1. § A Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. §1
1. melléklet a 2/2026. (X. 1.) MvM utasításhoz
A MINISZTERELNÖKSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Miniszterelnökség jogállása, alapadatai és tevékenysége
1. § (1) A Miniszterelnökség alapadatai a következők:
1. elnevezése: Miniszterelnökség;
2. rövidített elnevezése: Miniszterelnökség;
3. elnevezése angol nyelven: Prime Minister’s Office;
4. elnevezése német nyelven: Amt des Ministerpräsidenten;
5. elnevezése francia nyelven: Office du Premier Ministre;
6. alapításáról rendelkező jogszabály: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.); minisztériumi jogállását megállapította a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény;
7. hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat kelte és száma: 2026. 06. 17., GF/JSZF/197/4/2026;
8. vezetője (a fejezetet irányító szerv vezetője): a Miniszterelnökséget vezető miniszter;
9. irányító szerve: a Kormány;
10. alapítója: az Országgyűlés;
11. az alapítás időpontja: 2010. május 29.;
12. székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány utca 5.;
13. telephelyei:
a) 1054 Budapest, Kálmán Imre utca 2.,
b) 1054 Budapest, Báthory utca 10.,
c) 1051 Budapest, Arany János utca 25.,
d) 1055 Budapest, Bihari János utca 5–7.,
e) 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 6.,
f) 1011 Budapest, Iskola utca 13.;
14. postacíme: 1054 Budapest, Alkotmány utca 5.;
15. postafiók címe: 1357 Budapest, Pf. 6;
16. adószáma: 15775292-2-41;
17. közösségi adószáma: HU15775292-2-41;
18. általános forgalmi adóalanyiságának ténye: alanya az általános forgalmi adónak;
19. TB száma: 0193483513;
20. számlavezetője: a Magyar Államkincstár;
21. kincstári előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00294889-00000000;
bc) 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások,
bd) 013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés,
be) 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások,
bf) 015010 Általános közszolgáltatásokkal kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés,
bg) 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények,
bh) 025010 Védelmi és biztonsági feladatok igazgatása és szabályozása,
bi) 031080 Polgári nemzetbiztonsági tevékenység,
bj) 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek,
bk) 083030 Egyéb kiadói tevékenység,
c) államháztartási szakágazati besorolás: 841103 Minisztériumok tevékenysége;
26. a Miniszterelnökség vállalkozási tevékenységet nem folytat.
(2) A Miniszterelnökség alapfeladatai ellátásának forrása a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XI. Miniszterelnökség fejezete (a továbbiakban: XI. Miniszterelnökség fejezet) előirányzatai.
b) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója,
c) miniszterelnöki biztos,
d) miniszterelnöki megbízott,
e) Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter),
f) kormánybiztos,
g) államtitkár,
h) közigazgatási államtitkár,
i) helyettes államtitkár,
j) miniszteri biztos
működik.
(2) A Miniszterelnökség önálló és nem önálló szervezeti egységeire vonatkozó általános rendelkezéseket a VII. Fejezet tartalmazza.
(3) A Miniszterelnökség szervezeti ábráját az 1. függelék tartalmazza.
(4) A Miniszterelnökség szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.
(5) A Miniszterelnökség önálló és nem önálló szervezeti egységeinek felsorolását a 3. függelék tartalmazza.
(6) A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeket, a háttérintézményekkel kapcsolatban önálló vagy átruházott hatáskörben eljáró politikai felsővezetők, illetve szakmai felsővezetők megnevezését, továbbá azon gazdasági társaságokat, amelyek felett a miniszter, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, illetve a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró felsővezető jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy megállapodás alapján tulajdonosi jogot gyakorol, a 4. függelék határozza meg. A 4. függelékben foglalt „I. Költségvetési szervek” megjelölésű táblázatban kijelölt politikai, szakmai felsővezető a költségvetési szervek vezetői tekintetében gyakorolja a szabadság kiadására, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetők tekintetében a teljesítményértékelésre és minősítésre vonatkozó munkáltatói jogokat is.
(7) A Miniszterelnökség szervezetében működő titkárság által segített miniszterelnöki biztosok, miniszterelnöki megbízottak, kormánybiztosok és miniszteri biztosok felsorolását az 5. függelék tartalmazza.
II. Fejezet
A MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÁSA, VEZETÉSE
3. A miniszterelnök
4. § A miniszterelnök közvetlenül irányítja
a) a miniszter és
b) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
tevékenységét.
5. § (1) A miniszterelnök munkáját és feladatainak ellátását kabinet segíti, melyet kabinetfőnök vezet.
(2) A miniszterelnök közvetlenül irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.
4. A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
6. § (1) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
1. ellátja a miniszterelnök által meghatározott feladatokat,
2. felelős a miniszterelnök nemzetbiztonsági, honvédelmi, valamint rendvédelmi tevékenységének koordinálásáért,
3. általános nemzetbiztonsági kérdésekben tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök és a Kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését, illetve az összkormányzati koordinációt,
4. ellátja a nemzetbiztonsággal kapcsolatos elemzői, stratégiai tervezői és döntés-előkészítési koordinációs feladatokat,
5. felelős a kormányzati döntéshozatal és döntés-előkészítés nemzetbiztonsági, honvédelmi, valamint rendvédelmi politikai, stratégiai, külpolitikai és közpolitikai szempontú nyomon követéséért,
6. felelős a miniszterelnök tevékenységéhez kapcsolódó háttéranyagok, felkészítők, elemzések előkészítéséért,
7. ellátja a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében meghatározott azon feladatot, és gyakorolja azon hatáskört, amelyet a miniszterelnök a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója útján lát el, illetve gyakorol,
8. vezeti a Védelmi Kabinet ülését,
9. értékeli a nemzetbiztonsági tevékenységhez kapcsolódó kormányzati döntések megvalósulását,
10. figyelemmel kíséri a rendvédelmi szervek, a honvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységét,
12. koordinálja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátását,
13. ellátja a nemzetbiztonsággal kapcsolatos összkormányzati koordinációs feladatokat a stratégiai alap struktúra megteremtésével a diplomáciai, információs, katonai és gazdasági területeken,
14. feladatai hatékony végrehajtása érdekében intézkedést kérhet a minisztériumok politikai és szakmai felsővezetőitől, és utasítást adhat a Nemzeti Információs Központnak (a továbbiakban: NIK),
15. a miniszterelnök tevékenységéhez kapcsolódóan szabályozási, illetve intézményrendszeri javaslatot készít, kezdeményezi vagy javasolja jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadását vagy módosítását,
16. feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a Miniszterelnökség politikai, szakmai felsővezetőivel, a miniszterelnöki biztosokkal, a miniszterelnöki megbízottakkal, a miniszterelnök főtanácsadóival és tanácsadóival, valamint a szervezeti egységek vezetőivel,
17. feladatai hatékony végrehajtása érdekében – a szervezeti egységet irányító szakmai vagy politikai felsővezető útján – intézkedéseket kérhet a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek vezetőitől,
18. ellátja a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok szakmai szempontú felügyeletével összefüggő feladatokat, valamint a feladatok hatékony ellátása érdekében gondoskodik a gazdasági társaságokkal, valamint a Miniszterelnökség szervezetei egységeivel való folyamatos kapcsolattartásról és közvetlen együttműködésről.
(2) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a NIK irányításával összefüggő hatáskörében
2. törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására feladatot határoz meg, utasítást ad a NIK főigazgatójának,
3. meghatározza a NIK időszerű feladatait, ennek érdekében közreműködik a Kormány tagjai információs igényeinek begyűjtésében,
4. utasítást ad a NIK-nek eseti és időszakos információs igény teljesítésére,
5. koordinációs tevékenységre utasítja a NIK-et a Magyarországot érintő közvetlen biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettség esetén, valamint a fokozott kockázatot jelentő biztonsági kérdések vonatkozásában,
6. utasítást ad a NIK főigazgatójának az országos jelentőségű, több szervet érintő, valamint a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport által meghatározott ügyekben elemző, értékelő és koordinációs tevékenység lefolytatására,
7. koordinálja az állami szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az ehhez kapcsolódó kormányzati döntés-előkészítést támogató munkát,
8. ellenőrzi a NIK törvényes és rendeltetésszerű működését, felügyeli feladatai szakszerű végrehajtását,
9. kivizsgálja mindazon ügyeket, amelyek esetében jogszabályi rendelkezés alapján a NIK főigazgatója járt el első fokon, és az érintett jogorvoslatot terjesztett elő,
10. kivizsgálja a NIK tevékenységével és a NIK hivatásos állományú tagja által foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről tájékoztatja a panaszost,
12. jóváhagyja a NIK főigazgatójának biztonságpolitikai szempontokat érintő, nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó javaslatait,
13. javaslatot tesz a NIK költségvetésére,
14. a NIK költségvetési gazdálkodása tekintetében közreműködik a jogszabályokban meghatározott tervezési, előirányzat-átcsoportosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenőrzési jogok és kötelezettségek gyakorlásában,
15. javaslatot tesz a NIK főigazgatójának kinevezésére és felmentésére, és a tábornokok kinevezésére, valamint kezdeményezi az előléptetésüket,
16. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a NIK főigazgatója felett,
17. kezdeményezi a NIK főigazgatója, valamint a tábornok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy nemzetbiztonsági ellenőrzését, intézkedik belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzéséről,
18. engedélyezi a NIK főigazgatójának külföldi kiutazásait és a vendégfogadásokat,
19. irányítja a NIK védelmi és biztonsági kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátását,
20. javaslatot tesz a NIK főigazgatójának normatív utasítások kiadására vagy módosítására,
21. a NIK személyi állománya tekintetében kiadja mindazokat a személyügyi tárgyú intézkedéseket, amelyeket jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz a miniszter hatáskörébe utal.
(3) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a Védelmi Igazgatási Hivatal (a továbbiakban: VIH) irányításával összefüggő hatáskörében
b) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására feladatot határoz meg, utasítást ad a VIH főigazgatójának,
c) meghatározza a VIH időszerű feladatait,
d) utasítást ad a VIH-nek eseti és időszakos információs igény teljesítésére,
e) ellenőrzi a VIH törvényes és rendeltetésszerű működését, felügyeli feladatai szakszerű végrehajtását,
f) kivizsgálja mindazon ügyeket, amelyek esetében jogszabályi rendelkezés alapján a VIH főigazgatója járt el első fokon, és az érintett jogorvoslatot terjesztett elő,
g) kivizsgálja a VIH tevékenységével és a VIH állományának tagja által foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről tájékoztatja a panaszost,
h) jóváhagyja a VIH szervezeti és működési szabályzatát,
i) jóváhagyja a VIH főigazgatójának védelempolitikai szempontokat érintő, nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó javaslatait,
j) javaslatot tesz a VIH költségvetésére,
k) a VIH költségvetési gazdálkodása tekintetében közreműködik a jogszabályokban meghatározott tervezési, előirányzat-átcsoportosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenőrzési kötelezettségek és jogok gyakorlásában,
l) gyakorolja a munkáltatói jogokat a VIH főigazgatója felett,
m) engedélyezi a VIH főigazgatójának külföldi kiutazásait és a vendégfogadásokat,
n) irányítja a VIH védelmi és biztonsági kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátását,
o) javaslatot tesz a VIH főigazgatójának normatív utasítások kiadására vagy módosítására.
7. § (1) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója munkáját kabinet segíti.
(2) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója irányítja
a) a Nemzetbiztonsági Főtanácsadói Kabinet vezetőjének, valamint
b) a Nemzetbiztonsági Iroda vezetőjének
tevékenységét.
(3) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a Kit. 13/B. § (6) bekezdése szerinti egyéb munkáltatói jogok gyakorlását az általa kijelölt személyre átruházhatja.
(4) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója az általa meghatározott ügycsoportok tekintetében a – Kit. 13/B. § (6) bekezdésében nem említett – jogok gyakorlását az általa kijelölt személyre átruházhatja.
8. § A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját akadályoztatása vagy távolléte esetén – a 6. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti ügyek kivételével – az általa kijelölt személy helyettesíti.
5. A miniszter
9. § (1) A miniszter
a) meghatározza a Miniszterelnökség szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja a Miniszterelnökség működéséhez szükséges utasításokat,
b) meghatározza és jóváhagyja a Miniszterelnökség munkatervét és az egyes ágazatok célkitűzéseit,
c) jóváhagyja a Miniszterelnökség éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,
d) a jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi a köztársasági elnöki határozatot,
e) ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály számára meghatároz,
f) gondoskodik a miniszterelnök által meghatározott feladatok ellátásáról, amelyen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoz ki,
g) közreműködik a miniszterelnök döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,
h) a kormányzati tevékenység összehangolása érdekében miniszteri szintű megbeszélést kezdeményez és folytat,
i) felel a Miniszterelnökség minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer kialakításáért, irányításáért és fejlesztéséért,
j) kapcsolatot tart az alkotmányos szervek vezetőivel,
k) meghatározza a Miniszterelnökség kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, teljesítésigazolási, érvényesítési, utalványozási, beszerzési rendjét, illetve a költségvetési tervezéssel, gazdálkodással kapcsolatos egyéb szabályokat, továbbá felhatalmazza a Miniszterelnökség nevében kötelezettségvállalásra jogosult személyeket a kötelezettségvállalási jogosultság terjedelmének, különösen annak értékhatárhoz, feladathoz kötöttségének meghatározásával,
l) kinevezi a minősített adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségek végrehajtására a biztonsági vezetőt, az elektronikus információs rendszerek biztonságával kapcsolatos kötelezettségek végrehajtására az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyt.
(2) A miniszter a miniszterelnök-helyettes kijelöléséről szóló 2/2026. (V. 19.) ME rendelet 1. §-a alapján – a miniszterelnök és Dr. Orbán Anita miniszterelnök-helyettes akadályoztatása vagy távolléte esetén – a miniszterelnök helyettese.
(3) A miniszter gyakorolja a 4. függelékben foglalt „II. Gazdasági társaságok, 1. Miniszterelnökség” megnevezésű táblázat szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaság feletti tulajdonosi és szakmai irányítási jogokat.
(4) A miniszter közvetlenül irányítja
a) a közigazgatási államtitkár,
b) a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár,
c) a kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár,
d) a parlamenti államtitkár,
e) a stratégiai államtitkár,
f) a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár
tevékenységét.
(5) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén – a Kit. 21. §-ában meghatározottaknak megfelelően – a miniszter utasításai szerint eljárva, a parlamenti államtitkár helyettesíti.
(6) A parlamenti államtitkár jogosult a „miniszterhelyettes” cím használatára.
(7) A miniszter helyettesítését a parlamenti államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén – a Kit. 21. § (3) bekezdés első fordulatában meghatározott hatáskör kivételével – a miniszter által esetileg kijelölt államtitkár látja el.
10. § (1) A miniszter munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.
(2) A miniszter közvetlenül irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.
6. A kormánybiztos
11. § (1) A kormánybiztos – a kinevezéséről szóló kormányhatározat keretei között és a miniszterelnök utasításainak megfelelően – felel a rá bízott feladatok ellátásáért.
(2) A kormánybiztos közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
7. A miniszterelnöki biztos
12. § (1) A miniszterelnöki biztos – a kinevezéséről szóló miniszterelnöki utasítás keretei között és a miniszterelnök utasításainak megfelelően – felel a rá bízott feladatok ellátásáért.
(2) A miniszterelnöki biztos közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
III. Fejezet
A MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ ÁLLAMTITKÁROK
13. § A Miniszterelnökségen
a) közigazgatási államtitkár,
b) kormányzati kommunikációért felelős államtitkár,
c) kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár,
d) parlamenti államtitkár,
e) stratégiai államtitkár,
f) szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár
működik.
8. A közigazgatási államtitkár
14. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a Miniszterelnökség hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Kit. 25. § (1) bekezdése szerinti – a Miniszterelnökség szervezetéhez tartozó, a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalók feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő – hatásköröket.
(2) A közigazgatási államtitkár igazgatási irányítási feladatkörében gyakorolja a Ksztv. 3. §-ában meghatározott irányítási jogokat.
15. § A közigazgatási államtitkár a miniszterelnök kormányzati igazgatással összefüggő feladat- és hatásköreit a miniszter irányítása alatt, a miniszterelnök útmutatása szerint gyakorolja.
16. § A közigazgatási államtitkár a 15. §-ban foglalt feladatai keretében
a) gondoskodik a miniszterelnök, valamint a miniszter által meghatározott feladatok ellátásáról, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoz ki,
b) közreműködik a miniszterelnök, valamint a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,
c) a Kormány ügyrendjében foglaltak szerint ellátja az előzetes szakmai egyeztetéssel kapcsolatos műveleteket, ennek eredményeként dönt a közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságról,
d) összehívja és vezeti a Közigazgatási Államtitkári Értekezletet, megállapítja annak napirendjét,
e) javaslatot tesz a kormányülések és kabinetülések, valamint a Parlamenti Államtitkári Értekezlet napirendjére, és részt vesz a Kormány, valamint a kabinetek ülésein,
f) aláírásra előkészíti a kormánydöntéseket, valamint a Kormány, a kabinetek és a Parlamenti Államtitkári Értekezlet üléséről készült összefoglalót,
g) gyakorolja a Magyarország hivatalos lapja szerkesztésével, kiadásával összefüggő miniszteri hatásköröket.
17. § A közigazgatási államtitkár
a) közreműködik a kormányzati döntés-előkészítés és a végrehajtás egységességének biztosításában, ennek során gondoskodik a Kormány általános politikájában és döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljeskörűen biztosíthatóak-e,
b) előkészíti a Kormány programozási-munkaszervezési döntéseire vonatkozó javaslatokat,
c) vizsgálja, hogy a benyújtott előterjesztések (jelentések) megfelelnek-e a Kormány ügyrendjében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, gondoskodik ezek érvényre juttatásáról,
d) koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket, ennek során gondoskodik a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljeskörűen biztosíthatók-e,
e) gondoskodik a kormányülések, a kabinetülések, a Közigazgatási Államtitkári Értekezletek és a Parlamenti Államtitkári Értekezletek napirendi javaslatának elkészítéséről, a napirendnek az érintetteknek való megküldéséről,
f) véleményezi a Közigazgatási Államtitkári Értekezletre, a Parlamenti Államtitkári Értekezletre, a kabinetülésre és a kormányülésre benyújtott előterjesztéseket, jelentéseket,
g) gondoskodik a kormánydöntések írásba foglalásáról, a miniszterelnöknek aláírásra felterjeszti a véglegesített döntéseket, szükség szerint elvégzi a Kormány által elrendelt utóegyeztetéseket,
h) előkészíti a Kormány jogalkotási munkatervét, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását,
i) gondoskodik a Kormány országgyűlési munkájának szervezését és összehangolását célzó műveletek ellátásáról, a törvényalkotási program, a törvény-, országgyűlési határozati javaslatok, beszámolók és tájékoztatók benyújtásáról,
j) gondoskodik az országgyűlési rendkívüli ülésszakokkal összefüggő kormányzati álláspont kialakításáról, továbbá előkészíti a törvényjavaslatokkal, az országgyűlési határozati javaslatokkal, illetve az ezekhez benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatos döntéseket, közreműködik a törvényalkotási program végrehajtásának ellenőrzésében,
k) ellátja a jogszabályoknak és más jogi aktusoknak, valamint jogszabály által a Magyarország hivatalos lapjában történő kihirdetésre, közzétételre előírt anyagoknak a kihirdetésével, közzétételével kapcsolatos feladatokat,
l) közreműködik a jogszabály-előkészítés egységességét célzó kormányzati feladatok megvalósításában,
m) részt vesz a Kormány és a kabinetek ülésein, és gondoskodik a Kormány, a kabinetek és a Parlamenti Államtitkári Értekezlet ülései összefoglalóinak elkészítéséről,
n) gondoskodik a Kormány, a kabinetek és a Parlamenti Államtitkári Értekezlet döntéseinek írásba foglalásáról, a miniszterelnöknek aláírásra felterjeszti a véglegesített döntéseket.
18. § A közigazgatási államtitkár irányítja a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) 37. cikke alapján kijelölt adatvédelmi tisztviselő tevékenységét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
19. § A közigazgatási államtitkár a Miniszterelnökség hivatali egységeinek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében
a) javaslatot tesz a Miniszterelnökség munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi műveletek teljesítését, továbbá összehangolja a miniszter Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,
b) ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott műveletek végrehajtását,
c) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős műveleteket, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a Miniszterelnökség vezetőit,
d) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és miniszterelnökségi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,
e) a kormányzati döntés-előkészítés keretében és a Miniszterelnökséghez érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a miniszterelnökségi álláspont kialakítását összehangoló szervezeti egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről,
f) felel a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek a kormányüléssel, a kabinetek üléseivel, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlettel és a Parlamenti Államtitkári Értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,
g) a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten, a Parlamenti Államtitkári Értekezleten, a Kormány és a kabinetek ülésein kapott feladatokat eljuttatja az érintett államtitkárhoz, helyettes államtitkárhoz, ellátja az elvégzett feladat ellenőrzését,
h) koordinálja a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) közötti kapcsolattartást, és ennek keretében a Miniszterelnökség érdekeinek képviseletét.
20. § A közigazgatási államtitkár a Kormány Országgyűléssel való kapcsolattartása keretében figyelemmel kíséri az Országgyűlés és bizottságai üléseit, részt vesz az üléseket előkészítő fórumok (Házbizottság, Bizottsági elnöki értekezlet) munkájában, a Házbizottság ülésén közreműködik a Kormány képviseletének ellátásában.
21. § A közigazgatási államtitkár a Miniszterelnökség hivatali egységei tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében
a) biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés szabályainak megtartását,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a Miniszterelnökség személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével, szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,
c) koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelős a Miniszterelnökség humánerőforrás-gazdálkodásáért,
d) a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a Miniszterelnökség személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a személyi juttatás előirányzatát terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,
f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos műveleteket,
g) figyelemmel kíséri a Miniszterelnökség informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését,
h) irányítja a Miniszterelnökség nyílt és minősített iratkezelésével összefüggő tevékenységét, kialakítja, működteti és fejleszti a Miniszterelnökség belső kontrollrendszerét,
i) kialakítja, működteti és irányítja a belső ellenőrzést, jóváhagyja a Miniszterelnökség stratégiai és éves ellenőrzési tervét, valamint éves ellenőrzési jelentését, továbbá a fejezet összefoglaló éves ellenőrzési tervét és éves összefoglaló jelentését, gondoskodik a külső ellenőrzési szervek részére történő adatszolgáltatással kapcsolatos koordinációról a Miniszterelnökség szervezeti egységeit, illetve háttérintézményeit érintő ellenőrzések vonatkozásában,
j) jóváhagyja a Miniszterelnökség éves és féléves utazási terveit,
k) a miniszter mint fejezetet irányító szerv vezetője által átruházott hatáskörben jogosult megkötni a Miniszterelnökség fejezetet érintő, előirányzat-átcsoportosításról szóló megállapodást,
l) kialakítja, működteti és fejleszti a Miniszterelnökség integritás irányítási, valamint integrált kockázatkezelési rendszerét, amelynek keretében irányítja az integritás tanácsadó tevékenységét,
m) gondoskodik a Miniszterelnökség elektronikus információs rendszereinek, valamint az azokban kezelt adatok védelméről,
n) átruházott hatáskörben gyakorolja a 4. függelékben foglalt „II. Gazdasági társaságok, 1. Miniszterelnökség” megnevezésű táblázat szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaságok feletti tulajdonosi és irányítási jogokat,
o) gondoskodik a Miniszterelnökség feladatkörét érintően az ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokra, valamint a védelmi és biztonsági célú felkészítéssel és feladatellátással kapcsolatos tevékenységre vonatkozó szabályok, jogszabályok szakmai javaslatának elkészítéséről,
p) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Miniszterelnöki Kabinetben szolgálatot teljesítő politikai tanácsadók, politikai főtanácsadók felett.
22. § A közigazgatási államtitkár a miniszter nevében gyakorolja az Nbtv. 71. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésének a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőző jóváhagyását.
23. § A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja
a) a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár,
b) a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár,
c) a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár,
d) az igazgatási helyettes államtitkár,
e) a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
24. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
25. § (1) A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
(2) A közigazgatási államtitkár és a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén a közigazgatási államtitkárt az általa kijelölt személy helyettesíti.
9. Az államtitkárok
26. § (1) Az államtitkárok
a) a Szabályzatban meghatározott helyettes államtitkárok tekintetében szakmai politikai irányítási feladatkörükben eljárva gyakorolják a Ksztv. 3. §-a szerinti hatásköröket,
b) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi műveleteket, ezen belül koncepciókat és megoldási javaslatokat dolgoznak ki,
c) az általuk irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben – szükség esetén egyeztetések lefolytatásával – gondoskodnak a Miniszterelnökség szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviselik azt,
d) feladatkörükben, illetve meghatalmazás alapján képviselik a Miniszterelnökséget a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,
e) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,
f) koordinálják a miniszter feladatkörébe tartozó műveletekkel, összkormányzati, illetve ágazati felelősségi körbe tartozó teendőkkel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat, ágazati és részágazati stratégiák kialakítását,
g) ellenjegyzik az országgyűlési képviselői kérdések és interpellációk választervezeteit,
h) ellátják mindazokat a műveleteket, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza.
(2) Az államtitkárok feladataik ellátása során egymással együttműködnek.
10. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár
27. § (1) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár
a) felel a Kormány kommunikációs tevékenységének stratégiai összehangolásáért, a kormányzati kommunikáció egységességéért, következetességéért és közérthetőségéért,
b) meghatározza a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által közvetlenül irányított szervezeti egységek szakmai prioritásait,
c) jóváhagyja a kiemelt kommunikációs terveket és kampányokat,
d) meghatározza a kiemelt kommunikációs ügyeket, továbbá – az általa irányított helyettes államtitkárok bevonásával – ellátja a kiemelt kommunikációs ügyek politikai és stratégiai irányítását, valamint a kiemelt kommunikációs ügyekkel kapcsolatos egyéb feladatokat.
(2) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár általános és szakmai irányítási feladatai körében
a) meghatározza a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által közvetlenül irányított szervezeti egységek féléves és éves szakmai prioritásait és munkatervét,
b) gondoskodik a Kormány és a minisztériumok kommunikációs tevékenységének összehangolásáról,
c) meghatározza a központi kormányzati kommunikáció stratégiai irányait,
d) gondoskodik arról, hogy a Kormány központi kommunikációs céljai és üzenetei a minisztériumok kommunikációjában következetesen megjelenjenek,
e) irányítja és felügyeli az egységes kormányzati kommunikációs és arculati iránymutatások érvényesítését,
f) rendszeresen értékeli a hazai és nemzetközi kommunikációs tér folyamatait,
g) értékeli a sajtófigyelési, médiaelemzési, digitális és – amennyiben rendelkezésre állnak – közvélemény-kutatási adatokat, amelyek alapján kommunikációs stratégiai javaslatokat fogalmaz meg a Kormány és a miniszter részére,
h) irányítja a kiemelt ügyekhez kapcsolódó kommunikációs stratégia és üzenetrendszer kialakítását,
i) irányítja a rendkívüli eseményekhez és válsághelyzetekhez kapcsolódó kommunikációs protokollok kidolgozását és alkalmazását,
j) dönt a kiemelt kormányzati kommunikációs kampányok szakmai koncepciójáról, célcsoportjairól, üzenetrendszeréről és kommunikációs eszközeiről,
k) összehangolja a Kormány kiemelt hazai és nemzetközi kommunikációs megjelenéseit.
(3) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a kormányzati kommunikációval kapcsolatos koordinációs feladatai körében
a) összehangolja a minisztériumok kommunikációs tevékenységét,
b) kommunikációs kérdésekben iránymutatást ad a minisztériumok kommunikációért felelős vezetői számára,
c) szükség szerint tárcaközi kommunikációs egyeztetést hív össze,
d) dönt a kiemelt kommunikációs ügyek központi kezeléséről,
e) meghatározza az egyes, több tárcát érintő ügyek kommunikációs felelősségi és koordinációs rendjét,
f) jóváhagyja a kiemelt kormányzati események kommunikációs koncepcióját,
g) biztosítja a miniszterelnököt, a Kormány tagjait és a kormányszóvivői feladatokat ellátó vezetőket érintő kommunikációs feladatok összehangolását.
(4) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár döntés-előkészítői és jogalkotási feladatai körében
a) kommunikációs és társadalmi tájékoztatási szempontból véleményezi a Kormány elé kerülő, kiemelt jelentőségű előterjesztéseket, és szükség esetén javaslatot tesz azok közérthetőségének és kommunikálhatóságának javítására,
b) kezdeményezi a kormányzati tájékoztatási rendszer működéséhez szükséges szabályozási vagy szervezeti változtatásokat,
c) gondoskodik arról, hogy a jelentős kormányzati döntésekhez megfelelő kommunikációs terv készüljön.
(5) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kiadmányozási és képviseleti feladatai körében
a) jóváhagyja a központi kormányzati kommunikáció kiemelt dokumentumait,
b) jóváhagyja a kiemelt állami és nemzeti események kommunikációs terveit,
c) képviseli a minisztert a kormányzati kommunikációt és tájékoztatást érintő tárcaközi bizottságokban és szakmai fórumokon,
d) szükség szerint képviseli a Kormány kommunikációs álláspontját a nyilvánosság előtt.
(6) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár költségvetési és gazdálkodási feladatai körében
a) szakmai szempontból felügyeli az irányítása alá tartozó szervezeti egységek működéséhez szükséges költségvetési források tervezését,
b) felügyeli a kommunikációs és kampánycélú források hatékony, szabályszerű és átlátható felhasználását,
c) meghatározza a kommunikációs beszerzések szakmai követelményeit,
d) a hatályos közbeszerzési és beszerzési szabályok szerint közreműködik a kommunikációs tárgyú beszerzési és közbeszerzési eljárások szakmai előkészítésében,
e) ellenőrzi, hogy a beszerzett kommunikációs szolgáltatások megfelelnek-e a szakmai követelményeknek.
28. § A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár irányítja
a) az emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár,
b) az élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár,
c) a működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár,
d) a Kommunikációs Főosztály vezetőjének,
e) a Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
29. § (1) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátását kabinet és titkárság segíti.
(2) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.
30. § A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén – a kizárólagosan fenntartott jogkörök kivételével – a kabinetfőnöke helyettesíti.
11. A kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár
31. § A kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár
1. a miniszter közvetlen irányítása alatt vezeti a feladat- és hatáskörébe tartozó műveletek tekintetében a szakmai munkát, önállóan dönt a hatáskörébe utalt egyedi ügyekben,
2. kidolgozza a kormányzati bérpolitikára vonatkozó javaslatokat,
3. feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a Miniszterelnökséget a társadalmi és állami szervek előtt, a tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai szervezetekben,
4. ellátja a Kit. szerinti álláshely-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat,
5. ellátja a miniszter útján a politikai és szakmai felsővezetők, a biztosok és miniszterelnöki megbízottak jogviszonyával kapcsolatos személyügyi műveleteket,
6. ellátja köztársasági elnök és a miniszterelnök, a miniszter és a szakmai felsővezetők hatáskörébe tartozó személyügyi döntések előkészítésével kapcsolatos egyes feladatokat,
7. jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik a Kormány egyéb munkáltatói feladatainak ellátásában,
8. gondoskodik a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szerv egyéb, jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról,
9. ellátja személyügyi központként a jogszabályban meghatározott feladatokat a Kit., valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálya alá tartozó szervek és az e szerveknél foglalkoztatottak tekintetében,
10. ellátja a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer működtetésével összefüggő feladatokat,
11. részt vesz a közszolgálatot érintően az uniós és nemzetközi munkacsoportok munkájában, valamint ezen munkacsoportokkal történő kapcsolattartásban,
12. közreműködik a politikai és szakmai felsővezetők, a biztosi jogviszonyban állók és miniszterelnöki megbízottak, a miniszter irányítása alatt működő, 4. függelék szerinti költségvetési szervek és gazdasági társaságok vezetői, valamint a Kit. szerinti foglalkoztatottjai jogállását és juttatásait érintő jogszabályok szakmai tartalmának, illetve módosítási javaslatainak előkészítésében,
13. kidolgozza és fejleszti a kormányzati igazgatási életpályát, összehangolja a közszolgálati életpályák rendszerét, előkészíti azok jogi szabályozását és módszertani támogatását,
14. elkészíti a Kormány személyzetpolitikai stratégiáját,
15. a közigazgatási életpályák tekintetében gondoskodik a személyzeti munkatársak és vezetők felkészítéséről az emberierőforrás-menedzsment témaköreiben, amely során együttműködik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel,
16. előkészíti a kormányzati igazgatási életpálya, valamint a közigazgatási életpályák tekintetében a kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, valamint a közszolgálati tisztviselők teljesítményértékelési, előmeneteli, illetmény- és felelősségi rendszerével kapcsolatos jogszabályok szakmai tartalmát,
17. a közszolgálati életpályáért való felelősség keretében módszertani útmutatást nyújt a minisztériumok személyügyért felelős vezetőinek,
18. közreműködik a Magyar Kormánytisztviselői Karral kapcsolatos jogszabályok szakmai tartalmának kialakításában, és kapcsolatot tart a Magyar Kormánytisztviselői Karral,
19. kapcsolatot tart a közszolgálat elismert elméleti és gyakorlati szakembereivel, valamint bevonásukkal tudásmegosztó egyeztetéseket hívhat össze,
20. ellátja a közigazgatási továbbképzés és vezetőképzés rendszerének kialakításával és működtetésével kapcsolatos műveleteket,
21. ellátja a tartalékállomány egységes nyilvántartását biztosító TARTINFO rendszerrel kapcsolatos feladatokat,
22. ellátja az egységes toborzási adatbázissal összefüggő feladatokat, javaslatot tesz a közigazgatási életpályák tekintetében a teljesítménymenedzsment és teljesítményértékelési rendszerre, és támogatja annak működtetését,
23. felelős a közigazgatás minőségpolitikai elveinek és a minőségbiztosítási eljárások szabályainak kidolgozásáért,
24. ellátja a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum működéséhez kapcsolódó kormányzati feladatok szakmai koordinációját,
25. feladatainak ellátása érdekében együttműködik és közvetlen kapcsolatot tart a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervekkel, azoktól adatszolgáltatást és tájékoztatást kérhet, kapcsolatot tart továbbá a feladatkörét érintő intézményekkel, szakmai szervezetekkel,
26. a közigazgatási ösztöndíjprogrammal összefüggésben gondoskodik a program szakmai koncepciójának, stratégiájának, szabályozási és működési kereteinek kialakításáról, valamint a program végrehajtásához kapcsolódó feladatok koordinációjáról.
32. § A kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár közvetlenül irányítja
a) az Életpálya-fejlesztési és Módszertani Főosztály,
b) a Központi Felsővezetői és Létszámgazdálkodási Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
33. § (1) A kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátását kabinet és titkárság segíti.
(2) A kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.
34. § A kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén
a) az általa kijelölt, irányítása alatt álló szakmai vezető,
b) az igazgatási, ügyviteli, adminisztratív jellegű feladatai tekintetében a kabinetfőnöke
helyettesíti.
12. A parlamenti államtitkár
35. § (1) A parlamenti államtitkár
a) az Országgyűlés ülésein és bizottságai előtt képviseli a Miniszterelnökséget, akadályoztatása esetén a helyettesítéséről előzetesen gondoskodik,
b) összehívja és vezeti a Parlamenti Államtitkári Értekezletet, megállapítja annak napirendjét,
c) kapcsolatot tart a minisztériumok parlamenti államtitkáraival, valamint a feladatkörét érintő intézményekkel, szakmai szervezetekkel,
d) a minisztert helyettesítő jogkörében eljárva ellátja a miniszter által közvetlenül meghatározott feladatokat.
(2) A parlamenti államtitkár
a) részt vesz a Miniszterelnökség kommunikációs feladatainak ellátásában,
b) feladatainak ellátása érdekében együttműködik és közvetlen kapcsolatot tart a minisztériumokkal, azoktól felvilágosítást és tájékoztatást kérhet,
c) koordinálja a miniszterelnökhöz és a miniszterhez intézett országgyűlési kérdések, interpellációk, egyéb megkeresések választervezeteinek elkészítését,
d) felkészíti a minisztert a Stratégiai Kabinet, valamint a Kormány napirendjén szereplő előterjesztések és jelentések tartalmát illetően,
e) nyomon követi és adott esetben segíti a miniszter által meghatározott kiemelt kormányzati célok megvalósulását,
f) figyelemmel kíséri az összkormányzati jellegű tevékenységeket, döntéseket és azok megvalósítását.
(3) A parlamenti államtitkár figyelemmel kíséri a Miniszterelnökség tájékoztatási tevékenységével kapcsolatos feladatokat, amelynek keretében
a) szükség szerint tájékoztatást kérhet a feladatkörrel rendelkező államtitkártól, helyettes államtitkártól,
b) a miniszter részére készített előkészítő anyagokat, háttéranyagokat, közleményterveket, kommunikációs vázlatokat előzetesen megismerheti és véleményezheti.
36. § A parlamenti államtitkár közvetlenül irányítja a Parlamenti Főosztály vezetőjének tevékenységét.
37. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának és feladatainak ellátását kabinet és titkárság segíti.
(2) A parlamenti államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.
38. § A parlamenti államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az államtitkár által meghatározott ügyben esetileg, írásban kijelölt személy helyettesíti.
13. A stratégiai államtitkár
39. § (1) A stratégiai államtitkár
a) felel a Miniszterelnökség stratégiai feladatainak ellátásáért,
b) feladatainak ellátása érdekében együttműködik és közvetlen kapcsolatot tart a minisztériumokkal, azoktól felvilágosítást és tájékoztatást kérhet,
c) előkészíti a miniszterhez intézett országgyűlési kérdések, interpellációk, egyéb megkeresések választervezeteit.
(2) A stratégiai államtitkár a Statútum rendelet 8. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak alapján ellátja kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásával összefüggő feladatokat.
(3) A stratégiai államtitkár a miniszter irányítása mellett közreműködik a Statútum rendelet 10. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok ellátásában, ennek keretében közreműködik a miniszterelnök részére szükséges soron kívüli tájékoztatások, felvilágosítások, szakmai előkészítő anyagok, adatszolgáltatások és szakértői közreműködés kormányzati szervektől történő beszerzésében, valamint a miniszterelnök eseti döntéseinek a miniszterek és a kormányzati szervek számára történő közvetítésében.
(4) A stratégiai államtitkár ellátja a Statútum rendelet 16. §-ában meghatározott feladatokat, ennek keretében
a) támogatja a kormányzati stratégiák kidolgozását,
b) figyelemmel kíséri a kormányzati döntéshozatalt, és véleményt ad azok kormányzati stratégiákkal való összhangjáról,
c) támogatja a kormányzati stratégiai célok megvalósításával összefüggő jogszabály-előkészítési feladatok ellátását,
d) közreműködik a Kormány és a Kormány egyes tagjai által kormányzati és nem kormányzati kutatóintézetekkel együttműködésben folytatott stratégiai kutatási tevékenységben,
e) a Kormány más tagjától a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben információt, felvilágosítást, háttéranyagot, elemzést kérhet.
(5) A stratégiai államtitkár
a) koordinálja és felügyeli a miniszter által meghatározott kiemelt kormányzati célokat megvalósító stratégiai ügyeket,
b) nyomon követi és segíti a miniszter által meghatározott kiemelt kormányzati célok megvalósulását, valamint rendszeresen beszámol azok alakulásáról,
c) figyelemmel kíséri az összkormányzati jellegű tevékenységeket, döntéseket és azok megvalósítását,
d) segíti a Kormányt és a minisztert a kormányzati stratégiai célok meghatározásában háttéranyagok, elemzések és összefoglalók készítésével, valamint stratégiai javaslatok megtételével,
e) segíti a minisztert a kormányzati kommunikáció megvalósításában háttéranyagok, elemzések és összefoglalók készítésével, valamint kommunikációs tartalomra vonatkozó javaslatok megtételével.
40. § A stratégiai államtitkár közvetlenül irányítja
a) a kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkár,
b) a stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkár
tevékenységét.
41. § (1) A stratégiai államtitkár munkáját és feladatainak ellátását kabinet és titkárság segíti.
(2) A stratégiai államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.
42. § A stratégiai államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az államtitkár által meghatározott ügyben esetileg, írásban kijelölt személy helyettesíti.
14. A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár
43. § (1) A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár
a) felel a Miniszterelnökség szakpolitikai feladatainak ellátásáért,
b) feladatainak ellátása érdekében együttműködik és közvetlen kapcsolatot tart a minisztériumokkal, azoktól felvilágosítást és tájékoztatást kérhet.
(2) A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár a Statútum rendelet
a)6. § b) pontjában foglaltak alapján részt vesz a Kormány munkaterve és törvényalkotási programja tervezetének előkészítésében, gondoskodik azok végrehajtásáról,
b)8. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján ellátja a kormánybiztosok tevékenységének összehangolását,
c)8. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján ellátja a kormányzati társadalompolitika összehangolását,
d)10. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján közreműködik a Kormány általános politikája és a Kormány döntései megvalósulásának értékelésében, valamint a miniszterelnök erről történő tájékoztatásában, ennek keretében a végrehajtás alakulásáról a Kormány – feladatkörében érintett – tagjától információt, illetve az érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet.
(3) A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár a Statútum rendelet 16. §-ában foglaltak szerint
a) támogatja a kormányzati szakpolitikák kidolgozását,
b) figyelemmel kíséri a kormányzati döntéshozatalt, véleményezi és elemzi az egyes kezdeményezések és döntések tartalmának, illetve végrehajtásának a kormányzat társadalompolitikai céljaival, valamint a kormányprogrammal való összhangját,
c) támogatja a kormányzati társadalompolitikai célok megvalósításával összefüggő jogszabály-előkészítési feladatok ellátását,
d) elemzi a kormányzati társadalompolitikai célkitűzések teljesülését,
e) elemzi az európai uniós és nemzetközi politikai folyamatoknak a kormányzati társadalompolitikai célok teljesülésére gyakorolt hatását,
f) közreműködik a Kormány és a Kormány egyes tagjai által kormányzati és nem kormányzati kutatóintézetekkel együttműködésben folytatott társadalompolitikai kutatási tevékenységekben,
g) feladatainak ellátása részeként együttműködik és kapcsolatot tart a minisztériumokkal, közintézményekkel; a Kormány más tagjától a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben rendszeres, valamint soron kívüli információt, felvilágosítást, háttéranyagot, tájékoztatást vagy elemzést kérhet a kormányzati döntések hatékony előkészítése és végrehajtása érdekében.
(4) A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár
a) ellátja a miniszter által számára közvetlenül meghatározott feladatokat,
b) nyomon követi és segíti a miniszter által meghatározott szakpolitikai kormányzati célok megvalósulását, valamint rendszeresen beszámol azok alakulásáról,
c) azonosítja a kormányzati intézkedést igénylő vagy arra lehetőséget biztosító szakpolitikai helyzeteket, amelyeket a Kormány és a miniszter irányába közvetít,
d) segíti a Kormányt és a minisztert szakpolitikai háttéranyagok, elemzések, összefoglalók és felkészítők készítésével, valamint szakpolitikai javaslatok megtételével,
e) a miniszter iránymutatása alapján segíti a kormányülések napirendjének előkészítését, valamint annak a minisztériumokkal történő koordinációját,
f) részt vesz a kormányüléseken, nyomon követi a meghozott döntések szakpolitikai megvalósulását,
g) a kormányzat szakpolitikai döntéshozatali és jogszabály-előkészítési folyamataiban szakpolitikai javaslattevőként támogatja a kormányzat stratégiai céljainak megvalósulását,
h) a kormányzat szakpolitikai döntéshozatali és jogszabály-előkészítési folyamataiban képviseli a Miniszterelnökséget,
i) a minisztériumok és egyéb csatolt kormányzati intézmények munkájáról rendszeres és átfogó áttekintést biztosít a Kormány és a miniszter számára,
j) kormányzati szakpolitikai háttéranyagokkal támogatja a kormányszóvivők munkáját.
(5) A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár
1. gondoskodik a Kormány európai uniós politikájának előkészítéséről, koordinációjáról és végrehajtásának nyomon követéséről,
2. ellátja az európai uniós tagsággal kapcsolatos kormányzati tevékenység általános koordinációját,
3. a miniszterelnök akadályoztatása vagy távolléte esetén képviseli a Kormányt az Európai Unió intézményei előtt, az Európai Unió tagállamai és harmadik országok irányában,
4. felelős az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő tárgyalási álláspont kialakításáért és koordinációjáért és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) működtetéséért,
5. irányítja és szakmailag felügyeli Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletét (a továbbiakban: Állandó Képviselet), és részt vesz az Állandó Képviselet Közös Kül- és Biztonságpolitikai Hivatala irányításában,
6. részt vesz az Állandó Képviselet működésére vonatkozó szabályok előkészítésében,
7. felel az európai uniós vonatkozású magyar kormányzati állásponttal összefüggő kapcsolatok kialakításáért az Európai Unió intézményeivel és egyéb szerveivel,
8. ellátja az európai uniós relevanciájú külkapcsolati kérdésekkel összefüggő feladatokat,
9. elősegíti az európai uniós döntésekben érintett magyar társadalmi és gazdasági szereplők magyar kormányzati állásponttal összeegyeztethető érdekeinek képviseletét az európai uniós intézmények és szervezetek (a továbbiakban együtt: uniós intézmények) döntéshozatalában,
10. szakmai iránymutatást gyakorol a közigazgatásban a nemzeti szakértők (a továbbiakban: SNE) és a nemzeti szakértői gyakornoki program (a továbbiakban: NEPT) koordinációja felett,
11. felügyeli az irányítása alá tartozó szervezeti egységek által végzett, jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és nemzetközi szerződések előkészítéséhez tartozó feladatokat, ideértve a jogszabály megalkotására irányuló előterjesztések az Európai Unió jogának való megfelelése ellenőrzését,
12. irányítja az európai uniós döntéshozatali eljárási rendből következő, az európai uniós tagállami működésből fakadó feladatokat, valamint közreműködik – a hatáskörrel rendelkező szaktárcákkal együttműködve – a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokban,
13. részt vesz az Általános Ügyek Tanácsa ülésein, és képviseli a magyar álláspontot a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében,
14. szükség szerint részt vesz az Európai Tanács ülésein,
15. felügyeli az áruk szabad áramlása, valamint a szolgáltatásnyújtás akadályaival kapcsolatban jogszabályban meghatározott értesítési és bejelentési eljárásokkal összefüggő feladatok, továbbá a jogszabályban meghatározott speciális notifikációs és jogharmonizációs javaslatok tervezeteinek véleményezésével összefüggő feladatok, valamint a SOLVIT Központ és a belső piaci információs rendszer nemzeti koordinátori feladatainak ellátását,
16. gondoskodik a Kormány képviseletéről, és felügyeli a kormányzati álláspont kialakítását az Európai Unió jogának megsértése miatt indult eljárásoknak az Európai Unió Bírósága előtti eljárást megelőző szakaszában,
17. gondoskodik a Kormány képviseletéről, és felügyeli a kormányzati álláspont kialakítását az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban,
18. felügyeli és szakmai irányítást gyakorol az Állandó Képviselő Kabinetjében és az Állandó Képviselet Jogi Szolgálatánál tartós külszolgálatot ellátó szakdiplomaták munkája, továbbá a Miniszterelnökség állományából kiküldött szakdiplomaták munkája felett,
19. jóváhagyja az uniós intézményekhez kiküldött nemzeti szakértői pályázatokat az Állandó Képviseletet vezető nagykövet támogatásával,
20. a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztériummal együttműködve gondoskodik a megfelelő magyar szakértők jelöléséről az Európai Bizottságba és egyéb uniós intézményekbe, illetve stratégiát dolgoz ki az európai uniós intézményekben történő hatékonyabb érdekérvényesítés érdekében,
21. kapcsolatot tart a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel a Nemzetek Európája Karrierprogram szakmai koordinációja érdekében,
22. kapcsolatot tart az egyes uniós intézményekkel, így az Európai Parlamenttel, a Régiók Európai Bizottságával, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal,
23. felel a magyar akadémiai, gazdasági és társadalmi szereplőkkel való kapcsolattartásért az európai uniós relevanciájú kérdésekben,
24. elősegíti az uniós intézményekben dolgozó magyar tisztviselők számának növelését célzó nemzeti stratégia kidolgozását és annak végrehajtását.
44. § A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár közvetlenül irányítja
a) az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár,
b) az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár (európai igazgató),
c) a szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár,
d) a szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkár,
e) az EU Intézményi és Társadalmi Kapcsolatokért, Uniós Személyzetpolitikáért Felelős Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
45. § (1) A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár
a) munkájának segítése, feladatainak ellátása és a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek hatékony koordinációja érdekében kabinet működik, melyet a kabinetfőnök vezet,
b) által irányított szervezeti egységek általános működésének, ügymenetének, valamint napi feladatainak bonyolítását titkárság végzi.
(2) A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár irányítja a kabinetfőnökének tevékenységét.
46. § A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén
a) az általa esetileg kijelölt helyettes államtitkár vagy
b) a kabinetfőnök
helyettesíti.
IV. Fejezet
HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK
15. A helyettes államtitkárokra vonatkozó közös szabályok
47. § A Miniszterelnökségen
1. emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár,
2. élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár,
3. európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár,
4. Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár (európai igazgató),
5. gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár,
6. igazgatási helyettes államtitkár,
7. jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár,
8. jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár,
9. kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkár,
10. működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár,
11. stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkár,
12. szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár,
13. szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkár
működik.
48. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint az államtitkár által meghatározott egyéb ügyekben gondoskodik a Miniszterelnökség szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.
(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét.
(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:
a) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a Miniszterelnökséget a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,
b) az országgyűlési bizottságokkal való együttműködés keretében, valamint a kormányzati döntéshozó fórumokon való szakterületi képviselet biztosítása érdekében – a Miniszterelnökség feladatkörrel rendelkező államtitkárának eseti kijelölése alapján – képviseli a Miniszterelnökséget – a Törvényalkotási Főosztállyal és a Parlamenti Főosztállyal együttműködésben – az országgyűlési bizottságokban, valamint a kormányzati döntéshozó fórumokon,
c) szakterületén – a Miniszterelnökség feladataival összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, a programok és koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,
d) feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol, és körlevelet ad ki,
e) véleményt nyilvánít a feladatkörét érintő előterjesztések, jogszabályok tervezetéről,
f) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök előírásai, a Kormány, a Miniszterelnökség és a szervezeti egységek munkatervében foglaltak, valamint az államtitkár döntései és utasításai, illetve az ezekben meghatározott feladatok végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
g) nyilvántartja az előírt határidős feladatokat, és azok végrehajtásáról tájékoztatja a tevékenységét irányító vezetőt,
h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a tevékenységét irányító vezető állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
(4) A helyettes államtitkárok feladataik ellátása során egymással együttműködnek.
16. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárokra vonatkozó közös szabályok
49. § (1) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok egyben a Kormány kommunikációjának kiemelt nyilvános képviselői, akik az államtitkár által meghatározott szakpolitikai és kommunikációs területekért felelnek.
(2) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok
1. a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által meghatározott tematikus területeken irányítják és összehangolják a kormányzati kommunikációt, a hozzájuk rendelt szakpolitikai portfóliók tekintetében szakmai-politikai irányítást gyakorolnak,
2. nyomon követik a hozzájuk rendelt szakpolitikai területek kormányzati döntéseit és kommunikációs ügyeit,
3. kapcsolatot tartanak az érintett miniszterekkel, államtitkárokkal, kabinetekkel és kommunikációs vezetőkkel,
4. a Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály bevonásával összehangolják a hozzájuk rendelt minisztériumok kommunikációját,
5. gondoskodnak arról, hogy az egyes szakpolitikai döntések a központi kormányzati kommunikációval összhangban jelenjenek meg,
6. részt vesznek a kiemelt kommunikációs ügyek stratégiai előkészítésében,
7. javaslatot tesznek a saját területükön szükséges kommunikációs intézkedésekre,
8. szükség esetén felkészítő és háttéranyagokat kérnek a minisztériumoktól és a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységektől,
9. részt vesznek a Kormány döntéseinek nyilvános ismertetésében,
10. a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által meghatározott rendben vezetik a kormányszóvivői tájékoztatókat vagy közreműködnek azok megtartásában,
11. válaszolnak a hazai és nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire,
12. televíziós, rádiós, online és nyomtatott sajtóinterjúkban képviselik a Kormány álláspontját,
13. részt vesznek konferenciákon, háttérbeszélgetéseken és más nyilvános kommunikációs eseményeken,
14. közreműködnek a miniszterelnök és a Kormány tagjai kiemelt médiaeseményeinek előkészítésében,
15. kiemelt kormányzati eseményeken szükség szerint kommunikációs és moderátori feladatokat látnak el.
(3) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok a vonatkozó szabályok és külön felhatalmazás alapján tanácskozási joggal részt vehetnek a Kormány ülésén.
17. Az emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár
50. § Az emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár felel a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által az emberséges kormányzás témakörébe sorolt szakpolitikák kommunikációjának koordinációjáért, melynek keretében különösen
a) összehangolja a hozzá rendelt társadalompolitikai és humán szakpolitikai területek kommunikációját,
b) gondoskodik arról, hogy az érintett kormányzati döntések közérthető és az állampolgárok mindennapi életére gyakorolt hatásukat bemutató módon jelenjenek meg,
c) koordinálja az e területekhez kapcsolódó kiemelt kommunikációs ügyeket és kampányokat,
d) kapcsolatot tart a hozzá rendelt minisztériumok kommunikációs vezetőivel.
51. § Az emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén – a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár utasításának megfelelően – az élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár vagy a működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
18. Az élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár
52. § Az élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár felel a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által az élhető kormányzás témakörébe sorolt szakpolitikák kommunikációjának koordinációjáért, melynek keretében különösen
a) összehangolja a hozzá rendelt, az életminőséget, a településeket, az infrastruktúrát és a környezetet érintő szakpolitikai területek kommunikációját,
b) gondoskodik az ezekhez kapcsolódó kormányzati intézkedések összehangolt és közérthető bemutatásáról,
c) koordinálja az e területekhez kapcsolódó kiemelt kommunikációs ügyeket és kampányokat,
d) kapcsolatot tart a hozzá rendelt minisztériumok kommunikációs vezetőivel.
53. § Az élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén – a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár utasításának megfelelően – az emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár vagy a működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
19. Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
54. § Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
1. a feladatkörébe tartozó kérdések tekintetében részt vesz a jogszabály-előkészítési tevékenységben, a kormányülések, a Kormány más testülete ülései és a közigazgatási államtitkári értekezletek felkészítő anyagainak összeállításában,
2. figyelemmel kíséri a Kormány törvényalkotási programjának megvalósulását,
3. figyelemmel kíséri a törvényjavaslatok Országgyűlés előtti tárgyalását,
4. felügyeli a feladatkörébe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését,
5. részt vesz az Európai Unió intézményei egyes magas szintű döntés-előkészítő bizottságainak munkájában,
6. ellátja a Kormány képviseletét az Európai Unió jogának megsértése miatt indult eljárásoknak az Európai Unió Bírósága előtti eljárást megelőző szakaszában, koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok és álláspont előkészítését,
7. kijelöli az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban a Kormány képviseletét ellátó kormánytisztviselőt, koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok és álláspont előkészítését,
8. gondoskodik az Európai Unió jogának megsértése miatt indult eljárásokból, illetve az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokból esetlegesen következő jogalkotási feladatok meghatározásáról, programozásáról és teljesítésének ellenőrzéséről,
9. működteti a Műszaki Notifikációs Központot, amelynek keretében ellátja az áruk szabad áramlása, valamint a szolgáltatásnyújtás akadályaival kapcsolatban jogszabályban meghatározott értesítési és bejelentési eljárásokkal összefüggő feladatokat,
10. működteti a Szolgáltatási Notifikációs Központot, amelynek keretében ellátja a szolgáltatásnyújtás korlátozásaival kapcsolatban jogszabályban meghatározott bejelentési eljárással összefüggő feladatokat,
11. működteti a SOLVIT központot, valamint ellátja a belső piaci információs rendszer nemzeti koordinátori feladatait, továbbá gondoskodik a jogszabályban meghatározott speciális notifikációs kötelezettség teljesítéséről és a jogharmonizációs javaslatok tervezeteinek véleményezéséről,
12. felügyeli a hazai források és az európai uniós források tekintetében az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások versenyszempontú vizsgálatát.
55. § Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály,
b) az Európai Bírósági Főosztály,
c) a Kiemelt Ügyek Főosztálya,
d) a Támogatásokat Vizsgáló Iroda
vezetőjének tevékenységét.
56. § (1) Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
57. § Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az Európai Uniós Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén az Európai Bírósági Főosztály vezetője helyettesíti.
20. Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár (európai igazgató)
58. § Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár
a) ellátja az Európai Unióban az európai igazgatókhoz delegált képviseleti feladatokat,
b) ellátja a Kormány európai uniós politikájának előkészítését, koordinációját és végrehajtásának nyomon követését,
c) koordinálja az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége felkészüléssel, annak kormányzati előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, beleértve az elnökségi felkészülés tartalmi és személyügyi szervezeti feltételeit,
d) szükség szerint részt vesz az Általános Ügyek Tanácsa és az Európai Tanács ülésein,
e) ellátja a számára az EKTB-vel összefüggésben megállapított feladatokat,
f) részt vesz az Állandó Képviselet működésére vonatkozó szabályok előkészítésében,
g) ellátja a minisztérium állományából kiküldött szakdiplomaták szakmai irányítását a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben, együttműködve az Állandó Képviselet vezetőjével,
h) felügyeli az Állandó Képviselet szakmai működését,
i) feladat- és hatáskörében kapcsolatot tart a külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel és a hazánkba akkreditált külképviseletekkel,
j) szükség szerint biztosítja a külszolgálat megkezdése előtt a diplomaták szakmai felkészítését,
k) kijelölés alapján ellátja az európai uniós szakmai vizsga elnöklését.
59. § Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja
a) az EU Koordinációs és Intézményi Főosztály,
b) az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztály,
c) az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
60. § (1) Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
61. § Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az Európa-politikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztály vezetője helyettesíti.
21. A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár
62. § A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár ellátja a Miniszterelnökség működésével kapcsolatos jogi szolgáltatási, személyügyi és gazdálkodási, továbbá a Miniszterelnökség egyes háttérintézményeinek igazgatási szempontú felügyeletével kapcsolatos feladatokat, amelynek keretében
1. irányítja a természetes és jogi személyekkel, továbbá jogi személynek nem minősülő egyéb szervezetekkel kötött szerződések és megállapodások előkészítését, és felelős azok ellenjegyzéséért, továbbá felelős a Miniszterelnökség működéséhez kapcsolódó jogi szolgáltatási feladatok ellátásáért,
2. előkészíti a miniszter által jóváhagyandó, számára feladatként meghatározott – különösen költségvetési, pénzügyi és személyügyi vonatkozású – előterjesztéseket, az előkészítési folyamat lezárását követően a végleges előterjesztést felterjeszti jóváhagyásra a miniszternek a közigazgatási államtitkár útján,
3. koordinálja a Miniszterelnökség fejezet költségvetési, gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési és a Miniszterelnökség igazgatása és az Állandó Képviselet igazgatása címek tekintetében a vagyongazdálkodási (vagyonkezelői, illetve -használói) tevékenységet,
4. felelős a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a Miniszterelnökség működtetésére meghatározott költségvetési támogatás, valamint a betervezett és realizált intézményi bevétel, továbbá a be nem tervezett, eseti bevétel optimális felhasználásával a Miniszterelnökség működtetéséért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért,
5. közreműködik a működés pénzügyi feltételeinek meghatározásában, irányítja a költségvetés-tervezéssel és -végrehajtással, előirányzat-felhasználással kapcsolatos feladatok végrehajtását,
6. előkészíti a gazdálkodást érintő szabályzatokat,
7. a szervezeti egységek esetleges gazdálkodási munkájához iránymutatást ad, a belső kontrollrendszer keretében ellenőrzi azt,
8. koordinálja a Miniszterelnökségen belüli gazdálkodási feladatok végrehajtását,
9. felügyeli a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással, a munkaerő-gazdálkodás tekintetében az illetményszámfejtéssel és a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat,
10. irányítja a személyügyi feladatok ellátását,
11. előkészíti a Miniszterelnökség személyi juttatásaira, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek felhasználására, valamint a személyi juttatások előirányzatot terhelő egyéb kifizetésekre vonatkozó döntéseket,
12. koordinálja és ellenőrzi a külső források megszerzésével és a megítélt támogatások felhasználásával kapcsolatos feladatok végrehajtását,
13. előkészíti a Miniszterelnökség munkaszervezési döntéseire vonatkozó javaslatokat,
14. biztosítja a miniszterelnökségi munkarend és a gazdálkodás szabályainak megtartását,
15. folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a Miniszterelnökség személyzeti ügyei és a Miniszterelnökség működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal és a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével,
16. a feladataival összefüggésben kezdeményezheti belső szabályzat, valamint intézkedés kiadását,
17. felelős a Miniszterelnökség, kivéve az Állandó Képviselet működéséhez szükséges munkakörnyezet biztosításához kapcsolódóan a pénzügyi kötelezettségvállalással járó igények – különösen a direkt finanszírozású eszközbeszerzések, ingatlanbérlés, a KEF-fel, valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: NISZ Zrt.) kötendő szerződések – teljesítéséért, a kötelezettségvállalások dokumentumainak előkészítéséért, továbbá felelős a Miniszterelnökség, a KEF és a NISZ Zrt. közötti kapcsolattartásért, valamint ennek keretében a Miniszterelnökség érdekeinek képviseletéért,
18. gondoskodik a miniszter irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek gazdálkodási feladatainak, valamint a miniszter irányítása alá tartozó, személyügyi szakterülettel nem rendelkező központi hivatalok, költségvetési szervek állományában foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő személyügyi műveletek ellátásáról,
19. miniszterelnökségi szinten nyilvántartja a külföldi hivatalos utazásokra vonatkozó adatokat,
20. jóváhagyja a Miniszterelnökség igazgatása és a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv – az Állandó Képviselet kivételével – vonatkozásában a belföldi és a külföldi kiküldetéseket,
21. ellátja a Miniszterelnökség gazdasági vezetőjének feladatait,
22. teljesíti a Miniszterelnökség érintett szervezeti egységeivel együttműködve az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzéseihez kapcsolódó adatszolgáltatásokat,
23. a Miniszterelnökséget vezető miniszter mint fejezetet irányító szerv vezetője által átruházott hatáskörben jogosult megkötni a Miniszterelnökség fejezetet érintő, előirányzat-átcsoportosításról szóló megállapodást.
63. § A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja
a) az Állandó Képviselet és Intézménygazdálkodási Főosztály,
b) a Biztosi Koordinációs és Titkársági Főosztály,
c) a Humánpolitikai Főosztály,
d) az Intézményi Személyügyi és Kitüntetési Főosztály,
e) a Jogi Szolgáltatási Főosztály,
f) a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály,
g) a Pénzügyi és Számviteli Főosztály,
h) a Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
64. § (1) A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
65. § A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárt a szakterületükhöz tartozó feladatok tekintetében az általa irányított főosztályvezetők, egyéb ügyekben a titkárságvezető helyettesíti.
22. Az igazgatási helyettes államtitkár
66. § (1) Az igazgatási helyettes államtitkár felelős a Miniszterelnökség igazgatási feladatainak ellátásáért.
(2) Az igazgatási helyettes államtitkár a közigazgatási államtitkár tevékenységét segíti.
67. § Az igazgatási helyettes államtitkár közvetlenül irányítja
a) az Igazgatási Főosztály,
b) az Iratkezelési Főosztály,
c) a Szervezetbiztonsági Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
68. § (1) Az igazgatási helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az igazgatási helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
69. § Az igazgatási helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az általa kijelölt személy helyettesíti.
23. A jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár
70. § (1) A jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a közigazgatási államtitkár által meghatározott egyéb ügyekben gondoskodik a miniszterelnök vagy a miniszter szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.
(2) A jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár
1. a kormányzati döntés-előkészítés keretében összehangolja a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabálytervezetek és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: előterjesztés) összkormányzati észrevételezését és véleményezését, ellenőrzi a véleményezési határidők megtartását,
2. a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár közreműködésével gondoskodik az előterjesztések észrevételezése és véleményezése során a Miniszterelnökség egységes tárcaálláspontjának kialakításáról,
3. irányítja a kormányzati jogalkotással összefüggő feladatok ellátását,
4. közreműködik annak vizsgálatában, hogy a benyújtott előterjesztések megfelelnek-e a Kormány ügyrendjében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, valamint ezek érvényre juttatásában,
5. a Kormány ügyrendjében foglaltak szerint ellátja az előterjesztések előzetes egyeztetésével kapcsolatos műveleteket, javaslatot tesz a közigazgatási államtitkár részére a közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóság kérdésében,
6. a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár közreműködésével véleményezi a Közigazgatási Államtitkári Értekezletre, a Parlamenti Államtitkári Értekezletre, a kabinetülésre és a kormányülésre benyújtott előterjesztéseket,
7. részt vesz a kormányülések és kabinetülések, valamint a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet és a Parlamenti Államtitkári Értekezlet napirendi javaslatának összeállításában, ellátja az ülések megszervezésével és a napirendeken szereplő előterjesztések minisztériumok részére történő megküldésével összefüggő feladatokat, részt vesz az üléseken,
8. közreműködik a Kormány, a Parlamenti Államtitkári Értekezlet és a kabinetek ülésein született döntések írásba foglalásában, a véglegesített döntések aláírásra felterjesztésében és a szükséges utóegyeztetések lefolytatásában,
9. nyilvántartja a Kormány és más döntéshozó fórumok döntéseit, nyomon követi azok végrehajtását, és javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak a szükséges intézkedésekre,
10. részt vesz a Kormány jogalkotási munkatervének előkészítésében,
11. részt vesz a Kormány országgyűlési munkájának szervezését és összehangolását célzó műveletek, valamint a törvényalkotási program, a törvény-, az országgyűlési határozati javaslatok, a beszámolók és a tájékoztatók benyújtásával kapcsolatos feladatok ellátásában,
12. részt vesz az országgyűlési rendkívüli ülésszakokkal összefüggő kormányzati álláspont kialakításában, továbbá a törvényjavaslatokkal, az országgyűlési határozati javaslatokkal, illetve az ezekhez benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatos döntések előkészítésében, közreműködik a törvényalkotási program végrehajtásának ellenőrzésében,
13. a jogszabályok és más jogi aktusok, valamint jogszabály által a Magyarország hivatalos lapjában történő kihirdetésre, közzétételre előírt anyagok kihirdetése, közzététele érdekében elősegíti a Magyarország hivatalos lapja szerkesztésével, kiadásával összefüggő miniszteri hatáskörök ellátását,
14. előkészíti a Kormány programozási-munkaszervezési döntéseire vonatkozó javaslatokat,
15. nyilvántartja a Kormány határozataiban előírt határidős feladatokat és ellenőrzi a végrehajtásukat, valamint ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott műveletek végrehajtását, és ezek végrehajtásáról tájékoztatja a Miniszterelnökség vezetőit,
16. a kormányzati döntés-előkészítés és a végrehajtás egységességének érdekében vizsgálja a Kormány általános politikájában és döntéseiben meghatározott követelmények érvényesülését, valamint azt, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljeskörűen biztosíthatóak-e,
17. közreműködik a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek a kormányüléssel, a kabinetüléssel, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlettel és a Parlamenti Államtitkári Értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásában,
18. közreműködik a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten, a Parlamenti Államtitkári Értekezleten, a Kormány és a kabinetek ülésein kapott feladatoknak a Miniszterelnökségen belül az érintett államtitkárhoz, helyettes államtitkárhoz történő eljuttatásában, az elvégzett feladatról tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt,
19. a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárral együttműködésben gondoskodik a miniszter által kiadandó miniszteri rendeletek és miniszteri utasítások tervezeteinek miniszteri aláírásra történő előkészítéséről és a miniszteri rendeletek tervezeteinek az Igazságügyi Minisztérium részére való megküldéséről, továbbá gondoskodik – a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár által előkészített – a Szabályzat miniszteri aláírásra és miniszterelnöki jóváhagyásra történő felterjesztéséről,
20. gondoskodik a minisztériumok szervezeti és működési szabályzatairól rendelkező közjogi szervezetszabályozó eszközök miniszterelnöki jóváhagyásra történő felterjesztéséről,
21. gondoskodik a Miniszterelnökségen belül előkészített jogszabálytervezetek társadalmi és közigazgatási egyeztetésre bocsátásának kezdeményezéséről, ennek keretében együttműködik a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárral és a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral,
22. figyelemmel kíséri a jogszabályok társadalmi egyeztetésére vonatkozó, jogszabályban meghatározott arány betartását, ennek alakulásáról folyamatosan tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt,
23. gondoskodik a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet], valamint az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet] hatálya alá tartozó mentesítési kérelem Országgyűlés illetékes bizottsága részére – döntéshozatal céljából – történő felterjesztésének előkészítéséről,
24. a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja az önálló szervezeti egységek vezetőit,
25. kapcsolatot tart a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,
26. ellátja a miniszter, valamint a közigazgatási államtitkár által részére meghatározott egyéb feladatokat,
27. szakmai feladatai körében gondoskodik a Magyar Közlöny kiadásával és a kihirdetésre előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök lektorálásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.
71. § A jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Kormányzati Humán és Közigazgatási Jogalkotási Főosztály,
b) a Kormányzati Gazdasági és Nemzetközi Jogalkotási Főosztály,
c) a Kormányzati Államháztartási és Beruházási Jogalkotási Főosztály,
d) a Kormányzati Monitoring Főosztály,
e) a Kormányzati Hatáselemzési Főosztály,
f) a Törvényalkotási Főosztály,
g) a Kodifikációs és Közzétételi Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
72. § (1) A jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
73. § A jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az irányítása alá tartozó, általa esetileg kijelölt főosztályvezető, ennek hiányában a titkársága vezetője helyettesíti.
24. A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
74. § (1) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
a) a miniszter, valamint a közigazgatási államtitkár által meghatározott feladatok ellátása körében megkereséssel élhet az érintett szervezetek, személyek felé,
b) irányítja – a Miniszterelnökség más szervezeti egységeivel együttműködve – a Miniszterelnökség jogalkotási programjára vonatkozó javaslatok összeállítását, a Kormány jogalkotási munkaterve és törvényalkotási programja tekintetében a Miniszterelnökséget érintő részjavaslat előkészítését, amelyeket megküld a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár részére, valamint közreműködik a munkaterv és a program végrehajtásának ellenőrzésében,
c) ellátja a Miniszterelnökségen belüli jogalkotással összefüggő koordinációs feladatokat,
d) kapcsolatot tart a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral a jogszabály-előkészítési tevékenység összehangolása érdekében,
e) ellátja a kormányzati döntés-előkészítés keretében beérkező előterjesztések észrevételezése és véleményezése során a Miniszterelnökségen belüli koordinációval kapcsolatos feladatokat,
f) az e) pont szerinti feladatkörében végzett koordináció eredményéről a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkárt tájékoztatja a Miniszterelnökség egységes tárcaálláspontjának kialakítása érdekében, annak kialakításában közreműködik,
g) irányítja a törvényjavaslatok, a határozati javaslatok, a jelentések, a beszámolók, a tájékoztatók, a kormányzat intézkedését igénylő bizottsági és képviselői javaslatokkal kapcsolatos miniszterelnökségi álláspont előkészítését, amelyeket megküld a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár részére,
h) koordinálja a Szabályzat előkészítési folyamatát,
i) közreműködik a miniszter által kiadandó miniszteri rendeletek tervezetének miniszteri aláírásra történő előkészítésében és azoknak a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alkotmányossági és európai uniós jogi szempontú egyetértő nyilatkozat megadása érdekében az Igazságügyi Minisztérium részére való megküldésében, valamint közreműködik a miniszteri utasítások tervezetének miniszteri aláírásra történő előkészítésében,
j) koordinálja – a Miniszterelnökség más szervezeti egységeivel együttműködve – a Miniszterelnökség hatáskörét érintő európai uniós jogi aktusokkal kapcsolatban felmerült jogharmonizációs feladatok teljesítését,
k) segíti a kormánybiztos, miniszterelnöki megbízott, miniszterelnöki biztos és miniszteri biztos munkáját, és ahhoz jogi, igazgatási, szervezési támogatást nyújt,
l) gondoskodik a Miniszterelnökségen belül előkészített jogszabálytervezetek társadalmi és közigazgatási egyeztetésének lefolytatásáról, ennek keretében együttműködik a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral és a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral,
m) gondoskodik a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 330/2022. (IX. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 330/2022. (IX. 5.) Korm. rendelet] hatálya alá tartozó ügyvédi megbízási szerződések jóváhagyása iránti kérelmek nyilvántartásáról és a jóváhagyással kapcsolatos döntések előkészítéséről,
n) gondoskodik az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok bérleti szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 383/2023. (VIII. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 383/2023. (VIII. 14.) Korm. rendelet] hatálya alá tartozó bérleti szerződések jóváhagyása iránti kérelmek nyilvántartásáról és a jóváhagyással kapcsolatos döntések előkészítéséről.
(2) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
a) gondoskodik a Miniszterelnökség, a miniszterelnök, a miniszter, a kormánybiztos és a miniszteri biztos jogi képviseletének ellátásáról,
b) irányítja a szakmai koordinációval kapcsolatos feladatok ellátását azokban a peres, nemperes és egyéb eljárásokban, amelyekben a jogi képviseletet egyéni ügyvéd vagy ügyvédi iroda látja el,
c) irányítja az adatvédelemmel kapcsolatos jogi feladatok ellátását,
d) irányítja a közérdekű adatigénylések intézését,
e) irányítja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) eljárásával kapcsolatos feladatok ellátását,
f) irányítja a NAIH felé teljesítendő adatszolgáltatási feladat ellátását,
g) gondoskodik a Miniszterelnökség közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos műveleteiben a jogi támogatás biztosításáról,
h) irányítja az alapvető jogok biztosának megkeresésére adandó válaszok előkészítését,
i) irányítja az Alkotmánybírósághoz benyújtandó beadványok előkészítését,
j) gondoskodik a Közszolgálati Döntőbizottság titkársági feladatainak ellátásáról, valamint a Közszolgálati Döntőbizottság tagjai személyi anyagának kezeléséről.
(3) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár ellátja a miniszter, a közigazgatási államtitkár által esetenként meghatározott feladatokat, és általános hatáskörrel támogatja a közigazgatási államtitkárt feladatai végrehajtásában.
(4) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár közreműködik a Miniszterelnökség jogszabály-előkészítés egységességét célzó feladatainak megvalósításában.
75. § A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja
a) a Jogi Képviseleti és Döntőbizottsági Főosztály,
b) a Jogi és Kodifikációs Főosztály, valamint
c) a Koordinációs Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
76. § (1) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
77. § A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a titkárságvezetője helyettesíti.
25. A kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkár
78. § A kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkár a stratégiai államtitkár irányítása alatt felel a kormányzati stratégia tervezési rendjének kialakításáért, a kiemelt kormányzati ügyek összehangolásáért, valamint a stratégiai államtitkár feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésének és koordinációjának biztosításáért, amelynek keretében
a) közreműködik a kormányzati stratégia kidolgozásában, valamint a kormányzati ciklus fő szakaszainak, prioritási rendjének és stratégiai irányainak meghatározásában,
b) közreműködik a kormányzati programból és politikai vállalásokból következő kormányzati feladatok és kiemelt kormányzati ügyek stratégiai illeszkedésének, ütemezésének, valamint végrehajtási kereteinek kialakításában,
c) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő minisztériumi szervezeti egységekkel, állami szervekkel és egyéb szakmai szervezetekkel,
d) közreműködik a miniszter, valamint a stratégiai államtitkár feladatkörébe tartozó stratégiai jelentőségű döntések előkészítésében,
e) a kormányzati stratégia és a kiemelt kormányzati ügyek vonatkozásában az érintett szervezeti egységektől tájékoztatást és adatszolgáltatást kérhet, valamint a rendelkezésére bocsátott információkat rendszerezi, összegzi és értékeli,
f) feladatkörével összefüggésben rendszeres kapcsolatot tart a minisztériumok kijelölt kapcsolattartóival a minisztériumi és az összkormányzati stratégiai irányok összhangjának biztosítása érdekében,
g) feladatai hatékony ellátása érdekében részt vehet a Stratégiai Államtitkári Kabinet kabinetülésein,
h) ellátja mindazokat a tervezési, vezetési, szervezési és koordinációs feladatokat, amelyeket a stratégiai államtitkár a feladatkörébe utal.
79. § A kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a Stratégiai Tervezési és Koordinációs Főosztály vezetőjének tevékenységét.
80. § (1) A kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
81. § A kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Stratégiai Tervezési és Koordinációs Főosztály vezetője, illetve a kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkár által esetileg kijelölt, az irányítása alá tartozó kormánytisztviselő helyettesíti.
26. A működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár
82. § A működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár felel a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által a működő kormányzás témakörébe sorolt szakpolitikák kommunikációjának koordinációjáért, melynek keretében különösen
a) összehangolja a hozzá rendelt gazdasági, államszervezési, közpénzügyi és más, az állam működését érintő szakpolitikai területek kommunikációját,
b) gondoskodik az ezekhez kapcsolódó kormányzati döntések összehangolt és közérthető bemutatásáról,
c) koordinálja az e területekhez kapcsolódó kiemelt kommunikációs ügyeket és kampányokat,
d) kapcsolatot tart a hozzá rendelt minisztériumok kommunikációs vezetőivel.
83. § A működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén – a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár utasításának megfelelően – az emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár vagy az élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
27. A stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkár
84. § A stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkár a stratégiai államtitkár irányítása alatt közreműködik a kormányzati stratégia és a kapcsolódó szakpolitikai döntések adatalapú megalapozásában, amelynek érdekében
a) meghatározza a kormányzati stratégiai döntéseket megalapozó kutatási, elemzési és adatalapú döntéstámogatási tevékenység stratégiai irányait,
b) közreműködik a kormányzati, miniszteri és stratégiai államtitkári igényekhez kapcsolódó kutatások, elemzések, háttéranyagok elkészítésében,
c) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő minisztériumi szervezeti egységekkel, állami szervekkel és egyéb szakmai szervezetekkel,
d) közreműködik a miniszter, valamint a stratégiai államtitkár feladatkörébe tartozó stratégiai jelentőségű döntések előkészítésében,
e) a kormányzati stratégia és a kiemelt kormányzati ügyek vonatkozásában az érintett szervezeti egységektől tájékoztatást és adatszolgáltatást kérhet, az így rendelkezésére bocsátott információkat rendszerezi, összegzi és értékeli,
f) feladatkörével összefüggésben rendszeres kapcsolatot tart a minisztériumok kijelölt kapcsolattartóival a minisztériumi és az összkormányzati stratégiai irányok összhangjának biztosítása érdekében,
g) feladatai hatékony ellátása érdekében részt vehet a Stratégiai Államtitkári Kabinet kabinetülésein,
h) ellátja mindazokat a tervezési, vezetési, szervezési és koordinációs feladatokat, amelyeket a stratégiai államtitkár a feladatkörébe utal.
85. § A stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja az Elemzési és Monitoring Főosztály vezetőjének tevékenységét.
86. § (1) A stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
87. § A stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az Elemzési és Monitoring Főosztály vezetője, illetve a stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkár által esetileg kijelölt, az irányítása alá tartozó kormánytisztviselő helyettesíti.
28. A szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár
88. § A szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár irányítása alatt felel a kormányzat társadalompolitikai célkitűzéseinek eléréséhez szükséges szakpolitikai elemzések, kutatások és tanulmányok előállításáért, amelynek keretében
a) felelős a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár által meghatározott kérdésekben szakpolitikai elemzések, háttéranyagok és felkészítők elkészítéséért,
b) felelős a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár által meghatározott intézmények, szervezetek szakmai és tudományos tevékenységének figyelemmel kíséréséért és a velük való kapcsolattartásért,
c) közreműködik a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkárnak a Kormány ülésére történő felkészítésében, valamint részt vehet a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet és a Parlamenti Államtitkári Értekezlet ülésén,
d) feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a kormányzati döntéshozatalt, és vizsgálja, elemzi a kormányzati célkitűzések teljesülését, felelős a Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetét bemutató – releváns társadalomstatisztikai adatokra épülő – elemző munka ellátásáért,
e) együttműködik a szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkárral a szakpolitikai döntéshozatali és végrehajtási folyamatok monitorozásában és visszacsatolásában, valamint minisztériumokkal folytatott – a döntés-előkészítéssel kapcsolatos – kommunikációban,
f) aktív kapcsolatot tart fent a stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkárral és az irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel a kormányzati szakpolitikákat érintő döntés-előkészítési és hatáselemzési kutatások megrendelésével és elemzésével kapcsolatban, melyek kidolgozásáért és kiértékeléséért a szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár felel,
g) kapcsolatot tart más minisztériumok elemzési feladatot ellátó szervezeti egységeivel,
h) felelős a miniszter és a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár részére különböző szakpolitikai területeken háttértanulmányok elkészítéséért,
i) támogatja a kormányzati szakpolitikai stratégiák kidolgozását, illetve – szükség szerint – részt vesz a döntési alternatívák kidolgozásában,
j) a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár munkájának támogatása érdekében tudástárat fejleszt és működtet az egyes társadalmi alrendszerekhez kapcsolódó szakpolitikai dokumentumok, programok, kezdeményezések és a legfontosabb társadalompolitikai vagy társadalomstatisztikai mutatók vonatkozásában,
k) elemzi az európai uniós és nemzetközi politikai, valamint gazdasági és tudományos-technológiai folyamatoknak a kormányzati társadalompolitikai célok teljesülésére gyakorolt hatását,
l) figyelemmel kíséri a kormányzati és nem kormányzati kutatóintézetekkel együttműködésben folytatott társadalompolitikai kutatási tevékenységet,
m) felelős a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár feladat- és hatáskörébe tartozó kormány-előterjesztések, jogszabály- vagy egyéb – különösen egyes minisztériumokban vagy a Miniszterelnökségen belül előkészített – tervezetek, munkaanyagok véleményezéséért,
n) felelős a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenység ellátása érdekében a más szervezeti egységekkel és egyéb intézményekkel történő kapcsolattartásért,
o) a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár által meghatározott feladatokat.
89. § A szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a Szakpolitikai Elemzési Főosztály vezetőjének tevékenységét.
90. § (1) A szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
91. § A szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár által esetileg kijelölt, az irányítása alá tartozó kormánytisztviselő helyettesíti.
29. A szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkár
92. § A szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkár a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár irányítása alatt közreműködik a kormányzati szintű szakpolitikai tervezés rendjének kialakításában és felel a kormányzat szakpolitikai ügyeinek összehangolásáért, melyet a minisztériumokkal való folyamatos és kétirányú kapcsolattartással valósít meg, amelynek keretében
a) közreműködik a kormányzati szakpolitikai ügyek menetrendjének és végrehajtási rendjének kialakításában,
b) biztosítja, hogy a kormányzati szakpolitikai ügyek előkészítése és végrehajtása összhangban álljon a kormányzati stratégia céljaival,
c) közreműködik a miniszter, valamint a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár feladatkörébe tartozó szakpolitikai döntések előkészítésében, valamint részt vehet a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet és a Parlamenti Államtitkári Értekezlet ülésén,
d) a kormányzati szakpolitikai ügyek vonatkozásában az érintett szervezeti egységektől tájékoztatást és adatszolgáltatást kérhet, az így rendelkezésére bocsátott információkat rendszerezi, összegzi és kiértékeli,
e) feladatkörével összefüggésben rendszeres kapcsolatot tart a minisztériumok kijelölt kapcsolattartóival az összkormányzati szakpolitikai irányok biztosítása érdekében,
f) a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár útmutatása alapján kommunikálja a Miniszterelnökség szempontjait a döntés-előkészítés és jogszabályalkotás folyamatai során a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztériumok felelős döntéshozóival,
g) közvetíti a Miniszterelnökség által meghatározott és az összkormányzati szakpolitikai célkitűzéseket, illetve nyomon követi azok érvényesülését a minisztériumok munkájában,
h) segíti a szakpolitikai döntéshozatali és végrehajtási folyamatok monitorozását és visszacsatolását,
i) figyelemmel kíséri a szaktárcák szakpolitikai kommunikációját és annak a kormány szakpolitikai stratégiájával való összhangját,
j) felelős a szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek rendszeres és eseti dokumentumainak, döntéshozatalt támogató háttéranyagainak, összefoglalóinak előállításáért,
k) a szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek belső munkamegosztása a Kormány szakpolitikai struktúráját követi, a kormánytisztviselők felelősségi körét ehhez igazodva jelöli ki,
l) ellátja mindazokat a tervezési, vezetési, szervezési és koordinációs feladatokat, amelyeket a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár a feladatkörébe utal.
93. § A szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a Szakpolitikai Koordinációs Főosztály vezetőjének tevékenységét.
94. § (1) A szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
95. § A szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkár által esetileg kijelölt, az irányítása alá tartozó kormánytisztviselő helyettesíti.
V. Fejezet
KABINETFŐNÖKÖK
30. A miniszterelnök kabinetfőnöke
96. § (1) A miniszterelnök kabinetfőnöke
a) ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály számára meghatároz,
b) gondoskodik a miniszterelnök által meghatározott feladatok ellátásáról, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoz ki,
c) közreműködik a miniszterelnök döntéseinek megalapozásában és azok végrehajtásában,
d) közvetlenül vezeti a Miniszterelnöki Kabinetet és meghatározza annak munkarendjét,
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Miniszterelnöki Kabinet kormánytisztviselői, szakmai vezetői, munkavállalói felett,
f) szervezi a miniszterelnök személyi hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket,
g) gondoskodik a miniszterelnök személye körüli teendők ellátásáról,
h) támogatja a miniszterelnök hazai és külföldi programokra, közszereplésekre való felkészülését,
i) feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a miniszterelnökkel, politikai és szakmai felsővezetőkkel, kormánybiztosokkal, miniszterelnöki biztosokkal, miniszterelnöki megbízottakkal, a miniszterelnök főtanácsadóival és tanácsadóival, a miniszteri biztosokkal, valamint a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek vezetőivel,
j) feladatai hatékony végrehajtása érdekében a miniszterelnök feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben, a szolgálati út figyelembevételével közvetlen utasítást adhat a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek vezetői és munkatársai részére.
(2) A miniszterelnök kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén a Miniszterelnöki Kabinet állományába tartozó, illetve ott szolgálatot teljesítő, általa kijelölt személy kabinetfőnök-helyettesként helyettesíti. A miniszterelnök kabinetfőnökét – eseti ügyben – a Miniszterelnöki Kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesítheti.
31. A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának kabinetfőnöke
97. § (1) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának kabinetfőnöke
a) ellátja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója által állandó vagy eseti jelleggel meghatározott feladatokat,
b) közvetlenül vezeti a Nemzetbiztonsági Főtanácsadói Kabinetet, valamint – a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójától kapott utasítás és iránymutatás alapján – irányítja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának titkárságát vezető osztályvezető tevékenységét,
c) feladatai hatékony végrehajtása érdekében – a közigazgatási államtitkár, az államtitkár vagy a helyettes államtitkár útján – intézkedéseket kérhet a minisztérium szervezeti egységeinek vezetőitől.
(2) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának kabinetfőnökét a Nemzetbiztonsági Főtanácsadói Kabinetnek az általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
32. A miniszter kabinetfőnöke
98. § (1) A miniszter kabinetfőnöke
a) ellátja a miniszter által állandó vagy eseti jelleggel meghatározott feladatokat,
b) közvetlenül vezeti a Miniszteri Kabinetet, irányítja annak tevékenységét, meghatározza annak munkarendjét,
c) a miniszter utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a Miniszterelnökség képviseletét meghatározott ügyekben,
d) a miniszter utasítása alapján kapcsolatot tart a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,
e) elősegíti a miniszter országgyűlési munkáját, kapcsolatot tart a pártok képviselőcsoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel,
f) gondoskodik a miniszter titkársági ügyintézéséről,
g) feladatai hatékony ellátása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek vezetőivel,
h) szervezi a miniszter személyi hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket,
i) feladatai hatékony végrehajtása érdekében a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben, a szolgálati út figyelembevételével közvetlen utasítást adhat a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek vezetői és munkatársai részére,
j) figyelemmel kíséri a minisztériumi ügyintézést,
k) gondoskodik a miniszterhez, illetve a Miniszterelnökséghez érkező közérdekű bejelentések, panaszok és javaslatok intézéséről, a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységhez történő továbbításáról és a válaszadás nyomon követéséről,
l) gondoskodik a miniszter személye körüli teendők ellátásáról,
m) támogatja a miniszter hazai és külföldi programokra, közszereplésekre való felkészülését,
n) a miniszter döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatainak tervezésében, előkészítésében és végrehajtásának ellenőrzésében,
o) figyelemmel kíséri és ellenőrzi a miniszter személyéhez kötődő pénzügyi keretek felhasználását a feladatkörrel rendelkező gazdasági szervezeti egység bevonásával.
(2) A miniszter kabinetfőnöke az állami kitüntetések, valamint a Kossuth-, a Széchenyi-, a Magyarország Kiváló Művésze, Érdemes Művésze és Babérkoszorúja díjak odaítélésének összehangolt előkészítésére jogszabályban létrehozott bizottságainak titkára.
(3) A miniszter kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén a Miniszteri Kabinet állományába tartozó, illetve ott szolgálatot teljesítő, általa kijelölt személy kabinetfőnök-helyettesként helyettesíti. A kabinetfőnököt – eseti ügyben – a Miniszteri Kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesítheti.
33. Az államtitkári kabinetfőnökökre vonatkozó közös szabályok
99. § (1) Az államtitkár kabinetfőnöke
a) ellátja az államtitkár által meghatározott feladatokat,
b) vezeti az államtitkár kabinetjét,
c) – ha a Szabályzat alapján az államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik – az államtitkár utasításainak megfelelően irányítja az államtitkár titkársága vezetőjének tevékenységét,
d) feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a Miniszterelnökség vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,
e) feladatai hatékony végrehajtása érdekében – a szakterületért felelős, az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkár útján – intézkedéseket kérhet a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek vezetőitől.
(2) Az államtitkár kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén az államtitkár kabinetjének az általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
34. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kabinetfőnöke
100. § (1) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kabinetfőnöke
a) vezeti a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkári Kabinetet és meghatározza annak munkarendjét,
b) szervezi és ellenőrzi a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkári Kabinet munkatársainak munkáját,
c) ellátja a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által állandó vagy eseti jelleggel meghatározott feladatokat,
d) a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár külön utasítása alapján képviseli a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt az államigazgatási egyeztetéseken és munkacsoportokban,
e) a Szabályzatban meghatározottak szerint ellátja a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár általános helyettesítését.
(2) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kabinetfőnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkári Kabinetnek a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti az adminisztratív és ügyviteli feladatok ellátása tekintetében.
35. A kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár kabinetfőnöke
101. § (1) A kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár kabinetfőnöke
a) vezeti a kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár kabinetjét,
b) ellátja a kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár által meghatározott feladatokat,
c) a kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár alárendeltségében működő szervezeti egységek vezetői és munkatársai, és a kabinet minden munkatársa számára közvetlenül utasítást adhat,
d) eseti jelleggel ellátja a kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár képviseletét a kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár által meghatározott ügyekben.
(2) A kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
36. A parlamenti államtitkár kabinetfőnöke
102. § (1) A parlamenti államtitkár kabinetfőnöke
a) ellátja a parlamenti államtitkár által meghatározott feladatokat,
b) a parlamenti államtitkár utasításainak megfelelően vezeti a Parlamenti Államtitkári Kabinetet, a Parlamenti Államtitkári Kabinet és a Parlamenti Államtitkári Titkárság minden munkatársa számára közvetlenül utasítást adhat,
c) feladatai hatékony végrehajtása érdekében közvetlen utasítást adhat a parlamenti államtitkár alárendeltségében működő szervezeti egységek vezetői és munkatársai részére,
d) a parlamenti államtitkár utasítása alapján és annak megfelelően eseti jelleggel ellátja a parlamenti államtitkár képviseletét a parlamenti államtitkár által meghatározott ügyekben,
e) szervezi a parlamenti államtitkár személyi hatáskörében tartott ügyek előkészítését, valamint a parlamenti államtitkár kérése esetén véleményezi az intézkedéseket.
(2) A parlamenti államtitkár kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
37. A stratégiai államtitkár kabinetfőnöke
103. § (1) A stratégiai államtitkár kabinetfőnöke
a) ellátja a stratégiai államtitkár által meghatározott feladatokat,
b) a stratégiai államtitkár utasításainak megfelelően vezeti a stratégiai államtitkár kabinetjét, a kabinet és a titkárság minden munkatársa számára közvetlenül utasítást adhat,
c) feladatai hatékony végrehajtása érdekében közvetlen utasítást adhat a kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkár, valamint stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő szervezeti egységek vezetői és munkatársai részére,
d) a stratégiai államtitkár utasítása alapján és annak megfelelően eseti jelleggel ellátja a stratégiai államtitkár képviseletét a stratégiai államtitkár által meghatározott ügyekben,
e) szervezi a stratégiai államtitkár személyi hatáskörében tartott ügyek előkészítését, a stratégiai államtitkár kérése esetén véleményezi az intézkedéseket.
(2) A stratégiai államtitkár kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
38. A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár kabinetfőnöke
104. § (1) A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár kabinetfőnöke
a) ellátja a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár által meghatározott feladatokat,
b) a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár utasításainak megfelelően vezeti a Szakpolitikáért és Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkári Kabinetet, a Szakpolitikáért és Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkári Kabinet és a Szakpolitikáért és Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkári Titkárság minden munkatársa számára közvetlenül utasítást adhat,
c) a feladatai hatékony végrehajtása érdekében közvetlen utasítást adhat a szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár, a szakpolitikai koordinációért felelős helyettes államtitkár, az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek vezetői és munkatársai részére,
d) a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár utasítása alapján és annak megfelelően eseti jelleggel ellátja a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár képviseletét az általa meghatározott ügyekben,
e) szervezi a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár személyi hatáskörében tartott ügyek előkészítését, valamint a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár kérése esetén véleményezi az intézkedéseket.
(2) A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén a titkárság vezetője vagy az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
VI. Fejezet
A POLITIKAI, SZAKMAI FELSŐVEZETŐ, MINISZTERELNÖKI BIZTOS, ILLETVE A KORMÁNYBIZTOS TITKÁRSÁGÁNAK VEZETŐJE
105. § (1) A politikai, szakmai felsővezető, a miniszterelnöki biztos és a kormánybiztos hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését titkárság (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: titkárság) segíti.
(2) A titkárság vezetője (e § alkalmazásában a továbbiakban: titkárságvezető) irányítja, szervezi és ellenőrzi a titkárság feladatainak végrehajtását.
(3) A titkárságvezető meghatározza a titkárság munkatervét, előkészíti a titkárság ügyrendjét és a titkárságon foglalkoztatott kormánytisztviselők álláshelyhez kapcsolódó feladatmeghatározását és munkaköri leírásait.
(4) A titkárságvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a titkárság ügyrendjében meghatározott kormánytisztviselő helyettesíti.
106. § A közigazgatási államtitkár titkárságvezetője feladatai hatékony végrehajtása érdekében a közigazgatási államtitkár feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben, a szolgálati út figyelembevételével közvetlen utasítást adhat a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek vezetői és munkatársai részére.
VII. Fejezet
A MINISZTERELNÖKSÉG SZERVEZETE
39. A Miniszterelnökség szervezeti egységei és munkatársai
107. § (1) A Miniszterelnökség önálló szervezeti egységei
a) a szakmai főosztály és
b) a főosztályként működő kabinet, titkárság.
(2) A Miniszterelnökségen működő nem önálló szervezeti egység az osztály.
108. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a Szabályzatban, továbbá a miniszter vagy a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító politikai, szakmai felsővezető által számára meghatározott feladatokat.
(2) Az önálló szervezeti egység létszámát az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.
109. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, a Szabályzat vagy a tevékenységét irányító vezető eltérően nem rendelkezik.
110. § Az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az álláshely leírások elkészítéséről és jóváhagyásra történő felterjesztéséről. A főosztály (kabinet, titkárság) vezetőjét
a) a főosztály ügyrendjében kijelölt osztályvezető vagy
b) – ha a főosztály osztályokra nem tagozódik, vagy a főosztály kizárólag a főosztályvezető által közvetlenül vezetett osztályokra tagozódik – a főosztályvezető által írásban kijelölt kormánytisztviselő
helyettesíti.
111. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének az utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alá tartozó osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak végrehajtásáért.
(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
112. § A Miniszterelnökség munkatársa
a) a feladatát közvetlen felettes vezetője irányítása alatt látja el, ha nem a közvetlen felettes vezető ad utasítást a Miniszterelnökség munkatársának, a Miniszterelnökség munkatársa köteles erről a közvetlen felettes vezetőt haladéktalanul tájékoztatni,
b) a feladatait a Miniszterelnökség érdekeit szem előtt tartva, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a Miniszterelnökség belső szabályozásai által meghatározott módon, a felettesétől kapott utasítások, útmutatások alapján, a határidők betartásával köteles végrehajtani,
c) gondoskodik a Miniszterelnökség, illetve a miniszterelnök feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a döntéseknek a vezető utasítása szerinti végrehajtásáról,
d) köteles a szakmai tudását és ismereteit a feladatellátáshoz szükséges követelményekhez igazodó szinten tartani, a jogszabályokban vagy a munkáltató által előírt képesítést megszerezni,
e) jogszabályban meghatározott kivétellel köteles megőrizni a Miniszterelnökség működésével kapcsolatban tudomására jutott információkat,
f) köteles kerülni minden olyan tevékenységet, ami a Miniszterelnökség hátrányos megítéléséhez vezethet, vagy egyéb módon a Miniszterelnökség érdekeit kedvezőtlenül érintheti,
g) közvetlen felettese kijelölése alapján köteles helyettesíteni munkatársát,
h) közreműködik a Miniszterelnökség által különböző hivatali célok megvalósítása érdekében szervezett tevékenységekben,
i) felelős a hivatali vagyon védelméért, a rendelkezésére bocsátott pénzügyi, valamint egyéb eszközök rendeltetésszerű kezeléséért, megőrzéséért és felhasználásáért,
j) tevékenységéért fegyelmi, valamint az Mt., a Kit., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatáról szóló KÁT utasítás előírásai szerint anyagi felelősséggel tartozik,
k) jogosult az információra a Miniszterelnökség és ezen belül a szervezeti egységek stratégiai céljairól, célkitűzéseiről, a Miniszterelnökség munkatársait érintő döntésekről,
l) jogosult szakmai kérdésekben kezdeményezésre, javaslattételre, véleménynyilvánításra,
m) jogosult a munkavégzés feltételeinek javítására irányuló javaslattételre, véleménynyilvánításra a munkahelyével, munkafolyamatokkal kapcsolatos kérdésekben,
n) jogosult megismerni a személyére vonatkozó, a Miniszterelnökségnél nyilvántartott adatokat, dokumentumokat,
o) jogosult a miniszter tárgyévben érvényes döntései szerint járó juttatásokra, szolgáltatásokra.
40. A Miniszterelnökség szervezeti egységeinek általános feladatai
113. § (1) A szakmai főosztályok feladat- és hatáskörükben – együttműködve más szervezeti egységekkel, a Szabályzat vonatkozó előírásainak betartásával – a következő általános feladatokat látják el:
1. az országgyűlési bizottságokkal való együttműködés keretében, valamint a kormányzati döntéshozó fórumokon való szakterületi képviselet biztosítása érdekében – a Miniszterelnökség feladatkörrel rendelkező vezetőjének eseti kijelölése alapján, a feladatkörében érintett államtitkár mellett – képviselik a Miniszterelnökséget – a Törvényalkotási Főosztállyal és a Parlamenti Főosztállyal együttműködve – az országgyűlési bizottságokban, valamint a kormányzati döntéshozó fórumokon,
2. szükség esetén közreműködnek a Miniszterelnökség vezetői tárgyalásainak előkészítésében, gondoskodnak a tájékoztató és felkészítő anyagok elkészítéséről,
3. a közigazgatási államtitkár egyetértésével kormányjelentéseket, szükség szerint kormány-előterjesztést készítenek,
4. – az európai uniós ügyek kivételével – elemzik és értékelik a feladatkörükkel összefüggő nemzetközi eseményeket és összefüggéseket,
5. közreműködnek a Miniszterelnökség és más szervek, hatóságok, illetve a nemzetközi szervezetek képviseletei közötti érintkezésben, e szervezetek tagjainak a Miniszterelnökségen teendő látogatásainak szervezésében,
6. közreműködnek a Miniszterelnökséghez jelentkezők számára szervezett felvételi és pályaalkalmassági vizsgák tartalmának összeállításában, értékelésében, az újonnan felvettek szakmai alapképzésében és vizsgáztatásában, valamint a Miniszterelnökség alkalmazottainak szakmai képzésében, továbbképzésében és vizsgáztatásában; elkészítik a szakmai tevékenységgel összefüggő oktatási, felkészítési segédanyagokat, jegyzeteket, és kidolgozzák a vizsgakérdéseket,
7. közreműködnek a Miniszterelnökség honlapja egyes oldalainak elkészítésében,
8. a fejezeti kezelésű előirányzatok szakmai felügyeletéért – külön utasításban foglaltak szerint – felelős főosztályok az általuk felügyelt előirányzatok vonatkozásában végzik a támogatási kérelmek befogadását, elbírálását, felelősek a jogszabályok és belső szabályzatok alapján előírt támogatási dokumentáció biztosításáért, ellátják a beszámoltatási feladatokat, kapcsolatot tartanak a kérelmezőkkel, kedvezményezettekkel, továbbá együttműködnek a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár feladat alapján feladatkörrel rendelkező főosztályaival a támogatási szerződések elkészítése során,
9. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében folyamatosan figyelemmel kísérik, és a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzatában megjelölt felelős részére megküldik azokat a feladatkörüket érintő adatokat, amelyek a honlapon megjelenítendő vagy egyéb módon közzéteendő adatok körébe tartoznak,
10. a Miniszterelnökség esetleges érdeksérelme – így különösen szerződésszegés – esetén annak tényéről írásban haladéktalanul értesítik a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárt az üggyel összefüggő valamennyi irat egyidejű megküldésével,
11. haladéktalanul értesítik a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárt, ha a feladatkörükbe tartozó szakterületek szabályozásának változása vagy egyéb körülmény a Miniszterelnökség szabályzatai felülvizsgálatát, új szabályozás megalkotását teszi szükségessé,
12. közreműködnek a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztállyal együttműködve a felügyeletük alá tartozó intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a költségvetés-tervezési, beszámolási és zárszámadási feladatok ellátásában,
13. felelősek a szakmai feladatkörükbe tartozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, stratégiai dokumentumok szakmai előkészítéséért, a szabályozási koncepció kialakításáért, a szabályozás előkészítésével összefüggő szakmai hatásvizsgálatok elkészítéséért,
14. folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatják a Miniszterelnöki Kabinetet, valamint a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt a felelősségi körükbe tartozó bekövetkezett vagy előre látható, a sajtó és a közvélemény által kiemelt figyelmet érdemlő eseményekről,
15. a felettes politikai, szakmai felsővezetők számára előkészítik a feladatkörükbe tartozó döntéseket, határozatokat, tájékoztatókat,
16. figyelemmel kísérik a feladat- és hatáskörükbe tartozó jogszabályok alkalmazását,
17. feladatkörükben adatokat és információkat kérhetnek a Miniszterelnökség önálló szervezeti egységeitől.
(2) A funkcionális szervezeti egységek – feladat- és hatáskörükben – együttműködve más szervezeti egységekkel, a Szabályzat vonatkozó előírásainak betartásával – az (1) bekezdésben foglalt feladataik mellett – a következő általános feladatokat látják el:
a) biztosítják a Miniszterelnökség felelősségi körébe tartozó feladatok ellátásához szükséges működési feltételeket,
b) támogatást nyújtanak a szervezeti egységek működésével összefüggő munkafolyamatok hatékony ellátásához.
VIII. Fejezet
A MINISZTERELNÖKSÉG TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉSI FÓRUMAI
41. A vezetői felkészítő értekezlet, a kormányzati döntéshozatali fórumok által tárgyalt anyagok felkészítőinek elkészítése
114. § (1) A kormányülést közvetlenül megelőzően kerülhet sor a Kormány ülésén részt vevő politikai, szakmai felsővezető vezetésével az ülésre történő felkészítésre.
(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti felkészítése a közigazgatási államtitkár feladata, a szakpolitikai államtitkár és a parlamenti államtitkár közreműködésével.
(3) A felkészítő értekezlet résztvevőit, illetve a miniszter felkészítése esetén a parlamenti és szakpolitikai államtitkáron túli résztvevőit a felkészítendő vezető határozza meg.
42. A munkacsoport
115. § (1) A miniszterelnök, a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett kormánytisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.
(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.
(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személyek helyettesíthetik.
43. Munkatársi értekezlet
116. § (1) A munkatársi értekezlet összehívására évente legalább egyszer, valamint szükség szerint a Miniszterelnökség állományának jelentős hányadát érintő szabályozásokról, eseményekről történő tájékoztatás, jövőbeni feladatok meghatározása, továbbá az állomány munkájának értékelése érdekében vagy egyéb, a munkatársi értekezlet vezetője által meghatározott okból, célból kerülhet sor.
(2) A munkatársi értekezletet a miniszterelnök vagy a miniszter hívja össze és vezeti.
(3) A munkatársi értekezlet résztvevői tekintetében lehet
a) teljes vagy
b) részleges, amely a dolgozók érdekeltség szerint csoportosított körére terjed ki.
(4) A meghívók kiküldéséről a feladat- és hatáskörét érintően a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó Miniszteri Kabinet gondoskodik.
IX. Fejezet
A MINISZTERELNÖKSÉG MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK
44. Kiadmányozás
117. § (1) A döntés egyben kiadmányozási jog is.
(2) A kiadmányozási jog
a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,
b) – ha a Szabályzat így rendelkezik – a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy
c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára
ad felhatalmazást.
(3) A miniszter kiadmányozza a feladat- és hatáskörébe tartozó
a) miniszteri rendeletet, közjogi szervezetszabályozó eszközt,
b) köztársasági elnöknek címzett ügyiratokat,
c) jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott iratokat a közigazgatási államtitkár terjeszti elő kiadmányozásra.
(5) A miniszterelnök jogosult kiadmányozni mindazon döntéseket, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal, illetve azon döntéseket, melyeket jogszerűen saját hatáskörébe vonhat.
(6) A miniszter, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár kiadmányozza a jogszabály által a hatáskörébe utalt és az át nem ruházott hatáskörben, valamint a miniszterelnök által ráruházott feladatkörében eljárva hozott döntést.
(7) Az önálló szervezeti egység vezetője – a felette irányítási jogot gyakorló politikai, szakmai felsővezető vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – kiadmányoz minden, a Miniszterelnökség politikai, szakmai felsővezetőinek kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot.
(8) A kormányzati döntés-előkészítés során készült tárcalevelet a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár készíti elő és a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár kiadmányozza. Ha a helyettes államtitkárok közötti véleményeltérés szükségessé teszi, a közigazgatási államtitkár dönt.
118. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben kiadmányozza
a) a kormány-előterjesztést és a Kormányhoz benyújtandó jelentést,
b) a – Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete kivételével – nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratot.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közigazgatási államtitkár egyes ügycsoportok vagy egyes nemzetközi szervezetek, intézmények tekintetében a kiadmányozási jogot a műveletek hatékony ellátásának biztosítása érdekében az önálló szervezeti egység vezetőjére vagy kormánytisztviselőre állandó jelleggel átruházhatja.
119. § A parlamenti államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben kiadmányozza a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat parlamenti tárgyalása során benyújtandó dokumentumok közül
b) az egységes javaslattervezetet, átdolgozott egységes javaslattervezetet, második egységes javaslattervezetet, kiegészítő egységes javaslattervezetet,
c) a zárószavazást előkészítő módosító javaslatot, kiegészítő javaslatot, valamint
d) az elfogadott törvény szövegét.
120. § A miniszter, – ha a kiadmányozásra a miniszter nevében más személy jogosult – a kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.
121. § (1) Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a Szabályzatban, illetve az ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá.
(2) A Szabályzatban, valamint az ügyrendben meghatározott helyettesítési rendben eljárva a helyettesítés magában foglalja a kiadmányozási jogot.
(3) A miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár kiadmányozza a jogszabály által a hatáskörébe utalt és az át nem ruházott hatáskörben hozott döntést.
(4) A miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott, a kormánybiztos, a helyettes államtitkár és a miniszteri biztos a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben jogosult a döntéseinek kiadmányozására.
(5) Ha a kiadmány egyúttal az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásnak is minősül, azt kiadmányozás előtt, a megalapozott döntést lehetővé tevő észszerű határidőn belül, külön utasításban foglaltak szerint meg kell küldeni véleményezésre és ellenjegyzésre a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár részére. A kötelezettségvállalást tartalmazó kiadmány létrehozására irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell minden olyan dokumentumot és információt, amely a szabályszerű kötelezettségvállalás feltétele. A kezdeményező teljeskörűen felel a kötelezettségvállalást tartalmazó kiadmány, illetve a létrehozására irányuló kezdeményezés megfelelő előkészítettségéért.
(6) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselőnek, a Kormány tagjának, az Állami Számvevőszék elnökének, az alapvető jogok biztosának címzett ügyiratot, valamint az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőző, a megalapozott döntést lehetővé tevő észszerű határidőn belül – utasítástól függően a miniszterelnök, a miniszterelnöki biztos, a miniszter vagy az államtitkár részére kell felterjeszteni. A továbbításra kerülő megkereséseket a miniszterelnöki biztos vagy a miniszter kabinetfőnöke kiadmányozza.
45. A miniszter minősítési jogkörének az átruházása
122. § A miniszter minősítési jogkörét – átruházott jogkörben – a közigazgatási államtitkár gyakorolhatja a „Szigorúan titkos!” minősítési szintig, valamint a „Titkos!”, a „Bizalmas!” vagy a „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szint esetén is.
46. Az Országgyűléssel, valamint az országgyűlési képviselőkkel való kapcsolattartással összefüggő feladatok
123. § (1) Az Országgyűléssel, annak hivatalával, a parlamenti bizottságokkal, továbbá szükség esetén a parlamenti frakciókkal, az egyéni képviselőkkel és a szószólókkal való kapcsolattartás és koordináció – feladatkörét érintően – a Parlamenti Főosztály és a Törvényalkotási Főosztály feladata.
(2) A Parlamenti Főosztály segíti a minisztert az Országgyűlés működésével kapcsolatos, illetve a miniszter Országgyűlés plenáris ülésén történő helyettesítéséből következő feladatai ellátása során.
(3) A Parlamenti Főosztály segíti a parlamenti államtitkárt az Országgyűlés működésével kapcsolatos, illetve a Miniszterelnök Országgyűlés plenáris ülésén történő helyettesítéséből következő feladatai ellátása során.
(4) A Parlamenti Főosztály az Országgyűlés plenáris üléseinek előkészítése érdekében
a) tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkárt és titkárságát vagy közvetlen államtitkári irányítás alatt álló szakmai területek esetében a hatáskörrel rendelkező államtitkárt és titkárságát a feladatkörébe eső plenáris ülésekről,
b) szervezi az Országgyűlés plenáris ülésein történő részvételt, valamint az arra való felkészülést.
(5) Az országgyűlési bizottsági ülések előkészítésére a (4) bekezdésben foglaltak irányadók.
124. § (1) A Miniszterelnökség bármely szervezeti egysége részéről a parlamenti frakciókkal való kapcsolatfelvétel, az országgyűlési képviselők, a bizottságok és az Országgyűlés elnöke részére írásbeli tájékoztatás a Parlamenti Főosztály egyidejű tájékoztatásával történik. A tájékoztatás előkészítését a Parlamenti Főosztály koordinálja.
(2) A Miniszterelnöknek és a miniszternek címzett interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre, írásbeli kérdésekre adandó válasz tervezetének elkészítését a Parlamenti Államtitkári Kabinet koordinálja a Parlamenti Főosztály bevonásával, szükség esetén megkereséssel élhet a kérdéssel érintett szakterület felett irányítást gyakorló helyettes államtitkár vagy államtitkár felé.
(3) A Parlamenti Főosztály a válaszadáshoz szükséges információk beszerzésével gondoskodik arról, hogy az interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre, írásbeli kérdésekre adandó válasz az előírt formában és határidőn belül elkészüljön. A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez benyújtott interpellációk, kérdések, azonnali kérdések, írásbeli kérdések esetében a Parlamenti Főosztály gondoskodik a válasz parlamenti államtitkár általi jóváhagyásáról.
125. § (1) A törvényjavaslat expozéjának tervezetét – a Törvényalkotási Főosztállyal együttműködésben – a Parlamenti Főosztály készíti el, szükség szerint a törvényjavaslattal érintett szakterület felett irányítást gyakorló helyettes államtitkár vagy államtitkár bevonásával, amelyet végül a parlamenti államtitkár hagy jóvá.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni a törvényjavaslat zárszavának elkészítésére is.
(3) A Parlamenti Főosztály együttműködik a Törvényalkotási Főosztállyal, és szükség esetén tájékoztatást kérhet a Miniszterelnökség bármely szervezeti egységétől az Országgyűléssel kapcsolatos feladatok ellátása okán.
47. Az alapvető jogok biztosával való kapcsolattartás
126. § Az alapvető jogok biztosa által végzett vizsgálatot a Miniszterelnökség önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük. A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár felelős az alapvető jogok biztosával való kapcsolattartásért. Az alapvető jogok biztosának megkeresésével kapcsolatban a válaszlevél elkészítését a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár koordinálja.
48. A munkavégzés általános szabályai
127. § (1) A miniszterelnök, illetve a miniszter a feladatköreinek ellátásával kapcsolatban közvetlenül utasítást adhat a közvetlen irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársainak, azzal, hogy a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében csak a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója útján adhat utasítást. Erről az utasítást végrehajtó munkatársnak – a feladat végrehajtásának egyidejű megkezdése mellett – a szervezeti egységet irányító vezetőt haladéktalanul tájékoztatnia kell.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett vezető – ide nem értve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját, a miniszterelnök kabinetfőnökét, a miniszter kabinetfőnökét, a közigazgatási államtitkár titkárságának vezetőjét – az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől, valamint a tevékenységet irányító vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását – ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik – a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét – vagy ha erre sincs lehetőség, ezt a körülményt – az ügyiraton fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.
(4) Hatásköri vita esetén az intézkedésre jogosult szervezeti egységet a hatásköri vitában érintett szervezeti egységeket irányító helyettes államtitkár, illetve államtitkár, ilyen közös vezető hiányában a miniszter, illetve – amennyiben a hatásköri vitában a miniszter irányítása alá nem tartozó szervezeti egység is érintett – a miniszterelnök dönt.
49. Az egyes minisztériumokban, kormányzati főhivatalokban előkészített tervezetek Miniszterelnökségen belül történő egyeztetési rendje
128. § Az egyes minisztériumokban, kormányzati főhivatalokban és költségvetési szerveknél előkészített tervezetek tekintetében a Miniszterelnökség egységes álláspontot alakít ki.
129. § (1) A minisztériumok, kormányzati főhivatalok és költségvetési szervek által előkészített tervezeteket a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár az egységes miniszterelnökségi álláspont kialakítása érdekében megküldi a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére. A tervezeteket a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár elektronikus úton megküldi az érintetteknek a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett.
(2) Az érintettek a tervezettel kapcsolatos álláspontjukat a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár által – a Kormány ügyrendjében előírt határidőket figyelembe véve – meghatározott határidőn belül, elektronikus úton juttatják el a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár által kijelölt személy vagy személyek részére. Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek a tervezettel kapcsolatos álláspontjukat a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár által kijelölt személy mellett közvetlenül megküldik a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár által kijelölt személy vagy személyek részére is.
(3) Ha az érintettek a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár által jelzett határidőben nem adnak véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a tervezetre észrevételt nem tesznek.
(4) Ha egy államtitkár több helyettes államtitkárt irányít, az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok egységes véleményt adnak. Az egységes véleményt a tárgykör szerint első helyen felelős helyettes államtitkár elektronikusan küldi meg a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár által kijelölt személy részére. Kivételesen indokolt esetben önálló helyettes államtitkári álláspont is adható.
(5) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár az érintettek észrevételeinek figyelembevételével elkészíti a Miniszterelnökség egységes véleményét összefoglaló tárcavélemény tervezetét, amelyet megküld a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár részére. A jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár a Miniszterelnökség álláspontjáról az érintetteket elektronikus úton tájékoztatja, amelyet megküld a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére is.
(6) Ha az érintettek észrevételei között egyeztetés során fel nem oldható véleménykülönbség marad fenn, a közigazgatási államtitkár egyeztetést tart. A közigazgatási államtitkár döntése alapján javaslatot tesz a miniszternek a Miniszterelnökség egységes álláspontjára.
130. § (1) Ha a tervezetet észrevételezésre vagy véleményezésre küldő minisztérium vagy más kormányzati szereplő a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a Miniszterelnökséget a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár által kijelölt személy képviseli. A miniszterelnök álláspontját a Miniszterelnöki Kabinet által kijelölt munkatárs jogosult önállóan is képviselni.
(2) A Miniszterelnökséget az (1) bekezdésben meghatározott személyen túl a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár által a tervezetre észrevételt tevő szervezeti egység részéről a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár közreműködésével felkért személy is képviselheti.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az egységes miniszterelnökségi álláspont képviselete indokolja, a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár a képviseletre a feladatkörrel rendelkező, illetve az egységes miniszterelnökségi vélemény kialakításában leginkább közreműködő szervezeti egységet irányító államtitkárt vagy helyettes államtitkárt kéri fel.
(4) A jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár tájékoztatja a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárt az (1) bekezdés szerint kijelölt személyről, a (2) bekezdés szerint meghatározott képviselőről és a (3) bekezdés szerint felkért államtitkár vagy helyettes államtitkár személyéről.
(5) Az egységes miniszterelnökségi álláspont érvényesülése érdekében a szóbeli egyeztetésen a Miniszterelnökség képviseletére kijelölt vagy felkért személy(ek) a szóbeli egyeztetést megelőzően egyeztetni köteles(ek).
(6) A szóbeli egyeztetések eredményéről az egyeztetésen részt vevő személy(ek) a szervezeti egységének (egységüknek) vezetőjét, a (3) bekezdésben meghatározott esetben mind a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár, mind a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár által kijelölt személyt elektronikus úton minden esetben köteles(ek) tájékoztatni. Kiemelt jelentőségű tervezetek esetében a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár képviseletében eljáró személy a közigazgatási államtitkár titkárságát, valamint a Miniszterelnöki Kabinetet elektronikusan is tájékoztatja.
131. § Az államtitkárok az általuk irányított helyettes államtitkárok, illetve szervezeti egységek vonatkozásában a jelen alcím szerinti egyeztetések részletes rendjét meghatározhatják.
132. § A Kormány ügyrendje szerint a kormányzati döntés-előkészítés körébe nem tartozó, az egyes minisztériumokban, kormányzati főhivatalokban előkészített közjogi szervezetszabályozó eszköz – az egyes minisztériumok szervezeti és működési szabályzatáról rendelkező közjogi szervezetszabályozó eszközök kivételével – véleményezésére az önálló szervezeti egységek nem kötelezhetők.
50. A Miniszterelnökségen előkészített tervezetek, előterjesztések egyeztetési rendje
133. § (1) Az előterjesztés, miniszteri rendelet, jelentés, tájékoztató tervezetét (a továbbiakban együtt: tervezet) a feladat elvégzéséért felelősként megjelölt, ennek hiányában a tárgykörért szakmai tekintetben felelős önálló szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítésért felelős szervezeti egység) köteles – a szakmai tekintetben feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával – előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység a feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni az előterjesztés előkészítésében.
(2) Az előkészítésért felelős szervezeti egység a – rendelkezésre álló információknak megfelelően kitöltött, a Kormány ügyrendjében meghatározott forma szerinti – tervezetet annak előkészítését követően megküldi a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére. A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár jogi és kodifikációs segítséget nyújt a tervezet előkészítéséhez.
(3) A Miniszterelnökségen belül előkészített tervezeteknek a Miniszterelnökségen belül történő belső egyeztetését (a továbbiakban: belső egyeztetés) a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár folytatja le.
(4) A tervezet belső egyeztetését és a minisztériumokkal történő egyeztetését megelőzően, valamint a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet napirendjére felterjesztésre kerülő minden olyan javaslatot, amelynek pénzügyi vagy költségvetési kihatása van, a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár előzetes szakmai egyeztetés keretében megküldi a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár részére az abban foglaltak gazdasági megalapozottságának vizsgálata érdekében. A tervezet pénzügyi tartalmi megalapozottságáért, valamint a más jogszabályokkal való rendszertani összhangért és a jogalkotás szakmai követelményeinek való megfelelésért az előkészítésért felelős szervezeti egység viseli a felelősséget.
(5) A tervezetek belső egyeztetésébe a Miniszterelnökségen működő, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját, a miniszterelnöki biztost, a miniszterelnöki megbízottat, a kormánybiztost, az államtitkárt, a helyettes államtitkárt és a miniszteri biztost kell bevonni.
(6) A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős szervezeti egység érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ennek sikertelensége esetén a helyettes államtitkárok, a helyettes államtitkárok közötti vita esetén a közigazgatási államtitkár útján rendezik.
(7) Amennyiben a tervezet előkészítését a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár végzi, az egyeztetés rendjét a közigazgatási államtitkár vagy a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár határozza meg.
134. § (1) A tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságáról és honlapon történő közzétételéről a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkárnak a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár bevonásával megtett javaslatára a közigazgatási államtitkár dönt.
(2) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár az előkészítésért felelős szervezeti egység kezdeményezésére a tervezetet közigazgatási egyeztetés lefolytatása céljából a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkárnak megküldi. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár kezdeményezésére a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár küldi meg a többi minisztérium koordinációs szervezeti egységének. A közigazgatási egyeztetés során az egyes minisztériumoktól érkező észrevételeket a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár továbbítja az előkészítésért felelős szervezeti egység részére a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett, és szükség szerint jogi segítséget nyújt a tervezet beérkezett észrevételeknek megfelelő módosításában. Amennyiben szükséges, a tervezetek beérkezett észrevételek alapján történő szükség szerinti utóegyeztetését az észrevételt tevő minisztériumokkal jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár és a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár tájékoztatásával, – indokolt esetben – bevonásával az előkészítésért felelős szervezeti egység folytatja le.
(3) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár – a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral és a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral együttműködve, a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár kezdeményezésére – gondoskodik a Miniszterelnökségen belül előkészített jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének lefolytatásáról.
(4) A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, a Kormány vagy más politikai döntéshozó fórum által megtárgyalandó előterjesztés, jelentés vagy tájékoztató (a továbbiakban együtt: előterjesztés) esetén az előkészítésért felelős szervezeti egység – a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet vagy a kormányülés, politikai döntéshozó fórum ülésének napirendjére való felvétel kezdeményezésével és az előterjesztés véglegesített változatának megküldésével egyidejűleg – az előterjesztés tartalmát összefoglalva, az egyeztetés során esetleg felmerült vitás és megoldandó kérdésekről elektronikus úton tájékoztatja jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkárt és a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárt. A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, a Kormány vagy más politikai döntéshozó fórumok ülésére az előkészítésért felelős szervezeti egységek által megtárgyalni kért előterjesztésekről a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt és a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárt. Az előterjesztések Közigazgatási Államtitkári Értekezlet napirendre vételétről, a Kormány vagy más politikai döntéshozó fórum ülésére való felkéréséről – szükség szerint a miniszter, illetve az előkészítésért felelős szervezeti egységtől függően a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója bevonásával és döntésének megfelelően – a közigazgatási államtitkár dönt. Az előterjesztéseket a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, a Kormány, illetve más politikai döntéshozó fórum ülésére a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár küldi meg a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár részére.
135. § (1) A miniszteri rendelet kihirdetésének kezdeményezését megelőzően a tervezet előkészítéséért felelős szervezeti egység vezetője a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár útján, a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár közreműködésével gondoskodik az igazságügyi miniszter egyetértésének beszerzéséről. A fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló miniszteri rendelet esetében az igazságügyi miniszter egyetértésének beszerzéséről a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.
(2) A miniszterirendelet-tervezet normaszövegének aláírását és kihirdetését három példányban, több aláíró esetén további annyi példányban, ahány aláíró a miniszteren kívül szükséges, az érintett miniszternek címzett feljegyzéssel
a) a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár,
b) a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló miniszteri rendelet esetében a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár
a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár közreműködésével kezdeményezi.
(3) A miniszterirendelet-tervezet aláírásának és kihirdetésének kezdeményezésekor a normaszöveget elektronikusan a Magyar Közlöny kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltöltő felületről elérhető informatikai rendszer útján a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár továbbítja a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár részére.
51. A Miniszterelnökség működésével kapcsolatos további eljárási kérdések
136. § (1) Ha valamely miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: más miniszter) rendelete a miniszter egyetértésével vagy véleményének kikérését követően adható ki, abban az esetben a miniszternek a más miniszter részére rendeletalkotásra felhatalmazást megadó jogszabály szerinti, a Statútum rendeletben meghatározott feladatok ellátásáért felelős politikai, szakmai felsővezető útján kell egyetértésre vagy véleményezésre felterjeszteni más miniszter rendeletét.
(2) Ha a Statútum rendeletben meghatározott feladatok ellátásáért felelős politikai, szakmai felsővezető nem állapítható meg, vagy több politikai, szakmai felsővezető felelős a feladatok ellátásáért, úgy a közigazgatási államtitkár útján kell egyetértésre vagy véleményezésre felterjeszteni más miniszter rendeletét.
137. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés keretében a szakterület különböző fórumokra, értekezletekre anyagot, előterjesztést a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján küld.
(2) A miniszter tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.
(3) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselők, a Kormány tagja, valamint az országgyűlési képviselő megkeresésére adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőző, a vezető megalapozott döntését lehetővé tevő észszerű határidőn belül – a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.
(4) A közigazgatási államtitkár útján jóváhagyásra felterjesztett iratokat ellátja kézjegyével az előkészítő ügyintéző, az előkészítő önálló szervezeti egység vezetője, valamint a felterjesztő helyettes államtitkár.
(5) A miniszterelnök tájékoztatását szolgáló, a miniszterelnök állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat – az európai uniós tárgyú iratok kivételével – a miniszter útján kell felterjeszteni.
138. § (1) A Miniszterelnökség valamennyi vezetője és munkatársa köteles a miniszterelnökségi feladatok végrehajtásában együttműködni. A munkavégzésük során tudomásukra jutott, de más szervezeti egység feladatkörébe tartozó tényt, adatot, tapasztalatot kötelesek haladéktalanul az érdekelt szervezeti egység vezetőjéhez vagy a kijelölt felelőshöz továbbítani. A szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért, az egyeztetések lebonyolításáért a szervezeti egységek vezetői a felelősek. A szervezeti egységek vezetői felelősek azért, hogy a feladat- és hatáskörüket érintő, más szervezeti egység munkájára is hatással lévő információk időben eljussanak az érintettekhez.
(2) Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, elsődlegesen az a szervezeti egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter, az államtitkár, a helyettes államtitkár kijelölt.
(3) Egyeztetést a szervezeti egység vezetője a hivatali út betartásával kezdeményezhet. Közvetlen egyeztetést az érintett szervezeti egységek az irányító vezetők előzetes engedélyével és folyamatos tájékoztatása mellett folytathatnak.
139. § (1) A Miniszterelnökség működését szabályozó belső normák előkészítése és a Miniszterelnökségen belüli egyeztetése a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység feladata.
(2) Az egyeztetés során az előkészítésért felelős szervezeti egység a tervezetről a feladatkörük szerint érintett vezetők és szervezeti egységek véleményét kikéri.
(3) A tervezetet az előkészítő véleményezésre megküldi az abban foglaltak gazdasági és jogi megalapozottságának vizsgálata érdekében a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár részére.
(4) A tervezetet a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár szükség szerint észrevételeivel további egyeztetésre visszaküldi a kibocsátónak.
(5) A belső szabályozás közzétételéről a Jogi Szolgáltatási Főosztály gondoskodik.
52. Az ügyintézési határidő
140. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközben és a HHSZ.-ben, a Kormány ügyrendjében és egyéb kormányhatározatokban foglalt, illetve a felettes vezető által előírt határidőben történik.
(2) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.
(3) A határidőket naptári nap vagy naptári nap és óra megjelölésével kell meghatározni.
(4) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, észszerű időben beszerezhető legyen.
(5) Ha a feladat az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző ennek okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben a felettes a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket haladéktalanul tájékoztatni kell.
53. A Miniszterelnökség képviselete
141. § (1) A Miniszterelnökséget a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a képviselet rendjére a Szabályzatnak a miniszter helyettesítési rendjére irányadó rendelkezései az irányadók. Az államtitkárok egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén a Miniszterelnökséget a miniszter kabinetfőnöke képviseli.
(2) Az európai uniós ügyekben a Miniszterelnökséget a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár képviseli.
(3) Nemzetközi programokon a miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a minisztert – eltérő rendelkezés hiányában – a miniszter által kijelölt politikai, szakmai felsővezető képviseli.
(4) A kormánybizottságokban, tárcaközi fórumokon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel való kapcsolatokban a Miniszterelnökséget a miniszter, az államtitkár, a helyettes államtitkár, valamint – a szakterületét érintő kérdésekben, illetve a miniszter, az államtitkár vagy a helyettes államtitkár megbízása alapján – az erre felhatalmazott, vezetői megbízással rendelkező személy képviseli.
(5) A Miniszterelnökségnek a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a jogi képviseletért felelős szervezeti egység e feladattal megbízott kormánytisztviselői látják el, illetve szükség szerint külső kapacitás igénybevételével szervezik, kivéve, ha az ügy sajátosságára tekintettel a miniszter vagy a miniszter kabinetfőnöke a képviselet ellátására más szervezeti egység ügyintézőjét jelöli ki.
(6) Az Országgyűlés ülésein, valamint bizottságai előtt a Miniszterelnökséget – a parlamenti államtitkár általi kijelölése esetén – a feladatkörében érintett államtitkár képviseli.
(7) Az Áht. szerinti kötelezettségvállalást nem tartalmazó szerződések és megállapodások megkötése során a Miniszterelnökséget a közigazgatási államtitkár is jogosult képviselni.
54. A sajtó tájékoztatásával és a minisztériumi kommunikációval kapcsolatos szabályok
142. § (1) A sajtó tájékoztatásáról – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az érintett szervezeti egységek bevonásával a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár gondoskodik.
(2) A miniszterelnök személyéhez kapcsolódó ügyekben a sajtó tájékoztatásáról a Miniszterelnöki Kabinet gondoskodik.
(3) A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást
a) a miniszterelnök,
b) a miniszterelnök kabinetfőnöke,
c) a miniszter,
d) a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár,
e) az emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár,
f) az élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár,
g) a működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár,
h) az a)–g) pontban meghatározott személyek által kijelölt személy
adhat.
(4) A kormányszóvivői sajtótájékoztatón részt vesz az emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár, az élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár, a működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár, illetve a kormányszóvivői sajtótájékoztató témakörének megfelelően a miniszterelnök vagy valamely miniszter. A kormányszóvivői sajtótájékoztató célja a Kormányülésen meghozott döntések tartalmának és hátterének részletes bemutatása.
(5) Interjút – a (3) bekezdésben megjelölt személyek eltérő döntése hiányában – csak a Kommunikációs Főosztály szervezésében lehet adni. A Miniszterelnökség nevében a miniszter, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, az emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár, az élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár vagy a működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár nyilatkozik.
(6) A miniszterelnöki interjúkat a Miniszterelnöki Kabinet szervezi a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral együttműködve. A miniszterelnök feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interjút – a miniszterelnök kabinetfőnökének eltérő rendelkezése hiányában – csak a Miniszterelnöki Kabinet szervezésében lehet adni.
(7) A szakmai folyóiratok számára készített, jellemzően a hatályos előírásokat ismertető vagy ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok nyilvánosságra hozatala tekintetében a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, illetve a miniszterelnök előzetes engedélyét kell kérni.
143. § (1) A sajtómegkeresések kezelését – a Miniszterelnöki Kabinet által kezelt megkeresések kivételével – a Kommunikációs Főosztály koordinálja és gondoskodik a válaszlevél előkészítéséről és annak a sajtóhoz történő eljuttatásáról, mely esetben a válasz előkészítéséhez szükséges háttér-információkat a megkereséssel érintett, feladatkörrel rendelkező helyettes államtitkár, illetve az irányítása alá tartozó szervezeti egység biztosítja. A Miniszterelnöki Kabinet által kezelt sajtómegkeresések esetén a válasz előkészítéséről és a válasznak a sajtóhoz történő eljuttatásáról a Miniszterelnöki Kabinet gondoskodik.
(2) Kommunikációs ügyekben – különösen kiemelt kommunikációs ügyek esetében – a Miniszterelnökség minden szervezeti egysége és munkatársa köteles a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral és az irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel együttműködni. Kiemelt politikai vagy kormányzati jelentőségű kommunikációs ügyben a válasz kiadása előtt a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, illetve az általa kijelölt vezető jóváhagyását kell kérni.
(3) A sajtó útján nyilvánosságra hozott közlemény kiadásáról a Kommunikációs Főosztály, illetve a Miniszterelnöki Kabinet gondoskodik.
(4) A Miniszterelnökségre vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános válaszról és a válaszoknak a sajtóhoz történő eljuttatásáról a Kommunikációs Főosztály gondoskodik. A miniszterelnökre vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános válaszról és a válaszoknak a sajtóhoz történő eljuttatásáról a Miniszterelnöki Kabinet gondoskodik.
144. § A kommunikációt kezdeményező, illetve a kommunikációs tartalmat megrendelő szervezeti egység a megkereséssel egyidejűleg megküldi a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár részére
a) a Kormány központi online felületein megjelenő tartalmak publikálására vonatkozó igény esetén a publikáció szakmai alapanyagát,
b) a kormányzati kommunikációhoz kapcsolódó központi kreatív, grafikai és audiovizuális tartalmak előállításához a szakmai briefet, amely tartalmazza legalább a kommunikáció célját, célcsoportját, fő üzenetét, felhasználási felületeit és a teljesítés szükséges határidejét.
145. § (1) Rendkívüli esemény, válsághelyzet vagy más, gyors és összehangolt kommunikációs fellépést igénylő ügy esetén a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár külön kommunikációs munkarendet rendelhet el, amelynek keretében jogosult meghatározni
a) az ügy kommunikációs irányításáért felelős vezetőt,
b) az alkalmazandó fő üzeneteket,
c) a nyilatkozatra jogosult személyeket,
d) a sajtókezelés rendjét,
e) a digitális kommunikáció feladatait,
f) az információszolgáltatás és jóváhagyás rendjét,
g) az érintett szervezeti egységek rendelkezésre állásának szabályait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli kommunikáció során valamennyi szervezeti egység köteles a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, illetve az általa kijelölt vezető utasításainak megfelelően, összehangoltan eljárni.
X. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
146. § (1) A miniszter kiadja
a) a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok felhasználási, módosítási, átcsoportosítási rendjét és a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok számviteli szabályzatait, így különösen a számviteli politikát, a pénzkezelési szabályzatot, az eszközök és források értékelési szabályzatát, az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát, az önköltségszámítási szabályzatot és a számlarendet,
b) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét,
c) az elektronikus aláírási, nem aláírás célú hitelesítő tanúsítványok és egyéb bélyegzők használatának rendjéről szóló szabályzatot,
d) a minősített adatok védelmére a biztonsági szabályzatot,
e) a Miniszterelnökség működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra, integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos eljárásrendet.
(3) A közigazgatási államtitkár – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – kiadja
a) a közszolgálati szabályzatot,
b) a Miniszterelnökség igazgatása cím számviteli politikáját, számlarendjét és számlatükrét, az eszközök és források leltározásának és leltárkészítésének rendjét, az eszközök és források értékelésének rendjét, a pénz- és értékkezelés rendjét, a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének rendjét, valamint bizonylati rendjét,
c) a Miniszterelnökség mint tulajdonosi joggyakorló szervezet számviteli politikáját, számlarendjét és számlatükrét, az eszközök és források leltározásának és leltárkészítésének rendjét, az eszközök és források értékelésének rendjét, a pénzkezelés rendjét, és bizonylati rendjét,
d) az adatvédelmi, incidenskezelési és információvédelmi keretszabályzatot,
e) az iratkezelési szabályzatot,
f) a tűzvédelmi szabályzatot,
g) az esélyegyenlőségi tervet,
h) a munkavállalók magatartási szabályzatát,
i) a Miniszterelnökség házirendjét.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a miniszter további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet, a közigazgatási államtitkárt további szabályzatok kiadására jogosíthatja fel.
147. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására ügyrendet készít.
(2) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatára az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító felsővezető írja alá, majd az ügyrendet jóváhagyásra – a Humánpolitikai Főosztályon keresztül – a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.
(3) Az egyes minisztériumokban, kormányzati főhivatalokban és költségvetési szerveknél előkészített tervezetek Miniszterelnökségen belül történő egyeztetésének részletes rendjéről – különös tekintettel az együttműködési kötelezettségre és horizontális kapcsolattartásra – az államtitkárok és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok közös ügyrendet dolgozhatnak ki. A közös ügyrendet a közigazgatási államtitkár adja ki.
A MINISZTERELNÖKSÉG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI
1. A MINISZTERELNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1. Miniszterelnöki Kabinet
1.1.1. A Miniszterelnöki Kabinet segíti a miniszterelnököt és a miniszterelnök kabinetfőnökét feladataik ellátásában, melynek során ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
1.1.2. A Miniszterelnöki Kabinet a miniszterelnökkel és a miniszterelnök kabinetfőnökével kapcsolatos koordináló, előkészítő és adminisztratív tevékenysége körében
1. biztosítja a miniszterelnök és a miniszterelnök kabinetfőnöke munkájához kapcsolódó adminisztratív és koordinációs feladatok előkészítését és folyamatos ellátását, továbbá mindazon ügyek vitelét, melyeket a miniszterelnök és a miniszterelnök kabinetfőnöke számára meghatároz,
2. gondoskodik az Állami Futárszolgálat útján küldendő nem minősített küldemények fogadásáról és továbbításáról,
3. támogatást nyújt és szervezi a miniszterelnök és a miniszterelnök kabinetfőnöke hivatali teendőit és közéleti szerepléseit,
4. kezdeményezi a miniszterelnök és a miniszterelnök kabinetfőnöke külföldi látogatásaihoz és hazai tárgyalásaihoz szükséges tárgyalási és háttéranyagok elkészítését, ezeket véleményezi és rendezi,
5. a miniszterelnök és a miniszterelnök kabinetfőnöke megbízásából megbeszéléseket, egyeztetéseket szervez,
6. a miniszterelnök és a miniszterelnök kabinetfőnöke előadásaihoz, beszédeihez és írásaihoz javaslatokat készít,
7. szervezi és nyilvántartja a miniszterelnök és a miniszterelnök kabinetfőnöke hivatalos programjait, sajtószerepléseit,
8. kezeli a miniszterelnök és a miniszterelnök kabinetfőnöke személyéhez közvetlenül kapcsolódó levelezést,
9. rendszerezi és döntésre előkészíti a miniszterelnöknek és a miniszterelnök kabinetfőnökének címzett ügyirat- és levélforgalmat, eljuttatja a miniszterelnök, illetve a miniszterelnök kabinetfőnöke által intézkedésre kiadott anyagokat a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez,
10. gondoskodik a miniszterelnök és a miniszterelnök kabinetfőnöke részére küldött papíralapú vagy elektronikus levelek megválaszolásáról.
1.1.3. A Miniszterelnöki Kabineten működő Miniszterelnöki Protokoll Osztály
1. biztosítja a miniszterelnök munkájához, személyes ügyviteléhez kapcsolódó protokoll és protokollal kapcsolatos feladatok előkészítését és folyamatos ellátását, továbbá mindazon ügyek vitelét, amelyeket a miniszterelnök vagy a miniszterelnök kabinetfőnöke számára meghatároz,
2. gondoskodik a nemzeti hagyományoknak és a nemzetközi gyakorlatnak, megjelenésnek megfelelő miniszterelnöki protokoll körülmények, feltételek, eszközök és eljárásrendek kialakításáról és fenntartásáról,
3. koordináló, előkészítő és adminisztratív feladatokat lát el, felkérésre protokolláris-formai szempontból véleményezi a kiküldésre váró levelezést, dokumentumokat,
4. ügykörébe esően ajánlásokat fogalmaz meg, tájékoztatást és támogatást nyújt a szervezeti egységeknek feladataik ellátásához, a miniszterelnök programjainak előkészítéséhez,
5. a nemzeti és állami ünnepségek, valamint kiemelt fontosságú rendezvények szervezésével kapcsolatban protokollárisan előkészíti és lebonyolítja a miniszterelnök személyével kapcsolatos feladatokat, ennek során együttműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Osztállyal és a Honvédelmi Minisztériummal,
6. közreműködik a Miniszterelnökség és más szervek közötti érintkezésben,
7. közreműködik a hazai és külföldi személyek, külföldi diplomáciai képviselők részére az ünnepélyes és magánkihallgatások szervezésében a miniszterelnöknél,
8. nyilvántartja a tevékenységi körébe eső látogatásokra, rendezvényekre vonatkozó adatokat, dokumentálja, valamint a mindenkor aktuális irattári tervnek megfelelően irattárba rendezi azokat,
9. a Külügyminisztériummal való együttműködés keretében közreműködik a miniszterelnöki protokoll feladatok ellátására üzemeltetett gépjárművek bérlésében vagy beszerzésében, üzemeltetésében és értékesítésében, a kapcsolódó dokumentáció elkészítésében,
10. intézi a miniszterelnök számára szükséges protokoll, fordítási és tolmácsolási feladatokkal kapcsolatos teendőket,
11. figyelemmel kíséri a nemzetközi protokolláris szertartásrend alakulását, és szükség szerint javaslatot tesz a magyar gyakorlat módosítására,
12. javaslatot tesz az állami rendezvények egységes protokollgyakorlatára és szertartásrendjére, valamint a hivatalos protokoll-listára, állást foglal az állami protokollal összefüggő szertartásrend és rangsorolás kérdéseiben,
13. javaslatot tesz ajándéktárgyak beszerzésére, gondoskodik a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő ajándékozási gyakorlat kialakításáról, nyilvántartja a viszonosságokat,
14. az állami protokollal kapcsolatban szaktanácsadói feladatokat lát el,
15. koordinálja a Külügyminisztérium által üzemeltetett diplomáciai és protokoll ajándékraktár miniszterelnöki protokollal kapcsolatos tevékenységét, ennek keretében a Külügyminisztériumon keresztül gondoskodik a szükséges ajándékok beszerzéséről, valamint a miniszterelnök reprezentációs célú ajándék- és ital-, továbbá speciális irodaszer-ellátásáról,
16. felel a miniszterelnök belföldi programjai előkészítésének, szervezésének és végrehajtásának protokolláris és szertartásrendi körülményeiért,
17. a Miniszterelnöki Programszervezési Osztállyal együttműködésben
a) egyeztet a társszervezőkkel, előkészíti a helyszíneket, és megteremti a technikai feltételeket,
b) a miniszterelnök programjainak szervezése kapcsán folyamatos kapcsolatot tart az állami szervekkel és hatóságokkal,
c) egyeztet a miniszterelnök programjain a miniszterelnök személyi védelmét, valamint magas rangú külföldi személyek érkezése esetén védelmüket ellátó Készenléti Rendőrséggel,
d) a miniszterelnök programjainak szervezése során kapcsolatot tart a helyi szervezőkkel, lebonyolítja a helyszínbejárásokat, és erről egyeztet a Készenléti Rendőrség munkatársával, valamint a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkárával,
18. ellátja a kormányülésekkel kapcsolatban keletkező protokolláris feladatokat,
19. ellátja az állami kitüntetések átadásával kapcsolatos protokoll feladatokat, a miniszterelnök által adományozott vagy átnyújtásra kerülő kitüntetésekkel kapcsolatosan felel az átadási ünnepség protokolláris körülményeiért, megfelelő utasításokkal látja el a kormányzati szerveket a kitüntetések átadásának körülményeire, illetve ünnepségeire vonatkozóan,
20. a Sándor-palota, a Honvédelmi Minisztérium, illetve más minisztériumok felkérésére intézi a miniszterelnökkel való érintkezéssel járó protokoll ügyeket,
21. gondoskodik a vendégek megfelelő színvonalú fogadásáról és kíséretének biztosításáról,
22. biztosítja az egyéb protokolláris feladatok ellátását,
23. biztosítja a feladatkörébe tartozó események megszervezését és lebonyolítását,
24. előkészíti a Protokoll előirányzatok felhasználását,
25. programszervezési feladatokat lát el, ha a rendezvény nem sajtónyilvános, de technikai feltételei vannak (például hangosítás, bevilágítás),
26. a miniszterelnök által tartott sajtótájékoztatókon biztosítja az esemény díszletét és a szükséges technikai feltételeket,
27. egyezteti, megírja és továbbítja a miniszterelnöki megjelenéssel járó rendezvények programját,
28. egyeztet a társszervezőkkel, előkészíti a helyszíneket, és megteremti a technikai feltételeket,
29. közreműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Osztály felelősségébe tartozó, következő feladatok ellátásában:
a) a miniszterelnök által Magyarországra meghívott külföldi személyek és diplomáciai küldöttségek, valamint a miniszterelnök által egyéb okból magas szintűnek minősített külföldi delegációk érkezésével, magyarországi tartózkodásával és elutazásával kapcsolatos protokolláris szervezési feladatok,
b) programszervezési feladatok azokon a rendezvényeken, ahol a miniszterelnök vendéglátó minőségében jelenik meg (például külföldi államfők fogadása),
c) a Miniszterelnökség, valamint a Magyarországon működő diplomáciai és más képviseletek közötti érintkezés,
d) a Diplomáciai Testületnek a miniszterelnök által vagy jelenlétében szervezett rendezvényei protokolláris előkészítése, szervezése és lebonyolítása,
e) a Magyarországon rendezendő miniszterelnöki szintű többoldalú tanácskozások és konferenciák, nemzetközi szervezetek magyarországi ülései, valamint egyéb nemzetközi események protokolláris szervezése, a meghívott hazai résztvevők és a vendég kormányfők, védett vezetők ellátása.
1.1.4. A Miniszterelnöki Kabineten működő Miniszterelnöki Kommunikációs Osztály ellátja – a kommunikáció fő irányaival összhangban – a miniszterelnöki sajtókommunikáció feladatát, illetve az ahhoz tartozó tartalomgyártási feladatokat, amelynek keretében
1. ellátja kiemelt ügyekben a kommunikációs szakmai háttéranyagok kidolgozásának feladatát,
2. ellátja a belföldi kommunikációhoz szükséges háttéranyagok előállításának feladatát,
3. kapcsolatot tart a sajtó munkatársaival,
4. közreműködik az újságírókkal és a szerkesztőségekkel történő kapcsolattartásban,
5. a miniszterelnök tárgyalásainak előkészítése során gondoskodik a sajtóterv elkészítéséről,
6. gondoskodik közlemények kiadásáról,
7. sajtólistát állít össze és gondoz,
8. stúdióbeszélgetéseket és médiaszerepléseket szervez,
9. közreműködik a miniszterelnöki közszereplések és rendezvények megszervezésében,
10. figyelemmel kíséri a híradásokat,
11. a miniszterelnök számára hírfigyelést végez,
12. szükség szerint részt vesz a nyilvános sajtóesemények bejárásain, sajtóesemények, nyilvános közszereplések, programok lebonyolításában,
13. közreműködik a programokhoz kapcsolódó írásos anyagok előkészítésében,
14. gondoskodik a miniszterelnök sajtótájékoztatóinak megszervezéséről,
15. gondoskodik a miniszterelnök sajtómegjelenéseinek megtervezéséről és megszervezéséről,
16. folyamatosan egyeztet az egyes sajtómegjelenések kapcsán a kabinetekkel és a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkárával,
17. közreműködik a sajtónak a miniszterelnök hivatalos tevékenységéről, programjairól történő tájékoztatásában,
18. koordinálja a miniszterelnöki sajtókommunikációt, amelynek keretében részt vesz a miniszterelnöki rendezvények kommunikációjának irányításában,
19. szervezi és lebonyolítja a miniszterelnöki interjúkat, kezeli a miniszterelnököt érintő újságírói megkereséseket,
20. követi a kormányzati és az országgyűlési döntéshozatalt, és koordinálja az abból adódó kommunikációs feladatokat,
21. fogadja, kezeli, adminisztrálja a beérkező újságírói kérdéseket, a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkárával együttműködve megválaszolja azokat, és gondoskodik azok utánkövetéséről,
22. együttműködik az egyes kabinetek sajtóosztályaival,
23. javaslatot tesz a szakmai folyóiratok számára készített, jellemzően a hatályos előírásokat ismertető vagy ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok nyilvánosságra hozatalának engedélyezése tekintetében a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára felé,
24. nemzetközi kommunikációs feladatkörében
a) ellátja a nemzetközi kommunikációhoz szükséges háttéranyagok előállításának feladatát,
b) ellátja a miniszterelnök külföldre irányuló kommunikációjával kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik a miniszterelnöki sajtóközlemények nemzetközi kiadásáról,
d) figyelemmel kíséri a Kormány tevékenységével kapcsolatos külföldi sajtóhíreket, illetve a kormányzati szereplők külföldi megnyilvánulásait, újságírói kérdésekre adott válaszait,
e) gondoskodik a miniszterelnöki kommunikáció egységes nemzetközi idegen nyelvű internetes megjelenéséről,
f) idegen nyelvű háttéranyagokat készít kiemelt fontosságú miniszterelnöki döntésekkel kapcsolatban, a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkárával együttműködve,
g) kezeli a külföldi tömegkommunikációs szervektől érkezett újságírói kérdéseket,
h) gondoskodik a nemzetközi tömegkommunikációs szerveknek adott tájékoztatások, sajtóválaszok nyelvi helyességéről,
i) előkészíti és koordinálja a miniszterelnök és a kormányzat nemzetközileg kiemelkedő jelentőséggel bíró nyilvános eseményeivel kapcsolatos külföldi sajtóvonatkozású műveleteket,
j) szoros munkakapcsolatot tart fenn a miniszterelnök és a kormányzat nemzetközileg kiemelkedő jelentőséggel bíró nyilvános eseményeit szervező szervezeti egységek vezetőivel,
k) gondoskodik a miniszterelnök beszédei és a miniszterelnök szerepléseivel kapcsolatos hírek idegen nyelvű fordításáról,
25. tartalomgyártási feladatkörében
a) gondoskodik a miniszterelnök online kommunikációs felületeinek kezeléséről, ellátja a miniszterelnökhöz kapcsolódó közösségi oldalak szerkesztésével kapcsolatos napi feladatokat,
b) ellátja a miniszterelnökhöz kapcsolódó közösségi médiafelületek tartalomfejlesztési és tartalomfeltöltési feladatait,
c) közreműködik a miniszterelnök honlapjának szerkesztésében,
d) előállítja a miniszterelnök online kommunikációjához szükséges képi, videó- és audiotartalmakat,
e) kapcsolatot tart a Miniszterelnökség érintett szervezeti egységeivel az online kommunikációs tartalmak tervezése és gyártása során,
f) elkészíti és biztosítja egyes kormányzati események képi és audiovizuális rögzítését, szerkesztését és megjelentetését a napi aktuális tartalmakhoz kapcsolódóan, a miniszterelnök és a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára igényei szerint,
g) biztosítja egyes kiemelt kormányzati események élő online közvetítését.
1.1.5. A Miniszterelnöki Kabineten működő Miniszterelnöki Levelezési Osztály
a) felelős a Miniszterelnöki Kabinet irattárának – vonatkozó ügykezelési szabályok szerinti – működtetéséért,
b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően végrehajtja a Miniszterelnöki Kabineten keletkezett maradandó értékű iratok Irattári Tervben foglaltaknak megfelelő meghatározását, besorolását, az Iratkezelési Főosztály által kezelt Központi Irattár részére történő átadását,
c) gondoskodik a miniszterelnök részére küldött papíralapú vagy elektronikus levelek megválaszolásáról mindazon témakörökben, amelyek nem tartoznak más szervezeti egység feladatkörébe, vagy amelyeket vezetői döntés alapján a Miniszterelnöki Levelezési Osztály feladatkörébe utalnak, továbbá a miniszterelnök által meghatározott egyéb írásos dokumentumok előkészítéséről,
d) elektronikus és papíralapú leveleket fogad, érkeztet, iktat és dolgoz fel, amelynek keretében
da) válaszleveleket készít,
db) gondoskodik a miniszterelnök nevében készített elektronikus és papíralapú válaszlevelek megküldéséről,
dc) figyelemmel kíséri a sajtóeseményeket,
dd) felel a miniszterelnöki levelezésben foglaltak jogszerűségéért és egységességéért,
de) intézkedik a megkereséseknek a hatáskörrel rendelkező szervekhez való áttételéről,
df) szükség esetén egyedi intézkedéseket kezdeményez más közigazgatási szerveknél,
dg) átveszi a kormányzati tevékenységgel összefüggő petíciókat,
dh) kapcsolatot tart a kabinetek és más központi államigazgatási szervek társadalmi kapcsolatokért felelős szervezeti egységeivel,
di) szükség szerint részt vesz a kommunikációs anyagok, kiadványok megszerkesztésében, szövegezésében,
dj) fogadja és feldolgozza a civil szervezetektől vagy magánszemélyektől idegen nyelven beérkezett elektronikus és papíralapú leveleket, gondoskodik az idegen nyelvű válaszlevelek elkészítéséről,
dk) előkészíti a Miniszterelnöki Kabineten keletkezett papíralapú, a Magyar Posta Zrt. vagy más futárcég által kézbesítendő küldeményeket azok központi úton történő továbbítása céljából.
1.1.6. A Miniszterelnöki Kabineten működő Nemzetközi Kapcsolatok Osztály nemzetközi kapcsolatépítési és kapcsolattartási feladatkörében
1. előkészítő munkát végez a miniszterelnök külpolitikai stratégiájának kialakításában,
2. javaslatot tesz a miniszterelnök találkozóira, hivatalos és munkalátogatásokra irányuló programjaira,
3. összeállítja a miniszterelnök nemzetközi tárgyalási dossziéját,
4. szakmailag előkészíti a miniszterelnök külpolitikai programjait, közreműködik azok szervezésében,
5. részt vesz a miniszterelnök utazásainak előkészítésében,
6. részt vesz a miniszterelnök nemzetközi szervezeteket érintő tevékenységének szervezésében és előkészítésében,
7. segíti a miniszterelnök külpolitikai tárgyú levelezését,
8. kapcsolatot tart a Külügyminisztérium Miniszteri Kabinetjével, más kabinetekkel és egyéb szervezetekkel,
9. intézi az állam- és kormányfőkkel való diplomáciai érintkezéssel járó ügyeket, beleértve a kihallgatások kérését, a miniszterelnöknek szóló és általa küldött meghívásokat, szerencsekívánatot és részvétet tolmácsoló táviratok fogadását, egyes szervezetek, társulatok részéről a miniszterelnökhöz intézett felkérések továbbítását,
10. szervezi és előkészíti a miniszterelnök külföldi programjait, egyeztet a társszervekkel, előkészíti a helyszíneket, és megteremti a technikai feltételeket,
11. folyamatos kapcsolatot tart a miniszterelnöki megbízottakkal, főtanácsadókkal és tanácsadókkal, valamint a Miniszterelnökség más szervezeti egységeivel, az állami szervekkel és hatóságokkal, Magyarország nagykövetségeivel,
12. intézi a külföldi utazások során felmerülő ajándékozásokat a Miniszterelnöki Protokoll Osztállyal együttműködve,
13. részt vesz a miniszterelnöki utazásokon, azokat technikailag felügyeli,
14. egyeztet a miniszterelnök külföldi programjain a miniszterelnök személyi védelmét ellátó szervezettel és munkatársaival,
15. gondoskodik a miniszterelnöki programokhoz szükséges eszközök beszerzéséről,
16. nyilvántartja a tevékenységi körébe eső látogatásokra, rendezvényekre vonatkozó adatokat,
17. szükség szerint a Miniszterelnöki Protokoll Osztály bevonásával
a) ellátja a miniszterelnök által Magyarországra meghívott külföldi személyek és diplomáciai küldöttségek, valamint a miniszterelnök által egyéb okból magas szintűnek minősített külföldi delegációk érkezésével, magyarországi tartózkodásával és elutazásával kapcsolatos protokolláris szervezési feladatokat,
b) programszervezési feladatokat lát el azokon a rendezvényeken, ahol a miniszterelnök vendéglátó minőségében jelenik meg (például külföldi államfők fogadása),
c) közreműködik a Miniszterelnökség, valamint a Magyarországon működő diplomáciai és más képviseletek közötti érintkezésben,
d) részt vesz a Diplomáciai Testületnek a miniszterelnök által vagy jelenlétében szervezett rendezvényei protokolláris előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában,
e) intézi a Magyarországon rendezendő miniszterelnöki szintű többoldalú tanácskozások és konferenciák, nemzetközi szervezetek magyarországi ülései, valamint egyéb nemzetközi események protokolláris szervezési teendőit, gondoskodik a meghívott hazai résztvevők és a vendég kormányfők, védett vezetők ellátásáról, a Külügyminisztérium Protokoll Osztályával közösen.
1.1.7. A Miniszterelnöki Kabineten működő Miniszterelnöki Programszervezési Osztály – Magyarországra, illetve a határon túli eseményekre kiterjedően –
1. megszervezi a miniszterelnök személyes és sajtónyilvános megjelenéseit,
2. előkészítő munkát végez a miniszterelnök napirendjének kialakításában,
3. megszervezi a miniszterelnök találkozóit, programjait és felügyeli azok előkészítését,
4. összeállítja a miniszterelnök tárgyalási dossziéját,
5. segíti a miniszterelnök levelezését,
6. kapcsolatot tart más kabinetekkel és egyéb szervezetekkel,
7. intézi a miniszterelnöknek szóló és általa küldött meghívásokat, szerencsekívánatot és részvétet tolmácsoló táviratok fogadását, egyes szervezetek, társulatok részéről a miniszterelnökhöz intézett felkérések továbbítását,
8. szervezi és előkészíti a miniszterelnök belföldi és külföldi programjait, egyeztet a társszervekkel, szervezőkkel,
9. részt vesz a miniszterelnöki utazásokon, azokat technikailag felügyeli,
10. egyeztet a miniszterelnök programjain a miniszterelnök személyi védelmét ellátó szervezettel és munkatársaival,
11. gondoskodik a miniszterelnöki programokhoz szükséges eszközök beszerzéséről,
12. nyilvántartja a tevékenységi körébe eső látogatásokra, rendezvényekre vonatkozó adatokat.
1.1.8. A Miniszterelnöki Kabineten működő Miniszterelnöki Titkársági Osztály elsősorban koordináló, előkészítő és adminisztratív feladatokat lát el, így különösen
1. biztosítja a miniszterelnök munkájához kapcsolódó adminisztratív és koordinációs feladatok előkészítését és folyamatos ellátását, továbbá mindazon ügyek vitelét, melyeket a miniszterelnök számára meghatároz,
2. támogatást nyújt, és szervezi a miniszterelnök hivatali teendőit és közéleti szerepléseit,
3. kezdeményezi a miniszterelnök külföldi látogatásaihoz és hazai tárgyalásokhoz szükséges tárgyalási és háttéranyagok elkészítését,
4. a miniszterelnök megbízásából megbeszéléseket, egyeztetéseket szervez,
5. a miniszterelnök előadásaihoz, beszédeihez és írásaihoz javaslatokat készít, vagy azokat a Miniszterelnökség érintett szervezeti egységeitől bekéri,
6. szervezi és nyilvántartja a miniszterelnök hivatalos programjait,
7. kezeli a miniszterelnök személyéhez közvetlenül kapcsolódó levelezést,
8. rendszerezi és döntésre előkészíti a miniszterelnöknek címzett ügyirat- és levélforgalmat, eljuttatja a miniszterelnök által intézkedésre kiadott anyagokat a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez,
9. nyilvántartja és szervezi a miniszterelnök országgyűlési kötelezettségeit,
10. kapcsolatot tart a kabinetekkel és egyéb állami és nem állami szervekkel, hatóságokkal, intézményekkel és szervezetekkel,
11. gondoskodik a miniszterelnök részére küldött papíralapú vagy elektronikus levelek megválaszolásáról mindazon témakörökben, amelyek nem tartoznak más szervezeti egység feladatkörébe, vagy amelyeket vezetői döntés alapján feladatkörébe utalnak,
12. gondoskodik a Miniszterelnöki Kabinet zavartalan működéséhez szükséges tárgyi és infrastrukturális feltételek folyamatos biztosításáról, valamint a Miniszterelnöki Kabineten működő osztályok rendjének és megfelelő működési környezetének fenntartásáról,
13. gondoskodik a Miniszterelnöki Kabinet működéséhez szükséges eszközök és szolgáltatások – különösen irodaszerek, bútorok, informatikai hardverek és szoftverek – beszerzéséről, üzemeltetéséről és karbantartásáról, továbbá koordinálja a Miniszterelnöki Kabinet működését támogató egyéb feladatokat,
14. feladatait a legmagasabb szintű diszkréció és bizalmas adatkezelés követelményeinek megfelelően látja el, közreműködik a Miniszterelnöki Kabinet biztonságos működésének biztosításában, valamint a személyi, fizikai és információbiztonsági előírások érvényesítésében.
2. A MINISZTERELNÖK NEMZETBIZTONSÁGI FŐTANÁCSADÓJA IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
2.1. Nemzetbiztonsági Főtanácsadói Kabinet
2.1.1. A Nemzetbiztonsági Főtanácsadói Kabinet segíti a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott tevékenységének az ellátását, amelynek keretében
1. ellátja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója által meghatározott feladatokat,
2. a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója képviseletét meghatározott ügyekben,
3. feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a Miniszterelnökség vezető munkatársaival,
4. – a Nemzetbiztonsági Irodával együttműködve – közreműködik a Védelmi Kabinet működésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
5. figyelemmel kíséri a kormányzati döntés-előkészítési és -hozatali folyamatokat,
6. koordinálja az 5. pont keretében az előterjesztések, jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetek véleményezését,
7. közreműködik a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója feladat- és hatáskörébe tartozó szakmai javaslatok, koncepciók, háttéranyagok, előterjesztések, jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetének előkészítésében.
2.1.2. A Nemzetbiztonsági Főtanácsadói Kabinet vezetője (a továbbiakban: kabinetvezető) irányítja, szervezi és ellenőrzi a kabinet feladatainak végrehajtását.
2.1.3. A kabinetvezető meghatározza az álláshelyeken ellátandó feladatok leírását.
2.1.4. A Nemzetbiztonsági Főtanácsadói Kabinet adminisztratív feladatai körében
1. ellátja az iktatási, postázási és szervezési feladatokat,
2. közreműködik a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója 1. melléklet 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti feladatainak ellátásában.
2.2. Nemzetbiztonsági Iroda
2.2.1. A Nemzetbiztonsági Iroda feladatai körében
1. ellátja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója által meghatározott feladatokat,
2. előkészíti a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója feladat- és hatáskörébe tartozó szakmai javaslatokat, koncepciókat, háttéranyagokat, előterjesztéseket,
3. ellátja a diplomáciai, információs, katonai és gazdasági területeken a nemzetbiztonsággal kapcsolatos elemzői, stratégiai tervezői, és döntés-előkészítési feladatokat,
4. ellátja a miniszterelnök által meghatározott, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség feladatainak végrehajtásával és működésének nyomon követésével kapcsolatos feladatokat, valamint figyelemmel kíséri a haderő- és védelmi ipari fejlesztési stratégiák és programok vezetői szándék szerinti megvalósulását,
5. közreműködik a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában,
6. – a Nemzetbiztonsági Főtanácsadói Kabinettel együttműködve – közreműködik a Védelmi Kabinet működésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
7. közreműködik a kormányzati döntéshozatal és döntés-előkészítés nemzetbiztonsági, honvédelmi, valamint rendvédelmi politikai, stratégiai, külpolitikai és közpolitikai szempontú nyomon követésében,
8. közreműködik a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója 1. melléklet 6. § (2) bekezdése szerinti feladatainak ellátásában,
9. a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója képviseletét meghatározott ügyekben.
3. A MINISZTERELNÖKI BIZTOS ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
3.1. Az Európai Uniós Tagsággal Összefüggő Ügyekben a Miniszterelnök Munkájának Támogatásáért Felelős Miniszterelnöki Biztos Titkársága
3.1.1. Az Európai Uniós Tagsággal Összefüggő Ügyekben a Miniszterelnök Munkájának Támogatásáért Felelős Miniszterelnöki Biztos Titkársága ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
3.1.2. Az Európai Uniós Tagsággal Összefüggő Ügyekben a Miniszterelnök Munkájának Támogatásáért Felelős Miniszterelnöki Biztos Titkársága közreműködik a Statútum rendelet 13. §-a szerint az európai uniós tagsággal összefüggő ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos számára megállapított feladatok ellátásában.
4. A MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.1. Miniszteri Kabinet
4.1.1. A Miniszteri Kabinet a minisztert segítő feladatkörében
1. a Miniszterelnökségen belül koordinálja a döntések tartalmi előkészítését, és gondoskodik a szükséges jogi kontroll feladatkörrel rendelkező szervezeti egység bevonásával történő elvégzéséről a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó döntéseket és feladatokat, koordinálja és nyomon követi azok végrehajtását,
2. a Miniszterelnökség szervezeti egységei számára közvetíti a miniszter utasításait, állásfoglalásait,
3. a miniszter döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatainak tervezésében, előkészítésében és végrehajtásának ellenőrzésében,
4. koordinálja a miniszter tárgyalásaihoz szükséges tárgyalási és háttéranyagok elkészítését, és ezeket véleményezi és rendezi,
5. a miniszter megbízásából megbeszéléseket, egyeztetéseket folytat,
6. a miniszter előadásaihoz, beszédeihez javaslatokat készít, vagy a Miniszterelnökség szervezeti egységeitől javaslatokat kér, és ezeket véleményezi,
7. kezeli a miniszter személyéhez és a Miniszteri Kabinethez közvetlenül kapcsolódó levelezést,
8. rendszerezi és döntésre előkészíti a miniszterhez címzett ügyirat- és levélforgalmat, eljuttatja a miniszter által intézkedésre kiadott anyagokat a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez,
9. koordinálja a miniszter országgyűlési kötelezettségeit,
10. kapcsolatot tart a minisztériumokkal és egyéb állami és nem állami szervekkel, hatóságokkal, intézményekkel és szervezetekkel,
11. elemzi és összegyűjti a különböző hírforrásokból érkező információkat, amelyek alapján gondoskodik a miniszter megfelelő időben történő tájékoztatásáról.
4.1.2. A Miniszteri Kabinet segíti a kabinetfőnököt feladatai ellátásában, melynek során elsősorban tanácsadási, döntés-előkészítő, koordinációs és adminisztratív feladatokat lát el.
4.1.3. A Miniszteri Kabinet szakmai előkészítő és koordinációs tevékenysége körében
1. megszervezi a miniszter és a kabinetfőnök által egyedileg meghatározott feladatok projektalapú végrehajtását a tervezéstől azok végrehajtásáig,
2. nyilvántartja, koordinálja a miniszter által a Miniszterelnökség szervezeti egységei számára meghatározott feladatokat és nyomon követi azok teljesülését,
3. közvetíti a Miniszterelnökség szervezeti egységei számára – az államtitkárok, illetve helyettes államtitkárok útján – a miniszter és a kabinetfőnök feladatszabásait és döntéseit,
4. a miniszter és a kabinetfőnök döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatainak tervezésében, előkészítésében és végrehajtásának ellenőrzésében,
5. a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben döntés-előkészítő anyagokat készít, illetve a Miniszterelnökség szervezeti egységeivel azokat előkészítteti és ellenőrzi azok végrehajtását,
6. a miniszter kiadmányozási vagy ellenjegyzési jogkörébe tartozó iratokat – a Miniszterelnökség szervezeti egységei általi előkészítést követően – formai és politikai-tartalmi szempontból áttekinti, és aláírásra előterjeszti,
7. a miniszter iránymutatása szerint javaslatot készít a miniszter beszédeihez, írásaihoz és leveleihez, gondoskodik az ezekhez szükséges háttéranyagok elkészítéséről,
8. előkészíti a minisztériumi egyeztetések napirendjét és tárgyalási anyagait,
9. a kabinetfőnök döntése szerint részt vesz az államtitkár, illetve a szakmai felsővezető által tartott vezetői értekezleten és egyéb döntés-előkészítő egyeztetésen,
10. részt vesz a miniszter által meghatározott kormányzati koordinációs feladatok megtervezésében, teljesítésében és az eredmények bemutatásában,
11. segíti a miniszter, valamint az államtitkárok irányítása alá tartozó szervezeti egységek és a miniszteri biztosok közötti információáramlást.
4.1.4. A Miniszteri Kabinet parlamenti és politikai koordinációs tevékenysége körében
1. koordinálja a miniszter, valamint a kormányzati szervek és az országgyűlési képviselők közötti társadalmi és kormányzati egyeztetéseket,
2. részt vesz a miniszterelnök és a miniszter által kijelölt kormányzati koordinációs feladatok megtervezésében, lebonyolításában és az eredmények értékelésében, bemutatásában,
3. feljegyzéseket és statisztikákat készít a Miniszterelnökség képviseletére jogosult államtitkár, illetve szakmai felsővezető részére, valamint elkészíti a kormányzati szervek és az egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselők közötti egyeztetések koordinációjához szükséges felkészítő és összefoglaló anyagokat,
4. támogatja a miniszter Statútum rendeletben meghatározott, a Kormány általános politikájának kialakításával kapcsolatos feladatainak ellátását,
5. a miniszter és a kabinetfőnök döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatainak tervezésében, előkészítésében és végrehajtásának ellenőrzésében.
4.1.5. A Miniszteri Kabineten belül a Miniszteri Titkárság
1. nyilvántartja és döntésre előkészíti a miniszternek, illetve a kabinetfőnöknek címzett felkéréseket, programjavaslatokat,
2. nyilvántartja és döntésre előkészíti a miniszternek, illetve a miniszter kabinetfőnökének a miniszterhez, illetve a miniszter kabinetfőnökéhez érkező találkozó- és kapcsolatfelvételi kezdeményezéseket,
3. nyilvántartja és folyamatosan nyomon követi a miniszter programjait és azok változásait,
4. előkészíti a miniszter belföldi programjait, és gondoskodik a program megvalósításában részt vevők megfelelő tájékoztatásáról,
5. ellátja a miniszter levelezésével összefüggő, más szakterülethez nem tartozó feladatokat, gondoskodik a miniszterhez érkezett állampolgári levelek, valamint a közérdekű bejelentések és panaszok megválaszolásáról, illetve a hatáskörrel rendelkező szervhez való áttételéről, vagy a feladatkörrel rendelkező szervezeti egység részére történő átadásáról,
6. a kabinetfőnök által meghatározott módon ellátja a miniszter titkársági feladatait,
7. ellátja a Miniszterelnökség munkaszervezéséhez kapcsolódó operatív, szervezési jellegű feladatokat,
8. ellátja a miniszter vagy a kabinetfőnök által meghatározott további feladatokat,
9. a miniszter vagy a kabinetfőnök döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatainak tervezésében, előkészítésében és végrehajtásának ellenőrzésében,
10. a miniszter vagy a kabinetfőnök döntése alapján egyeztetéseken vesz részt, ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat lát el, nyomon követi a kiadott feladatok végrehajtását,
11. gondoskodik a Miniszteri Kabinet munkatársainak hivatalos programokra történő eljutásának megszervezéséről,
5. A NEMZETI TÁRSADALOMPOLITIKAI STRATÉGIA MEGALKOTÁSÁÉRT, VALAMINT AZ OKTATÁSI, A SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI TERÜLETEK HORIZONTÁLIS ÖSSZEHANGOLÁSÁÉRT FELELŐS KORMÁNYBIZTOS ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
5.1. A Nemzeti Társadalompolitikai Stratégia Megalkotásáért, valamint az Oktatási, a Szociális és Egészségügyi Területek Horizontális Összehangolásáért Felelős Kormánybiztosi Titkárság
5.1.1. A Nemzeti Társadalompolitikai Stratégia Megalkotásáért, valamint az Oktatási, a Szociális és Egészségügyi Területek Horizontális Összehangolásáért Felelős Kormánybiztosi Titkárság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Titkárság) ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
5.1.2. A Titkárság a nemzeti társadalompolitikai stratégia megalkotásáért, valamint az oktatási, a szociális és egészségügyi területek horizontális összehangolásáért felelős kormánybiztos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kormánybiztos) munkáját segíti.
5.1.3. A Titkárság funkcionális feladatai körében
1. segíti a kormánybiztos munkáját, ellátja azokat az feladatokat, amelyeket a kormánybiztos a hatáskörébe utal,
2. közvetlen kapcsolatot tart a Miniszterelnökség vezető munkatársaival és a kormánybiztos feladatkörében érintett szakterületek vezetőivel,
3. szervezi a kormánybiztos kommunikációját,
4. ellátja a kormánybiztos nemzetközi feladataival kapcsolatos szervezési teendőket,
5. előkészíti a Titkárság munkatervét, ügyrendjét, és az álláshelyekhez kapcsolódó feladatmeghatározásokat és munkaköri leírásokat,
6. összefogja Titkárság véleményezési feladatait előterjesztések, jogszabálytervezetek és egyéb dokumentumok tekintetében,
7. előkészíti a Titkárság előterjesztéseit, jelentéseit, beszámolóit,
8. feladatkörét érintően részt vesz az európai uniós fejlesztések tervezésében és nyomon követésében,
9. összehangolja és támogatja a Titkárság keretében működő szervezeti egységek munkáját,
10. ellátja a feladatkörébe tartozó adminisztrációs feladatokat.
5.1.4. A Titkárságon belül a Társadalompolitikai Stratégia Osztály a társadalompolitikai stratégiaalkotási és nyomonkövetési feladatkörében
1. az érintett minisztériumokkal és szakterületekkel való együttműködés keretében koordinálja a szakpolitikákon átívelő nemzeti társadalompolitikai stratégia (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: stratégia) elkészítését, szövegének a Kormány döntései nyomán szükséges frissítését, valamint nyomon követését és értékelését,
2. a stratégia végrehajtása során gyűjtött információk és tapasztalatok, valamint az ágazatközi koordináció eredményeinek és tanulságainak összegzésével közreműködik a stratégia folyamatos fejlesztésében,
3. a társadalompolitikai stratégia megalkotása, nyomon követése és értékelése érdekében kapcsolatot tart és egyeztet a civil társadalom és a hatáskörrel rendelkező szervek képviselőivel, valamint támaszkodik az érintettek és a velük dolgozó szakemberek tapasztalataira és részvételére,
4. a stratégia megalkotása során összefogja az egyes ágazatok társadalmi és területi hátrányok és egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló, a szegénységben, valamint szegregált körülmények között élők, és ezzel összefüggésben a roma népesség helyzetének javítását szolgáló intézkedéseit,
5. biztosítja a stratégia összhangját az Európai Unió nemzeti fejlesztési tervével, a szegénység felszámolását célzó stratégiájával, valamint a romák egyenlőségét, társadalmi befogadását és részvételét célzó uniós stratégiai kerettel,
6. figyelemmel kíséri a stratégia érvényesülését a kormányzati dokumentumokban,
7. a stratégiával való összhang biztosítása érdekében javaslatokat tesz, egyeztetéseket kezdeményez,
8. koordinálja a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia és az Európai Unió fejlesztéspolitikai stratégiáival kapcsolatos hazai és nemzetközi összehangolási feladatokat,
9. a kormánybiztos tevékenységével kapcsolatban az érintett szervezetektől, intézményektől személyes adatnak nem minősülő adatokat, információkat kér,
10. a stratégia hiteles adatokon nyugvó megalapozásában és végrehajtásának értékelésében együttműködik kormányzati és nem kormányzati kutatóintézetekkel, valamint szakterületi adatgazdálkodásért felelős szervezetekkel,
11. részt vesz az egyes szakterületi háttérintézmények stratégiához kapcsolódó feladatainak értékelésében és hatásvizsgálatában,
12. az érintett ágazatok bevonásával jelentéseket készít a Kormány, illetve az Európai Unió intézményei és a nemzetközi szervezetek részére a stratégia végrehajtása tárgyában,
13. elemzi az európai uniós és nemzetközi folyamatok társadalompolitikai célok teljesülésére gyakorolt hatását,
14. részt vesz a területi hátrányok definiálását, nyomon követését célzó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök kialakításában,
15. közreműködik az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló jogszabályok alakításában,
16. szakmailag segíti a kormánybiztos európai uniós és nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatainak ellátását,
17. közreműködik a stratégia és a helyi esélyegyenlőségi programok közötti összhang biztosításában,
18. részt vesz a stratégia megalkotásához és nyomon követéséhez kapcsolódó tárcaközi koordinációs testületek munkájában.
5.1.5. A Titkárságon belül a Társadalompolitikai Koordinációs Osztály
1. az ágazatok közötti együttműködés keretében előkészíti a társadalompolitikai koordinációs testületek létrehozását megalapozó tervezeteket,
2. létrehozza és működteti a stratégia megalkotásához, nyomon követéséhez kapcsolódó koordinációs testületeket, és a Titkárság funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egységével szoros együttműködésben ellátja azok adminisztrációját,
3. a stratégia előkészítése és nyomon követése során koordinálja a stratégia széles körben való egyeztetését civil szervezetek, nem állami szereplők, valamint más érintett bevonásával, munkacsoportok létrehozásával,
4. ágazatok közötti összehangolt intézkedések indításával segíti az oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatások közötti együttműködések, valamint az integrált szolgáltatási modellek rendszerszintű fejlesztését,
5. segíti az ágazatok szakterületi koordinációs munkáját a nehéz helyzetben élők és az őket segítők szervezeteinek bevonásával,
6. társadalompolitikai kérdésekben a hazai és nemzetközi koordinációt, a kölcsönös tanulást, a tudásátadást és a széleskörű párbeszédet szolgáló rendezvényeket szervez.
6. A MŰKÖDŐ ÉS EMBERSÉGES MAGYARORSZÁGÉRT FELELŐS KORMÁNYBIZTOS ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
6.1. A Működő és Emberséges Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Titkárság
6.1.1. A Működő és Emberséges Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Titkárság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Titkárság) ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
6.1.2. A Titkárság
a) koordinációs tevékenysége körében
aa) koordinálja a Működő és Emberséges Magyarország Intézet létrehozásával kapcsolatos szakmai feladatokat,
ab) koordinálja a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kormánybiztos) feladatköréhez kapcsolódó minisztériumi és intézményi együttműködéseket;
b) előkészítői tevékenysége körében
ba) előkészíti a kormánybiztos döntéseit, szakmai állásfoglalásait és előterjesztéseit,
bb) közreműködik a stratégiai tervek és intézkedési tervek előkészítésében;
c) stratégiai tervezési tevékenysége körében
ca) szervezi a kormánybiztos feladatköréhez kapcsolódó egyeztetéseket,
cb) közreműködik a kormányzati intézkedések összehangolásában;
d) kutatási és elemzési tevékenysége körében kapcsolatot tart a kormánybiztos feladatköréhez kapcsolódó kutatókkal, felsőoktatási intézményekkel, szakpolitikai elemzőkkel, civil szervezetekkel és egyéb szakmai partnerekkel.
6.1.3. A Titkárság
a) koordinációs tevékenysége körében koordinálja a társadalmi részvételt elősegítő digitális megoldások fejlesztését,
b) kutatási és elemzési tevékenysége körében
ba) vizsgálja a társadalmi részvétel hazai és nemzetközi jó gyakorlatait,
bb) kidolgozza a közpolitikai döntéshozatal társadalmi megalapozottságát támogató módszertani javaslatokat,
bc) elemzi a magyar állampolgárok testi, lelki és gazdasági jólétét érintő folyamatokat,
bd) nyomon követi és értékeli a kormánybiztos feladatköréhez kapcsolódó kormányzati intézkedések eredményességét,
be) elemzéseket, háttéranyagokat és szakpolitikai javaslatokat készít a kormánybiztos feladatköréhez kapcsolódó témakörökben.
6.1.4. A Titkárság
1. ellátja a kormánybiztos munkájának adminisztratív támogatását,
2. szervezi a kormánybiztos programjait, egyéb rendezvényeit és a szakmai egyeztetéseket,
3. koordinálja az ügyviteli feladatokat,
4. biztosítja az iratkezelési feladatok ellátását,
5. ellátja a kormánybiztos tevékenységére vonatkozó kapcsolattartási feladatokat,
6. közvetlen kapcsolatot tart a Miniszterelnökség vezető munkatársaival és a kormánybiztos feladatkörében érintett szakterületek vezetőivel,
7. szervezi a kormánybiztos kommunikációját,
8. ellátja a kormánybiztos nemzetközi feladataival kapcsolatos szervezési teendőket,
9. előkészíti a kormánybiztos által irányított szervezeti egységek munkatervét, ügyrendjét, jelentéseit, beszámolóit, összehangolja a szervezeti egységek munkáját,
10. feladatkörét érintően részt vesz az európai uniós fejlesztések tervezésében és nyomon követésében.
7. A MAGYAR ZENEKULTÚRÁÉRT FELELŐS KORMÁNYBIZTOS ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
7.1. A Magyar Zenekultúráért Felelős Kormánybiztosi Titkárság
7.1.1. A Magyar Zenekultúráért Felelős Kormánybiztosi Titkárság ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
7.1.2. A Magyar Zenekultúráért Felelős Kormánybiztosi Titkárság
1. ellátja a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kormánybiztos) napi munkájának szervezési, koordinációs és ügyviteli támogatását,
2. előkészíti a kormánybiztos szakmai egyeztetéseit, találkozóit és programjait,
3. közreműködik a kormánybiztos feladatköréhez kapcsolódó háttéranyagok, javaslatok, emlékeztetők és döntés-előkészítő anyagok összeállításában,
4. koordinálja a kormánybiztos részére érkező szakmai megkeresések feldolgozását,
5. kapcsolatot tart a Miniszterelnökség érintett szervezeti egységeivel, más minisztériumokkal, kormányzati szervekkel, valamint szakmai és társadalmi partnerekkel,
6. gondoskodik a kormánybiztosi feladatkörhöz kapcsolódó adminisztratív és szervezési feladatok ellátásáról,
7. előkészíti a kormánybiztos kiadmányozására kerülő iratokat.
7.1.3. Magyar Zenekultúráért Felelős Kormánybiztosi Titkárság vezetője a feladatait a kormánybiztos közvetlen irányítása mellett látja el.
8. A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
8.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság
8.1.1. A Közigazgatási Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
8.2. Belső Ellenőrzési Főosztály
8.2.1. A Belső Ellenőrzési Főosztály a Miniszterelnökség önálló belső ellenőrzési szervezeti egységének minősül, és tevékenységét a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának közvetlen irányítása alatt végezi.
8.2.2. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott funkcionális feladatai körében
1. ellátja a Miniszterelnökség igazgatása költségvetési cím, a Miniszterelnökség fejezetéhez tartozó előirányzatok, valamint a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek ellenőrzését, továbbá ellenőrzi a céljelleggel nyújtott támogatások felhasználását és az állami vagyonnal történő gazdálkodást,
2. kockázatalapú tervezés alapján szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, teljesítmény-, informatikai és – a rendelkezésre álló kapacitás figyelembevételével – megbízhatósági ellenőrzéseket végez,
3. értékeli a belső kontrollrendszer kialakításának és működésének jogszabályoknak, belső szabályzatoknak és a szakmai követelményeknek való megfelelőségét, valamint vizsgálja annak gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét,
4. vizsgálja a költségvetési bevételek és kiadások tervezését, felhasználását és elszámolását, az erőforrásokkal és az állami vagyonnal való gazdálkodást, továbbá az elszámolások és beszámolók megbízhatóságát,
5. az ellenőrzések során feltárt megállapítások alapján javaslatokat fogalmaz meg a kockázatok csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése és megszüntetése, valamint a szervezeti működés és a belső kontrollrendszer fejlesztése érdekében,
6. tanácsadó tevékenysége keretében elemzésekkel, értékelésekkel és szakmai javaslatokkal támogatja a vezetői döntéshozatalt, a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek működését, valamint a szervezeti folyamatok fejlesztését,
7. elkészíti a stratégiai és éves ellenőrzési tervet, a fejezet összefoglaló éves ellenőrzési tervét, valamint az éves ellenőrzési jelentést és a fejezet összefoglaló éves ellenőrzési jelentését,
8. nyilvántartja és nyomon követi a belső és külső ellenőrzések megállapításai alapján készített intézkedési tervek végrehajtását,
9. gondoskodik a belső ellenőrzések dokumentációjának és nyilvántartásának vezetéséről, valamint az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről,
10. elkészíti a belső ellenőrzési kézikönyvet és rendszeresen gondoskodik annak felülvizsgálatáról,
11. fejezetet irányító szervként ellátja a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységének szakmai felügyeletét és koordinációját, valamint összehangolja a fejezeten belüli ellenőrzési tevékenységet.
9. A GAZDÁLKODÁSÉRT ÉS SZEMÉLYÜGYEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
9.1. Gazdálkodásért és Személyügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
9.1.1. A Gazdálkodásért és Személyügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
9.2. Állandó Képviselet és Intézménygazdálkodási Főosztály
9.2.1. Az Állandó Képviselet és Intézménygazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében közreműködik az Állandó Képviselet diplomatái, szakdiplomatái, valamint az adminisztratív és technikai személyzet tagjainak jogállásáról, továbbá jogviszonyuk egyéb kérdéseiről szóló jogszabályok előkészítésében és véleményezésében.
9.2.2. Az Állandó Képviselet és Intézménygazdálkodási Főosztály a XI. Miniszterelnökség fejezet, 2. Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének igazgatása címet érintő feladatai:
1. elkészíti a számviteli és gazdálkodási szabályzatokat, szükség esetén javaslatot tesz szabályzat, valamint intézkedés kiadására,
2. véleményezi a jogszabályok, kormányhatározatok, valamint pénzügyi ellenjegyzést igénylő szerződések, megállapodások tervezeteit,
3. gyakorolja az érvényesítési és a pénzügyi ellenjegyzési jogkört,
4. elkészíti az elemi költségvetést, a havi időközi költségvetési jelentéseket, az időközi mérlegjelentéseket, az előrejelzéseket és az éves beszámolót,
5. ellátja a gazdálkodási, pénzkezelési, könyvvezetési kötelezettségeket, az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási és technikai feladatokat,
6. ellátja a működtetés és a vagyongazdálkodás körében a beruházással és a vagyon használatával kapcsolatos feladatokat,
7. működteti a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos belső kontroll rendszert,
8. közreműködik a beszerzések és a szolgáltatások megrendelésének lebonyolításához kapcsolódó pénzügyi és számviteli feladatok ellátásában,
9. közreműködik a statisztikai, a vagyonkataszteri és egyéb állami vagyonnal kapcsolatos jelentések összeállításában,
10. ellátja a belföldi és külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos pénzügyi és elszámolási feladatokat, vezeti a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat,
11. részt vesz a személyi juttatásokra vonatkozó döntések előkészítésében,
12. biztosítja a működéséhez szükséges likviditást, elkészíti az ehhez kapcsolódó kincstári adatszolgáltatást,
13. közreműködik a feladatkörével összefüggésben általa kezelt közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos feladatok ellátásában,
14. közreműködik a Magyar Államkincstárral együttműködve a központosított illetményszámfejtési, a társadalombiztosítási kifizetőhelyre háruló számfejtési, nyilvántartási és adatszolgáltatási, továbbá a személyi jövedelemadó előleggel, a társadalombiztosítási járulékokkal és a munkaadót terhelő járulékokkal kapcsolatos adóbevallási, adatszolgáltatási műveletek ellátásában,
15. ellátja az egyéb járandóságok és külső személyi juttatások számfejtési feladatait, illetve az egyéb személyi juttatásokhoz kapcsolódó feladatokat,
16. kiadja a munkáltató nevében a munkatársak által kért jövedelemigazolásokat, a Magyar Államkincstár központosított illetményszámfejtő rendszerében készített összesített jövedelem és levont járulékokat tartalmazó igazolást, valamint a jogviszonyok megszűnésekor készített dokumentumokat,
17. megállapítja, bevallja és megfizeti a rehabilitációs hozzájárulást,
18. részt vesz a költségvetés tervezésében és a zárszámadásban,
19. nyilvántartja a kiadási és bevételi előirányzatokat, azok módosításait, az előirányzatok évközi felhasználását, és intézményi hatáskörben előirányzat-módosításokat végez,
20. többletbevétel esetén kezdeményezi az irányító szerv felé az előirányzat-módosítás jóváhagyását,
21. gondoskodik a pénzügyi nyilvántartó program működtetéséről, számviteli bizonylatokat rögzít, biztosítja az analitika és főkönyv egyezőségét,
22. gondoskodik az éves költségvetési beszámoló alátámasztásául szolgáló immateriális javak és tárgyi eszközök és készletek analitikus nyilvántartásáról, biztosítja a főkönyvi adatokkal történő egyezőséget,
23. gondoskodik a leltár elkészítéséről, kapcsolatot tart a leltárfelelősökkel és raktárkezelőkkel, nyilvántartja az eszközökben történt változásokat,
24. gondoskodik a felmerülő selejtezési feladatok engedélyeztetéséről és végrehajtásáról,
25. a Magyar Államkincstáron keresztül bonyolítja a forintutalásokat,
26. megállapítja és megfizeti a munkáltatót terhelő reprezentációs költségek utáni adókat,
27. ütemezi az állomáshely pénzellátását,
28. gondoskodik a kihelyezettek és családtagjaik gyógyellátásával és egészségbiztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról, intézkedik az Európai Egészségbiztosítási Kártyák kiállítását illetően,
29. gondoskodik a pénzügyi feladatot érintő munkakörbe kihelyezésre kerülő munkatársak felkészítéséről,
30. megtervezi és felügyeli az Állandó Képviselet gazdálkodását, véleményezi a fejezetek közötti előirányzat-átadásokról szóló megállapodásokat,
31. irányítja és értékeli a külképviselet pénzügyi tevékenységét, naprakész alapdokumentációt állít össze az azt meghatározó információkból,
32. felülvizsgálja az állomáshelyről beérkező pénztárnaplók elszámolásait, és szükség szerint intézkedik azok kijavításáról.
9.2.3. Az Állandó Képviselet és Intézménygazdálkodási Főosztály feladatkörében ellátja – az Áht. 10. § (4a) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően – az irányítása alá tartozó 100 fős statisztikai állományi létszámot el nem érő és önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv gazdálkodási feladatait, amelyek keretében
1. elkészíti a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatokat, a számviteli politikát, szükség esetén javaslatot tesz szabályzat, valamint intézkedés kiadására,
2. véleményezi a pénzügyi ellenjegyzést igénylő szerződések, megállapodások tervezeteit,
3. gyakorolja az érvényesítési és a pénzügyi ellenjegyzési jogkört,
4. elkészíti az elemi költségvetést, az éves beszámolót, valamint az időközi költségvetési jelentéseket, negyedéves mérlegjelentést, előrejelzést,
5. ellátja a gazdálkodási, pénzkezelési, könyvvezetési kötelezettségeket és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási és technikai feladatokat,
6. ellátja a működtetés és a vagyongazdálkodás körében a beruházással és a vagyon használatával kapcsolatos feladatokat,
7. ellátja a belső kontrollrendszerrel összefüggő feladatokat,
8. közreműködik a beszerzések, szolgáltatás megrendelések lebonyolításához kapcsolódó pénzügyi és számviteli feladatok ellátásában,
9. teljesíti a statisztikai, vagyonkataszteri jelentéseket,
10. ellátja a belföldi és külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos pénzügyi és elszámolási feladatokat, vezeti a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat és közreműködik a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos utazásszervezési feladatok ellátásában,
11. segítséget nyújt a személyi juttatásokra vonatkozó döntések előkészítésében,
12. biztosítja a működéséhez szükséges likviditást,
13. közreműködik a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos feladatok ellátásában,
14. a Magyar Államkincstárral együttműködve ellátja a központosított illetményszámfejtési és a társadalombiztosítási kifizetőhelyi számfejtési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, valamint pénzügyi-számviteli feladatokat,
15. megállapítja és megfizeti az általános forgalmi adót és a rehabilitációs hozzájárulását,
16. részt vesz a költségvetés tervezésében és a zárszámadásban,
17. nyilvántartja az előirányzatokat, a módosításokat, az előirányzatok évközi felhasználását, módosítását, elvégzi az intézményi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítással kapcsolatos feladatokat,
18. többletbevétel esetén kezdeményezi az irányító szerv felé az előirányzat-módosítás jóváhagyását,
19. gondoskodik a pénzügyi nyilvántartó program működtetéséről, számviteli bizonylatokat rögzít, biztosítja az analitika és főkönyv egyezőségét,
20. gondoskodik az éves költségvetési beszámoló alátámasztásául szolgáló immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásáról, biztosítja a főkönyvi adatokkal történő egyezőséget,
21. gondoskodik a leltár elkészítéséről, kapcsolatot tart a leltárfelelősökkel és raktárkezelőkkel, koordinálja az eszközökben történt változások dokumentálását,
22. közreműködik a selejtezési feladatok ellátásában,
23. a Magyar Államkincstáron keresztül bonyolítja az utalásokat,
24. nyilvántartja, elszámolja a reprezentációs kiadásokat, megállapítja és megfizeti az ezen kiadásokat terhelő személyi jövedelemadót,
25. kezeli a szociális, egészségügyi, jóléti és egyéb juttatások keretében nyújtott visszatérítendő és vissza nem térítendő munkáltatói támogatásokat (kölcsönöket), cafetériajuttatást, és vezeti a kapcsolódó nyilvántartásokat,
27. vezeti a kötelezettségvállalások számítógépes nyilvántartását,
28. közreműködik az európai uniós vagy hazai elkülönített projekt, illetve program keretében meghatározott feladatok ellátásában, és felel a pályázat útján elnyert pénzeszközök elkülönített kezeléséért, illetve a pénzmozgások követéséért.
9.3. Biztosi Koordinációs és Titkársági Főosztály
9.3.1. A Biztosi Koordinációs és Titkársági Főosztály – a kinevező határozat, utasítás vagy megbízás, illetve a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – ellátja a Miniszterelnökségen működő
1. kormánybiztosi,
2. miniszterelnöki biztosi,
3. miniszterelnöki megbízotti,
4. miniszteri biztosi
titkársági feladatokat.
9.3.2. A Biztosi Koordinációs és Titkársági Főosztály – a kinevező határozat, utasítás vagy megbízás, illetve a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – biztosítja a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott és a miniszteri biztos munkájához kapcsolódó jogi, szakmai, adminisztratív és koordinációs feladatok folyamatos támogatását.
9.3.3. A Biztosi Koordinációs és Titkársági Főosztály vezetőjének és helyettesének e Szabályzat szerinti vezetői feladatkörének ellátását nem érinti a kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott és miniszteri biztos azon joga, hogy a munkáját segítő munkatárs részére közvetlenül utasítást adjon.
9.4. Humánpolitikai Főosztály
9.4.1. A Humánpolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében
1. ellátja a minisztérium munkatársainak jogviszonyával kapcsolatos, jogszabályban foglalt személyügyi feladatokat, vezeti és karbantartja a minisztérium dolgozói személyes adatainak nyilvántartását (kormányzati szolgálati és munkavállalói nyilvántartás), kezeli a személyi anyagokat, vezeti a személyzeti és belső nyilvántartásokat,
2. az önálló szervezeti egységek vezetőinek közreműködésével előkészíti a munkavállalók munkaköri leírását,
3. ellátja az összeférhetetlenségi nyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat,
4. gondoskodik a kötelező kormánytisztviselői és vezetői képzések és vizsgák (közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, egyéb képzési lehetőségek) szervezéséről, a kötelező éves képzési tervek összeállításáról, kapcsolatot tart a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel,
5. végzi a pályázatok kiírásával, közzétételével, valamint a kiválasztással kapcsolatos egyes feladatokat, koordinálja a pályáztatást, részt vesz az interjúztatásban, és kezeli a toborzási adatbázist,
6. ellátja a hivatali bér- és létszámgazdálkodás munkaügyi feladatait,
7. gondoskodik a Miniszterelnökség teljes állománytáblájának naprakész vezetéséről, munkaügyi, személyügyi, statisztikai adatszolgáltatást végez,
8. gondoskodik a Magyar Kormánytisztviselői Karnak történő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről,
9. jogszabály alapján közreműködik az egyéni teljesítményértékelési rendszerrel kapcsolatos feladatok ellátásában, módszertani és technikai támogatást nyújt az értékelő vezetők részére,
10. együttműködik a Szervezetbiztonsági Főosztállyal a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezéséhez szükséges adatok átadásában,
11. kapcsolatot tart a közszolgálati alapnyilvántartásba való betekintésre jogosult szervekkel, személyekkel, biztosítja számukra a betekintési jog – jogszabályoknak megfelelő – gyakorlását,
12. ellátja a tanulmányi szerződések előkészítésével kapcsolatos feladatokat, az azokban előírt kötelezettségeket nyilvántartja, ellenőrzi,
13. biztosítja az eskütételt és a jogviszony létesítéséhez kapcsolódó ismeretanyagok átadását a Miniszterelnökséghez újonnan belépő munkatársak részére,
14. ellátja a Miniszterelnökséghez szakmai gyakorlatra jelentkezőkkel kapcsolatban felmerülő humánpolitikai feladatokat, előkészíti a gyakornoki szerződéseket, közreműködik a gyakornoki programok lebonyolításában,
15. felel a fegyelmi, valamint a vétkes kötelezettségszegési eljárások lefolytatásáért,
16. szakmai támogatást nyújt a munkáltatói jogkör gyakorlójának a munkáltatói döntések meghozatalához,
17. munkaügy-statisztikai jelentéseket készít, ellátja a jogszabályokban előírt személyügyi adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat,
19. ellátja a Szociális Bizottság titkársági és ügyviteli feladatait,
20. együttműködik a Miniszterelnökség illetményszámfejtésért felelős szervezeti egységével,
21. gondoskodik a szakmai vezetői (osztályvezető, főosztályvezető) álláshelyek betöltésére javasolt személyekkel szembeni kifogásolás felterjesztéséről,
22. igazolja és nyilvántartja a kedvezményes utazásra jogosító utazási utalványokat,
23. részt vesz a közszolgálati személyügyi tárgyú európai uniós és hazai projektek szakmai megvalósításában,
24. gondoskodik a munkatársak humánpolitikai kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatásáról,
25. gondoskodik az esélyegyenlőségi terv kidolgozásáról és annak érvényesüléséről,
26. a hasonló feladatkörök ellátása során együttműködik az Intézményi Személyügyi és Kitüntetési Főosztállyal, valamint a Központi Felsővezetői és Létszámgazdálkodási Főosztállyal,
27. koordinálja és támogatja a jogviszonnyal kapcsolatos személyügyi iratok törvényben meghatározott elektronikus aláírással történő munkáltatói kiadmányozását, valamint a munkatárs írásbeli jognyilatkozatának elektronikus aláírással történő ellátását,
28. gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó, a Kit. 71. § (11) bekezdése szerinti okiratok elektronikus kézbesítéséről, az elektronikus kézbesítés akadályoztatása esetén záradékolással ellátott hiteles papíralapú kiadmányt készít,
29. ellátja a Kit. szerinti kormányzati igazgatási létszámgazdálkodással összefüggő adatszolgáltatásokat,
30. ellátja az Álláshely Nyilvántartó Rendszerrel (a továbbiakban: ÁNYR) kapcsolatos teendőket:
a) az álláshelyek igénylésével kapcsolatos feladatokat,
b) az ÁNYR naprakész kezelését, koordinálását, kapcsolatot tart a kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkárral,
c) az Intézményi Személyügyi és Kitüntetési Főosztállyal, valamint a Központi Felsővezetői és Létszámgazdálkodási Főosztállyal együttműködve eleget tesz a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségeknek,
31. ellátja a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer minisztériumon belüli szervezeti adminisztrációs feladatait,
32. ellátja a Miniszterelnökség által foglalkoztatott kamarai jogtanácsosokkal összefüggő személyügyi feladatokat,
33. kezeli a Szolgáltatási és Ellátási Alapadattárat a Miniszterelnökségen foglalkoztatott munkatársak, szakmai gyakornokok, valamint a közigazgatási ösztöndíjprogram résztvevői tekintetében.
9.4.2. A Humánpolitikai Főosztály személyzetpolitikai koordinációs és kodifikációs feladatkörében
1. támogatást nyújt a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár személyügyi igazgatási döntéseinek előkészítésében,
2. előkészíti a Miniszterelnökség humánpolitikai tárgyú belső szabályzatait,
3. véleményezi a közszolgálati személyügyi igazgatást érintő jogszabálytervezeteket, javaslatot tesz jogszabálytervezetek kidolgozására, jogszabályok módosítására,
4. felterjeszti jóváhagyásra az önálló szervezeti egységek vezetői által elkészített ügyrendeket.
9.5. Intézményi Személyügyi és Kitüntetési Főosztály
9.5.1. Az Intézményi Személyügyi és Kitüntetési Főosztály kodifikációs feladatai körében
1. közreműködik az állami kitüntetésekkel, a Kossuth- és Széchenyi-díjjal, valamint a Kormány és a miniszterelnök által adományozható elismerésekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében,
2. előkészíti a miniszter által adományozható elismerésekkel kapcsolatos jogszabályokat,
3. előkészíti az Állandó Képviselet diplomatái, szakdiplomatái, valamint az adminisztratív és technikai személyzet tagjainak jogállásáról, valamint jogviszonyuk egyéb kérdéseiről szóló miniszteri rendeleteket, továbbá közreműködik a külszolgálatot teljesítő állomány jogállását és jogviszonyát érintő jogszabályok előkészítésében, véleményezésében.
9.5.2. Az Intézményi Személyügyi és Kitüntetési Főosztály az Állandó Képviselet személyügyeivel összefüggő feladatai körében
1. ellátja az Állandó Képviseleten külszolgálatot teljesítő, illetve a felkészülő állományba helyezett
a) kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonyával és külszolgálatával összefüggő személyügyi műveleteket (kinevezés, kinevezés-módosítás, külszolgálati kirendelés, jogviszony-megszüntetés),
b) kormánytisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével és a vagyonnyilatkozatok őrzésével összefüggő feladatokat,
c) kormánytisztviselők és családtagjaik foglalkozás-egészségügyi vizsgálatának megszervezésével kapcsolatos feladatokat,
d) kormánytisztviselők és családtagjaik diplomata és szolgálati útlevéllel történő ellátásához kapcsolódó feladatokat,
2. gondoskodik az Állandó Képviselet állománytáblájának naprakész vezetéséről, valamint személyügyi tárgyú statisztikai adatszolgáltatást végez,
3. együttműködik a Humánpolitikai Főosztállyal a Miniszterelnökség személyi állományára vonatkozó statisztikák és adatszolgáltatások elkészítése érdekében,
4. nyilvántartja és kezeli az Állandó Képviselet állományának és a felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselők személyi anyagát,
5. ellátja az Állandó Képviselet álláshelyeivel kapcsolatos feladatokat, ennek keretében eljár az álláshelyek besorolása, az álláshelyek betöltésére vonatkozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzése vonatkozásában,
6. ellátja a külszolgálatra történő kihelyezéssel, berendeléssel, a diplomáciai rang adományozásával és a soros rangemeléssel kapcsolatos személyügyi feladatokat,
7. kapcsolatot tart a szaktárcákkal, közreműködik a szakdiplomata-jelöltek véleményeztetési eljárásában, közreműködik az Állandó Képviselet szakdiplomata-álláshelyeinek betöltésével összefüggésben a tárcaközi megállapodások előkészítésében,
8. kapcsolatot tart a nemzetbiztonsági ellenőrzés lebonyolítása és tanúsítvány kiállítása érdekében az érintett szakterületekkel,
9. végrehajtja az éves és a rendkívüli váltások előkészítését és lebonyolítását, összeállítja az Állandó Képviseletre kihelyezésre kerülő kormánytisztviselők szakmai és külügyi felkészítési tervét, valamint részt vesz a kormánytisztviselők európai uniós felkészítésének és vizsgáztatásának lebonyolításában,
10. ellátja az Állandó Képviseleten tartós külszolgálatot teljesítők teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat.
9.5.3. Az Intézményi Személyügyi és Kitüntetési Főosztály további személyügyi feladatai körében
1. ellátja a miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalok, költségvetési szervek vezetőinek, vezető-helyetteseinek és gazdasági vezetőinek kinevezésével, felmentésével és – jogszabály ilyen irányú rendelkezése esetén – jogviszonyának egyéb kérdéseivel kapcsolatos személyügyi műveleteket,
2. az érintett szakterületekkel együttműködésben előkészíti a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, valamint a miniszter (illetve a miniszter átruházott hatáskörében eljáró politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető) tulajdonosi, illetve alapítói joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok és alapítványok vezetői munkajogviszonyának létesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos szerződéseket,
3. ellátja a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatban meghatározottak szerint benyújtott továbbfoglalkoztatási kérelmek kormánydöntésre történő előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
4. ellátja a miniszter javaslatára – a politikai és szakmai felsővezetők, biztosok és miniszterelnöki megbízottak kivételével – kiállított szolgálati és diplomata-útlevelekkel kapcsolatos feladatokat, biztosítja az útlevelek rendeltetésszerű felhasználását, gondoskodik azok biztonságos őrzéséről és nyilvántartásáról,
5. külön megállapodás alapján ellátja a Miniszterelnökség új alapítású intézményeinél felmerülő személyügyi feladatokat,
6. személyügyi szakterület hiányában ellátja a miniszter irányítása alá tartozó 100 fő alatti létszámmal rendelkező központi hivatalok, költségvetési szervek állományában foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő személyügyi műveleteket,
7. humánpolitikai szempontból véleményezi a miniszter irányítása alá tartozó intézmények és társaságok működését szabályozó dokumentumokat, így különösen azok alapító okiratait, a szervezeti és működési szabályzatokat, a közszolgálati szabályzatokat, valamint egyéb intézményi dokumentumokat,
8. humánpolitikai kérdésekben szakmai támogatást nyújt a miniszter irányítása alá tartozó intézmények vezetői részére feladataik megfelelő ellátásához,
9. ellátja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben a miniszter irányítása alá tartozó intézmények, valamint a miniszter (illetve a miniszter átruházott hatáskörében eljáró politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető) tulajdonosi, illetve alapítói joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok és közalapítványok vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai, valamint a közszolgálati biztosok vagyonnyilatkozatainak őrzésével összefüggésben meghatározott feladatokat,
10. vezeti a jogszabályokban előírt, személyügyi kérdéseket érintő nyilvántartásokat,
11. együttműködik a Szervezetbiztonsági Főosztállyal az általa kezelt személyi körbe tartozók nemzetbiztonsági ellenőrzésével összefüggő intézkedések érdekében,
12. közreműködik a szakmai főosztály feladatkörét érintő képviselői kérdések, interpellációk, valamint a közérdekű adatszolgáltatások előkészítésében,
13. ellátja a miniszter irányítása alá tartozó kormányzati igazgatási szervek álláshelyeit érintő, miniszteri hatáskörbe tartozó döntések, kezdeményezések előkészítésével és koordinálásával kapcsolatos feladatokat.
9.5.4. Az Intézményi Személyügyi és Kitüntetési Főosztály kitüntetéssel kapcsolatos feladatkörében
1. gondoskodik az állami kitüntetések miniszterelnöki előterjesztésével kapcsolatos feladatok, valamint a Kormány és a miniszterelnök által adományozható elismerésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében
a) ellátja a Kitüntetési Bizottság, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság (a továbbiakban együtt: Bizottságok) titkársági feladatait,
b) gondoskodik a Bizottságok működési feltételeinek biztosításáról,
c) előkészíti és megszervezi a Bizottságok üléseit,
d) a Bizottságok ajánlása alapján előterjesztést készít az elismerések adományozásáról a Kormány, illetve a köztársasági elnök részére,
e) vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat az elismerések adományozásáról,
2. ellátja a miniszter által felterjesztett, illetve átadandó állami kitüntetésekkel kapcsolatos előkészítő feladatokat, ennek keretében
a) előkészíti és a miniszter részére felterjeszti az állami kitüntetések adományozását kezdeményező miniszteri javaslatokat,
b) közreműködik az állami kitüntetések miniszter által történő átadásának előkészítésében,
3. ellátja a miniszter adományozási jogkörébe tartozó elismerések adományozásával kapcsolatos előkészítő feladatokat, ennek keretében
a) összesíti és a miniszter részére felterjeszti az elismerések adományozására vonatkozó javaslatokat,
b) gondoskodik a díjtárgyak beszerzéséről és az oklevelek elkészítéséről,
c) közreműködik az elismerések átadásának előkészítésében,
d) gondoskodik az elismerések közzétételéről,
e) nyilvántartást vezet a miniszter által adományozott elismerésekről.
9.6. Jogi Szolgáltatási Főosztály
9.6.1. A Jogi Szolgáltatási Főosztály igazgatási feladatkörében
1. a szerződést kezdeményező és a szerződéskötéshez szükséges valamennyi irat szakmai terület által történt rendelkezésre bocsátása esetén véleményezi, előkészíti a Miniszterelnökség által kötendő szerződéseket – ideértve különösen a megbízási, vállalkozási, támogatási szerződéseket és más (pl. előirányzat-átcsoportosítást tartalmazó, szolgáltatási) megállapodásokat –, jogilag ellenjegyzi, illetve jogi ellenőrzést igazoló záradékkal látja el azokat, szerződéstervezeteket készít,
2. ellátja a Miniszterelnökség szerződéseinek nyilvántartásával összefüggő feladatokat a vonatkozó belső szabályzatban meghatározottak szerint,
3. előkészíti a Miniszterelnökség által nyújtott szociális juttatásra vonatkozó szerződéseket, ellátja a munkáltatói kölcsönnel, illetve egyéb szociális szerződéssel összefüggésben a Miniszterelnökséget megillető jogoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével, illetve a jelzálogtörlési engedélyek kiadásával kapcsolatos feladatokat,
4. felelős a Miniszterelnökség belső szabályozási feladatainak ellátásáért, ennek keretében jogi szempontból ellenőrzi, és – a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár útján – aláírásra felterjeszti a szervezeti egységek által készített belső szabályzatokat, továbbá elkészíti, illetve véleményezi a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,
5. felelős a Miniszterelnökség beszerzéseire és a szerződések megkötésére vonatkozó normatív utasítások elkészítéséért,
6. igény esetén jogi segítséget nyújt a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek részére,
7. az E-ING rendszerből tulajdoni lap- és térképmásolatot kérdezhet le a Miniszterelnökség belső szervezeti egységei részére, a szervezeti egységek megkeresése alapján,
8. ellátja a Miniszterelnökség vagyongazdálkodásához kapcsolódó egyes jogi feladatokat (különösen bérleti szerződések előkészítése, vagyonkezelői jog átruházása, vagyonkezelői szerződéshez kapcsolódó nyilatkozatok előkészítése),
9. jogi támogatást nyújt a miniszter irányítása alá tartozó, önálló gazdasági szervezettel még nem rendelkező költségvetési szervek részére,
10. gondoskodik – szükség esetén az állami közbeszerzési szaktanácsadó közreműködésével – a Miniszterelnökség közbeszerzési eljárásainak lefolytatásáról a vonatkozó belső szabályzatban vagy egyedi eljárásrendben meghatározottak szerint,
11. végzi a közbeszerzésekről szóló törvényben előírt rendszeres és eseti közzétételi, tájékoztató műveleteket, és eleget tesz az ott megjelölt dokumentálási kötelezettségnek,
12. ellátja azokat a jogalkotási feladatokat, amelyek elvégzésére a miniszter vagy a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár utasítást ad,
13. jogi véleményt ad a Miniszterelnökség működésével kapcsolatos vagy a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó kérdésekben, és ellátja mindazon jogi jellegű feladatokat, amelyek elvégzésére a miniszter vagy a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár utasítást ad,
14. véleményezi – a 4. függelékben foglalt „II. Gazdasági társaságok” megnevezésű táblázatban szereplő gazdasági társaságok kivételével – a Miniszterelnökség háttérintézményeinek létesítő okiratait, valamint felelős ezen létesítő okiratokkal kapcsolatos eljárási cselekmények elvégzéséért.
9.6.2. A Jogi Szolgáltatási Főosztály társaságfelügyeleti feladatkörében
a) a közigazgatási államtitkár hatáskörébe utalt gazdasági társaságok tekintetében
1. ellátja a gazdasági társaság fejlesztési projektjei kapcsán felmerülő feladatokat, különös tekintettel a feladatellátás támogatására és a gazdasági társaság beruházásokkal összefüggő tervezési és végrehajtási dokumentumaira,
2. véleményezi – a közigazgatási államtitkár egyedi döntése alapján előkészíti – a gazdasági társasággal és azok vagyonával kapcsolatos előterjesztéseket és javaslatokat,
b) szakmai javaslatot tesz a kiemelt beruházási ügyek forrásainak felhasználására,
c) felügyeli és ellenőrzi a feladatkörébe utalt gazdasági társaságok beruházási és felújítási feladatainak végrehajtását,
d) javaslatot tesz beruházások kiemeltté nyilvánítására,
e) részt vesz a gazdasági társaságok esetében, a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkező változások során a tulajdonosi részesedés átadás-átvételére irányuló megállapodások előkészítésében,
f) ellátja és koordinálja a 4. függelékben foglalt „II. Gazdasági társaságok” megnevezésű táblázatban szereplő gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi joggyakorlói körbe tartozó feladatokat a következők szerint:
1. előkészíti a közigazgatási államtitkár részére a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásához szükséges iratokat, határozatokat,
2. összehangolja a tulajdonosi joggyakorló portfólió-kezelési politikáját érintő döntések előkészítését, és koordinálja azok végrehajtását,
3. kapcsolatot tart, egyeztet a gazdasági társaságokkal, továbbá a gazdasági társaságok más jogi személyben fennálló tulajdonosi részesedését érintően a jogi személyekkel, szükség esetén konzultációkat szervez,
4. döntésre előkészíti a gazdasági társaságok létesítő okiratainak és a tulajdonosi joggyakorló hatáskörébe utalt szabályzatainak jóváhagyását, valamint állásfoglalásokat, iránymutatásokat fogalmazhat meg és koordinál a szabályzatok egységesítése érdekében,
5. ellátja, koordinálja, ellenőrzi és összesíti a gazdasági társaságokat érintő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését,
6. a 4. függelékben foglalt „II. Gazdasági társaságok” megnevezésű táblázatban szereplő gazdasági társaság tekintetében analitikus vagyonnyilvántartás vezetéséhez adatot szolgáltat a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére, az Országleltár adatszolgáltatás kapcsán folyamatosan kapcsolatot tart az ÁVNY – Állami Vagyonnyilvántartási Korlátolt Felelősségű Társasággal a vagyonnyilvántartási feladatok vonatkozásában,
7. véleményezi a gazdasági társaságokat érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,
8. előkészíti a gazdasági társaságok létrehozására, átalakítására, valamint megszüntetésére vonatkozó döntéseket,
9. előkészíti a gazdasági társaságok vezetői munkajogviszonyának létesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos döntéseket, dokumentumokat, és továbbítja azokat az Intézményi Személyügyi és Kitüntetési Főosztály számára a személyügyi okiratok előkészítése érdekében,
10. ellátja a gazdasági társaságok tőkeváltozásával, gazdálkodásával kapcsolatos intézkedések, döntések előkészítését,
11. a gazdasági társaságok vonatkozásában kimutatásokat és elemzéseket készít a vezetői döntések megalapozása érdekében, szükség esetén az érintett szervezeti egységek bevonásával,
12. véleményezi a gazdasági társaságok gazdálkodásával kapcsolatos előterjesztéseket,
13. társaságfelügyeleti-szakmai, pénzügyi és szabályszerűségi szempontból véleményezi a közigazgatási államtitkár társaságfelügyeleti-szakmai irányítása alá tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában a megkötendő szerződéseket, ideértve különösen a támogatási szerződéseket, támogatói okiratokat,
14. társaságfelügyeleti-szakmai, pénzügyi és szabályszerűségi szempontból véleményezi és koordinálja a gazdasági társaságoknak nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos, a kötelezettségvállalások kezdeményezéséhez szükséges dokumentációkat,
15. koordinálja a 4. függelékben foglalt „II. Gazdasági társaságok” megnevezésű táblázatban szereplő gazdasági társaság vonatkozásában felmerülő ellenőrzéseket, valamint szükség esetén intézkedik az adatok továbbításáról a hatáskörrel rendelkező szerv felé,
16. a gazdasági társaságok részére a Magyarország tárgyévet követő évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatban szereplő premisszák figyelembevételével tervezési irányelveket állít össze, a gazdasági társaságok tárgyévet követő üzleti terveinek összeállítását koordinálja, és a tulajdonosi joggyakorlónak jóváhagyásra felterjeszti,
17. a költségvetési tervezési munkákhoz kapcsolódóan előkészíti a közigazgatási államtitkár szakmai irányítása alatt álló gazdasági társaságok szakmai feladatellátásához nem kapcsolódó előirányzatokra vonatkozó keretszámok kialakítását, a normaszöveg-javaslatot, az összefoglaló számításokat, valamint a szöveges és számszaki indokolásokat,
18. ellátja a gazdasági társaságok tekintetében a vezetői ellenőrzéssel összefüggő feladatokat,
19. a Miniszterelnökség által elkészítendő éves beszámolók elkészítéséhez a nyilvántartott részesedések mérlegfordulónapra megállapított új értékét összegyűjti, és a tárgyévet követő június 20-ig írásos formában megküldi a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére,
20. tájékoztatja az Intézményi Személyügyi és Kitüntetési Főosztályt a gazdasági társaságok azon vezető állású munkavállalói, vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai körében tervezett személyi változásokról, amely személyi körben a közigazgatási államtitkár gyakorolja a kinevezési jogkört, a kinevezésüket, megválasztásukat megelőző nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése érdekében, valamint a kinevezésüket, megválasztásukat, visszahívásukat követően a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása érdekében,
21. a gazdasági társaságok kezdeményezése alapján, a 20. pont alá nem tartozó vezető állású munkavállalók körében tervezett személyi változások esetén tájékoztatja a Szervezetbiztonsági Főosztályt a kinevezésüket megelőző nemzetbiztonsági vagy egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségességéről,
22. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján egységes elveken nyugvó, naprakész adatbázisként szolgáló központi elektronikus adatszolgáltatási rendszer, Gazdasági Adattárház (a továbbiakban: GAT) Adatgyűjtő Portálján (Kontrolling Adatgyűjtő Portál) a gazdasági társaságok vonatkozásában mint „irányító szervezet” elvégzi a hatáskörébe tartozó feladatokat, kapcsolatot tart a GAT-rendszer munkacsoportjával, illetve legalább negyedévente ellenőrzi a feltöltött adatokat,
23. előkészíti a tulajdonosi joggyakorlás rendjéről szóló közigazgatási államtitkári utasítást,
24. részt vesz a közigazgatási államtitkár tulajdonosi joggyakorlásához kapcsolódó, munkáltatói jogkör gyakorlása során keletkező nyilvántartás adminisztrációjában,
25. az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kiadott eljárásrendnek megfelelően tesz eleget az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 19. § (3) bekezdése szerinti, az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól készítendő részbeszámoló összeállítási kötelezettségének évente, a részbeszámoló összeállítására meghatározott határidőre,
26. koordinálja és összesíti a 4. függelékben foglalt „II. Gazdasági társaságok” megnevezésű táblázatban szereplő gazdasági társaság tekintetében az adatszolgáltatásokat.
9.6.3. A Jogi Szolgáltatási Főosztály társaságfelügyeleti feladatkörében a közigazgatási államtitkár feladat- és hatáskörébe utalt tulajdonos ügyletként nyújtott támogatáskezelési feladatokkal összefüggésben a közigazgatási államtitkár szakmai irányítása mellett
a) ellátja a központi kezelésű előirányzatok kezelése körébe tartozó feladatokat,
b) kezdeményezi új előirányzat létrehozását,
c) kezdeményezi és előkészíti a feladatok végrehajtását szolgáló támogatási szerződések megkötését, és ellátja a kapcsolódó feladatokat,
d) előkészíti az érintett szervezeti egységekkel együttműködve az előirányzat-átcsoportosításokkal, pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kezdeményezéseket.
9.7. Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály
9.7.1. A Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály felelős a XI. Miniszterelnökség fejezet tekintetében a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért.
9.7.2. A Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály funkcionális feladatai körében
1. közreműködik az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó utasítás előkészítésében,
2. elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó számviteli szabályzatokat,
3. közreműködik a XI. Miniszterelnökség fejezet költségvetési gazdálkodását érintő kormány-előterjesztések előkészítésével és szakmai egyeztetésével kapcsolatos műveletek ellátásában,
4. véleményezi a Miniszterelnökség és háttérintézményei költségvetését érintő jogszabályok és kormányhatározatok, valamint a Miniszterelnökség költségvetését érintő egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső szabályzatok tervezeteit,
5. végzi a Miniszterelnökség irányítása alá tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok vonatkozásában a pénzügyi és számviteli feladatokat,
6. felelős az államháztartás működési rendjének változásából adódó gazdálkodási feladatok figyelemmel kíséréséért és gyakorlatban történő alkalmazásáért,
7. koordinálja a fejezet éves költségvetési és zárszámadási javaslatának elkészítésével kapcsolatos munkálatokat,
8. koordinálja a fejezet elemi költségvetésének és éves költségvetési beszámolójának elkészítésével kapcsolatos műveleteket,
9. ellátja a tervezési munka lebonyolításával kapcsolatos szervezési műveleteket, és elkészíti az intézkedés tervezetét az intézmények részére,
11. irányítja a XI. Miniszterelnökség fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek tervezési, gazdálkodási, elszámoltatási, adatszolgáltatási műveleteit, e feladatkörében intézkedhet, feladatokat határozhat meg a fejezethez tartozó költségvetési szervek felé,
12. a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetési gazdálkodása tekintetében szükség esetén részt vesz a fejezet költségvetését érintő előterjesztések előkészítésében,
13. felel a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek irányító szervi jogának átadás-átvételével kapcsolatos költségvetési feladatok ellátásáért,
14. a Miniszterelnökség irányítása alá tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok vonatkozásában a bevételek és kiadások várható alakulásáról – szükség szerint a szakmai területekkel egyeztetve – adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszeren keresztül,
15. a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja a XI. Miniszterelnökség fejezet felett az előirányzat-módosítási, előirányzat-átcsoportosítási jogköröket (így különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok megállapodás alapján más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezeti kezelésű előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítást; az intézményi és fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeivel összefüggő előirányzat-módosításokat és a felhasználásra történő engedélyezéseket),
16. költségvetési szempontból véleményezi a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szervek alapító okiratát, annak módosítását, megszüntetését, a miniszteri jóváhagyást követően a szükséges elektronikus eljárást a nyilvántartásban vétel érdekében lefolytatja,
17. ellátja a Miniszterelnökség fejezet és az irányítása alá tartozó intézmények tekintetében a számla-törzsadatokkal kapcsolatos bejelentési, módosítási, megszüntetési feladatokat a Magyar Államkincstár felé,
18. kezeli és karbantartja a törzsadattári nyilvántartást a fejezeti és központi kezelésű előirányzatokkal összefüggésben (címrendi besorolás, új cím esetén államháztartási egyedi azonosító kérése, számla-hozzárendelés),
19. a miniszter által átruházott hatáskörben jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését, a beszámolóját, a mérlegjelentését, valamint az Ávr. 172/A. §-a szerinti felhasználási tervét,
20. elkészíti a fejezet költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást,
21. tervezi a felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetését, elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését, a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben előírt kötelező zárlatokat, valamint az éves költségvetési beszámolót,
22. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok gazdálkodási, könyvvezetési kötelezettségeinek teljesítését és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási műveleteket,
23. ellátja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok vonatkozásában a jogszabályokban rögzített érvényesítői és utalványozói műveleteket,
24. elkészíti az előírt fejezeti szintű adatszolgáltatásokat, valamint közreműködik a főosztály feladatkörébe tartozó külső és belső ellenőrzést végző szervek által igényelt adatszolgáltatások összeállításában,
25. közreműködik a feladatkörével összefüggésben általa kezelt közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos műveletekben.
9.8. Pénzügyi és Számviteli Főosztály
9.8.1. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a XI. Miniszterelnökség fejezet 1. Miniszterelnökség igazgatása (a továbbiakban: igazgatás) címet érintő feladatai körében
1. elkészíti az igazgatás költségvetésének végrehajtását meghatározó gazdálkodási és számviteli szabályzatokat,
2. részt vesz az igazgatás gazdálkodását érintő kormány-előterjesztések előkészítésében és szakmai egyeztetésében,
3. részt vesz a Miniszterelnökség működését szabályozó, valamint a feladatkörét érintő egyéb belső normák előkészítésében,
4. véleményezi a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületeket érintő jogszabályok, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,
5. elkészíti az igazgatás éves és középtávú költségvetését, az elemi költségvetést, a havi intézményi költségvetési jelentéseket, az időközi mérlegjelentéseket, valamint az éves beszámolót,
6. működteti a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos belső kontroll rendszert,
7. ellátja a gazdálkodási, pénzkezelési, könyvvezetési kötelezettségeket és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat,
8. nyilvántartja a kiadási és bevételi előirányzatokat, azok módosításait, az előirányzatok évközi felhasználását, és saját hatáskörben előirányzat-módosításokat végez,
9. vezeti a XI. fejezeten belülről, illetve más fejezetektől átcsoportosított előirányzatok analitikus és főkönyvi nyilvántartását, elkészíti a felhasználásokkal összefüggő elszámolásokat,
10. felterjeszti aláírásra a hatásköri delegálásokat,
11. rögzíti a jogszabály által meghatározott jogosult személyek, valamint a delegált hatáskörrel felruházott személyek körét a hatásköri adatbázisban, és azokról naprakész nyilvántartást vezet,
12. gondoskodik az igazgatás előirányzatát érintő kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzéséről, az érvényesítésről és az utalványozásról,
13. közreműködik a kötelezettségvállalások előkészítésében,
14. nyilvántartja az igazgatás költségvetését érintő kötelezettségvállalásokat,
15. működteti a házi forint- és valutapénztárt, ellátja az értékcikktárolási feladatokat, a Magyar Államkincstáron keresztül bonyolítja a forint- és devizautalásokat,
16. ellátja a Miniszterelnökség bankkártyáinak ügyintézésével kapcsolatos feladatokat,
17. ellátja az árubeszerzésekkel és a szolgáltatás megrendelésekkel kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokat,
18. biztosítja a cafetéria- és egyéb juttatások, költségtérítések kifizetését, kiosztását a Miniszterelnökség munkatársai részére, és vezeti a kapcsolódó nyilvántartásokat,
19. nyilvántartja, elszámolja a reprezentációs kiadásokat, megállapítja és megfizeti az ezen kiadásokat terhelő adókat és járulékokat,
20. jóváhagyásra előkészíti a Miniszterelnökség utazási tervét,
21. ellátja a miniszterelnök, valamint delegációjának, a Miniszterelnökség vezetőinek és munkatársainak belföldi és külföldi kiküldetésével kapcsolatos utazásszervezési, pénzügyi és elszámolási feladatokat, vezeti a kapcsolódó nyilvántartásokat,
22. ellátja az egyéb jogviszonyban állók és a külön engedély alapján utazó személyek utazásaival kapcsolatos szervezési, pénzügyi és elszámolási feladatokat, vezeti a kapcsolódó nyilvántartásokat,
23. koordinálja, továbbá elszámolja az Európai Unió Tanácsa felé a tanácsi ülések és tolmácsolás fedezetére biztosított összeg felhasználását, a minisztériumok, hatóságok, intézmények részére tájékoztatást nyújt, elszámolja és megtéríti jogosultságuk függvényében az utazások költségét a vonatkozó Európai Uniós Tanácsi szabályzók szerint, az EU Koordinációs és Intézményi Főosztállyal együttműködve,
24. ellátja a Magyar Államkincstárral együttműködve a központosított illetményszámfejtési, a társadalombiztosítási kifizetőhelyre háruló számfejtési, nyilvántartási és adatszolgáltatási, továbbá a személyi jövedelemadó előleggel, a társadalombiztosítási járulékokkal és a munkaadót terhelő járulékokkal kapcsolatos adóbevallási, valamint az ehhez kapcsolódó kifizetési feladatokat,
25. ellátja a nem rendszeres és külső személyi juttatásokkal kapcsolatos számfejtési, nyilvántartási, kifizetési feladatokat,
26. megállapítja, bevallja és megfizeti az általános forgalmi adót és a rehabilitációs hozzájárulást,
27. kezeli a szociális juttatások keretében nyújtott visszatérítendő és vissza nem térítendő munkáltatói támogatásokat (kölcsönöket),
28. biztosítja a működéshez szükséges likviditást, elkészíti az ehhez kapcsolódó kincstári adatszolgáltatást,
29. vezeti az immateriális javakról, tárgyi eszközökről, készletekről az analitikus nyilvántartást, és elvégzi azok leltározását,
30. ellátja a kontrolling feladatokat,
31. kontrollálja a Humánpolitikai Főosztály által vezetett állománytáblát, és részt vesz a személyi juttatásokra vonatkozó döntések előkészítésében,
32. adatot szolgáltat a pénzügyi döntések meghozatalához,
33. közreműködik a statisztikai, a vagyonkataszteri és egyéb, az állami vagyonnal kapcsolatos jelentések összeállításában,
34. együttműködik az üzemeltetési és ellátási feladatok költségvetési és pénzügyi kérdéseiben a Szervezetellátási és Logisztikai Főosztállyal, a KEF-fel, valamint a NISZ Zrt.-vel,
35. közreműködik a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos adatszolgáltatás összeállításában,
36. kiadja a számfejtésből adódó követelésekkel kapcsolatos fizetési felszólításokat,
37. kiadja a munkáltató nevében a munkatársak által kért jövedelemigazolásokat, a Magyar Államkincstár központosított illetményszámfejtő rendszerében készített összesített jövedelem és levont járulékokat tartalmazó igazolást, valamint a jogviszonyok megszűnésekor készített dokumentumokat.
9.8.2. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladatai körében
1. elkészíti a számviteli szabályzatokat,
2. ellátja a pénzügyi számviteli feladatokat,
3. elkészíti az időközi mérlegjelentéseket és az éves költségvetési beszámolót.
9.8.3. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladatai körében
1. elkészíti a számviteli szabályzatokat,
2. ellátja a pénzügyi számviteli feladatokat,
3. elkészíti az időközi mérlegjelentéseket és az éves költségvetési beszámolót.
9.9. A Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály
9.9.1. A Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály
1. ellátja a kapcsolattartói feladatokat a KEF-fel a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet alapján kötött szolgáltatási megállapodásnak megfelelően, valamint a NISZ Zrt.-vel a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 341/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján megkötött szolgáltatási megállapodásban leírtaknak megfelelően,
2. együttműködve a Humánpolitikai Főosztállyal közreműködik a Szolgáltatási és Ellátási Alapadattár adatainak karbantartásában,
3. a Miniszterelnökségen felmerülő, a KEF ellátási területét érintő igényléseket a KELL rendszerben, illetve a NISZ Zrt. ellátási területét érintő igényléseket a Szolgáltatási Portálon ellenőrzi, az igénylés szabályossága, indokoltsága alapján elutasítja vagy jóváhagyja azokat,
4. felelős a Miniszterelnökség ellátással, szolgáltatással kapcsolatos igényeinek nyomon követéséért, azok teljesülésének ellenőrzéséért,
5. képviseli a Miniszterelnökség álláspontját az informatikai és telekommunikációs, valamint az egyéb ellátási feladatokkal kapcsolatos bizottságokban, értekezleteken,
6. végzi a norma feletti és az emelt szintű informatikai és telekommunikációs igényekkel kapcsolatos egyeztetéseket, a direkt finanszírozás keretében történő beszerzések egyeztetését, engedélyeztetését, kezdeményezi a megrendelések elkészítését,
7. együttműködve a Pénzügyi és Számviteli Főosztállyal a NISZ Zrt. szolgáltatásait ellenőrzi és igazolja a teljesítéskimutatásokat,
8. végzi a Miniszterelnökség elhelyezésével kapcsolatos tervezést, előkészítést, az ehhez kapcsolódó költöztetéseket nyomon követi, azok végrehajtását ellenőrzi,
9. koordinálja a Miniszterelnökség szervezeti egységei részére a munkavégzéshez szükséges eszköz-, készlet- és szolgáltatási igényeket,
10. indokolt esetben támogatja, illetve végzi a Miniszterelnökségen felmerülő szolgáltatók által nem vagy nem megfelelő időben elvégzett logisztikai feladatokat,
11. felelős a hatáskörébe tartozó erőforrások szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáért és működtetéséért,
12. támogatja a tárgyi eszközök mozgásának dokumentálását, nyomon követését és az éves leltározását,
13. ellátja a KEF feladatait meghaladó, a Miniszterelnökségre háruló tűzvédelmi megbízotti feladatokat, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján,
10. AZ IGAZGATÁSI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
10.1. Igazgatási Helyettes Államtitkári Titkárság
10.1.1. Az Igazgatási Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
10.2. Igazgatási Főosztály
10.2.1. Az Igazgatási Főosztály ellátja a közigazgatási államtitkár és az igazgatási helyettes államtitkár által meghatározott kiemelt igazgatási feladatokat, melynek keretében konkrét ügyekhez, ügytípusokhoz kapcsolódóan
a) elemzéseket végez,
b) megoldási javaslatokat készít, és gondoskodik azok megvalósításáról,
c) közreműködik a több szervet, szervezeti egységet érintő, komplex ügyek megoldásában, illetve kormányzati feladatok elvégzésében,
d) gondoskodik a legjobb gyakorlatok kialakításáról, kifejlesztéséről és gyakorlatba való átültetéséről,
e) szervezetfejlesztési projekteket dolgoz ki és valósít meg,
f) feladatellátásához kapcsolódóan gondoskodik a szakmailag érintett kormányzati szervek, szervezeti egységek megoldási folyamatba való bevonásáról és azok tevékenységének összehangolásáról, a szükséges egyeztetések lefolytatásáról.
10.3. Iratkezelési Főosztály
10.3.1. Az Iratkezelési Főosztály funkcionális feladatai körében
1. kezeli a Miniszterelnökség bejövő és kimenő postáját, elvégzi a küldemények érkeztetését és digitalizálását,
2. a Miniszterelnökség központi e-mail-címére érkezett küldeményeket fogadja, ellenőrzi, szignálásra továbbítja,
3. működteti a Miniszterelnökség elektronikus iktatórendszereit,
4. ellátja a Miniszterelnökség hivatali kapu hozzáférésével és egyéb, a Miniszterelnökség feladatellátáshoz kapcsolódó elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal összefüggő feladatokat,
5. működteti az irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a Miniszterelnökség Központi Irattárát, ennek keretében gyűjti a szervezeti egységek lezárt, további megőrzést igénylő iratait, nyilvántartja és rendezi azokat,
6. végzi a Miniszterelnökség öt évnél hosszabb megőrzést igénylő nyílt iratok előkészítését és átadását a jogszabályban kijelölt központi szolgáltató részére,
8. ellenőrzi a szervezeti egységek iratkezelési tevékenységét, megállapításokat tesz, javaslatokat fogalmaz meg, konzultációkat szervez és tart, segítséget nyújt,
9. ellátja a Miniszterelnökség minősített adatkezelését,
10. működteti a Miniszterelnökség Nyilvántartóját és Kezelőpontjait,
11. működteti a TÜK irattárat, ahol előkészíti és koordinálja az ott őrzött minősített adatok minősítésének felülvizsgálatát, illetve dokumentálja a felülvizsgálati döntéseket,
12. a Szervezetbiztonsági Főosztállyal közösen ellenőrzi a minősített iratok kezelését a szervezeti egységeknél, megállapításokat tesz, javaslatokat fogalmaz meg, konzultációkat szervez és tart, segítséget nyújt,
13. ellátja a Miniszterelnökségen belül a minősített adatkezelés adminisztratív területének felügyeletét,
14. végzi a Miniszterelnökségen belül a bélyegzők központi nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, vezeti a Főnyilvántartó könyvet, ellátja a szervezeti egységeket ügykezelési segédletekkel,
15. gondoskodik a Miniszterelnökségen használt elektronikus aláírási, nem aláírás célú hitelesítő tanúsítványok és egyéb bélyegzők használati rendjének kialakításáról, nyilvántartásáról, valamint közreműködik ezen eszközök beszerzésében,
16. a Szervezetbiztonsági Főosztállyal közösen ellátja a NAIH eljárásával kapcsolatos feladatokat, amennyiben az eljárás minősített adatot érint,
17. ellátja a főosztály titkársági, iktatási, postázási és szervezési feladatait,
18. közreműködik a főosztály feladatkörét érintő, az ellenőrző szervezetek jelentéseiben megfogalmazott megállapításokkal, intézkedési javaslatok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában.
10.3.2. Az Iratkezelési Főosztály kodifikációs feladatai körében
1. elkészíti a nyílt iratkezeléssel kapcsolatos szabályzatokat, különös tekintettel az Iratkezelési Szabályzatra, a Bélyegzőhasználati Szabályzatra és a Másolatkészítési Szabályzatra,
2. a Szervezetbiztonsági Főosztállyal közösen elkészíti a Miniszterelnökség Biztonsági Szabályzatát.
10.3.3. Az Iratkezelési Főosztály végzi
1. a kormányülésekhez, a kabinetülésekhez, a Közigazgatási Államtitkári Értekezletekhez és a Parlamenti Államtitkári Értekezletekhez kapcsolódó minősített és nyílt előterjesztések, jelentések, összefoglalók, emlékeztetők és tájékoztatók teljes körű adminisztrációját (különösen az átvétel, nyilvántartás, sokszorosítás, továbbítás, többes példányok kezelése és a selejtezés feladatait),
2. a Kormány döntéseiről készült minősített és belső határozatok teljes körű adminisztrációját (különösen az átvétel, nyilvántartás, sokszorosítás, továbbítás, selejtezés feladatait).
10.3.4. Az Iratkezelési Főosztály a VIH működését érintő nyílt adatkezeléssel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a minisztérium és a VIH munkamegosztási megállapodásában foglaltak szerint látja el.
10.4. Szervezetbiztonsági Főosztály
10.4.1. A Szervezetbiztonsági Főosztály vezetője a miniszter megbízásával rendelkezve ellátja a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott biztonsági vezetői feladatokat, ennek keretében utasítási joggal gyakorolja a minősített adatot kezelő szerv vezetőjének átruházott hatáskörében eljárva a minősített adat védelmére vonatkozó jogosítványait.
10.4.2. A Szervezetbiztonsági Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) előkészíti a Szervezetbiztonsági Főosztály feladat- és hatásköréhez kapcsolódó jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket és szabályzatokat, így különösen:
1. az ágazati honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi feladatokról szóló miniszteri rendeletet,
2. a Miniszterelnökség Honvédelmi Intézkedési Tervét, valamint Veszélyelhárítási Tervét,
3. a kormányügyeleti rendszer működésével kapcsolatos minisztériumi egységes riasztási, berendelési és készenlétbe helyezési tervet szabályozó miniszteri utasítást,
4. a Miniszterelnökség Védelmi és Biztonsági Alaptervét, valamint Védelmi és Biztonsági Intézkedési Tervét,
5. a miniszter feladat- és hatáskörét érintően az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletet,
6. az Informatikai Biztonsági Szabályzatot,
7. a Miniszterelnökség működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra, integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos eljárásrendet,
8. a Miniszterelnökség belső visszaélés-bejelentési rendszerének szabályzatát,
9. a Miniszterelnökség minősített adat védelmének követelményeit meghatározó Biztonsági Szabályzatát az Iratkezelési Főosztállyal közösen, valamint
10. a Miniszterelnökség házirendjét,
b) közreműködik a rendészeti tárgyú, valamint az információ- és informatikai biztonságot, a védelmi és biztonsági tevékenységeket, továbbá az integritást és korrupciómegelőzést érintő jogszabálytervezetek előkészítésében, előterjesztések véleményezésében,
c) véleményezi a Miniszterelnökség biztonsági helyzetét érintő előterjesztéseket, szabályozási és fejlesztési javaslatokat, koordinálja azok végrehajtását, részt vesz az ilyen tárgyú fejlesztési programok megvalósításának ellenőrzésében.
10.4.3. A Szervezetbiztonsági Főosztály információ- és informatikai biztonsági, védelmi és biztonsági tervezési és koordinációs, személyi biztonsági, valamint szervezetfejlesztési és integritás tanácsadói feladatai körében
1. ellátja az elektronikus információs rendszerek biztonságáért felelős vezető feladatkörébe tartozó, jogszabályban meghatározott tevékenységeket,
2. feladat- és hatáskörével összefüggésben közvetlenül jár el, és képviseli a Miniszterelnökség érdekeit, a Miniszterelnökség informatikai ellátását végző, valamint szerződéses partnerei, különösen a NISZ Zrt. tekintetében, nem kizárólag biztonsági esemény, aktív, valamint bevezetés előtti, tesztidőszak alatti szolgáltatások esetében, részt vesz az informatikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott kötelezően, évente elvégzendő képzésen,
3. ellátja a Miniszterelnökség által üzemeltetett, illetve a Miniszterelnökség adatait feldolgozó elektronikus információs rendszerek információ-, továbbá informatikai biztonságával összefüggő felügyeleti tevékenységet, ellenőrzi az információ-, valamint az informatikai biztonsági előírások betartását,
4. képviseli a Miniszterelnökség álláspontját és érdekeit a feladat- és hatáskörét érintő eseti vagy folyamatos bizottságokban, értekezleteken, megbeszéléseken,
5. feladat- és hatáskörével összefüggésben együttműködik és kapcsolatot tart a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal és szervekkel (különösen a nyomozó hatóságokkal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal, az Alkotmányvédelmi Hivatallal, valamint a NISZ Zrt.-vel),
6. kizárólagos hatáskörben szervezi, tervezi, irányítja és végrehajtja a hatályos jogszabályi és belső szabályozási keretrendszerben rögzítettek szerint a felhasználók tevékenységének információ- és informatikai biztonsági szempontú ellenőrzéseit, a belső szabályzatok végrehajtását és az elektronikus információs rendszerek sérülékenységvizsgálatát, amelynek során jogosult megismerni, kezelni, elemezni és értékelni az ellenőrzéssel, vizsgálattal összefüggő bármely tényt, adatot, információt,
7. gondoskodik a Miniszterelnökség munkatársainak információ- és informatikai biztonsági, valamint integritás tudatossági képzéséről,
8. feladat- és hatáskörével összefüggésben véleményezi a Miniszterelnökség szerződéseit, valamint érvényre juttatja az ezekhez köthető biztonsági szempontokat,
9. ellátja az integritás tanácsadói feladatokat,
10. közreműködik az integritás irányítási rendszer és integrált kockázatkezelési rendszer kialakítására, bevezetésére, működtetésére, fejlesztésére irányuló műveletek meghatározásában,
11. ellátja a Miniszterelnökség különleges jogrenddel összefüggő védelmi és biztonsági tervezési feladatait,
12. javaslatot tesz a Miniszterelnökség védelmi és biztonsági, valamint honvédelmi feladatokra való felkészülése és a feladatok végrehajtása költségeinek elkülönített ágazati tervezésére,
13. véleményezi és összehangolja a miniszter irányítása, alapítói vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó intézmények védelmi és biztonsági célú tervezéssel kapcsolatos dokumentumait,
14. meghatározza az ágazat hatáskörébe tartozó védelmi és biztonsági feladatok szakmai követelményeit, és koordinálja a védelmi feladatok végrehajtásában közreműködő ágazati szervek felkészítését,
15. vizsgálja a Befogadó Nemzeti Támogatás feladatkörét illetően az esetlegesen felmerülő igények kielégítését biztosító kapacitások és készletek rendelkezésre állását,
16. ellátja a hazai és nemzetközi veszélyhelyzeti válságkezelési gyakorlatokon történő részvétellel összefüggő minisztériumi feladatokat,
17. közreműködik a NATO Válságreagálási Rendszerével, valamint a Nemzeti Intézkedési Rendszer alkalmazásával kapcsolatos feladatok ellátásában,
18. ellátja a NATO Biztonsági Beruházási Bizottsági tagsággal kapcsolatos NATO beszállítói címre jelentkező pályázatok elbírálásával összefüggő feladatokat,
19. kapcsolatot tart a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével, a minisztériumokkal, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában érintett egyéb szervekkel,
20. a Miniszterelnökség kapcsolattartó pontjaként működteti a honvédelmi, katasztrófavédelmi és objektumvédelmi feladatokat ellátó biztonsági ügyeletét,
21. gondoskodik a kormányügyeleti rendszerben ügyeletesi feladatokat ellátó felsővezető szakmai támogatásáról,
22. ellátja a miniszterelnök kezdeményezési jogkörébe tartozó, a miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, az autonóm államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, a központi hivatal, a kormányzati főhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezési jogkörét érintő műveleteket, feladatokat,
23. ellátja a Miniszterelnökség felső vezetője, személyi állománya, háttérintézményei nemzetbiztonsági ellenőrzésre és egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezettjei ellenőrzése kezdeményezésével összefüggő koordinációs, előkészítő, tájékoztatási és ügyviteli feladatokat,
24. ellátja a nemzeti adatvagyon hasznosítás egyes intézményi szereplőinek feladatairól és hatásköreiről, valamint a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló 249/2024. (VIII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott szervezeti adatfelelős feladatait,
25. feladat- és hatáskörével összefüggésben kapcsolatot tart a Humánpolitikai Főosztállyal, az Intézményi Személyügyi és Kitüntetési Főosztállyal, valamint a Központi Felsővezetői és Létszámgazdálkodási Főosztállyal.
10.4.4. A Szervezetbiztonsági Főosztály minősített adatvédelmi, valamint egyéb biztonsági feladatai körében
1. gondoskodik a Miniszterelnökség minősített adatvédelmével kapcsolatos személyi, fizikai és elektronikus biztonsági feladatai, valamint rejtjeltevékenysége ellátásáról, kidolgozza az ehhez szükséges követelményrendszereket és biztonsági szabályzókat,
2. gondoskodik a Miniszterelnökség Nemzeti, EU-NATO Nyilvántartója minősített adatkezeléssel összefüggő feladatainak szakmai felügyeletéről,
3. gondoskodik a Miniszterelnökség minősített adatai elektronikus kezelésére alkalmas rendszereinek beszerzéséről, telepítéséről és működtetéséről,
4. gondoskodik a Miniszterelnökségen meghatározott személyi biztonsági követelmények betartásáról (nemzeti személyi biztonsági tanúsítványok, titoktartási nyilatkozatok kiállítása, NATO, EU személyi biztonsági tanúsítványok beszerzése és ezek nyilvántartása, kezelése és tárolása),
5. az Iratkezelési Főosztállyal közösen ellenőrzi a minősített iratok kezelését a szervezeti egységeknél,
6. gondoskodik a vezetők és az általuk kijelölt további minősített adat felhasználók minősített adatvédelem és -kezelés alapvető szabályaival kapcsolatos képzéséről,
7. véleményezi a Miniszterelnökség minősített adatot érintő szerződéseit,
8. kiadja a jogszabályban meghatározott politikai, szakmai felsővezetői igazolványokat, ezzel összefüggésben biztosítja a biztonsági okmányok védelmével kapcsolatos követelmények teljesítését, valamint ellátja az igazolványokhoz tartozó parlamenti belépési engedélyek igénylésével kapcsolatos adminisztratív és koordinációs feladatokat az Országgyűlés Hivatala felé,
9. gondoskodik a Miniszterelnökség parlamenti belépési igényei teljesítésével kapcsolatos adminisztratív eljárások lefolytatásáról, ellátja a kapcsolódó nyilvántartási feladatokat,
10. gondoskodik a Miniszterelnökség épületeibe belépésre jogosító igazolványok kiadásáról, a belépési jogosultságok kezeléséről,
11. gondoskodik a Szociális és Családügyi Minisztérium székhelyére történő belépési jogosultságok kezeléséről, ellátja a kapcsolódó nyilvántartási rendszerek alkalmazásgazdai feladatait,
12. együttműködik a Miniszterelnökség épületegyüttesének az őrzését-védelmét, valamint a személyvédelmet ellátó Készenléti Rendőrség szervezeteivel,
13. felügyeli és koordinálja a Miniszterelnökség épületei objektumvédelmi tevékenységét, meghatározza az objektumvédelmi követelményeket, információvédelmi intézkedési javaslatokat tesz, terveket készít a felmerülő biztonsági kockázatok kezelésére, együttműködik az érintett szolgálatokkal, közreműködik az objektumvédelmi fejlesztések végrehajtásában,
14. együttműködik a Miniszterelnökség telephelyeinek őrzés-védelmét biztosító biztonsági szolgálatokkal, a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. kijelölt munkatársaival, valamint a bérelt ingatlanok üzemeltetését végző gazdasági társaságok ellátó szervezeteivel,
15. együttműködik az Iratkezelési Főosztállyal közösen a NAIH eljárásával kapcsolatos feladatok ellátásában, amennyiben az eljárás minősített adatot érint.
10.4.5. A Szervezetbiztonsági Főosztály az Állandó Képviselettel kapcsolatos feladatai körében ellátja
1. a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos előkészítő és ügyviteli feladatokat,
2. az Állandó Képviselet feladatkörével kapcsolatban meghatározott személyi biztonsági követelmények tekintetében a NATO, illetve EU személyi biztonsági tanúsítványok beszerzésével kapcsolatos előkészítő feladatokat,
3. az Állandó Képviselet felé a honvédelmi tervezési feladatkörrel összefüggő kapcsolattartási feladatokat.
11. A JOGALKOTÁS KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓJÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
11.1. Jogalkotás Kormányzati Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
11.1.1. A Jogalkotás Kormányzati Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár tevékenységét, ennek keretében ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
11.2. Kormányzati Humán és Közigazgatási Jogalkotási Főosztály
11.2.1. A Kormányzati Humán és Közigazgatási Jogalkotási Főosztály
a) az aktív Magyarországért, a sportpolitikáért, a sportlétesítmény-fejlesztésért és -gazdálkodásért, a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért való felelősség kivételével a belügyminiszter,
b) az egészségügyi miniszter,
c) a honvédelmi miniszter,
d) az igazságügyi miniszter,
e) az állami beruházásokért, az építésgazdaságért, a közlekedésért, a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért, valamint az útdíjfizetési szolgáltatásért való felelősség kivételével a közlekedési és beruházási miniszter,
f) a külpolitikáért való felelősség kivételével a külügyminiszter,
g) a felnőttképzésért, a felsőoktatásért, valamint a szakképzésért való felelősség kivételével az oktatási és gyermekügyi miniszter,
h) a nyugdíjpolitikáért való felelősség tekintetében a pénzügyminiszter,
i) a szociális és családügyi miniszter,
j) a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter,
k) az európai uniós források felhasználásáért, a területfejlesztésért, a Magyar Falu Program működtetéséért, valamint a vidékfejlesztésért való felelősség kivételével a vidék- és településfejlesztési miniszter
által előkészített előterjesztésekkel és jelentésekkel összefüggésben
1. kodifikációs feladatai körében
a) előkészíti aláírásra a Kormány és a kabinetek döntéseit,
b) előkészíti a miniszterelnök rendeleteit, határozatait, utasításait,
c) szükség szerint közreműködik a Miniszterelnökség kodifikációs feladatainak ellátásában;
2. koordinációs feladatai körében
a) összeállítja és képviseli a kormányzati döntés-előkészítési tervezetekkel kapcsolatos, egyeztetett álláspontot tartalmazó miniszterelnökségi véleményt,
b) ellátja az előterjesztések, jelentések és miniszterirendelet-tervezetek előzetes szakmai egyeztetését, és javaslatot tesz azok közigazgatási egyeztetésre bocsáthatósága tárgyában,
c) az előzetes szakmai egyeztetés és a közigazgatási egyeztetés során gondoskodik a jogi, összkormányzati és a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljeskörűen biztosíthatóak-e,
d) alkotmányossági, jogi, összkormányzati és a Kormány ügyrendjének való megfelelőségi szempontok alapján ellenőrzi a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, a Parlamenti Államtitkári Értekezlet, a kabinetek és a Kormány ülése napirendjére javasolt, illetve a napirenden szereplő előterjesztéseket,
e) a Kormány, a Parlamenti Államtitkári Értekezlet és a kabinetek döntéseinek írásba foglalásával összefüggésben egyezteti az érintett szervekkel azokat,
f) ellenőrzi az országgyűlési benyújtásra megküldött törvényjavaslatokat, országgyűlési határozati javaslatokat és beszámolókat abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a Kormány döntéseinek,
g) a közigazgatási államtitkár, valamint a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár részére szakmai javaslatokat tesz, illetve kezdeményezi a szükséges egyeztetéseket,
h) közreműködik a gazdaság, a társadalom, illetve a környezet fejlődésére jelentős hatást gyakorló, tárcaközi együttműködést igénylő kormányzati programok és fejlesztési célkitűzések előkészítésének, megvalósításának és értékelésének összehangolásában,
i) ellátja a főosztály titkársági, iktatási, postázási és szervezési feladatait;
3. ellátja a közigazgatási államtitkár, valamint a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár által meghatározott egyéb feladatokat.
11.2.2. A Kormányzati Humán és Közigazgatási Jogalkotási Főosztály előkészíti miniszterelnöki jóváhagyásra a minisztériumok szervezeti és működési szabályzatairól rendelkező közjogi szervezetszabályozó eszközöket.
11.2.3. A Kormányzati Humán és Közigazgatási Jogalkotási Főosztály ellátja a Védelmi Kabinet ülései napirendjén szereplő előterjesztések és mentesítési kérelmek szakmai véleményezését, valamint előkészíti a 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó mentesítési kérelem felterjesztését.
11.3. Kormányzati Gazdasági és Nemzetközi Jogalkotási Főosztály
11.3.1. A Kormányzati Gazdasági és Nemzetközi Jogalkotási Főosztály
a) az európai uniós ügyek koordinációjáért, valamint az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért való felelősség tekintetében a miniszter,
b) az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter,
c) az élő környezetért felelős miniszter,
d) a postaügyért, a turizmusért, valamint a vendéglátásért való felelősség kivételével a gazdasági és energetikai miniszter,
e) az építésgazdaságért, a közlekedésért, valamint az útdíjfizetési szolgáltatásért való felelősség tekintetében a közlekedési és beruházási miniszter,
f) a külpolitikáért való felelősség tekintetében a külügyminiszter,
g) a felsőoktatásért való felelősség tekintetében az oktatási és gyermekügyi miniszter,
h) a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelősség tekintetében a pénzügyminiszter,
i) a kormányzati tudománypolitikáért, a tudománypolitika koordinációjáért, valamint az űriparfejlesztésért és űrtechnológiákért való felelősség tekintetében a tudományos és technológiai miniszter,
j) az európai uniós források felhasználásáért, a területfejlesztésért, valamint a vidékfejlesztésért való felelősség tekintetében a vidék- és településfejlesztési miniszter
által előkészített előterjesztésekkel és jelentésekkel összefüggésben
1. kodifikációs feladatai körében
a) előkészíti aláírásra a Kormány és a kabinetek döntéseit,
b) előkészíti a miniszterelnök rendeleteit, határozatait, utasításait,
c) szükség szerint közreműködik a Miniszterelnökség kodifikációs feladatainak ellátásában;
2. koordinációs feladatai körében
a) összeállítja és képviseli a kormányzati döntés-előkészítési tervezetekkel kapcsolatos, egyeztetett álláspontot tartalmazó miniszterelnökségi véleményt,
b) ellátja az előterjesztések, jelentések és miniszterirendelet-tervezetek előzetes szakmai egyeztetését, és javaslatot tesz azok közigazgatási egyeztetésre bocsáthatósága tárgyában,
c) az előzetes szakmai egyeztetés és a közigazgatási egyeztetés során gondoskodik a jogi, összkormányzati és a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljeskörűen biztosíthatóak-e,
d) alkotmányossági, jogi, összkormányzati és a Kormány ügyrendjének való megfelelőségi szempontok alapján ellenőrzi a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, a Parlamenti Államtitkári Értekezlet, a kabinetek és a Kormány ülése napirendjére javasolt, illetve a napirenden szereplő előterjesztéseket,
e) a Kormány, a Parlamenti Államtitkári Értekezlet és a kabinetek döntéseinek írásba foglalásával összefüggésben egyezteti az érintett szervekkel azokat,
f) ellenőrzi az országgyűlési benyújtásra megküldött törvényjavaslatokat, országgyűlési határozati javaslatokat és beszámolókat abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a Kormány döntéseinek,
g) a közigazgatási államtitkár, valamint a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár részére szakmai javaslatokat tesz, illetve kezdeményezi a szükséges egyeztetéseket,
h) közreműködik a gazdaság, a társadalom, illetve a környezet fejlődésére jelentős hatást gyakorló, tárcaközi együttműködést igénylő kormányzati programok és fejlesztési célkitűzések előkészítésének, megvalósításának és értékelésének összehangolásában,
i) ellátja a főosztály titkársági, iktatási, postázási és szervezési feladatait;
3. ellátja a közigazgatási államtitkár, valamint a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár által meghatározott egyéb feladatokat.
11.3.2. A Kormányzati Gazdasági és Nemzetközi Jogalkotási Főosztály ellátja a minőségi jogalkotással, jobb, intelligens szabályozással (better regulation) kapcsolatos munkacsoporti és tagállami álláspont előkészítési és képviseleti feladatokat.
11.4. Kormányzati Államháztartási és Beruházási Jogalkotási Főosztály
11.4.1. A Kormányzati Államháztartási és Beruházási Jogalkotási Főosztály
a) az aktív Magyarországért, a sportpolitikáért, a sportlétesítmény-fejlesztésért és -gazdálkodásért, a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért való felelősség tekintetében a belügyminiszter,
b) a postaügyért, a turizmusért, valamint a vendéglátásért való felelősség tekintetében a gazdasági és energetikai miniszter,
c) az állami beruházásokért, valamint a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért való felelősség tekintetében a közlekedési és beruházási miniszter,
d) a felnőttképzésért, valamint a szakképzésért való felelősség tekintetében az oktatási és gyermekügyi miniszter,
e) a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, a nyugdíjpolitikáért, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelősség kivételével a pénzügyminiszter,
f) a kormányzati tudománypolitikáért, a tudománypolitika koordinációjáért, valamint az űriparfejlesztésért és űrtechnológiákért való felelősség kivételével a tudományos és technológiai miniszter,
g) a Magyar Falu Program működtetéséért való felelősség tekintetében a vidék- és településfejlesztésért felelős miniszter
által előkészített előterjesztésekkel és jelentésekkel összefüggésben
1. kodifikációs feladatai körében
a) előkészíti aláírásra a Kormány és a kabinetek döntéseit,
b) előkészíti a miniszterelnök rendeleteit, határozatait, utasításait,
c) szükség szerint közreműködik a Miniszterelnökség kodifikációs feladatainak ellátásában;
2. koordinációs feladatai körében
a) összeállítja és képviseli a kormányzati döntés-előkészítési tervezetekkel kapcsolatos, egyeztetett álláspontot tartalmazó miniszterelnökségi véleményt,
b) ellátja az előterjesztések, jelentések és miniszterirendelet-tervezetek előzetes szakmai egyeztetését, és javaslatot tesz azok közigazgatási egyeztetésre bocsáthatósága tárgyában,
c) az előzetes szakmai egyeztetés és a közigazgatási egyeztetés során gondoskodik a jogi, összkormányzati és a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljeskörűen biztosíthatóak-e,
d) alkotmányossági, jogi, összkormányzati és a Kormány ügyrendjének való megfelelőségi szempontok alapján ellenőrzi a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, a Parlamenti Államtitkári Értekezlet, a kabinetek és a Kormány ülése napirendjére javasolt, illetve a napirenden szereplő előterjesztéseket,
e) a Kormány, a Parlamenti Államtitkári Értekezlet és a kabinetek döntéseinek írásba foglalásával összefüggésben egyezteti az érintett szervekkel azokat,
f) ellenőrzi az országgyűlési benyújtásra megküldött törvényjavaslatokat, országgyűlési határozati javaslatokat és beszámolókat abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a Kormány döntéseinek,
g) a közigazgatási államtitkár, valamint a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár részére szakmai javaslatokat tesz, illetve kezdeményezi a szükséges egyeztetéseket,
h) közreműködik a gazdaság, a társadalom, illetve a környezet fejlődésére jelentős hatást gyakorló, tárcaközi együttműködést igénylő kormányzati programok és fejlesztési célkitűzések előkészítésének, megvalósításának és értékelésének összehangolásában,
i) ellátja a főosztály titkársági, iktatási, postázási és szervezési feladatait;
3. ellátja a közigazgatási államtitkár, valamint a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár által meghatározott egyéb feladatokat.
11.5. Kormányzati Monitoring Főosztály
11.5.1. A Kormányzati Monitoring Főosztály
1. előkészíti a Kormány jogalkotási munkatervének javaslatát,
2. ellátja a Kormány jogalkotási munkatervével és programozási-munkaszervezési döntéseivel összefüggő igazgatási műveleteket,
3. nyilvántartja a Kormány és más döntéshozó fórumok döntéseit, nyomon követi azok végrehajtását, és javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak a szükséges intézkedésekre,
4. kidolgozza és működteti a feladatokhoz kapcsolódó monitoring és nyomonkövetési rendszert,
5. elkészíti a területhez tartozó feladatok elvégzésének, továbbításának és nyomon követésének eljárásrendjét, valamint az erre vonatkozó iratmintákat,
6. nyilvántartja a nyílt kormányhatározatokban nevesített feladatokat, nyomon követi azok végrehajtását, és javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak és a helyettes államtitkárnak a szükséges intézkedésekre,
7. nyomon követi a jogszabályok társadalmi egyeztetésére vonatkozó, a jogszabályban meghatározott arány betartását, erről folyamatosan tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt és a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkárt,
8. kapcsolatot tart a belső szervezeti egységekkel és a minisztériumokkal, a feladatai ellátása érdekében,
9. összkormányzati szintű adatbekéréseket végez felsővezetői utasításra, ezekről elemzéseket, döntés-előkészítő anyagokat készít a közigazgatási államtitkár és a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár részére,
10. kapcsolatot tart a Magyar Államkincstárral egyes adatszolgáltatások tekintetében (bérek, béren kívüli juttatások a közszférában),
11. kapcsolatot tart a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal a kormányhatározatokban kiadott feladatok végrehajtása, a társadalmi egyeztetés jogszabályban meghatározott arányának teljesítése, valamint az Állami Számvevőszék jelentéseinek nyomon követése tekintetében.
11.6. Kormányzati Hatáselemzési Főosztály
11.6.1. A Kormányzati Hatáselemzési Főosztály
a) az audiovizuális politikáért való felelősség tekintetében – együttműködésben a Kormányzati Államháztartási és Beruházási Jogalkotási Főosztállyal – ellátja a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter által előkészített előterjesztésekkel és jelentésekkel összefüggésben felmerülő koordinációs feladatokat,
b) a kormányzati döntések, szakpolitikai intézkedések szakmai megalapozása céljából kidolgozza, fejleszti az egységes előzetes, valamint az utólagos hatásvizsgálat lefolytatására alkalmas módszertani útmutatót, amelynek érdekében az érintett csoportokra gyakorolt társadalmi, gazdasági, versenyképességi, foglalkoztatási, költségvetési, valamint a piaci, a közhatalmi feladat- és hatáskörrel rendelkező, a lakossági és egyéb nem piaci szereplőket érintő adminisztratív terhekre gyakorolt és az igazgatási, környezeti, természeti, adott esetben a védelmi-biztonsági, vagy a digitalizációval kapcsolatos hatásokat, továbbá az egészséghatásokat bemutató módszertani útmutató részdokumentumokat összeállítja, fejleszti, nem érintve a külön jogszabály által meghatározott és lefolytatandó hatásvizsgálatra vonatkozó eljárásokat,
c) a b) pontban meghatározott feladat végrehajtása érdekében a hatáskörrel rendelkező minisztériumokkal, hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és egyéb szervekkel szakmai együttműködést folytat,
d) áttekinti a minisztériumok feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztésekhez a Kormány által előterjesztendő, Magyarország Alaptörvénye elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat, törvényjavaslat, továbbá a kormányrendelet és a miniszteri rendelet, valamint a Kormány normatív határozata tervezetének a hatáselemzési rendszer módszertana (a továbbiakban: hatásvizsgálati módszertan) alapján elkészített hatásvizsgálati lapját, e körben és a lefolytatott hatásvizsgálat alapján a szabályozást előkészítővel egyeztetést folytat,
e) a hatásvizsgálati módszertan informatikai hátterének, honlapon történő megjeleníthetőségének kialakításához szakmai segítséget nyújt,
f) a hatásvizsgálati módszertan rendszerszintű bevezetése érdekében írásbeli és szóbeli tájékoztatást nyújt, eseti vagy rendszeres egyeztetéseket folytat,
11.6.2. A Kormányzati Hatáselemzési Főosztály hatáselemzési feladatkörében
a) koordinálja a kormányzati jogalkotás folyamatában a hatáselemzési rendszer módszertanával és a folyamatszabályozással összefüggő műveleteket,
b) összehangolja a hatáselemzési rendszerrel kapcsolatban a kormányzati munkában felmerülő statisztikai információs, módszertani, folyamatszabályozási, szervezeti és más releváns kérdések kidolgozásával kapcsolatos műveleteket, irányítja a kapcsolattartást, és indokolt esetben felhasználja a felkért különböző tudományos-szakmai kutatóműhelyek és más szereplők ezeket illető szakmai munkáját,
c) összehangolja a kiemelt jelentőségű jogszabályok, tervezetek, előterjesztések, illetve egyéb anyagok hatásvizsgálatával összefüggő műveleteket, ennek érdekében, ha felmerül, gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről,
d) figyelemmel kíséri a központi közigazgatás hatások elemzésével összefüggő feladatellátását, és szükség esetén összehangolja a hatásvizsgálati tevékenység hatékonyságának növeléséhez szükséges műveletek végrehajtását,
e) a jobb (intelligens) szabályozás területén, így különösen a hatáselemzési és a folyamatba épített adminisztratív terhek csökkentésével kapcsolatosan közreműködik az Európai Unióval és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásban, feladatkörében részt vesz ezek szakértői munkacsoportjainak, szakbizottságainak munkájában, és ellátja a képviselendő kormányzati álláspont kialakításának koordinációjával kapcsolatos feladatokat,
f) ellátja a hatásvizsgálati kapcsolattartói értekezletek összehívásával, előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos, a miniszter feladat- és hatáskörébe eső feladatokat,
g) a Miniszterelnökség egyes szervezeti egységeinek közreműködésével elkészíti a Miniszterelnökség hatásvizsgálati beszámolóját,
h) kidolgozza a hatásvizsgálati minta jelentéstervezetet, előkészíti és benyújtja döntéshozó fórum elé a szaktárcák hatásvizsgálati beszámolóinak alapulvételével a 12/2016. (IV. 29.) MvM rendelet szerinti kormányjelentést,
i) figyelemmel kíséri a hatásvizsgálati rendszer működését, – amennyiben felmerül – kezeli az utólagos hatásvizsgálatokkal kapcsolatos információkat,
j) kidolgozza és működteti a hatáselemzési rendszert, összehangolja a minisztériumok hatáselemzési feladatainak végrehajtását; ezzel összefüggésben
ja) nyomon követi a hatásvizsgálati lap és a tételes hatásvizsgálati lap kitöltése alóli felmentést,
jb) összehangolja a minisztériumi szervezeti egységek és a minisztériumok közötti hatásvizsgálati kapcsolattartói tevékenységet,
jc) felhívja a figyelmet a hatásvizsgálati beszámoló határidőben történő elkészítésére.
11.6.3. A Kormányzati Hatáselemzési Főosztály ellátja a közigazgatási államtitkár, valamint a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár által meghatározott egyéb, így különösen egyes európai uniós ügyek tárcaközi koordinálásával kapcsolatos eseti feladatokat.
11.7. Törvényalkotási Főosztály
11.7.1. A Törvényalkotási Főosztály koordinációs feladatai körében
1. ellátja az országgyűlési ülésszakok előkészítésével kapcsolatos kormányzati közreműködést igénylő szervezési műveleteket,
2. döntésre előkészíti a Kormány törvényalkotási programját, elfogadását követően gondoskodik az Országgyűlés elnökéhez történő megküldéséről, közreműködik a program végrehajtásának ellenőrzésében,
3. segíti a Kormány képviseletének ellátását a Házbizottság ülésén,
4. az érintett minisztériumok – a Miniszterelnökség által előkészített törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok esetében szükség szerint a Jogi és Kodifikációs Főosztály, illetve a Parlamenti Főosztály – bevonásával gondoskodik a Kormány törvényjavaslatainak, országgyűlési határozati javaslatainak, országgyűlési beszámolóinak az Országgyűléshez történő benyújtásáról (az első két indítványtípus tekintetében lehetőség szerint az IJR-PARLEX alrendszeren keresztül), ennek során vizsgálja azt, hogy azok eleget tesznek-e az Országgyűlés által meghatározott feltételeknek, a jogszabályszerkesztés követelményeinek, továbbá közreműködik annak ellenőrzésében, hogy megfelelnek-e a Kormány döntéseinek,
5. az érintett minisztérium bevonásával előkészíti a HHSZ. 46. § (1) bekezdése szerinti előterjesztői tájékoztatást, és – lehetőség szerint az IJR-PARLEX alrendszeren keresztül – gondoskodik annak eljuttatásáról az Országgyűlés részére,
6. összehangolja a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatokhoz, országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtani javasolt módosító indítványok előkészítését – a Miniszterelnökség által előkészített és képviselt törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok esetében szükség szerint a Jogi és Kodifikációs Főosztály, illetve a Parlamenti Főosztály bevonásával –, és intézkedik azok megküldéséről a Törvényalkotási bizottság számára,
7. előkészíti a Törvényalkotási bizottság eljárásának szükség szerinti kezdeményezését abban az esetben, ha a Törvényalkotási bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat hiányában a törvényjavaslatot vagy országgyűlési határozati javaslatot nem tárgyalja, valamint gondoskodik a kezdeményezés eljuttatásáról az Országgyűlés részére,
8. részt vesz a Törvényalkotási bizottság ülésén,
9. az érintett minisztérium bevonásával a Törvényalkotási bizottság elnökének megküldi a HHSZ. 46. § (10) bekezdése szerinti egységes javaslattervezetet,
10. előkészíti a Kormány által beterjesztett önálló indítványhoz benyújtott összegző módosító javaslat valamely pontja vonatkozásában külön szavazás megtartására irányuló kérelmet, valamint azt a kérelmet, amely az összegző módosító javaslatban nem szereplő valamely módosító indítvány fenntartását célozza,
11. előkészíti a zárószavazás elhalasztására vonatkozó javaslatot, és gondoskodik annak eljuttatásáról az Országgyűlés részére,
12. intézkedik a bizottsági és képviselői önálló indítványokkal kapcsolatban a kormányzati álláspont kialakítása és a Kormány képviseletének ellátása érdekében, szükség esetén javaslatot tesz a Kormány képviselőjének kijelölésére,
13. közreműködik az Országgyűlés, valamint az Alkotmánybíróság – a törvényalkotásra kiható – döntéseiből a Kormány számára következő műveletek nyilvántartásában, valamint a végrehajtás figyelemmel kísérésében,
14. folyamatos munkakapcsolatot tart fenn a minisztériumok országgyűlési munkában részt vevő szervezeti egységeivel, az Országgyűlés Hivatalával, az országgyűlési képviselőcsoportokkal és az országgyűlési képviselőkkel,
15. tájékoztatást ad az Országgyűlés működésével kapcsolatos kérdésekről, gondoskodik az Országgyűlés munkája során keletkező irományoknak a vezetők, illetve az érintett munkatársak részére történő, szükség szerinti megküldéséről,
16. ellátja a főosztály titkársági, iktatási, postázási és szervezési feladatait.
11.7.2. A Törvényalkotási Főosztály ellátja a közigazgatási államtitkár, valamint a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár által meghatározott egyéb feladatokat.
11.7.3. A Törvényalkotási Főosztály együttműködik és támogatja a parlamenti államtitkár és a Parlamenti Főosztály munkáját.
11.8. Kodifikációs és Közzétételi Főosztály
11.8.1. A Kodifikációs és Közzétételi Főosztály
a) gondoskodik a Magyar Közlönybe kihirdetésre vagy közzétételre megküldött jogszabályoknak és más joganyagoknak a jogalkotásról szóló törvény előírásainak és a jogszabályszerkesztés szabályainak megfelelő ellenőrzéséről,
b) felel a kihirdetésre vagy közzétételre előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök lektorálásával kapcsolatos feladatok ellátásáért,
c) gondoskodik a Magyar Közlöny szerkesztéséről, összeállításáról és nyomdakész formában történő előkészítéséről,
d) gondoskodik a Magyar Közlöny digitális szerkesztési feladatainak koordinálásáról, ellátásáról,
e) gondoskodik a kiemelt kormányzati kodifikációs feladatok ellátásáról.
11.9. Kormányiroda
11.9.1. A Jogalkotás Kormányzati Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság, a Kormányzati Humán és Közigazgatási Jogalkotási Főosztály, a Kormányzati Gazdasági és Nemzetközi Jogalkotási Főosztály, a Kormányzati Államháztartási és Beruházási Jogalkotási Főosztály, a Kormányzati Monitoring Főosztály, a Kormányzati Hatáselemzési Főosztály, a Törvényalkotási Főosztály, valamint a Kodifikációs és Közzétételi Főosztály összefoglaló elnevezése Kormányiroda.
12. A JOGI ÜGYEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
12.1. Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
12.1.1. A Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
12.1.2. A Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság végzi a Miniszterelnökség által használt Integrált Jogalkotási Rendszer szervezeti és anyagátadó adminisztrátori feladatait.
12.2. Jogi Képviseleti és Döntőbizottsági Főosztály
12.2.1. A Jogi Képviseleti és Döntőbizottsági Főosztály
1. jogvitában, peres, nemperes és egyéb eljárásokban ellátja a Miniszterelnökség, a miniszterelnök, a miniszter, a kormánybiztos és a miniszteri biztos jogi képviseletét, melynek során eljáró munkatársát önálló kiadmányozási jogkör illeti meg,
2. ellátja a szakmai koordinációval kapcsolatos feladatokat azokban a peres, nemperes és egyéb eljárásokban, amelyekben eseti kijelölés alapján a jogi képviseletet egyéni ügyvéd vagy ügyvédi iroda látja el,
3. ellátja az adatvédelemmel kapcsolatos jogi feladatokat,
4. intézi a közérdekű adatigényléseket,
5. ellátja a NAIH eljárásaival kapcsolatos feladatokat, amennyiben az eljárás nem érint minősített adatot,
6. intézi a NAIH felé teljesítendő adatszolgáltatást,
7. koordinálja a Miniszterelnökség közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos feladatait,
8. előkészíti az alapvető jogok biztosának megkeresésére adandó válaszokat,
9. előkészíti az Alkotmánybírósághoz benyújtandó beadványokat,
10. ellátja a Közszolgálati Döntőbizottság titkársági feladatait,
11. kezeli a Közszolgálati Döntőbizottság tagjainak személyi anyagát.
12.2.2. A Jogi Képviseleti és Döntőbizottsági Főosztály szervezetén belül látja el feladatát az adatvédelmi tisztviselő.
12.3. Jogi és Kodifikációs Főosztály
12.3.1. A Jogi és Kodifikációs Főosztály Miniszterelnökségen belüli jogi tevékenysége körében
1. a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása mellett megkereséssel élhet érintett szervezetek, személyek felé,
2. részt vesz a kormányzati döntés-előkészítés során a Miniszterelnökséghez érkezett megkeresés tekintetében az összehangolt miniszterelnökségi jogi álláspont kialakításában,
3. gondoskodik az eseti jelleggel felmerülő jogi állásfoglalások elkészítéséről,
4. a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása mellett segíti a kormánybiztos és miniszteri biztos munkáját, és ahhoz jogi, igazgatási, szervezési támogatást nyújt,
5. a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása mellett kapcsolatot tart a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral a jogszabály-előkészítési tevékenység összehangolása érdekében.
12.3.2. A Jogi és Kodifikációs Főosztály Miniszterelnökségen belüli kodifikációs tevékenysége körében
1. összeállítja – a Miniszterelnökség más szervezeti egységeivel együttműködve – a Miniszterelnökség jogalkotási programjára vonatkozó javaslatokat, előkészíti a Kormány jogalkotási munkaterve és törvényalkotási programja tekintetében a Miniszterelnökséget érintő részjavaslatot,
2. összefogja és ellenőrzi a jogalkotási munkatervben meghatározott jogalkotási feladatok végrehajtását,
3. a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár által meghatározott tárgykörben előterjesztést, illetve tervezetet készít elő,
4. a Miniszterelnökségen készült előterjesztés és tervezet tekintetében ellátja a Miniszterelnökségen belüli belső és az előzetes, illetve közigazgatási egyeztetés koordinálásával kapcsolatos feladatokat, valamint előkészíti az előterjesztést a szükséges egyeztetési és döntéshozó fórumokra való benyújtáshoz,
5. ellátja a Miniszterelnökség által benyújtani kívánt előterjesztéseknek, jelentéseknek a Kormány, az egyéb politikai döntéshozó fórumok, valamint a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet üléseinek napirendjére történő felkérésével és megküldésével kapcsolatos feladatokat,
6. közreműködik a miniszter feladatkörébe tartozó törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok kormány-előterjesztéseinek a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, a Kormány vagy egyéb kormányzati döntéshozó fórum döntésének megfelelő véglegesítésében, az Országgyűléshez történő benyújtás előtti tartalmi egyeztetésében,
7. szükség szerint segítséget nyújt a törvényjavaslatoknak, az országgyűlési határozati javaslatoknak, a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatokhoz, országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtani javasolt módosító indítványoknak és a kormányzati intézkedést igénylő bizottsági és képviselői javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontnak az Országgyűléshez való benyújtásához kapcsolódó kodifikációs feladatok ellátásában,
8. munkakapcsolatot tart fenn a Törvényalkotási Főosztállyal, a Parlamenti Főosztállyal,
9. előkészíti a kormányrendelet-tervezeteket és a kormányhatározat-tervezeteket a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár számára való megküldéshez visszamutatás, illetve miniszterelnöki aláírásra történő felterjesztés érdekében,
10. gondoskodik a Szabályzat, valamint a Szabályzatban foglaltak alapján – az érintett szakterületekkel együttműködésben – a kiadásra kerülő további szabályzatok előkészítéséről és felülvizsgálatáról,
11. közreműködik a miniszteri rendelet-tervezetek és a miniszteri utasítás-tervezetek miniszteri aláírásra történő előkészítésében, valamint a miniszteri rendelet-tervezetek Igazságügyi Minisztérium részére való megküldésében,
12. közreműködik a jogszabályoknak és közjogi szervezetszabályozó eszközöknek a Magyar Közlönyben és a Hivatalos Értesítőben történő kihirdetésével, közzétételével, illetve az érdekeltekhez történő eljuttatásával összefüggő feladatok ellátásában,
13. közreműködik a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének lefolytatásában.
12.3.3. A Jogi és Kodifikációs Főosztály a 330/2022. (IX. 5.) Korm. rendelet alapján miniszteri jóváhagyásra megküldött ügyvédi megbízási szerződésekkel kapcsolatban
1. nyilvántartja az ügyvédi megbízási szerződés jóváhagyása iránti kérelmeket, valamint
2. előkészíti az ügyvédi megbízási szerződések jóváhagyásával kapcsolatos döntéseket.
12.3.4. A Jogi és Kodifikációs Főosztály a 383/2023. (VIII. 14.) Korm. rendelet alapján miniszteri jóváhagyásra megküldött bérleti szerződésekkel kapcsolatban
1. nyilvántartja a bérleti szerződés jóváhagyása iránti kérelmeket, valamint
2. előkészíti a bérleti szerződések jóváhagyásával kapcsolatos döntéseket.
12.3.5. A Jogi és Kodifikációs Főosztály közreműködik a Miniszterelnökség által használt Integrált Jogalkotási Rendszer szervezeti és anyagátadó adminisztrátori feladatainak az elvégzésében.
12.4. Koordinációs Főosztály
12.4.1. A Koordinációs Főosztály általános feladatellátása keretében
1. a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása mellett megkereséssel élhet érintett szervezetek, személyek felé,
2. ellátja a kormányzati döntés-előkészítés során beérkező megkeresés tekintetében a belső koordinációs feladatokat, és közreműködik a Miniszterelnökség egységes tárcaálláspontjának kialakításában,
3. gondoskodik az eseti jelleggel felmerülő jogi állásfoglalások elkészítéséről,
4. a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár kérésére bármilyen más munkafolyamat végrehajtásában részt vesz.
12.4.2. A Koordinációs Főosztály Miniszterelnökségen belüli koordinációs tevékenysége körében
1. koordinálja – a Miniszterelnökség más szervezeti egységeivel együttműködve – a miniszter feladat- és hatáskörét érintő európai uniós jogi aktusokkal kapcsolatban felmerült jogharmonizációs feladatok teljesítését,
2. ellátja az egyes minisztériumok által előkészített, a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár által megküldött előterjesztések, tervezetek tekintetében az előzetes és a közigazgatási egyeztetés Miniszterelnökségen belüli koordinálásával kapcsolatos feladatokat, annak eredményéről a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkárt tájékoztatja,
3. a kormányzati döntés-előkészítés során tartott személyes egyeztetésen – a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár felkérése esetén – részt vesz, és képviseli a Miniszterelnökség érdekeit, szakmai álláspontját,
4. nyomon követi az előzetes és közigazgatási egyeztetés keretében véleményezett, valamint a döntés-előkészítő és döntéshozó fórumok napirendi pontjaként megkapott előterjesztéseket, szükség szerint gondoskodik az előterjesztések Miniszterelnökségen belüli koordinációjáról,
5. figyelemmel kíséri a döntés-előkészítő és döntéshozó fórumok üléseire benyújtott ülésanyagok vonatkozásában a Miniszterelnökség szakmai álláspontjának érvényesülését,
6. gondoskodik a döntés-előkészítő és döntéshozó fórumok üléseire benyújtott ülésanyagok vonatkozásában a Miniszterelnökség álláspontjának a jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár részére történő megküldéséről,
7. ellátja a kihirdetés, a közzététel és az aláírásra felterjesztés előtt álló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szövegével, illetve indokolásával kapcsolatos véleményezés Miniszterelnökségen belüli koordinációs feladatait,
8. a Miniszterelnökség bármely szakterületének a megkeresésére tájékoztatást nyújt a folyamatban lévő vagy lefolytatott előzetes és közigazgatási egyeztetések, véleményezések állapotáról, eredményéről,
9. a Miniszterelnökség érdekeinek képviselete és szakmai álláspontjának érvényesítése érdekében kapcsolatot tart az egyes minisztériumokkal.
13. KORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
13.1. Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkári Kabinet
13.1.1. A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkári Kabinet szakmai és politikai döntés-előkészítő feladatai körében
1. szakmai, politikai és kommunikációs háttéranyagokat készít,
2. részt vesz a stratégiai kommunikációs üzenetek kialakításában,
3. a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár számára politikai és kommunikációs kockázatelemzéseket készít,
4. nyomon követi a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által kiadott feladatok végrehajtását.
13.1.2. A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkári Kabinet vezetői koordinációs feladatai körében
1. szervezi a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vezetői értekezleteit, előkészíti azok napirendjét, valamint szükség szerint emlékeztetőt vagy feladatlistát készít,
2. kapcsolatot tart a miniszteri, miniszterelnöki és más kiemelt vezetői kabinetekkel a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt közvetlenül érintő ügyekben.
13.1.3. A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkári Kabineten belül a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
13.2. Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály
13.2.1. A Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály felel a Kormány és a minisztériumok kommunikációjának napi operatív összehangolásáért, az államigazgatáson belüli kommunikációs információáramlás biztosításáért, valamint a központi kormányzati kommunikáció szervezeti koordinációjáért.
13.2.2. A Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály koordinációs tevékenysége körében
1. napi kapcsolatot tart a minisztériumok kommunikációért felelős vezetőivel és szervezeti egységeivel,
2. biztosítja a központi kormányzati kommunikációs iránymutatások eljuttatását az érintett minisztériumokhoz,
3. összegyűjti és rendszerezi a minisztériumok tervezett kommunikációs ügyeit,
4. összehangolja a minisztériumok kommunikációs terveit és kiemelt megjelenéseit,
5. működteti és folyamatosan aktualizálja a központi kormányzati kommunikációs eseménynaptárt,
6. jelzi az egymással ütköző vagy kommunikációs szempontból kockázatos eseményeket,
7. előkészíti a rendszeres tárcaközi kommunikációs értekezleteket, és nyomon követi az ezeken meghatározott kommunikációs feladatok végrehajtását,
8. koordinálja a több minisztériumot érintő kommunikációs ügyeket,
9. közreműködik az egységes kormányzati üzenetek és kommunikációs panelek kialakításában,
10. az érintett helyettes államtitkárral együttműködve gondoskodik az egyes szakpolitikai területek kommunikációjának összehangolásáról,
11. kommunikációs briefeket és vezetői összefoglalókat készít,
12. közreműködik a Kormány döntéseinek kommunikációs előkészítésében,
13. nyomon követi a kormányülésekhez és más kiemelt kormányzati döntéshozatali fórumokhoz kapcsolódó kommunikációs feladatokat,
14. együttműködik a parlamenti államtitkár által irányított szervezeti egységekkel az Országgyűlés munkájához kapcsolódó kommunikáció előkészítésében,
15. kommunikációs háttéranyagokat és paneleket állít össze az azonnali kérdésekhez, interpellációkhoz és más parlamenti megszólalásokhoz,
16. szükség esetén koordinálja a Kormány tagjai és a kormánypárti országgyűlési képviselők számára készülő kommunikációs háttéranyagokat.
13.2.3. A Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály közkapcsolati és levelezési tevékenysége körében
1. felel a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartozó állampolgári és intézményi levelezés koordinációjáért,
2. feldolgozza a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységekhez érkező leveleket és elektronikus megkereséseket,
3. előkészíti a kommunikációs tárgyú megkeresésekre adandó válaszokat,
4. azonosítja az ismétlődő vagy nagy számban jelentkező témákat, és ezekről vezetői összefoglalókat készít,
5. koordinálja a minisztériumoktól vagy más állami szervektől beérkező, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartozó hivatalos levelek ügyintézését,
6. szükség esetén bevonja az érintett minisztériumokat a válaszok előkészítésébe,
7. támogatja az egységes válaszadási minták és tájékoztató szövegek kialakítását,
8. a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek kommunikációs feladatkörét érintő közérdekű adatigénylések esetében együttműködik a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárral.
13.3. Kommunikációs Főosztály
13.3.1. A Kommunikációs Főosztály
a) a Kormány hazai és nemzetközi sajtókapcsolatainak, sajtótájékoztatási tevékenységének és médiafigyelésének központi szakmai szervezeti egységeként felel a kormányzati álláspont pontos, gyors és egységes közvetítésének támogatásáért, valamint a hazai és nemzetközi médiatér folyamatos figyelemmel kíséréséért,
b) felel a Kormány központi digitális kommunikációjáért, a kormányzati online felületek tartalmi működtetéséért, valamint a központi közösségimédia-kommunikációért,
c) felelős azért, hogy a kormányzati információk gyorsan, közérthetően és a digitális kommunikáció sajátosságaihoz igazodva jussanak el az állampolgárokhoz,
d) felel a kormányzati kommunikációhoz kapcsolódó kreatív koncepciók, vizuális anyagok és audiovizuális tartalmak előállításáért, valamint a kormányzati arculat egységes alkalmazásának szakmai támogatásáért.
13.3.2. A Kommunikációs Főosztály hazai és nemzetközi sajtófigyelési tevékenysége körében
1. folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai országos, regionális és helyi sajtót,
2. monitorozza a jelentősebb televíziós, rádiós, nyomtatott és online sajtótermékeket,
3. követi a nemzetközi sajtó Magyarországot, a magyar Kormányt és kiemelt magyar ügyeket érintő tudósításait,
4. figyelemmel kíséri a jelentős nemzetközi hírügynökségeket és meghatározó külföldi médiumokat,
5. napi és időszakos sajtóösszefoglalókat készít,
6. sürgős vagy kiemelt médiatartalmakról gyorsjelentéseket készít,
7. tematikusan rendszerezi a sajtómegjelenéseket,
8. médiaelemzéseket és trendjelentéseket készít,
9. beazonosítja a kormányzati kommunikáció szempontjából releváns hazai és nemzetközi kommunikációs kockázatokat,
10. szükség esetén háttérelemzéseket készít a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, az emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár, az élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár, a működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár és más kormányzati vezetők számára,
11. támogatja a kormányzati kommunikáció eredményességének sajtómegjelenések alapján történő értékelését,
12. a releváns sajtófigyelési információkat folyamatosan továbbítja a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek részére.
13.3.3. A Kommunikációs Főosztály sajtókapcsolati tevékenysége körében
1. fogadja a hazai és külföldi újságírói megkereséseket,
2. koordinálja a válaszadást az érintett minisztériumokkal és szakmai szervezeti egységekkel, melynek keretében – a Miniszterelnökséghez érkezett sajtómegkeresések esetében, az érintett szervezeti egységektől beérkezett háttér-információk alapján – gondoskodik a válaszlevél előkészítéséről és annak a sajtóhoz történő eljuttatásáról,
3. előkészíti a Kormány hivatalos sajtóválaszait,
4. elkészíti és kiadja a sajtóközleményeket és sajtóháttéranyagokat,
5. szükség szerint koordinálja az idegen nyelvű sajtóanyagok elkészítését,
6. sajtószakmai szempontból előkészíti a kormányszóvivői tájékoztatókat, sajtótájékoztatókat, sajtóbejárásokat és háttérbeszélgetéseket,
7. gondoskodik a sajtó meghívásáról és akkreditációjáról,
8. létrehozza és naprakészen tartja a sajtóadatbázist,
9. gondoskodik a sajtó eseményeken részt vevő képviselőivel való helyszíni kapcsolattartásról,
10. szervezi a kormányzati vezetők interjúit és más sajtómegjelenéseit,
11. szakmailag támogatja az emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkárt, az élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkárt, a működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkárt, valamint a szóvivői feladatokat ellátó vezetőket és más kijelölt kormányzati megszólalókat,
12. koordinálja a sajtófelkészítők, a várható kérdés-válasz anyagok és háttéranyagok elkészítését,
13. kiemelt sajtóügyek esetén megszervezi az egységes kormányzati válaszadást.
13.3.4. A Kommunikációs Főosztály online kommunikációs tevékenysége körében
1. tartalmilag kezeli a Kormány központi internetes felületeit,
2. naprakészen működteti a kormany.hu és más, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartozó központi webes felületeket,
3. publikálja a híreket, közleményeket, tájékoztatókat és más kormányzati tartalmakat,
4. szerkeszti és egységesíti a webes tartalmakat,
5. kezeli a központi online kommunikáció tartalomnaptárt,
6. szakmai támogatást nyújt a kormányzati webes felületek felhasználóbarát és akadálymentes működéséhez,
7. összegyűjti és szakmailag koordinálja a webes fejlesztési igényeket,
8. elemzi a központi online felületek látogatottságát és teljesítményét,
9. szakmailag előkészíti a digitális kommunikációs kampányokat, és értékeli azok teljesítményét,
10. szükség esetén működteti a hírleveleket és más közvetlen digitális tájékoztatási eszközöket.
13.3.5. A Kommunikációs Főosztály közösségimédia-kommunikációs tevékenysége körében
1. stratégiai szempontból és operatív módon kezeli a Kormány központi közösségimédia-felületeit,
2. tervezi és publikálja a Facebook-, Instagram-, YouTube-, TikTok- és más releváns közösségimédia-platformokon megjelenő tartalmakat,
3. platformonként kialakítja a kommunikációs és tartalomstratégiát,
4. készíti és kezeli a közösségimédia-tartalomnaptárt,
5. szerkeszti a posztokat, képaláírásokat, rövid videós tartalmakat és egyéb platform-specifikus kommunikációs anyagokat,
6. figyelemmel kíséri a közösségimédia-felületeken zajló felhasználói reakciókat és kommunikációs trendeket,
7. méri és értékeli a közösségimédia-kommunikáció eredményességét,
8. szakmailag előkészíti és koordinálja a közösségimédia-kampányokat,
9. követi a platformok fejlődését, új formátumait és technológiai változásait.
13.3.6. A Kommunikációs Főosztály kreatív és kormányzati arculatot érintő tevékenysége körében
1. kidolgozza és felügyeli a kormányzati kommunikációs kampányok kreatív koncepcióit,
2. fejleszti a kreatív ötleteket és kommunikációs formátumokat,
3. kialakítja és felügyeli a kampányok vizuális és tartalmi alapkoncepcióját,
4. elkészíti a kreatív briefeket,
5. biztosítja az egyes kommunikációs kampányok és projektek kreatív egységességét,
6. szakmailag közreműködik a kormányzati arculat fejlesztésében,
7. szakmailag támogatja az Egységes Kormányzati Arculati Kézikönyv kialakítását és aktualizálását,
8. támogatja és figyelemmel kíséri a kormányzati arculati követelmények alkalmazását,
9. előkészíti a külső kreatív szolgáltatók igénybevétele esetén a szakmai briefeket és szakmai szempontból ellenőrzi a teljesítést.
13.3.7. A Kommunikációs Főosztály grafikai tevékenysége körében
1. tervezi és elkészíti a Kormány kommunikációjához szükséges grafikai anyagokat,
2. közösségimédia-grafikákat, infografikákat, prezentációkat, kiadványokat, plakátokat és más vizuális kommunikációs anyagokat gyárt,
3. kialakítja a kormányzati rendezvények vizuális megjelenését,
4. grafikai szempontból előkészíti a digitális és nyomtatott kommunikációs anyagokat,
5. következetesen alkalmazza az egységes kormányzati arculati elemeket,
6. szükség szerint arculati szakmai támogatást biztosít a minisztériumok és háttérintézmények részére,
7. kidolgozza és karbantartja a grafikai sablonokat és az egységes vizuális megoldásokat,
8. archiválja és rendszerezi a kész vizuális anyagokat.
13.3.8. A Kommunikációs Főosztály audiovizuális tartalomgyártási tevékenysége körében
1. előállítja a Kormány kommunikációjához szükséges fotó-, videó- és hanganyagokat,
2. elkészíti a stúdió- és helyszíni videófelvételeket,
3. elkészíti a kormányzati események, sajtótájékoztatók és vezetői programok fotó- és videódokumentációját,
4. gyártja a közösségi médiára és online felületekre készülő videós tartalmakat,
5. ellátja a videóvágás, utómunka, animáció, feliratozás, hangutómunka és egyéb audiovizuális gyártási feladatokat,
6. biztosítja a hivatali stúdiók és audiovizuális eszközpark szakmai működtetését,
7. megszervezi a külső forgatásokat és fotózásokat,
8. rendszerezi és archiválja a létrehozott audiovizuális tartalmakat,
9. működteti a központi kormányzati fotó- és videóbankot,
10. külső audiovizuális szolgáltatások igénybevétele esetén meghatározza a szakmai követelményeket, és szakmai szempontból ellenőrzi a teljesítést.
14. A KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
14.1. Kormányzati Személyügyi Igazgatásért Felelős Államtitkári Kabinet
14.1.1. A Kormányzati Személyügyi Igazgatásért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
14.1.2. A Kormányzati Személyügyi Igazgatásért Felelős Államtitkári Kabineten belül működő Kormányzati Személyügyi Igazgatásért Felelős Államtitkári Titkárság – az 1. melléklet 105. §-a szerinti feladatokon túl – gondoskodik a kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár munkájához kapcsolódó adminisztratív és koordinációs feladatok előkészítéséről és folyamatos ellátásáról, továbbá mindazon ügyek viteléről, amelyeket a kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár vagy a kabinetfőnök számára meghatároz.
14.2. Életpálya-fejlesztési és Módszertani Főosztály
14.2.1. Az Életpálya-fejlesztési és Módszertani Főosztály
1. kidolgozza a kormányzati igazgatási életpálya elemeit a Kit. hatálya alá tartozó szervek foglalkoztatottjai tekintetében, előkészíti a jogi szabályozásukat, és kialakítja a megvalósításukat támogató módszertanokat,
2. kidolgozza a kormányzati bérpolitikára vonatkozó javaslatokat,
3. összehangolja a közigazgatási életpályák fejlesztését és módszertani támogatását, közreműködik jogi szabályozásuk kialakításában,
4. elkészíti a Kormány személyzetpolitikai stratégiáját, javaslatot tesz a közszolgálati életpályák fejlesztésének irányaira, valamint adatokat, információkat kérhet be az érintett szervektől, elemzéseket és értékeléseket készít a közszolgálati életpályák rendszeréről,
5. javaslatot tesz a közszolgálati életpályák tekintetében a toborzási és kiválasztási rendszerre, belső karrier- és tehetségmenedzsmentre, továbbá tehetségmenedzsment- és utánpótlás-programokat dolgoz ki,
6. módszertani támogatást nyújt a közigazgatási szervek számára, valamint adatokat, információkat kérhet be az érintett szervektől, melyből elemzéseket és értékeléseket készít,
7. javaslatot tesz a közszolgálati utánpótlás-programok működtetésére,
8. a kormányzati igazgatás munkáltatói márka kialakításával összefüggő tevékenységet végez,
9. javaslatot tesz a kormánytisztviselők jóllétét támogató intézkedésekre,
10. kapcsolatot tart a Magyar Kormánytisztviselői Karral, és ellátja az ahhoz kapcsolódó feladatokat,
11. követi a jogszabályváltozásokat, hatásvizsgálatokat készít, és gondoskodik a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer folyamatos összehangolásáról a hatályos jogszabályokkal,
12. a Központi Felsővezetői és Létszámgazdálkodási Főosztállyal együttműködve működteti a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszert,
13. a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer adatai alapján a Központi Felsővezetői és Létszámgazdálkodási Főosztállyal együttműködve elemzéseket készít a Kormány személyzetpolitikájának kialakításához és megvalósításához,
14. a Központi Felsővezetői és Létszámgazdálkodási Főosztállyal együttműködve feldolgozza a változtatási igényeket, módosítási javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében,
15. ellátja a közigazgatási továbbképzés és vezetőképzés rendszerének kialakításával és működtetésével kapcsolatos műveleteket, valamint a közigazgatási és ügykezelői alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsgarendszer felügyeletével kapcsolatos műveleteket,
16. kidolgozza a Kormány középtávú stratégiai továbbképzési céljait,
17. előkészíti a közigazgatási életpályák tekintetében a közszolgálati tisztviselők, valamint kormánytisztviselők kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, valamint a közszolgálati tisztviselők teljesítményértékelési, előmeneteli, illetmény- és felelősségi rendszerével, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Karral kapcsolatos jogszabályok szakmai tartalmát,
18. közreműködik a minisztériumok személyügyért felelős vezetői számára nyújtott módszertani útmutatások kidolgozásában,
19. ellátja a tartalékállomány egységes nyilvántartását biztosító TARTINFO rendszerrel kapcsolatos feladatokat,
20. ellátja az egységes toborzási adatbázist (KÖZSZOLGÁLLÁS) biztosító informatikai rendszerekkel kapcsolatos feladatokat, és ügyfélszolgálatot működtet,
21. javaslatot tesz a közigazgatási életpályák tekintetében az objektív teljesítménymenedzsment és teljesítményértékelési rendszerre, és támogatja annak működtetését, továbbá ügyfélszolgálatot működtet a civil közigazgatás teljesítményértékelés informatikai rendszerének felhasználói részére,
22. a közigazgatási életpályák tekintetében gondoskodik – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével – a személyzeti munkatársak és vezetők felkészítéséről az emberierőforrás-menedzsment témaköreiben,
23. ellátja a közigazgatás minőségpolitikai elveinek és a minőségbiztosítási eljárások szabályainak kidolgozásához kapcsolódó feladatokat,
24. a közszolgálati életpályák tekintetében ügyfélszolgálati és módszertani segítséget nyújt a személyügyi szakrendszerek felhasználóinak,
25. összehívja a közszolgálat elismert elméleti és gyakorlati szakembereiből álló egyeztető fórumot,
26. közreműködik a közigazgatási ösztöndíjprogram szakmai koncepciójának, stratégiájának, szabályozási és működési kereteinek előkészítésében, továbbá ellátja a program végrehajtásához kapcsolódó szervezési, koordinációs és nyomonkövetési feladatokat.
14.3. Központi Felsővezetői és Létszámgazdálkodási Főosztály
14.3.1. A Központi Felsővezetői és Létszámgazdálkodási Főosztály
1. kezeli az álláshely-nyilvántartás vonatkozásában a kormányzati igazgatási szervek esetében a szerkesztési vagy betekintési jogosultsággal rendelkező változásokat,
2. gondoskodik a kormányzati igazgatási szervek alaplétszáma és a Kit. 56. §-a szerinti központosított álláshely-állomány szükség szerinti felülvizsgálatának előkészítéséről,
3. feldolgozza a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával, a Kit. 56. §-a szerinti központosított álláshely-állományba tartozó és az álláshelyek besorolásával kapcsolatos javaslatokat, és előkészíti a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával, a Kit. 56. §-a szerinti központosított álláshely-állománnyal és az álláshellyel kapcsolatos döntéseket, és közreműködik a döntések végrehajtásában,
4. ellátja a központi álláshely-gazdálkodással kapcsolatos egyéb nyilvántartási és adminisztratív feladatokat,
5. ellátja az egyedi mentesítési és egyedi engedélyezési kérelmekkel kapcsolatos feladatokat, mely során ellátja a kérelmek kormánydöntésre történő előkészítését,
6. közreműködik az egyedi engedélyezési ügyekkel kapcsolatos döntések végrehajtásában,
7. előkészíti a Kit. 89/A. § (9) és (10) bekezdésében megjelölt feladatokkal kapcsolatos döntés-előkészítő anyagokat a kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár részére,
8. előkészíti a miniszterelnöknek a politikai és szakmai felsővezetők kinevezésével és megbízatásuk megszűnésével kapcsolatos döntéseit és javaslatait, és gondoskodik az általa ellátott feladatok kapcsán aláírt miniszterelnöki határozatoknak és utasításoknak a Magyar Közlönyben történő megjelentetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
9. előkészíti a politikai felsővezetők politikai szolgálati jogviszonyával kapcsolatos azon munkáltatói intézkedéseket, amelyeket jogszabály a miniszterelnök hatáskörébe utal, nyilvántartja a jogviszonyukkal kapcsolatos személyes adatokat,
10. ellátja a Miniszterelnökség szervezeti keretei között működő politikai és szakmai felsővezetők, kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok és megbízottak, valamint a miniszter által kinevezett miniszteri biztosok jogviszonyával kapcsolatos előkészítő, koordinációs, szervezési és személyügyi műveleteket, akik tekintetében a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár munkáltatói jogkört gyakorol,
11. vezeti a politikai és szakmai felsővezetők személyi anyagának nyilvántartását a Kit.-ben meghatározottak szerint,
12. előkészíti azon központi államigazgatási szervek vezetői és vezető-helyettesei kinevezésével és megbízatásuk megszűnésével kapcsolatos döntéseket és javaslatokat, akik tekintetében a miniszterelnök kinevezési vagy javaslattételi jogkört gyakorol,
13. előkészíti a miniszterelnök hatáskörébe tartozó egyéb személyi és testületi tagsági kinevezésekkel, megbízásokkal kapcsolatos döntéseket,
14. előkészíti az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott egyes juttatások igénybevételéhez szükséges engedélyeket, igazolásokat, okiratokat,
15. gondoskodik a jogszabályban meghatározott egyes állami vezetői juttatások biztosításával kapcsolatos koordinációs és nyilvántartási feladatok ellátásáról,
16. ellátja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben a Miniszterelnökség szervezeti keretei között működő szakmai felsővezetők, kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok és miniszterelnöki megbízottak, miniszteri biztosok vagyonnyilatkozatainak őrzésével összefüggésben meghatározott feladatokat,
17. együttműködik a Szervezetbiztonsági Főosztállyal az általa kezelt személyi körbe tartozók nemzetbiztonsági ellenőrzésével összefüggő intézkedések érdekében,
18. az illetményszámfejtést érintő kérdésekben együttműködik a Pénzügyi és Számviteli Főosztállyal,
19. véleményezi az állami vezetők jogviszonyával, juttatásaival, vagyonnyilatkozatával, valamint az álláshely-gazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseket, jogszabálytervezeteket, szabályzatokat és egyéb megkereséseket, humánpolitikai szempontból véleményezi a minisztériumok szervezeti és működési szabályzatait,
20. ellátja a Kit.-ben meghatározottak szerint a kifogásolási jog gyakorlásával kapcsolatos feladatokat,
21. közreműködik a Főosztály feladatkörét érintő képviselői kérdések, interpellációk, valamint a közérdekű adatszolgáltatások előkészítésében,
22. az Életpálya-fejlesztési és Módszertani Főosztállyal együttműködve működteti a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszert,
23. kapcsolatot tart és együttműködik a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervekkel, azoktól adatszolgáltatást és tájékoztatást kérhet.
15. A PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
15.1. Parlamenti Államtitkári Kabinet
15.1.1. A parlamenti államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.
15.1.2. A Parlamenti Államtitkári Kabinet segíti a parlamenti államtitkárt és kabinetfőnökét feladataik ellátásában, melynek során elsősorban tanácsadási, döntés-előkészítő, koordinációs és adminisztratív feladatokat lát el.
15.1.3. A Parlamenti Államtitkári Kabinet gondoskodik a parlamenti államtitkár kommunikációs felkészítéséről, kapcsolatot tart a parlamenti államtitkár nyilvános szerepléseit, illetve megszólalásait szervező szervezeti egységek vezetőjével.
15.1.4. A Parlamenti Államtitkári Kabinet – a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel együttműködve – ellátja a sajtó részéről érkező megkeresések koordinációját a parlamenti államtitkár felelősségébe utalt témakörökben, így különösen
1. sajtómegkeresések megválaszolása,
2. a média képviselőivel közvetlen kapcsolat kiépítése és fenntartása,
3. beszédek, háttéranyagok készítése
tekintetében.
15.1.5. A parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek adminisztrációjának ellátása érdekében titkárság működik.
15.1.6. A titkárság tevékenységét a parlamenti államtitkár utasításainak megfelelően a kabinetfőnök irányítja.
15.2. A Parlamenti Főosztály
15.2.1. A Parlamenti Főosztály parlamenti ügyekhez kapcsolódó feladatkörében
1. koordinálja a kormánytagok országgyűlési munkáját, valamint gondoskodik a kormánytagok részvételéről az Országgyűlés ülésein,
2. koordinálja a napirenden kívüli felszólalásokra adott kormányzati válaszokat, gondoskodik a válaszadó tárca kijelöléséről,
3. ellátja a Miniszterelnökhöz és a miniszterekhez benyújtott interpellációkkal, kérdésekkel és azonnali kérdésekkel kapcsolatos szervezési műveleteket (szignálás), továbbá lefolytatja a szignáláshoz szükséges egyeztetéseket a tárcák között és az Országgyűlés Jegyzői Irodájával,
4. közreműködik a miniszter, valamint a parlamenti államtitkár országgyűlési tevékenységének előkészítésében,
5. felkészíti a minisztert és a parlamenti államtitkárt a parlamenti megjelenéseire, előkészíti a miniszter, valamint a parlamenti államtitkár számára a parlamenti kérdésekre javasolt választervezeteket, továbbá összesíti és véleményezi a tárcáktól beérkező anyagokat,
6. ellátja a politikai vitanapokkal kapcsolatos koordinációs tevékenységet, ennek érdekében koordinálja a kormánytagok és a tárcák munkáját a vitanappal kapcsolatosan,
7. figyelemmel kíséri az Országgyűlés és bizottságai üléseit, folyamatos munkakapcsolatot tart fenn az Országgyűlés állandó, eseti és vizsgálóbizottságaival, albizottságaival, az országgyűlési képviselőcsoportokkal és a képviselőkkel,
8. a parlamenti feladatokkal összefüggésben figyelemmel kíséri a Miniszterelnökség feladatkörét érintő országgyűlési indítványokat, amelyek kapcsán a szakterület felett irányítást gyakorló helyettes államtitkártól vagy államtitkártól szakterületi állásfoglalást kérhet, az államtitkári kabinetektől országgyűlési ügyekben szükség szerint tájékoztatást kérhet,
9. közreműködik a Miniszterelnökség törvényalkotással kapcsolatos feladatainak elvégzésében,
10. együttműködik a Törvényalkotási Főosztállyal a Miniszterelnökség által benyújtandó törvényjavaslatok és az azokhoz kapcsolódó módosító indítványok benyújtásában az Országgyűlés elnökéhez és a bizottságokhoz, továbbá a Miniszterelnökség vezetői és szervezeti egységei, valamint az Országgyűlés közötti koordinációban,
11. együttműködik a Törvényalkotási Főosztállyal a Miniszterelnökség törvényjavaslatainak, illetve az azokhoz kapcsolódó esetleges módosító javaslatoknak az elkészítésében, a hatáskörrel rendelkező szakfőosztályok és a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár bevonásával,
12. együttműködik a Törvényalkotási Főosztállyal a Kormány nevében a miniszter által benyújtott törvényjavaslat egységes javaslattervezetének, az ahhoz fűzött indokolásnak, a törvényjavaslat előterjesztői tájékoztatásának, zárószavazást előkészítő módosító javaslatának, az elfogadott törvény kihirdetésre kerülő, egységes szerkezetű szövegjavaslatának, valamint az ahhoz fűzött indokolásnak a HHSZ.-ben foglalt határidőre történő elkészítésében, címzettekhez történő eljuttatásában,
13. elkészíti a törvényjavaslat expozéjának és a törvényjavaslat zárszavának tervezetét a törvényjavaslattal érintett szakterület felett irányítást gyakorló helyettes államtitkár vagy államtitkár bevonásával, amelyet a parlamenti államtitkár jóváhagy,
14. együttműködik a Törvényalkotási Főosztállyal az esetleges módosító javaslatoknak a jogalkotási célokkal összefüggő megfelelősége vizsgálatának koordinációjában a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár bevonásával,
15. a Törvényalkotási Főosztállyal együttműködve kapcsolatot tart az Országgyűléssel, annak hivatalával, a parlamenti bizottságokkal, továbbá szükség esetén a parlamenti frakciókkal, az egyéni képviselőkkel és a szószólókkal,
16. a Törvényalkotási Főosztállyal együttműködve koordinálja a Miniszterelnökség bármely szervezeti egysége részéről a parlamenti frakciókkal való kapcsolatfelvételt, valamint az országgyűlési képviselők, a bizottságok és az Országgyűlés elnöke részére írásbeli tájékoztatás előkészítését,
17. segíti a parlamenti államtitkárt az Országgyűlés működésével kapcsolatos, illetve a miniszterelnök, valamint a miniszter Országgyűlés plenáris ülésén történő helyettesítéséből következő feladatainak ellátása során,
18. ellátja a bizottsági üléseken való részvétel szervezésével és az ülésre felkészítéssel kapcsolatos feladatokat, valamint részt is vesz a bizottsági ülésen,
19. közreműködik az interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre, írásbeli kérdésre adandó válasz tervezete elkészítésének koordinációjában az érintett szakterület felett irányítást gyakorló helyettes államtitkár vagy államtitkár bevonásával, és gondoskodik a válasz parlamenti államtitkár általi jóváhagyásáról,
20. felügyeli a kormányhoz benyújtott írásbeli kérdésekre adandó válaszok benyújtását, valamint ellátja a tárcák közötti koordinációt és az írásbeli kérdésekkel kapcsolatos szervezési műveleteket.
16. A STRATÉGIAI ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
16.1. Stratégiai Államtitkári Kabinet
16.1.1. A stratégiai államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.
16.1.2. A Stratégiai Államtitkári Kabinet segíti a stratégiai államtitkárt és kabinetfőnökét feladataik ellátásában, melynek során elsősorban tanácsadási, döntés-előkészítő, koordinációs és adminisztratív feladatokat lát el.
16.1.3. A Stratégiai Államtitkári Kabinet gondoskodik a stratégiai államtitkár kommunikációs felkészítéséről.
16.1.4. A stratégiai államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek adminisztrációjának ellátása érdekében titkárság működik.
16.1.5. A titkárság vezetőjének tevékenységét a stratégiai államtitkár utasításainak megfelelően a kabinetfőnök irányítja.
17. A KORMÁNYZATI STRATÉGIÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
17.1. Kormányzati Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
17.1.1. A Kormányzati Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
17.2. Stratégiai Tervezési és Koordinációs Főosztály
17.2.1. A Stratégiai Tervezési és Koordinációs Főosztály a kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt ellátja a kormányzati stratégiai tervezés, valamint a kiemelt kormányzati ügyek körébe tartozó előkészítő, rendszerező, szervező és koordinációs feladatokat.
17.2.2. A Stratégiai Tervezési és Koordinációs Főosztály feladatai körében
1. előkészíti a kormányzati stratégiai döntéseket megalapozó anyagokat,
2. a kormányzati stratégia és a kiemelt kormányzati ügyek vonatkozásában rendszerezi és összegzi a szakpolitikai, kommunikációs és végrehajtási szempontból releváns információkat,
3. közreműködik a kormányzati, miniszteri és stratégiai államtitkári igényekhez kapcsolódó háttéranyagok, vezetői felkészítők, döntési jegyzetek, valamint a kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkár által meghatározott tervezési anyagok és koordinációs feladatok előkészítésében.
18. A STRATÉGIAI ELEMZÉSEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
18.1. Stratégiai Elemzésekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
18.1.1. A Stratégiai Elemzésekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
18.2. Elemzési és Monitoring Főosztály
18.2.1. Az Elemzési és Monitoring Főosztály a stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt ellátja a kormányzati stratégia és a kapcsolódó szakpolitikai döntések megalapozásához szükséges elemzési, kutatási, monitoring- és adatvagyon-gazdálkodási feladatokat, valamint közreműködik a szervezeti tudásbázis kialakításában.
18.2.2. Az Elemzési és Monitoring Főosztály feladatai körében
1. ellátja a stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó kutatási, elemzési, monitoring- és döntéstámogatási feladatokat,
2. ellátja a kutatási adatvagyon kezelésével, az adatalapú döntéstámogatással és a kapcsolódó információs rendszerek működtetésével összefüggő szakmai feladatokat,
3. elősegíti a kutatási és elemzési eredmények, valamint a kutatási tudásvagyon kormányzati és szakpolitikai hasznosítását.
19. A SZAKPOLITIKÁÉRT ÉS EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
19.1. Szakpolitikáért és Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkári Kabinet
19.1.1. A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.
19.1.2. A Szakpolitikáért és Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkári Kabinet segíti a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkárt és kabinetfőnökét feladataik ellátásában, melynek során elsősorban tanácsadási, döntés-előkészítő, koordinációs és adminisztratív feladatokat lát el.
19.1.3. A szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek adminisztrációjának ellátása érdekében titkárság működik.
19.1.4. A titkárság vezetőjének tevékenységét a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár utasításainak megfelelően a kabinetfőnök irányítja.
19.2. EU Intézményi és Társadalmi Kapcsolatokért, Uniós Személyzetpolitikáért Felelős Főosztály
19.2.1. Az EU Intézményi és Társadalmi Kapcsolatokért, Uniós Személyzetpolitikáért Felelős Főosztály
1. kidolgozza az uniós intézményekben dolgozó magyar tisztviselők számának növelését célzó nemzeti stratégiát,
2. feladat- és hatáskörében koordinálja a közigazgatásban a minisztériumi hatáskörébe tartozó SNE jelöléseket, amelynek keretében gondoskodik a minisztériumok tájékoztatásáról a meghirdetett SNE helyek kapcsán, figyelemmel kíséri az SNE jelöléseket, valamint kapcsolatot tart a már kiválasztott SNE-kel, akiknek beszámolási kötelezettségük van az érintett minisztérium felé,
3. koordinálja az európai uniós személyzetpolitikával kapcsolatos magyar álláspont kidolgozását, és hozzájárul annak a Személyzeti Szabályzat Munkacsoport ülésein való képviseletéhez, az Állandó Képviselet EU intézményi és személyügyekért felelős munkatársának bevonásával,
4. ellátja az uniós intézményekben a személyzeti kérdések nyomon követését, az Európai Unió személyzeti szabályzatának alkalmazásával és módosításával kapcsolatos feladatokat, a magyar álláspont meghatározását, továbbá kialakítja és működteti az uniós intézményekben dolgozó magyar tisztviselőkkel való kapcsolattartás rendszerét, valamint kapcsolatot tart az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal (a továbbiakban: EPSO),
5. kapcsolatot tart az EPSO karrier nagykövet programban részt vevő magyar egyetemekkel,
6. feladat- és hatáskörében figyelemmel kíséri és előmozdítja az uniós intézményeknél meghirdetett pozíciók promócióját és betöltését,
7. koordinálja a közigazgatásban a NEPT-et, és gondoskodik a beérkezett pályázatoknak az Állandó Képviseleten keresztül történő benyújtásáról,
8. a magyar közigazgatáson belüli európai uniós szakemberpótlás érdekében ellátja a Nemzetek Európája Karrierprogramhoz kapcsolódó kapcsolattartási, koordinációs és népszerűsítési feladatokat,
9. ellátja a közigazgatásban dolgozók számára elérhető egyéb uniós képzési programok – többek között a College of Europe és az Erasmus Public Administration program – koordinációját és népszerűsítését,
10. felel az uniós intézményekbe jelölt magyar jelöltek kereszttámogatásának vezetéséről,
11. felel az Európai Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Európai Bizottságával való hazai és uniós relevanciájú kapcsolatok kialakításáért és kapcsolattartásért a magyar érdekek uniós döntéshozatalba történő minél hatékonyabb érvényesítése érdekében,
12. strukturálja és értékeli a 11. pont szerinti kapcsolatépítés során kapott információkat, amelyeket előterjeszt a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár és a miniszterelnök számára,
13. a feladatkörébe tartozó kérdésekben tárgyalási felkészítő anyagokat és háttéranyagokat állít össze a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár és a miniszterelnök számára,
14. nyomon követi az Európai Parlament működését és üléseit, amelyekről jelentéseket és tárgyalási álláspontokat készít,
15. figyelemmel kíséri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Európai Bizottsága intézményeiben bekövetkező személyi változásokat, gondoskodik a megfelelő magyar szakértők jelöléséről,
16. feladatkörében részt vesz az EKTB ülésein, szakértői csoportjainak munkájában, előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, valamint javaslatot tesz az Állandó Képviselet utasítására,
17. felel az európai uniós döntésekben érintett magyar társadalmi és gazdasági szereplőkkel történő kapcsolatok kialakításáért és a kapcsolattartásért, valamint elősegíti a magyar gazdasági szereplők érdekérvényesítését az Európai Unióban,
18. felel az európai uniós ügyekkel foglalkozó magyar és nemzetközi kutatóközpontokkal, egyetemekkel és egyetemi szereplőkkel történő kapcsolatok kialakításáért és a kapcsolattartásért,
19. ellátja a hatáskörébe tartozó kérdésekkel az Állandó Képviseleten foglalkozó szakdiplomaták szakmai irányítását,
20. az EU Koordinációs és Intézményi Főosztállyal együtt közreműködik az Európa jövőjéről szóló konferenciát, illetve az EU reformját célzó tárgyalásokkal kapcsolatos ügyeket illetően a magyar álláspont kialakításában, a folyamatok nyomon követésében és koordinálásában, különösen az Általános Ügyek Tanácsában, az Európai Unió Tanácsának Általános Ügyek munkacsoportjában, az Állandó Képviselők Bizottságaiban, valamint minden, a témával foglalkozó egyéb Tanácson belüli vagy intézményközi egyeztetés során, együttműködve érintettség szerint az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztállyal, valamint az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztállyal és a minisztériumokkal,
21. elemzéseket készít az Európai Unió intézményrendszerével, annak működésével kapcsolatosan, és az EU Koordinációs és Intézményi Főosztállyal együttműködve kialakítja a vonatkozó magyar álláspontot.
20. AZ EURÓPAI UNIÓS JOGI ÜGYEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
20.1. Az Európai Uniós Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
20.1.1. Az Európai Uniós Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
20.1.2. Az Európai Uniós Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság koordinációs feladatai körében folyamatosan ellátja az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését.
20.1.2.1. Az Európai Uniós Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár munkáját segíti, és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.
20.1.2.2. Az Európai Uniós Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője
1. meghatározza az Európai Uniós Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság munkatervét,
2. elkészíti az Európai Uniós Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ügyrendjét,
3. az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával elkészíti az álláshelyeken ellátandó feladatok leírását, amely a kinevezési okiratok részét képezi,
4. szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását.
20.1.3. Az Európai Uniós Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság szakmai feladatai körében
1. ellátja a jogszabály-előkészítési tevékenységgel, a kormányülések, a Kormány más testülete ülései és a Közigazgatási Államtitkári Értekezletek, valamint az államtitkári értekezletek felkészítő anyagaival kapcsolatos feladatokat,
2. figyelemmel kíséri a kormányzati döntéshozatalt,
3. az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár által meghatározott egyéb ügyekben háttéranyagot készít.
20.2. EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály
20.2.1. Az EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében
1. ellátja az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokhoz kapcsolódó kormányzati koordinációt, kidolgozza, egyezteti és képviseli a magyar álláspontot, elkészíti az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket és választervezeteket,
2. ellátja az Európai Bizottságtól a kötelezettségszegési eljárásokat megelőző Dialogue eljárások keretében érkező megkeresések kormányzati koordinációját, kidolgozza és egyezteti a magyar álláspontot, valamint megküldi azt az Európai Bizottság részére,
3. ellátja az Európai Bizottságtól érkező, a kötelezettségszegési eljárásokat megelőző adminisztratív megkeresések kormányzati koordinációját, kidolgozza és egyezteti a magyar álláspontot.
20.2.2. Az EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály funkcionális feladatai körében
1. működteti a Műszaki Notifikációs Központot, amelynek keretében gondoskodik a műszaki tartalmú jogszabálytervezetek tekintetében az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet szerinti notifikációs feladatok teljesítéséről, ellátja a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatban a Kereskedelem Technikai Akadályairól szóló Megállapodásban előírt bejelentési és tájékoztatási kötelezettségek teljesítéséről szóló 103/2009. (V. 11.) Korm. rendeletben meghatározott értesítési és bejelentési eljárásokban az egyes nemzetközi szervezetek, az Európai Unió intézményei és tagállamai felé megteendő, illetve az ezektől érkező értesítések és bejelentések továbbításával összefüggő feladatokat,
2. a kötelezettségszegési és azt megelőző eljárások szempontjából, valamint a feladatkörébe eső tárgykörben véleményezi a jogszabálytervezeteket, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztéseket, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,
3. részt vesz az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyekben képviselt magyar álláspont kialakításában,
5. működteti a SOLVIT központot, amelynek keretében kapcsolatot tart a többi tagállam SOLVIT központjával, az Európai Bizottsággal és az érintett hazai hatóságokkal, részt vesz a SOLVIT tevékenységének hazai promóciójában,
20.2.3. Az EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály koordinációs feladatai körében
1. az Európai Bizottság által összeállított Belső Piaci Eredménytábla uniós jog végrehajtására vonatkozó része előkészítésének keretében koordinálja a szükséges hazai intézkedéseket,
2. gondoskodik az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott speciális notifikációnak az Európai Unió érintett intézményének történő megküldéséről, valamint a jogharmonizációs javaslatok tervezeteinek véleményezéséről.
20.3. Európai Bírósági Főosztály
20.3.1. Az Európai Bírósági Főosztály koordinációs és képviseleti feladatai körében
1. gondoskodik arról, hogy a Miniszterelnökség feladatkör szerint érintett szervezeti egységei, az érintett más minisztériumok és államigazgatási szervek naprakész tájékoztatást kapjanak az Európai Unió Bírósága előtt indult új eljárásokról, a Magyarország részvételével zajló eljárásokban az eljárások állásáról és előrehaladásáról, valamint az ilyen, illetve egyéb szempontból jelentős eljárásokban a főtanácsnoki indítványokról és az ítéletekről,
2. ellátja az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat, előkészíti az eljárásokban történő részvétellel összefüggő döntéseket,
3. az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban ellátja a Kormány képviseletét az írásbeli és a szóbeli szakaszban, előkészíti és – jóváhagyást követően – benyújtja a beadványokat és egyéb iratokat, előkészíti és képviseli a tárgyaláson képviselendő álláspontot, fogadja az Európai Unió Bíróságától érkező iratokat,
4. adatbázisba rendezi az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárásokat és az eljárásokhoz kapcsolódó feladatokat,
5. figyelemmel kíséri az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, és közreműködik az ítéletekből esetlegesen következő jogalkotási feladatok meghatározásában,
6. ellátja az Európai Unió Bíróságának szervezetével és eljárásával kapcsolatos uniós jogi aktusok tervezeteire, valamint az Európai Unió Tanácsában az európai bírósági eljárásokat érintő dokumentumokra vonatkozó magyar álláspont kialakításával kapcsolatos feladatokat,
7. képviseli a magyar álláspontot az Európai Unió Tanácsának az Európai Unió Bíróságával foglalkozó munkacsoportjában,
8. kapcsolatot tart és szükség szerint egyeztet az Európai Unió más tagállamainak az Európai Unió Bírósága előtti képviseletet ellátó meghatalmazottjaival,
9. szükség szerint közreműködik az Európai Bizottság által az uniós jog megsértése miatt Magyarország ellen indított eljárásokkal, valamint az eljárásokat megelőző megkeresésekkel kapcsolatos előterjesztések, beadványok és válaszok előkészítésében.
20.4. Kiemelt Ügyek Főosztálya
20.4.1. A Kiemelt Ügyek Főosztálya
1. figyelemmel kíséri az Európai Unió értékeinek védelme szempontjából kiemelt jelentőségű európai uniós kezdeményezéseket, közreműködik a kapcsolódó magyar álláspont kialakításában,
2. ellátja az európai uniós jogállamisági eljárásokban és mechanizmusokban képviselendő magyar álláspont kialakításával kapcsolatos feladatokat, elvégzi az azokkal összefüggő döntések szakmai előkészítését,
3. ellátja az Európai Bizottság által működtetett Jogállamisági Hálózat nemzeti kapcsolattartói feladatait, elvégzi a magyar álláspont képviseletével összefüggő döntések szakmai előkészítését,
4. részt vesz az alapvető jogokkal foglalkozó tanácsi munkacsoportban, előkészíti és koordinálja a magyar álláspontot, elkészíti a kapcsolódó előterjesztéseket,
5. ellátja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége nemzeti kapcsolattartói feladatait,
6. ellátja az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos nemzeti fókuszpont feladatait.
20.5. Támogatásokat Vizsgáló Iroda
20.5.1. A Támogatásokat Vizsgáló Iroda az állami támogatások európai uniós versenyjogi szempontú vizsgálatával összefüggő feladatkörében
1.1. megvizsgálja, hogy valamely tervezett intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül-e, és ennek megállapítása esetén
1.1.1. uniós állami támogatási szempontból engedélyezi a csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek hatálya alá tartozó – az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető – támogatási tervezetek szerinti intézkedések bevezetését,
1.1.2. uniós állami támogatási szempontból engedélyezi a csoportmentességi rendeletek hatálya alá tartozó – az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető – támogatási tervezetek szerinti intézkedések bevezetését, továbbá – a támogatást nyújtó által az uniós szabályokkal összhangban megadott adatok alapján – tájékoztatja arról az Európai Bizottságot,
1.1.3. uniós állami támogatási szempontból engedélyezi a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó uniós szabályok hatálya alá tartozó – az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető – támogatási tervezetek szerinti intézkedések bevezetését,
1.1.4. uniós állami támogatási szempontból engedélyezi a támogatási program alapján készített, az állami támogatási szabályokkal, valamint a támogatási program szabályaival összeegyeztethető pályázati felhívások meghirdetését, valamint elvégzi a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó pályázati felhívások állami támogatási szempontú minőségbiztosítását,
1.2. az Európai Bizottság jóváhagyását igénylő támogatási tervezeteket jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak, valamint a jóváhagyásra irányuló eljárásban képviseli a hazai álláspontot az Európai Bizottság felé,
1.3. konkrét támogatási intézkedések kapcsán érkező európai bizottsági megkeresés esetén koordinálja a hazai álláspont kialakítását,
1.4. kapcsolatot tart a támogatást nyújtókkal,
1.5. a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i 2015/1589 rendelet 26. cikke alapján a támogatást nyújtó szervezetektől származó információk alapján éves jelentést készít a támogatásokat tartalmazó programokról az Európai Bizottság számára,
1.6. a támogatást nyújtó szervezetektől származó információk alapján adatot szolgáltat az uniós állami támogatási szabályokon alapuló közzétételi kötelezettség hatálya alá tartozó intézkedésekről az Európai Bizottság számára,
1.7. a Támogatásokat Vizsgáló Iroda vezetője kiadmányozza a Támogatásokat Vizsgáló Iroda Átr.-ben meghatározott feladataival összefüggésben keletkezett iratokat, valamint elvégzi az Áht. 56/B. és 56/C. §-a hatálya alá tartozó támogatások esetében az iratoknak az Országos Támogatás-ellenőrzési rendszerbe való feltöltését,
3. az állami támogatások versenyszempontú vizsgálatának központi szerveként felel az Európai Bizottság hatáskörrel rendelkező főigazgatóságával, az Európai Unió tagállamaival, valamint egyéb nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásért, és részt vesz az Európai Bizottság mellett működő, állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság, valamint egyéb tagállami állami támogatási munkacsoportok munkájában,
4. véleményezi az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabálytervezeteket, koordinálja a kapcsolódó tagállami álláspont kialakítását, valamint képviseli azt az Európai Bizottság felé,
5. gondoskodik az EKTB állami támogatások szakértői csoport működésének koordinálásáról,
6. az uniós állami támogatási joganyag és joggyakorlat folyamatos változására tekintettel segíti a támogatást nyújtókat az európai uniós állami támogatási szabályok értelmezésében és alkalmazásában, tájékoztatást nyújt a változásokról, ennek érdekében különböző ismeretterjesztő, tájékoztató anyagokat készít, honlapot működtet az uniós állami támogatási szabályokról,
7. a feladatkörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart a hazai és külföldi minisztériumokkal, illetve a külföldi szakmai szervezetekkel, az Állandó Képviseletére delegált szakdiplomatákkal, valamint az Európai Bizottság érintett képviselőivel.
21. AZ EURÓPA-POLITIKÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR (EURÓPAI IGAZGATÓ) ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
21.1. Európa-politikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
21.1.1. Az Európa-politikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
21.1.2. Az Európa-politikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
1. figyelemmel kíséri a kormányzati és az európai uniós döntéshozatalt,
2. koordinálja az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek tevékenységét,
3. koordinálja az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek szervezeti és adminisztratív teendőit,
4. szervezi és ellenőrzi az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek feladatainak végrehajtását,
5. kapcsolatot tart a Miniszterelnökség más szervezeti egységeivel, az Állandó Képviselettel és más minisztériumokkal,
6. ellátja az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár által meghatározott egyéb feladatokat.
21.2. EU Koordinációs és Intézményi Főosztály
21.2.1. Az EU Koordinációs és Intézményi Főosztály az európai uniós és nemzetközi feladatai körében ellátja az európai uniós politikák kormányzati koordinációját, amelynek keretében az EU Koordinációs és Intézményi Főosztály
1. ellátja az európai uniós ügyek kormányzati és minisztériumon belüli koordinációját,
2. működteti az európai uniós tagsággal kapcsolatos kormányzati koordinációs rendszert, kidolgozza az azzal kapcsolatos eljárási szabályokat és iránymutatásokat,
3. előkészíti, megszervezi és nyomon követi az EKTB üléseit, azokról emlékeztetőt készít,
4. az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztállyal, valamint az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztállyal érintettség szerint együttműködve előkészíti az Európai Tanács és az Általános Ügyek Tanácsa ülésein képviselendő magyar álláspontot és tárgyalási dossziékat,
5. az érintett minisztériumokkal és az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztállyal, valamint az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztállyal érintettség szerint együttműködve előkészíti és gondoskodik az Európai Unió Tanácsának üléseire készült mandátumok EKTB általi jóváhagyásáról,
6. az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztállyal, valamint az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztállyal érintettség szerint együttműködve elkészíti az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének féléves programjáról szóló tájékoztatót,
7. a Pénzügyi és Számviteli Főosztállyal együttműködve koordinálja a tolmácsolási borítékot és a tanácsi utazások fedezésére szolgáló nemzeti borítékot,
9. felelős az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége felkészüléséért, és ellátja az elnökségi felkészüléssel kapcsolatos kormányzati koordinációs feladatokat, ezen belül biztosítja a magyar elnökségi program, a 18 hónapos trió elnökségi program és a magas szintű események magyar elnökség alatti naptárának előkészítését, koordinálását és végrehajtásának nyomon követését, az ezzel kapcsolatos előterjesztések, tájékoztatók elkészítését, együttműködésben az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztállyal, valamint az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztállyal, a külképviseletekkel és a minisztériumokkal, biztosítja a magyar elnökséggel kapcsolatos személyügyi feladatok koordinációját,
10. az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége felkészülését érintő kérdésekben kapcsolatot tart és együttműködik az uniós intézményekkel, a trió elnökség másik két országával és a többi európai uniós tagállammal,
11. az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségével kapcsolatos feladatokkal összefüggésben kapcsolatot tart az Országgyűléssel.
21.2.2. Az EU Koordinációs és Intézményi Főosztály koordinációs feladatai körében
1. szükség szerint részt vesz az Általános Ügyek Tanácsa, valamint az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek munkájában, így az Általános Ügyek Tanácsa ülésein, valamint a feladatköréhez tartozó területeken a tanácsi munkacsoportok és az Európai Bizottság mellett működő tagállami részvétellel működő bizottságok ülésein,
2. az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztállyal, valamint az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztállyal érintettség szerint együttműködve, felkészítő anyagot készít a miniszterelnök és a miniszterek számára az európai uniós ügyek vonatkozásában,
3. részt vesz a feladatkörébe tartozó európai uniós politikák és szakterületek elemzésében,
4. biztosítja a magyar tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában, és közreműködik a magyar érdekek érvényesítésében,
5. ellátja a hatáskörébe tartozó kérdésekben az Állandó Képviseleten foglalkozó szakdiplomaták szakmai irányítását,
6. ellátja az Európai Unió alapító szerződései módosításával kapcsolatos magyar álláspont kialakítását és képviseletét,
7. koordinálja az egyszerűsítési Omnibusz csomagokra vonatkozó jogalkotási javaslatokkal, valamint az Európai Bizottság által meghatározott egyéb, elsősorban az Európai Unió versenyképességének erősítésével összefüggő, egyszerűsítést célzó javaslatokkal kapcsolatos magyar álláspont kialakítását és képviseletét, együttműködve érintettség szerint az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztállyal, valamint az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztállyal,
8. ellátja az EKTB egyszerűsítéssel foglalkozó szakértői csoportjának vezetői teendőit, a feladat- és hatáskörrel rendelkező kormányzati szervekkel és érintettség szerint az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztállyal, valamint az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztállyal együttműködve kialakítja és koordinálja a szakértői csoporthoz tartozó tanácsi munkacsoportokban képviselendő magyar álláspontot (különös tekintettel az egyszerűsítéssel foglalkozó Antici-alcsoportra),
9. összeállítja a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a miniszter európai uniós tematikájú tárgyalási dossziéit, érintettség szerint együttműködve az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztállyal, valamint az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztállyal,
10. az EU Intézményi és Társadalmi Kapcsolatokért, Uniós Személyzetpolitikáért Felelős Főosztállyal együtt közreműködik az Európa jövőjéről szóló konferenciát, illetve az EU reformját célzó tárgyalásokkal kapcsolatos ügyeket illetően a magyar álláspont kialakításában, a folyamatok nyomon követésében és koordinálásában, különösen az Általános Ügyek Tanácsában, az Európai Unió Tanácsának Általános Ügyek munkacsoportjában, az Állandó Képviselők Bizottságaiban, valamint minden, a témával foglalkozó egyéb Tanácson belüli vagy intézményközi egyeztetés során, együttműködve érintettség szerint az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztállyal, valamint az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztállyal és a minisztériumokkal,
11. elemzéseket készít az Európai Unió intézményrendszerével, annak működésével kapcsolatosan, és az EU Intézményi és Társadalmi Kapcsolatokért, Uniós Személyzetpolitikáért Felelős Főosztállyal együttműködve kialakítja a vonatkozó magyar álláspontot,
12. kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó szakpolitikai kérdésekben az uniós intézményekkel, a Magyarországra akkreditált külképviseletekkel, valamint Magyarország külképviseleteivel.
21.2.3. Az EU Koordinációs és Intézményi Főosztály funkcionális feladatai körében
1. működteti az EKTB-t, ellátja annak titkársági feladatait, továbbítja a jóváhagyott tárgyalási mandátumokat az Állandó Képviselet részére (Állandó Képviselők Bizottsága I., Állandó Képviselők Bizottsága II. üléseire),
2. ellátja az EKTB működésével összefüggő egyéb feladatokat (tagok, szakértői csoportok, szakértői csoportok tagjainak nyilvántartása, tanácsi munkacsoportokban részt vevő minisztériumok, tanácsüléseket előkészítő minisztériumok nyilvántartása, adminisztrálása, szabályozási feladatok),
3. ellátja az EKTB intézményi szakértői csoportjának vezetői és titkársági feladatait, kialakítja és koordinálja a szakértői csoporthoz tartozó tanácsi munkacsoportokban képviselendő magyar álláspontot (különös tekintettel az Általános Ügyek munkacsoportjára),
4. részt vesz az EKTB szakértői csoportjainak munkájában, a feladatkörébe tartozó kérdésekben előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, és javaslatot tesz az Állandó Képviselet utasítására.
21.3. Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztály
21.3.1. Az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében ellátja az európai uniós politikák és szakterületek kormányzati koordinációját
2. környezetvédelem (körforgásos gazdaság, ipari kibocsátások, természetvédelem, talajvédelem és talajmonitoring, levegőminőség, környezeti zaj- és rezgésvédelem, hulladékgazdálkodás, vegyi anyagok, vízpolitika, környezetvédelmi omnibusz csomag),
3. klímapolitika (Európai Zöld Megállapodás, Fitfor55 klímapolitikai jogszabályai, európai klímarendelet, F-gáz, ózonréteget lebontó anyagok, nemzetközileg meghatározott hozzájárulások, klímaalkalmazkodás, ENSZ Agenda 2030),
4. mezőgazdaság (közös agrárpolitika, halászat, erdészet, mezőgazdasági kereskedelem, mezőgazdasági állami támogatások, állatjólét, állat- és növényegészségügy, genetikailag módosított szervezetek, biogazdálkodás, vidékfejlesztés, nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel),
5. belső piac és versenyképesség, áruk szabad áramlása, szolgáltatások szabad áramlása, személyek szabad mozgása, jobb jogalkotás, fogyasztóvédelem, piacfelügyelet, társasági jog, műszaki harmonizáció, szabványok, közbeszerzés, versenypolitika, állami támogatások, szellemi tulajdon és szabadalmak, iparpolitika, kis- és középvállalkozási politika, kutatás-fejlesztési és innovációs politika, űrpolitika, turizmus, audiovizuális politika, szerencsejátékokkal kapcsolatos szabályozás,
6. foglalkoztatáspolitika, munkajog, munkavédelem, munkavállalók szabad mozgása, szociális politika, társadalmi befogadás (ideértve a társadalmi felzárkóztatást, a szegénység elleni fellépést, a lakhatás kérdését, a gyermekjólétet és a roma ügyeket), esélyegyenlőség (ideértve a nemek közötti egyenlőségi és fogyatékosságügyi aspektusokat is), családpolitika (ideértve a demográfiai és a generációk közötti szolidaritással kapcsolatos kérdéseket) és a szociális biztonsági rendszerek koordinációja,
7. népegészségügy, gyógyszerszabályozási kérdések, gyógyászati segédeszközök szabályozása, egészségügyi vészhelyzetek elleni fellépés, az egészségügy digitalizációjának uniós aspektusai, dohányzás elleni fellépés, élelmiszer-biztonság és kozmetikumok biztonsága, kábítószerügyek egészségügyi aspektusai,
8. oktatás (ideértve a kora gyermekkori, az alapfokú és a felsőfokú oktatást is), képzés (ideértve a szakképzést, a duális képzést, az egész életen át tartó tanulást, a humán erőforrások fejlesztését is), diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése, kultúra (ideértve a kulturális nemzetközi kapcsolatok erősítését és a kulturális örökség védelmét), sport (ideértve a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségben folyó munka uniós aspektusait), ifjúságpolitika (ideértve a fiatalok online védelmét, az ifjúsági mobilitást), audiovizuális politika és annak kulturális aspektusai, a Többéves Pénzügyi Keret oktatási, ifjúsági és kulturális szempontból releváns ágazati jogszabályai
témakörében.
21.3.2. Az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztály koordinációs feladatai körében
1. szükség szerint részt vesz a Versenyképességi Tanács, a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, az Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács, a Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács, a Környezetvédelmi Tanács, valamint az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek munkájában, így a feladatköréhez tartozó területeken a tanácsi munkacsoportok és az Európai Bizottság mellett működő tagállami részvétellel működő bizottságok munkájában,
2. részt vesz az európai uniós politikák és szakterületek elemzésében,
3. biztosítja a magyar tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában, és közreműködik annak képviseletében,
4. részt vesz az EKTB ülésein, szakértői csoportjainak munkájában, előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, valamint javaslatot tesz az Állandó Képviselet utasítására,
5. ellátja a hatáskörébe tartozó kérdésekkel az Állandó Képviseleten foglalkozó szakdiplomaták szakmai irányítását,
6. kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó szakpolitikai kérdésekben az uniós intézményekkel, a Magyarországra akkreditált külképviseletekkel, valamint Magyarország külképviseleteivel,
7. összeállítja az Országgyűlés megkereséseivel kapcsolatos feladatokat, felkészítőket és háttéranyagokat,
8. kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó, szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó minisztériumokkal, szükség esetén tárcaközi egyeztetést szervez kiemelt kérdésekben,
9. a minisztériumoktól érkező megkeresések, valamint a hatásköri összeütközések esetén iránymutatást ad a követendő európai uniós szakpolitikai irányvonalról,
10. nyomon követi a V4-együttműködés releváns aspektusait,
11. közreműködik a feladatkörébe tartozó szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó uniós testületek tisztségviselőinek megválasztásakor képviselendő magyar álláspont és szavazati magatartás kialakításában,
12. közreműködik az európai uniós relevanciával rendelkező, a feladatkörébe tartozó szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekben képviselendő magyar álláspont kialakításában,
13. részt vesz a feladatkörébe tartozó szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó magyarországi, illetve nemzetközi konferenciákon, ezekről jelentést készít.
21.3.3. Az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztály funkcionális feladatai körében
1. közreműködik az Európai Unió oktatási, kulturális, foglalkoztatási, szociális, ifjúsági, sport, népegészségügyi, esélyegyenlőségi, audiovizuális politikai, áruk, szolgáltatások és személyek szabad áramlására vonatkozó, fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti, társasági jogi, műszaki harmonizációs, versenypolitikai, állami támogatási, közbeszerzési, szellemi tulajdoni, versenyképességi, kutatási-fejlesztési és innovációs, mezőgazdasági és halászati, környezetvédelmi, klíma- és energiaügyi, közlekedési és távközlési, iparpolitikai, kkv-politikai, űrpolitikai, turisztikai, információs technológiai, valamint szerencsejátékokra és postai szolgáltatásokra vonatkozó politikájával kapcsolatos kormányzati feladatok elkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében,
2. elkészíti az Európai Unió és a tagállamok versenyképességével, ipar- és agrárpolitikájával, energia- és klímapolitikájával, közlekedési és távközlési szabályozásával, munkaerőpiaci, szociális és egészségügyi politikáival kapcsolatos elemzéseket, összefoglalókat, valamint felkészítő és háttéranyagokat készít magas szintű találkozókhoz,
3. közreműködik az Európai Unió Tanácsa aktuális elnöksége féléves munkájának stratégiai szempontú elemzésében és nyomon követésében,
4. felkészítő anyagot készít a miniszterelnök és a miniszterek számára a tanácsi formációihoz tartozó kérdéskörökben,
5. a szaktárcákkal és az Állandó Képviselettel együttműködve előkészíti az Európai Tanács és a tanácsi formációk üléseihez a tárgyalási dossziékat.
21.4. Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztály
21.4.1. Az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében ellátja az európai uniós politikák és szakterületek kormányzati koordinációját
1. gazdaságpolitika (Európai Unió éves költségvetése, európai szemeszter, adózás, statisztika, pénzügyi szolgáltatások, tőke szabad mozgása, pénzmosás elleni küzdelem, csalás elleni küzdelem, Európai Csalás Elleni Hivatal tevékenysége, vámpolitika, nemzetközi pénzügyi szervezetek),
2. bel- és igazságügyi együttműködés (schengeni övezet irányítása és bővítése, migráció, menekültügy, illegális migránsok visszaküldése, határigazgatás, rendőri együttműködés, vízumpolitika, személyek szabad áramlásának belügyi aspektusai, fellépés a szervezett bűnözéssel, emberkereskedelemmel, terrorizmussal szemben, adatvédelem, online gyermekvédelem, büntető és polgári igazságügyi együttműködés, valamint e feladata körében a közös kül- és biztonságpolitika releváns aspektusainak nyomon követése),
3. általános ügyek [Európai Unió többéves pénzügyi kerete, kohéziós politika, Európai Unió bővítése, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépésével (BREXIT) kapcsolatos feladatok, stratégiai előrejelzés, EU–Svájc kapcsolatok, EU-EFTA/EGT kapcsolatok],
4. külügyek (külpolitika, közös biztonság- és védelempolitika, fejlesztési együttműködés, közös kereskedelempolitika)
témakörében.
21.4.2. Az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztály koordinációs feladatai körében
1. működteti az Európai Unió többéves pénzügyi keretével foglalkozó tárcaközi munkacsoportot, valamint ellátja a „Többéves pénzügyi keret” elnevezésű EKTB szakértői csoport működtetését, előterjesztést készít a Kormány részére tájékoztatás, illetve döntéshozatal céljából a tárgyalások előrehaladásának kiemelt eseményeihez igazodóan,
2. kialakítja a többéves pénzügyi keretről szóló EU rendeletre és a tárgyalási keretre vonatkozó, valamint az intézményközi megállapodással kapcsolatos magyar álláspontot,
3. szükség szerint részt vesz az Általános Ügyek Tanácsa, a Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa, a Bel- és Igazságügyi Tanácsa, a Külügyek Tanácsa (külügyi, védelempolitikai, kereskedelempolitikai, valamint nemzetközi fejlesztési formációk), valamint az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek munkájában, így a feladatköréhez tartozó területeken a tanácsi munkacsoportok és az Európai Bizottság mellett tagállami részvétellel működő bizottságok ülésein,
4. részt vesz a feladatkörébe tartozó európai uniós politikák és szakterületek elemzésében,
5. biztosítja a magyar tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában, és közreműködik azok képviseletében,
6. részt vesz az EKTB ülésein, szakértői csoportjainak munkájában, előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, valamint javaslatot tesz az Állandó Képviselet utasítására,
7. ellátja a hatáskörébe tartozó kérdésekkel az Állandó Képviseleten foglalkozó szakdiplomaták szakmai irányítását,
8. kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó szakpolitikai kérdésekben az uniós intézményekkel, a Magyarországra akkreditált külképviseletekkel, valamint Magyarország külképviseleteivel,
9. összeállítja az Országgyűlés megkereséseivel kapcsolatos feladatokat, felkészítőket és háttéranyagokat,
10. kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó minisztériumokkal, szükség esetén tárcaközi egyeztetést kezdeményez a kiemelt ügyekben,
11. más minisztériumoktól érkező megkeresések, valamint hatásköri összeütközések esetén, iránymutatást ad a követendő európai uniós szakpolitikai irányvonalról,
12. nyomon követi a V4-együttműködés releváns aspektusait,
13. közreműködik a feladatkörébe tartozó, szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó uniós testületek tisztségviselőinek megválasztásakor képviselendő magyar álláspont és szavazási magatartás kialakításában,
14. közreműködik az európai uniós relevanciával rendelkező, a feladatkörébe tartozó szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekben képviselendő magyar álláspont kialakításában,
15. részt vesz a feladatkörébe tartozó szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó, magyarországi, illetve nemzetközi konferenciákon, ezekről jelentést készít.
21.4.3. Az Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztály funkcionális feladatai körében
1. tárgyalási felkészítő és háttéranyagokat készít a külföldi partnerekkel folytatandó magas szintű tárgyalásokhoz, valamint az Európai Tanács, az Európai Politikai Közösség és az Általános Ügyek Tanácsa üléseihez,
2. közreműködik az Európai Unió Tanácsa aktuális elnöksége féléves munkájának stratégiai szempontú elemzésében és nyomon követésében,
3. felkészítő anyagot készít a miniszterelnök és a miniszterek számára a tanácsi formációihoz tartozó kérdéskörökben,
4. a minisztériumokkal és az Állandó Képviselettel együttműködve előkészíti az Európai Tanács és a tanácsi formációk üléseihez a tárgyalási dossziékat,
5. az Európai Unió és a tagállamok gazdaságával, migrációs és menekültügyi politikájával, továbbá az Általános Ügyek Tanácsa alá tartozó, valamint az európai uniós relevanciájú külkapcsolati kérdésekkel kapcsolatos elemzéseket, összefoglalókat, javaslatokat készít,
6. elemzi és nyomon követi az EU éves költségvetése, európai szemeszter, adózás, statisztika, pénzügyi szolgáltatások, tőke szabad mozgása, pénzmosás elleni küzdelem, csalás elleni küzdelem, Európai Csalás Elleni Hivatal tevékenysége, vámpolitika, nemzetközi pénzügyi szervezetek terén az aktuális javaslatokat,
7. gondoskodik a többéves pénzügyi kerettel foglalkozó tanácsi munkacsoportban álláspontot képviselő magyar szakdiplomaták mandátumainak jóváhagyásáról, valamint előkészíti az Állandó Képviselők Bizottsága, az Általános Ügyek Tanácsa és az Európai Tanács ülésein képviselendő kormányzati álláspontot,
8. előkészíti a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos végső, állam- és kormányfői szintű megállapodás tartalmáról és annak magyar érdek szempontjából jelentős kérdéseiről szóló kormányjelentést, majd követi a megállapodás átültetését a többéves pénzügyi keretről szóló EU rendeletbe és az intézményközi megállapodásba,
9. elemzi és nyomon követi az EU bővítéspolitikája, az EU szomszédságpolitikája, a közös kereskedelempolitika, a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP), valamint a nemzetközi fejlesztés terén az aktuális javaslatokat,
10. nyomon követi az Európa Tanácsban zajló migrációs párbeszédet, szükség esetén elemzéseket készít a stratégiai döntések magasabb politikai szinten történő érvényesítése érdekében,
11. követi a G7 és a G20 csoportok tevékenységét, szükség esetén összefoglalókat és javaslatokat készít azokról.
22. A SZAKPOLITIKAI KOORDINÁCIÓÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
22.1. A Szakpolitikai Koordinációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
22.1.1. A Szakpolitikai Koordinációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
22.2. A Szakpolitikai Koordinációs Főosztály
22.2.1. A Szakpolitikai Koordinációs Főosztály feladatai körében
1. figyelemmel kíséri a kormányzati döntéshozatalt, és véleményt ad az előterjesztések kormányzati stratégiákkal és társadalompolitikai célokkal való összhangjáról,
2. figyelemmel kíséri és vizsgálja az egyes kormányzati célkitűzések teljesülését,
3. segíti a szakpolitikai döntéshozatali és végrehajtási folyamatok monitorozását,
4. figyelemmel kíséri a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, valamint a Kormány üléseire benyújtott előterjesztések tartalmi követelményeknek való megfelelését,
5. részt vesz a Kormány üléseire benyújtott előterjesztések szakmai és politikai véleményezésében, javaslatokkal történő kiegészítésében,
6. közreműködik a miniszternek, valamint a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkárnak a Kormány üléseire történő felkészítésében,
7. közreműködik a miniszter, a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár, valamint a kormányszóvivők kormányzati kommunikációs felkészítésében, az ehhez szükséges háttéranyagok, összefoglalók elkészítésében,
9. a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár utasítása alapján más, a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár alárendeltségében működő szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó feladatot is ellát eseti jelleggel.
22.2.2. A Szakpolitikai Koordinációs Főosztály feladatai ellátása érdekében kapcsolatot tart az egyes kormányzati szakterületekért, a kormányzati célkitűzések koordinációjáért, végrehajtásáért felelős szervezeti egységekkel, illetve egyéb, a közpolitikai elemzéshez támogatást nyújtó szervekkel.
23. A SZAKPOLITIKAI ELEMZÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
23.1. A Szakpolitikai Elemzésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
23.1.1. A Szakpolitikai Elemzésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 105. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
23.2. A Szakpolitikai Elemzési Főosztály
23.2.1. A Szakpolitikai Elemzési Főosztály feladatai körében
1. elemzi az Európai Unió intézményei, valamint főbb nemzetközi szervezetek globális politikai folyamatokkal foglalkozó szakmai elképzeléseit,
2. a stratégiai elemzési feladatok támogatása és a kormányzati társadalompolitikai célkitűzések elérése érdekében nemzetközi sajtófigyelő és trendelemző tevékenységet folytat,
3. beszámolókat készít a különböző nemzetközi intézmények, szervezetek Magyarországról szóló elemzéseiről, jelentéseiről,
4. nemzetközi politikai, gazdasági trendelemző tevékenységet végez, amelynek keretében az egyes társadalmi alrendszerekhez, ágazati szakpolitikákhoz kapcsolódóan folyamatosan kutatja és összegyűjti a nemzetközi környezetben megfigyelhető legjobb gyakorlatokat, és értékeli azok magyarországi kontextusban történő alkalmazási lehetőségeit, feltételeit,
5. elemzéseket készít a miniszter, a szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár, valamint szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár által meghatározott kormányzati és szakpolitikai kérdésekben, javaslatokat tehet a hatékonyabb kormányzati döntéshozatal érdekében,
6. elkészíti a kormányzati szakpolitikákat érintő döntés-előkészítési és hatáselemzési kutatások elemzését,
7. elemzéseket készít az Európai Unió tagállamai, illetve további országok társadalmi, politikai, valamint gazdasági és jogi folyamatairól,
8. Magyarország aktuális gazdasági és társadalmi helyzetét bemutató, releváns társadalomstatisztikai adatokra épülő elemzőmunkát lát el,
9. a kormányzati munkát elősegítő társadalomstatisztikai tudástárat épít, fejleszt és működtet az egyes társadalmi alrendszerekhez kapcsolódó szakpolitikai dokumentumok, programok, kezdeményezések és a legfontosabb társadalompolitikai vagy társadalomstatisztikai mutatók vonatkozásában,
10. a kormányzati szakpolitikai és társadalompolitikai célkitűzések érvényesülése érdekében véleményezi a stratégiai dokumentumokat, döntés-előkészítő anyagokat.
3. függelék
A
B
1.
Irányító politikai felsővezető, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár
Szervezeti egység
2.
1. Miniszterelnök
1.0.0.1. Miniszterelnöki Kabinet
1.0.0.1.1. Miniszterelnöki Protokoll Osztály
1.0.0.1.2. Miniszterelnöki Kommunikációs Osztály
1.0.0.1.3. Miniszterelnöki Levelezési Osztály
1.0.0.1.4. Nemzetközi Kapcsolatok Osztály
1.0.0.1.5. Miniszterelnöki Programszervezési Osztály
1.0.0.1.6. Miniszterelnöki Titkársági Osztály
3.
2. A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
4.1. A nemzeti társadalompolitikai stratégia megalkotásáért, valamint az oktatási, a szociális és egészségügyi területek horizontális összehangolásáért felelős kormánybiztos
4.1.0.1. A Nemzeti Társadalompolitikai Stratégia Megalkotásáért, valamint az Oktatási, a Szociális és Egészségügyi Területek Horizontális Összehangolásáért Felelős Kormánybiztosi Titkárság
4.1.0.1.1. Társadalompolitikai Koordinációs Osztály
4.1.0.1.2. Társadalompolitikai Stratégia Osztály
7.
4.2. A működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos
4.2.0.1. A Működő és Emberséges Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Titkárság
8.
4.3. A magyar zenekultúráért felelős kormánybiztos
4.3.0.1. A Magyar Zenekultúráért Felelős Kormánybiztosi Titkárság
9.
4.4. Közigazgatási államtitkár
4.4.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság
4.4.0.2. Belső Ellenőrzési Főosztály
10.
4.4.1. Gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár
4.4.1.1. Gazdálkodásért és Személyügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
4.4.1.2. Állandó Képviselet és Intézménygazdálkodási Főosztály
4.4.1.3. Biztosi Koordinációs és Titkársági Főosztály
4.4.1.4. Humánpolitikai Főosztály
4.4.1.4.1. Humánerőforrás Osztály
4.4.1.4.2. Humánigazgatási Osztály
4.4.1.4.3. Képzési, Szociális és Nyilvántartási Osztály
4.4.1.4.4. Személyügyi Osztály
4.4.1.5. Intézményi Személyügyi és Kitüntetési Főosztály
4.4.1.5.1. Intézményi Személyügyi Osztály
4.4.1.5.2. Kitüntetési Osztály
4.4.1.6. Jogi Szolgáltatási Főosztály
4.4.1.6.1. Jogi Előkészítő Osztály
4.4.1.6.2. Vagyon- és Államháztartási Jogi Osztály
4.4.1.7. Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály
4.4.1.7.1. Költségvetési Osztály
4.4.1.7.2. Számviteli és Intézményfelügyeleti Osztály
4.4.1.7.3. Fejezeti Pénzügyi Osztály
4.4.1.8. Pénzügyi és Számviteli Főosztály
4.4.1.8.1. Illetmény-számfejtési Osztály
4.4.1.8.2. Kiküldetés és Utaztatási Osztály
4.4.1.8.3. Kontrolling Osztály
4.4.1.8.4. Pénzügyi Osztály
4.4.1.8.5. Számviteli Osztály
4.4.1.9. Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály
11.
4.4.2. Igazgatási helyettes államtitkár
4.4.2.1. Igazgatási Helyettes Államtitkári Titkárság
4.4.2.2. Iratkezelési Főosztály
4.4.2.2.1. Intézményi Iratkezelési Osztály
4.4.2.2.2. Kormányzati Iratkezelési Osztály
4.4.2.3. Szervezetbiztonsági Főosztály
4.4.2.3.1. Minősített Adatvédelmi és Biztonsági Osztály
4.4.2.4. Igazgatási Főosztály
12.
4.4.3. Jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár
4.4.3.1. Jogalkotás Kormányzati Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
4.4.3.2. Kodifikációs és Közzétételi Főosztály
4.4.3.2.1. Kormányzati Kodifikációs Osztály
4.4.3.2.2. Magyar Közlöny Szerkesztési Osztály
4.4.3.3. Kormányzati Humán és Közigazgatási Jogalkotási Főosztály
4.4.3.3.1. Koordinációs Osztály I.
4.4.3.4. Kormányzati Gazdasági és Nemzetközi Jogalkotási Főosztály
4.4.3.4.1. Koordinációs Osztály II.
4.4.3.5. Kormányzati Államháztartási és Beruházási Jogalkotási Főosztály
4.4.3.5.1. Koordinációs Osztály III.
4.4.3.6. Kormányzati Hatáselemzési Főosztály
4.4.3.7. Kormányzati Monitoring Főosztály
4.4.3.8. Törvényalkotási Főosztály
13.
4.4.4. Jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
4.4.4.1. Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
4.4.4.2. Jogi Képviseleti és Döntőbizottsági Főosztály
4.4.4.2.1. Jogi Képviseleti Osztály
4.4.4.2.2. Döntőbizottsági Osztály
4.4.4.3. Jogi és Kodifikációs Főosztály
4.4.4.3.1. Kodifikációs Osztály
4.4.4.4. Koordinációs Főosztály
14.
4.5. Kormányzati kommunikációért felelős államtitkár
4.5.0.1. Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkári Kabinet
4.5.0.1.1. Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkári Titkárság
4.5.0.2. Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály
4.5.0.3. Kommunikációs Főosztály
15.
4.5.1. Emberséges kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár
16.
4.5.2. Élhető kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár
17.
4.5.3. Működő kormányzás kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár
18.
4.6. Kormányzati személyügyi igazgatásért felelős államtitkár
4.6.0.1. Kormányzati Személyügyi Igazgatásért Felelős Államtitkári Kabinet
4.6.0.1.1. Kormányzati Személyügyi Igazgatásért Felelős Államtitkári Titkárság
4.6.0.2. Életpálya-fejlesztési és Módszertani Főosztály
4.6.0.2.1. Életpálya-stratégiai és Szabályozási Osztály
4.6.0.2.2. Rendszertámogatási és Módszertani Osztály
4.6.0.2.3. Közigazgatási Ösztöndíjprogramért Felelős Osztály
4.6.0.3. Központi Felsővezetői és Létszámgazdálkodási Főosztály
4.6.0.3.1. Felsővezetői Osztály
4.6.0.3.2. Létszámgazdálkodási és Engedélyezési Osztály
19.
4.7. Parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes
4.7.0.1. Parlamenti Államtitkári Kabinet
4.7.0.1.1. Parlamenti Államtitkári Titkárság
4.7.0.2. Parlamenti Főosztály
4.7.0.2.1. Parlamenti Kommunikációs Osztály
4.7.0.2.2. Parlamenti Koordinációs Osztály
4.8.1. Kormányzati stratégiáért felelős helyettes államtitkár
4.8.1.1. Kormányzati Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
4.8.1.2. Stratégiai Tervezési és Koordinációs Főosztály
4.8.1.2.1. Stratégiai Koordinációs Osztály
4.8.1.2.2. Stratégiai Tervezési Osztály
22.
4.8.2. Stratégiai elemzésekért felelős helyettes államtitkár
4.8.2.1. Stratégiai Elemzésekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
4.8.2.2. Elemzési és Monitoring Főosztály
4.8.2.2.1. Adat és Monitoring Osztály
4.8.2.2.2. Kutatási és Elemzési Osztály
23.
4.9. Szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkár
4.9.0.1. Szakpolitikáért és Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkári Kabinet
4.9.0.1.1. Szakpolitikáért és Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkári Titkárság
4.9.0.2. EU Intézményi és Társadalmi Kapcsolatokért, Uniós Személyzetpolitikáért Felelős Főosztály
4.9.0.3. Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviselete
24.
4.9.1. Európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
4.9.1.1. Európai Uniós Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
4.9.1.2. EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály
4.9.1.2.1. Kötelezettségszegési Osztály
4.9.1.3. Európai Bírósági Főosztály
4.9.1.4. Kiemelt Ügyek Főosztálya
4.9.1.5. Támogatásokat Vizsgáló Iroda
4.9.1.5.1. Horizontális Állami Támogatási Ügyek Osztály
4.9.1.5.2. Kiemelt Ágazatokra Vonatkozó Állami Támogatások Osztály
4.9.1.5.3. Mezőgazdasági, Halászati, Erdészeti és Vidékfejlesztési Támogatások Osztály
25.
4.9.2. Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár
4.9.2.1. Európa-politikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
4.9.2.2. EU Koordinációs és Intézményi Főosztály
4.9.2.2.1. Intézményi Osztály
4.9.2.2.2. Koordinációs Osztály (EKTB Titkárság)
4.9.2.3. Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztály
4.9.2.3.1. Infrastrukturális és Környezetügyi Ágazati Osztály
4.9.2.3.2. Humán Ágazati Politikai Osztály
4.9.2.3.3. Versenyképességi és Mezőgazdasági Ágazati Osztály
4.9.2.4. Európai Uniós Külkapcsolati, Gazdaságpolitikai, Bel- és Igazságügyi Főosztály
4.9.2.4.1. Bel- és Igazságügyi Osztály
4.9.2.4.2. EU Gazdaságpolitikai Osztály
4.9.2.4.3. EU Külkapcsolati és Bővítéspolitikai Osztály
26.
4.9.3. Szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár
A működéshez szükséges sütik mellett a Google Analytics statisztikai sütijeit, a munkamenet-azonosítót és a bejelentkezést csak az Ön hozzájárulásával használjuk. Döntését bármikor megváltoztathatja a lábléc „Süti beállítások” hivatkozásával. A cookie-k kezeléséről részletesebb információt ide kattintva olvashat.
