298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet

a Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsönről

2026.10.28.

[1] Magyarországon segítséget nyújtunk a fiataloknak az első saját lakástulajdonuk megszerzéséhez.

[2] A Wekerle Plusz Program keretében lakás építéséhez vagy vásárlásához tartósan alacsony, fix kamatozású lakáshitel vehető igénybe, legfeljebb 50 millió forint kölcsönösszeg erejéig, maximum 25 év futamidőre.

[3] A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § [A rendelet hatálya]

(1) E rendelet célja a fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása.

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel Magyarország területén lévő lakás, egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont (a továbbiakban együtt: lakás) építéséhez vagy vásárlásához – államilag támogatott kölcsön keretében – lakáscélú állami támogatás vehető igénybe.

(3) Az állam a kölcsön kamatainak megfizetéséhez – lakáscélú állami támogatásként – kamattámogatást nyújt.

(4) A kamattámogatást és az 53. § (1) bekezdése szerinti hitelintézeti költségtérítést a központi költségvetés „Lakástámogatások” előirányzatából kell finanszírozni.

2. § [Értelmező rendelkezések]

(1) E rendelet alkalmazásában

1. bekerülési költség: a következő kiadásoknak építési költségvetésben szereplő, a telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó hányada

a) a lakás

aa) épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

ab) rendeltetésszerű használhatóságát biztosító helyiségeinek, tárolóhelyiségeknek – ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát –, melléképítményeknek – ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit –, egyéb építményeknek – ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot –, valamint a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,

ac) közműbekötéseinek költségvetés szerinti építési költségei,

ad) építésével kapcsolatos lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségei,

ae) építéséhez kapcsolódóan a jogszabály alapján fizetendő útépítési és közművesítési hozzájárulás,

af) építéséhez kapcsolódóan a távhőszolgáltatás bekapcsolási díja, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulásai és

ag) építéséhez kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások;

b) a lakás építéséhez kapcsolódóan

ba) szükséges földmunka elvégzésének költségei,

bb) felmerült építménybontási költségek és

bc) a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) honlapján nyilvánosan elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusból kiválasztott, felhasználói szerződésben rögzített mintatervnek az érintett építési helyszínre történő adaptálásával összefüggő tervezési díj (a továbbiakban: adaptációs költség);

2. egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül

a) olyan szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített, egy lakást magában foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy

b) olyan ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a kölcsönnel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik;

3. életvitelszerű bentlakás: a kölcsönnel érintett lakásnak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bejelentett lakóhelyként – hontalan esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti szálláshelyként – történő életvitelszerű használata;

4. fiatal: a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét betöltött cselekvőképes, természetes személy legkésőbb a 45. életéve betöltésének napjáig;

5. használatbavételi engedély: a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány;

6. használt lakás: olyan lakás, amely e rendelet szerint nem minősül új lakásnak;

7. hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek – a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 56. pontja szerint számított – hasznos alapterületének összege:

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba,

d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha,

f) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló,

i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget,

valamint az erkély, a loggia, illetve a terasz alapterületének 50 százaléka;

8. hitelintézet:

a) a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint

b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) foglaltaknak megfelelően a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás;

9. lakás: a lakhatás feltételeinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,

b) közműves villamosenergia-szolgáltatással,

c) egyedi fűtési móddal,

d) közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, akkor a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi, zárt szennyvíztárolóban történik, és

e) közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves ivóvíz-szolgáltatás, akkor a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van,

és a hasznos alapterületbe beszámított helyiségei a lakáson belül közvetlenül megközelíthetők;

10. lejárt tőketartozás: a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás, amelynek törlesztési késedelme a 30 napot meghaladja;

11. szülő: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személy;

12. támogatott személy: akivel a hitelintézet az e rendelet szerinti kamattámogatott kölcsön igénybevételére szerződést köt, és a kölcsön hitelcéljaként tulajdont szerez;

13. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített lakás, amelynek az elkészülte használatbavételi engedéllyel igazolható, ideértve a tanyán vagy birtokközpontban található lakóépületet is;

14. ügyleti kamat: a kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelező által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás.

(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a Hpt.-ben, a Méptv.-ben, valamint a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.

3. § [Hatóság kijelölése]

(1) A kölcsönnel érintett eljárásokban a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében a lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén fekvő lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jár el.

(2) Az e rendelet alapján a kormányhivatal hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben a felügyeleti szervre ruházott, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, továbbá a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(3) A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárásai során

a) az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is felhívhatja,

b) az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti,

c) az ügyintézési határidő 30 nap.

(4) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) képviseli.

(5) A miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai, koordinációs értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére.

(6) A kormányhivatal a hitelintézetnek az igénylők hitelképességével kapcsolatos döntését nem bírálhatja felül, a hitelképességgel kapcsolatban megállapításokat nem tehet, és egyéb módon sem korlátozhatja a hitelintézet hitelezési tevékenységét.

II. Fejezet

A KÖLCSÖN IGÉNYBEVÉTELÉNEK JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEI

1. Az igénylőre vonatkozó személyi feltételek

4. § [A kölcsönre jogosult személyek]

(1) A kölcsönt igényelheti a fiatal

a) magyar állampolgár és az a fiatal személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,

b) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,

c) harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, vagy

d) hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.

(2) A kölcsönt ugyanazon igénylő egy alkalommal veheti igénybe, ideértve azt az esetet is, ha a már korábban igénybe vett kölcsönt visszafizette.

(3) Ha a kölcsönt házastársak vagy élettársak igénylik, a kölcsönkérelmet – a (4) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – kizárólag közösen, együttes igénylőként nyújthatják be.

(4) Együttes igénylés esetén

a) az 1–4. alcímben foglaltakat mindkét igénylőnek teljesíteni kell,

b) az egyik igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárulhat a kérelem másik igénylő által történő benyújtásához, illetve

c) mindkét igénylő szülője, illetve testvére bevonható a kölcsönbe adóstársként.

(5) A kölcsönügyletbe adóstársként kizárólag az igénylő szülője, valamint testvére vonható be, azzal, hogy az igénylő szülője, valamint testvére ebben az esetben nem szerezhet tulajdont a lakásban.

(6) Mentesül az igénylő szülője, valamint testvére a meglévő vagy korábbi lakástulajdonra vonatkozó, 11. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése alól, amennyiben a kölcsönbe adóstársként kerül bevonásra.

5. § [Társasházi építményi jog jogosultja]

(1) Új lakás vásárlásához a kölcsönt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasházi építményi jog jogosultjának minősülő, 4. § (1) bekezdése szerinti személy is igényelheti.

(2) Az igénylő bejegyzett társasházi építményi jogának fennállását a hitelintézet tulajdonilap-másolat lekérésével ellenőrzi.

6. § [Büntetlen előélet]

(1) A kölcsön igénybevételének feltétele az igénylő büntetlen előélete.

(2) Az igénylő a kérelem benyújtásakor a büntetlen előéletet

a) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal vagy

b) a büntetlen előéletéről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával

igazolja.

7. § [Köztartozás-mentesség]

(1) A kölcsön igénybevételének feltétele, hogy az igénylőknek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése szerinti összeget meghaladó köztartozása.

(2) Az igénylő a kérelem benyújtásakor a köztartozás-mentességéről vagy a fennálló köztartozása (1) bekezdés szerinti mértéket meg nem haladó összege tényéről – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik.

(3) Ha a hitelintézet megállapítja, hogy az igénylőnek a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltaktól eltérően van a kérelem benyújtása és elbírálása napján is fennálló, az (1) bekezdés szerinti mértéket meghaladó köztartozása, akkor a kérelem 42. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlása keretében 14 napos határidő tűzésével felhívja az igénylőt arra, hogy köztartozását a felhívás kézhezvételétől számított 14 napon belül fizesse meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az igénylő a köztartozás megfizetésének igazolását követően válhat a kölcsönre jogosulttá.

(5) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a hiánypótlásra biztosított időszak eredménytelenül telik el, akkor a hitelintézet a kérelmet elutasítja.

8. § [A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartott tartozás]

(1) A kölcsön igénybevételének feltétele, hogy az igénylőknek nincs a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartott tartozása a központi hitelinformációs rendszerben, vagy azt már legalább 1 éve teljesítette.

(2) Az igénylő a kölcsön igénylésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan hozzájárul ahhoz, hogy a hitelintézet a központi hitelinformációs rendszerben szereplő adatait lekérdezze.

9. § [Egyéb kamattámogatott kölcsön]

(1) Az igénylő a kölcsönre akkor jogosult, ha a kölcsönkérelem benyújtásakor más lakáscélú állami támogatásból eredő kamattámogatott kölcsönjogviszonnyal nem rendelkezik, vagy korábbi kamattámogatott kölcsönjogviszonya megszűnt.

(2) Az igénylő a kölcsönkérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a kölcsönkérelem benyújtásával egyidejűleg, valamint a kamattámogatás fennállása alatt más lakáscélú állami támogatásból eredő kamattámogatott kölcsönt nem igényel.

(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését a Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai informatikai rendszerben lévő adatok alapján vizsgálja.

10. § [Korábbi visszafizetésre kötelezés]

(1) Nem veheti igénybe a kölcsönt az, akit a kölcsön igénylését megelőző 3 évben az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy kamattámogatás vonatkozásában

a) a járási hivatal, a kormányhivatal vagy az állami adóhatóság végleges döntésével vagy

b) a bíróság jogerős határozatával

visszafizetésére kötelezett.

(2) Az igénylő a kölcsön igénylésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy nem kötelezték az (1) bekezdés szerint visszafizetésre.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha

a) a visszafizetésre kötelezésre a lakáscélú állami támogatás vagy kamattámogatott lakáscélú kölcsön igénybevétele érdekében teljesítendő gyermekvállalási kötelezettség részleges vagy teljes elmaradása miatt került sor, és

b) a támogatott személynek az a) pontban foglaltak igazolásával benyújtott – megváltozott munkaképességű személlyé válás, a gyermek meghatározott típusú betegsége vagy fogyatékossága, meghatározott számú emberi reprodukciós eljárásban való eredménytelen részvétel vagy ilyen eljárásban való részvételt kizáró vagy arra alkalmatlanná tévő egészségügyi ok felmerülése vagy a gyermekvállalás orvosilag igazolt ellenjavalltsága indokára alapított – méltányossági kérelmének a kormányhivatal helyt adott.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tény fennállását az igénylő a kormányhivatal méltányossági határozatának – kölcsönkérelemmel együtt történő – benyújtásával igazolja.

11. § [Meglévő vagy korábbi lakástulajdon]

(1) A kölcsön abban az esetben igényelhető, ha az igénylő a kölcsön iránti kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezik és a kérelem benyújtását megelőzően sem rendelkezett lakásban 50 százalékot elérő tulajdoni hányaddal. Együttes igénylés esetén az igénylők ugyanazon lakásban fennálló vagy fennállt tulajdoni hányadait össze kell számítani, és az így kapott együttes tulajdoni hányad nem érheti el az 50 százalékot.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – így tulajdoni hányadtól és lakások számától függetlenül – a kölcsön akkor is igényelhető, ha az igénylő a kölcsön iránti kérelem benyújtásának időpontjában és a benyújtását megelőzően legfeljebb olyan lakással rendelkezik vagy rendelkezett,

a) amelynek értéke nem haladja, illetve haladta meg a 30 millió forintot,

b) amelyet lebontott vagy lebontatott, vagy amelynek a lebontását az építésügyi hatóság elrendelte, vagy

c) amely jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal terhelten került a tulajdonába, és az érintett lakásban a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor is ugyanazon haszonélvező lakik, vagy elidegenített lakás esetében az elidegenítéskor ugyanazon haszonélvező lakott.

(3) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazása során

a) a lakás értékeként az értékbecslő által megállapított aktuális piaci értéket vagy – már visszterhesen elidegenített lakás esetén – az adásvételi szerződésben szereplő vételárat vagy annak a teljes lakástulajdonra vetítéssel arányosan növelt összegét kell figyelembe venni,

b) együttes igénylés esetén az igénylők ugyanazon lakásban fennálló vagy fennállt tulajdoni hányadának együttes értéke nem haladhatja, illetve haladhatta meg a 30 millió forintot, továbbá

c) az igénylő a kölcsön igénylésekor az a) és a b) pontban foglaltakat 90 napnál nem régebbi ingatlan-értékbecslési szakvéleménnyel vagy adásvételi szerződéssel igazolja.

(4) Az igénylő a kölcsön igénylésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan

a) nyilatkozik az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról,

b) hozzájárul ahhoz, hogy az a) pont szerinti nyilatkozatában foglaltakat a hitelintézet saját költségén ellenőrizze.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az igénylő a kölcsön igénylésekor a bontás tényét az építésügyi hatóság által kiállított, a lakás elbontásáról szóló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

12. § [Összeférhetetlenségi szabályok]

(1) A kölcsön igénybevételének feltétele, hogy

a) az eladó vagy az építési tevékenységet végző az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy

b) ha az eladó vagy az építési munkálatokat végző gazdálkodó szervezet,

ba) abban az igénylő nem rendelkezik tagsággal vagy részesedéssel, és

bb) a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.

(2) Az igénylő a kölcsön igénylésekor az (1) bekezdésben foglaltakat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja.

2. A kölcsönnel érintett lakásra vonatkozó feltételek

13. § [Tulajdonszerzés]

(1) A kölcsön az 1. § (2) bekezdésében meghatározott lakás tulajdonjogának megszerzésére vehető igénybe. Együttes igénylés esetén mindkét igénylőnek tulajdont kell szereznie a lakásban.

(2) A kölcsön hitelcélja nem lehet

a) olyan lakásban való tulajdonszerzés, amelyet haszonélvezet terhel,

b) lakás résztulajdonának megszerzése.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül résztulajdon megszerzésének, ha

a) az igénylő a több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén a hitelcél szerinti lakást jelentő ingatlanban való tulajdonszerzéssel az ingatlanrész kizárólagos használatára jogosulttá válik, vagy

b) az igénylő egy lakásban öröklés útján már tulajdoni hányaddal rendelkezik, és a kölcsön felhasználásával annak fennmaradó tulajdoni hányadát is megszerzi, amelynek eredményeként a lakás kizárólagos tulajdonosává válik.

(4) A (3) bekezdés b) pontja

a) vonatkozásában a 12. § nem alkalmazandó,

b) házastársak együttes igénylése esetén is alkalmazandó, abban az esetben is, ha a házastársak az adásvétel vagy építés eredményeként válnak együtt kizárólagos tulajdonosaivá a lakásnak.

(5) Több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén az igénylő a kölcsön igénylésekor a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat

a) a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás,

b) a tulajdonostársak Ptk. 5:78. § (1) bekezdése szerint meghozott – a határozat elfogadását támogató egyes tulajdonostársak neve mellett a tulajdoni hányaduk arányát és az aláírásukat is tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – határozata, továbbá ha e határozat meghozatalát követően történt az igénylő tulajdoni hányadának megszerzése, akkor a határozat mellett a tulajdonjog átruházásáról szóló, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre benyújtott okirat másolata is, vagy

c) bírósági ítélet

benyújtásával igazolja.

(6) A hitelintézet tulajdonilap-másolat lekérésével ellenőrzi

a) lakás építése esetén a telekre nézve a tulajdonjog fennállását,

b) lakás vásárlása esetén a tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot.

14. § [Maximális vételár és bekerülési költség]

(1) A kölcsön

a) lakás építése esetén a kölcsönkérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségek vagy

b) lakás vásárlása esetén a vételár

megfizetéséhez igényelhető.

(2) A kölcsön felhasználásával megvásárolni vagy építeni kívánt lakás vételára vagy bekerülési költsége, ha

a) az ingatlan-nyilvántartásban lakás fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott, akkor legfeljebb bruttó 100 millió forint,

b) egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont, akkor legfeljebb bruttó 150 millió forint

lehet.

(3) Lakás építése esetén a kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylők által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.

(4) Lakás vásárlásánál annak vételára legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha

a) a kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakás tulajdonjogát az igénylő helyi önkormányzati bérlakás bérlőjeként szerzi meg, és

b) az adásvételi szerződés szerinti vételárat a helyi önkormányzat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényben, illetve a saját rendeletében meghatározott engedménnyel állapította meg.

15. § [Maximális négyzetméterárak és azok indexálása]

(1) A lakás vételára vagy az építeni kívánt lakás bekerülési költsége alapján a hasznos alapterület egy négyzetméterére számított ár (a továbbiakban: négyzetméterár) – a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – nem haladhatja meg a bruttó 1,5 millió forintot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti négyzetméterár

a) első alkalommal 2028. január 1-jén és az azt követő minden év január 1-jén és

b) az a) pont szerinti időpontot követően benyújtott kérelmek esetén

a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző naptári évet megelőző naptári év új lakások teljes árváltozására vonatkozó lakáspiaci árindexének mértékével emelkedik.

(3) Az igénylő a lakás (1) vagy (2) bekezdés szerinti négyzetméterárát

a) lakás építése esetén a bekerülési költség igazolására alkalmas építési költségvetéssel,

b) lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés alapján készített számítással

igazolja.

16. § [Új lakás építésére vonatkozó különös szabályok]

(1) Új lakás építése esetén a kölcsön

a) véglegessé vált építési engedély,

b) egyszerű bejelentés keretében,

ba) a 2024. október 1-je előtt tett egyszerű bejelentés esetén az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer által előállított igazoló dokumentum,

bb) a 2024. szeptember 30-át követően tett egyszerű bejelentés esetén az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló értesítés

[az a) és b) pont szerinti dokumentumok a továbbiakban együtt: építési engedély] birtokában igényelhető.

(2) A kölcsön igénylésekor az igénylő a hitelintézet részére benyújtja az építési engedélyt.

17. § [Új lakás vásárlására vonatkozó különös szabályok]

(1) A kölcsön olyan új lakás vásárlásához vehető igénybe, amelyet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet vagy befektetési alap (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek.

(2) A kölcsön igénylésekor az igénylő a hitelintézet részére benyújtja az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz benyújtott adásvételi szerződést és a széljegyzett tulajdonjog- vagy vevőijog-bejegyzési kérelem vagy a bejegyzett társasházi építményi jog bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási kérelem és mellékletei másolatát, a másolatoknak a benyújtott eredeti változatokkal való azonosságáról szóló igénylői nyilatkozattal együtt.

18. § [Lakhatási igények kielégítésére való alkalmasság]

(1) A kölcsön abban az esetben igényelhető, ha a lakás – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.

(2) A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot a hitelintézet a kölcsönkérelem elbírálása során – vagy a (3) bekezdés és a 47. § (4) bekezdése esetén az ezen bekezdésekben megjelölt időpontban – helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja.

(3) Új építésű lakás vásárlása esetén a hitelintézet a lakás lakhatási igények kielégítésére alkalmas állapotát ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –

a) a 47. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kölcsön folyósítását megelőzően,

b) a 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben a kölcsön utolsó részletének folyósítását megelőzően,

c) a 47. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a használatbavételi engedély benyújtását követően

ellenőrzi.

(4) Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére építésügyi műszaki szakértői szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát.

(5) A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló építésügyi műszaki szakértői szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el a kölcsönkérelmet.

(6) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan-értékbecslési szakvélemény akkor fogadható el, ha a kölcsönkérelem benyújtását megelőző 90. napnál nem régebben készült, ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt eseteket, amelyeknél kizárólag a kölcsönkérelem benyújtását követően, a (3) bekezdés szerinti időpontban készült ingatlan-értékbecslési szakvélemény fogadható el.

III. Fejezet

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉSSEL VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEK ÉS BIZTOSÍTÉKOK

3. A kölcsönszerződéssel vállalt kötelezettségek

19. § [Lakóhely-létesítési kötelezettség]

(1) A támogatott személy a kölcsön felhasználásával érintett lakásban

a) a kölcsön folyósítását,

b) építés esetén – ideértve a 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetet is – az utolsó részfolyósítást vagy

c) a 47. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja esetén a használatbavételi engedély kiadását

követő 180 napon belül lakóhelyet, hontalan esetében szálláshelyet létesít (a továbbiakban: lakóhely-létesítési kötelezettség).

(2) A lakóhely-létesítési kötelezettség teljesítését a Kincstár ellenőrzi.

(3) Ha a Kincstár az ellenőrzése során megállapítja, hogy a támogatott személy a lakóhely-létesítési kötelezettségét nem teljesítette, tájékoztatja erről a kormányhivatalt.

(4) A kormányhivatal egy alkalommal, 60 napos határidővel felszólítja a támogatott személyt a lakóhely-létesítési kötelezettség teljesítésére, illetve a jogszerű állapot kialakítására.

(5) Ha a támogatott személy a (4) bekezdés szerinti felszólításban foglaltaknak határidőben eleget tesz, akkor vele szemben az 50. § (6) és (7) bekezdése szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható ebben az eljárásban.

(6) Az igénylő a kölcsön igénylésekor a lakóhely-létesítési kötelezettség teljesítését teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja.

20. § [Bentlakási kötelezettség]

(1) A támogatott személy

a) a kölcsön folyósításától,

b) építés esetén – ideértve a 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetet is – az utolsó részfolyósítástól vagy

c) a 47. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglaltak esetén a használatbavételi engedély kiadásától

– figyelemmel a 19. § (1) bekezdésében foglaltakra – a 28. § (1) bekezdése szerinti 5 éves időszakban a kölcsön felhasználásával vásárolt vagy épített lakásban életvitelszerűen bent lakik (a továbbiakban: bentlakási kötelezettség).

(2) A támogatott személy a kölcsönnel érintett lakástól eltérő lakásban – a bentlakási kötelezettség fennállása alatt – a (3) bekezdésen kívüli okból lakóhelyet, tartózkodási helyet vagy hontalan esetében szálláshelyet nem létesíthet.

(3) Nem minősül a bentlakási kötelezettség megsértésének, ha az alábbi okok miatt létesítenek a kölcsönnel érintett lakástól eltérő lakásban tartózkodási helyet:

a) a támogatott személy egészségi állapota miatt tartósan fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban vagy fekvőbeteg-szakellátásban, illetve a támogatott személy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

b) ha a támogatott személy a munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb 2 évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,

c) a támogatott személy közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a kölcsönnel érintett lakásban lakik,

d) a támogatott személy vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,

e) a támogatott személy a foglalkoztatására irányuló jogviszonya következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt,

f) a támogatott személy tanulói vagy hallgatói jogviszonya keretében folytatott tanulmányai miatt átmenetileg nem a kölcsönnel érintett lakásban lakik.

(4) Nem minősül a bentlakási kötelezettség megsértésének, ha

a) a támogatott személy az ott meghatározott időtartam vége előtt elhalálozik,

b) a támogatott személy házastársak és a házastársi életközösségük megszakadása miatt egyik házasfél bentlakási kötelezettségét nem teljesíti, azzal, hogy legkésőbb a házastársi életközösség megszakadását, illetve a kölcsön felhasználásával érintett lakástól eltérő lakásban történő lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely létesítését követő 180 napon belül a házasság felbontására irányuló keresetlevélnek bírósághoz történő benyújtását igazolják a hitelintézet részére.

(5) A támogatott személy a bentlakási kötelezettség időtartama alatt

a) a lakás használatát harmadik személynek nem engedheti át, és

b) a lakáson használati, illetve haszonélvezeti jogot nem alapíthat.

(6) Nem minősül a lakás használatának átengedésére vonatkozó tilalom megsértésének az, ha

a) a (3) bekezdés e) pontja szerinti esetben a lakás használatát ingyenesen a támogatott személy közeli hozzátartozója részére engedik át, vagy

b) a lakásban ingyenesen a támogatott személy hozzátartozója is lakóhelyet, tartózkodási helyet vagy szálláshelyet létesít.

(7) Az igénylő a kölcsön igénylésekor a bentlakási kötelezettség és az (5) bekezdésben foglaltak teljesítését teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja.

21. § [Készpénzben vagy fizetési számlára történő teljesítés]

(1) Lakás vásárlása esetén az igénylő – a (2) és a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – a vételárat, lakáscsere esetén a vételár-különbözetet választása szerint készpénzben is teljesítheti.

(2) A kölcsönt képező vételárrészletet a támogatott személy helyett a hitelintézet az eladó által megjelölt – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott és az alkalmazási körébe tartozó – fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti.

(3) A 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti lakás vásárlása esetén a vételárat – valamint annak a kölcsönt képező részét is a támogatott személy helyett a hitelintézet – az eladó által megjelölt, a kölcsönnel érintett lakást magában foglaló épület építéséhez felvett, 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti bankkölcsönhöz (a továbbiakban: projekthitel) kapcsolódó, pénzügyi intézmény által vezetett, óvadéki célú, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott és az alkalmazási körébe tartozó számlára teljesíti.

22. § [Számlabemutatási kötelezettség új lakás vásárlásánál]

(1) Új lakás vásárlása esetén az igénylő, illetve a támogatott személy az adásvételi szerződésben szereplő, telekárat is tartalmazó vételárról az igénylő nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számlabemutatási kötelezettséget – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a támogatott személy legkésőbb a kölcsön folyósításáig teljesíti.

(3) A 47. § (2) bekezdés b) pontja szerinti részfolyósítás esetén az adott részletre vonatkozó számlabemutatási kötelezettség az előlegszámla bemutatásával teljesíthető az adott részlet folyósítását követően, de legkésőbb a következő részlet folyósítását megelőzően.

23. § [Számlabemutatási kötelezettség új lakás építésénél]

(1) Új lakás építése esetén a támogatott személy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70 százalékáról

a) a saját nevére kiállított számlákat és

b) kiállított, a) pont szerinti számlákról készített számlaösszesítőt.

(2) Használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése előtt történő átruházása esetén az igénylő a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja a szerződéssel, bírósági, illetve hatósági határozattal, árverési jegyzőkönyvvel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett ellenérték 70 százaléka erejéig az előző építtető nevére vagy – amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat.

(3) Polgári jogi társaság (a továbbiakban: építőközösség) esetén az építőközösségi szerződés alapján megállapítható bekerülési költségnek az építőközösségi szerződés szerint az igénylő tulajdonába kerülő lakásra számított és a közös tulajdonba kerülő épületrészekből őt megillető tulajdoni hányad arányában meghatározott hányada az építőközösség részére kiállított számlák alapján vehető figyelembe.

(4) Az igénylő építőközösségi tagságát építőközösségi szerződéssel igazolja.

(5) Ha a lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig az (1) bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a szakaszos folyósítás időarányos elvárt szintje szerinti számlabenyújtási kötelezettség 20 százalékát.

(6) Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező lakás esetén a számlabenyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

(7) Ha az igénylő az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építési munkálatok elvégzéséhez szükséges természetbeni juttatásban részesült, a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető a természetbeni juttatást nyújtó által igazolt értékéig.

24. § [Számlák követelményei]

(1) A hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, amelynek

a) kibocsátója a számlabenyújtás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, és

b) kiállítására – új lakás építése esetén – az építési engedélyt legfeljebb 6 hónappal megelőzően került sor.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adat hiányában az igénylő, illetve a támogatott személy számlakibocsátó számlakiállítás időpontjára vonatkozó, működő adóalanyiságát az állami adóhatóság által kiállított igazolással igazolja.

(3) Ha a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.

(4) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni.

(5) A kölcsön igénylésekor az igénylő az e §-ban, valamint a 22. és 23. §-ban foglaltakat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja.

25. § [Használatbavételi engedély bemutatási kötelezettség]

(1) A támogatott személy az új lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt bemutatja a hitelintézet részére

a) új lakás építése és a 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti új lakás vásárlása esetén az utolsó kölcsönrész folyósításáig,

b) a 47. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti új lakás vásárlása esetén a 34. § (2) bekezdése szerinti kamattámogatási időszak megkezdése érdekében.

(2) A kölcsön igénylésekor az igénylő az (1) bekezdésben foglaltakat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja.

26. § [Lakáscéltól eltérő hasznosítás szabályai]

(1) A támogatott személy a kölcsön felhasználásával vásárolt vagy épített lakást a 28. § (1) bekezdése szerinti 5 éves időszakban – a (3)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – lakáscéltól eltérően nem hasznosíthatja.

(2) A kölcsön igénylésekor az igénylő az (1) bekezdésben foglaltakat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja.

(3) A kölcsön iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt módon nyilatkozik arról, ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kölcsönnel érintett lakást

a) saját kizárólagos vagy legalább többségi tulajdonában álló, legfeljebb két gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, vagy

b) saját egyéni vállalkozói tevékenysége

székhelyeként a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába be kívánja jegyeztetni.

(4) A kölcsön iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, ha az állam javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a kölcsön felhasználásával épített vagy vásárolt lakáshoz tartozó földrészletet, illetve az azon álló melléképítményt, illetve melléképületet saját gazdasági tevékenysége céljára kívánja hasznosítani, ide nem értve annak bérbe- vagy haszonbérbe adását.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele esetén

a) lakás vásárlásánál az adásvételi szerződésben – és új lakás esetén a számlában – a vételárat meg kell osztani a lakóépületre, a földrészletre, a melléképítményre és melléképületre jutó vételárhányadokra;

b) lakás építésénél az építési költségvetést meg kell osztani a lakóépületre és a melléképítményre, illetve melléképületre jutó bekerülési költségekre, és

c) a kölcsön összege nem haladhatja meg lakás

ca) építésénél a lakóépületre jutó bekerülési költségből a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában hátralévő munkálatok költségeit,

cb) vásárlásánál a lakóépületre jutó vételárhányadot.

27. § [Adatszolgáltatáshoz való hozzájárulás és változásbejelentés]

(1) Az igénylő a kölcsön igénylésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan hozzájárul ahhoz, hogy

a) a hitelintézet – a kölcsön szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából – a kölcsönre vonatkozó információkat, valamint az alábbi adatait kezelje és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár, valamint az állami adóhatóság részére:

aa) természetes személyazonosító adatok,

ab) állampolgárságra, illetve magyarországi jogállásra vonatkozó adatok,

ac) lakóhely,

ad) személyi azonosító és

ae) adóazonosító jel,

továbbá

b) az állami adóhatóság, a kormányhivatal és a hitelintézet a dokumentumok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a kölcsön igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen – a lakásban is – ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse.

(2) A kölcsön igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy az (1) bekezdés szerinti adataiban történő változást a hitelintézet számára haladéktalanul bejelenti.

4. A kölcsönszerződés biztosítékai

28. § [Biztosítékok az állam javára]

(1) Az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli a kölcsön igénybevételével

a) vásárolt lakást – illetve a 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben először a társasházi építményi jogot – a kölcsön igénybevételéről szóló szerződés megkötését,

b) épített lakást az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének idejére és a használatbavételi engedély kiadását

követően 5 évre, – a kölcsönszerződés megkötése időpontjában fennálló kölcsönösszeg 20 százalékának erejéig – a kölcsön és a kamattámogatás jogszerűtlen igénybevételéből eredő követelések biztosítására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzálogjog ranghelyét kizárólag a kölcsönnel érintett lakás vásárlása vagy építése érdekében felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt, valamint az építkezés helyéül szolgáló építési telek megvásárlására felvett hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt – valamint a 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben az építtető gazdálkodó szervezet által igénybe vett projekthitelt –, továbbá vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást biztosító jelzálogjog ranghelye előzheti meg.

(3) Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésekor a hitelintézet jár el.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti megelőző jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja is az állam, akkor az államot az (1) bekezdés szerint a kamattámogatás biztosítására megillető újabb jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom az állam képviselőjének hozzájárulása nélkül jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(5) Az (1) bekezdés szerinti időszak lejártát követően, illetve, ha a támogatott személy az e rendeletben és a szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, a kormányhivatal a támogatott személy kérelmére intézkedik az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt.

(6) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti elidegenítési és terhelési tilalom megszegésének, ha

a) a lakásban öröklés révén harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot szerez, vagy

b) a lakásra közérdekű használati jogot alapítanak.

29. § [Biztosítékok a hitelintézet javára]

A hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli a kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást – ha a kölcsön fedezete másik ingatlan, akkor a fedezeteként szolgáló ingatlant, illetve a 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben először a társasházi építményi jogot – a kölcsön összegének erejéig, a kölcsön futamidejének időtartamára, a kölcsönszerződés alapján.

30. § [Lakás- és hitelfedezeti biztosítás]

(1) A támogatott személynek a 28. § (1) bekezdése szerinti időszakban a lakásra lakásbiztosítással kell rendelkeznie.

(2) A lakásbiztosítás elvárt jellemzőit a kölcsönszerződés tartalmazza.

(3) A kölcsön igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan

a) vállalja az (1) és a (2) bekezdés szerinti lakásbiztosítás megkötését, és

b) nyilatkozik arról, hogy a hitelintézet a kölcsön vonatkozásában köthető hitelfedezeti biztosítás előnyeiről részletesen tájékoztatta.

IV. Fejezet

A KÖLCSÖN ÉS A KAMATTÁMOGATÁS PÉNZÜGYI SZABÁLYAI

5. A kölcsön és kamatai

31. § [A kölcsön összege]

(1) A kölcsön összege nem haladhatja meg az 50 millió forintot.

(2) A kölcsön teljes futamideje legfeljebb 25 év.

(3) Az ügyleti kamat és az egyéb költség megfizetése, valamint a tőke törlesztése csak forintban történhet.

32. § [A támogatott személy által fizetendő kamat mértéke]

A támogatott személy által fizetendő kamat éves mértéke nem haladhatja meg

a) új lakás esetében a 3 százalékot,

b) használt lakás esetében az 5 százalékot.

33. § [Az ügyleti kamat]

(1) Az ügyleti kamat éves mértéke nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző 3 naptári hónapban tartott, 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 0,5 százalékponttal növelt mértékét.

(2) A kölcsön (1) bekezdés szerinti ügyleti kamata a kamattámogatás időszaka alatt ötévente változtatható meg. Az ügyleti kamat változásáról a hitelintézet a támogatott személyt 15 napon belül tájékoztatja.

(3) A hitelintézet az ügyleti kamat egyoldalú módosítására nem jogosult, de a hitelintézet által – az ügyleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján – érvényesített ügyleti kamat módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek.

(4) A kamattámogatás megszűnését követően a hitelintézet

a) a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 17/C. §-ának megfelelően állapítja meg a kölcsönszerződés szerinti ügyleti kamatot, és azt az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése és 17/D. §-a szerint változtatja, vagy

b) a kamattámogatási időszakban érvényes kamatváltoztatás vagy kamatfelár-változtatás módszertant alkalmazza tovább

ba) ugyanazzal a kamatperiódussal és kamatfelár-periódussal, vagy

bb) azzal, hogy ha a kamattámogatási időszakhoz képest eltérő kamatperiódusra vagy kamatfelár-periódusra tér át, az ügyleti kamat megállapításához a kamatperiódus hosszához igazodó referenciahozamot vesz figyelembe.

6. A kamattámogatásra vonatkozó szabályok

34. § [A kamattámogatásra vonatkozó szabályok]

(1) A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam – a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a kölcsön futamidejére, de legfeljebb 25 évre kamattámogatást nyújt.

(2) A 47. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kamattámogatási időszak a vásárolt új lakás használatbavételi engedélyének hitelintézet részére való bemutatását követő napon kezdődik, ha – a 18. §-ban foglaltak alkalmazásával – a lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.

(3) A kamattámogatás mértéke legfeljebb a 33. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb ügyleti kamatnak a támogatott személy által fizetett 32. § szerinti kamattal csökkentett mértéke, de nem haladhatja meg a hitelintézet által ténylegesen megállapított ügyleti kamat mértékét.

(4) A kamattámogatás összege havonta változik. A havi kamattámogatás az adott havi törlesztőrészletben megfizetendő tőketörlesztéssel csökkentett, már folyósított, még esedékessé nem vált tőketartozásra számított (3) bekezdés szerinti kamattámogatás 1/12 része.

(5) A kamattámogatás számításánál az osztószám 360 nap.

(6) A kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kamattámogatás időtartama alatt akkor is változatlan feltételekkel fennmarad, ha a kölcsön jelzálog fedezeteként a 28. § (1) bekezdése szerinti 5 éves időszak leteltét követően a korábbinál értékesebb ingatlan kerül bevonásra.

(7) A kamattámogatás nem nyújtható

a) a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre,

b) a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönre, és

c) a kölcsön lejárt tőketartozása esetén a kölcsönre.

(8) A hitelintézet az igénybe vett kamattámogatás éves összegéről évente egyszer, az éves elszámolás keretében tájékoztatja a támogatott személyt.

7. A kölcsönhöz szükséges önerő

35. § [Az önerő]

Az igénylő a kölcsönt legalább 10 százalékos önerővel veheti igénybe, kivéve megfelelő pótfedezet bevonása esetén, a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelően.

V. Fejezet

A KÖLCSÖN IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÉS FOLYÓSÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

8. A kölcsönt nyújtó hitelintézetre vonatkozó szabályok

36. § [A kölcsön igénylése]

(1) A kölcsönt olyan hitelintézet nyújthatja, amely teljesíti az e rendeletben foglalt kötelezettségeit.

(2) A kölcsönre való jogosultság megállapítását és folyósítását, valamint a támogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását az (1) bekezdés szerinti hitelintézet végzi.

(3) A hitelintézet a jogosultsági feltételek fennállásának vizsgálata érdekében az e rendelet szerinti kölcsön és kamattámogatás korábbi igénybevételét a Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai informatikai rendszerben lévő adatok alapján vizsgálja.

(4) A befogadott kölcsönkérelmek tekintetében a jogosultsági feltételek meglétét a folyósító hitelintézet az összes feltétel vonatkozásában, teljeskörűen – a nyilatkozatok tekintetében a fennálló köztartozás vizsgálata kivételével, azok valóságtartalmát nem vizsgálva – köteles ellenőrizni.

(5) Az igénylők által benyújtott nyilatkozatok, okiratok valódiságát – ha a hitelintézettől elvárható gondosság tanúsítása mellett annak hamis vagy hamisított volta nem ismerhető fel – vélelmezni kell.

37. § [A hitelintézet felelőssége]

(1) A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett.

(2) A hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki a kölcsönre való jogosultságot bírál el, valamint a kölcsön nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez.

(3) Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

(4) A hitelintézet a neki felróható okból eredő kár esetén a támogatott személyekkel szemben köteles helytállni, e kötelezettségét az államra nem háríthatja át.

38. § [A hitelintézetek együttműködése]

(1) Ha ugyanazon lakáscél megvalósításához a támogatott személy e rendelet szerinti és egyéb kölcsönt különböző hitelintézetektől vesz igénybe, a hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint – szükség esetén – a másik hitelintézethez már benyújtott számlát elfogadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség kiterjed a lakás-előtakarékossági megtakarítás felhasználásával összefüggésben a lakás-takarékpénztárral való együttműködésre is.

39. § [A kölcsönnel kapcsolatos reklámtevékenység]

A hitelintézet köteles a kölcsönre vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben az alábbi szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő lakáshitel részét képező támogatásokat Magyarország Kormánya nyújtja.”.

40. § [A kölcsön igénylésével kapcsolatban felszámítható díjak, költségek]

(1) A hitelintézet az igénylőtől – együttes igénylés esetén a két igénylőtől összesen – a kölcsön igénylésével és folyósításával összefüggésben kizárólag legfeljebb 30 ezer forint díjat kérhet bármilyen jogcímen, ide nem értve az értékbecslés és a helyszíni szemle díját.

(2) Ha az igénylő – ugyanazon lakáscél elérése érdekében – a hitelintézettől kamattámogatással nem érintett lakáscélú kölcsönt is igényel, akkor a hitelintézet legfeljebb az általa 2026. szeptember 30-án nyújtott lakáscélú kölcsönöknél alkalmazott díjjal megegyező mértékig számíthat fel díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást a kamattámogatással nem érintett kölcsön tekintetében is.

(3) A kölcsön előtörlesztése esetén az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát.

9. A kölcsönkérelemre vonatkozó szabályok

41. § [A kölcsönkérelem benyújtása]

(1) A kölcsön kizárólag

a) lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül, vagy

b) lakás építése esetén a használatbavételi engedély kiállítását megelőzően

a kölcsönkérelem benyújtásával igényelhető a hitelintézetnél.

(2) A kölcsönkérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylők a kölcsönkérelmet és a kapcsolódó dokumentumokat benyújtják a hitelintézet részére.

(3) A hitelintézet a kölcsönkérelem benyújtásáról és az ahhoz csatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőknek, amelyben tájékoztatja őket az elbírálás 42. § (1) és (2) bekezdése szerinti időtartamáról és a 42. § (3) bekezdésében foglaltakról.

(4) A kölcsönkérelem benyújtásának minősül az is, ha a kölcsönkérelmet és az ahhoz csatolt dokumentumokat a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.

42. § [A kölcsönkérelem bírálati határideje]

(1) A hitelintézet a kölcsönkérelmet

a) lakás vásárlása esetén a kölcsönkérelem benyújtása napját követő 30 napon belül,

b) lakás építése esetén a kölcsönkérelem benyújtása napját követő 60 napon belül

bírálja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírálati határidőbe nem számít bele az igénylő részére szükség esetén biztosított, legalább 14 napos hiánypótlási idő.

(3) A hitelintézet egyéb tájékoztatást vagy adatot nem tartalmazó külön dokumentumban, írásban tájékoztatja az igénylőket arról, hogy a kölcsön megállapításának – az e rendeletben, valamint az Fhtv. 14/A. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeken kívül – nem feltétele a hitelintézet által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele.

43. § [A kölcsönre való jogosultság igazolása]

A kölcsönre való jogosultság feltételeinek meglétét az igénylő a következők szerint igazolja:

a) a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal, érvényes úti okmánnyal vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel,

b) a bejelentett lakóhelyet a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, egyéb elektronikus igazolással vagy azzal egyenértékű, külföldi hatóság által kiállított okirattal, a személyi azonosítót a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy egyéb elektronikus igazolással,

c) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával,

d) a huzamos tartózkodási jogosultságot bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával, EU tartózkodási kártyával, a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással,

e) adóazonosító jelét adóigazolvánnyal, ideiglenes adóigazolvánnyal vagy az adóazonosító jel igazolására szolgáló hatósági bizonyítvánnyal vagy egyéb elektronikus igazolással,

f) az adaptációs költséget

fa) a Lechner Tudásközponttal kötött felhasználói szerződéssel,

fb) a tervezési díjról szóló számlával és

fc) az elektronikus építési naplóval,

g) egylakásos lakóépület esetén az önálló tető- és épületszerkezettel rendelkezés tényét – amennyiben a 18. § (2) bekezdése szerinti helyszíni szemle során nem állapítható meg – az épület építészeti-műszaki dokumentációjával vagy építésügyi műszaki szakértő által készített szakvéleménnyel.

10. Döntés a kölcsönkérelemről

44. § [A kölcsönkérelem pozitív elbírálása]

(1) A kölcsönkérelem elbírálása során a hitelintézet ellenőrzi a kölcsön igénybevételi feltételeinek meglétét.

(2) A kölcsönre való jogosultságot és annak mértékét – a köztartozás-mentesség vizsgálatánál foglalt eltéréssel – a kérelem benyújtásakor fennálló feltételek alapján kell megállapítani.

(3) Ha a hitelintézet a benyújtott kölcsönkérelem és mellékletei alapján azt állapítja meg, hogy az igénylő a kamattámogatás feltételeinek megfelel,

a) megállapítja az igénybe vehető kölcsön összegét, és

b) lehetővé teszi az igénylővel a kamattámogatás igénybevételéről szóló támogatási szerződés megkötését – akár a kölcsönszerződéssel egy okiratban – a kamattámogatás feltételeinek való megfelelés megállapítását követő legkésőbb 10. naptól.

45. § [A kölcsönkérelem elutasítása]

(1) A hitelintézet a kérelmet elutasítja, ha az igénylő

a) a kölcsön jogosultsági feltételeit nem teljesíti, illetve

b) nyilatkozatában foglaltak nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak.

(2) A hitelintézet a kölcsönkérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja

a) a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő, e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, és

b) arról, hogy ha az igénylő a kölcsönkérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül a kölcsönre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól.

46. § [A kölcsönre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti eljárás]

(1) A 45. § szerinti elutasító döntéssel szembeni igénylői kérelem esetén a hitelintézet a kormányhivatal megkeresésére 8 napon belül köteles megküldeni a kölcsönkérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.

(2) A kölcsönre való jogosultság feltételeinek meglétét az igénylők az elutasítás indokaként megjelölt feltétel igazolásával mutatják be a kormányhivatal számára.

(3) Ha a kormányhivatal a véglegessé vált határozatával megállapítja, hogy az igénylők a kölcsönkérelem hitelintézethez történő benyújtásakor – a hiánypótlással érintett feltétel esetén a hiánypótlás teljesítésekor – az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfeleltek, a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerződés igénylőkkel történő megkötését és a kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult.

(4) A kormányhivatal végleges határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.

11. A kölcsön folyósítása

47. § [A kölcsön folyósításának feltételei]

(1) A kölcsön folyósítása lakás vásárlása esetén – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben történik.

(2) Új építésű lakás vásárlása esetén a kölcsönszerződés megköthető, és a kölcsön folyósítására

a) a használatbavételi engedély hitelintézet részére történő bemutatását követően, egy összegben vagy

b) a használatbavételi engedély bemutatását megelőzően

ba) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasházi építményi jog jogosultjának minősülő támogatott személy esetén, ha a lakást építő vagy építtető gazdálkodó szervezet az építéshez projekthitelt vesz igénybe, akkor – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – részletekben, vagy

bb) a ba) alpontban foglaltaktól eltérő esetben akár egy összegben, akár részletekben

kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja esetén a kölcsön utolsó részletének folyósítására a használatbavételi engedély bemutatását követően akkor kerülhet sor, ha a lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelmény vizsgálata kapcsán a 18. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A kölcsön folyósítása

a) lakás építése esetében a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik, azzal, hogy a kölcsön utolsó részletének folyósítása,

b) építőközösség lakásépítése esetén, valamint ha az építtető igénylő vagy támogatott személy a kölcsönnel kapcsolatos ügyintézéssel harmadik személyt hatalmaz meg,

a használatbavételi engedély hitelintézet részére történő bemutatását követően történik, azzal a feltétellel, hogy a lakást a hitelintézet a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak találta.

(5) A (4) bekezdés a) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az igénylő hitelintézethez intézett kérelme és megfelelő pótfedezet bevonása esetén – a készültségi fok eléréséhez a kölcsön összege előzetesen is folyósítható, azzal, hogy a kölcsön első részleteként folyósított összeg nem haladhatja meg a kölcsön összegének 30 százalékát.

(6) Az e rendelet szerinti kölcsön folyósítása akkor kezdhető meg, ha a támogatott személy a kamattámogatással nem érintett hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakás vásárlására vagy építésére már felhasználta.

(7) A hitelintézet lakás építése esetén a kölcsön készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően ellenőrzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését

a) a helyszínen és

b) számlabemutatással a támogatott személy számlákról benyújtott számlaösszesítése alapján, a (8) bekezdés szerinti módon.

(8) A hitelintézet a lakás építésére kötött szerződések összessége tekintetében a 23. § (1) és (2) bekezdése szerinti számlák 15 százalékát ellenőrzi, amely ellenőrzés időben és földrajzilag is arányosan megosztott.

48. § [Folyósítás sorrendje több kölcsön esetén]

(1) Ha a támogatott személy a lakás vásárlását vagy építését a saját erőn és a kölcsönön felül kamattámogatással nem érintett hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg, akkor az e rendelet szerinti kölcsön kizárólag a kamattámogatással nem érintett kölcsönnel egyidejűleg vagy azt követően folyósítható.

(2) Ha a kamattámogatott és a kamattámogatással nem érintett kölcsönt nem ugyanazon hitelintézet folyósítja, akkor az e rendelet szerinti kölcsön folyósítása a kamattámogatással nem érintett kölcsönt folyósító hitelintézet folyósítás megtörténtéről szóló igazolásának kiállítását követően történhet.

VI. Fejezet

A KAMATTÁMOGATÁS VISSZAFIZETÉSE ÉS A MÉLTÁNYOSSÁG SZABÁLYAI

12. A kamattámogatás visszafizetésének esetei

49. § [A kölcsön igénybevétele jogszerűségének vizsgálata]

(1) Az állami adóhatóság a kölcsön igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát, a vállalt kötelezettség teljesülését a támogatott személynél a kölcsönszerződés megkötésétől a futamidő végéig hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

(2) A kormányhivatal a támogatott személynél a kölcsön igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

(3) Az állami adóhatóság az (1) bekezdésben foglalt, a kormányhivatal a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzés eredményéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.

50. § [Jogosulatlan igénybevétel]

(1) Ha az igénylők a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tettek, és ez alapján jutottak hozzá a kölcsönhöz vagy a hitelintézet tudomására jut, hogy a kölcsönt, illetve kamattámogatást a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe, akkor

a) a támogatott személy az igénybe vett kamattámogatás összegét az igénybevétel napjától a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő kamattal növelten köteles visszafizetni, és

b) a kamattámogatás a jövőre nézve megszűnik, és a kölcsön futamidő hátralévő részében fizetendő kamatának meghatározása során a hitelintézet a 33. § (4) bekezdése szerint jár el

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: kamattámogatás megszűnésének jogkövetkezményei].

(2) Lakás építése esetén megszűnik a kamattámogatás, ha

a) a támogatott személy az építési szándékától eláll,

b) a támogatott személy a kölcsön igénybevételének alapját képező építési munkák

ba) megkezdését a kölcsönszerződés megkötését követő 1 éven belül a hitelintézet részére nem jelenti be, vagy

bb) elvégzését a kölcsönszerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb az építés megkezdésétől számított 6 éven belül használatbavételi engedéllyel nem igazolja,

vagy

c) a használatbavételi engedély kiállítása előtt a kölcsönszerződésben foglalt építési kötelezettség teljesítése más, a támogatott személynek felróható okból hiúsul meg.

(3) Lakás vásárlása esetén megszűnik a kamattámogatás a 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben, ha a támogatott személy az építési munkák elvégzését a kölcsönszerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb a kölcsön első részletének folyósításától számított 3 éven belül – vagy ha a támogatott személyek e határidő meghosszabbítása iránt a kormányhivatal részére indokolással alátámasztott kérelmet nyújtanak be a határidő lejártát megelőzően, akkor a kormányhivatal által megállapított további legfeljebb 1 éven belül – használatbavételi engedéllyel a hitelintézet részére nem igazolja.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben a már igénybe vett kamattámogatás tekintetében az igénybevétele napjától számítva a kamattámogatás megszűnésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni, azzal, hogy a (3) bekezdés szerinti esetben – az (1) bekezdés a) pontjától eltérően – a már igénybe vett kamattámogatást az igénybevétele napjától számított, a jegybanki alapkamat mértékével megegyező kamattal növelten kell visszafizetni.

(5) A visszafizetési kötelezettségről a támogatott személyt a hitelintézet írásban tájékoztatja. Ha a visszafizetésre vonatkozó írásos felhívás eredménytelen, akkor a hitelintézet egy alkalommal köteles megismételni. Ha a támogatott személy a visszafizetési kötelezettségének ezt követően sem tesz eleget, akkor a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt, és megküldi az ügy iratait.

(6) Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a kölcsönt, illetve a kamattámogatást, hatósági eljárásban hozott határozatban megállapítja a kamattámogatás megszűnésének jogkövetkezményeit.

(7) Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a kölcsön, illetve a kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személyek nem a tőlük elvárható gondossággal jártak el, és ezáltal érdekkörükben felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – a kamattámogatás megszűnésének jogkövetkezményeit alkalmazva jár el.

(8) Az e rendeletben foglalt visszafizetési, illetve kamatfizetési kötelezettséget az 10032000-01034080 számú, „Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” elnevezésű kincstári számlára kell teljesíteni.

(9) Az e rendeletben meghatározott kamatszámítás során a kamat nem tőkésíthető.

51. § [A kölcsönszerződéssel vállalt kötelezettségek megsértése]

(1) Ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kölcsön igénybevételével érintett

a) lakást lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé – vagy elidegenítik,

b) lakás használatát – a 20. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével – harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak,

c) lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják – ide nem értve, ha az igénylő a 26. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz –, vagy

d) lakás – a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglaltak kivételével – nem a támogatott személy bentlakását is magában foglaló lakóhelyéül vagy hontalan esetén szálláshelyéül szolgál, vagy a támogatott személy attól eltérő lakásban létesít – a 20. § (3) bekezdésén kívüli okból – tartózkodási helyet,

a kamattámogatás megszűnésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni, azzal, hogy a kamattámogatás az a)–c) pont szerinti esetek bekövetkezésének napjától, a d) pont szerinti esetben a 180 napos határidő lejártát követő naptól számítva szűnik meg.

(2) A támogatott személy

a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,

b) az életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy hontalan esetén szálláshelyét érintő változást, illetve tartózkodási helye létesítését annak bekövetkezése időpontjától, vagy

c) a bontást, a lakáscéltól eltérő hasznosítást, a lakás használatának a 28. § (1) bekezdése szerinti időszak alatti átengedését annak megkezdésétől

számított 30 napon belül köteles a kormányhivatalnak bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, akkor a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, akkor a bejelentési határidő az ennek megtörténtét követő 30 nap.

(3) Ha a támogatott személy a (2) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének késve vagy egyáltalán nem tesz eleget, akkor őt a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, az életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhely vagy hontalan esetén szálláshely megváltoztatásának vagy máshol tartózkodási hely létesítésének, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő kamattal növelten terheli, és a kamattámogatás a jövőre nézve megszűnik.

(4) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.

(5) Ha a támogatott személy lakásának egy részét az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt elidegeníti, akkor a kamattámogatás összegének az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét vissza kell fizetnie, és a kamattámogatás a jövőre nézve az elidegenített tulajdoni hányaddal arányos részben szűnik meg.

(6) Az (5) bekezdés szerinti visszafizetés megtörténte esetén a kormányhivatal intézkedik az igénybe vett kamattámogatás összege visszafizetését biztosító jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eső kamattámogatás összegének megfelelő, az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a kölcsönnel érintett ingatlanra történő bejegyeztetése iránt.

13. Méltányosság

52. § [Méltányossági eljárás]

(1) A támogatott személy – a visszafizetés elrendeléséről szóló döntés kézhezvételét követő 30 napon belül benyújtott – kérelmére az e rendelet szerinti bármely visszafizetési kötelezettségre – ideértve az esedékes kamatokat is – a kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva, méltányossági eljárás keretében részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy az azonnali és egyösszegű megfizetés családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.

(2) A részletfizetési kedvezmény megszűnik, és a tartozás egy összegben esedékessé válik, ha a támogatott személy a kedvezményes fizetési feltételeknek nem, vagy csak részben tett eleget.

(3) Az (1) bekezdés esetén különösen méltányolható helyzetnek minősül, ha a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését neki nem felróható ok miatt ellehetetlenítené.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a támogatott személy kérelmére a fizetési kötelezettség teljesítésére a kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva legfeljebb 5 évre fizetési halasztást engedélyezhet.

(5) A kormányhivatal tájékoztatást küld a hitelintézet részére a hozzá benyújtott kérelem tárgyában hozott döntéséről.

VII. Fejezet

ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁS

14. Elszámolás

53. § [Elszámolás és költségtérítés]

(1) A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított kölcsön összege után

a) lakás építése esetén 80 ezer forint,

b) lakás vásárlása esetén 40 ezer forint

egyszeri költségtérítés illeti meg, amelyet a kölcsön vagy annak első részlete folyósítását követően számol el a központi költségvetéssel.

(2) A hitelintézet az elszámolást a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a továbbiakban: eAdat) található útmutató szerint, a Kincstár által meghatározott formában és tartalommal, a tárgyhónapra vonatkozóan, egy alkalommal készíti el, és elektronikusan hiteles formában az eAdaton – legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló elektronikus bélyegzővel ellátva – a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megküldi a Kincstár részére.

(3) A hitelintézet elszámolását a Kincstár ellenőrzi. A Kincstár a havonta beküldött elszámolás ellenőrzésének eredményéről – így különösen az elszámolás tételeinek befogadásáról, illetve azzal egyidejűleg a fellelt hibákról – a hitelintézetet az eAdaton értesíti. A hibás tételek javítás utáni ismételt beküldésére a következő havi elszámolás keretében kerülhet sor.

(4) A Kincstár a hitelintézet által jogszerűen igényelt és utalványozásra befogadott támogatások kifizetését – az (5) bekezdésben és az 56. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve – az elszámolás beérkezésének napját követő 8 munkanapon belül indítja az 10032000-01457106 számú, a „Magánlakás-építéshez nyújtott támogatások” elnevezésű kiadási számla terhére, a hitelintézet által az eAdaton történő regisztráció során megjelölt számlája javára. Az elszámolás akkor tekinthető beérkezettnek, amikor az elszámolás az eAdaton beérkezik a Kincstárhoz.

(5) Az elszámolás késedelmes, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 22. napjáig történő megküldése esetén az utalási határidő az elkésett elszámolás eAdaton történő beérkezésének napjától számított 8 munkanap. A tárgyhónapot követő hónap 22. napját követően megküldött elszámolás esetén az utalás a következő havi elszámolás szerinti utalással egyidejűleg történik.

(6) A hitelintézet az elszámolás keretében a támogatások hitelintézet részére történő megfizetését vagy a hitelintézet által történő visszafizetését jogcímenként, a (2) bekezdés szerinti módon elszámolja, és a visszafizetéssel csökkentett összeg átutalását igényli.

(7) Ha a Kincstár a hitelintézet ellenőrzése során a hitelintézet terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg, a hitelintézet azt a Kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követően az államháztartásról szóló törvény és végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti kamattal növelt összegben köteles a Kincstár által vezetett, 10032000-01034004 számú, „Különleges bevételek” elnevezésű számlára megfizetni.

(8) A Kincstár a (3) bekezdés és az 54. § (1) bekezdése szerinti esetben a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és a szükséges információk, dokumentumok bekérésére vagy azokba a helyszínen történő betekintésre jogosult.

(9) Ha a Kincstár a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.

(10) A hitelintézet a támogatásokat az eAdaton elérhető tájékoztató szerinti formában tartja nyilván.

15. Adatszolgáltatások

54. § [Kincstári adatszolgáltatás]

(1) A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal az e rendelet szerinti kölcsönszerződés megkötése, módosítása vagy megszűnése tekintetében az igénylő alábbi adatait:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) adóazonosító jel, valamint

c) állampolgárságra és magyarországi jogállásra vonatkozó adatok.

(2) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az eAdaton található útmutató szerinti adattartalommal és formában teljesíti havonta egy alkalommal, az alábbiak szerint:

a) a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a tárgyhónapban megkötött kölcsönszerződések, valamint az e bekezdés szerint korábbiakban bejelentett szerződésmódosítások adatait, és

b) első alkalommal a kölcsönszerződések a) pont szerinti kincstári befogadását követő hónap 10. napjáig, azt követően havonta, a hónap 10. napjáig a kölcsönszerződésekből eredő tartozás tárgyhónap végén fennálló összegét és a kölcsön aktuális ügyleti kamatának mértékét.

(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatása keretében a lakáscélú nyilvántartások vezetéséhez – a támogatott személyek hozzájárulása alapján – elektronikus úton tájékoztatja a Kincstárt a megkötött, a megkötött és meghiúsult, a felmondott és lezárt, a teljesített és intézkedésre átadott, valamint a megszüntetett kölcsönszerződésekről és a visszafizetett kamattámogatásokról.

(4) A Kincstár indokolt esetben a hitelintézettel egyeztetett időpontban a szerződéses adatokra vonatkozóan egyedi adatszolgáltatást fogad.

55. § [Minisztériumi adatszolgáltatás]

(1) A hitelintézet a miniszter által vezetett minisztérium honlapján található adatszolgáltatási nyomtatvány szerint havonta és negyedévente, a hónapot és a negyedévet követő hónap 15. napjáig személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a (2) bekezdés szerint a miniszter részére.

(2) Az e § szerinti adatszolgáltatás kiterjed az e rendelet szerinti kölcsön, valamint kamattámogatások igénybevételére irányuló kérelmek és szerződések számára, összegére, fennálló állományára és a hitelintézet által folyósított, illetve lehívott kölcsönök, kamattámogatások összegeire.

(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatást elektronikus úton küldi meg a miniszter részére.

56. § [Adatszolgáltatások közös szabályai]

(1) A kölcsönt is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket – a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett – a Kincstár üzemelteti és fejleszti.

(2) Az 53. § (10) bekezdése szerinti tájékoztató eléréséhez és az ezen alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez a hitelintézet számára az eAdaton történő regisztráció szükséges.

(3) A hitelintézet az adatszolgáltatását az 54. § szerinti adatszolgáltatás esetén a Kincstár, az 55. § szerinti adatszolgáltatás esetén a miniszter kérésére felülvizsgálja, és szükség esetén a javított adatszolgáltatását ismételten megküldi.

(4) A Kincstár az 54. § szerinti adatszolgáltatás, valamint – a miniszter kezdeményezésére – az 55. § szerinti adatszolgáltatás

a) nemteljesítése esetén a támogatás vagy

b) hibás vagy hiányos teljesítése esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatással érintett támogatás

53. § (4) bekezdése szerinti, hitelintézet részére történő folyósítását felfüggeszti.

(5) A támogatás folyósítása a (4) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatás pótlását követő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a hitelintézet adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett támogatásra vonatkozó elszámolási jogosultságát.

(7) Az e rendelet szerinti elszámolást és adatszolgáltatásokat három vagy annál több hitelintézet helyett, megbízási szerződés alapján egy másik hitelintézet (a továbbiakban: összesítő hitelintézet) összesítve is benyújthatja a Kincstár részére.

(8) Az e rendelet szerinti elszámolásra és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat az összesítő hitelintézetre is alkalmazni kell, azzal, hogy

a) az összesített elszámolás és adatszolgáltatás az összesítéssel érintett hitelintézetek székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát is tartalmazza,

b) az elszámolás és adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó határidők és határnapok az összesítő hitelintézet tekintetében irányadóak,

c) az összesítő hitelintézet felel a hitelintézeti elszámolások és adatszolgáltatások adatainak hibásan történő összesítéséből eredő kárért,

d) az összesítő hitelintézetet az összesített elszámolás és adatszolgáltatás teljesítéséért a hitelintézetek tárgyhavi elszámolásában lehívott, a Kincstár által az elszámolás ellenőrzése alapján jóváhagyott kamattámogatási összeg 1,5 ezrelékének megfelelő összegű költségtérítés illeti meg, amelyet az összesített tárgyhavi elszámolásban, külön jogcímen feltüntetve igényelhet a Kincstártól.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Hatálybaléptető rendelkezések

57. § [Hatálybalépés]

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 58. § és a 62. § 2026. november 16. napján lép hatályba.

17. Átmeneti rendelkezések

58. §¹

18. A kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása

59. § [Módosító rendelkezés]

A kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az „átlaga 115 százalékának 1” szövegrész helyébe az „átlagának 1,5” szöveg lép.

19. A családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet módosítása

60. § [Módosító rendelkezés]

A családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „átlaga 110 százalékának 1” szövegrész helyébe az „átlagának 0,5” szöveg lép.

20. Az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása

61. § [Módosító rendelkezés]

Az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a következő 33. §-sal egészül ki:

„33. § (1) Az e rendelet szerinti kölcsön iránti kérelem a Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsönről szóló 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet hatálybalépését követően – a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével – nem nyújtható be.

(2) A kölcsön iránti kérelem 2026. november 15. napjáig terjedő jogvesztő határidőig benyújtható

a) új otthon építése esetén, ha a kölcsönnel érintett új otthon építésének engedélyeztetési eljárása 2026. október 31. napján vagy azt megelőzően már megindult, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése 2026. október 31. napján vagy azt megelőzően már megtörtént, vagy

b) otthon vásárlása esetén, ha az adásvételi szerződés megkötése 2026. október 31. napján vagy azt megelőzően megtörtént.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az igénylő a 4. § (7) bekezdése szerinti dokumentumok hitelintézet részére történő benyújtását a 14. § (3) bekezdése szerinti hiánypótlás keretében is teljesítheti.”

21. Az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

62. §²

Az 58. § az 57. § (2) bekezdése alapján 2026. november 16-án lép hatályba.

A 62. § az 57. § (2) bekezdése alapján 2026. november 16-án lép hatályba.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet

a Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsönről

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak