Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 25/2026. (X. 26.) önkormányzati rendelete
a települési támogatás keretében nyújtott ellátások és a szociális szolgáltatások helyi szabályozásáról
[1] E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított települési támogatások, szociális szolgáltatások és gyermekvédelmi alapellátások formáit, a jogosultság feltételeit, valamint az igénybevétel rendjét és garanciáit.
[2] Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) bekezdésében, valamint a lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8.–8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A szociális ellátások és szolgáltatások biztosításának alapelvei
1. § (1) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a szociális biztonság elősegítése érdekében az e rendeletben meghatározott ellátásokat és szolgáltatásokat a szociális rászorultság, az egyéni és családi élethelyzet, valamint az érintettek szükségleteinek figyelembevételével biztosítja.
(2) Az ellátások és szolgáltatások biztosítása során törekedni kell a kialakult nehéz élethelyzet enyhítésére, a lakhatás és a megélhetés biztonságának megőrzésére, valamint az önálló életvitel és az öngondoskodás elősegítésére.
(3) Az e rendeletben meghatározott támogatások és szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményének, az emberi méltóság tiszteletben tartásának és a segítségre szoruló személy egyéni körülményeinek figyelembevételével kell eljárni.
2. A rendelet személyi hatálya
2. § E rendelet hatálya
a) a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások tekintetében
aa) az a) pont ab)–ac) alpontjaiban foglalt kivételekkel a szolgáltatást végző intézmény ellátási területén életvitelszerűen élő, és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező,
ab) az idősek ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos ellátása tekintetében az intézmény ellátási területén lakóhellyel rendelkező, valamint
ac) az idősek és demens személyek nappali ellátása tekintetében az intézmény ellátási területén tartózkodó,
b) az 58. § tekintetében a Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező,
c) a II–III. Fejezet tekintetében életvitelszerűen Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén élő és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, valamint
d) a hajléktalan
személyekre terjed ki.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazása során:
a) Adósság:
aa) vezetékes gáz díjtartozás,
ab) áramdíjtartozás,
ac) távhő-szolgáltatási díjtartozás,
ad) víz- és csatornahasználati díjtartozás,
ae) szemétszállítási díjtartozás,
af) közösköltség hátralék, valamint
ag) lakbérhátralék és külön szolgáltatási díjhátralék,
amennyiben az Önkormányzat és az adósság jogosultja együttműködési megállapodást köt.
b) Fogyatékos személy:
ba) aki fogyatékossági támogatásban részesül,
bb) aki vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
c) Fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
ca) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma: 1,
cb) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma: 0,9,
cc) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma tagonként: 0,8, valamint
cd) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma: 0,8,
kivéve a három vagy több kiskorú gyermeket nevelő háztartás esetén, ahol minden kiskorú tagjának arányszáma: 0,9 azzal, hogy ha a ca)–cc) alpont szerinti személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy a cd) alpont szerinti kiskorú személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, vagy a lakásban legalább egy gyermekét egyedül nevelő szülő él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,5-tel növekszik.
d) Gyermekét egyedül nevelő szülő:
da) aki 20 évesnél fiatalabb, önálló jövedelemmel nem rendelkező,
db) aki 23 évesnél fiatalabb, önálló jövedelemmel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, vagy
dc) aki 25 évesnél fiatalabb, önálló jövedelemmel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató
legalább egy gyermekét egyedül neveli.
e) Tartósan és súlyosan beteg személy:
ea) aki a háziorvos szakvéleménye szerint előre láthatóan 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolásra, gondozásra szorul,
eb) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs szakigazgatási szerv komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60%-os mértéket,
ec) aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
ed) aki magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
4. § A 3. §-ban nem szabályozott fogalmak tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-ának rendelkezései az irányadóak.
4. Az eljárásra vonatkozó szabályok
5. § A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét és a rászorultságot egységben kell vizsgálni. Amennyiben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai, valamint a kérelemben közölt adatok között eltérés van, az életvitelszerűen együtt élő személyek körét környezettanulmány útján kell tisztázni. A körülmények változatlan fennállása esetén a környezettanulmány az abban érintett személyek tárgyévben benyújtott valamennyi kérelméhez felhasználható.
6. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha az Szt. eltérően nem rendelkezik, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel.
7. § (1) Az ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás – az Szt. 45. § (5) bekezdésében szabályozott kivétellel - kérelemre indul.
(2) A kérelem - ha e rendelet másként nem rendelkezik – személyesen Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hatáskörrel rendelkező szervezeti egységénél (a továbbiakban: hatáskörrel rendelkező szervezeti egység), a Család- és Gyermekjóléti Központ Győr telephelyein, az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr Központi Igazgatási Csoportjánál, a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Győr telephelyein, postai úton, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 20. §-ában foglalt elektronikus úton nyújtható be az erre rendszeresített, az Önkormányzat honlapján közzétett formanyomtatványon.
