2026. évi XXI. törvény indokolás

A demokratikus jogállam működésének egyik alapvető feltétele a sokszínű, független és a közérdeket szolgáló médiaszolgáltatási rendszer. A közszolgálati médiának kiemelt szerepe van a hiteles tájékoztatásban, a nemzeti kultúra és önazonosság közvetítésében, valamint a társadalmi párbeszéd elősegítésében.

Ezeket a feladatokat a 2010 utáni közmédia nem látta el megfelelően, nem érvényesült a szerkesztői függetlenség, az információhoz való szabad hozzáférés, a közmédia funkcionális függetlensége, így a hitelessége és az iránta való közbizalom súlyos csorbát szenvedett. A pártatlanság teljes hiánya állandó jellemzője volt a közszolgálati tájékoztató médiatartalmaknak, főleg a sorsdöntő időszakokban, a választások idején. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) monitoringjai választásról választásra megállapították, hogy a közmédia elfogult a kormánypártok irányába, nem biztosítja az esélyegyenlőséget a választáson résztvevő pártok között. A közmédia szervezete átláthatatlan, gazdálkodása pazarló volt, a felelősségi szintek nem tükrözték a tényleges hatásköri és feladatmegosztást.

A közmédiában tapasztalt visszásságok miatt sem a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma, sem a Médiatanács nem lépett fel, esetlegesen indított vizsgálatokat, és a Médiatanács átláthatósági deficittel történő működése és összetétele sem garantálta, hogy megfeleljen a független szabályozó hatóságtól a médiapuralizmus érdekében elvárt követelményeknek. A Médiatanácsnak nagy szerepe volt abban, hogy Magyarországon a médiapiacon torz viszonyok alakultak, főleg a rádiós piac és közönsége sínylette meg a független helyi adók ellehetetlenülését és a csupán néhány tulajdonosi kör kezében összpontosuló frekvencia birodalmakat. A Velencei Bizottság már 2015-ben komoly bírálatot fogalmazott meg a magyar médiarendszerrel kapcsolatban, kritizálta a médiahatóság tagjainak jelölési metódusát, megválasztásának a módját, azt hogy az NMHH elnöke a Médiatanács elnökévé válik, és az rögzítette, hogy garantálni kell a kormánynak a Médiatanács függetlenségét.

Az Európai Bizottság a jogállamisági jelentéseiben 2020 óta fogalmaz meg kritikát a Médiatanács összetételével és működésével kapcsolatban. Az országjelentések kiemelik, hogy bár a médiahatóság megválasztására és összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat a Médiatörvény határozza meg, amelyeknek elvileg a politikai konszenzus a célja, a gyakorlatban nem biztosítanak objektív és átlátható eljárásokat, sőt azt sem akadályozták meg, hogy a kormánypártok jelöljék a Médiatanács mind az öt tagját, és a médiahatóság határozatai tovább súlyosbították a tényleges függetlenségével kapcsolatos aggályokat. 2022-től kezdve a Bizottság minden évben megismételte ajánlását a jogállamisági országjelentésben arról, hogy Magyarország vezessen be hatékony mechanizmusokat a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének fokozására, figyelembe véve a médiaszabályozók függetlenségére vonatkozó európai normákat.

2022 óta a közszolgálati média vonatkozásában is évente megismételt ajánlással élt a Bizottság annak érdekében, hogy Magyarország erősítse meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozására irányuló szabályokat és mechanizmusokat, figyelembe véve a közszolgálati médiára vonatkozó európai normákat.

2024. május 6-án hatályba lépett és 2025. augusztus 8-tól alkalmazandó az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1083 rendelete a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról (a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet, EMFA), amely a hatályba lépésével külön jogi aktus nélkül azonnal a magyar jogrendszer része lett. A rendelet 5. cikke a közszolgálati médiaszolgáltatásra, a 7. cikke (2) bekezdése a Médiatanácsra, mint nemzeti szabályozó hatóságra nézve tartalmaz kötelező szabályokat. Az 5. cikk (2) szerint „A közszolgálati médiaszolgáltatók vezetőjét és igazgatósági tagjait átlátható, nyílt, hatékony és megkülönböztetésmentes eljárás keretében, nemzeti szinten előzetesen meghatározott átlátható, objektív, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumok alapján kell kinevezni. Hivatali idejük időtartamának elegendőnek kell lennie a közszolgálati médiaszolgáltatók tényleges függetlenségének biztosításához.” „7. cikk (2) A nemzeti szabályozó hatóságokra vagy szervekre az e rendeletben rájuk ruházott feladatok ellátása tekintetében az audiovizuális médiaszolgáltatásokról (AVMS) szóló 2010/13/EU irányelv 30. cikkében meghatározott követelményeket kell alkalmazni.” Az irányelv 30. cikke azt írja elő, hogy a tagállami nemzeti szabályozó hatóságok jogilag, szervezetileg és funkcionálisan is elkülönüljenek a kormánytól, továbbá „pártatlanul, átláthatóan és ezen irányelv céljaival összhangban gyakorolják a jogköreiket, különös tekintettel a médiapluralizmusra, a kulturális és nyelvi sokszínűségre, a fogyasztóvédelemre, az akadálymentességre, a megkülönböztetésmentességre, a belső piac megfelelő működésére és a tisztességes verseny ösztönzésére.” Az EMFA által a nemzeti szabályozó hatóságokra ruházott legfőbb feladat a médiaszolgáltatások függetlenségének és a médiapluralizmusnak a védelme.

Az ajánlásokat a 2010 és 2026 közötti kormányok figyelmen kívül hagyták, és a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet szerinti intézkedéseket sem hozta meg, így 2025 decemberében az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a rendelet és az AVMS irányelv egyes rendelkezései alapján, amely többek között a médiatulajdon átláthatósága, a médiakoncentráció mellett a közszolgálati média és a médiahatóság függetlenségének az elégtelensége miatt. .

A javaslat célja az az uniós elvárások teljesítése, de legfőképpen a magyar demokratikus nyilvánosság erősítése, a vélemény- és sajtószabadság kiteljesítése, a sokszínűség, az információkhoz való akadálytalan hozzáférés, azaz egy olyan független közmédiarendszer megteremtése, ahol minden néző, hallgató, olvasó, médiafogyasztó megtalálja az őt érdeklő hiteles, pártatlan, érdekes, tartalmakat.

Ennek első lépése ez a módosítás, amely az intézményrendszer átalakításával átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszi a közmédiát, megszünteti a médiaszolgáltató és a médiaszolgáltatás-támogató és vagyonkezelő kettősségét, a közszolgálati médiaszolgáltatást a Magyar Rádió és Televízió nonprofit részvénytársaságba szervezi, emellett újra létrehozza az önálló Magyar Távirati Irodát. és a két részvénytársaság fölötti tulajdonosi jogok gyakorlását a kormánypárt, az ellenzék és a szakmai szervezetek által jelölt tagokból álló, az országgyűlés által választott Független Közmédia Testületre bízza. A Médiatanács összetételében érvényesíti a jelölés során a politikai paritás mellett a szakmai pályázatot, amelynek sikerét követően az elnököt, aki az NMHH elnöke is lesz egyben, megválasztják. A javaslat nyílt, átlátható és szakmai szempontokon alapuló pályázati rendszert vezet be, amely biztosítja, hogy a vezető tisztségeket széles körű szakmai és társadalmi legitimációval rendelkező személyek tölthessék be. A tagok esetében is előírás a szakmai alkalmasság, kizáró ok a pártpolitizálás. A kiválasztási eljárások nyilvánossága és az objektív alkalmassági követelmények elősegítik az intézményi függetlenség erősítését és a politikai befolyásolás lehetőségének csökkentését. A Médiatanács számára többletfeladatokat is előír a módosítás, az EMFA rendeletben a tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai által elvégzendő jogalkalmazói feladatok ellátása a Médiatanács kötelezettsége lesz.

