2026. évi XXVIII. törvény
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról1
[1] Az Országgyűlés megállapítja, hogy az 1990 előtti pártállami diktatúra állambiztonsági szolgálatai tevékenységének társadalmilag indokolt nyilvánossága teljeskörűen eddig nem valósulhatott meg, figyelemmel a nemzetbiztonsági szolgálatoknál őrzött azon iratok nagy számára, amelyek minősített adatot tartalmaznak, illetve amelyeknek felülvizsgálatára az erre vonatkozó törvényi rendelkezések ellenére érdemben mindeddig nem került sor.
[2] Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés akként határoz, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében álló, pártállami eredetű iratanyag teljes körű felülvizsgálata szükséges. Ebbe a folyamatba indokolt a nyilvánosság – kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakemberek – bevonása is, biztosítva, hogy a felülvizsgálat ténylegesen demokratikus körülmények között történhessen meg. A törvénymódosítás létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely konkrét javaslatokkal segíti a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztatja. A bizottság kizárólag abban az esetben jár el, amennyiben a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálatot követően is a kezelésében álló iratanyag minősítésének fenntartásáról döntött. A felülvizsgálat és a bizottság munkája kiterjed az 1990. február 14. előtt keletkezett iratokra, valamint minden olyan, 1990. február 14. előtt keletkezett adatra, amit ezt követően is tároltak, továbbá az 1990. február 14. előtt keletkezett adatok ezt követő irattározási körülményeire.
[3] A fentiek megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 2. §-a a következő (1)–(1i) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A (2) bekezdés szerinti rendszeres vagy soron kívüli felülvizsgálat során minősítésében fenntartott, a nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében álló minősített adatot tartalmazó iratok (a továbbiakban: minősített iratok) kapcsán elvégzett felülvizsgálat támogatása és ellenőrzése céljából a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.
(1a) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti célból
a) közreműködik a minősített iratok minél teljesebb és szélesebb körű kutathatóságának, illetve nyilvánosságrahozhatóságának érdekében az iratokban foglalt minősített adatok minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatásában, valamint ehhez kapcsolódóan javaslatot tesz a felülvizsgálat nyomán meghozandó minősítői intézkedésre,
b) az a) pont szerint elvégzett szakmai, illetve értékelő munkájáról – a minősített adatok védelméről szóló előírások figyelembevételével – a nyilvánosság előtt rendszeresen beszámol és nyilvános jelentést tesz közzé,
c) további intézkedési javaslatokat fogalmazhat meg az a) pont szerinti célok elérése érdekében, valamint
d) a feladatkörét érintő kérdésekben jogszabály megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti az arra jogosult szervnél.
(1b) A Bizottság tizenhárom tagból áll. A Bizottság elnökét és tagjait a Kormány határozatban nevezi ki határozatlan időtartamra. A Bizottság
a) elnökére és négy – a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismeretekkel rendelkező – tagjára a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek) közösen tesz,
b) hat – az elmúlt rendszer működésének feltárásában, illetve annak titkosszolgálati tevékenysége vizsgálata terén kiemelkedő szakértelemmel bíró történész vagy levéltáros végzettségű, továbbá az információs jogok vagy a minősített adatok védelme kapcsán kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel bíró jogász végzettségű – szakértői tagjára a kultúráért felelős miniszter tesz,
c) két – a b) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő – történész, levéltáros vagy jogász végzettségű tagjára az ellenzéki képviselőcsoportok közösen tesznek
javaslatot. A c) pont szerint javasolt – a b) pont szerinti feltételeknek megfelelő – tagokat a Kormány köteles kinevezni.
(1c) A Bizottság (1b) bekezdés a) pontja szerinti elnöke és tagja díjazásban nem részesül és költségtérítésre nem jogosult. A Bizottság (1b) bekezdés b) és c) pontja szerinti tagja – a kultúráért felelős miniszter által rendeletben meghatározott mértékű – díjazásra és – a Bizottságban végzett munkájához kapcsolódó utazási költségek és egyéb szükségletei fedezésére, a kultúráért felelős miniszter által rendeletben meghatározott mértékben és módon – költségtérítésre jogosult.
(1d) A Bizottság tagja a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat – a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) rendelkezései szerint – személyi biztonsági tanúsítvány birtokában, titoktartási nyilatkozat kitöltését követően ismerheti meg, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.
(1e) A Bizottság rendszeresen ülésezik, amelyeket a felülvizsgálandó minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálat székhelyén vagy az ilyen iratainak őrzésére szolgáló egyéb helyen kell megtartani. A Bizottság ülései nem nyilvánosak, azokon csak a Bizottság tagjai, illetve a Bizottság által arra meghívott – személyi biztonsági tanúsítvány alapján vagy más módon a minősített adatok megismerésére jogosult – személyek vehetnek részt. A Bizottság a működésének e törvényben nem rendezett részletes szabályait – nyilvánosan közzétett – ügyrendjében határozza meg.
(1f) A nemzetbiztonsági szolgálatok – az ezen iratokat, valamint a minősítés fenntartását igazoló és azt részletesen alátámasztó okokat tételesen megjelölő jegyzék útján – teljeskörűen beszámolnak a Bizottság számára a kezelésükben álló, a (2) bekezdés szerinti rendszeres vagy soron kívüli felülvizsgálatot követően minősítésében fenntartott minősített iratokról. A Bizottság az (1) bekezdés szerinti feladata ellátása érdekében valamennyi minősítésében fenntartott minősített iratot megismerheti és áttekintheti, továbbá a minősítés megismételt, soron kívüli felülvizsgálatának javasolt tartalmára – így a minősítés fenntartására vagy megszüntetésére – kiterjedően javaslatot tesz.
(1g) A Bizottság javaslatot tesz a minősítőnek azon minősített iratok minősítésének haladéktalan megszüntetésére, amelyek minősítése fenntartását e törvény rendelkezései alapján – így különösen az (1a) bekezdés szerinti célokat is figyelembe véve – nem tartja indokoltnak. A minősítő köteles a javaslatot megvizsgálni, illetve a minősítést a Mavtv. rendelkezései szerint soron kívül felülvizsgálni, valamint – ha a minősítés megszüntetésére nem került sor, annak részletes okaira kiterjedően – annak eredményéről a Bizottságnak és a minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszternek tételesen beszámolni.
(1h) A Levéltár számára – a 11. § (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – haladéktalanul át kell adni azon iratokat, amelyek tekintetében az (1g) bekezdés szerinti javaslat szerint elvégzett soron kívüli felülvizsgálat alapján a minősítés megszüntetésére sor került.
(1i) A Bizottság javaslatait, döntéseit szótöbbséggel hozza meg. A nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek rendszeresen tájékoztatást nyújtanak a Kormány részére azon minősített iratok köréről, amelyek tekintetében a minősítés megszüntetésére a Bizottság javaslata ellenére nem került sor.”
(2) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e § szerint elvégzett soron kívüli felülvizsgálatot a Mavtv. 8. § (1b) bekezdés b) pontja szerinti határidőben kell lefolytatni.”
2. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § A Kormány az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló 2026. évi XXVIII. törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül intézkedik a Bizottság létrehozásáról.”
3. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a Bizottság 2. § (1b) bekezdés b) és c) pontja szerinti tagjának a 2. § (1c) bekezdés szerinti díjazása mértékét, valamint költségtérítése mértékét és módját.”
4. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény
a) 2. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Mavtv.) meghatározottakon túl legalább ötévente” szövegrész helyébe a „Mavtv.-ben meghatározottakon túl rendszeresen – legalább kétévente – vagy a minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter felhívására soron kívül” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés a) pontjában az „1990. február 14-e” szövegrész helyébe a „2020. január 1-je” szöveg,
c) 2. § (3) bekezdés a) pontjában a „feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges,” szövegrész helyébe a „feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges, feltéve, hogy e szükséglet az iratról történő másolatkészítéssel nem váltható ki,” szöveg,
d) 2. § (3) bekezdés e) pontjában a „más állam közötti viszonyt, vagy károsítaná Magyarország külpolitikai céljainak érvényesítését” szövegrész helyébe a „valamely európai uniós, illetve EGT-ben vagy NATO-ban részes tagállam közötti viszonyt” szöveg
lép.
5. § Hatályát veszti az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény
a) 2. § (3) bekezdés b) és c) pontja,
b) 2. § (3) bekezdés g) és h) pontja.
6. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pontja a következő ir) alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában
i) nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:]
„ir) a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság elnöke, tagja.”
7. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
8. § A 6. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Forsthoffer Ágnes s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2026. július 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2026. július 10.