon belül köteles eleget tenni vagy igazolni, hogy az előterjesztés nem hiányos vagy hibás.

25/F. § (1) A 25/E. §-ban foglaltak elvégzését követően a nem felsőoktatási alapítvány és az elszámolási biztos jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a nem felsőoktatási alapítvány vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az elszámolási biztos átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. A feladatátvétel esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylatmegőrzési kötelezettségét.

(2) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumi tagjai az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak

a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről,

b) a nem felsőoktatási alapítvány fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről,

c) a nem felsőoktatási alapítvány vagyonára vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról, és

d) a nem felsőoktatási alapítvány részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról.

(3) A kuratórium tagjai a 25/E. §-ban és e §-ban meghatározott feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak.

(4) Az elszámolási biztos az előterjesztésben foglaltak alapján megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást az érintett vagyontárgy tulajdonjogának állam javára történő átvezetése iránt. Az érintett nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően az állam tulajdonjogának átvezetésére az elszámolási biztos kérelme alapján kerül sor, az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt egyéb feltétel meglétére nincs szükség.

15. Az államháztartáson kívüli alapítóval való elszámolás általános szabálya, az állam helytállása a nem felsőoktatási alapítvány kötelezettségeiért

25/G. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány az e fejezet szerinti vagyoni viszonyainak rendezése során az államháztartáson kívüli alapítóval a 13., a 16. és a 17. alcím szerinti esetekben az ezen alcímben meghatározott szabályok szerint számol el, és az állam az ezen alcímben meghatározott szabályok szerint áll helyt a nem felsőoktatási alapítvány kötelezettségeiért.

(2) A nem felsőoktatási alapítvány közfeladatához, valamint a 16. alcím szerinti feladatátvétel alapján az állam által átvett feladatához kapcsolódó hitelezői igényekért az állam áll helyt.

(3) Az államháztartáson kívüli alapítót megilleti az általa juttatott vagyon, annak helyébe lépő vagyon és annak hozama, azonban a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott közfeladatokon túli közérdekű cél, más célok megvalósításához kapcsolódó hitelezői igényekért az államháztartáson kívüli alapító a neki járó vagyon erejéig áll helyt.

(4) Az állam áll helyt a nem felsőoktatási alapítványnak az e fejezet hatálybalépésének napja előtt keletkezett azon kötelezettségeiért, amelyek a (3) bekezdés ellenére nem kerülnek kielégítésre.

(5) Az állam és az államháztartáson kívüli alapító a közöttük történő elszámolásról, a vagyon szétválasztásáról és kiadásáról, a hitelezői követelésekért való helytállásról megállapodást köt. A megállapodást az elszámolási biztos készíti elő a 14. alcímben meghatározott iratok alapján, az államháztartáson kívüli alapítóval való együttműködés mellett. Ha az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel változásbejegyzési kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz, az együttműködési kötelezettség kiterjed arra, hogy a megállapodás olyan időponttal jöjjön létre, hogy a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtására az államháztartáson kívüli alapítónak lehetősége legyen. A változásbejegyzési kérelem határidőben történő előterjesztéséért azonban az állam nem felel.

(6) A felek kötelesek a nem vitatott elszámolási, vagyonmegosztási, vagyonkiadási, valamint a helytállás mértékére vonatkozó, és egyéb felmerülő nem vitás kérdésekben legkésőbb 2026. augusztus 30. napjáig megállapodni. A vitássá tett vagyon az államháztartáson kívüli alapító részére nem adható ki, a vitás kérdésekkel kapcsolatos igény perben érvényesíthető.

(7) Ha az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel változásbejegyzési kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz, az (5) bekezdés szerinti megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az államnak visszajáró, pénzforgalmi és egyéb számlán lévő pénzeszközt, tőke- és pénzpiaci befektetési eszközöket a változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőző napig az államnak vissza kell adni, az elszámolási biztos nem szerez rendelkezési jogot a továbbműködő alapítvány számlái felett.

(8) Az (5) bekezdés szerinti megállapodásban a (3) bekezdés szerinti helytállási kötelezettség teljesítésére az államháztartáson kívüli alapítót megillető vagyon terhére tartalékot kell képezni. A hitelezői követelések kielégítése után maradó tartalékként szolgáló vagyon az államháztartáson kívüli alapítót illeti meg.

16. Az állam általi feladatátvétel szabályai

25/H. § (1) Ha a nem felsőoktatási alapítvány feladatát, egyes feladatait központi költségvetési szerv veszi át, a feladat átvételének időpontja 2026. augusztus 31. Az átvevő költségvetési szerv a nem felsőoktatási alapítvány mindazon vagyoni és személyes jogainak, továbbá kötelezettségeinek jogutódjává válik, amelyeket költségvetési szerv megszerezhet, illetve amely költségvetési szervet terhelhet. A költségvetési szerv által meg nem szerezhető jogok és kötelezettségek jogutódja az állam. Az állam tulajdonába kerülő vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás a nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és a jogutódlásra hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

(3) Azon jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultjává az átvevő költségvetési szerv és kizárólagos kötelezettjévé az állam válik, a feladat átvételének napján e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) A folyamatban lévő eljárásokban a nem felsőoktatási alapítvány helyébe a költségvetési szerv lép. A feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a nem felsőoktatási alapítvány jogutódjának az átvevő költségvetési szerv tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság az átvevő költségvetési szervet, illetve az államot terheli vagy illeti meg. Az elszámolási biztos gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a feladat átvételekor folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön.

(5) A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának a feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szerv tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételét követően haladéktalanul kezdeményezi.

(6) A 25/F. § szerinti jegyzőkönyv aláírásának napjától a nem felsőoktatási alapítvány pénzforgalmi és egyéb számlái felett rendelkezési joggal az elszámolási biztos rendelkezik. Az elszámolási biztos a feladat átvételét megelőzően – ha a számla feletti rendelkezési jog megszerzésére később kerül sor, a rendelkezési jog megszerzését követő munkanapon – átutalja a nem felsőoktatási alapítvány valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére.

25/I. § (1) Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a feladat átvételének napján a kedvezményezett nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételétől számított tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosításokat a kezdeményezéstől számított harminc napon belül hajtja végre.

(2) Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében a feladat átvételének napján a pályázó nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.

(3) A feladat átvételekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a feladat átvételének napján a nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.

25/J. § Azon feladatokat érintő jogviszonyok lezárására, amelyet az állami feladatátvétel nem érint, a 17. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.

17. A nem felsőoktatási alapítvány vagyoni viszonyainak lezárása

25/K. § (1) A nem felsőoktatási alapítványnak a 25/C. § szerinti továbbműködéssel, vagy a 25/H. § szerinti feladatátvétellel nem érintett vagyoni, szerződéses és egyéb jogviszonyainak, folyamatban lévő ügyeinek lezárására ezen alcím szerint kerül sor.