A javaslat eleget tesz az Európai Unió Bíróságának egy, Magyarország számára perveszteséggel záruló ügyben hozott ítéletében foglaltaknak is, és módosítja a törvényben a C-92/23. számú eljárásban hozott döntésnek megfelelően az Mttv. kifogásolt rendelkezését.

A törvényjavaslat összhangot teremt a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelettel. Az EMFA által megfogalmazott alapelvek érvényesítésével – különösen a szerkesztői függetlenség, az átlátható irányítás, a politikai befolyástól mentes működés és a közszolgálati médiaszolgáltatók függetlenségének garanciái – biztosítható, hogy a magyar közmédia működése megfeleljen az európai uniós jogállamisági, médiaszabadsági és pluralizmus-követelményeknek.

A törvényjavaslat elfogadása ezért egyszerre szolgálja a közszolgálati média demokratikus megújítását, a közbizalom helyreállítását, valamint Magyarország európai uniós kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését.

Technikai módosítás.

A módosítás elengedhetetlen a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról szóló (EU) 2024/1083 rendelet (a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet) célkitűzéseivel való összhang megteremtéséhez. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet 18. cikke és a hozzá kapcsolódó bizottsági iránymutatás (C/2026/901) technológiasemleges megközelítést követel meg, amely a szerkesztői felelősség mellett előállított tartalmakra vonatkozó elvek érvényesülését a közzététel módjától függetlenül biztosítja. Ennek megfelelően a fejezet címének pontosítása rögzíti, hogy a közszolgálati értékek és szakmai normák az online médiatartalom-szolgáltatás keretében közzétett tartalmakra is irányadók, elősegítve a közszolgálati tartalmak integritásának érvényesülését a digitális platformokon is.

A módosítás célja a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet közszolgálati médiára vonatkozó követelményeinek hazai érvényesülését szolgáló szabályozási környezet megerősítése. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet a közszolgálati média esetében kiemelten kezeli a szerkesztői függetlenség tényleges biztosítását, a vezetői kiválasztás átlátható és megkülönböztetésmentes rendjét, valamint a finanszírozás kiszámíthatóságát és azt, hogy a közszolgálati feladatellátás az állami, kormányzati, politikai és gazdasági befolyástól függetlenül valósuljon meg. A 82. § újraszabályozása – a közszolgálati médiaszolgáltatás mellett a médiatartalom-szolgáltatásra is kiterjesztve – rögzíti a pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a nemzeti önazonosságot, a magyarországi nemzetiségi és európai identitást, valamint a társadalmi összetartozást erősítő kulturális és sokszínűségi küldetést, továbbá a szerkesztői függetlenség, az átlátható vezetőválasztás, a közfeladatot biztosító állami finanszírozás, az elszámoltathatóság és társadalmi felügyelet, valamint a nyereségérdekeltséget nem elsődlegessé tevő működés alapelveit. E rendelkezések együttesen biztosítják, hogy a közszolgálati tartalmak platformtól függetlenül is megfeleljenek a demokratikus közvélemény kialakulását támogató, független közszolgálati médiaszolgáltatás európai uniós rendelet szerinti minimumkövetelményeinek.

A módosítás társadalmi és szakmai indoka, hogy a közszolgálati média irányításának és felügyeletének szervezeti keretei közvetlenül befolyásolják a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges, pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás feltételeit, valamint a közszolgálati feladatellátás iránti közbizalmat. A közpénzből finanszírozott közszolgálati feladatok ellátása olyan intézményi garanciákat igényel, amelyek egyszerre biztosítják a szerkesztői autonómia tiszteletben tartását és az átlátható, nyilvános, számonkérhető döntéshozatalt.

