Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete
a közterületi térfigyelő rendszerről
[1] Zalaszegvár község Önkormányzat Képviselő-testülete a település közbiztonságának növelése érdekében térfigyelő kamera rendszer kiépítéséről döntött, amelynek működési kereteit rendeletben határozza meg.
[2] Zalaszegvár község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk 1. bekezdés a) pontja és a 2. bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével, illetve azzal összhangban a következő rendeletet alkotja:
1. § A rendelet hatálya Zalaszegvár község közigazgatási területére terjed ki.
2. § (1) Az önkormányzat a jogellenes magatartások megelőzése, illetve ezen magatartások kiszűrése, a közbiztonság növelése, a közterületi rend biztosítása, a lakosság biztonságérzetének növelése és a jogsértések visszaszorítása céljából Zalaszegvár Község területén közterületi térfigyelő rendszert (továbbiakban: térfigyelő rendszer) működtet.
(2) A térfigyelő rendszer azon műszaki eszközök összessége, amely biztosítja a közterületi képfelvétel jogszabályban előírt módon történő rögzítését és továbbítását.
3. § Az Önkormányzat a térfigyelő rendszer üzemeltetésével és kezelésével a Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét bízza meg.
4. § Az adatkezelő a térfigyelő rendszer kezelésére, az azzal készített álló- és mozgókép felvételek rögzítésére, törlésére, felhasználására, továbbítására, valamint a fentiekben nem említett bármely más adat kezelésre kizárólag a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvényben, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltak szerint jogosult.
5. § (1) A rendelet 1. mellékletét képezi a térfigyelő rendszer adatvédelmi, adat biztonsági, üzemeltetési és kezelési szabályzata (továbbiakban: adatvédelmi szabályzat).
(2) A rendelet 2. melléklete tartalmazza a képfelvevők helyéről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterületek meghatározásáról szóló kimutatást.
6. § Ez a rendelet 2026. február 16-án lép hatályba.
1. melléklet a 3/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelethez
1. A közterületi térfigyelő rendszer adatvédelmi szabályzat Magyarország Alaptörvénye, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Info tv.), a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Ktftv.) rendelkezéseinek figyelembevételével készült.
2. Adatkezelő:
a) Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: ADATKEZELŐ) 8474 Csabrendek, Árpád u. 4.
b) Felelős személy a Hivatal vezetője.
3. A térfigyelő rendszer fogalma: A térfigyelő rendszer azon műszaki eszközök és alkalmazások összessége, amely biztosítja a közterületi képfelvétel jogszabályban előírt módon történő rögzítését, mentését, archiválását és továbbítását.
4. A térfigyelő rendszer működésének és az adatkezelés célja:
a) a közbiztonság növelése, a közterület általános rendjének biztosítása
b) a térfigyelő rendszer által lefedett területen található vagyon megóvása, felügyelete
c) a rendőrség bűnüldöző munkájának segítése, a két szervezet közötti együttműködés erősítése
d) a lakosság, a településen dolgozók, a településre látogatók biztonságérzetének növelése, a jogsértések visszaszorítása
e) ennek keretében cél a prevenció, a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, e jogsértő cselekmények megelőzése, továbbá, hogy ezekkel összefüggésben bizonyítékként kerüljenek a hatósági eljárás keretében felhasználásra
f) kifejezetten hangsúlyt helyez az ADATKEZELŐ arra a tényre, hogy a rendszert nem a munkavállalók megfigyelésére működteti
g) Az Önkormányzat a térfigyelő rendszer üzemeltetésével és kezelésével a Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét (tov.: kezelő) bízza meg.
h) A kezelő a térfigyelő rendszer üzemeltetésére és kezelésére, az azzal készített álló- és mozgókép felvételek rögzítésére, törlésére, felhasználására, továbbítására, valamint a fentiekben nem említett bármely más adatkezelésre kizárólag a Ktftv.-ben, egyéb központi jogszabályban, valamint a térfigyelő rendszer működésére és kezelésére vonatkozó adatkezelési szabályzatban meghatározottak szerint jogosult.