(2) A nem felsőoktatási alapítvány (1) bekezdés szerinti jogviszonyaiból, ügyeiből folyó jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-én az államra szállnak, az állam képviseletében az elszámolási biztos jár el. Az elszámolási biztos a nem felsőoktatási alapítvány ezen alcím hatálya alá tartozó vagyoni viszonyai lezárását szolgáló, valamint ezen alcímben meghatározott intézkedések megtétele érdekében jár el.

(3) A 25/F. § szerinti jegyzőkönyv aláírásának napjától a nem felsőoktatási alapítvány pénzforgalmi és egyéb számlái felett rendelkezési joggal az elszámolási biztos rendelkezik, kivéve a 25/G. § (7) bekezdése szerinti esetet.

25/L. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány megszüntetése nem érinti a nem felsőoktatási alapítvány üzleti évét, azt folyamatosnak kell tekinteni az elszámolás befejezésének időpontjáig.

(2) Az elszámolás időszaka alatt a nem felsőoktatási alapítvány analitikus és főkönyvi nyilvántartásait úgy kell vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek az elszámolás befejezésekor a piaci értéken történő értékelés, valamint az utolsó üzleti évről készítendő beszámoló alátámasztására.

25/M. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány hitelezői a követeléseiket a 25/A. § (1) bekezdés szerinti kormányhatározat közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be az elszámolási biztosnak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a követeléssel kapcsolatban hatósági, közjegyzői, bírósági végrehajtási vagy más bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de az elszámolási eljárás befejezésének napját követően hitelezői igényt már csak a megszűnt jogi személy tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.

(2) A Kormány a saját honlapján, valamint a nem felsőoktatási alapítvány a saját honlapján a 25/A. § (1) bekezdés szerinti kormányhatározat közzétételét követő öt napon belül felhívást tesz közzé az (1) bekezdésben foglaltakról. E bekezdés szerinti közzététel nem érinti az (1) bekezdésben foglalt határidő lejártát.

(3) Az elszámolási biztos a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket.

(4) Az elszámolási biztos a hitelezőket a követelésük minősítéséről a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell

a) a hitelező követelésének vagy követeléseinek pontos megjelölését, feltüntetve az esedékesség időpontját,

b) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a követelést az elszámolási biztos elismeri vagy vitatja, pontosan megjelölve a vitatott és elismert követelést vagy követelésrészt, a vitatás indokát,

c) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az elismert követelés vagy követelésrész kielégítése mikorra várható,

d) tájékoztatást az (5) bekezdésben foglaltakról.

(5) Az a hitelező, akinek bejelentett követelését az elszámolási biztos vitatja, igényének érvényesítése iránt az elszámolási biztos értesítésének kézhezvételétől számított harmincnapos határidőn belül az igény érvényesítésére vonatkozó jogszabály szerint eljárást indíthat az állammal szemben. Az igény érvényesítése iránti eljárás megindítását az elszámolási biztosnál ugyanezen határidő alatt igazolnia kell.

25/N. § (1) Az elszámolási biztos 2026. október 31-ig elvégzi mindazon feladatokat, amelyeket a nem felsőoktatási alapítvány tekintetében a számviteli, adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, a nem felsőoktatási alapítvány követelései behajtásához szükséges intézkedéseket megteszi, nem vitatott tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti.

(2) Az elszámolási biztos jogosult a nem felsőoktatási alapítvány által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. Az elszámolási biztos nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás, illetve az elállás jogát a természetes személynek – a szolgálati lakás és garázs kivételével – lakásra fennálló bérleti szerződése, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződése, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tag vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződés, valamint a kollektív szerződés tekintetében.

(3) Ha a nem felsőoktatási alapítvány vagyonába olyan vagyoni értékű jog – szerzői jogi felhasználási, szabadalomhasznosítási, védjegyhasználati jog – tartozik, amely a kizárólagos jog jogosultjának engedélye alapján, az engedély szerinti terjedelemben áll fenn és a jogosult engedélye nem terjed ki a jog harmadik személynek történő átengedésére, a nem felsőoktatási alapítvány a vagyoni értékű jogra vonatkozó szerződést köteles felmondani.

(4) Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kártalanítás illeti meg. Az egyéb járadék jellegű kötelezettségek rendezése érdekében az elszámolási biztos egy összegben kifizetendő kártalanításban állapodhat meg a jogosulttal, vagy az elszámolási biztos köteles a jogosult javára egyszeri díjú járulékbiztosítási szerződést kötni.

25/O. § A Kormány elrendelheti, hogy a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni eszközeit vagy azok meghatározott részét az elszámolási biztos piaci forgalomban értékesítse. A Kormány dönt a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő jogi személyek sorsáról.

25/P. § (1) Az elszámolási biztos 2026. október 31-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti

a) az adóbevallásokat,

b) a 2026. évről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,

c) a költségek viselése és a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyonról, szükség esetén a tartalék visszafizetéséről szóló kimutatást,

d) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő jogi személyek sorsára vonatkozó intézkedési javaslatot,

e) szükség esetén a jogok engedményezésére és a kötelezettségek átruházására, illetve a nem felsőoktatási alapítvány tartozásának állam által történő viselésére vonatkozó javaslatot,

f) azon le nem zárt eljárásokról szóló tájékoztatást, amelyek a 25/S. § alapján folytatódnak,

g) a nem felsőoktatási alapítvány iratanyagának elhelyezésére, őrzésére vonatkozó intézkedési javaslatot, valamint

h) beszámolóját az elvégzett feladatokról.

(2) Ha a nem felsőoktatási alapítványban államháztartáson kívüli alapító is érdekelt, az (1) bekezdés szerinti előterjesztést véleményezési célból az államháztartáson kívüli alapítónak is meg kell küldeni. Ha a Kormány az elszámolási biztos által előterjesztett anyagokat elfogadja, azokat jóváhagyás céljából megküldi az Állami Számvevőszék részére. Az államháztartáson kívüli alapító írásban tett észrevételeit is meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek.

(3) Az elszámolási biztos társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról.

(4) Ha az államháztartáson kívüli alapító is érdekelt, az elszámolási biztos indítványt tesz az államháztartáson kívüli alapító által tartalékképzés céljából elkülönített vagyonából a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyonnak a kiadására.

(5) A megmaradó vagyonelemeket az azonosításához szükséges adatokkal kell megjelölni, és a vagyonelem természetbeni felosztása esetén egyértelműen kell megjelölni azt a személyt, aki a vagyonelem tulajdonjogát a nem felsőoktatási alapítvány törlésével megszerzi. Pénzösszeg esetén az összegét, a pénznemét és azt a személyt kell megjelölni, aki a pénzösszegre jogosult lesz. Ha a vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, a vagyontárgyat a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott azonosító adatokkal kell megjelölni.

25/Q. § (1) Az elszámolási eljárás befejezésének napja az a nap, amikor az Állami Számvevőszék a 25/P. § (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat jóváhagyja.

(2) Az elszámoló biztos az elszámolás befejezését az Állami Számvevőszék jóváhagyó véleményének kézhezvételét követő öt napon belül bejelenti a nem felsőoktatási alapítványt a törléskor nyilvántartó bíróságnak.

