2026. évi XX. törvény indokolás

Az emberi méltóságot sértő, a kiegyensúlyozott tájékoztatást akadályozó, a kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére károsan ható reklámok eltávolítása és jövőbeli visszakerülésük megakadályozása szükséges. Mindez a nyugodt társadalmi viszonyok helyreállítása érdekében fontos közérdek. Emellett városaink, községeink településképi védelme, valamint a közlekedés biztonságának növelése érdekében szükségessé vált a gazdasági reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályozás szigorítása.

E törvényjavaslat az Alaptörvény által védett véleményszabadsághoz való jog tiszteletben tartásával, az Európa Tanács ajánlásai, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga alapján határozza meg a tiltott politikai reklámok körét, amelyek alkalmasak arra, hogy tömeges terjesztés útján destabilizálják a demokratikus közvéleményt, és csorbítsák a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz fűződő közérdeket. A törvényjavaslat célja továbbá, hogy a közvetítés módjára tekintet nélkül tiltsa az ilyen reklámok terjesztését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény hatálya alá tartozó esetekben, illetve szabályozza a fizikai reklámokkal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

A fenti célok elérése érdekében a törvényjavaslat módosítja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kkt.), a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényt (a továbbiakban: Smtv.), a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt (a továbbiakban: Mttv.), a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt (a továbbiakban: Ve.), valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényt (a továbbiakban: Méptv.).

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) módosítását a következők indokolják:

Budapest Józsefváros kerületében a Diószegi Sámuel utca és közvetlen környéke az elmúlt évtizedekben Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) városrehabilitációs tevékenységének egyik kiemelt területe volt. Az Önkormányzat az érintett lakóházakra átfogó fenntarthatósági és közösségi fejlesztési koncepciót (DIÓ2030) dolgozott ki, amely a meglévő bérlők kerületen belüli megtartásával, az épületek energetikai és szociális szempontú megújításával tervezte az utca megújítását.

2024. április 2-án, egy salátatörvény részeként beterjesztett javaslat 10 józsefvárosi önkormányzati ingatlan – köztük a Diószegi Sámuel utca 18., 22., 24., 26. és 28. szám, a Korányi Sándor utca 20., a Sárkány utca 1. és a Dugonics utca 11. alatti épületek – állami tulajdonba adásáról rendelkezett. A törvényjavaslat benyújtása előtt a Józsefvárosi Önkormányzattal semmilyen érdemi egyeztetés nem folyt. Az Önkormányzat polgármestere 2024. április 29-én levélben kérte a javaslat visszavonását, ezt a kérelmet az Országgyűlés figyelmen kívül hagyta. Az Országgyűlés 2024. április 30-án fogadta el a törvénymódosítást, amely – az NKE tv. 51/B. és 51/D. §-ának beiktatásával – a Dugonics utcai iskolát és a Sárkány utcai hulladékudvart a kihirdetést követő nappal, a lakóépületeket 2024. július 9-i határidővel rendelte állami tulajdonba vonni. A törvénnyel egyidejűleg kormányrendelet módosította a határidőket: az állami tulajdonba kerülés a lakóépületek vonatkozásában először 2025. július 9-re; majd – 2025 júniusában, a Diószegi Sámuel utca 20. hozzáadásával együtt, törvénymódosítás alapján – 2026. június 30-ra tolódott. Az érintett ingatlanokban közel 155 háztartás élt az intézkedés bevezetésekor. A törvény először az Önkormányzatot terhelte cserelakás-felajánlási kötelezettséggel a tulajdonosváltás esetére, az NKE tv. 51/B. § (5) bekezdésének jelenleg hatályos szövege szerint már az államot terhelné ez a kötelezettség, azonban csak a 2027. július 31. napjáig maradó, rendezett jogviszonnyal rendelkező lakók vonatkozásában. Mindezekre tekintettel az Önkormányzat megkezdte a cserelakások biztosítását, amelyet – felújított bérlakás-állományának korlátozottsága és az állami kártalanítás későbbi időpontja és összegének bizonytalansága miatt – csak rendkívüli nehézségek árán tud teljesíteni. A 2024–2026. évek folyamán az Önkormányzat saját forrásból felújított lakások felajánlásával törekedett az érintett bérlők kerületen belüli elhelyezésére; e törekvés 2026 elejéig mintegy 34 háztartás elhelyezését eredményezte.

Az NKE tv. 51/B. §-a nem kisajátítási eljárást rendel el, hanem törvény erejénél fogva (ex lege) keletkezteti az állami tulajdont. A tulajdonátszállás automatikus, külön eljárás, illetve döntés nélkül következik be. Az érintett lakóépületek helyi önkormányzat tulajdonát képezik, és jelenleg is a tulajdonos helyi önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatellátását szolgálják, így ezen tulajdon alkotmányos védelmet élvez, elvonása – különösen az Önkormányzat előzetes meghallgatása és érdemi egyeztetés nélkül – az Alaptörvény XIII. és 32. cikkéből fakadó tulajdonvédelem, illetve önkormányzati autonómia szempontjából aggályos.

A törvényjavaslat az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonvédelmet és a 32. cikkből fakadó önkormányzati autonómiát erősíti.

Az NKE tv. hatályos szövege alapján az állami tulajdon két ingatlancsoportot érint:

a) a 2. melléklet B) részében felsorolt két ingatlan – a Dugonics utcai általános iskola épülete és a Sárkány utcai hulladékudvar – vonatkozásában az ex lege tulajdonátszállás az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény hatálybalépésének napján megtörtént, a kártalanítás megfizetésre került.

b) a 2. melléklet A) részében felsorolt ingatlanok lakóházakat és egy társasház ingatlanjait foglalják magukban, azaz olyan lakóépületeket, ahol önkormányzati lakások találhatók. Ezen ingatlanok vonatkozásában a tulajdonátszállás 2026. június 30-án következne be. E határidő bekövetkezte előtt az Országgyűlés törvénymódosítással megakadályozhatja a tulajdonelvonást.

E törvényjavaslat kizárólag a jelenleg is önkormányzati tulajdonban álló lakóépületek vonatkozásában szünteti meg az állami tulajdonba vonást, a már állami tulajdonba került ingatlanokat csak annyiban érinti, hogy a módosítás értelmében a tulajdonátszállás időpontjában vonatkozásukban már megkötött szerződésre sem vonatkozik a későbbi ex lege megszűnés.

A törvényjavaslat módosítja továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (a továbbiakban: Kbt.) a közbeszerzési eljárások jogszerű és szakszerű lefolytatásának biztosítása mint kiemelt közérdek érdekében, amely alapvető jelentőséggel bír a közpénzek átlátható és hatékony felhasználása, valamint a piaci verseny tisztaságának érvényesülése szempontjából. A közbeszerzési rendszer megfelelő működésének egyik meghatározó garanciális eleme a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói rendszer (a továbbiakban: FAKSZ rendszer), amely a közbeszerzési eljárásokban részt vevő ajánlatkérők és gazdasági szereplők számára biztosít magas szintű szakmai támogatást, továbbá hozzájárul a közbeszerzési jogszabályok egységes és szakszerű alkalmazásához.

A hatályos szabályozás alapján az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Ábtv.) megállapított, a FAKSZ rendszer működésére vonatkozó átmeneti rendelkezések 2026. június 30. napjáig alkalmazandók. A jelenlegi szabályozási környezetben ugyanakkor nem áll rendelkezésre olyan új szakmai vagy intézményi modell, amely a FAKSZ rendszer megszűnését követően megfelelő módon biztosítaná a közbeszerzési szakértelem megfelelő szintű és ellenőrizhető fenntartását.

A törvényjavaslat célja ezért a közbeszerzési szakmai rendszer működési folytonosságának biztosítása, valamint annak megelőzése, hogy a jelenlegi szabályozás megszűnésével olyan szabályozási hiány keletkezzen, amely veszélyeztetheti a közbeszerzési eljárások szakszerűségét és a jogbiztonság követelményének érvényesülését. A törvényjavaslat megfelelő időt biztosít egy új, korszerű, a közbeszerzési rendszer jövőbeni szakmai és minőségbiztosítási követelményeihez illeszkedő szabályozási modell előkészítésére és kialakítására, miközben fenntartja a közbeszerzési eljárások szakmai támogatásának jelenlegi garanciális kereteit. A törvényjavaslat így hozzájárul a közbeszerzési rendszer stabilitásának, kiszámíthatóságának és szakmai színvonalának megőrzéséhez.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Kkt. módosítása a Méptv. 104. § (3) bekezdésével szorosan összefügg, azzal együtt alkot teljes egységet. A Kkt. rögzíti a hatálya alá tartozó területeken a reklámeszközök elhelyezésének szabályait, összhangban a Méptv.-nek a közterületeken és a közterületről látható magánterületen lévő reklámeszközök elhelyezési szabályaival.

Az Smtv.-ben eddig nem volt meghatározva a politikai hirdetés, a politikai plakát és a politikai reklám fogalma, azonban a szabályozás kiegészítése miatt indokolttá vált e fogalmak meghatározása az értelmező rendelkezések között.

Az Smtv. rendelkezései között megjelenik az olyan tájékoztatás tilalma, amely tömeges terjesztés útján az emberi méltóságot tagadja, vagy valamely közösség kollektív bűnösségét fogalmazza meg, vagy gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítását célozza. Az emberi méltóságot sértő, megbélyegző, vagy a közvélemény tömeges manipulálása útján a kiegyensúlyozott tájékozódást akadályozó propaganda elleni fellépés megítélése a jogalkalmazó szervek feladata.

Az Smtv. a médiatartalmakra, azaz a médiaszolgáltatások során és a sajtótermékek által kínált tartalmakra vonatkozóan állapít meg általános szabályokat. Így a jogalkotói cél teljesülése érdekében az Smtv.-ben is szükséges rögzíteni a politikai plakátokra és a politikai hirdetésekre vonatkozó rendelkezéseket.

Az Mttv. 32. §-ában egyértelműen meg kell határozni, hogy bár a politikai reklámok tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel, az Smtv. 17. § (4) bekezdése által tiltott gyűlöletkeltő vagy méltóságsértő tartalom közzétételéért felelősséggel tartozik.

A korábbi jogalkalmazási anomáliákra tekintettel azt is szükséges rögzíteni az Mttv. 32. § (3b) bekezdésében, hogy a választási kampányon kívül közzétett, tartalmilag és megjelenésükben politikai reklámként értékelhető műsorszámok miatti eljárás a Médiatanács hatósági hatáskörébe tartozik. A választási kampányban vagy elrendelt népszavazással kapcsolatban közétett médiatartalmakkal kapcsolatos eljárás a Ve. szerint a választási bizottságok hatásköre.

A módosítás a Médiatanács 32. § (8a) bekezdésében foglalt eljárását kiterjeszti a közérdekű közleményre és a társadalmi célú reklámra is. Továbbá a módosítás alapján a médiaszolgáltató a Médiatanács (8a) bekezdés szerinti határozatában foglaltakat köteles figyelembe venni. Amennyiben a médiaszolgáltató a közleményt a Médiatanács tiltott politikai reklámmá, tiltott közérdekű közleménnyé vagy tiltott társadalmi célú reklámmá minősíti, akkor a médiaszolgáltató azt nem teheti közzé, amennyiben mégis közzéteszi, annak tartalmáért felelős.

A módosítás rögzíti, hogy az Smtv. 17. § (5) bekezdésében foglaltaknak politikai plakáttal összefüggő megsértése is médiaigazgatási szabálysértés. Az Smtv. 17. § (4) és (5) bekezdésének sérelme esetén bárki bejelentéssel élhet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal), amely alapján a Hivatal közigazgatási hatósági eljárást indíthat. A Hivatal hatósági eljárásban a tiltott politikai plakát eltávolításáról rendelkezik, annak kihelyezőjét – vagy amennyiben annak kilétét nem tudja megállapítani azt a személyt, akinek vagy amelynek érdekében a törvénysértést elkövették – a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszereséig terjedő bírsággal sújthatja. A Hivatal e döntése ellen az Mttv. 165. §-a szerint jogorvoslattal lehet élni.

A módosítás a Médiatanács feladatait kiegészíti a politikai reklám, politikai plakát és politikai hirdetés vizsgálatával kapcsolatos feladatkörrel.

Belső koherenciát biztosító rendelkezés.

Az Mttv.-ben eddig nem volt meghatározva a politikai hirdetés és a politikai plakát fogalma, azonban a szabályozás kiegészítése miatt indokolttá vált e fogalmak meghatározása az értelmező rendelkezések között.

Szövegcserés pontosítás.

Az NKE tv. 2. mellékletének cseréjével a – már végbement – tulajdonátszállással érintett (nem lakóingatlan) ingatlanok kijelölése tartalmilag változatlanul hatályban marad, azonban a törvényjavaslat a mellékletből hatályon kívül helyezi a jelenleg is önkormányzati tulajdonban álló lakóépületeket.

Szövegcserés módosítások a belső koherencia biztosítása érdekében. Az NKE tv. 51/B. § (1) bekezdésének módosítása kiveszi a jelenleg is önkormányzati tulajdonban álló lakóépületeket a törvény erejénél fogva bekövetkező tulajdonátszállás hatálya alól. A módosított szöveg kizárólag a lakásokkal nem érintett ingatlanokra vonatkozó, már végbement tulajdonátszállást rögzíti.

Hatályát vesztő rendelkezések a belső koherencia biztosítása érdekében. Az 51/B. § (2) bekezdése a kártalanítási kötelezettséget rögzítette; a már végbement tulajdonátszállással érintett ingatlanok esetén az (1) bekezdés rögzíti a megvalósult kártalanítás tényét, a lakóépületek vonatkozásában a tulajdonátszállás elmaradásával ilyen kötelezettség nem keletkezik.

Az 51/B. § (5) bekezdése az állami tulajdonba vonással érintett ingatlanokra a tulajdonátszálláskor már megkötött egyes szerződések megszűnését rögzíti, e rendelkezés okafogyottá vált. Az 51/B. § (6) és (7) bekezdése kizárólag lakásokhoz kapcsolódó bérleti és cserelakás-biztosítási szabályokat tartalmaz; a lakóépületek vonatkozásában elmaradó tulajdonátszállás miatt e bekezdések okafogyottá váltak.

Az 51/C. § a kártalanítással kapcsolatos jogorvoslatra állapít meg szabályokat. A már végbement tulajdonátszállással kapcsolatos kártalanítás megfizetése megtörtént, azzal kapcsolatban jogvitára nem került sor. A módosítás értelmében további kártalanításra – lakóépületekre vonatkozó állami tulajdonba vonás hiányában – nem kerül sor, így azzal kapcsolatban jogorvoslati szabályokra sincs szükség.

A Ve. rendelkezései kiegészülnek a plakátok tartalmára vonatkozó rendelkezéssel, annak érdekében, hogy a választási eljárás során alkalmazott, plakátnak minősülő terméken ne kerülhessen közzétételre valamely közösségre vagy személyre kirekesztő, gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő tartalom. A tilalom vonatkozik továbbá a gyermekek fejlődésére bármilyen szempontból negatív hatás kiváltására alkalmas, vagy a közízlést sértő szöveges vagy képi tartalomra is.

A Ve. rendelkezései kiegészülnek a politikai reklámnak minősülő műsorszám tartalmára vonatkozó rendelkezésekkel. A kiegészítéssel rögzítésre kerül, hogy a választási eljárás során alkalmazott, politikai reklámnak minősülő termék tartalmában vagy képi megjelenítésében nem kerülhet közzétételre valamely közösségre vagy személyre kirekesztő, gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő üzenet. A tilalom vonatkozik a gyermekek fejlődésére bármilyen szempontból negatív hatás kiváltására alkalmas, vagy a közízlést sértő szöveges vagy képi tartalomra is.

A Ve. rendelkezései kiegészülnek a sajtótermékekben megjelenő, politikai hirdetés tartalmára vonatkozó rendelkezésekkel. A kiegészítés célja, hogy a választási eljárás során alkalmazott, politikai hirdetés tartalmában vagy képi megjelenítésében ne kerülhessen közzétételre valamely közösségre vagy személyre kirekesztő, gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő üzenet. A tilalom vonatkozik a gyermekek fejlődésére bármilyen szempontból negatív hatás kiváltására alkalmas, vagy a közízlést sértő szöveges vagy képi tartalomra is.

Szövegcserés módosítások. Az utak mentén tapasztalható, településképet rontó „plakátszennyezés” ellen fel kell lépni. A Ve. módosítása kizárja a közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, közlekedésbiztonsági célú eszközökön, jelzőtáblán, valamint fás szárú növényeken a választási plakátok elhelyezését.

A módosítás célja a Kbt. 197/D. §-ában foglalt átmeneti szabály hatályának meghosszabbítása annak érdekében, hogy a FAKSZ rendszer működésének folyamatossága biztosított maradjon.

A hatályos rendelkezés szerint az Ábtv.-vel megállapított szabályozás 2026. június 30. napjáig alkalmazandó. E határidő fenntartása esetén azonban megszűnne a FAKSZ rendszer anélkül, hogy annak helyébe új, a közbeszerzési szakmai felkészültséget és minőségbiztosítást megfelelően biztosító szabályozás lépne. A FAKSZ intézménye a közbeszerzési rendszerben kiemelt szerepet tölt be: hozzájárul az ajánlatkérők és az ajánlattevők szakmai támogatásához, biztosítja a közbeszerzési eljárások jogszerűségének és szakszerűségének erősítését, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásokban való képviselet révén a jogorvoslati rendszer hatékony működését is támogatja. A FAKSZ rendszer egyik lényeges garanciális eleme a kötelező képzési és akkreditációs követelményrendszer, amely a közbeszerzési szakértelem minimumszintjét biztosítja.

A módosítás indoka, hogy a FAKSZ rendszer megszűnésével egyidejűleg jelenleg nem áll rendelkezésre olyan új szabályozási modell, amely megfelelően biztosítaná a közbeszerzési szakmai kompetenciák ellenőrizhetőségét és a szakmai minőség fenntartását. A közbeszerzési rendszer professzionalizációja, valamint az új, a jövőbeni szabályozási irányokhoz illeszkedő szakértői rendszer kialakítása időigényes folyamat, amelynek megalapozása és bevezetése további előkészítést igényel. A határidő 2026. december 31. napjára történő módosítása megfelelő időt biztosít egy új, korszerű szakértői rendszer kidolgozására és bevezetésére, miközben elkerüli azt a szabályozási hiányt, amely a szakmai támogatás hirtelen megszűnéséből eredne. A módosítás így biztosítja a közbeszerzési eljárások szakszerű lefolytatásának folyamatosságát, valamint hozzájárul a jogbiztonság fenntartásához.

Összességében a módosítás egy szükséges átmeneti intézkedés, amely a közbeszerzési rendszer stabilitását és szakmai színvonalát hivatott megőrizni mindaddig, amíg az új szabályozási keretek kialakításra nem kerülnek.

A Méptv. kiegészítésével rögzítésre kerül a településképi eljárás eredményeképpen történő tudomásulvétel hatálya, amely 5 évben kerül meghatározásra. A kiegészítés rögzíti a tudomásulvételre vonatkozó újbóli kérelem benyújtásának határidejét is.

A módosítás a helyi önkormányzatok jogkörét bővíti azáltal, hogy lehetővé teszi a Méptv.-ben meghatározottakon túl további reklám, illetve reklámeszköz kihelyezési tilalommal érintett területek önkormányzati rendeletben történő kijelölését a település bel- és külterületén.

A régészeti lelőhelyek összefüggő területek, amelyek a legtöbb esetben földalatti régészeti emlékeket vagy leleteket foglalnak magukban. A Méptv. hatályos 103. § (1) bekezdés e) pontja teljesen kizárja a reklám elhelyezését kiemelten védett régészeti lelőhelyen, részben indokolatlanul. E reklámeszközök elhelyezése ugyanis nem igényel olyan mélységű alapozást, amely a régészeti lelőhely által befoglalt régészeti emlékek és régészeti leletek állapotát befolyásolná. A törvényjavaslat összhangban van a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Kötv.), amelynek 9. §-a és 13. §-a szerint a régészeti lelőhelyek területét olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy a lelőhelyek állománya ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik ne károsodjanak jelentősen. A reklám-elhelyezési szabályok enyhítése a védett régészeti lelőhelyeken nem eredményezi a védelmi szint csökkenését, ugyanis a reklám-elhelyezési tevékenység során a Kötv. szabályait be kell tartani, és a védelem tárgyát igazán képező régészeti emlékek és leletek védelme a Kötv. alapján ugyanolyan védelemben részesülnek. A Méptv. erre vonatkozó szabályokat nem tartalmaz. Ha földmunkával jár a reklámeszköz-elhelyezése, tehát alapozás történik a védett régészeti lelőhelyen, ez csak akkor tehető meg, ha az illetékes kormányhivatal által előírt régészeti tevékenységet, azaz a régészeti feltárást és megfigyelést elvégzik (Kötv. 22. §). Ha a feltárás során régészeti emlék vagy lelet kerül elő, annak védelméről a hatóság gondoskodni fog (vagy elszállítással, vagy helyben történő védelemmel, és ez esetben a reklámeszköz azon a helyen való elhelyezésének megtiltásával).

A módosítás egyértelműsíti, hogy reklámot milyen reklámeszközön lehet elhelyezni. Reklám kizárólag utcabútoron, tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen és kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszközön helyezhető el. Kormányrendelet állapítja meg az elhelyezhető reklámeszközöknek a település közigazgatási területén belüli elhelyezhetőségének követelményeit.

A módosítás emellett egyes egyéb reklámeszközök vonatkozásában követelményeket is rögzít, így citylight reklámeszközt szabadon állóan nem lehet elhelyezni, kizárólag utcabútoron. Új hirdetőoszlop nem helyezhető el. Településképi szempontból kiemelten meghatározó területen és településképi szempontból meghatározó területen közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, illetve segélykérő telefonon vagy annak tartószerkezetén reklám nem helyezhető el.

Emellett a módosítás a helyi önkormányzatok szabályozási jogkörét azzal bővíti, hogy a Méptv., illetve a fenti kormányrendeletben tiltott reklám elhelyezési lehetőségeken túlmenően egyes reklámeszközök kihelyezését, illetve az azon történő reklámozást az önkormányzat rendeletében, közigazgatási területére vagy annak meghatározott részére kizárhatja.

A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet 41. § (1) bekezdése értelmében a kiemelt nemzeti emlékhely településképi környezetét érintő településképi ügyekben nem a helyi önkormányzat jár el, ezért szükséges kivételszabály beiktatása.

Továbbá a módosítás rögzíti, hogy reklámeszköz közterületi és magánterületi elhelyezésére vonatkozó szerződés legfeljebb tizenöt évre köthető.

A 24. §-sal összhangban felhatalmazást kap a Kormány, hogy – a hatályos felhatalmazáson túl – rendeletben állapítsa meg az egyéb reklámeszközök körét és a reklámeszközöknek település közigazgatási területén belüli elhelyezhetőségének követelményeit.

Emellett felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok arra, a Méptv.-ben nem szereplő egyéb bel- és külterületeken is reklám- és reklámeszköz-elhelyezési tilalmat rendelhessenek el, valamint a település egészére vagy annak egy részére egyes reklámeszközök kihelyezését megtilthassák. A felhatalmazó rendelkezés a főváros tekintetében úgy módosul, hogy a reklámszabályokat – annak összetettségére tekintettel – nem kizárólag a fővárosi településképi rendeletben, hanem külön rendeletben is meg lehet állapítani.

A Méptv. 225. § (1) bekezdés 11. pontja szerint a reklámmal, reklámeszközzel és plakáttal összefüggésben a közigazgatási bírság megfizetése módjának részletszabályait kormányrendelet állapítja meg, amelyhez a módosítás az önkormányzatnak kiegészítő eljárási szabályok megalkotására ad felhatalmazást.

A módosítás új határidőt állapít meg a Méptv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben, valamint az e törvénymódosításban kapott felhatalmazás alapján kiadott önkormányzati rendeletben foglaltaknak nem megfelelő reklámeszközök eltávolítására vagy átalakítására, így a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő reklámeszközt 2026. december 31-ig kell elbontani.

A törvénymódosítás 2026. október 1-jei hatálybalépése után rendeznie kell az önkormányzatoknak a településképi bejelentési szabályokat, illetve korlátozhatják a reklámelhelyezéssel érintett területeket, valamint az elhelyezhető reklámeszközök körét. Ezzel összhangban a törvényjavaslat rögzíti, hogy a településképi rendeleteknek és helyi építési szabályzatoknak a 2026. október 1-jét követően megállapított reklámeszköz elhelyezési szabályait kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezésként az is rögzítésre kerül, hogy a 2026. október 1-jét megelőzően jogszerűen felállított hirdetőoszlopok fennmaradhatnak és azokon reklám elhelyezhető, amennyiben az érintett helyi önkormányzat rendeletében másként nem rendelkezik.

Szövegcserés módosítások.

A módosítás az önkormányzatok jogkörét növeli egyrészt azáltal, hogy rögzíti a településképi bejelentési eljárás tárgykörei között a reklámeszközök elhelyezésére vonatkozó kérelem elbírálását, másrészt azáltal, hogy e körben elkövetett jogszabálysértésért kiszabott bírságból befolyt összeget a helyi önkormányzat saját bevételévé teszi.

A módosítás szerint az állam mellett a helyi önkormányzatot sem terheli kártalanítási kötelezettség a reklám-elhelyezési tilalom vagy korlátozás elrendelése miatt.

Hatályát vesztő rendelkezések.

A Méptv.-ből kikerül a reklámháló és az építési reklámháló, ezért az értelmező rendelkezések közül azok fogalommeghatározásainak törlése is szükséges.

Hatályon kívül helyezésre kerülnek továbbá a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös plakátelhelyezési rendelkezések. E szabályozás elősegítette a reklámelhelyezési szabályok teljes centralizációját. A településképi szabályozás szempontjából irreleváns a hirdető személye, valamint – a törvényben meghatározott keretek között – a plakát, reklámfelület tartalma, ezért indokolt az erre vonatkozó szakasz hatályon kívül helyezése.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatosságra utaló rendelkezés.