Ennek érdekében a javaslat a Közszolgálati Közalapítvány megszüntetésével egy, az Országgyűlés felügyelete alatt működő Független Közmédia Testületet hoz létre, amely részben politikai paritásos, részben civil szakmai összetétellel, több elemében nyilvános jelölési és meghallgatási eljárással működik. A Testület tagjainak megbízatása 4 éve, de legfeljebb az új Országgyűlés megalakulásáig szól. A Testület munkáját a költségvetési szervként működő Független Közmédia Testület Irodája (Iroda) segíti. Az Iroda működését a Testület elnöke irányítja, költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben állapítja meg, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A Testület feladatai és tulajdonosi joggyakorlási keretei tételesen meghatározottak, a tartalmi döntésekbe való beavatkozás tilalma pedig garanciális korlátot képez; mindez a vezetői kiválasztás és az ellenőrzési mechanizmusok átláthatóságát, az elszámoltathatóságot, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatás és a médiatartalom-szolgáltatás intézményi függetlenségének védelmét erősíti. A gazdálkodási szabályok és az Állami Számvevőszék ellenőrzése a közpénzek felhasználásának kontrollját erősíti, míg az átmeneti rendelkezések a közszolgálati média- és hírszolgáltatás folyamatosságát biztosítják.

A módosítás összhangban áll a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet célkitűzéseivel és a közszolgálati média függetlenségére vonatkozó követelményeivel. A Független Közmédia Testület létrehozása, a vezetői kiválasztás átlátható és megkülönböztetésmentes elemei, a hatáskörök tételes kijelölése, valamint a tartalmi döntésekbe való beavatkozás tilalma olyan intézményi garanciákat erősít, amelyek a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet 5. cikke szerinti független közszolgálati működés feltételeit támogatják.

A módosítás célja, hogy a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók körének és jogállásának egyértelmű meghatározásával elkülönítse a közszolgálati médiaszolgáltatási és hírügynökségi (médiatartalom-szolgáltatási) feladatellátást és nevesítse az e feladatokat ellátó szervezeteket. A közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók törvényi szintű megjelölése és feladatuknak a 82–83. § szerinti elvekhez és célokhoz kötése erősíti a szerkesztői felelősség és az intézményi átláthatóság kereteit. Ez összhangban áll a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet célkitűzéseivel, amelyek a médiaszolgáltatók szerkesztői integritásának és a szakmai normákkal összhangban előállított, megbízható információk terjesztésének védelmét hangsúlyozzák a digitális környezetben. A kezelésükbe adott állami vagyon elidegenítésének, átruházásának és megterhelésének tilalma a közszolgálati feladatellátás folyamatosságát és a közvagyon védelmét szolgálja.

A módosítás célja a hazai közszolgálati médiarendszer összhangba hozatala az uniós rendelettel.

Ennek során olyan intézményi függetlenségi és működési garanciák kerülnek beépítésre, amelyek csökkentik a közszolgálati feladatellátás külső befolyásolásának kockázatát. Az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató összevonása egyetlen szervezetbe (98/A. §) megszünteti a jelenlegi intézményi kettősséget: a tartalommegrendelés, a gyártás, a médiaszolgáltatás és a vagyonkezelés ezentúl egyetlen szervezeti kereten belül, egységes felelősséggel valósul meg – ezzel érdemben erősödik a szerkesztői és funkcionális függetlenség a külső befolyásolással szemben. A kötelező szerződéses nyilvántartás [98/A. § (6)] és a nyereségfelhasználási tilalom biztosítja a közfinanszírozás átláthatóságát és az elszámoltathatóság erősítését, elősegítve a források rendeltetésszerű és ellenőrizhető felhasználását.

A digitális platform üzemeltetésének kötelezettsége [98/B. § (5)] megfelel az EMFA technológiasemlegességi elvének, garantálva a közszolgálati tartalom elérését a modern médiakörnyezetben is.

A független szakértők által végzett tartalmi átvilágítás [98/B. § (6)] lehetővé teszi, hogy rendszeresen, kívülálló kontroll mellett értékeljék a közszolgálati tartalmak teljesítését, ezáltal erősítve a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás követelményének érvényesülését.

A jogutódlásra vonatkozó átmeneti rendelkezések és a mentességek biztosítják a közszolgálati feladatellátás folytonosságát és zavartalanságát.

A javaslat megszünteti a közszolgálati feladatellátáshoz szükséges médiavagyon kezelésében fennálló intézményi kettősséget, és az Archívum feletti rendelkezési és felhasználási jogokat közvetlenül a közszolgálati médiaszolgáltatóhoz telepíti. A módosítás garanciális jelleggel erősíti a szerkesztői autonómiát, egyszerűsíti az archiválás belső szabályozását, valamint pontosítja a szerzői jogi felhasználás kereteit. E változtatások együttesen elősegítik a közszolgálati küldetés hatékony, autonóm és átlátható teljesítését a digitális környezetben is.

A technikai módosítás mellett a javaslat a Közérték Bizottság újraszabályozásával a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 5. cikk (4) bekezdésében előírt független nyomonkövetési mechanizmust valósítja meg. A bizottság vegyes összetétele, valamint a Független Közmédia Testület által felkért szakértők részvétele garantálja a kormányzati befolyástól mentes, objektív értékelést. Ez biztosítja a rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerinti funkcionális függetlenséget és a pártatlan közszolgálati feladatellátás ellenőrizhetőségét. A szabályozás a minőségi tájékoztatást és a médiapluralizmust védő, transzparens mérési módszertant vezet be. E garanciák együttesen felelnek meg az uniós rendelet által elvárt szakmai és intézményi autonómia követelményeinek.

A módosítás helyreállítja a nemzeti hírügynökség funkcionális és szerkesztői függetlenségét. Az önálló MTI Nonprofit Zrt. létrehozása és a tulajdonosi jogok gyakorlásának a Független Közmédia Testülethez telepítése biztosítja a kormányzati befolyástól mentes felügyeleti mechanizmusokat. A független működés megszünteti az intézményi nyomást, elősegíti a sokszínű hírkínálatot, a hitelesség növelését, erősíti a közbizalmat. A hírekhez való szabad hozzáférés rögzítése a pluralista médiatartalmak igénybevételéhez való jogot szolgálja.

A módosítás célja a közszolgálati média politikai függetlenségének és átláthatóságának biztosítása, maradéktalanul megfelelve a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 5. cikkének. A jelen normaszabály a zárt jelölési rendszert nyílt pályázati eljárással és nyilvános, online közvetített meghallgatással váltja fel. A kinevezési jogkör a Médiatanács befolyása alól a Független Közmédia Testülethez kerül. A szabályozás öt évben határozza meg azt az időtartamot, amelyen belül pártpolitikai tisztséget betöltő személy nem tölthet be vezető tisztséget a közszolgálati médiában, kizárva a közvetlen politikai kötődésű kinevezések lehetőségét. (Az öt éves időtartam az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2012)1 ajánlásában foglalt iránymutatással összhangban került meghatározásra, amely a közszolgálati média vezetőinek kinevezésénél elegendő ’hűtési időszakot’ (cooling-off period) ír elő a korábbi pártpolitikai kötődések háttérbe szorítása érdekében.) Az eljárás sikertelensége esetére bevezetett önfeloszlatási kötelezettség a döntéshozók szakmai felelősségét erősíti. A transzparencia növelése érdekében a pályázók névsora és a meghallgatások a teljes nyilvánosság számára hozzáférhetők. A módosítás megteremti a közszolgálati média szerkesztői szabadságának intézményi garanciáit és társadalmi ellenőrzését.

A technikai módosításon túl a javaslat a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 5. cikkének végrehajtásaként kiterjeszti az összeférhetetlenségi tilalmakat a médiatartalom-szolgáltató (MTI) vezetőire és – a nemzeti jogalkotói mérlegelés körében – azok közeli hozzátartozóira. A korábbi kuratóriumi modellt a Független Közmédia Testület felügyeletével váltja fel, nevesítve a vezérigazgatók felelősségét a műsorrend és a gazdálkodási terv tekintetében. Az új norma kötelezővé teszi a társaságon belüli integritás- és korrupciómegelőzési rendszer kialakítását, valamint tiltja a vezetők külső kereső foglalkoztatását. A szabályozás közvetlen korlátozásokat állapít meg a közszolgálati részvénytársaságokkal üzleti kapcsolatban álló gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedésekre. Ez a struktúra intézményi szinten biztosítja a szerkesztői döntések politikai és gazdasági befolyásmentességét. Az előírások garantálják a közpénzek elszámoltatható és az uniós jognak megfelelő felhasználását.

A módosítás célja a közszolgálati médiaszolgáltatás feletti független felügyelet megerősítése. A rendelkezés a könyvvizsgáló megválasztására és felmentésére vonatkozó jogkört a kormányzati és politikai befolyástól mentes, szakmai alapon működő Független Közmédia Testülethez telepíti, rögzítve, hogy a közmédia mindkét részvénytársaságánál külön könyvvizsgálót kell megbízni.

A cím módosítása technikai jellegű.

A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 5. cikke (3) alapján a közszolgálati média függetlenségének és finanszírozásának biztosítása kötelező. Az új norma a hároméves költségvetési ciklussal [108. § (1)] közvetlenül ezt az előírt stabilitást és kiszámíthatóságot valósítja meg a politikai befolyásolás ellen. A független szakértők bevonása a Költségvetési Tanácsba garantálja a funkcionális függetlenséget az költségvetés tervezhetőségében, ugyanakkor a biztosítéka a szakmai kontrollnak a nyomon követésben.

A cím módosítása technikai jellegű.

A javaslat – a munkajogi szabályok fenntartása mellett – név szerint rögzíti a közszolgálati feladatot ellátó jogi entitásokat, és megszünteti a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 5. cikk (1) bekezdésével össze nem férhető „Alap” (MTVA) foglalkoztatói és irányítási szerepét. Ezzel helyreáll a közvetlen jogviszony a ténylegesen feladatot ellátó szervezet és a munkavállaló között, biztosítva a funkcionális függetlenséget. A speciális munkaidő szabályok és a kötetlen munkarend változatlanul a közszolgálati küldetés teljesítéséhez szükséges rugalmasságot szolgálják, és ezen keresztül erősítik a szerkesztői szabadság garanciáit.

A javaslat rögzíti a Hatóság kettős, a médiaigazgatással és hírközléssel kapcsolatos feladatkörét és azok terjedelmét.

A Médiatanács elnökének új kiválasztási mechanizmusához kapcsolódó technikai módosítás.

A javaslat a Hatóság elnökének a kinevezését a Médiatanács elnökének új, átlátható, nyílt pályázat úján történő kiválasztásához köti, továbbá az elnök és elnökhelyettesek egyéves elhelyezkedési tilalma vonatkozásában rögzített kártalanítás intézményét megszünteti, a juttatást a Médiatanács tagok és a Hatóság főigazgatója elhelyezkedési tilalma esetére rögzített végkielégítéssel egyezően állapítja meg.

Technikai módosítás.

A közmédia új struktúrájához kapcsolódó technikai módosítás.

A javaslat a Médiatanács összetételére, a tagok és az elnök megválasztására új szabályozást vezet be, amely egyszerre paritásos és szakmai alapú, és amely szabályok biztosítják a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 7. cikkében foglalt, a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének a garanciáit, kizárva annak a lehetőségét, hogy a Médiatanácsban bármely politikai erő túlhatalmat gyakoroljon. Az elnök a megbízatását pályázat útján nyerheti el, amely nyilvános éppúgy, mint maga az eljárás egésze. A pályázat elbírálására létrehozott eseti országgyűlési bizottságban a médiaszakma jelentős szervezetei által delegált bírálók is szerepet kapnak, akiknek az elutasító véleménye esetén a pályázót nem lehet a Médiatanács elnökének jelölni. A függetlenséget erősíti az a megoldás is, hogy a pályázat útján megválasztott elnök megbízatásának időtartama hosszabb, mint az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagoké.

A korábbi szabályozásnál rövidebb időtartamú a mandátum, de az újraválasztás egy alkalommal megengedett. A javaslat a sajtó alkotmányos jelentőségére tekintettel megfordítja a Hatóság elnökének és a Médiatanács elnökének a pozícióját: a nyílt és átlátható pályázati eljárással jelöltté vált, az Országgyűlés által választott elnököt nevezi ki a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök az NMHH elnökévé, így biztosítva a kiválasztási folyamat teljes demokratizmusát.

Technikai jellegű módosítás.

A javaslat a Médiatanács tagjainak az illetményét a Hatóság főigazgatójának az illetményéhez igazítja, de egyértelműsíti, hogy a Médiatanács tagjainak megbízatása nem közszolgálati jogviszony, de megbízatásuk időtartama alatt a társadalombiztosításra való jogosultság tekintetében közszolgálati jogviszonyban biztosítottak, a megbízásuk időtartama a nyugellátásra jogosító közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít, összhangban az Mttv. 129. § (9) bekezdésében rögzített foglalkoztatási tilalommal.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy Magyarországon a Médiatanács a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletben hivatkozott nemzeti szabályozó hatóság, és a rendeletben nevesített ezzel járó összes hatáskört és feladatot – kibővítve ezzel a Médiatanács korábbi tevékenységét – a Médiatanács látja el, amikor képviseli hazánkat a Médiaszolgáltatások Európai Testületében.

A Médiatanács tevékenységének átláthatósága érdekében szükséges volt a törvényi rögzítése annak, hogy a Médiatanács döntései nyilvánosak.

Az MTVA megszüntetése okán egyszerűsödik és takarékosabbá válik a Hatóság és a Médiatanács gazdálkodása, a transzparens gazdálkodás követelményeinek érvényesítésért való felelősség egyértelműen meghatározott és számonkérhető lesz. A rendelkezéseket az MTVA megszüntetése miatt szükséges módosítani, kihagyva az Alapra hivatkozó szabályokat.

A módosítás az MTVA médiatámogatási feladatait a Médiatanács kezelésében lévő Sajtóalapra telepíti, amely a nem közszolgálati médiaszolgáltatásban és médiatartalom-szolgáltatásban közzétett közszolgálati műsorszámok, a független sajtótermékek előállítását támogatja pályázatok útján.

Egyszerre lesz szűkebb és bővebb a támogatási kör, a filmalkotások támogatása nem a Médiatanács kezelésében lévő Sajtóalap tevékenységébe tartozik, ugyanakkor a hiteles médiaszolgáltatást és etikus újságírást művelő, gyakran forráshiányban szenvedő hagyományos médiaszolgáltatók, print vagy elektronikus tartalomszolgáltatók, újszerű médiatartalmak gyártói részesülhetnek anyagi hozzzájárulásban a Médiatanács támogatáspolitikája alapján.

A pályázatokról a szakmai bizottságok döntenek.

A javaslat a Médiatanács két nem hatósági hatáskörét rögzíti: a médiatartalmak sokszínűségét elősegítő Sajtóalap kezelését és az uniós jogszabály végrehajtásának elmulasztását orvosolandó, a tömegtájékoztatás szabadáságról szóló európai rendeletnek a médiapiaci összefonódások értékelésére vonatkozó felhatalmazását, amelynek során a Médiatanácsnak ki kell alakítania az értékelés rendszeréhez kapcsolódó jogalkalmazói feladatlistát, amellyel eleget tesz a médiapluralizmus érvényesítését előmozdító kötelezettségének.

A javaslat a törvényben meghatározott testületek tagjaira és tisztségek betöltőire vonatkozó átmeneti szabályokkal rendezi a módosítás hatálybalépésekor hivatalban lévő tisztségeket viselők státusát azzal, hogy a közmédia és a nemzeti szabályozó hatóság valódi függetlenségének az erősítése érdekében az új intézményrendszerhez új, a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletben előírt átlátható, megkülönböztetésmentes, objektív eljárással kiválasztott vezető testületek és szervek szükségesek, ezért a Közalapítvány kuratóriumának a mandátumát megszünteti.

A módosítás a Médiatanácsnak a mandátumát megszünteti, a közmédia vezető tisztségviselőinek megbízatását visszavonja és a közmédia átmeneti időre szóló vezetőinek a kinevezésére az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságát bízza meg. A módosítás értelmében továbbá a megszűnő Közszolgálati Közalapítvány Irodája a Közszolgálati Tanács tevékenységét támogatja mindaddig, amíg a Független Közmédia Testület megalakul. Az Iroda segítséget nyújt a szakmai jelöltjeinek kiválasztásában is, valamint az Iroda a Független Közmédia Testület megalakulását követően annak Irodájaként működik tovább.

A közszolgálati médiaszolgáltatókra és médiatartalom-szolgáltatókra vonatkozó átmeneti rendelkezések a közmédia strukturális átalakításának a javasolt lépéseit szabályozzák, amelynek eredményeképpen 90 nap múlva a kiegyensúlyozott tájékoztatást és tartalomszolgáltatást garantáló átlátható szerkezetű, független, a feladat, a megvalósítás és a felelősség egységében kompetens közmédiarendszer jön létre.

Kiegészíti az uniós jogi aktusok felsorolását az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1083 rendelete (2024. április 11.) a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról (a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletnek való megfeleléssel.

A javaslat kiegészíti az Mttv. 1. számú mellékletét a gyermekjogi, gyermekjólléti és érdekvédelmi, továbbá a környezetvédelem területén tevékenykedő civil szervezetek Közszolgálati Tanácsba történő delegálásának a lehetőségével, továbbá a művészetek kategóriában még egy fő delegálását teszi lehetővé.

Az Mttv. 4. számú mellékletének módosítása az Alapra vonatkozó szövegrész elhagyását javasolja.

A módosítás célja a hazai szabályozás uniós joggal való összhangjának erősítése, figyelemmel az Európai Unió Bíróságának C-92/23. sz. ügyben (Bizottság kontra Magyarország) hozott ítéletére. A Bíróság megállapította, hogy az Mttv. azon megoldása, amely ismételt jogsértés esetén automatikusan kizárja a rádiófrekvencia használati jog megújítását, az arányosság elvébe ütközhet különösen akkor, ha a jogsértések csekély súlyúak vagy alaki jellegűek.

Az „ismételten” fordulat elhagyása biztosítja, hogy a megújítás megtagadása csak súlyos jogsértéshez kapcsolódjon, ezáltal csökken az automatikus, mérlegelést kizáró jogkövetkezmény alkalmazásának kockázata, és erősödik a szabályozás koherenciája az Mttv. 55. § (1) bekezdés ca) pontjával.

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A. § (2) bekezdésében a kétharmados szavazást igénylő esetek módosulnak az új intézményrendszernek megfelelően.

Hatályba léptető rendelkezés.

Az Mttv. 124. § (3) bekezdés b) pontja alkalmazásának kizárása a 29. § hatályba lépéséig

Sarkalatossági záradék és arra történő utalás, hogy a 45–46. § házszabályi rendelkezésnek minősülnek.