Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

19/2026. (V. 27.) OGY határozat

A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról1

2026.05.28.

[1] A TISZA-frakció által kezdeményezett, a kegyelmi ügytől elkülönülő gyermekvédelmi vizsgálóbizottság célja a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi válságának feltárása. A vizsgálat kiindulópontja, hogy több mint 21 ezer gyermek él szakellátásban, miközben a nevelőszülői hálózat kapacitáshiánya, az intézmények alulfinanszírozottsága, a méltatlan infrastruktúra, a szakemberhiány és a jelzőrendszer elégtelen működése súlyosan veszélyezteti a gyermekek biztonságát és alapvető jogait.

[2] A bizottság feladata nem egyedi büntető- vagy hatósági ügyek vizsgálata, hanem annak feltárása, hogy az állam, a fenntartók, a gyámhatóságok, az egészségügyi, oktatási, rendészeti és gyermekjóléti szereplők közötti együttműködés miért nem képes megelőzni a bántalmazást, elhanyagolást és intézményi kiszolgáltatottságot, valamint hogy a meghirdetett forrásbővítések valódi rendszerszintű javulást eredményeztek, vagy csupán válságkezelő beavatkozások maradnak.

1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálóbizottságot hoz létre „A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság” elnevezéssel.

2. A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata:

a) vizsgálja meg, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszer finanszírozási, fenntartói, személyi és intézményi működésének hiányosságai miként járultak hozzá a gyermekvédelmi szakellátás túlterheltségéhez, a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányához, az intézmények alulfinanszírozottságához, valamint a gyermekek biztonságát és alapvető jogait veszélyeztető állapotok kialakulásához;

b) tárja fel, hogy a gyámhatóságok, a gyermekjóléti szolgálatok, az egészségügyi, oktatási és rendészeti szervek, valamint az állami és egyéb fenntartók közötti együttműködés és információáramlás milyen okokból bizonyult elégtelennek a gyermekbántalmazás, az elhanyagolás, az intézményi kiszolgáltatottság és a mentális egészségügyi válsághelyzetek megelőzésében, továbbá hogy a meghirdetett állami forrásbővítések és intézkedések eredményeztek-e tényleges rendszerszintű javulást;

c) határozza meg, hogy a gyermekvédelmi rendszer működésével összefüggésben mely állami, fenntartói, szakmai vagy igazgatási szereplőket terheli politikai, szakmai vagy intézményi felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságokért és mulasztásokért, továbbá tegyen javaslatot a gyermekvédelmi ellátórendszer megerősítését, az intézményi átláthatóság növelését, a szakemberhiány kezelését és a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmét szolgáló jogalkotási és szervezeti intézkedésekre.

3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg.

4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között

a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,

b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek nyilatkozatait,

c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot.

5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai által írásban tett észrevételeket kell közzétenni.

6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint:

TISZA 3 fő,

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő,

Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő,

Mi Hazánk 1 fő.

7. A Bizottság elnökére a TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot.

8. A Bizottság tagja a Bizottság döntése alapján jogosult a Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat megismerésére. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Bizottság működési költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni.

10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni.

11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön díjazásban nem részesül. A szakértő „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik.

13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart.

14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

1

A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás