Becsvölgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (V. 8.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Becsvölgye Községi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete: Becsvölgye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

(3) Az önkormányzat hivatala: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal).

(4) Az önkormányzat székhelye: 8985 Becsvölgye, Kopácsai út 53.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: http://www.becsvolgye.hu

(6) Az önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája az önkormányzat 8985 Becsvölgye, Kopácsai út 15. szám alatt található épületének előadótermében elhelyezett fali hirdetőtábla.

(7) Az önkormányzat illetékességi területe: Becsvölgye község közigazgatási területe.

2. § (1) Becsvölgye Község címere: álló, kékkel és zölddel hasított csücsköstalpú pajzs. Jobb pajzstalpon zöld domb, ezen arany lombos fa. Jobb pajzsfőn előbukkanó arany nap. Zöld osztáson három ezüst pólya, közepükben zöld csillaggal, zöld mezők közepén ezüst csillagok a címerképek.

(2) Becsvölgye Község zászlaja: álló téglalap alakú, 150 x 90 centiméter nagyságú középen hosszanti, vízszintes vágással felső oldalon óarany, alsó oldalon kék textil. A színes címer a zászló hosszanti szimmetriatengelyén, annak 1/2 –es osztásvonalán helyezkedik el, a pajzs alatt „BECSVÖLGYE” felirat. A zászló kétoldalas.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat jelképeinek használatát, a jelképek használatának engedélyezését külön rendeletben határozza meg.

(4) A képviselő-testület elismerő címek alapításáról és adományozásuk rendjéről külön rendeletben, a cím adományozásáról pedig alakszerű határozatban dönt.

3. § (1) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében kötelezően ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében – önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban határozza meg.

(3) Az önkormányzat az önként vállalt feladatai meghatározásánál figyelembe veszi a lakosság bármely módon – így különösen közmeghallgatáson, lakossági fórumon, illetve civil szervezetek közvetítésével – közölt igényeit, javaslatait.

(4) Az önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatai különösen:

4. § (1) Az átruházott hatáskör gyakorlására az Mötv. 41. § előírásai az irányadóak.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskörben eljáró személy vagy szerv minden évben év végéig képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.

(3) A képviselő-testületnek a polgármesterre, a társulásokra és a jegyzőre átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 1 fő polgármester, 4 fő önkormányzati képviselő

(2) A polgármester és a képviselők névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi és együttes ülés, valamint a közmeghallgatás.

(2) A képviselő-testület évi 6 rendes ülést tart, amelyek időpontját a képviselő-testület munkatervében rögzíti.

(3) A képviselő-testület határidőhöz kötött, vagy fontos és halaszthatatlan téma tárgyalása esetén, a munkatervben rögzített időponttól eltérően rendkívüli ülést hívhat össze.

(4) A település életében jelentős évfordulók, események alkalmával a polgármester ünnepi képviselő-testületi ülést hívhat össze. Az ünnepi képviselő-testületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(5) A képviselő-testület közös feladatokat érintő ügyekben együttes ülést tarthat más települések önkormányzataival.

7. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé tárgyévet megelőző év december 31. napjáig.

(2) A képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehet a képviselő-testület tagja, a jegyző és az önkormányzat által alapított intézmény vezetője.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját hónap pontossággal és tervezett napirendjét.

(4) A munkaterv a képviselő-testületi munka tervezésének eszköze, ezért attól indokolt esetben el lehet térni.

8. § (1) A képviselő-testület üléseinek helyszíne: Becsvölgye Faluház, 8985 Becsvölgye, Kopácsai út 15.

(2) A képviselő-testület indokolt esetben az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyszínen kihelyezett képviselő-testületi ülést tarthat. A helyszínválasztás indokát az ülés meghívójában fel kell tüntetni.

9. § (1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni

(2) A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani az összehívás indokának megjelölésével.

(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a testület ülését összehívni.

10. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze, valamint az ülés elnökeként vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülésének összehívását és vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke végzi.

11. § Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását bármely település polgármestere kezdeményezheti.

12. § (1) A képviselő-testület ülését meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a napirend tárgyát és előadójának megjelölését.

(2) Az ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőző 5 nappal korábban ki kell kézbesíteni.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét. Meghívójára és annak megküldésére a 12. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a meghívót oly módon kell kézbesíteni, hogy a meghívottak azt az ülés előtt 1 nappal megkapják.

13. § (1) Az ülésre meg kell hívni a képviselőket, továbbá tanácskozási joggal:

(2) Az írásos előterjesztéseket elektronikus úton e-mail formájában, lehetőség szerint a meghívóval együtt kell kézbesíteni.

(3) Egyszerűbb ügyekben és tájékoztató tárgyú napirendi pontok esetében nem szükséges írásos előterjesztést készíteni.

(4) Írásos előterjesztést szükséges készíteni rendelet tervezetek esetében.

(5) Az írásos előterjesztés főbb elemei:

(6) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

14. § (1) A testületi ülések a zárt ülések kivételével nyilvánosak.

(2) Az önkormányzati munka társadalmi kontrolljának megvalósítása céljából a nyilvános ülések idejéről, helyéről, a tárgyalandó napirendekről a polgármester legalább 5 nappal az ülés előtt a lakosságot hirdetmény útján (hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel és az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel) értesíti.

(3) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódóan kérdést tehetnek fel, illetve hozzászólási jogot kaphatnak az Egyebek napirend keretében. A hozzászólási jogot az ülés elnöke adja meg.

15. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. által meghatározott esetekben.

(2) Amennyiben az ülés nyilvánossága az érintett beleegyezésétől függ, az érintett nyilatkoztatásának módjai:

(3) Az érintett írásbeli, illetve szóbeli nyilatkozatának hiánya esetén, továbbá, ha nyilatkozatában nem járul hozzá a nyilvános ülésen való tárgyaláshoz, az adott ügyet zárt ülésen kell tárgyalni.

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az együttes ülést az ülést összehívó polgármester vezeti.

(3) Az ülés elnöke megnyitja az ülést, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint a határozatképességet. Az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet.

(4) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével 5 napon belüli időpontra újból összehívja.

17. § (1) Az ülés elnöke javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről a képviselő-testület alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

(2) A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához egyszerű szótöbbség szükséges.

(3) Az ülés elnöke minden ülésen tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta végzett fontosabb intézkedésekről, a nyilvános ülésen hozott határozatok végrehajtásáról.

(4) Az ülés elnöke napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell válaszolni.

(5) A vita lezárását a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja.

(6) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(7) A képviselő-testület a vita során elhangzott javaslatokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt.

(8) Amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat.

(9) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(10) A képviselő-testület döntéshozatalából az Mötv.-ben meghatározottak szerint kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a levezető elnök jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.

18. § (1) Az önkormányzati képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a jegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés napja előtt 1 nappal a polgármesternél kell írásban benyújtani. Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A polgármester minden ülés végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz, ha az interpelláló nem fogadta el a választ.

19. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülés elnökének a feladata.

(2) Ennek érdekében az ülés elnöke figyelmezteti azt a hozzászólót, aki:

(3) Ismételt rendzavarás esetén az ülés elnöke a tanácskozó terem elhagyására kötelezheti a rendbontót. A képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.

(4) A (2)–(3) bekezdés rendelkezései irányadók a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokra is.

20. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(2) A képviselők a nyílt szavazás során „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét az ülés elnöke számszerűen állapítja meg, és kihirdeti a határozatot.

(3) A nyílt szavazás név szerinti is lehet. Név szerinti szavazás a polgármester, valamint bármelyik képviselő javaslatára elrendelhető. Az elrendelésről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

(4) Ha a jelenlévő képviselők legalább egynegyede indítványozza, név szerinti szavazást kell tartani.

(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét (a jelenléti ív szerinti sorrendben), akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(6) A név szerinti szavazásról mindig szó szerinti jegyzőkönyv készül.

(7) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő.

(8) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve amelyekben zárt ülést tarthat.

(9) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

(10) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.

(11) A titkos szavazás külön helyiségben, szavazólapon történik. Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A bizottság elnöke az eredményről jelentést tesz a képviselő-testületnek.

21. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal, évszámmal kell ellátni a következők szerint:

22. § (1) Helyi rendelet alkotását a képviselő-testület bármely tagja, valamint a jegyző kezdeményezheti. A rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A szakmai előkészítés minden esetben a jegyző feladata.

(3) A rendelet tervezetet a képviselő-testületnek kell benyújtani.

(4) Az elfogadott rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző – az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján történő közzététellel – gondoskodik. A képviselő-testület esetenként a kihirdetés egyéb formáját is meghatározhatja.

23. § (1) A tanácskozásról minden esetben jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv melléklete az ülés meghívója, a jelenléti ív, az írásos előterjesztések és az elfogadott rendeletek.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, illetve az ülést vezető elnök és a jegyző írja alá.

(5) A képviselő-testület üléséről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a közös hivatal becsvölgyei kirendeltségén kell tárolni.

(6) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(7) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvek a választópolgárok részéről a hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthetők meg, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A választópolgárok kérésére a nyílt ülésekről készült jegyzőkönyvekről másolat készíthető.

(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet „zárt ülés” megjelöléssel kell ellátni.

(9) A zárt és a nyilvános ülésekről készített jegyzőkönyveket külön kell kezelni.

(10) Zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a polgármester, a képviselők, a jegyző, a hivatalnak a témában érintett köztisztviselői, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátók tekinthetnek be.

(11) A zárt ülésen hozott határozatokról az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett a zárt ülést követően kell tájékoztatást adni.

24. § (1) A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület elrendelheti lakossági fórum megtartását, ahol fontosabb témában, döntés előtt kikéri és meghallgatja az állampolgárok és szervezetek véleményét, javaslatait, valamint tájékoztatja a lakosságot a helyi aktualitásokról.

(3) A közmeghallgatás és a lakossági fórum helyéről, idejéről a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal előbb értesíteni kell a hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetmények, valamint a meghívónak az önkormányzat honlapján történő közzététele útján.

(4) A közmeghallgatást és a lakossági fórumot a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

25. § A képviselők juttatásait külön rendeletben kell szabályozni.

26. § (1) A képviselő-testület 3 tagból álló Ügyrendi Bizottságot – mint állandó bizottságot – hoz létre.

(2) Az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak névsorát a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az Ügyrendi Bizottság végzi el

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feladatokhoz köthető tárgyú napirendek esetén képviselő-testületi ülésre előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be.

(5) A képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítéséről szóló előterjesztést a bizottság nyújthatja be a képviselő-testület részére.

(6) A bizottság döntési joggal nem rendelkezik.

27. § (1) A képviselő-testület esetenként, konkrét feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az ad hoc bizottság részletes teendőit megalakításakor határozza meg.

28. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester feladatait az Mötv. és az ágazati jogszabályok szabályozzák.

29. § (1) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ saját tagjai közül.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatát.

(3) Az alpolgármester feladatkörét a polgármester határozza meg.

30. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Gellénháza, Nagylengyel, Petrikeresztúr, Ormándlak, Gombosszeg, Iborfia, Csonkahegyhát, Milejszeg, Pálfiszeg és Lickóvadamos községek együttműködésével Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös hivatalt működtet.

(2) A közös hivatal elnevezése: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A közös hivatal székhelye: 8981 Gellénháza, Kossuth utca 2.

(4) A közös hivatal kirendeltségei:

(5) A közös hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint feladat- és hatásköreit a közös hivatal létrehozásáról és működtetéséről szóló megállapodás, továbbá a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

31. § A jegyző feladatai a képviselő-testület működésével összefüggően:

32. § (1) A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a székhely község polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására, a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok polgármestereivel történő előzetes egyeztetést követően, a székhely község polgármestere jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt.

(3) A közös hivatal működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.

(4) A köztisztviselők és munkavállalók kinevezéséhez, felmentéséhez, bérezéséhez és jutalmazásához a polgármesterek egyetértése szükséges oly módon, hogy az egyetértési jogot a székhelytelepülésen dolgozók esetében a gellénházi polgármester, míg a kirendeltségen dolgozók esetében a kirendeltség székhelye szerinti polgármester gyakorolja.

33. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A rendelet 4. melléklete tartalmazza azon önkormányzati társulások felsorolását, amelyeknek az önkormányzat tagja.

34. § (1) A helyi népszavazásra és választópolgári kezdeményezésre vonatkozó eljárási szabályokat a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény tartalmazza.

(2) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást a választópolgárok 25%-ának kezdeményezése esetén.

(3) A képviselő-testület köteles megtárgyalni a választópolgári kezdeményezést a választópolgárok 10%-ának kezdeményezése esetén.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott %-os érték számításánál mindig az előző év december 31-i választópolgár létszámot kell figyelembe venni.

(5) A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik.

(6) A képviselő-testület az aláírások ellenőrzését követő 30 napon belül köteles napirendre tűzni a (3) bekezdésben meghatározott választópolgári kezdeményezést.

35. § Az önkormányzat vagyonára és a vagyongazdálkodásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

36. § Az önkormányzat a saját és intézményei belső ellenőrzéséről e feladat ellátására megkötött megbízási szerződéssel gazdasági társaság útján gondoskodik.

38. § Ez a rendelet 2026. június 1-jén lép hatályba.