5. Az adatkezelés elvei
6. Az adatkezelés jogalapja
7. Az adatkezelés időtartama
8. A közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetése és kezelése
a) A képfelvevőt a a Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője üzemelteti és kezeli. A kialakított térfigyelő rendszer a közterületen készült felvételeket rögzíti és megőrzi.
b) A térfigyelő rendszer szervere (Központ) a Zalaszegvár Község Önkormányzati Hivatalában, zárható helyiségben helyezkedik el a 8475 Zalaszegvár, Kossuth u. 43. szám alatt.
c) A kamerák által készített és tárolásra került felvételeket kizárólag a kezelő nézheti vissza. A kamerák által készített és tárolásra került felvételekről mentést is kizárólag ezen személy jogosult végrehajtani. Az érintett adatkezelés során harmadik fél számára kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben kerül közlésre adatközlés. Automatizált döntéshozatal, profilalkotás az adatkezelés során nem történik.
d) A Központban az élőképet – amennyiben nincs folyamatos ellenőrzés – nem kell nézni. A monitornak alaphelyzetben kikapcsolt állapotban kell lenni.
e) A kezelő ellenőrzi minden reggel a Központ működőképességét.
f) A kimentések eredményét mindig dokumentálni szükséges.
g) Az adatkezelő képfelvevők elhelyezéséről és a képfelvevők által megfigyelt közterületről tájékoztatja a rendőrséget, valamint ezeket az adatokat az önkormányzat honlapján közzéteszi.
h) Zalaszegvár község közigazgatási területére a településeket összekötő útvonalakon belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni az adatkezelés tényéről.
i) A felelős személy a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.
j) A rögzített felvételt a kezelő bizonyítási eszközként – a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja. A megkeresésben meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.
k) Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére - belföldi jogsegély keretében - a Ktftv. 7. § (2) bekezdése szerint rögzített felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a megkeresésben az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli.
l) A rögzített felvétel továbbítására irányuló megkeresést meg kell tagadni, ha a felvétel a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan.
m) Akinek jogát vagy jogos érdekeit a felvétellel rögzített esemény, cselekmény vagy intézkedés érinti, az kérheti, hogy a felvételt annak továbbításáig, de legfeljebb a kérelem benyújtását követő harminc napig ne töröljék.
n) A rögzített felvételen szereplő személy részére az adattovábbításról adott tájékoztatás költségmentes.
9. Adatbiztonság garanciái adatbiztonsági intézkedések:
a) az adatkezelő, illetve feldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról
b) az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, véletlen megsemmisülés ellen
c) csak meghatározott esetben, célra és felhatalmazott személyek férhetnek az adatokhoz
d) a közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetését adatvédelmi nyilvántartásba kell venni
e) felelősség a jogellenes adatkezeléssel okozott kárért
f) Jelen közterületi térfigyelő rendszer adatvédelmi, adatbiztonsági, üzemeltetési és kezelési szabályzat rendelkezéseit minden érintettel meg kell ismertetni.
g) A képfelvételek megtekintésére és visszanézésére szolgáló monitor úgy kerül elhelyezésre, hogy a képfelvételek sugárzása alatt azokat a jogosultsági körön kívül más személy ne láthassa.
h) A megfigyelést és a tárolt képfelvételek visszanézését kizárólag a jogsértő cselekmények kiszűrése, az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedések kezdeményezése céljából figyelhetik. A kamerák által sugárzott képekről a központi felvevő egységen kívül más eszközzel felvételt készíteni nem lehet.
i) A tárolt képfelvételekhez történő hozzáférés csak biztonságos módon, és akként történhet, hogy az adatkezelő személye azonosítható legyen. A tárolt képfelvételek visszanézését és a képfelvételekről készített mentést dokumentálni kell. A jogosultság indokának megszűnése esetén a tárolt képfelvételekhez történő hozzáférést haladéktalanul meg kell szüntetni.
j) A rögzítő készülékben elkülönített merevlemezről fut az operációs rendszer és a rögzítésre került felvételek. A felvételekről külön biztonsági másolat nem készül.
k) Jogsértő cselekmény észlelését követően a cselekményről készült felvétel tárolása és a szükséges hatósági eljárás kezdeményezése felől haladéktalanul intézkedni kell, egyben tájékoztatni kell a hatóságot, hogy a cselekményről képfelvétel készült.
10. Az adatkezelés korlátai
a) A felvétel rögzítése helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés, vagy
b) a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési eljárásban,
c) körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából indult eljárásban, elkövetett jogsértés miatt indított közigazgatási hatósági eljárásban,
d) rendőri intézkedés jogszerűségének megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban, a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban használható fel.
11. Az érintettek jogai:
11.1. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül, vagy közvetve - azonosítható természetes személy (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 1. pont és az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE GDPR III. fejezet 13-23. cikk) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a képfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, a képfelvétel, illetve más személyes adat rögzítésétől számított három munkanapon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adat kerüljön megsemmisítésre, illetve törlésre. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített képfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített képfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. A kérelmet a Hivatal vezetőjének kell benyújtani.
11.2. Az érintett írásban kérelmezheti a Hivatal vezetőnél
a) tájékoztatását személyes adati kezeléséről.
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.
11.3. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, valamint
c) törvényben meghatározott egyéb esetben. A tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül a Hivatal vezetője megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és a döntésről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.
d) Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.
11.4. A jelen adatkezelésről élhet egyéb, jogszabályokban meghatározott jogaival, ha ilyenek léteznek az adatkezelő fenti elérhetőségein keresztül írásban, valamint jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat, továbbá fordulhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz. Amely hatóság elérhetősége:
a) Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.
b) Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9
c) Telefon: +36 1 391 1400
d) Telefax: +36 1 391 1410
e) E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
f) Web: naih.hu
12. Értelmező rendelkezések
a) személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
b) adatkezelés a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történtő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;
c) „az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;
d) „profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahely teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.
e) „álnevesítés”: a személyes adatok oly módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes szermélyre vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni.
f) „nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális, vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.
g) „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésnek céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;
h) „adatfeldolgozó”: az a természetes személy vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;
i) „címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel, vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;
j) „harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;
k) „az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;
l) „adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;
m) „genetikai adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;
n) „biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;
o) „egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;
p) „képviselő”: az az Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által a 27. cikk alapján írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában;
q) „Vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő Vállalkozásokat és egyesületeket is;
r) „Vállalkozási csoport”: az ellenőrző Vállalkozás és az általa ellenőrzött Vállalkozások;
s) „kötelező erejű vállalati szabályok”: a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályzat, amelyet az Unió valamely tagállamának területén tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó egy vagy több harmadik országban a személyes adatoknak az ugyanazon Kft. csoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató Kft-k ugyanazon csoportján belüli adtakezelő vagy adatfeldolgozó részéről történő továbbítása vagy ilyen továbbítások sorozata tekintetében követ;
t) „felügyeleti hatóság”: egy tagállam által az 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;
u) „érintett felügyeleti hatóság”: az a felügyeleti hatóság, amelyet a személyes adatok kezelése a következő okok valamelyik alapján érint:
v) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az említett felügyeleti hatóság tagállamának területén rendelkezik tevékenységi hellyel;
w) az adatkezelés jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti a felügyeleti hatóság tagállamában lakóhellyel rendelkező érintetteket; vagy panaszt nyújtottak be az említett felügyeleti hatósághoz;
13. tevékenységi központ
13.1. az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, ha azonban a személyes adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket az adatkezelő egy Unión belüli másik tevékenységi helyén hozzák, és az utóbbi tevékenységi hely rendelkezik hatáskörrel az említett döntések végrehajtására, az említett döntéseket meghozó tevékenységi helyet kell tevékenységi központnak tekinteni;
13.2. az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatfeldolgozó esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, vagy ha az adatfeldolgozó az Unióban nem rendelkezik központi ügyviteli hellyel, akkor az adatfeldolgozónak az az Unión belüli tevékenységi helye, ahol az adatfeldolgozó tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben végzett fő adatkezelési tevékenységek zajlanak, amennyiben az adatfeldolgozóra e rendelet szerint meghatározott kötelezettségek vonatkoznak;
14. személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése:
a) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy
b) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket;
15. „releváns és megalapozott kifogás”: a döntéstervezettel szemben benyújtott, azzal kapcsolatos kifogás, hogy ezt a rendeletet megsértették-e, illetve, hogy az adatkezelőre vagy az adatfeldolgozóra vonatkozó tervezett intézkedés összhangban van-e a rendelettel; a kifogásban egyértelműen be kell mutatni a döntéstervezet által az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes adatok Unión belüli szabad áramlására jelentett kockázatok jelentőségét;
16. „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanács irányelv (1) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás;
17. „nemzetközi szervezet”: a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre, vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre.
18. „közterület”: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami és önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendelkezésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterület a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat
19. „közterületi rend”: a közterület rendeltetésszerű használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályok megtartása
2. melléklet a 3/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelethez
1a.
|
|
TELEPÍTÉSI HELYEK |
MEGFIGYELT KÖZTERÜLETEK |
|
1 |
Kossuth utca játszótér |
Kossuth utca |
|
1 |
Kossuth u. 16. |
Kossuth utca |
|
4 |
Kossuth u. 22. |
Zalaszegvár Kultúrház területe és az előtte lévő közterület és a Kossuth utca Nemeskeresztúr irányába |
|
4 |
Kossuth u. 43 |
Zalaszegvár Községháza előtti terület, és Kossuth utca-Jókai utca, Kossuth utca -Petőfi utca irányába |
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás