2026. évi XXI. törvény

„15. § Különleges jogrendben, valamint a honvédelemről szóló törvény szerinti váratlan támadás (a továbbiakban: váratlan támadás) esetén az Országgyűlés és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szervek – a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben – kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetve egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják. A közzétételkor a megrendelőt egyértelműen meg kell nevezni.”

„82. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás a nemzet egésze számára nyújt a polgárok demokratikus jogainak gyakorlása érdekében pártatlanul és kiegyensúlyozottan minőségi információkat.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás

84. § (1) A közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés a Közszolgálati Közalapítvány egyidejű megszüntetésével létrehozza a Független Közmédia Testületet (a továbbiakban: Testület).

(2) A Testület tevékenységét a költségvetési szervként működő Független Közmédia Testület Irodája (a továbbiakban: Iroda) segíti.

(3) Az Iroda működését a Testület elnöke irányítja. Költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben állapítja meg, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(4) A Testület gyakorolja az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) átalakulásával létrejövő Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.) és a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban: MTI Nonprofit Zrt.) felett.

(5) A Testület induló vagyonát az Országgyűlés országgyűlési határozatban állapítja meg.

(6) A Testület alapító okiratát az Országgyűlés fogadja el, illetve módosíthatja.

(7) A Testület maga alkotja meg a szervezeti és működési szabályzatát és ügyrendjét.

(8) A Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának visszavonását az Országgyűlés országgyűlési határozatban állapítja meg.

85. § (1) Az Országgyűlés a Testületbe egyenkénti szavazással 4 évre, de legfeljebb az új Országgyűlés megalakulásáig terjedő időtartamra hat, az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot, 2 évre három, a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagot választ.

(2) Három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek. További három főre politikai szervezetnek nem minősülő médiaszakmai szervezetek adhatnak jelölést a Közszolgálati Tanács által lebonyolított jelölési eljárásban.

(3) A választást megelőző 30 nappal a Közszolgálati Tanács nyilvános felhívást tesz közzé az érintett szervezetek számára a jelölés ügyében, amelyeknek 10 napon belül meg kell nevezni a jelölteket.

(4) A szakmai jelölteket a határidő lejártát követő 10 napon belül a Közszolgálati Tanácsnak az országos civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, a közmédiában dolgozó szakszervezetek és a jelölést adó szakmai szervezetek képviselőivel kiegészített nyilvános ülése hallgatja meg, és az ülésen részt vevők egyszerű többségével tesz javaslatot három fő jelölésére az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának.

(5) A Közszolgálati Tanács a jelöltállításra vonatkozó felhívásával egyidejűleg felhívást intéz a gyermekvédelmi és jogvédő szervezetekhez is, hogy vegyenek részt egy-egy delegálttal a (4) bekezdés szerinti jelölő bizottságban, valamint megkeresi a közmédiában működő szakszervezeteket, hogy közösen delegáljanak két személyt a jelölő bizottságba. A gyermekvédelmi szervezeteknek és a jogvédőknek maguknak kell megállapodniuk a delegáltakról. Megállapodás hiányában kimaradnak a jelölőbizottságból.

(6) Az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága nyilvános ülésén hallgatja meg az országgyűlési képviselőcsoportok által javasolt tagjelölteket és a médiaszakma Közszolgálati Tanács által támogatott jelöltjeit, majd a meghallgatás után javaslatot tesz az Országgyűlésnek a Testület tagjainak és közülük az elnöknek a személyére.

(7) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal más képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal.

(8) Ha egy oldalon a jelölhető testületi tagok számánál több képviselőcsoport van, a tagok személye évente paritásos rendszerben változik. A paritásos rendszer érvényesülésének a biztosítása érdekében az Országgyűlés a Testület tagjainak megválasztásával egyidejűleg póttag választásáról dönt. A póttag a kormánypárti vagy ellenzéki oldal által jelölt azon testületi tagot váltja paritásos rendszerben, amely oldalon a jelölhető testületi tagok számánál több képviselőcsoport van.

(9) A meg nem választott jelölt helyére nyolc napon belül új jelöltet kell állítani, és az új választást újabb nyolc napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább egyharmadát.

(10) A Testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti 5 évben valamely párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott.

86. § (1) A Testület akkor tekinthető megalakultnak, amikor a tagjait és az elnökét megválasztják, akik az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint az Országgyűlés előtt esküt tesznek.

(2) Nem akadálya a Testület megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet, vagy ha nem minden jelölt kapja meg a szükséges többséget. Ebben az esetben a Testület megalakul, amennyiben az országgyűlési képviselőcsoportok és a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagok legalább kétharmadát megválasztják.

(3) A Testület megalakulásának nem akadálya, ha az elnök nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot. Az elnök megválasztásáig a Testület soros elnöki rendszerben működik. A soros elnöki tisztséget a tagok háromhavi váltásban ábécésorrendben látják el.

(4) Amennyiben a kormánypárti vagy ellenzéki oldal nem állít jelöltet, helyettük a Testületbe a 85. § szerinti eljárásban a médiaszakma jelölhet újabb tagokat.

(5) A 85. és 86. § alkalmazásában médiaszakmai szervezetnek minősülnek a Magyarországon bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vett

87. § (1) Ha a 85. § (1) bekezdése szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik tag megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a (2)–(10) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(2) Ha az új tag jelölése azonos országgyűlési ciklus idején történik, mint a Testület tagjainak megválasztása, vagy ha ezen országgyűlési ciklust követő országgyűlési választások után a kormánypárti és az ellenzéki oldal képviselőcsoportjai tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a 85. § (2), (7) és (8) bekezdését kell alkalmazni úgy, hogy a kormánypárti vagy az ellenzéki oldalnak van jelölési joga aszerint, hogy mely oldal jelölése alapján lett megválasztva az a megszűnt megbízatású tag, akinek a pótlására történik a jelölés. A médiaszakmai jelöltek állítására ugyanazokat a szakmai szervezeteket kell felkérnie a Közszolgálati Tanácsnak, amelyek a megszűnt mandátumú jelöltre javaslatot tettek.

(3) Ha az új tag jelölése azon országgyűlési ciklus után történik, amelynek ideje alatt a Testület tagjait megválasztották, akkor – feltéve, hogy a Testület megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormánypárti vagy az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás következett be – az új tag személyére a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot.

(4) A (3) bekezdés szerinti jelöltállítás során a kormánypárti vagy az ellenzéki oldalon bekövetkezett változásokra – a parlamenti képviselőcsoportok valamely oldalhoz tartozásának megváltozására, új képviselőcsoport alakulására, megszűnésére – az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának tekintettel kell lennie.

(5) Ha a médiaszakma jelöltjeként megválasztott tagnak szűnik meg a megbízatása az új országgyűlési ciklus alatt, akkor a 85. § (3) és (5) bekezdése szerinti felhívást kell közzétenni a megszűnéstől számított 15 napon belül.

(6) A jelölést követően az új tagot az Országgyűlés választja meg a már működő megválasztott Testület tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A Testület új tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz.

(7) Amennyiben a Testület tagjainak a létszáma 5 fő alá csökken, a Testület megbízatása megszűnik és új Testületet kell választani.

(8) A Testület tagja egy alkalommal újraválasztható. Az újraválasztás tekintetében a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumában betöltött tisztséget figyelembe kell venni.

88. § (1) A Testület elnökére és tagjaira a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) és (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi, illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A Testület elnöke és tagjai az általuk felügyelt közszolgálati médiaszolgáltatóval és közszolgálati hírügynökséggel nem állhatnak munkaviszonyban, és semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást tőlük.

(3) A Testület elnöke és tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt az általuk felügyelt közszolgálati médiacégekkel.

(4) Ha a Testület elnöke vagy tagja a 89. § (4) bekezdésében meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, illetve ha a Testület elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Testület teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag testületi tagsága megszűnt. A Testület elnöke, illetve tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Testület elnökét vagy tagját cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték.

(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás, ha

(7) A Testület elnökének vagy tagjának megbízatása lemondásával vagy halálával megszűnik.

(8) A Testület feloszlik, amennyiben a vezérigazgató-választásra irányuló két egymást követő pályázati eljárásban nem tud vezérigazgatót választani.

89. § (1) A Testület elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés vagy kizárás miatti megszűnését a Testület teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.

(2) Ha a Testület teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Testület elnöke kezdeményezi e tárgyban az Országgyűlés döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés dönt.

(3) Amennyiben az összeférhetetlenség gyanúja a Testület elnökével szemben merült fel, az (5) és (6) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében a Testület soros elnöki tisztséget betöltő tagja jár el.

(4) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Testület tagjával szemben a 88. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Testület elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Testület tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, és nem áll az állami költségvetési szerv vezetőtestülete tevékenységének megfelelő foglalkozástól való vagy közügyektől való eltiltás hatálya alatt.

(5) A Testület elnöke a Testület tagjának a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Testület tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.

(6) A Testület elnöke tekintetében a (4) és (5) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Testület elnöke a Testület részére teljesíti, és az (5) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Testület gyakorolja. A Testület e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Testület elnöke nem vesz részt.

90. § (1) A Testület:

(2) Az (1) bekezdés 15. és 16. pontjának alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerződésekben foglalt, a közszolgálati médiaszolgáltatót, médiatartalom-szolgáltatót terhelő szolgáltatások értékét – tárgyuktól függetlenül – egybe kell számítani.

91. § (1) Az Országgyűlés – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Testületet hatalmazza fel a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogok gyakorlására.

(2) Nem jogosult a Testület

(3) A Testület nem bővítheti a 90. §-ban foglalt hatásköreit, még a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott – a 90. §-ban nem szereplő – alapítói jogkörökkel sem.

92. § (1) A Testület a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta ülésezik.

(2) A Testület akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van.

(3) A Testület tagjainak – ideértve a Testület elnökét is – a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A Testület a határozatait a tagok és az elnök szavazatának egyszerű többségével hozza meg, kivéve, ahol a törvény máshogy rendelkezik.

(5) Az ülés napirendjét a Testület elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés egyszerű többséggel határoz.

(6) A tagok többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére a Testület elnöke köteles nyolc napon belüli időpontra rendkívüli ülést összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.

(7) Az ülésekre az érintett közszolgálati médiaszolgáltató, médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatóját tanácskozási joggal meg kell hívni.

(8) Az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amely a személyes adatokat és az üzleti titkot tartalmazó szövegrészek kivételével nyilvános.

93. § A Testület elnökét az államtitkári illetmény hatvanöt százalékának, a Testület tagját az államtitkári illetmény negyven százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá – legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig – költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Testület szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

94. § (1) A Testület bevételeit képezik:

(2) A Testület kiadásait képezik:

(3) A Testület üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, gazdasági társaságot nem alapíthat, gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet.

(4) A Testület számláját az Államkincstár vezeti, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

95. § (1) A Közszolgálati Charta (a továbbiakban: Charta) – e törvénnyel összhangban – tartalmazza a közszolgálati médiaszolgáltatásra és médiatartalom-szolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket és az e törvényben meghatározott közszolgálati célok és feladatok pontosítását. A Charta általános követelményeket fogalmaz meg, és az egyes közszolgálati médiatartalom-szolgáltatásokra külön-külön vonatkozó tartalma is lehet. A Charta alapvető rendeltetése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató számára iránymutatást adjon e törvény keretei között a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás megfelelő működési elveire vonatkozóan.

(2) A Chartát a Testület javaslata alapján a Közszolgálati Tanács alkotja meg, amely a Médiatanács véleményének a kikérése után közzéteszi a Chartát a Tanács és a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató hivatalos honlapján. A Charta módosítását a Közszolgálati Tanács, a Testület és a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatói kezdeményezhetik.

(3) A Charta szabályainak érvényesülését a Közszolgálati Tanács felügyeli.

96. § A Chartában egyebek mellett szabályozni kell:

97. § (1) A Közszolgálati Tanács tizennyolc tagú, elnökét soraiból tagjai választják, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) A Közszolgálati Tanács tagjait az 1. számú mellékletben meghatározott jelölő szervezetek delegálják három évre, az 1. számú mellékletben meghatározott módon. A tagok legfeljebb két egymást követő alkalommal delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Tanács működésének, ha valamelyik szervezet nem él delegálási jogával.

(3) A Közszolgálati Tanács tagjait legalább harminc nappal a korábbi tagok mandátumának lejártát megelőzően delegálni kell.

(4) A Közszolgálati Tanács titkársági feladatait az Iroda látja el, költségei – beleértve az elnök és a tagok tiszteletdíját – a Testületet terhelik.

(5) A Közszolgálati Tanács elnökét a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa huszonkét százalékának, tagját a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa tizennégy százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezenfelül – a Tanácshoz kötődő feladataik ellátásához szükséges – utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az elnökre és a tagokra a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok – a 118. § (1) bekezdés e) pontja kivételével – irányadók.

(6) A Közszolgálati Tanács a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató felett.

(7) A Közszolgálati Tanács a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és a (8)–(13) bekezdés szerint ellenőrzést gyakorol a közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás felett e törvényben foglaltak végrehajtása vonatkozásában.

(8) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója évente egyszer, a mindenkori naptári évet követően a következő év február 28-ig beszámolót készít arról, hogy – saját értékelése szerint – a médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató eleget tett-e e törvényben megfogalmazott, a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozó elvárásoknak.

(9) A Közszolgálati Tanács megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.

(10) Ha a Közszolgálati Tanács – a vezérigazgatók személyes meghallgatása után – nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti az érintett vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Testületnek. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Tanács tagjai több mint a felének a szavazata szükséges.

(11) A Testület köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. Az ülésre meg kell hívni az érintett vezérigazgatót és a Közszolgálati Tanács elnökét.

(12) A Testület a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatot a tagok több mint a felének a szavazatával fogadja el. A határozatot indokolni kell. A munkaviszonyának megszüntetése miatt a vezérigazgató bírósághoz fordulhat.

(13) Ha a javaslat ellenére a Testület nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató újbóli meghallgatását a Közszolgálati Tanács három hónap múlva köteles napirendjére tűzni.

(14) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a Közszolgálati Charta érvényesülését nem biztosította, akkor tíz évig nem jelölhető újra a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatói megbízatására.”

„98. § (1) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. médiaszolgáltató és az MTI Nonprofit Zrt. médiatartalom-szolgáltató. Feladatuk a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás és médiaszolgáltatás 82. és 83. §-ban meghatározott elveinek és céljainak megvalósítása.

(2) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltatókra e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.

(3) Mindkét közszolgálati részvénytársaságnak egy-egy forgalomképtelen részvénye van.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató a kezelésükbe adott állami vagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.”

98/A. § (1) A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA jogutódja a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. § szerinti céljainak megvalósításához kapcsolódó tevékenységek tekintetében. Ide tartozik különösen a közszolgálati műsorok és médiatartalmak előállítása, az állam tulajdonába tartozó és korábban az MTVA kezelésébe adott közszolgálati médiavagyon más szervezet feladatkörébe nem tartozó kezelése, a vele való felelős gazdálkodás.

(2) A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. az MTVA-nak a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be történő beolvadásával jön létre. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA médiaszolgáltatásban részt vevő műsorkészítő és médiatartalom-előállító, és azt támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalói a beolvadást követően jogutódlással a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. munkavállalói lesznek. Az MTVA által alapított Magyar Rádió Művészeti Együttesei Nonprofit Kft., az MTVA Digitalizációs Műhely Kft., a NS Média és Vagyonkezelő Kft. felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. gyakorolja.

(3) A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapító okiratát az Országgyűlés határozatával fogadja el, illetve módosíthatja.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató – közszolgálati céljainak elősegítése érdekében – vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre, a korábban az MTVA által alapított Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány alapítói jogait ő gyakorolja.

(6) A közszolgálati médiaszolgáltató a szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást.

(7) A közszolgálati médiaszolgáltató személyes illetékmentességet élvez, valamint nem alanya a társasági adónak.

98/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjat nem fizet.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltató az ország lakosságának túlnyomó többsége számára nyújt legalább egy rádiós és legalább egy audiovizuális lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást. A lakosság túlnyomó többsége számára nyújtott szolgáltatás alatt rádiós médiaszolgáltatás esetén a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5–108,0 MHz frekvenciasávban fogható földfelszíni terjesztésű médiaszolgáltatást, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a lakosság kilencven százaléka által elérhető médiaszolgáltatást kell érteni.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató országos médiaszolgáltatásai mellett helyi, körzeti médiaszolgáltatásokat is nyújthat.

(4) Az egyes közszolgálati médiaszolgáltatások által használt médiaszolgáltatási lehetőségekről – ideértve a külföldre irányuló médiaszolgáltatást is – a Médiatanács műszaki, gazdasági, gazdaságossági és médiapolitikai szempontok vizsgálata után, a részvénytársaság vezérigazgatójával történő konzultációt követően dönt.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató legalább egy digitális platformot működtet.

(6) A közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységét a Testület által évente független szakértőktől megrendelt tartalmi auditálás értékeli.

(7) A közszolgálati audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások tekintetében a Médiatanács – a Testülettel történő konzultációt követően, valamint a gazdaságosság, a költségvetési tervezés és a 83. §-ban meghatározott közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve – felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató számára fenntartja-e addigi további kötelezettség alá eső médiaszolgáltatásait vagy megváltoztatja azok rendszerét.

(8) A közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elősegítése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben a közszolgálati médiaszolgáltató által műsorkészítés céljából üzemben tartott és műsorkészítés során használt gépjárművek Magyarország területén közúti forgalomban való részvételének – össztömegre, tengelyterhelésre és méretre vonatkozó – korlátozására, illetve az ezzel kapcsolatos díjfizetési kötelezettségre, valamint időbeli korlátozásokra vonatkozó jogszabályok nem alkalmazandóak.”

„100. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató gondoskodik az általa előállított és a kezelésére bízott médiavagyon, továbbá a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alá tartozó műveket és más teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és felhasználásáról. Az Archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősül.

(2) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait a vezérigazgató a Testület jóváhagyásával, szabályzatban állapítja meg. A Médiatanácsnak a szabályzattal kapcsolatban egyetértési joga van. A szabályzat tartalmazza a közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerzői, szomszédos, illetve felhasználási jogok hasznosítását is.

(3) Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyon részét képező, valamint a közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerzői műveket és más szellemi alkotásokat a közszolgálati médiaszolgáltató az Szjt., valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás keretei között használhatja fel.

(4) Eltérő megállapodás hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatónak a közszolgálati médiavagyon általa felhasznált elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére az Szjt. 30. § (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”

„100/A. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató köteles minden évre vonatkozóan, a tárgyévet megelőző év május 31-ig általános stratégiai tervet készíteni, amelyben azonosítja és értékeli a közszolgálati médiaszolgáltatások minőségének lehetséges fejlesztési irányait és módjait, különös, de nem kizárólagos tekintettel az alábbi szempontokra:

(2) Az általános stratégiai terven túlmenően eseti jelleggel, a közszolgálati médiaszolgáltatás szükségleteihez igazodóan a médiaszolgáltatás egyes részkérdései vonatkozásában is készítendők stratégiai tervek a közszolgálati médiaszolgáltató által.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt stratégiai terveknek figyelemmel kell lenniük e törvény rendelkezéseire, a Charta előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti stratégiai tervek alapul szolgálnak a közszolgálati médiaszolgáltatás működéséhez.

100/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató szolgáltatásainak közszolgálati jellegét és értékét, valamint a médiapiac sokszínűségére gyakorolt hatását köteles megvizsgálni és ellenőrizni.

(2) A közszolgálati érték vizsgálatának részletszabályait szabályzatban kell rendezni, amelyet valamennyi, az eljárásban érintett szervezet vagy testület közösen fogad el, a közszolgálati médiaszolgáltató kezdeményezésére és koordinációja mellett. A közszolgálati értéket vizsgáló öttagú Közérték Bizottságban a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója mellett helyet kell kapnia a Médiatanács, a Közszolgálati Tanács egy-egy delegáltjának és a Testület által felkért, a médiapiac és a közszolgálatiság értékelésében kompetens két független szakértőnek.

(3) A (2) bekezdés szerinti szabályzat megalkotása és valamennyi módosítása során figyelemmel kell lenni e törvény rendelkezéseire, a Charta előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira.”

„101. § (1) Az Országgyűlés létrehozza a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi CVII. törvénnyel a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be történt egyesítéssel megszüntetett nemzeti hírügynökséget, az önálló MTI Nonprofit Zrt.-t.

(2) Az Országgyűlés az MTI Nonprofit Zrt. alapító okiratát országgyűlési határozatban fogadja el.

(3) Az MTI Nonprofit Zrt.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a 90. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a Testület gyakorolja.

(4) Az MTI Nonprofit Zrt. mint közszolgálati médiatartalom-szolgáltató feladatai:

(5) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltató hírügynökségi feladatainak ellátása érdekében

(6) Különleges jogrendben az Országgyűlés és a Kormány, illetve törvényben meghatározott személyek és szervek – a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben – a 32. § (6) bekezdése szerint kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a fennálló helyzettel, állapottal kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetve megtilthatnak közzétételt.”

„102. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató – e törvény keretei között – gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokról szóló vonatkozó rendelkezése a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását a vezetése alatt álló közszolgálati részvénytársaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört – beleértve a vezérigazgató kinevezését és munkaviszonya megszüntetését – a Testület gyakorolja.

(3) A vezérigazgató választása a következő lépések szerint történik:

(4) A pályázók személyes meghallgatását a határidő lejártát követő 8 napon belül meg kell tartani. A meghallgatást a Testület honlapján közvetíti.

(5) A szavazás két körben zajlik, az első szavazási körben a Testület a pályázók alkalmasságáról dönt az összes tagja – ideértve az elnököt is – szavazatával. A második körbe a két legtöbb támogató szavazatot kapott pályázó kerül, akiket – amennyiben ezt szükségesnek tartja – a Testület még egyszer meghallgathat. Az a pályázó lesz a vezérigazgató, aki a Testület tagjai többségének a támogató szavazatát megkapja. Szavazategyenlőség esetén a Testület elnökének a szavazata dönt.

(6) Amennyiben a Testület nem tud vezérigazgatót választani, 5 napon belül köteles megismételni a szavazást ugyanazon pályázókról. Amennyiben a választás ekkor sem lesz eredményes, a pályáztatást és a választási eljárást a (2)–(4) bekezdés szerint újból le kell folytatni.

(7) Amennyiben a Testület a második pályáztatást követően sem tud vezérigazgatót választani, a Testületnek fel kell oszlatnia magát és az Országgyűlés új Testületet választ. Az új Testület tagjainak választásánál nem lehet jelölt, aki a feloszlatott Testület tagja volt.

(8) A Testület a vezérigazgató kinevezéséről és munkaszerződése tartalmáról szavazással dönt. A vezérigazgató munkaszerződése határozatlan időtartamra köthető meg. Amennyiben a megválasztott vezérigazgató nem fogadja el a munkaszerződés-tervezet Testület által meghatározott feltételeit, a módosított feltételeket tartalmazó munkaszerződésről a Testület újra szavaz. Amennyiben a munkaszerződés feltételeiben nincsen megegyezés, úgy új vezérigazgatót kell választani.

(9) A vezérigazgató munkaviszonya megszűnik

(10) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya, ha

(11) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Testület állapítja meg.

(12) A vezérigazgató egy vagy több vezérigazgató-helyettes kinevezésére jogosult. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Testület hagyja jóvá.

103. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább tíz év szakmai gyakorlattal és vezetői tapasztalattal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási tevékenység.

(3) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább tíz év szakmai gyakorlattal és öt év vezetői tapasztalattal rendelkezik.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában szakmai gyakorlatnak tekintendő az újságírói, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási tevékenység.

(5) Nem nevezhető ki a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójává, aki a választást megelőző öt évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt, vagy állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott.

(6) A közszolgálati vezérigazgató büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a munka törvénykönyvében meghatározottakat kell alkalmazni.”

„104. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójára és vezető állású munkavállalójára munkaviszonyának ideje alatt a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára, főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontjában foglalt összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt kizáró okokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályokon kívül a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója, vezető állású munkavállalója, illetve ezek közeli hozzátartozója nem lehet olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja, amely a Testület felügyelete alatt működő közszolgálati részvénytársasággal üzleti kapcsolatban áll. Amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató, médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójának vagy vezető állású munkavállalójának közeli hozzátartozója sérti meg ezen előírást, úgy azt a vezérigazgató, illetve a vezető állású munkavállaló tekintetében felmerült összeférhetetlenségi oknak kell tekinteni, és a megfelelő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóktól e jogcímeken sem jogosult díjra.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója – munkaszerződésének megkötése előtt – írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója a közszolgálati részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, közeli hozzátartozója, illetve olyan gazdasági társaság szerepel, amelyben maga vagy közeli hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Az e korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató más munkavállalója sem kötheti meg.

105. § (1) A vezérigazgatók e törvény, más jogszabályok, a Testület és a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók alapító okirata és a Testület határozatainak keretei között irányítják a közszolgálati részvénytársaságokat.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója:

(3) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója a Testülettől – a munkaszerződésébe foglalt juttatásokon kívül – semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.”

„107. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató könyvvizsgálóját a Testület választja két évre. A két közszolgálati részvénytársaságnak külön könyvvizsgálója van, akik megbízatásának megszüntetése is a Testület hatáskörébe tartozik.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jogkörét a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések keretei között, a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók alapító okiratában kell meghatározni.”

„108. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és a közszolgálati médiatartalom-szolgáltató költségvetését az Országgyűlés három évre vonatkozóan, a Testület egységes költségvetéséről szóló önálló törvényben fogadja el. Első alkalommal a Testületre vonatkozó egységes hároméves törvényt a 2028-as évtől állapítja meg az Országgyűlés.

(2) Az egységes törvény külön bontásban tartalmazza a médiatartalom-szolgáltatás nevesített szolgáltatásait és az annak finanszírozására meghatározott összeget.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató külön-külön elkészített hároméves költségvetési tervéről a Közszolgálati Költségvetési Tanács nyilvánít véleményt, amelynek tagjai a következők:

(4) A Közszolgálati Költségvetési Tanács a két tervezetről külön nyilvánít véleményt, a részvénytársaságok vezérigazgatói csak a saját költségvetésük megvitatásában vesznek részt.

(5) A (3) bekezdés c) és d) pontjában megjelölt tagokra a 104. §-ban és a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen vonatkoznak. E tagok tiszteletdíját a Testület állapítja meg.

(6) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató (3) bekezdés szerinti javaslatukat a tárgyévet megelőző év június 15-ig teszik meg. A Közszolgálati Költségvetési Tanács a javaslatokról július 31-ig fogalmazza meg (3) bekezdés szerinti véleményét. Véleménye megalkotása során figyelembe veszi az e törvényben, a Közszolgálati Chartában, valamint a 100/A. § alapján készült stratégiai tervekben meghatározott közszolgálati célokat, terveket, illetve a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató különleges feladatait. A Tanács véleményét egyszerű többséggel fogadja el, indokolással látja el.

(7) Amennyiben a Közszolgálati Költségvetési Tanács véleménye elutasítja a vezérigazgató javaslatát, úgy az elutasított vezérigazgatónak újabb javaslatot kell kidolgoznia és augusztus 15-ig be kell nyújtani a Közszolgálati Költségvetési Tanács számára. Az újabb javaslatban vagy elfogadja a Tanács véleményében foglaltakat, vagy indokolással ellátva elutasítja azt.

(8) A Közszolgálati Költségvetési Tanácsot a Testület elnöke – aki elnököl a Tanács ülésein, de nem szavaz – hívja össze legkésőbb június 30-ig. A Tanács működésének szabályait, ügyrendjét e törvény keretei között maga határozza meg.

(9) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató – közszolgálati céljainak elősegítése érdekében – vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel.”

„108/A. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és a közszolgálati médiatartalom-szolgáltató által foglalkoztatottakra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 108/B. §-ban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató tevékenysége rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is végzett tevékenység.

(3) A foglalkoztatottak vonatkozásában – a munkakörök sajátosságaira tekintettel – a munkáltató által elrendelt munkavégzés idejének számítása, valamint a munkakör készenléti jellegének megállapítása szempontjából az adott tevékenységre fordított tényleges munkavégzések (munkafázisok) időtartamát kell figyelembe venni.

(4) A foglalkoztatottak vonatkozásában az Mt. 101. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

(5) A teljes napi munkaidőben foglalkoztatott számára naptári évenként kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.

108/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és a közszolgálati médiatartalom-szolgáltató tevékenységében való részvételre irányuló munkaköröket jogszabály határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott személy kötetlen munkarend szerint kerül foglalkoztatásra. A munkarend jellegét nem érinti a munkakör sajátos jellegéből adódó kötelező rendelkezésre állás vagy a munkáltató által meghatározott időpontban vagy időszakban történő munkavégzés.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötetlen munkarend alkalmazásától a felek munkaszerződésben térhetnek el, a jövőre nézve irányadó megállapodásukkal.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott vonatkozásában a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőként a teljes munkaidőben foglalkoztatott esetében egy naptári évben munkanaponként átlagosan figyelembe vehető órák számát a munkáltató köteles meghatározni. Részmunkaidőben foglalkoztatott esetében a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőt a teljes és a munkaszerződésben kikötött részmunkaidő arányában kell figyelembe venni. A munkahelyen kívüli felkészülést kiválthatja a munkáltató, ha erre a munkahelyen és munkaidőben lehetőséget biztosít.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott vonatkozásában a munkáltató az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a rendes szabadság kiadása során kivételesen, indokolt esetben nem köteles a munkavállalónak az alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha az a munkáltató üzemszerű működését súlyosan veszélyeztetné. Erről a munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a foglalkoztatottat, egyúttal közölnie kell, hogy mikor veheti ki a szabadságát.”

„(2) A Hatóság jelen törvényben meghatározott keretek között ellátja a médiapiac, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét.

(3) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.

(4) A sajtószabadság és a médiapluralizmus érvényesítése érdekében a médiaszolgáltatások és a médiatartalom-szolgáltatások piacra lépésének az elősegítésével, a szerkesztői függetlenség védelmével, a tartalmi és kulturális sokszínűség erősítésével, továbbá a médiatartalom-szolgáltatók alapvető kötelezettségeivel kapcsolatos felügyeleti és hatósági feladatokat a Médiatanács látja el.

(5) A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány – jogszabályokban meghatározott – politikájának a végrehajtásában. A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata – különösen az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően – a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.

(6) A Hatóság a feladatát és a hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja. Az Elnök évente beszámol a Hatóság tevékenységéről az Országgyűlésnek.”

„112. § (1) Az Elnököt a 125. §-ban foglalt eljárást követően a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki öt évre.

(2) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. Elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket:

(4) Az elnökhelyettes a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult – megfelelően körülírt felhatalmazással – az érintett elnökhelyettesre delegálni. E delegált hatáskörében eljárva az elnökhelyettes nem utasítható a másodfokú hatósági döntéshozatal során. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(5) Az Elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a. Az elnökhelyettes illetménye az Elnök havi illetményének 90%-a. Egyebekben az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári juttatásokra jogosult. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Elnök esetében a miniszter jogállására vonatkozó, az elnökhelyettes esetében az államtitkár jogállására vonatkozó, más törvényben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

(6) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(7) Az Elnök – a kinevezését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha az Elnök igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(8) A miniszterelnök az Elnöknek az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja az Elnököt az (5) bekezdés szerinti adatok igazolására.

(9) Az elnökhelyettes tekintetében az (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot az elnökhelyettes vonatkozásában az Elnök gyakorolja.

113. § (1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha

(2) A köztársasági elnök felmenti az Elnököt,

(3) A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti döntését a miniszterelnök javaslata alapján hozza meg.

(4) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti megszűnése esetén az Elnököt a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az Elnök két évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(5) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik

(6) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest,

(7) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.

(8) A megbízatás (5) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti megszűnése esetén az elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes két évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(9) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át

(10) Amennyiben az elnökhelyettes megbízatása az (5) bekezdés d) pontja szerint szűnik meg, a megbízatás megszűnésére a vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés esetére irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

„115. § (1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki.

(2) A főigazgató kinevezésére a 112. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A főigazgató havi illetménye az Elnök havi illetményének 60%-a. Egyebekben a főigazgató államtitkári juttatásokra jogosult.

(4) A főigazgató minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(5) A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során.

(6) A főigazgató megbízatása megszűnik

(7) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha

(8) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti a főigazgató megbízatását. A visszahívást indokolni kell.

(9) A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át

(10) A megbízatás (6) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató két évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(11) A főigazgató tekintetében a 112. § (7) bekezdésében meghatározottakat alkalmazni kell, míg a 112. § (8) bekezdésében meghatározott jogosultságot a főigazgató vonatkozásában az Elnök gyakorolja.”

„118. § (1) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató, a főigazgató-helyettes nem lehet

(2) Az (1) bekezdés e) pontja vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.

(3) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató és a főigazgató-helyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.”

„124. § (1) A Médiatanács az Országgyűlés által választott hét tagból álló testület.

(2) A Médiatanács három tagját a kormánypárti, három tagját az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A Médiatanács elnökének a tisztsége pályázat útján tölthető be.

(3) Az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagok megbízatása négy évre, a szakmai pályázat útján kiválasztott elnök megbízatása öt évre szól.

(4) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket:

(6) Nem választható a Médiatanács tagjává és elnökévé, aki a jelöltté válását megelőző 5 évben politikai párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott.

125. § (1) A Médiatanács tagjainak a megbízatása időtartamának letelte előtt

(2) A pályázat benyújtásának határideje 30 nap. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai életútját, a médiaigazgatással és a hírközlési szabályozással, a Médiatanács és a Hatóság közigazgatási és nem hatósági tevékenységével kapcsolatos koncepcióját.

(3) Az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága javaslatára az Országgyűlés határozattal létrehozza a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottságot, amelynek a tagjai a kormánypárti oldal által delegált három tag, valamint az ellenzéki oldal által delegált kettő tag, továbbá a Hatósággal legalább két éve közigazgatási szerződést kötött önszabályozó és társszabályozó testületek által delegált öt tag (a továbbiakban: szakmai tagok). Amennyiben a Hatóság legalább két éve közigazgatási szerződést kötött önszabályozó és társszabályozó testületek létszáma az ötöt meghaladja, a szakmai tagok személyét az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága sorsolással állapítja meg. Az eseti bizottság nyilvános meghallgatáson a pályázók személyes részvételével alakítja ki álláspontját a jelölésről. A szakmai testületek delegáltjai a szavazásban az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 23. § (3) bekezdése szerint nem vesznek részt, de az elnöki pályázat értékelésénél a bizottság csak arról a pályázóról szavaz, akit a civil szakmai tagok legalább harmada támogat. Az eseti bizottság az általa támogatott jelöltek személyéről javaslatot tesz az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának.

(4) Az Országgyűlés állandó bizottsága nyílt ülésen 8 napon belül meghallgatja a képviselőcsoportok jelöltjeit és a szakmai jelölteket, majd a képviselők többségének a támogató szavazatával javaslatot tesz az Országgyűlésnek a Médiatanács elnökének és tagjainak a megválasztására.

126. § (1) A Médiatanács megalakul, amikor az Országgyűlés az elnökét és legalább három tagját megválasztja. Amennyiben valamely tag nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, de a képviselők harmadának a támogatását bírja, 8 nap múlva ismét meg kell kísérelni a szavazást. A második eredménytelen szavazást követően új jelöltet kell állítani a 125. § szerint.

(2) Amennyiben az elnök nem kapja meg a megválasztásához szükséges számú szavazatot, a választás ismételt megkísérlése nélkül új elnököt kell jelölni 125. § szerinti eljárásban.

(3) Amennyiben a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal nem állít jelöltet, az eseti bizottságba tagot delegáló önszabályozó testületek jelölhetnek az országgyűlési képviselőcsoportok helyett.

(4) A Médiatanács megválasztott elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök öt évre kinevezi Elnöknek.

(5) Az Elnök megbízatása a Médiatanács elnöki mandátumához kötött, amennyiben az megszűnik, akkor egyidejűleg megszűnik a Hatóság elnökségére vonatkozó megbízatása is.

(6) A Médiatanács elnöke és tagja egy alkalommal újraválasztható.

(7) Amennyiben a Médiatanács elnökének vagy valamely tagjának a megbízatása megszűnik a mandátum lejárta előtt, az új tagot vagy elnököt a 125. § szerint a korábban megválasztott tagok megbízatásából hátralévő időre kell megválasztani.”

„126/A. § (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követően a Médiatanács elnöke részére haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja a tagot az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására.

(3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja. A Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt.”

„130. § (1) A Médiatanács elnöke az Elnök havi illetménye 10%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.

(2) A Médiatanács tagja az Elnök havi illetménye 60%-ának megfelelő mértékű illetményben részesül, illetve költségtérítésre jogosult.

(3) A Médiatanács tagjainak jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.”

„132. § (1) A Médiatanács a 182–184. §-sal összhangban

(2) A Médiatanács látja el a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. április 11-i 2024/1083 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet) alkalmazásában a nemzeti szabályozó hatóságot érintő feladatokat.

(3) A Médiatanács képviseli Magyarországot a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 8. cikke szerinti Médiaszolgáltatások Európai Testületében.

(4) A Médiatanács végzi el a médiapiaci összefonódásoknak tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 22. cikke szerinti értékelését és az ehhez kapcsolódó, a 22. cikkben meghatározott jogalkalmazási feladatokat. A Médiatanács minden, a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet hatálybalépése után megvalósult médiapiaci összefonódást megvizsgál.

(5) A Médiatanács hatósági és nem hatósági hatáskörben hozott döntései – az adatvédelmi előírások figyelembevételével – nyilvánosak.”

„134. § (1) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, állami vagyon kezelésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint jogosult e törvény szerinti eltérésekkel, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a Kincstár vezeti. A Hatóság a (4) bekezdés szerinti saját bevételéből – a bírság kivételével – évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években a Hatóság működésének, feladatai ellátásának fedezetére és a (6) bekezdésben meghatározott célra használható fel, más célra nem vonható el.

(2) A Hatóság egységes költségvetését az Országgyűlés e törvény rendelkezéseinek megfelelően önálló törvényben a (4) bekezdésben és a 136. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére hagyja jóvá. Az Elnök jogosult a jóváhagyott egységes költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra azzal, hogy a Médiatanács költségvetését vagy a 136. § (2) bekezdése szerinti mellékletet is érintő átcsoportosításhoz a Médiatanács felhatalmazása szükséges. A Médiatanács a Hatóság egységes költségvetésén belül a 135. § szerinti gazdálkodási autonómiával rendelkezik.

(3) A Hatóság egységes költségvetését tartalmazó törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-ig – az Elnök szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján, mely tartalmazza a Médiatanácsnak a Médiatanács által jóváhagyott költségvetés-tervezetét – nyújtja be az Országgyűlésnek. Az új költségvetés jóváhagyásáig a Hatóság, illetve a Médiatanács a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik.

(4) A Hatóság saját bevételét képezik a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt saját bevételekről és azok felhasználásáról, valamint a költségvetési hozzájárulás felhasználásáról készült zárszámadást a Hatóság internetes honlapján évente közzéteszi. A Hatóság bevételét képezik a hírközlési és mozgóképszakmai piac szereplőitől befolyó bírságok is, amelyeket a Hatóság kizárólag a (10) bekezdés szerint használhat fel.

(5) A frekvenciadíjakat és az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak mértékét az Elnök rendeletben határozza meg. A Hatóság saját bevételének azon részét, amelyet a Hatóság – a (2) bekezdésben meghatározott törvény alapján – működésére nem használ fel – ideértve azt a részt is, amelyet feladatai ellátása érdekében kötelezettségvállalással nem köt le –, illetve amelyekből nem képez az (1) bekezdés szerinti tartalékot, – az Elnök rendelkezése alapján – tárgyév december 31-ig befizeti a Sajtóalapba. Az így befizetett összeg nem minősül tényleges maradványnak.

(6) Az Elnök rendelkezésével az (1) bekezdés szerinti tartalékot vagy annak egy meghatározott részét, valamint a (11) és (12) bekezdés szerinti kötelezettségvállalással lekötött maradványt vagy annak egy részét a közérdekre való hivatkozással felszabadíthatja, és az (5) bekezdés szerinti módon és szabályok szerint a Sajtóalap részére befizetheti, ha ez nem veszélyezteti a Hatóság magas szakmai színvonalú működését vagy a korábbi kötelezettségvállalás céljának elérését, vagy ha a kötelezettségvállalás vagy egy részének megvalósítása tekintetében a Hatóság részéről érdekmúlás következett be. Az Elnök a (11) és (12) bekezdés szerinti kötelezettségvállalással lekötött maradványt vagy annak egy részét a Hatóság működéséhez kapcsolódó egyéb célra is felszabadíthatja, ha ez nem veszélyezteti a korábbi kötelezettségvállalás céljának elérését, vagy ha a kötelezettségvállalás vagy egy részének megvalósítása tekintetében a Hatóság részéről érdekmúlás következett be.

(7) A Hatóság hírközlési hatósági tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a postai felügyeleti tevékenységek fedezése érdekében a postai szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35 százaléka, a postai szolgáltató esetében postai szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,2 százaléka, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül az Elnök rendeletben határozza meg.

(8) A felügyeleti díjat félévente – a félév végéig – kell a Hatóság részére befizetni.

(9) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott felügyeleti bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság a tárgyévet követő év június 30-ig a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig visszautalja az érintett szolgáltatók részére, amennyiben a visszautalandó összeg meghaladja az Elnök által rendeletben meghatározott összeget. E többlet felügyeleti díj visszautalása csak azon szolgáltatók számára teljesíthető, akik a tárgyévi fizetési kötelezettségüknek a (8) bekezdésben foglaltaknak megfelelően eleget tettek.

(10) A Hatóság a rendelkezésére álló forrásokból és eszközökből a hírközlés, a média és a mozgóképszakma területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a hírközlési, a média- és a filmjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a hírközlési és a médiajoggal, a mozgóképszakma tudományával, médiatudománnyal, a hírközléssel kapcsolatos tudományokkal, illetve a fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó tudományos és oktatási programok támogatására, szakemberek képzésére, a hírközlési és médiapolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra – támogatást vagy hozzájárulást nyújthat vagy e célra forrásait és eszközeit maga is felhasználhatja. A Hatóság kizárólag a jelen bekezdés szerinti célra jogosult felhasználni a Hatóság bevételeként befolyt bírságok teljes összegét. A tárgyévben fel nem használt bírságok tényleges maradványként nem vehetők figyelembe, az összeg a következő évekre átvihető, és a jelen bekezdés szerinti célokra fordítható. A bírságok összegét a Hatóság elkülönítetten köteles nyilvántartani.

(11) Az Országgyűlés a – (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően előterjesztett – zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt a (2) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 136. § (2) bekezdése szerinti mellékletet is. A zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az Országgyűlés a Hatóság előző évi költségvetésében esetlegesen képződött tényleges maradvány – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti tartalék, illetve a képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány – felhasználásáról. A képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használható fel. E zárszámadási törvény esetében a benyújtási határidő minden év május 31.

(12) A (11) bekezdés tekintetében kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan, a Hatóság, illetve az Alap belső utasításának megfelelően megtett jognyilatkozat, amely alapján a (2) bekezdés szerinti külön törvényben foglalt egységes költségvetés terhére a jövőben fizetési kötelezettség keletkezik.

(13) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, illetve e törvény alapján a Hatóság határozatában megállapított, a Hatóságnak fizetendő díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint az e törvény alapján kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(14) A Hatóság vagy jogelődje költségvetése terhére létrejött kötelezettségvállalás alapján beszerzett ingó és ingatlan vagyon tekintetében a Hatóság e törvény erejénél fogva – az állami tulajdonszerzés napjával – gyakorolja a vagyonkezelői jogot, e vagyon a Hatóságtól nem vonható el. A vagyonkezelői jog tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az e bekezdés alapján vagyonkezelt vagyon értékesítéséről az Elnök önállóan – a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés nélkül – dönt. Az értékesítésből származó bevétel a Hatóságot illeti meg.

(15) Azon vagyonelemeket, amelyek tekintetében a Hatóság szerződés alapján vagyonkezelői jogot gyakorol, csak abban az esetben lehet a Hatóságtól elvonni, ha az Elnök döntése szerint az érintett vagyonelem a Hatóság feladatának ellátásához nem szükséges.

(16) A Hatóság vagyonkezelőként díj vagy egyéb ellenérték fizetésére nem kötelezhető.

(17) A Hatóság támogatási megállapodás alapján a jelen törvény szerinti támogatási célból beszerzett eszközöket vissza nem térítendő támogatásként ingyenesen átadhatja.

(18) A Hatóság a 184. § (2) bekezdés d) pontja szerinti közfeladat ellátására a Kormány által felhatalmazott kormányzati igazgatási szervvel közszolgáltatási szerződést köt. A közszolgáltatási szerződés és a hatósági feladatellátás feltétele, hogy a központi költségvetésben a feladat ellátásához a fedezet a kormányzati igazgatási szerv költségvetésében biztosított legyen, és azt a Hatóság részére átadja.

135. § (1) A Médiatanács a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, számláit a Kincstár vezeti.

(2) A Médiatanács költségvetését az Országgyűlés a Hatóság egységes költségvetésének részeként, abban elkülönítve, a Hatóság költségvetéséről szóló törvényben hagyja jóvá. A Médiatanács jogosult a jóváhagyott költségvetése kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra.”

„136. § (1) A Sajtóalap olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorszámok készítésének és az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeknek a támogatása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb feladatok elvégzése.

(2) A Sajtóalap jogi személy, kezelője a Médiatanács. Költségvetése az NMHH egységes költségvetésének a része, az NMHH költségvetését megállapító törvény 4. melléklete tartalmazza. Számláját az Államkincstár vezeti. A Sajtóalap kezelési szabályzatát a Médiatanács határozza meg. A Sajtóalap a támogatásokat érintően a Műsorszolgáltatási Alap, valamint a Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap jogutódja.

(3) A Sajtóalap bevételei különösen: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a frekvenciadíjakból a Hatóság által a 134. § (5) bekezdése alapján a Sajtóalaphoz utalt összeg, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (4) bekezdés alapján befizetett támogatás, a kamatbevételek, továbbá az önkéntes befizetések.

(4) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó, jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató éves reklámbevételének két és fél százalékát új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. E kötelezettség a Sajtóalap részére befizetett pénzösszeggel, vagy a Sajtóalap és a médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új filmalkotás pénzbeli támogatásával teljesítendő. A médiaszolgáltató az így befizetett, illetve támogatásra fordított pénzösszeget társasági adóalapjából levonhatja.

(5) A Sajtóalapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. Amennyiben a Sajtóalapba történő önkéntes befizetés a Hatósággal vagy a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben foglalt vállaláson vagy a Média- és Hírközlési Biztossal kötött megállapodáson alapul, az önkéntes befizetést az e megállapodásokban foglaltaknak megfelelően kell felhasználni.

(6) A Sajtóalap képviseletére az ügyvezető igazgató jogosult. A Sajtóalap ügyvezető igazgatóját a Médiatanács választja nyílt pályázati eljárás útján, a kinevezett ügyvezető felett a munkáltatói jogkört – ideértve a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is – a Médiatanács nevében a Médiatanács elnöke gyakorolja.

(7) A Sajtóalap ügyvezető igazgatója javaslatot tehet legfeljebb két igazgatóhelyettes kinevezésére a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról, továbbá az ügyvezető javaslata alapján a munkáltatói felmondásról. Egyebekben az ügyvezető igazgató gyakorolja az igazgatóhelyettesek feletti munkáltatói jogkört.

(8) A Sajtóalap ügyvezető igazgatójára és igazgatóhelyettesére az Elnökre, a Hatóság elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) és (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt kizáró okok megfelelően irányadók.

(9) A Sajtóalap Felügyelő Bizottságának elnökét és négy tagját a Médiatanács bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács állapítja meg.

(10) A Sajtóalap személyes illetékmentességre jogosult, és nem alanya a társasági adónak, valamint a helyi adónak.

(11) A Sajtóalap a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint átlátható szervezet.

137. § (1) A filmalkotásnak nem minősülő közszolgálati célú műsorszámok és a közösségi médiaszolgáltatások, továbbá az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeknek a támogatását nyilvános pályázat útján a Médiatanács végzi.

(2) Az átláthatóság, követhetőség, diszkriminációmentesség és garanciális kiszámíthatóság érdekében a Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt pályáztatás tekintetében Általános Pályázati Feltételeket határoz meg, amelyben meghatározza a pályázat elbírálásának és lebonyolításának szabályait.

(3) A Médiatanács a (2) bekezdésben meghatározott Általános Pályázati Feltételek alapján fogadja el és teszi közzé az egyes pályázati felhívásokat.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt pályázat útján elnyert és a Sajtóalap által folyósított, árat közvetlenül befolyásoló támogatás ellenében vállalt kötelezettség az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 13. §-a tekintetében nem minősül szolgáltatásnyújtásnak.

(5) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt pályázat útján elnyert és a Sajóalap által folyósított támogatásból elkészült műalkotás gyártásához kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatás, beszerzett termék az Áfa tv. 120. §-a, 123. §-a, illetve 5. számú melléklete tekintetében adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használt terméknek és szolgáltatásnyújtásnak minősül.”

„211. § (1) E § hatálybalépésével a Közszolgálati Közalapítvány megszűnik, a Közalapítvány vagyona az államra visszaszáll, és az Országgyűlés a korábbi Közalapítvány vagyonán létrehozza a Testületet, amelyre átruházza e törvényben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlását.

(2) E § hatálybalépésével a Közalapítvány Kuratóriumának a megbízatása megszűnik.

(3) A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának E § hatálybalépésekor volt tagjai, valamint a Médiatanács volt tagjai a korábbi mandátumuk időtartamára tekintettel a Testületbe és a Médiatanácsba nem jelölhetők.

(4) Az e § hatálybalépésekor működő Közszolgálati Testület tagjainak a megbízatását a testület Közszolgálati Tanáccsá alakulása nem érinti, ők a továbbiakban a Közszolgálati Tanács tagjai lesznek. A Közszolgálti Tanács kiegészítése érdekében az 1. számú melléklet 1. pont 1.1. alpont m), p) és q) pontja szerinti kategóriákba történő delegálással kapcsolatos feladatokat az NMHH az e § hatálybalépését követő 30 napon belül elvégzi. Az új tagok mandátuma az e § hatálybalépésekor működő Közszolgálati Tanács tagjai mandátumának a lejáratáig tart.

(5) A Testület megalakulását követően a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának és a könyvvizsgálójának a megbízatása a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI Nonprofit Zrt. új felügyelőbizottságai, illetve könyvvizsgálói megválasztásakor szűnik meg.”

„211/B. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2026. évi XXI. törvény (a továbbiakban: 2026. évi XXI. törvény) hatálybalépésével a Médiatanács tagjainak és elnökének a megbízatása megszűnik. A Médiatanács elnöke megbízatásának a megszűnésével az Elnököt a Hatóság elnöki tisztségéből a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti.

(2) A 2026. évi XXI. törvény hatálybalépésével a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatójának a vezető tisztségviselői megbízatása megszűnik.

(3) Az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága az általa hozott határozatban kijelölt személy útján haladéktalanul gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott eljárás lebonyolításáról, továbbá a közmédia folyamatos és zavartalan működése, valamint a 2026. évi XXI. törvény szerinti átalakítása érdekében a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA átmeneti vezetéséről mindaddig, amíg az e törvényben meghatározott új vezető tisztségviselők megbízatása létre nem jön.

(4) A megszűnő Közszolgálati Közalapítvány Irodája a 2026. évi XXI. törvény hatálybalépésével a Közszolgálati Tanács tevékenységét támogatja a Független Közmédia Testület megalakulásáig, irányítója az átmeneti időben a Közszolgálati Tanács elnöke.

(5) Az Iroda segíti a Közszolgálati Tanácsot a Független Közmédia Testület szakmai jelöltjeinek a kiválasztásában a 85. § szerinti feladatok ellátásával.

(6) A Független Közmédia Testület megalakulását követően az Iroda a Testület Irodájaként működik a Testület elnökének irányítása mellett. Az Iroda vezetőjét a Testület elnöke nevezi ki, aki munkáltatói jogokat gyakorol az Iroda alkalmazottai felett.”

„212. § (1) E § hatálybalépésével egyidejűleg a Közszolgálati Közalapítvány megszűnik; vagyona visszaszáll az államra, az Országgyűlés a Független Közszolgálati Testület alapító okiratát megállapító országgyűlési határozatban részletezett – korábban a Közszolgálati Közalapítvány vagyonát képező – állami tulajdonú vagyonelemekkel kapcsolatos jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével – a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Testületet hatalmazza fel.

(2) A megszűnő Közszolgálati Közalapítványt terhelő kötelezettségek teljesítéséért a Testület felel.

(3) A Közszolgálati Közalapítvány megszűnésének időpontjáig keletkezett, de még el nem számolt bevételek és ráfordítások, valamint a folyamatban lévő pénzügyi teljesítések elszámolását a Testület végzi.

(4) A Közszolgálati Közalapítvány által a megszűnés időpontját megelőzően kötött szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek – külön jognyilatkozat nélkül – a Testületet illetik, illetve terhelik, az alanyváltozás a szerződések érvényességét és fennállását nem érinti.

(5) A Testület első gazdálkodási tervét e § hatálybalépésétől számított 60 napon belül fogadja el.

(6) E § hatálybalépésétől a Testület számláját az Államkincstár vezeti, a megszűnő Közszolgálati Közalapítvány pénzforgalmi számláin lévő pénzeszközöket a megszűnés napját követő 15 napon belül a Testület számlájára kell átutalni.

(7) A Magyar Állam évente közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. A közszolgálati hozzájárulás mértékét a 4. számú melléklet határozza meg. Az Állam a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig az Országgyűlés által elfogadott költségvetésük alapján 2027. január 1-jétől közvetlenül a Testület, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI Nonprofit Zrt. Államkincstárnál vezetett számlájára fizeti meg.

(8) A 2026. évben a Testület működésének a forrása az NMHH 2026. évi egységes költségvetését megállapító, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2026. évi egységes költségvetéséről szóló 2025. évi CXV. törvénynek az MTVA költségvetését tartalmazó 4. mellékletében a Közszolgálati Közalapítvány előirányzat címen meghatározott összeg, amelynek még fel nem használt részét a Testületet létrehozó országgyűlési határozat elfogadását követő 15 napon belül a Testület számlájára át kell utalni.

(9) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2026. évi egységes költségvetéséről szóló 2025. évi CXV. törvényt az e § hatálybalépését követő 60 napon belül módosítani szükséges.

213. § (1) E § hatálybalépésével az MTVA beolvad a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, az MTVA-nak a közszolgálati médiaszolgáltatási és médiatartalom-szolgáltatási feladatok ellátásához szükséges vagyona teljes egészében, ideértve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2026. évi egységes költségvetéséről szóló 2025. évi CXV. törvényben az MTVA számára jóváhagyott költségvetést is, térítésmentesen átkerül a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-hez. A beolvadást követően a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. elnevezése Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-vé változik.

(2) Az Országgyűlés létrehozza az MTI Nonprofit Zrt.-t a 101. § (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátására. Az MTI Nonprofit Zrt. megalakulását követő 60 napon belül a Testület képviselője, a Testület által a közszolgálati részvénytársaságok vezetésére kinevezett vezérigazgatók, illetve hiányukban a közmédia vezetésére átmeneti megbízást kapott vezetők és a Médiatanács képviselőjéből álló vagyonelosztási bizottság javaslatot tesz az MTVA beolvadásával a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-hez került vagyonelemeknek az érintett jogi személyek közötti közszolgálati funkciók szerinti felosztására. A javaslat alapján a Testület dönt, és minden szervezetnél nyilvántartásba veszik a vagyonelemeket. A Médiatanácsnak a Sajtóalap vonatkozásában vétójoga van. A vagyonelemek átadásáig a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. gondoskodik a működéshez szükséges anyagi forrásokról.

(3) Funkcionális feladathoz kötődő vagyonnak minősül a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató belső munkamegosztása során kialakított szervezeti egységek által ellátott társasági működést, azaz az intézményfenntartási, illetve belső igazgatási feladatok ellátását szolgáló vagyon, így különösen a humánerőforrás-gazdálkodási, költségvetés-gazdálkodási, pénzügyi, jogi, kommunikációs ellenőrzési, koordinációs, továbbá a saját szervi működést szolgáló informatikai feladatok tárgyi, műszaki feltételeit szolgáló vagyon.

(4) A vagyon átadása illetékmentes. A térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a közszolgálati médiaszolgáltató és a MTVA által vezetett könyv szerinti értékének.

(5) Az MTVA által kötött szerződéseken alapuló jogok és kötelezettségek jogutódlással arra a jogi személyre szállnak át, amelynek feladatkörébe a szerződés tárgya szerint tartozik. Így elsősorban az audiovizuális és rádiós műsorkészítéssel, a digitális médiaszolgáltatással, a sajtótermékekkel kapcsolatos szerződésekben a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., a hírügynökségi tevékenységre vonatkozó szerződésekben az MTI Nonprofit Zrt., a támogatásokkal kapcsolatos szerződésekben a Sajtóalap minősül a szerződő fél jogutódjának.

(6) A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., illetve az MTVA megalapítása előtt a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt.-ben munkavállalóként, átalakulásuk előtt pedig Rt-ként működött műsorszolgáltatókban és hírügynökségben, azok megalapítása előtt a Magyar Televízióban, a Magyar Rádióban és a Magyar Távirati Irodában közalkalmazottként dolgozó, és azóta megszakítás nélkül ugyanazon közszolgálati médiaszolgáltatásban foglalkoztatott munkavállalóknak a Magyar Rádiónál, a Magyar Televíziónál és a Magyar Távirati Irodánál közalkalmazotti jogviszonyban, illetve a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió, az MTI részvénytársaságoknál, majd zártkörűen működő részvénytársaságoknál, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nél és az MTVA-nál munkaviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a jelen törvénnyel létrehozott közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságoknál töltötték volna.

(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a Magyar Rádió Rt.-nél, a Magyar Televízió Rt.-nél és a Magyar Távirati Iroda Rt.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történő átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján, a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.

(8) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (6) bekezdés szerinti átalakulását megelőzően keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igény érvényesítésének rendjére az Mt. rendelkezései az irányadók.

214. § (1) Az átalakulás cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében szükséges intézkedéseket a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI Nonprofit Zrt. a Testülettel, valamint az átalakulással érintett további társaságokkal együttműködésben köteles megtenni annak érdekében, hogy a tényleges átalakulás az e § hatálybalépését követő 90 napon belül bekövetkezzen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakra vonatkozóan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) az alábbi eltérésekkel alkalmazandó:

215. § (1) A Magyar Rádió Művészeti Együttesei Nonprofit Kft. tulajdonosa az e § hatálybalépését követően a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., amelynek gondoskodnia kell a fenntartásáról és fejlesztéséről a művészeti színvonal megőrzése érdekében.

(2) Az MTVA Digitalizációs Műhely Kft. tulajdonosa e § hatálybalépését követően a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. Az (1) és (2) bekezdésben megnevezett társaságoknak a közszolgálati médiában betöltött szerepéről és feladatáról a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Testület számára beszámolót készít és javaslatot tesz a társaságok működésére. A kultúráért felelős miniszter és a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. a Testület egyetértésével szerződésben megállapodhatnak a művészeti együttesek fenntartójának megváltozásáról.

(3) Az N.S. Média és Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság részesedése vonatkozásában az államot megillető és az MTVA által gyakorolt tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. az MTVA jogutódja lesz, és 2026. december 31-ig javaslatot tesz a társaság fenntartására, átalakítására vagy megszüntetésére a sportért és a kultúráért felelős miniszter véleményének a kikérésével.”