18. Jogorvoslatra vonatkozó szabályok

25/R. § (1) Az elszámolási biztos jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél az elszámolási időszak alatt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított harminc napon belül a nem felsőoktatási alapítványt nyilvántartó bíróságnál kifogással élhet, akkor is, ha a nem felsőoktatási alapítványt már törölték a nyilvántartásból. A kifogásra az Ectv. 9/F. §-át kell alkalmazni azzal, hogy végelszámoló alatt az elszámolási biztost kell érteni.

(2) Ha az államháztartáson kívüli alapító az e fejezetben foglalt eljárás során sérelmet szenvedett vagy a 25/G. § szerinti elszámolás során vitás kérdés merül fel, amely megállapodás útján nem volt rendezhető, az államháztartáson kívüli alapító igényének érvényesítése érdekében pert indíthat. A nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartásból való törlésétől, ha az igény a 25/P. § (4) bekezdés szerinti tartalékkal kapcsolatos, az elszámolási eljárás befejezésétől számított egyéves, jogvesztő határidő után az államháztartáson kívüli alapító az igényérvényesítése iránt pert nem indíthat.

25/S. § Az elszámolási eljárás befejezésének napján folyamatban lévő bírósági és hatósági, peres és nemperes eljárásokban, valamint a 2026. október 31-ig le nem zárható jogviszonyokban az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jár el.”

135. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a következő 31/D–31/I. §-sal egészül ki:

„31/D. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 6. § (4) bekezdés szerinti megbízatási időtartam a már kinevezett kuratóriumi tagra és felügyelőbizottsági tagra is alkalmazandó azzal, hogy amennyiben a megbízatása Módtv3.-mal megállapított e rendelkezés hatálybalépése napján 4 évnél hosszabb ideje tart, a megbízatása a 15. § (1a) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását követő új tag kijelölésének napján megszűnik.

31/E. § A 15/A. § (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint a 15/B. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozat-tételi kötelezettség a már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére is alkalmazandó azzal, hogy amennyiben a megbízatása a Módtv3. hatálybalépése okán a 31/D. § szerinti időpontban megszűnik, köteles a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül nem nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, valamint köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.

31/F. § Amennyiben az Állami Számvevőszék a 15. § (1d) bekezdése alapján megállapítja a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére vonatkozóan a függetlenségének, feddhetetlenségének, pártatlanságának vagy integritásának hiányát, az adott személy a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet.

31/G. § A 2. mellékletben felsorolt, azon közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt, amely közfeladatként nem lát el felsőoktatási tevékenységet, az alapítói jogok gyakorlója 2026. augusztus 31-ig, a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt 2027. augusztus 1. napjáig megszünteti. Törvény állapítja meg a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyoni viszonyai rendezésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának, illetve megszűnésének szabályait.

31/H. § A Módtv3.-mal megállapított 22. § (4a) bekezdésben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (7) bekezdésére vonatkozó rendelkezésének a felsőoktatási intézmény legkésőbb 2026. október 31. napjáig biztosítja a megfelelést.

31/I. § (1) A 6. § (4) bekezdése a Módtv3. hatálybalépésekor az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője tekintetében, a Módtv3. hatálybalépésekor fennálló megbízatására figyelemmel, 2027. augusztus 1. napjáig nem alkalmazható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérés 2027. augusztus 2. napjától nem alkalmazható. Az e rendelkezés alapján 2027. augusztus 1. napján az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselőjének megbízatása 2027. augusztus 2. napján e törvény erejénél fogva megszűnik.”

136. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

137. § Hatályát veszti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény

a) 2. § (3) bekezdése,

b) 7. § (4)–(8) bekezdése,

c) 16. § (4) bekezdésében a „sarkalatos” szövegrész,

d) 32. § (1) bekezdése.

33. A Hauszmann Alapítványról és a Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIV. törvény hatályon kívül helyezése

138. § Hatályát veszti a Hauszmann Alapítványról és a Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIV. törvény.

34. A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény hatályon kívül helyezése

139. § Hatályát veszti a Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény.

35. A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény hatályon kívül helyezése

140. § Hatályát veszti a Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény.

36. A Makovecz Campus Alapítványról, a Makovecz Campus Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról, valamint állami tulajdonban álló ingatlan ingyenesen történő tulajdonba adásáról szóló 2021. évi XVIII. törvény hatályon kívül helyezése

141. § Hatályát veszti a Makovecz Campus Alapítványról, a Makovecz Campus Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról, valamint állami tulajdonban álló ingatlan ingyenesen történő tulajdonba adásáról szóló 2021. évi XVIII. törvény.

37. A MOL – Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény hatályon kívül helyezése

142. § Hatályát veszti a MOL – Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény.

38. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása

143. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 3. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„13. tényleges tulajdonos: az adatszolgáltató Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)–g) alpontja szerint meghatározott tényleges tulajdonosa;”

144. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Zártkörű befektetési alap adatszolgáltató esetén az (1) bekezdés g) pont gf) alpontja szerinti érdekeltség jellegének és mértékének meghatározása során az alapkezelő feltünteti a befektetési jegy arányát.”

145. § (1) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági, közreműködő szervezeti vagy audit hatósági feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter tevékenységének segítésére kijelölt minisztérium jogosult ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott adatszolgáltató tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait, ideértve a módosított korábbi adatokat, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját.

(2b) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényben (a továbbiakban: Eufetv.) meghatározott feladatainak ellátása érdekében az Integritás Hatóság jogosult ingyenesen, a 21/B. §-a szerinti regisztráció nélkül, közvetlen adatkapcsolat keretében átvenni az általa a 4. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az Eufetv. IV. Fejezete hatálya alá tartozó adatszolgáltató tényleges tulajdonosának a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt természetes személyazonosító adatait és lakcímadatát.”

(2) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Harmadik személy – az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó arányos díj fizetése ellenében – a nyilvántartó szerv által meghatározott módon egyedi adatszolgáltatás keretében – anélkül, hogy erről értesítenék az érintett jogi személyt vagy kapcsolódó jogviszonyban érdekelt személyeket – megismerheti az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait – ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat, valamint a módosított korábbi adatokat, beleértve az azon jogi személyek vagy jogviszonyok tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat is, amelyek az előző 8 évben felszámolásra kerültek vagy megszűntek, ha az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő vagy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét igazolja.”

(3) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdésben említett jogos érdek különösen igazoltnak tekintendő, ha az adatot igénylő harmadik személy és az adatigénylésben érintett adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony Pmt. szerinti valamely tényleges tulajdonosa

a) a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll,

b) ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa,

c) jogszabályon vagy szerződésen alapuló üzleti kapcsolatban áll, vagy

d) vagyonjogi perben áll.

(6b) A (6) bekezdésben felsorolt információkhoz való hozzáféréshez jogos érdeke fűződik továbbá különösen a következő természetes vagy jogi személyeknek:

a) aki szerződéskötési tárgyalásba lép az érintett jogi személlyel vagy jogi konstrukcióval, és aki vagy amely meg kívánja előzni azt, hogy az adott ügylet pénzmosáshoz, annak alapbűncselekményeihez vagy terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódjon,

b) aki médiatartalom-szolgáltatóként, annak munkavállalójaként vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyként újságírás, tudósítás, vagy a médiában való egyéb megnyilatkozás céljából jár el a pénzmosás, annak alapbűncselekményei vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséhez vagy az ellenük való küzdelemhez kapcsolódóan,

c) aki civil szervezetként, annak munkavállalójaként vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyként vagy kutatóként a tudományos tevékenysége keretében a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem terén a nyilvánosság előtt szakmai tevékenységet végez, és a pénzmosás, annak alapbűncselekményei vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével vagy az ellenük folytatott küzdelemhez kapcsolódóan jár el.”

146. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 15. alcíme a következő 26/C. §-sal egészül ki:

„26/C. § (1) Az e törvény 1. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja szerinti adatszolgáltató vonatkozásában – az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított – a Pmt. 3. § 38. pont a) alpontja szerinti elsőbbségi részvényfajtákhoz, valamint kifizetésekhez, illetve kifizetési jogosultságokhoz kapcsolódó, e törvény 7. §-a szerinti adattovábbítást először a 2026. szeptember hónapra vonatkozó adatszolgáltatás keretében kell elvégezni.

(2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalmú adatszolgáltatást az 1. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti adatszolgáltató vonatkozásában első alkalommal – a 7. § rendelkezéseitől eltérően – az adatszolgáltató nevében eljáró alapkezelő a nyilvántartó szerv felé közvetlenül, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon 2026. október 5. napjáig végzi el az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatainak 2020. február 1-ig – de legalább az adatszolgáltató létrehozásának időpontjáig – visszamenő átadásával.”

147. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 27. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„d) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. és 74. cikkének”

(való megfelelést szolgálja.)

39. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény hatályon kívül helyezése

148. § Hatályát veszti a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény.

40. A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény hatályon kívül helyezése

149. § Hatályát veszti a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény.

41. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítása

150. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A Hatóság minden olyan esetben fellép, ahol a Hatóság álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül. A Hatóság hatáskörrel rendelkezik különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések, eljárások vagy projektek tekintetében. A Hatóság hatásköre valamely intézkedés, eljárás vagy projekt európai uniós finanszírozásból való kivonása esetén is fennmarad.”

151. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság vizsgálati feladat- és hatáskörei keretében)

„a) vizsgálati, illetve vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárást folytathat,”

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Hatóság közigazgatási hatósági jogköre keretében)

„d) a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárással összefüggésben vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást folytat.”

152. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § A Hatóság az e törvény szerinti, közbeszerzésekkel kapcsolatos feladat- és hatásköreit a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti védelmi és biztonsági beszerzések tekintetében is gyakorolhatja. Ebben az esetben e törvény alkalmazásában – a IV. Fejezet kivételével – közbeszerzés és közbeszerzési eljárás alatt védelmi és biztonsági beszerzést, illetve védelmi és biztonsági beszerzési eljárást is megfelelően érteni kell.”

153. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek ellenőrzésével összefüggő feladatkörei ellátása érdekében a Hatóság az integritáskockázat-értékelése keretében – az ellenőrzések prioritásának és gyakoriságának meghatározása céljából – folyamatosan azonosítja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek közül azokat, akik tekintetében az integritáskockázat mértéke magas. Az ezen értékelés során a Hatóság különösen a betöltött tisztség, feladatkör alkotmányos súlyát, illetve az ezzel kapcsolatos, az integritásban jelentkező sérülékenység mértékét veszi figyelembe.”

154. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyintézési határidőn belül eljárási kötelességének nem tesz eleget, a Hatóság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat.”

155. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság a vizsgálati eljárásban minden olyan rendelkezésre álló információt értékel, amely a feladatai szempontjából releváns. Feladatainak ellátása érdekében a Hatóság bármely az adott ügyben érintett személytől vagy szervezettől a feladat- és hatáskörével összefüggően adatszolgáltatást kérhet, ennek keretében különösen közhiteles nyilvántartásból vagy állami szervnél vezetett nyilvántartásból megismerheti azon adatokat – illetve azon törvény által védett titkokat –, amelyek az eljárása lefolytatásához szükségesek. Az adat megismerésére a Hatóság általi megkeresés útján, illetve – jogszabály rendelkezése szerint, ha a Hatóság az adott közhiteles nyilvántartás vagy adatbázis kapcsán megfelelő adatkapcsolattal rendelkezik – közvetlen adatkapcsolat útján is sor kerülhet.”

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hatóság eljárása során az annak lefolytatásához szükséges mértékben kezelheti mindazokat a személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak – így különösen adótitoknak, banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő – és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek a vizsgálattal összefüggnek, és amelyek kezelése a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges.”

(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Hatóság (1) bekezdés szerinti adatkérésének a vizsgált adatkezelő, illetve az eljárási cselekménnyel érintett más szervezet vagy személy a Hatóság által megállapított – legfeljebb 30 napos – határidőn belül köteles eleget tenni. A Hatóság által megállapított határidő a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben tizenöt napnál rövidebb nem lehet. Ha a Hatóság (1) bekezdés szerinti, közhiteles nyilvántartás vagy állami szervnél vezetett nyilvántartás kapcsán intézett megkeresése olyan adat megismerésére irányul, amely nem áll rendelkezésre a megkeresett szervnél vagy amely törvény rendelkezése alapján nem adható át, erről a Hatóságot a Hatóság által megállapított határidőn belül tájékoztatja. A Hatóság a nem teljesített megkereséssel összefüggésben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat a tájékoztatás közlésétől vagy az erre nyitva álló határidő elteltét követő tizenöt napon belül, azzal, hogy a bíróság a mulasztási perben harminc napon belül határoz.”

156. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

„7/A. A Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása

19/A. § (1) A Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során ellenőrizheti

1. a köztársasági elnök,

2. az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és – amennyiben e személy nem országgyűlési képviselő – az Országgyűlés háznagya, továbbá az Európai Parlament magyarországi képviselője,

3. a polgármester és a főpolgármester, a helyi önkormányzati képviselő és a nemzetiségi önkormányzati képviselő,

4. az Alkotmánybíróság tagja,

5. az alapvető jogok biztosa és helyettese,

6. az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke,

7. a Kúria elnöke és elnökhelyettese,

8. az Országos Bírósági Hivatal elnöke és elnökhelyettese, ideértve a bíró és igazságügyi alkalmazott elnökhelyettest is,

9. a bíró, illetve a törvény által meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkár,

10. a legfőbb ügyész és helyettese,

11. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke és a Monetáris Tanácsnak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja,

12. a Költségvetési Tanács elnöke,

13. a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és tagja,

14. a Médiatanács tagja,

15. a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti

a) országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető,

b) politikai vezető,

c) biztosi jogviszonyban álló személy, valamint

d) politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó és kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: politikai tanácsadó),

16. a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti önálló szabályozó szerv, illetve az autonóm államigazgatási szerv vezetője, helyettese, illetve valamely ügydöntő testületi szervének azon tagja, aki vonatkozásában az önálló szabályozó szervet vagy az autonóm államigazgatási szervet létrehozó törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő,

17. a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy,

18. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy,

19. az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. §-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy – az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesét ide nem értve, ha az igazságügyi alkalmazott –,

20. az 1–19. pont alá nem tartozó, törvény által az Országgyűlésről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, illetve a törvény által a Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásának hatáskörébe utalt más személy

vagyonnyilatkozatának, valamint e személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben – ha a hozzátartozói vagyonnyilatkozat-tételt törvény előírja – vagyonnyilatkozatot tevő hozzátartozó vagyonnyilatkozatát (a továbbiakban: hozzátartozói vagyonnyilatkozat).

(2) A Hatóság (1) bekezdés szerinti hatáskörét

a) az (1) bekezdés 15. pont a) alpontja szerinti személyi kör tekintetében kizárólagosan,

b) az a) pont hatálya alá nem eső személyi kör tekintetében más – törvényben meghatározott – szervvel, szervezettel megosztottan

gyakorolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének, a vagyonnyilatkozat teljeskörűségének és hitelességének megállapítására, valamint az ellenőrzés alá vont személy vagyonnyilatkozata alapján nem igazolható vagyonváltozása forrásának ellenőrzésére irányulhat, azzal, hogy a Hatóság az eljárása során a vizsgálat alá vont személlyel összefüggésben keletkezett valamennyi – a vagyonnyilatkozatot jogszabály rendelkezése alapján őrző szerv vagy személy kezelésében levő – vagyonnyilatkozatot, illetve az ahhoz kapcsolódó hozzátartozói vagyonnyilatkozatot vizsgálhatja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást a Hatóság önállóan, illetve a vizsgálati eljárása részeként is lefolytathatja azzal, hogy a Hatóság (1) bekezdés szerinti eljárására vonatkozóan a 7. alcímben meghatározott – így különösen az adatok megismerésére vonatkozó, a 18. § (6) bekezdésében foglalt – rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A Hatóság a 9. § (4a) bekezdése szerint kialakított integritáskockázat-értékelése – és az ehhez kapcsolódó módszertan – alapján az (1) bekezdés szerinti eljárást rendszeresen, hivatalból is lefolytatja.

(5) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárása során az azt jogszabály rendelkezése alapján őrző szerv vagy személy útján hozzáférhet a vizsgálat alá vont személy, valamint – ha a hozzátartozói vagyonnyilatkozat-tételt törvény előírja – vagyonnyilatkozatot tevő hozzátartozó vagyonnyilatkozatához, valamint arról másolatot készíthet. Ha a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabály a vagyonnyilatkozat-tételt zárt boríték útján rendeli kezelni és a borítéknak a Hatóság általi kezelésére vonatkozóan eltérő rendelkezést nem állapít meg, az őrzéséért felelős a Hatóság feladat- és hatáskörében eljáró személy jelenlétében a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot felbontja, illetve a felbontás tényéről és körülményeiről – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – jegyzőkönyvet készít. A zárt boríték felbontását és a másolatkészítést követően a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a zárt borítékon a felbontás tényét és időpontját rögzíti, valamint a jegyzőkönyv egy példányát a borítékban elhelyezi, illetve az ezt követően a borítékot ismételten lezárja.

(6) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a Hatóság felszólítja a vizsgálat alá vont személyt, hogy a Hatóság számára adja meg a vagyonnyilatkozat tartalmának alátámasztása érdekében szükséges felvilágosítást, továbbá, hogy a Hatóság számára adja át a kapcsolódó adatok, iratok másolatát. Ha a vizsgálat alá vont személy a Hatósággal való együttműködést megtagadja, e körülményt a Hatóság az eljárása során készült jelentésében rögzíti.

(7) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárás alá vont személynek a felszólítás kézbesítésétől számított tíz napon belül előterjesztett kérelmére személyes meghallgatást tarthat. A Hatóság a meghallgatás időpontját a felszólítástól számított harminc napon belüli időpontra tűzi ki. A meghallgatásra jegyzőkönyvezés mellett – a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárás alá vont személy kérelme esetén – a vagyonnyilatkozati vizsgálat alá vont személy által megbízott más személy jelenlétében is sor kerülhet. A jegyzőkönyv tartalmazza készítésének helyét és idejét, a meghallgatáson részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a meghallgatás lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat.

(8) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásában feltárt és beszerzett információkat az eljárás lezárása során összességében ítéli meg, valamint az ezzel összefüggő megállapításait jelentésében értékeli azzal, hogy ha

a) a vizsgálat alá vont személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem teljesítette vagy abban lényeges adatot – különösen, ha ezzel összefüggésben valós vagyoni vagy jövedelmi helyzetét leplezve – szándékosan hamisan vagy valótlanul közölt, a vizsgálat alá vont személy megbízatása, jogviszonya megszüntetését kezdeményezve a – törvény rendelkezése alapján – erre hatáskörrel rendelkező szervhez, személyhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordul, vagy

b) a vizsgálat alá vont személy

ba) vagyonnyilatkozata kapcsán az a) pont alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű – hiányosságot tárt fel, vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít, vagy, ha annak lefolytatása az e törvény rendelkezése alapján kizárt, ugyanakkor annak kiszabására – törvény rendelkezése alapján – az a) pont szerinti valamely szerv, személy, hatóság jogosult, az e szerv, személy, hatóság előtt bírság vagy ezzel egyenértékű vagyoni szankció (a továbbiakban együtt: bírság) kiszabását kezdeményezi, vagy

bb) vagyonnyilatkozata a Hatóság által feltárt információk alapján a valóságnak megfelel, illetve annak esetleges – az a) pont és a b) pont ba) alpont alá nem eső, csekély vagy elhanyagolható jelentőségű – hiányosságával összefüggésben, a vagyonnyilatkozat teljeskörűsége érdekében tett ajánlás vagy intézkedési javaslat sikerre vezetett, a vizsgálatot vagy annak ezzel összefüggő részét lezárja.

(9) Ha a Hatóság által a (8) bekezdés a) pontja, illetve b) pont ba) alpontja keretében kezdeményezett eljárások lefolytatása – az (1) bekezdés 15. pont a) alpontja szerinti, a Hatóság által kizárólagosan ellenőrzött személyi kör kivételével – során a megkeresett szerv, személy, hatóság, bíróság a Hatóság megállapításaitól eltérő megállapításra jutva a megbízatás, jogviszony megszüntetése, továbbá bírság kiszabása iránt nem intézkedik, köteles ennek okait részletesen indokolni, illetve erről a Hatóságot tájékoztatni.

(10) A Hatóság (8) bekezdés a) pontja szerint hozott jelentését, továbbá a (9) bekezdés szerint kapott tájékoztatást a jelentéséhez kapcsolt módon nyilvánosan közzéteszi.”

157. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

„7/B. A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás

19/B. § (1) Ha az a (2) bekezdés szerint nem kizárt, a Hatóság a 19/A. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben hivatalból vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít.

(2) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás megindítása a 19/A. § (1) bekezdés 1–12. pontja szerinti személyek esetében kizárt.

(3) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap.

(4) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban a Hatóság a 7/A. alcím szerinti eljárásában született jelentését, továbbá az annak alapjául beszerzett információkat, megállapításokat bizonyítási eszközként felhasználhatja.

(5) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban a Hatóság megállapíthatja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggő jogsértése tényét, továbbá bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől ötmillió forintig terjedhet. A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban figyelmeztetés alkalmazása kizárt.

(6) A Hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság kiszabása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltak mellett a mulasztással érintett adatok számát és az eset összes körülményét is figyelembe veszi.

(7) A Hatóság e § szerint hozott határozatát – a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy nevének, megbízatásának közzétételével – nyilvánosságra hozza.”

158. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóságot az elnök vezeti, aki munkáját a négy elnökhelyettessel a Hatóság Igazgatóságában együttműködve látja el.”

159. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hatóság elnöke jogviszonyának megszűnése estén az új elnök kinevezéséig a Hatóság elnökének feladat- és hatásköreit a Hatóság Igazgatósága által kijelölt elnökhelyettes gyakorolja. A Hatóság Igazgatósága az elnökhelyettes kijelölésére vonatkozó döntést testületként, az összes tag több mint felének szavazatával hozza meg.”

160. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság legfőbb döntéshozó szerve a Hatóság Igazgatósága, amelynek tagja a Hatóság elnöke és négy elnökhelyettese.”

161. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hatóság Igazgatósága

a) a Hatóság 5. §-ban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggő érdemi döntéseket,

b) a Hatóság költségvetésének elfogadását,

c) a Korrupcióellenes Munkacsoport munkájában részt vevő nem kormányzati szereplőket képviselő tag kiválasztását vagy felkérése visszavonását az 57. és 58. §-ban foglaltakkal összhangban,

d) a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott azon egyéb ügyekben hozott döntéseket, amelyek nem tartoznak a 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság elnökének hatáskörébe

testületként, többségi döntéshozatal útján hozza meg.”

162. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Állami Számvevőszék elnöke a javaslatát a 37. § (3) bekezdése szerinti névsoron szereplő személyek közül, az Alkalmassági Bizottság által a jelöltek sorrendjére vonatkozó megállapításra figyelemmel, a névsor kézhezvételét követő 5 napon belül teszi meg. Az Alkalmassági Bizottság által megállapított sorrendtől az Állami Számvevőszék elnöke kivételesen, indokolt esetben térhet el, és az eltérés indokait az (1) bekezdés szerinti javaslatban be kell mutatni.”

163. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 37. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A pályázatot a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonya megszűnésétől számított 5 napon belül ki kell írni, a pályázatra történő jelentkezés lehetőségét 30 napig kell biztosítani, és a (3) bekezdés szerinti névsort a jelentkezési határidő leteltét követő 15 napon belül meg kell küldeni az Állami Számvevőszék elnöke részére.”

164. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pályázatra jelentkező személyek közül a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére alkalmasnak minősített és így a pozíció betöltésére javasolható személyek – szakmai érdemekre, szaktudásra és végzettségre figyelemmel összeállított és a jelöltek sorrendjét megállapító – névsoráról az Alkalmassági Bizottság dönt.”

165. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 43. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének javasolt személy az Alkalmassági Bizottságnak nyilatkozik arról, hogy nem áll fenn vele szemben az e törvény szerinti összeférhetetlenségi ok. Ezt a nyilatkozatot a Hatóság elnöke és elnökhelyettese köteles a kinevezés napjától számított minden naptári félévet követő 30. napon belül megismételni a megelőző naptári félévre vonatkozóan.

(2) A nyilatkozatok valóságtartalmát, továbbá a kinevezést követően az összeférhetetlenség fennállását az Alkalmassági Bizottság évente ellenőrzi, illetve hivatalból jár el, ha tudomására jut olyan információ, ami miatt a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese összeférhetetlenségével kapcsolatban kétely merül fel.”

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 43. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese összeférhetetlenségének ellenőrzése során az Alkalmassági Bizottság megismerheti az eljárás lefolytatásához feltétlenül szükséges körben és szabályok szerint azokat az adatokat, amelyeket a Hatóság is megismerhet a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során.”

166. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 44. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az Alkalmassági Bizottság a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese vagyonnyilatkozatának ellenőrzése során megismerheti az eljárás lefolytatásához feltétlen szükséges körben és szabályok szerint azokat az adatokat, amelyeket a Hatóság is megismerhet a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során.”

167. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 54. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjainak a kijelölése legfeljebb öt évre szól azzal, hogy a kijelölésüket a kijelölő személy bármikor visszavonhatja.”

168. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 55. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Munkacsoport elnöke felkéri a következőket, hogy állandó meghívottként, konzultatív és tanácsadói minőségben vegyenek részt a Munkacsoport munkájában:)

„g) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt személy.”

169. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjai, valamint az állandó és eseti jelleggel meghívottak a Munkacsoportban végzett munkájukért külön díjazásban és költségtérítésben nem részesülnek. A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjait tiszteletdíj illeti meg, amelynek mértéke Magyarország operatív programjainak monitoring bizottságaiba civil szervezet által delegált tagok díjazásához igazodik, és amit a Hatóság költségvetésében kell elkülöníteni.”

170. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Alkalmassági Bizottság kötelező erejű véleményt ad a Hatóság Igazgatóságának a tagjelölti alkalmassági feltételek értékelésére és a kiválasztás szempontjaira vonatkozóan az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján. Az alkalmasság elbírálásán túl az Alkalmassági Bizottság véleményében a jelölési és kinevezési eljárás sérelme nélkül bármilyen módon hozzájárulhat a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok jelöléséről való megalapozott döntés meghozatalához.”

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nem kormányzati szereplőket képviselő tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Távollétük esetén képviseleti megbízást adhatnak egy másik nem kormányzati szereplőt képviselő tag részére, akinek a jogai és kötelezettségei azonosak a távollévő tagéval azzal, hogy a helyettesítő tagot a helyettesítésért többletjuttatás nem illeti meg.”

171. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 58. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjának megbízatása megszűnik)

„c) a felkérés visszavonásával, ha a Hatóság Igazgatósága a Munkacsoport elnökének javaslatára megállapítja, hogy az 57. § (2) bekezdésében meghatározott kiválasztási kritériumok már nem teljesülnek,”

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 58. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjának megbízatása megszűnik)

„d) a kinevezéstől számított öt év elteltével.”

172. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Munkacsoport a szervezetét és működését szabályozó ügyrendjét, illetve az éves munkatervét az elnök javaslatára maga állapítja meg.”

173. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a következő 70/A. §-sal egészül ki:

„70/A. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított 32. § (1) bekezdése és 34. § (1) bekezdése hatálybalépésekor be nem töltött elnökhelyettesi tisztség esetében a pályázatot az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított 32. § (1) bekezdése és 34. § (1) bekezdése hatálybalépését követő 5 napon belül kell kiírni.”

174. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 58. § (1) bekezdés d) pontja a Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjai vonatkozásában akkor is alkalmazandó, ha a kinevezésük a Módtv.-vel megállapított 58. § (1) bekezdés d) pontja hatálybalépése előtt történt.”

175. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 77/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77/A. § (1) A 19/A. § (1) bekezdés

a) 1. pontja az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján,

b) 2. pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,

c) 3. pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, valamint a 31. cikk (3) bekezdése alapján,

d) 4. pontja az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján,

e) 6. pontja az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,

f) 7–9. pontja az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

g) 10. pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,

h) 14. pontja az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,

i) 16. pontja az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 23. cikke, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

j) 18. pontja az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

(2) A 19/B. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 23. cikke, VI. cikk (4) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése, valamint VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

176. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény

a) 39. § (6) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg,

b) 39. § (7) bekezdésében a „fellebbezésnek van helye” szövegrész helyébe a „halasztó hatályú fellebbezésnek van helye” szöveg,

c) 51. § (1) bekezdésében a „március 15-éig” szövegrész helyébe az „április 30-áig” szöveg,

d) 72. §-ában a „két évvel felülvizsgálja” szövegrész helyébe a „két évvel, majd utána évenként felülvizsgálja” szöveg

lép.

177. § Hatályát veszti az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (6)–(7) bekezdése.

42. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény módosítása

178. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény 37. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A főigazgató és a főigazgató-helyettes az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(5) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

43. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezése

179. § Nem lép hatályba a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LIII. törvény.

44. Az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványról szóló 2025. évi LII. törvény hatályon kívül helyezése

180. § Hatályát veszti az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványról szóló 2025. évi LII. törvény.

45. Záró rendelkezések

181. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 7. és 9. alcím, a 27. §, a 11. és 13. alcím, a 14. és 16. alcím, a 17. alcím, a 18. alcím, a 26. alcím, a 27. alcím, a 150–151. §, a 153. §, a 155–157. §, a 165–172. §, a 174–175. §, a 176. § c)–d) pontja, a 177. § és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(3) A 145. § (1) bekezdése 2026. július 15-én lép hatályba.

(4) A 82. §, a 86. § és a 94. § 2026. augusztus 20-án lép hatályba.

182. § (1) A Tudás-Tér Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) alapítói jogait az állam gyakorolja. Az alapítói jogok gyakorlója az alapítványt megszüntetheti.

(2) Az alapító okirat (1) bekezdéssel ellentétes rendelkezése semmis.

(3) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket az Alapítvány 2026. augusztus 31-i hatállyal történő megszűnése érdekében.

(4) Az Alapítvány megszüntetése során az állam képviseletében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jár el.

(5) Az Alapítvány részére az állam által alapítóként vagy más jogcímen ingyenesen juttatott vagyon, az ennek helyébe lépett vagyon, valamint az e vagyon hozamának tulajdonjoga az alapítvány megszűnése napján ingyenesen visszaszáll az államra.

(6) A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény 8. alcímétől eltérően az Alapítvány megszüntetésére, illetve megszűnésére egyebekben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény V/A. Fejezetének a nem felsőoktatási alapítványra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

183. § (1) Az 1. § és a 2. § az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 6. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 7. alcím az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 8. alcím az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 28. § és a 29. § az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A 11. alcím és a 117. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(7) A 12. alcím az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(8) A 13. alcím az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(9) A 14. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(10) A 15. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(11) A 17. alcím és az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(12) Az 58. § a) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

(13) A 19. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(14) A 123. § és a 124. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(15) A 156. § az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése, VIII. cikk (4) bekezdése, IX. cikk (6) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, 12. cikk (5) bekezdése, 23. cikke, 24. cikk (9) bekezdése, 25. cikk (8) bekezdése, 26. cikk (1) és (2) bekezdése, 29. cikk (7) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, 35. cikk (1) bekezdése és 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(16) A 157. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése, 23. cikke, VI. cikk (4) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése, valamint VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(17) A 177. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke, 43. cikk (4) bekezdése, VI. cikk (4) bekezdése, 24. cikk (9) bekezdése, 29. cikk (7) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, továbbá az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, 25. cikk (8) bekezdése, 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

184. § Ez a törvény a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének való megfelelést szolgálja.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök

Forsthoffer Ágnes s. k.,
az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2026. évi XVIII. törvényhez

„1. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat adattartalma országgyűlési képviselő, illetve az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő, valamint a vele közös háztartásban élő¹ − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag)²számára

A NYILATKOZATOT ADÓ ÉS A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETT SZEMÉLY ADATAI

1. A nyilatkozatot adó³:

a) országgyűlési képviselő

b) az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag)

c) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személy

d) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személlyel közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag)

2. A nyilatkozatot adó családi- és utóneve, családtag nyilatkozattétele esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett családtag családi- és utóneve neve, tisztsége

A) rész⁴

VAGYONI NYILATKOZAT

I. Ingatlanok⁵

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is)

b) Az ingatlan területnagysága

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése)

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete

e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.)

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.)

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete), ellenértéke

II. Nagy értékű⁶ ingóságok

1. Gépjárművek:

a) személygépkocsi, típusa, szerzés ideje, jogcíme

b) tehergépjármű, autóbusz, típusa, szerzés ideje, jogcíme

c) motorkerékpár típusa, szerzési ideje, jogcíme

2. Vízi vagy légi jármű jellege, típusa, szerzés ideje, jogcíme:

3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:

a) egyedi alkotások megnevezése, szerzés ideje, jogcíme:

b) gyűjtemény megnevezése, szerzés ideje, jogcíme

4. Egyéb nagy értékű ingóság megnevezése, szerzés ideje, jogcíme

III. Követelések (ha az releváns, átváltási árfolyammal⁷)

1. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás⁸ vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, részesedés magántőkealapban, biztosítás stb.) esetén megnevezés (ISIN kód, ha van), értéke (névérték, biztosítási összeg),

2. Hitelintézeti számlakövetelés és bankbetétben elhelyezett megtakarítás összege, forintban és devizában bontva, külföldi hitelintézeti számlakövetelés vagy bankbetét esetén a pénzintézet(ek) SWIFT/BIC kódja, átváltási árfolyama

3. Készpénz összesen⁹, forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal)

4. Más, szerződés alapján fennálló követelések (pl. pénzkövetelés¹⁰, ingatlanon vagy vagyoni részesedésen fennálló vételi jog) megnevezése, követelés jogcíme és szerződés ideje

IV. Tartozások¹¹

1. Köztartozás¹² jellege (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.), összege

2. Hitelintézettel szembeni tartozás összege (hitel, kölcsön stb.), forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal):

3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás összege, forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal)

V. Jogszabály szerint jogszerűen elfogadott protokoll ajándék¹³ megnevezése, ajándékozó neve

VI. Egyéb közlendők¹⁴

B) rész¹⁵

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

az országgyűlési képviselő, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelmeiről

I. A nyilatkozatot adónak a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott időpont szerinti fennálló állapotot megelőző három évben végzett foglalkozása(i), állami, önkormányzati és gazdasági tisztsége(i) vagy megbízatása(i), valamint gazdálkodó szervezetben¹⁶ vagy más, jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetben vállalt tagsága(i)

