Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

22/2026. (V. 27.) OGY határozat

A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról1

2026.06.16.

[1] A TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a jelenlegi végrehajtási rendszer jogszabályi, felügyeleti, pénzügyi és intézményi hiányosságai miként vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához.

[2] A vizsgálat kiindulópontja, hogy a végrehajtási ügyek csaknem kétmillió embert érintenek közvetlenül vagy közvetve, miközben a Schadl–Völner-ügy rámutatott a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusok súlyos következményeire. A bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása vagy folyamatban lévő eljárások párhuzamos vizsgálata, hanem annak bemutatása, milyen rendszerszintű okok tették lehetővé a visszásságokat, és milyen jogalkotási, felügyeleti, pénzügyi és szervezeti változtatások szükségesek egy állami, nonprofit, átláthatóbb, olcsóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakításához.

1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálóbizottságot hoz létre „A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság” elnevezéssel.

2. A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata:

a) vizsgálja meg, hogy a végrehajtási rendszer jogszabályi, intézményi, felügyeleti és pénzügyi működésének hiányosságai miként járultak hozzá a végrehajtási ügyek számának jelentős növekedéséhez, az adósságspirálok kialakulásához, valamint az adósokat érintő társadalmi és egzisztenciális kiszolgáltatottság fokozódásához;

b) tárja fel, hogy a végrehajtói kinevezési rendszer, a díjazási és költségelszámolási szabályok, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működése, a szabályozási rendszer egésze, továbbá az igazságügyi igazgatás és felügyelet gyakorlata milyen módon tehette lehetővé korrupciós kockázatok, összeférhetetlenségi helyzetek, politikai befolyásolási mechanizmusok és egyéb rendszerszintű visszaélések kialakulását;

c) határozza meg, hogy a végrehajtási rendszer működésével összefüggésben mely állami, felügyeleti, kamarai vagy egyéb intézményi szereplőket terheli politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságok és visszásságok kialakulásáért, valamint tegyen javaslatot a szükséges jogalkotási, szervezeti és intézményi intézkedésekre egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakítása érdekében.

3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg.

4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között

a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,

b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek nyilatkozatait,

c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot.

5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai által írásban tett észrevételeket kell közzétenni.

6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint:

TISZA 3 fő,

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő,

Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő,

Mi Hazánk 1 fő.

7.2 A Bizottság elnökére a Mi Hazánk képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a TISZA és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja tesz javaslatot.

8. A Bizottság tagja a Bizottság döntése alapján jogosult a Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat megismerésére. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Bizottság működési költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni.

10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni.

11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön díjazásban nem részesül. A szakértő „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik.

13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart.

14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

1

A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el.

2

A 7. pont a 32/2026. (VI. 15.) OGY határozat 1. pontjával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás