Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2026. (IX. 17.) önkormányzati rendelete
Ferencváros fás szárú növényeinek védelméről, kivágásáról és pótlásáról
[1] A rendelet célja Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros közigazgatási területén belül a fák és cserjék védelme, rongálásának, károsodásának, értékcsökkenésének és pusztításának megelőzése, megakadályozása, valamint az engedéllyel vagy indokolatlanul eltávolított fás szárú növényállomány pótlásáról való gondoskodás szabályainak meghatározása.
[2] Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és 48. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya – a 2. § kivételével – kiterjed Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros (a továbbiakban: Ferencváros) közigazgatási területén lévő fákra és cserjékre (a továbbiakban együtt: fás szárú növények).
2. § E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
b) a tartóedénybe (pl.: növényládába, planténerbe) ültetett, vagy a talajkapcsolattal nem rendelkező (pl.: épületekből, épületrészekből kinőtt) fás szárú növényekre;
c) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területére;
d) a nem közterületi ingatlanon álló cserjék és gyümölcsfák kivágására,
e) a nem közterületi ingatlanon álló, 5 centiméter törzsátmérőt meg nem haladó fára.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. cserje: tőből elágazó, törzset nem nevelő lombhullató vagy örökzöld fás szárú növény vagy nem oszlopos (pl. terülő) növekedési jellegű örökzöld;
2. csurgóvonal: A talajra rajzolt vonal, mely a korona szélének függőleges vetülete.
3. előnevelt fa: 14/16-cm törzskörméretű, legalább 5 cm törzsátmérőjű, legalább 2x iskolázott útsorfa minőségű (SF) fa; ;
4. fa: egy vagy több törzzsel és koronával rendelkező lombhullató vagy örökzöld növény, amelynek 1 méter magasságban mért törzsátmérője az 5 centimétert meghaladja;
5. fahely: kataszterben nyilvántartott, fa ültetésére fenntartott felület, amely újonnan kialakítva közterületen legalább 2,25 m2 nagyságú;
6. fakataszter: az Önkormányzat által vezetett, az egyes fák azonosítására és értékelésére alkalmas adatokat tartalmazó térinformatikai nyilvántartás;
7. fás szárú növény pótlása: fa esetében a kivágásra kerülő fa törzsátmérőjének arányában megállapított számú és törzsátmérőjű fa, cserje esetében a területi borítottság arányának megfelelő borítottságot 3 éven belül biztosító cserje telepítése;
8. fasor (hagyományos, tájépítészeti értelemben vett): meghatározott fajú és fajtájú, vonalas építmény mellett egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák kifejlett korában várható koronaátmérőjénél;
9. favédelmi terv: építési területen az építési munka megkezdése előtt favizsgáló, faápoló szakmérnök közreműködésével, a megmaradó fás szárú növényzetre veszélyt jelentő tényezőket azonosító és a veszélyek ellen szükséges védelmi intézkedéseket tartalmazó tervdokumentáció;
10. favizsgálati szakvélemény: favizsgáló szakember vagy favizsgáló, faápoló szakmérnök által készített, fényképekkel alátámasztott, a fa általános adatait (faj, fajta, fakataszteri azonosító), fizikai paramétereit, a farészek állapotmutatóit, a fa vitalitási értékét (életképességét), a fahibákat, a fa ápolási munkálataira vonatkozó javaslatot, valamint a fának az MFE alkalmazás algoritmusával számított forintosított értékét is tartalmazó vizsgálati dokumentáció;
11. gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa, kivéve: diófa, szelídgesztenyefa, mandulafa, eperfa és díszfának nemesített gyümölcsfa;
12. inváziós fajú fa: a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt fajú fás szárú növény és annak kertészeti változatai;
13. kertészeti terv: környezetrendezés esetén a fakivágás indokoltságát alátámasztó terv, amely tartalmazza
a) a műszaki leírást,
b) meglévő állapot alaprajzát,
c) kivágni tervezett fás szárú növények adatait (fajta, méret, darabszám, állapot),
d) tervezett alaprajzot, burkolt és zöldfelületek, valamint a fás szárú növények helyének megjelölésével,
e) telepítendő fás szárú növények jegyzékét fajta, méret és darabszám megjelöléssel.
14. pénzbeli megváltás: a kivágott fa természetbeni pótlását helyettesítő összeg;
15. törzsátmérő: a fatörzs talajfelszíntől számolva 1 méteres magasságában mért átmérője cm-ben számolva (bokorfa vagy többtörzses fa esetében az össztörzsátmérő számít);
16. ültetési időszak: késő ősztől koratavaszig, lombhullástól rügyfakadásig tartó időszak, amikor az előnevelt facsemeték szabad földbe kiültethetők. Kivétel a konténerben nevelt fák, melyek az év bármely szakában kiültethetők;
17. vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak;
18. zöldfelület: a települések területén belül a biológiailag aktív növényzettel borított terület, tulajdonformától függetlenül;
3. Hatásköri és eljárási szabályok
4. § Az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben – átruházott hatáskörben – a jegyző jár el.
5. § A jegyző eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.
4. A fák nyilvántartása
6. § Az Önkormányzat a közigazgatási területén található közterületen, valamint az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében álló fákról fakatasztert vezet.
A közhasználatú és magánterület közös szabályai
5. A fás szárú növények és zöldterületek általános védelme
7. § (1) A fás szárú növény fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszését a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult a madarak költési és fiókanevelési időszakán kívül, november 1. és március 15. között végezheti el. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a metszést
a) közvetlen élet- vagy balesetveszély,
b) vagyonbiztonság,
c) légkábelek kötelező űrszelvény védőtávolságának kialakítása, megőrzése,
d) az Önkormányzattal kötött megállapodás vagy szerződés indokolja, vagy
e) a tervezett metszés zoológiai szakvéleménnyel igazolt módon nem veszélyeztet a fás szárú növényen lakott odút vagy madárfészket.
(2) A fás szárú növény kivágására csak a madarak költési és fiókanevelési időszakán kívül, november 1. és március 15. között kerülhet sor. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a kivágás
a) baleset- vagy életveszély más módon nem kerülhető el,
b) vagyonbiztonsági okból szükséges, vagy
c) zoológiai szakvéleménnyel igazolt módon nem veszélyeztet a fás szárú növényen lakott odút vagy madárfészket.
8. § (1) Közhasználatú területen fás szárú növényt – a fapótlás kivételével – ültetni, kivágni, meglévő fás szárú növény részeit eltávolítani kizárólag az ingatlan tulajdonosának előzetes hozzájárulásával lehet.
(2) Tilos a fa tulajdonosának hozzájárulása nélkül a közterületi fákon bármilyen tárgyat, eszközt, berendezést elhelyezni, vagy azokat a fákhoz rögzíteni. A fán talált vagy ahhoz rögzített tárgyat, eszközt, berendezést a fa tulajdonosa a tárgy, eszköz, berendezés tulajdonosának értesítése vagy jóváhagyása nélkül eltávolíthatja.
9. § Fák esetében a lombkorona 50 térfogatszázalékot meghaladó mértékben történő eltávolítása csak favizsgálati szakvélemény alapján történhet. Ennek hiányában a lombkorona 50 térfogatszázalékot meghaladó eltávolítása engedély nélküli fakivágásnak minősül és jelen rendelet fakivágásra és pótlásra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
10. § Meglévő közterületi fahelyet faültetés számára, közműmentesen, hosszú távra meg kell őrizni, és csak indokolt esetben, új fahely kijelölésével egyidejűleg lehet megszüntetni.
6. Építési területen álló fás szárú növények védelmére vonatkozó különös szabályok
11. § (1) Amennyiben az építési tevékenység fás szárú növénnyel érintett területen történik, az építtetőnek favédelmi tervet kell készíttetnie az építési engedélykérelmek beadásával egyidejűleg. Fás szárú növénnyel érintett terület a zöldfelület és a zöldterület.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen építési tevékenység csak a favédelmi tervben foglalt intézkedések betartásával végezhető. A favédelmi tervet véleményeztetni kell a kerület főkertészével, ennek hiányában a zöldfelületekért felelős szervezeti egység munkatársával (a továbbiakban együtt: főkertész).
12. § (1) Földmunkák során 5 cm-nél vastagabb gyökerek elvágása kerülendő. Amennyiben szükséges, az 5 cm alatti gyökereket metszéssel kell levágni, metszés után a metszési felületet növekedést serkentő anyaggal kell kezelni.
(2) A fák gyökérzónájának a felszínre kerülésekor a gyökérzetet óvni kell a kiszáradástól, a gyökerek szabadon nem állhatnak, azokat légáteresztő, nedvességtartó anyaggal (pl. geotextillel, kókuszrosttal) takarni kell (egyedi gyökérvédelem). A takaróanyagot nedvesen kell tartani.
(3) Vízelvezetési problémák miatt a fák gyökérzónája nem ázhat el, illetve nem állhat pangó vízben.
13. § (1) Építkezéssel érintett fák csurgó vonalától számított 1,5 m-es körzetében építési anyagokat, kitermelt földet és törmeléket elhelyezni és tárolni tilos.
(2) Amennyiben a gyökérterület korlátozott idejű igénybevétele (megalapozott indokkal, kivételes esetben) nem kerülhető el, akkor a terhelt felület a lehető legkisebb legyen, és a talajt védő elemekkel kell ellátni olyan módon, hogy a talajban a légcsere, vízellátás, terhelés elosztása és a káros szennyeződésektől való védelem biztosítva legyen.
14. § Az az építési tevékenységgel összefüggő cselekmény, amely a fás szárú növény elhalását eredményezi, engedély nélküli fakivágásnak minősül.
7. Pénzbeli megváltás
15. § (1) A fapótlási kötelezettség teljesítésének elmaradása, valamint az ismételt ültetés elmaradása esetén – a külön jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazása mellett – határozattal pénzbeli megváltást kell előírni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a pénzbeli megváltás összege az egységár és a pótlásként elültetendő előnevelt fák számának szorzata. A pénzbeli megváltás egységára 400 000 Ft.
16. § A pénzbeli megváltás összegét a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
A magánterületre vonatkozó rendelkezések
8. A fakivágás szabályai
17. § (1) Magánterületen fát kivágni – a 23. § kivételével – kizárólag végleges fakivágási engedély birtokában, meghatározott pótlási kötelezettség teljesítése mellett lehet.
(2) Fakivágásra engedély
a) növény-egészségügyi okból,
b) élet- vagy balesetveszély megelőzése vagy elhárítása érdekében,
c) vagyonbiztonsági okból,
d) inváziós fajú vagy erősen allergén fára vonatkozóan,
e) jogszerű építési tevékenység miatt,
f) környezetrendezés céljából
adható.
18. § (1) Amennyiben a fa kivágására a
a) 17. § (2) bekezdés a) – c) alpontjában meghatározott okból kerül sor, a kivágás indokoltságát favizsgálati vagy kertészeti szakvéleménnyel és fényképfelvétellel,
b) 17. § (2) bekezdés d) – f) alpontjában meghatározott okból kerül sor, a kivágás indokoltságát fényképfelvétellel
kell alátámasztani.
(2) Amennyiben a 17. § (2) bekezdés a) alpontjában meghatározott eset a fa kiszáradása okán áll fenn, a kivágás indokoltságát fényképfelvétellel kell alátámasztani.
9. A fakivágási engedély
19. § A fakivágás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő adattartalommal kell benyújtani a jegyzőhöz.
20. § A fakivágási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) kérelmező nevét, azonosító adatait, lakóhelyét (székhelyét), tartózkodási helyét, értesítési címét;
b) nem személyesen eljáró kérelmező esetén a képviseleti jogot igazoló dokumentumot;
c) a fakivágással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát;
d) a fakivágással érintett ingatlan helyszínrajzát, amelyen be kell jelölni (több fa esetén sorszámozni) a kivágandó és a megmaradó fák helyét,
e) a kivágandó fák számát, faját, fajtáját, valamint azok egy méter magasságban mért törzsátmérőjét, cserje esetében a négyzetméterben számított területi borítottság mértékét,
f) a kivágandó fákról készített fénykép(ek)et;
g) a kivágás indokát;
h) a fakivágás indokoltságát igazoló dokumentumokat (kertészeti szakvélemény, végleges építési engedély vagy bejelentés megtétele, a településképi tudomásulvételt tartalmazó döntés, favédelmi terv. környezetrendezés esetén kertészeti terv, fénykép stb.);
i) amennyiben a kérelmező nem az ingatlan kizárólagos tulajdonosa, a fával rendelkezni jogosult(ak) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tulajdonosi hozzájárulását;
j) a fapótlás tervezett módjára vonatkozó nyilatkozatot.
21. § A fakivágási engedély a véglegessé válásától számított egy évig érvényes.
22. § A kivágás megtörténtét 15 napon belül írásban be kell jelenteni a jegyzőhöz.
10. A fakivágás utólagos bejelentésének szabályai
23. § Az ingatlan tulajdonosa, használója vagy kezelője
a) élet-, vagy balesetveszélyt jelentő,
b) kiszáradt,
c) vagyonbiztonsági ok miatt indokolt
fa kivágását haladéktalanul köteles elvégezni, amennyiben a veszély elhárítása másként nem lehetséges.
24. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, használója vagy kezelője a 23. § szerinti fakivágás tényét haladéktalanul, de legkésőbb a fa kivágását követő 15 napon belül a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal köteles bejelenteni a jegyzőnek.
(2) A bejelentésben a fakivágás indokoltságát favizsgálati szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy más hitelt érdemlő módon igazolni kell.
25. § (1) Az utólagos bejelentési kötelezettség feltételei fennállásának hiányában vagy az utólagos bejelentési kötelezettség elmulasztásával történő fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül.
(2) Engedély nélküli fakivágás esetén az ingatlan tulajdonosát, használóját vagy kezelőjét pótlásra kell kötelezni, valamint az Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeletében meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
11. A kivágott fa pótlása
26. § (1) A kivágott fát a kérelmező köteles pótolni.
(2) A fapótlási kötelezettség teljesítésének helyét, annak mértékét, teljesítésének módját, az esetleges pénzbeli megváltás összegét és befizetési határidejét a jegyző kérelemre indult eljárásban a kivágást engedélyező határozatban, utólagos bejelentés alapján indult eljárásban a pótlási kötelezettséget elrendelő határozatban állapítja meg.
27. § Engedély nélküli vagy annak minősülő fakivágás esetén a pótlásra a fát kivágó személyt kell kötelezni. Amennyiben ez a személy nem ismert, a pótlásra az ingatlan használóját vagy kezelőjét, ennek hiányában a tulajdonosát kell kötelezni.
28. § A fapótlást elsősorban a fakivágással érintett ingatlanon kell teljesíteni.
29. § Amennyiben a fapótlási kötelezettség teljesítése a 28. §-ban meghatározott ingatlanon nem lehetséges, a jegyző a fakivágási kérelemben meghatározott, a kérelmező tulajdonában vagy vagyonkezelésében – a Ferencváros közigazgatási területén – lévő ingatlanon engedélyezheti a pótlást.
30. § Amennyiben a fapótlási kötelezettség a 29. § szerinti ingatlanon sem, vagy azon csak részben teljesíthető, úgy a pótlás helyeként a jegyző a kerületi főkertész állásfoglalása alapján közterületi ingatlant is kijelölhet, mely tartalmazza a közterületre ültetni tervezett fák számát, törzsátmérőjét, faját, a pótlás pontos helyét és a pótlásként a közterületen elültetendő fák telepítésére vonatkozó előírásokat.
31. § Fapótlásnak előnevelt fa természetes növekedés feltételeit biztosító talajba történő ültetése minősül. Nem fogadható el pótlásként a fa mobil eszközbe, konténerbe való telepítése.
32. § Magánterületen a fapótlás legalább 50%-ának a 3. mellékletben felsorolt, telepítésre javasolt fafajokból, vagy azok termesztett fajtáiból kell kikerülnie, közhasználatú területen a 100%-nak.
33. § Kivágott fa pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növénnyel.
34. § (1) A fapótlás mértéke:
a) ha a kivágásra
aa) építmény elhelyezése miatt kerül sor, a kivágott össztörzsátmérő 150 %-a;
ab) környezetrendezés miatt kerül sor, a kivágott össztörzsátmérő 100 %-a;
ac) növény-egészségügyi okból, a fa betegsége miatt, életet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető, illetve balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében, továbbá a fa kiszáradása miatt kerül sor, a kivágott fa darabszáma;
b) amennyiben kertészeti szakvéleménnyel igazolt, hogy a kivágandó fa erősen allergén, illetve a Populus nemzetség termős változata, a pótlás mértéke a kivágott fa darabszáma, idegenhonos inváziós fafajta esetén a kivágott össztörzsátmérő 50 %-a;
c) engedély nélküli fakivágás esetén az össztörzsátmérő 150 %-a.
(2) A pótlás mértéke 10 cm törzsátmérő felett tovább nő a fa törzsátmérőjétől függően. A kivágott fákat egyedenként kell figyelembe venni a méretszorzó (M) alkalmazása során. Az átmérő alapján meghatározott méretszorzók d=5-10 cm: M=1; d=10,1-20 cm: M=1,2; d=20,1-30 cm: M=1,5; d=30,1-40 cm: M=2; d >40 cm: M=2,5.
(3) A pótlás és kompenzáció alapjául szolgáló végleges össztörzsátmérő a darabszám, a kivágás oka szorzója és a méretszorzó alapján kerül meghatározásra.
35. § (1) Ha a kivágott fák száma és mérete nem állapítható meg, a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető egyedszámot és egyedenként 30 centiméteres törzsátmérőt kell vélelmezni.
(2) Ha az engedély nélkül kivágott fa fasoralkotó volt, úgy a vélelmezett törzsátmérő meghatározásánál a fasort alkotó fák átlagos törzsátmérőjével kell számolni.
36. § Közterületi cserjék esetében a kivágott cserjék darabszámával megegyező darabszámú, termesztőedényben előnevelt, minimum 40/60 centiméter magasságú cserje ültetendő. Amennyiben a kivágott cserjék darabszáma nem állapítható meg, a pótlási kötelezettség legalább 16 tő/m2.
37. § (1) A fapótlást – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kivágást követő egy éven belül, ültetési időszakban kell elvégezni.
(2) Ha a kivágásra építési tevékenység miatt kerül sor, az építési tevékenységgel érintett ingatlanon teljesítendő pótlást az épület használatbavételi engedélyének véglegessé válásától számított fél éven belül kell elvégezni.
38. § (1) A pótlási kötelezettség teljesítésére – a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre – indokolt esetben egy alkalommal halasztás engedélyezhető.
(2) Kivételesen indokolt esetben a halasztás megismételhető.
39. § (1) A pótlás megtörténtét a telepítéstől számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a jegyzőhöz.
(2) A fák intenzív fenntartásáról, öntözéséről a kiültetésüktől számított legalább három évig a pótlásra kötelezettnek gondoskodnia kell.
(3) A jegyző a pótlás megtörténtét és annak eredményességét a bejelentéstől számított három évig évente ellenőrzi. Amennyiben a pótlásra kötelezett a számára előírt pótlási kötelezettséget határidőben nem teljesíti, és személye nem azonos az ingatlan tulajdonosával, a pótlásra az ingatlan tulajdonosa is kötelezhető.
(4) Eredményes pótlásként az a fa vehető figyelembe, amelynek az ültetéstől számított első nyugalmi időszakot követő harmadik év vegetációs időszakában is a lombozata kihajt. Amennyiben a kivágott fa pótlása eredménytelen, a pótlást meg kell ismételni az eredeti kötelezettség szerinti feltételekkel.
(5) A pótlás valamennyi költségét a pótlásra kötelezett viseli.
40. § Amennyiben a fa a fenntartási kötelezettség időszakában elpusztul, úgy a pótlás eredménytelennek tekintendő és ismételt pótlásra, vagy pénzbeli megváltás megfizetésére kell kötelezni a kérelmezőt.
Záró rendelkezések
41. §1
42. § (1)2
(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
43. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 22/2026. (IX. 17.) önkormányzati rendelethez
1. Természetes személy kérelmező adatai:
1.1. Név
1.2. Születési név
1.3. Anyja neve
1.4. Születési hely, idő
1.5. Lakcím
2. Jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet kérelmező adatai:
2.1. Név
2.2. Nyilvántartását vezető szerv
2.3. Nyilvántartási száma
2.4. Székhelye
3. A kapcsolattartó adatai:
3.1. Név
3.2. Telefonszám
3.3. E-mail cím
4. A kivágandó fa/fák adatai:
4.1. a kivágott fa/fák faja
4.2. a kivágott fa/fák törzsátmérője cm-ben (1 m magasságban mérve)
4.3. a kivágott fa/fák darabszáma
5. A kivágandó fa/fák helye:
5.1. közhasználatú terület / magánterület *
5.2. címe
5.3. helyrajzi száma
6. A fa/fák elhelyezkedése (vázlatrajz)
7. A fakivágás indoka
8. A fakivágás kivitelezésének részletes leírása
9. A fakivágás tervezett időpontja
10. A fapótlás tervezett módja:
10.1. Az ültetni kívánt fák faja
10.2. Az ültetni kívánt fák darabszáma
11. A fapótlás pontos helye:
11.1. címe
11.2. helyrajzi száma
12. A fapótlás tervezett időpontja
13. Mellékletek
2. melléklet a 22/2026. (IX. 17.) önkormányzati rendelethez
1. Természetes személy kérelmező adatai:
1.1. Név
1.2. Születési név
1.3. Anyja neve
1.4. Születési hely, idő
1.5. Lakcím
2. Jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet kérelmező adatai:
2.1. Név
2.2. Nyilvántartását vezető szerv
2.3. Nyilvántartási száma
2.4. Székhelye
3. A kapcsolattartó adatai:
3.1. Név
3.2. Telefonszám
3.3. E-mail cím
4. A kivágott fa/fák adatai:
4.1. a kivágott fa/fák faja
4.2. a kivágott fa/fák törzsátmérője cm-ben (1 m magasságban mérve)
4.3. a kivágott fa/fák darabszáma
5. A kivágott fa/fák helye:
5.1. közhasználatú terület / magánterület *
5.2. címe
5.3. helyrajzi száma
6. A fa/fák elhelyezkedése (vázlatrajz)
7. A fakivágás indoka
8. A fapótlás tervezett módja:
8.1. Az ültetni kívánt fák faja
8.2. Az ültetni kívánt fák darabszáma
9. A fapótlás pontos helye:
9.1. címe
9.2. helyrajzi száma
10. A fakivágás dátuma
11. A fapótlás tervezett időpontja
12. Mellékletek
3. melléklet a 22/2026. (IX. 17.) önkormányzati rendelethez
|
HONOS FAFAJOK: |
|
|
Magyar név |
Tudományos név |
|
mezei juhar |
Acer campestre, |
|
korai juhar |
Acer platanoides |
|
tatárjuhar |
Acer tataricum |
|
közönséges gyertyán |
Carpinus betulus |
|
szelídgesztenye |
Castanea sativa |
|
törökmeggy, sajmeggy |
Cerasus mahaleb |
|
bükk |
Fagus sylvatica |
|
magas kőris |
Fraxinus excelsior |
|
virágos kőris |
Fraxinus ornus |
|
magyar kőris |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
|
vadalma |
Malus sylvestris |
|
zelnice meggy |
Padus avium |
|
mandula |
Prunus dulcis |
|
vadkörte |
Pyrus pyraster |
|
csertölgy |
Quercus cerris |
|
kocsánytalan tölgy |
Quercus petraea |
|
molyhos tölgy |
Quercus pubescens |
|
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
|
fehér fűz |
Salix alba |
|
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
|
nagylevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
|
ezüsthárs |
Tilia tomentosa, |
|
hegyi szil |
Ulmus glabra |
|
vénic szil |
Ulmus laevis |
|
mezei szil |
Ulmus minor |
|
NEM HONOS FAFAJOK: |
|
|
Magyar név |
Tudományos név |
|
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
|
hússzínű vadgesztenye |
Aesculus x carnea |
|
közönséges platán |
Platanus x hispanica |
|
szivarfa |
Catalpa sp. |
|
császárfa |
Paulownia tomentosa |
|
cédrus |
Cedrus sp |
|
arizóniai ciprus |
Cupressus arizonica |
|
oszlopos boróka |
Juniperus sp. |
|
selyemfenyő |
Pinus griffithii |
|
füge |
Ficus carica |
|
babérmeggy |
Laurocerasus sp. |
|
gránátalma |
Punica granatum |
|
vérszilvafa |
Prunus cerasifera f. atropurpurea |
|
japán liliomfa |
Magnolia kobus |
|
japán díszcseresznyefa |
Prunus serrulata |
|
pirosvirágú galagonya |
Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’ |
|
keskenylevelű kőris |
Fraxinus angustifolia Raywood |
|
oszlopos korai juhar |
Acer platanoides Olmstedt |
|
oszlopos gyertyán |
Carpinus betulus ’Fastigiata |
A 41. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 42. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