8. § (1) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a jövedelem típusának megfelelő igazolást,
b) lakhatási támogatás, lakbértámogatás, valamint a hátralékcsökkentési támogatás esetén a háztartás minden tagjára vonatkozó vagyonnyilatkozatot,
c) a szülői felügyeleti jog gyakorlása, vagy a gyermek elhelyezése, illetve a gyámrendelés ügyében hozott bírósági ítéletet, vagy gyámhatósági döntést, a képzelt apát megállapító határozatot, apa nélkül anyakönyvezett gyermek esetében a születési anyakönyvi kivonatot,
d) a tartásdíjról rendelkező bírósági ítéletet,
e) amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő és a külön élő szülő közös nyilatkozatát, ennek hiányában a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mit tett annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához,
f) a 16. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek vagy fiatal felnőtt esetében az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott diákigazolvány másolatát vagy a közreműködő intézmény által kiadott, a diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás másolatát, valamint
g) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolást.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás:
a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,
b) álláskeresési ellátás esetén a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve által kiállított igazolás,
c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat,
d) őstermelők esetén a lezárt adóévről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a bevételről vezetett dokumentum,
e) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,
f) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény, vagy nyilatkozat,
g) ösztöndíjról a középiskola, vagy a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom, a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozóan, havi tételes bontásban,
h) szakképzési munkabérről a munkáltató által kiállított a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozó igazolás vagy fizetési jegyzék, valamint
i) az a)–h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
9. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
(2) A települési támogatás folyósítása postai úton, folyószámlára történő utalással, vagy közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással történik.
(3) A rendkívüli települési támogatás a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból a (2) bekezdésben meghatározottakon túl, házipénztárból is kifizethető.
10. § (1) Az ápolási támogatásra és a lakbértámogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egy alkalommal hivatalból felül kell vizsgálni.
(2) A rendszeres települési támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben változás történt.
(3) Ha a felülvizsgálat eredményeként a rendszeres települési támogatás mértéke vagy összege változik, azt a felülvizsgálati eljárásban hozott I. fokú határozat meghozatalát követő hónap 1. napjától kell érvényesíteni.
(4) Ha a rendszeres települési támogatásban részesülő a felülvizsgálati eljárásban nem működik együtt és ezzel nem teszi lehetővé a jogosultsági feltételek vizsgálatát a támogatást meg kell szüntetni.
(5) Ha a rendszeres települési támogatásra való jogosultság a felülvizsgálat eredményeként megszüntetésre kerül, akkor a támogatást - a rosszhiszemű igénybevétel kivételével - a felülvizsgálati eljárásban hozott I. fokú határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(6) Az ápolási támogatás felülvizsgálata során nem minősül jövedelemnek az ápolási támogatás összege.
11. § (1) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás a jogosult kérelmére kerül megszüntetésre, a jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtásának napjával, a támogatás folyósítását a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(2) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra való jogosultság megszűnése a jogosult személy halála miatt következik be, a támogatás folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(3) A jogosult személy halála esetén a fel nem vett havi rendszerességgel nyújtott települési támogatást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, szülő egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő második hónap utolsó napjáig.
12. § A tényállás tisztázásához, a lakhatási támogatás, az ápolási támogatás megállapításához, valamint az ápolási támogatás felülvizsgálatához szükséges környezettanulmányt a Család- és Gyermekjóléti Központ Győr is lefolytathatja.
13. § A jogosulatlanul igénybe vett települési támogatás megtérítésére az Szt. 17-17/B. §-aiban foglaltak az irányadók.
14. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. 5-16. §-aiban, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet I. Fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.
5. Hatásköri rendelkezések
15. § (1) A polgármester Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által átruházott hatáskörébe tartozik:
a) Az e rendelet II-IV. fejezetében, valamint a 65. §-ban szabályozott ellátásokkal kapcsolatos döntések meghozatala és jogosítványok gyakorlása, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével,
b) az Szt. 17. § (1) bekezdés szerinti visszatérítésre kötelezés,
c) az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlása,
d) az Szt. 48. §-ában szabályozott ellátás biztosítása.
(2) A Közgyűlés szociális ügyekkel foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: Bizottság) Közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik az e rendelet 31–33. §-ában, 49. §-ában és az 54–56. §-ában meghatározott ellátásokkal kapcsolatos érdemi döntések meghozatala.
Rendszeres települési támogatások
6. Lakhatási támogatás
16. § A lakhatási támogatás a települési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátása. Az általa lakott lakáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének
a) egyedül élő esetén a 90%-át,
b) egyéb háztartás esetén a 70%-át,
és a háztartás tagjai vagyonnal nem rendelkeznek.
17. § A lakhatási támogatást kérelmező személy szociális körülményeit a kérelem benyújtását követően környezettanulmány keretében kell vizsgálni.
18. § (1) A lakhatási támogatás havi alapösszege 5.000 forint, mely összeg a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével legfeljebb 10.000,- forintig emelhető.
(2) A lakhatási támogatás havi összegének megállapításánál figyelembe kell venni a háztartásban élők lakó- és életkörülményeit, különösen a
a) háztartás létszámát, azon belül az eltartottak számát,
b) háztartás tagjainak egészségi állapotát,
c) háztartás összjövedelmét, azok forrását,
d) háztartás tagjainak megélhetésére szolgáló, ténylegesen rendelkezésre álló összeget,
e) lakás fenntartásának költségeit,
f) lakás berendezési és felszerelési tárgyainak állapotát,
g) lakás nagyságát, valamint
h) önkormányzati bérlakás esetén a ténylegesen fizetendő lakbér mértékét.