	Foglalkozás, megbízatás, tisztség vagy tagság¹⁷	Díjazás nélküli	Havi átlagos jövedelem összege¹⁸
1
2
3
4

II. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló foglalkozása(i), illetve rendszeres vagy alkalmankénti tevékenysége(i), amely(ek)ből adóköteles jövedelme származik

	Foglalkozás, tevékenység¹⁹	Havi átlagos jövedelem összege
1
2
3
4
5

C) rész

GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

I. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló gazdálkodó szervezetben²⁰, jogszabály által létrehozott testületben vállalt tagsága(i) (ideértve a pártoló, illetve a tiszteletbeli tagságot is), tisztsége(i), valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállása(i)

	Tagság, tisztség, tevékenység, valamint vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállás²¹	Díjazás nélküli	Havi átlagos jövedelem összege²²
1
2
3
4
5

II. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló bármilyen olyan érdekeltsége(i) gazdasági társaságban, amely(ek) befolyást gyakorolhat(nak) a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve olyan tulajdoni érdekeltsége(i), amely(ek) meghatározó befolyást biztosít(anak) számára gazdasági társaság ügyei tekintetében

	Közpolitikával kapcsolatos kérdésekre esetleg befolyást gyakorló érdekeltség vagy gazdasági társaság²³ *(a meghatározó befolyást biztosító tulajdoni érdekeltség arányát zárójelben kell jelölni)*	Díjazás nélküli	Havi átlagos jövedelem összege
1
2
3
4
5

III. Egyéb érdekek, amelyekről alappal feltételezhető, hogy azok észszerűen befolyásolhatják a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett tisztségviselő feladatellátását²⁴

IV. A nyilatkozattétel helye, kelte

***

Jelen nyilatkozathoz csatoltam a velem közös háztartásban élő hozzátartozóm/hozzátartozóim nyilatkozatát/nyilatkozatait.²⁵

Jelen nyilatkozatomat, mint országgyűlési képviselővel vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozó adom.²⁶

***

[1] A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy családtagjának minősül a vele azonos – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti – bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozója.

[2] E vagyonnyilatkozat alkalmazásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti – ’hozzátartozó’ fogalma, illetve a ’családtag’ fogalma megegyezőek.

[3] Csak a saját személyére vonatkozó adatokat töltse ki!

[4] Amennyiben e vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat bármely részénél a nyilatkozatot adónak több adatot kell feltüntetnie, azt külön kell megadni a nyilatkozat vonatkozó részével megegyező tartalmi struktúra szerint.

[5] Az ingatlan-nyilvántartási adatokkal megegyezően kell kitölteni! Fel kell tüntetni a Magyarország joghatóságán kívül található ingatlant is. Fel kell tüntetni azt az ingatlant is, amelyet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott dátum szerinti fennálló állapotot megelőző évben szerzett a nyilatkozatot adó személy.

[6] Nagy értékűnek minősül az ingóság, ha értéke eléri az 5 millió forintot.

[7] A vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni az átváltási árfolyam megjelöléséhez. Az átváltási árfolyam valamennyi alábbi részre vonatkozik – akkor is, ha ennél a résznél nem releváns!

[8] Külföldi pénznemben elhelyezett megtakarítás esetén a megtakarítás összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni.

[9] Külföldi pénznemben lévő készpénz esetén a készpénz összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben kell megadni.

[10] Csak a 100 ezer Ft feletti tételeket szükséges feltüntetni. Külföldi pénznemben fennálló pénzkövetelés esetén a pénzkövetelés összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni.

[11] Külföldi pénznemben fennálló tartozás esetén a tartozás összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán szükséges forintértéken megadni.

[12] Csak a 100 ezer Ft feletti tételeket szükséges feltüntetni.

[13] Csak az országgyűlési képviselő, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő által kitöltendő.

[14] Egyéb közlendőnek minősül például a vagyoni helyzet változásához fűzött kiegészítő magyarázat.

[15] Csak az országgyűlési képviselő, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő által kitöltendő.

[16] Gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti szervezet, ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is.

[17] A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott dátum szerinti fennálló állapotot megelőző három évben végzett foglalkozásról, megbízatásról, tisztségről, illetve vállalt tagságról kell nyilatkozni, a korábbi országgyűlési képviselői vagy más közhivatali tisztséget is beleértve.

[18] Az egyes tételek bevallásakor jelezni kell, hogy a nyilatkozatot tevő azért díjazásban részesült-e vagy sem; illetve díjazás esetén a fel kell tüntetni a szerzett jövedelmet. A nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott jövedelmet éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel. Külföldi pénznemben kapott jövedelem esetén a jövedelem összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni.

[19] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a tevékenység megjelölése; b) a kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek).

[20] Gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti szervezet, ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is.

[21] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a gazdálkodó szervezet, testület neve vagy vagyonkezelői jogviszony megjelölése; b) tagság (tag, tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.), tisztség, tevékenység megjelölése.

[22] Az egyes tételek bevallásakor jelezni kell, hogy a nyilatkozatot tevő azért díjazásban részesült-e vagy sem; illetve díjazás esetén fel kell tüntetni a szerzett jövedelmet. A nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott jövedelmet éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel. Külföldi pénznemben kapott jövedelem esetén a jövedelem összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni.

[23] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a gazdasági társaság neve; b) az érdekeltség formája (tag, tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.).

[24] Egyéb érdeknek minősül különösen a korábbi beosztás, érdekképviseleti vagy civil tevékenység, továbbá a nyilatkozatot adó személlyel közös háztartásban nem élő, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozó vagy hozzátartozó által folytatott politikai vagy jelentős hatású gazdasági vagy egyéb közéleti tevékenység, amelyről alappal feltételezhető, hogy az befolyásolhatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett személy feladatellátását.

[25] Csak az országgyűlési képviselő vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő jelöli!

[26] Csak az országgyűlési képviselővel vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozó jelöli!”

2. melléklet a 2026. évi XVIII. törvényhez

1. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 3. melléklet 66.1. pontja helyébe a következő pont lép:

„66.1. A befektetési alapkezelő neve, cégformája”

2. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 3. melléklet 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) cégneve, székhelye,”

3. melléklet a 2026. évi XVIII. törvényhez

„2. melléklet a 2021. évi IX. törvényhez

Közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványok

1. ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány

2. Hauszmann Alapítvány

3. Jövő Nemzedék Földje Alapítvány

4. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány

5. Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány

6. Közép-európai Oktatási Alapítvány

7. Magyar Kultúráért Alapítvány

8. Makovecz Campus Alapítvány

9. Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány

10. MOL – Új Európa Alapítvány

11. Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány

12. Batthyány Lajos Alapítvány

13. Mathias Corvinus Collegium Alapítvány

14. Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány

15. ZalaZONE Alapítvány”

A törvényt az Országgyűlés a 2026. június 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2026. június 26.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

2026. évi XVIII. törvény

az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

2026. évi XVIII. törvény

az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról¹