19. § A lakhatási támogatást egy év időtartamra kell megállapítani. Albérlet esetén a támogatás a bérleti szerződés lejárta hónapjának utolsó napjáig, de legfeljebb egy év időtartamra állapítható meg.
20. § (1) A lakhatási támogatást a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadáshoz, elsősorban a kérelmező által megjelölt közüzemi szolgáltatóhoz kell folyósítani.
(2) A lakhatási támogatás egy évi összege
a) szilárd tüzelőanyaggal fűtött lakásban élő kérelmező részére vagy
b) lakbérhátralékot vagy közüzemi díjhátralékot felhalmozó háztartás esetén a lakhatás megőrzése érdekében
egy összegben is folyósítható.
21. § (1) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra a fennálló jogosultság időtartama alatt csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban együtt élő személyek számától.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában önálló lakásnak kell tekinteni az albérletet, a társbérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészét.
22. § (1) A lakhatási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a támogatásban részesülő személy
a) meghal,
b) kérte a támogatás megszüntetését, vagy
c) a lakhatási támogatással érintett lakásból elköltözik.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a támogatás folyósítását a költözés hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
23. § A lakhatási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz - a 8. §-ban meghatározottakon kívül – mellékelni kell:
a) a természetbeni ellátásként nyújtott támogatás esetén az Szt. 18. § l) pont la) alpontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló iratot,
b) a lakás használati jogcímének igazolására szolgáló dokumentumot, kivéve a tulajdoni lapot és az önkormányzati bérlakások esetén a bérleti szerződést.
7. Lakbértámogatás
24. § (1) Lakbértámogatásra jogosult az az érvényes lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlő, aki az általa életvitelszerűen lakott önkormányzati bérlakás után szociális lakbért fizet, és akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének
a) egyedül élő személy esetén a 70%-át,
b) egyéb háztartás esetén az 50%-át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem jogosult lakbértámogatásra az a bérlő
a) aki vagy a háztartásában élő más személy vagyonnal rendelkezik, vagy
b) akinek – érvényes részletfizetési megállapodás kivételével – több, mint egyhavi lakbér-, vagy külön szolgáltatási díjhátraléka áll fenn.
(3) Nem jogosult lakbértámogatásra, illetve a megállapított lakbértámogatást meg kell szüntetni azon bérlő esetében, aki költségelvű vagy piaci lakbért fizet.
25. § (1) A lakbértámogatás mértékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A lakbértámogatás havi összege nem lehet kevesebb 4 000 forintnál.
26. § (1) A lakbértámogatás számított mértékét a bérbeadó a havi esedékes számlában jóváírja.
(2) A lakbértámogatást határozatlan időtartamra kell megállapítani.
27. § (1) A lakbértámogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a támogatásban részesülő bérlő
a) meghal,
b) kérte a támogatás megszüntetését, vagy
c) bérleti jogviszonya megszűnt.
(2) A 24. § (3) bekezdésében foglalt esetben a lakbértámogatást a határozathozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
8. Ápolási támogatás
28. § (1) Az ápolási támogatás a települési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátása. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának otthoni ápolását, gondozását végző nagykorú személy a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ápolási támogatásra jogosult.
(2) Ápolási támogatásra jogosult az a személy,
a) aki állandó és tartós gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi,
b) akinek az ápolt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója és
c) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 65%-át.
(3) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó - a (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem -, ha
a) az ápolt két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amit az ápolási támogatás folyósítása alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján folyósítanak,
c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésében részt vevő hallgatója, vagy
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.
(4) Az ápolási támogatást határozatlan időtartamra kell megállapítani.
(5) Az ápolásra szoruló személy szociális körülményeit, ellátásának módját
a) az ápolási támogatás megállapításához a kérelem benyújtását követően és
b) az ápolási támogatás felülvizsgálatához évente
környezettanulmány keretében kell vizsgálni.
(6) Tartósan beteg az az ápolt személy, aki a háziorvos igazolása alapján előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(7) Az ápolási támogatás összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 100%-a.
29. § (1) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapításra kerül, hogy az ápoló legalább 5 egymást követő napon – ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt esetet – nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ápolt és környezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról vagy az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről,
c) az ápolt vagy az ápoló személy meghal, vagy
d) az ápoló személy kérte a támogatás megszüntetését.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ápolási támogatást meg kell szüntetni, ha a 28. § (3) bekezdésben foglalt jogosultságot kizáró körülmény következik be. A támogatás folyósítását a jogosultságot kizáró körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(3) A házi segítségnyújtás keretében az ápolt személy legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja elvégezni.
(4) Ha az ápolási támogatásra való jogosultság megszűnése az ápolt személy halála miatt következik be, a támogatás folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
30. § (1) Az ápolási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – a 8. §-ban meghatározottakon kívül – mellékelni kell
a) a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy az ápolt tartósan beteg és szakvéleményét arról, hogy állandó és tartós gondozásra szorul és
b) ha az ápoló munkaviszonyban áll, és
ba) munkaideje meghaladja a napi 4 órát, a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről szóló igazolást,
bb) munkaideje a napi 4 órát nem haladja meg, a munkáltató igazolását a foglalkoztatás napi időtartamáról vagy
bc) foglalkoztatása távmunka keretében történik, a munkáltató e tényre vonatkozó igazolását.
(2) A 30. § (1) bekezdés a) pont szerinti szakvélemény felülvizsgálata az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr igazgatójától kérhető, vagy hivatalból elrendelhető.
(3) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat elvégzésére az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr igazgatója az intézmény dolgozói közül diplomás ápoló képesítéssel rendelkező személyt jelöl ki.
9. Nevelési támogatás
31. § (1) A nevelési támogatás a települési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátása.
(2) Nevelési támogatásra jogosult az a személy,
a) aki olyan 25. életévet be nem töltött fogyatékos személyt nevel, aki állapota javítása, szinten tartása érdekében fejlesztő foglalkozáson vagy folyamatos orvosi kezelésen vesz részt és
b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 65%-át.
(3) Nevelési támogatás egy családon belül egy személynek állapítható meg, függetlenül a családban élő fogyatékos személyek számától.
(4) A nevelési támogatás legfeljebb egyéves időtartamra, a mindenkori minimálbér bruttó összegének 10–20%-a közötti havi összegben állapítható meg a fogyatékos személy állapotának szinten tartásával, fejlesztésével összefüggő kiadások és a család körülményeinek figyelembevételével.
(5) A kérelem elbírálásához a Bizottság legalább egy tagjának bevonásával készített környezettanulmány szükséges.
(6) Nevelési támogatás iránti kérelem az előző nevelési támogatás megszűnésétől számított három év elteltével nyújtható be.
32. § A nevelési támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – a 8. §-ban meghatározottakon kívül – mellékelni kell a folyamatos orvosi kezelésen való részvételről, fejlesztő, szinten tartó foglalkozáson való részvételről, valamint ezek esetleges költségéről szóló igazolást.
33. § (1) A nevelési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a támogatásban részesülő személy
a) meghal,
b) kérte a támogatás megszüntetését, vagy
c) által nevelt fogyatékos személy meghal.
(2) Ha a nevelési támogatásra való jogosultság megszűnése a fogyatékos személy halála miatt következik be, a támogatás folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
10. Gyógyszertámogatás
34. § (1) A gyógyszertámogatás a települési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátása.
(2) A gyógyszerkiadások viseléséhez gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, akinek
a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 65%-át, és
b) a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) által igazolt, gyógyszertárban, vényre kiváltott gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kérelmező által térített díjának havi átlagos költsége a 3750 forintot meghaladja.
(3) Nem jogosult gyógyszertámogatásra - a (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem - az a személy, aki
a) az Szt. 50. § (1) bekezdése alapján alanyi közgyógyellátásra jogosult, vagy
b) az Szt. 50. § (2) bekezdése alapján a normatív közgyógyellátásra való jogosultság jövedelmi feltételeinek megfelel, kivéve ha a normatív közgyógyellátás iránti kérelme a rendszeres gyógyító ellátás költségére tekintettel került elutasításra.
(4) A gyógyszertámogatás havi összege 4 000 forint és 10 000 forint között állapítható meg a jövedelem és a gyógyszerköltség figyelembevételével.
(5) A gyógyszertámogatást hat hónapos időtartamra kell megállapítani.
(6) A gyógyszertámogatás összege a támogatási időszak alatt nem módosítható.
35. § A gyógyszertámogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – a 8. §-ban meghatározottakon kívül – mellékelni kell
a) a kérelmező hozzájárulását ahhoz, hogy a 34. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolást a NEAK kiadhatja a jogosultság megállapításához és
b) amennyiben a kérelmező a Szt. 50. § (2) bekezdése alapján a normatív közgyógyellátásra való jogosultság jövedelmi feltételeinek megfelel, úgy a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránt benyújtott kérelem elutasításáról rendelkező határozatot.
36. § (1) A gyógyszertámogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a támogatásban részesülő személy
a) meghal,
b) kérte a támogatás megszüntetését, vagy
c) alanyi közgyógyellátásra válik jogosulttá, vagy normatív közgyógyellátásban részesül.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a támogatás folyósítását a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
11. Adósságkezelési szolgáltatás
37. § Az adósságkezelési szolgáltatás adósságkezelési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.
38. § Az adósságkezelési támogatás a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy lakhatása megőrzésének elősegítésére szolgáló, havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás, mely a felhalmozódott hátralék kezelésével valósul meg.
39. § Adósságkezelési támogatásra jogosult a kérelmező, amennyiben
a) háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg
aa) egyedül élő esetében a mindenkori minimálbér bruttó összegének 90%-át,
ab) egyéb háztartás esetén a mindenkori minimálbér bruttó összegének 70%-át,
b) adóssága
ba) meghaladja az 100 000 forintot, vagy
bb) miatt a szolgáltatás kikapcsolásra vagy korlátozásra került,
c) vállalja
ca) az adósság legalább 25%-os önrészének megfizetését, és
cb) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adósságkezelési tanácsadóval való együttműködést, és
d) a kérelem benyújtását megelőző két hónapban az adósságkezelési tanácsadóval együttműködött.
40. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határa 500 000 forint.
(2) Az adósságkezelési támogatás mértéke legfeljebb az adóst terhelő hátralék 75%-a lehet.
(3) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 18 hónap.
(4) Az adósságkezelési támogatás mértékének és időtartamának meghatározásánál a 42. § (4) bekezdés f) pontja szerinti javaslat az irányadó.
(5) Az adósságkezelési támogatás folyósítása és az adós részletfizetési kötelezettsége a (3) bekezdés szerinti időtartam alatt - a tanácsadó javaslata alapján -, legfeljebb három hónap időtartamra felfüggeszthető.
41. § (1) Az adósságkezelési támogatás ugyanazon lakásra a fennálló jogosultság időtartama alatt csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában önálló lakásnak kell tekinteni az albérletet, a társbérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészét.
42. § (1) Az adósságkezelési tanácsadást a Család- és Gyermekjóléti Központ Győr biztosítja.
(2) Az adós
a) az adósságkezelési támogatási kérelem benyújtását megelőző két hónapban,
b) az adósságkezelési támogatás folyósításának időtartama alatt és
c) az adósságkezelési támogatás folyósítását követő három hónapos utánkövetési időszakban
az adósságkezelési tanácsadóval együttműködik.
(3) Az együttműködési kötelezettség az adós és az adósságkezelési tanácsadó között létrejövő együttműködési megállapodásban foglaltak betartását jelenti.
(4) Az adósságkezelési szolgáltatást nyújtó adósságkezelési tanácsadók által ellátandó feladatok:
a) az adós tájékoztatása az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
b) a hátralék keletkezése okainak feltárása,
c) az adós és a vele együtt élő személyek jövedelmi helyzetének, fizetési készségének és képességének, valamint törlesztési kapacitásának vizsgálata,
d) erőforrások felkutatása, az adós motiválása,
e) az adós és a vele együtt élő személyek gazdálkodásának rendszeres kontrollja,
f) javaslattétel az adósságkezelési támogatás, valamint a hátralékcsökkentési támogatás megállapítására, a támogatás mértékére, időtartamára,
g) életvezetési tanácsadás,
h) az adós lakcímén környezettanulmány készítése,
i) havonta legalább egy alkalommal személyes találkozás során az együttműködési megállapodásban foglaltak betartásának figyelemmel kísérése.
43. § (1) Az adósságkezelési támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – a 8. §-ban meghatározottakon kívül – mellékelni kell
a) a lakáshasználat jogcímét igazoló okirat másolatát - a tulajdoni lap és az Önkormányzat tulajdonát képező bérlakások esetén a bérleti szerződés kivételével -,
b) a lakásban együtt élő, de a bíróság által megosztott lakáshasználattal rendelkező adósok esetében közös nyilatkozatot arról, hogy az adósság milyen arányban terheli a feleket,
c) kérelmező nyilatkozatát, hogy vállalja
ca) az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,
cb) az adósság legalább 25%-os önrészének megfizetését és
cc) hogy az adósságkezelés megállapításáról szóló véglegessé vált határozat birtokában az adósság jogosultjával szerződést köt a tartozás megfizetéséről,
d) az adósság jogosultjának igazolását az adósság összegéről, keletkezésének időszakáról vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának vagy korlátozásának tényéről,
e) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására, és
f) az adósságkezelési tanácsadó igazolását arról, hogy kérelmező az előzetes együttműködési kötelezettségének eleget tett.
(2) Amennyiben az adósnak több szolgáltató felé fennálló adóssága van és az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonás kritériumai legalább egy adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik adósságtípus kezelhető.
(3) Ha az adós egyidejűleg több szolgáltatónál fennálló adósságának kezelését kéri, akkor az adósságkezelési támogatás megállapítása a kezelt adósságok aránya figyelembevételével történik.
(4) Az adósságkezelési támogatásban részesülő személy nem kötelezhető azon adósságtípusba tartozó hátralék visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan támogatásban nem részesül.
(5) A támogatás folyósítása az adósság jogosultjához történik minden hónap 5. napjáig, az adósság jogosultja és az adós között létrejövő részletfizetési megállapodás megkötését követő hónaptól.
44. § Az adósságkezelési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a támogatásban részesülő személy
a) meghal,
b) kérte a támogatás megszüntetését,
c) a 43. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában előírt szerződést önhibájából az előírt határidőig nem köti meg.
45. § (1) Az adósságkezelési támogatást meg kell szüntetni a megszüntetésre okot adó tény bekövetkezése hónapjának utolsó napjával, és az adósságkezelési támogatásként kifizetett összeg visszafizetését kell elrendelni, ha az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő
a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe,
b) az általa vállalt adósságtörlesztés - a fizetési kötelezettség időtartama alatt együttvéve - háromhavi részletét nem teljesíti vagy
c) az adósságkezelési támogatás folyósításának időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három egymást követő hónapban nem tesz eleget.
(2) Az adósságkezelési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás folyósítása történt.
(3) Az adósságkezelési támogatás az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
(4) Ugyanazon személy vagy a háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési támogatásban.
Nem rendszeres települési támogatások
12. Rendkívüli települési támogatás
46. § Rendkívüli települési támogatásban – a 49–50. §-ban foglaltak kivételével – az a személy részesíthető
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 35%-át,
b) aki gyermekét egyedül neveli, vagy akinek családjában tartósan és súlyosan beteg személy él, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 40%-át,
c) aki egyedül élő, vagy egyedülálló és havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 45%-át.
47. § (1) Egy naptári éven belül az a személy és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó, aki lakhatási támogatásban nem részesül, együttesen legfeljebb hat alkalommal – bele nem értve az 50. §-ban meghatározott esetet – részesíthető rendkívüli települési támogatásban.
(2) Egy naptári éven belül, a lakhatási támogatás fennállásának időtartama alatt együttesen legfeljebb négy alkalommal - bele nem értve az 50. §-ban meghatározott esetet - részesíthető rendkívüli települési támogatásban az a személy és a vele egy lakásban együtt élő, aki lakhatási támogatásban részesül.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott esetekben a támogatás együttes összege - bele nem értve a 49. §-ban foglaltak alapján megállapított támogatást - nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegét.
(4) A rendkívüli települési támogatás alkalmanként megállapítható összege – a 49. § és az 50. § kivételével – nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 50%-át.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott alkalmak számítása során, valamint a 49–50. §-ban foglalt esetekben – függetlenül a kérelem elbírálásának időpontjától – a kérelem benyújtásának évét kell figyelembe venni.
48. § A lakásfenntartási költség enyhítésére megállapított rendkívüli települési támogatás közvetlenül a kérelmező által megjelölt közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással is nyújtható.
49. § Az a személy és a vele együtt élő közeli hozzátartozó
a) aki a 47. § (1) bekezdésében meghatározott alkalommal már részesült rendkívüli települési támogatásban és létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került vagy
b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 46. §-ban meghatározott mértéket meghaladja és létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került összesen évente egy alkalommal, legfeljebb a mindenkori minimálbér bruttó összegének kétszereséig terjedően rendkívüli települési támogatásban részesíthető.
50. § Az a személy és a vele együtt élő közeli hozzátartozó, aki különösen elemi kár, tűzeset okozta rendkívüli élethelyzetbe került, egy főre jutó jövedelmétől függetlenül, kárának enyhítésére évente legfeljebb egy alkalommal a mindenkori minimálbér bruttó összegének kétszereséig terjedően rendkívüli települési támogatásban részesíthető.
13. Temetési támogatás
51. § (1) Temetési támogatásban részesíthető – a haláleset időpontját követő hat hónapon belül – az az elhunyt eltemettetéséről gondoskodó személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 85%-át.
(2) A temetési támogatás összege, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a) a mindenkori minimálbér bruttó összegének 35%-át, 125 000 forint,
b) a mindenkori minimálbér bruttó összegének 60%-át, de meghaladja a 35%-át, 100 000 forint,vagy
c) a mindenkori minimálbér bruttó összegének 85%-át, de meghaladja a 60%-át, 80 000 forint.
52. § A temetési támogatás közvetlenül a kérelmező által megjelölt temetkezési szolgáltatóhoz történő utalással is nyújtható.
53. § (1) A temetési támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz a 8. §-ban meghatározottakon kívül mellékelni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát.
(2) A temetési támogatás összegét a temetési számlára rá kell vezetni.
14. Kamatmentes kölcsön
54. § (1) A lakás karbantartási, felújítási költségeihez – pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő – kamatmentes kölcsön biztosítható annak a személynek, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének
a) egyedül élő esetén a 90%-át,
b) egyéb háztartás esetén a 70%-át.
(2) A kamatmentes kölcsön iránti kérelemhez a lakás karbantartási, felújítási költségeiről költségvetési tervezetet kell csatolni.
(3) A kamatmentes kölcsönt – melynek összege a mindenkori minimálbér bruttó összegének 200%-át nem haladhatja meg – az adós a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben köteles visszafizetni.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a kamatmentes kölcsönre való jogosultság megállapításánál, összegének és visszafizetési idejének meghatározásánál a karbantartás, felújítás várható költsége, az adós jövedelmi helyzete, fizetési képessége, törlesztési kapacitása, valamint a lakáshasználat jogcíme kerül figyelembevételre.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt esetben kamatmentes kölcsön annak a lakásban életvitelszerűen élő személynek állapítható meg, aki az ingatlanban tulajdonjoggal vagy haszonélvezeti joggal rendelkezik, illetve önkormányzati bérlakás bérlője.
55. § (1) A létfenntartását jelentősen megnehezítő élethelyzetbe került személy részére is biztosítható kamatmentes kölcsön, amennyiben családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 100%-át.
(2) A kamatmentes kölcsönt – melynek összege a mindenkori minimálbér bruttó összegének 300%-át nem haladhatja meg – az adós a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben köteles visszafizetni.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a kamatmentes kölcsönre való jogosultság megállapításánál, a kamatmentes kölcsön összegének és visszafizetési idejének meghatározásánál az adós élethelyzete, jövedelmi helyzete, fizetési képessége, valamint törlesztési kapacitása kerül figyelembevételre.
56. § (1) A kérelem elbírálásához a Bizottság legalább egy tagjának bevonásával készített környezettanulmány szükséges.
(2) Kamatmentes kölcsön iránti kérelem az előző kamatmentes kölcsön visszafizetésétől számított öt év elteltével nyújtható be.
(3) A kamatmentes kölcsön visszafizetésére halasztás engedélyezhető erre irányuló kérelem esetén. A halasztás engedélyezésére a visszafizetés időtartama alatt egy alkalommal kerülhet sor, melynek időtartama legfeljebb három hónap lehet.
(4) Amennyiben az adós a kölcsön törlesztő részleteinek megfizetését összesen három hónapban nem teljesíti, úgy a kölcsön fennmaradó részét egy összegben köteles visszafizetni.
15. Hátralékcsökkentési támogatás
57. § (1) A hátralékcsökkentési támogatás a kérelmező és háztartása lakhatásának megőrzését elősegítő egyszeri települési támogatás.
(2) Hátralékcsökkentési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek
a) a legalább egy szolgáltató felé fennálló, lejárt határidejű adóssága meghaladja az 50 000 forintot,
b) háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg
ba) egyedül élő esetében a mindenkori minimálbér bruttó összegének 80%-át,
bb) egyéb háztartás esetén a mindenkori minimálbér bruttó összegének 60%-át,
c) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és
d) az adósságkezelési tanácsadó javasolja a támogatás megállapítását.
(3) Hátralékcsökkentési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező a kérelem benyújtását követően, a hatóság erre irányuló felhívására igazolja az adósság legalább 50%-ának a befizetését.
(4) A hátralékcsökkentési támogatás összege a lejárt határidejű adósság legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a támogatás összege nem haladhatja meg a 100 000 forintot.
(5) A hátralékcsökkentési támogatást az adósság jogosultja részére kell folyósítani.
(6) Hátralékcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra legfeljebb kétévente egyszer állapítható meg függetlenül a lakásban együtt élő személyek számától. Önálló lakásnak kell tekinteni az albérletet, a társbérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészét.
(7) A hátralékcsökkentési támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – a 8. §-ban meghatározottakon kívül – mellékelni kell
a) a lakáshasználat jogcímét igazoló okirat másolatát - a tulajdoni lap és az Önkormányzat tulajdonát képező bérlakások esetén a bérleti szerződés kivételével -,
b) a lakásban együtt élő, de a bíróság által megosztott lakáshasználattal rendelkező adósok esetében közös nyilatkozatot arról, hogy az adósság milyen arányban terheli a feleket,
c) kérelmező nyilatkozatát, hogy vállalja az adósság legalább 50%-os önrészének megfizetését és
d) az adósság jogosultjának igazolását a lejárt határidejű adósság összegéről,
e) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát.
(8) Ha az adós egyidejűleg több szolgáltatónál fennálló adósságának kezelését kéri, akkor a hátralékcsökkentési támogatás megállapítása a kezelt adósságok arányának figyelembevételével történik.
(9) Hátralékcsökkentési támogatás az adósságkezelési támogatásra való jogosultság időtartama alatt nem állapítható meg.
16. Ingyenes szünidei gyermekétkeztetés
58. § (1) Ingyenes szünidei gyermekétkeztetésre jogosult - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, annak a tanévnek a végéig, amelyben a 18. életévét betölti.
(2) Az ingyenes szünidei gyermekétkeztetésre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az igényelt étkeztetést akadályoztatás esetén az adott napot megelőző nap 8.30 óráig a törvényes képviselő vagy a nagykorú igénybe vevő mondja le.
Köztemetés
59. § (1) Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy,
a) aki kiskorú vagy
b) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 90%-át.
(2) A megtérítési kötelezettség legfeljebb hat havi részletekben történő megfizetése engedélyezhető annak az eltemettetésre köteles személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 200%-át.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti részletfizetési kedvezményben részesülő a fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a fennálló tartozás egy összegben válik esedékessé.
Szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások
60. § Az Önkormányzat intézményeiben biztosított személyes gondoskodás formái:
a) az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr keretében:
aa) házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, étkeztetés, idősek és demens személyek nappali ellátása, fogyatékos személyek nappali ellátása,
ab) átmeneti elhelyezés: időskorúak gondozóháza és
ac) tartós bentlakásos elhelyezés: idősek otthonai,
b) az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat Győr keretében:
ba) gyermekek napközbeni ellátása és
bb) gyermeknevelést segítő szolgáltatás: időszakos gyermekfelügyelet, játszóház,
c) Család- és Gyermekjóléti Központ Győr keretében:
ca) családsegítés,
cb) gyermekjóléti szolgáltatás és
cc) Gyermekjóléti Központ szolgáltatásai,
d) Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Győr keretében:
da) étkeztetés,
db) nappali ellátás: nappali melegedő,
dc) átmeneti ellátás: Átmeneti Szálló, éjjeli menedékhely,
dd) ápolás, gondozás: Hajléktalanok Otthona és
de) rehabilitáció: Hajléktalanok Rehabilitációs Otthona, valamint
e) ellátási szerződés alapján:
ea) gyermekek és családok átmeneti ellátása,
eb) fogyatékos személyek nappali ellátása,
ec) pszichiátriai betegek nappali ellátása,
ed) támogató szolgáltatás,
ee) utcai szociális munka és
ef) szenvedélybetegek nappali ellátása.
61. § A 60. § a) pont aa) alpontja szerinti étkeztetést kell biztosítani annak a szociálisan rászorult személynek, aki
a) a háziorvos vagy a kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes biztosítani,
b) öregségi nyugdíjban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban vagy korhatár előtti ellátásban részesül,
c) fogyatékossági támogatásban részesül vagy
d) időskorúak járadékában vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesül.
62. § Az ellátás igénybevételére irányuló kérelem - személyesen vagy postai úton - az intézményvezetőhöz nyújtható be, melynek elbírálásáról az intézményvezető dönt.
63. § Az intézményvezető a kérelmezőt - évente legfeljebb egy alkalommal - külön eljárás nélkül a 60. § szerinti ellátásban részesítheti, ha a késedelem életének vagy testi épségének veszélyeztetésével járna. Az ellátás időtartama a 30 napot nem haladhatja meg.
64. § (1) Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2. melléklete, a szociális szolgáltatások esetében a személyi térítési díj megállapításakor adható kedvezmény mértékét a 3. melléklete állapítja meg.
(2) A személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg a 2. és a 3. melléklet figyelembevételével.
(3) Tárgyhónapban megfizetendő a személyi térítési díj a 60. § a) pont ab)–ac) alpontjában és a d) pont dc)–de) alpontjában felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében.
(4) A 60. § b) pont ba) alpontjában felsorolt gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított étkeztetés térítési díja megfizetésének határideje a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napja.
65. § (1) A polgármester a személyi térítési díjat a fizetésre kötelezett ellátást igénybe vevő kérelmére, egy év időtartamra csökkentheti, vagy elengedheti
a) a 60. § a) pont aa) alpontja és a d) pont da) és dc) alpontjában felsorolt ellátások esetében, ha
aa) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori minimálbér bruttó összegének 40%-át nem haladja meg és
ab) az igénybe vevő időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, valamint
b) a 60. § a) pont ac) alpontjában és a d) pont dd) és de) alpontjában felsorolt ellátások esetében, ha
ba) az ellátást igénybe vevő havi jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének 60%-át nem haladja meg és
bb) jövedelmét végrehajtási eljárás eredményeként letiltás terheli, és ennek következtében személyi térítési díj fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíteni.
(2) A személyi térítési díj csökkentése vagy elengedése iránti ismételt kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
(3) Az a 100. életévét betöltött személy, aki
a) étkeztetést,
b) házi segítségnyújtást,
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vagy
d) idősek vagy demens személyek nappali ellátását
vesz igénybe, személyi térítési díjat nem fizet a 100. életév betöltésének hónapjától kezdve.
66. § A tartós bentlakásos elhelyezést biztosító, ápolást-, gondozást nyújtó intézmény a textíliával való ellátás keretében a személyi higiéné biztosítása érdekében az inkontinens beteg ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket szükség szerint, térítésmentesen biztosítja.
67. § A közterületen élő hajléktalan személyek étkeztetése a népkonyhán történik.
68. § (1) Az Önkormányzat, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt működtet.
(2) A kerekasztal tagja - a szociális intézményt működtető fenntartók képviselőin kívül - a városban működő, szociális képzést folytató felsőoktatási intézmény képviselője.
(3) A polgármester a kerekasztalt évente legalább egy alkalommal hívja össze.
Záró rendelkezések
17. Hatályba léptető rendelkezések
69. § Hatályát veszti A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályzásáról szóló 5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet.
18. Hatályba léptető rendelkezések
70. § Ez a rendelet 2027. január 1-jén lép hatályba.
19. Átmeneti rendelkezések
71. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet a 25/2026. (X. 26.) önkormányzati rendelethez
|
Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem a mindenkori minimálbér bruttó összegének %-ban |
Kedvezmény mértéke |
|
|
Egyedül élő személy |
Egyéb háztartás |
|
|
40%-ig |
30%-ig |
65% |
|
40% felett - 43%-ig |
30% felett - 32%-ig |
60% |
|
43% felett - 46%-ig |
32% felett - 34%-ig |
55% |
|
46% felett - 49%-ig |
34% felett - 36%-ig |
50% |
|
49% felett - 52%-ig |
36% felett - 38%-ig |
45% |
|
52% felett - 55%-ig |
38% felett - 40%-ig |
40% |
|
55% felett - 58%-ig |
40% felett - 42%-ig |
35% |
|
58% felett - 61%-ig |
42% felett - 44%-ig |
30% |
|
61% felett - 64%-ig |
44% felett - 46%-ig |
25% |
|
64% felett - 67%-ig |
46% felett - 48%-ig |
20% |
|
67% felett - 70%-ig |
48% felett - 50%-ig |
15% |
2. melléklet a 25/2026. (X. 26.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 25/2026. (X. 26.) önkormányzati rendelethez
|
1 |
Az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének %-ában |
Kedvezmény mértéke % |
|
2 |
0% |
100 |
|
3 |
0% felett - 100%-ig |
95 |
|
4 |
100% felett - 200%-ig |
80 |
|
5 |
200% felett - 300%-ig |
55 |
|
6 |
300% felett - 400%-ig |
35 |
|
7 |
400% felett - 500%-ig |
30 |
|
8 |
500% felett - 600%-ig |
20 |
|
9 |
600% felett - 700%-ig |
10 |
|
10 |
700% felett - 800%-ig |
5 |
|
11 |
800% felett |
0 |
