2026. évi XXXV. törvény
a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról1
[1] A koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése, az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tétele érdekében az Európai Unió a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (Recovery and Resilience Facility, RRF) keretében biztosított forrásokat. E források hozzáférhetőségét az Európai Unió Magyarország számára eddig blokkolta, a 2026. május 29-én kötött politikai megállapodás alapján azonban lehetővé vált a blokkolt uniós források hazahozatala.
[2] Az európai uniós források folyósítása érdekében a módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében Magyarország több, az adószabályozás módosítását igénylő reform megvalósítására tett vállalást.
[3] Magyarországnak 2026. augusztus 31-ig az adóztatást érintően a következő vállalások megvalósításáról kell gondoskodnia: meg kell szüntetni a bizalmi vagyonkezelés adómentességét a személyi jövedelemadózásban, a társasági adóbevételek növelése érdekében csökkenteni kell a társasági adó kedvezményes elemeinek számát, egységesíteni kell a versenyfeltételeket a kiskereskedelmi adóban, valamint csökkenteni kell az adónemek számát.
[4] Az Országgyűlés megállapítja, hogy az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés sikeres biztosítása érdekében a vállalt reformok határidőben történő megvalósítása prioritást élvez az adóztatás területén is.
[5] A vállalkozások digitalizációját előtérbe helyező, jövőben tervezett módosításokra tekintettel indokolttá vált egyes, már hatályba lépett adózási előírások felülvizsgálata a felesleges vállalkozói terhek megszüntetése céljából.
[6] Mindezen megfontolásokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a következő 101. és 102. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
2. § Az Szja tv. 65/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65/C. § (1) Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, a csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása (a továbbiakban együtt: vagyonátadás) esetén az e törvény szerinti ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték-növekmény) meg kell állapítani. Értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, magánalapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. Kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása esetén eszközérték-növekményt nem lehet megállapítani. Ha a vagyonátadás tárgya kedvezményezett részesedéscsere keretében megszerzett részesedés, amelyre az ügylet időpontjában a magánszemély a 77/A. § (7) bekezdés b) pontja szerinti mentességet választotta, eszközérték-növekménynek a részesedés számviteli nyilvántartási értékének a 77/A. § (8) bekezdés b) pontja szerinti szerzési értéket meghaladó összegét kell tekinteni. A vagyont átadó magánszemély a vagyon tulajdonba adásával egyidejűleg tájékoztatja az átvevőt az eszközérték-növekmény megállapításához szükséges adatokról (így különösen az egyes vagyonelemek megszerzésére fordított összegről, a jövedelemmegállapítás szabályai szerint figyelembe vehető egyéb költségekről, ingatlan esetében a megszerzés időpontjáról) és rendelkezésre bocsátja az adatokat alátámasztó iratokat. A tájékoztatás és az adatokat alátámasztó iratok hiányában a bevétel egészét kell eszközérték-növekményként figyelembe venni. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a nyilvántartási értékről, a megállapított eszközérték-növekményről a vagyonátadást követő 15 napon belül tájékoztatja a vagyonrendelőt, az alapítót vagy a csatlakozót. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a tulajdonba adott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a vagyonátadás időpontjáról és a vagyonelemhez kapcsolódó eszközérték-növekmény összegéről alapnyilvántartást vezet. A vagyonkezelő, a magánalapítvány az alapnyilvántartásból törli és elkülönült nyilvántartásba vezeti át – az átruházással egyidejűleg, az alapnyilvántartásban szereplő vagyonátadás időpontjának feltüntetésével – az azon vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekményeket, amely vagyonelemek ellenérték ellenében történő átruházása (értékesítése) megtörtént.
(2) A vagyonkezelő, a magánalapítvány által az (1) bekezdés szerint nyilvántartott eszközérték-növekmények összegét csökkenti
a) – elkülönült nyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén – a 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja szerint osztaléknak minősülő juttatás értéke;
b) – alapnyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén – ha a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik a bevétel juttatása – a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni értékhez kapcsolódó nyilvántartott eszközérték-növekmény.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a vagyonátadás során nem kell eszközérték-növekményt megállapítani, ha az átvevő (vagyonkezelő, magánalapítvány) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg.
(4) Nem kell jövedelmet megállapítani, ha a kedvezményezett a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytát követően szerzi meg.
(5) A magánszemély által bizalmi vagyonkezelésből, magánalapítványtól származó bevétel adókötelezettsége megállapítása során – ha nem a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik a bevétel juttatása – elsőként a 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és af) alpontja szerinti osztalék juttatását, az azt meghaladó összegű bevétel juttatása esetében, a meghaladó rész tekintetében a 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti osztalék juttatását kell vélelmezni.
(6) A vagyonelem kiadásakor a juttatásban részesülő magánszemély a vagyonelem szerzési értékeként
a) a (3) és (4) bekezdés szerinti esetben a vagyonelem megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét,
b) – ha a vagyonelem kiadása a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik (ide nem értve a kriptoeszközt) – azt az igazolt értéket, amelyet a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó magánszemély a vagyonelem megszerzésére fordított értékeként figyelembe vehetne,
c) az átadott kriptoeszköz kiadásakor a kriptoeszköz bekerülési értékét,
d) minden más esetben a kiadott vagyonelemnek a számviteli nyilvántartásban a vagyon csökkenéseként elszámolt értékét
veszi figyelembe.
(7) A kedvezményezett által a (6) bekezdés szerint figyelembe vehető szerzési értékről, ingatlan esetében a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó magánszemély általi ingatlanmegszerzési időpontról a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által a honlapján közzétett módon, azzal, hogy ingatlan esetében a kiadott vagyonelem értékesítése során a 62. § (4) bekezdése szerinti időtartamot az ingatlannak a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó magánszemély általi megszerzésének időpontjától kell számítani.
(8) E § alkalmazásában a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott tartós vagyonkezelési jogviszony a bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal esik egy tekintet alá. A tartós vagyonkezelésbe adott vagyonnak a magánalapítvány mint kedvezményezett részére történő kiadásától kezdődően az addig a tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyont terhelő kötelezettségeket a magánalapítvány teljesíti.
(9) A vagyonkezelő, a magánalapítvány a tárgyévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a kezelt vagyon, alapítványi vagyon nyilvántartott értékéről, vagyonelemenként az alapnyilvántartásban nyilvántartott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a megállapított eszközérték-növekményekről, az elkülönült nyilvántartás tárgyévi záró értékéről.
(10) A vagyonkezelő, a magánalapítvány a (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatást első alkalommal a 2026. évről 2027. március 31-ig teljesíti.
(11) Az állami adó- és vámhatóság határozattal kötelezi a kezelt vagyont, magánalapítványi vagyont terhelő, ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett adótartozás megfizetésére – a bevétel értékéig – az említett vagyon terhére ingyenesen vagy kedvezményesen bevételt szerző személyt.
(12) E § alkalmazásában az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történő bevételjuttatásnak minősül, ha a juttatásban részesülő magánszemély ugyanazt a vagyonelemet szerzi meg, amelyet az átadó bizalmi vagyonkezelésbe rendelt, magánalapítvány tulajdonába adott, elhasználódó vagyonelem esetében a már meglévő használhatóságot biztosító karbantartást, javítást is ideértve.”
3. § (1) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:
[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
osztalék]
„af) a magánalapítvány által a kedvezményezett vagy az alapító, a csatlakozó magánszemélynek a számviteli szabályok szerinti tőkeváltozás terhére juttatott vagyoni érték, azzal, hogy ha a magánalapítvány tartós vagyonkezelés kedvezményezettje, a tőkeváltozás azon része terhére juttatott vagyoni érték, amely a tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyonból általa vagyonkiadás címén kedvezményezettként megszerzett juttatás értékének megfelelően keletkezett, csak annyiban minősül osztaléknak, amennyiben annak forrása a 65/C. § (8) bekezdése szerint külön nyilvántartott eszközök eszközérték-növekménye, és azt kedvezményezett magánszemély (nem az alapító, a csatlakozó) szerzi meg bevételként;”
(2) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
osztalék]
„ag) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéje értékének terhére nem a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában juttatott bevétel, a vagyonkezelő, a magánalapítvány által vezetett, a 65/C. § szerinti elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény összegéig;”
4. § Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A (14) bekezdés szerinti tartós befektetési szerződés esetében nem eredményezi a lekötés megszakítását a bizalmi vagyonkezelő személyében bekövetkezett változás, feltéve, hogy
a) az új bizalmi vagyonkezelő a megszűnt tartós befektetési szerződés megszűnését követő 30 napon belül új tartós befektetési szerződést köt, és
b) az eredeti (megszűnt) szerződés lekötési nyilvántartásában szereplő minden eszköz (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) hiánytalanul szerepel a megszűnt szerződéssel azonos típusú, újonnan megkötött szerződés lekötési nyilvántartásában.”
5. § Az Szja tv. 67/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a joggyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. A (2) bekezdéstől eltérően kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül a kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása is, azzal, hogy bevételként azt az értéket kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, magánalapítvány) számviteli nyilvántartásba vette.”
6. § Az Szja tv. 70. §-a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték kedvezményezett magánszemély részére történő juttatása – ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását – esetén egyes meghatározott juttatásnak minősül az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, a magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha egyébként a belföldi vagyonelem tulajdonba adásakor az azt megszerző magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezne, külföldi vagyonelem tulajdonba adása esetén pedig a vagyonelem belföldi szerzése esetén nem keletkezne illetékfizetési kötelezettség.”
7. § Az Szja tv. a következő 113. § és 114. §-sal egészül ki:
„113. § (1) E törvénynek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított, 2026. augusztus 31-től hatályos 65/C. § (1)–(7) bekezdését a 2026. augusztus 31-étől bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján bizalmi vagyonkezelésbe adott, magánalapítvány részére tulajdonba adott vagyon adókötelezettségére kell alkalmazni. A Módtv.-vel megállapított 65/C. § hatálybalépését megelőzően bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján vagyonkezelésbe adott vagy magánalapítvány részére tulajdonba adott vagyonnal összefüggő adókötelezettségre – a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve – e törvénynek a 2026. augusztus 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Módtv.-vel módosított, 2026. augusztus 31-én hatályos 1. számú melléklet 7. pont 7.26. alpontjának rendelkezését alkalmazni kell a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon terhére történő bevétel juttatására, akkor is, ha a bevétel tárgya már 2026. augusztus 31-ét megelőzően is a kezelt vagyon, alapítványi vagyon részét képezte.
114. § (1) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény alapján 2023. szeptember 12. napja előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyont és az e törvény szerinti magánalapítványt (a továbbiakban együtt: kezelt vagyon).
(2) Az ellenőrzés során az állami adó- és vámhatóság vizsgálja különösen a vagyonrendelés körülményeit (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti kapcsolat kezdeményezésének módját, célját, személyes és gazdasági körülményeit, a kezelt vagyonnal kapcsolatos írásos szövegtervezetek tartalmát), a megkötött szerződések tartalmát (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti szerződést, kapcsolódó megbízási szerződés terjedelmét, részletezettségét, adóelőnnyel összefüggő esetleges rendelkezéseit) és fennállásának időtartamát, a vagyonkezelő kapcsolatát a vagyonrendelővel és a kedvezményezettel, a vagyonrendelés és az első, tőkeként történt vagyonkiadás közötti időtartamot, valamint a vagyonkiadást kiváltó okot.
(3) A (2) bekezdés szerinti szempontokat az állami adó- és vámhatóság a magánalapítványok ellenőrzése során megfelelően alkalmazza.
(4) A megszűnt kezelt vagyon, magánalapítvány esetében az ellenőrzést az állami adó- és vámhatóság a vagyonrendelővel, alapítóval, csatlakozóval szemben folytatja le.
(5) Az állami adó- és vámhatóság 2028. január 1-jétől valamennyi, bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytat le az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.”
8. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
9. § Hatályát veszti az Szja tv. 67/C. § (9) bekezdése.
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
10. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
(2) A Tao. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik
a) az (1) bekezdés z) pont za) alpontjára vonatkozóan a közhasznú szervezet, illetve a HUN-REN,
b) az (1) bekezdés z) pont zb) alpontja esetében a Magyar Kármentő Alapra vonatkozóan a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alapra vonatkozóan a Nemzeti Kulturális Alap,
c) az (1) bekezdés z) pont zc) alpontjára vonatkozóan az egyetem vagy fenntartója,
d) az (1) bekezdés z) pont zd) alpontjára vonatkozóan a felsőoktatási intézmény
által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.”
11. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (141) és (142) bekezdéssel egészül ki:
„(141) E törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos 7. § (1) bekezdés sz), ty) és x) pontja alapján és figyelembevételével utoljára a 2026-ban kezdődő adóévi társasági adóalap csökkenthető.
(142) Az adózó a 2026. adóévben és az azt megelőző adóévekben keletkezett és még fennálló növekedési adóhitele tekintetében kötelezettségeit e törvény 2026. december 31. napján hatályos rendelkezései alapján teljesíti azzal az eltéréssel, hogy beruházása kapcsán utoljára a 2027. január 1. napját megelőzően esedékes növekedési adóhitel összegére jutó adó csökkenthető.”
(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (143) bekezdéssel egészül ki:
„(143) E törvénynek a 2027. július 31. napján hatályos 7. § (1) bekezdés z) pont zc) alpontjának közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra vonatkozó rendelkezése utoljára a 2027-ben kezdődő adóévben alkalmazható.”
12. § A Tao. törvény 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
13. § (1) Hatályát veszi a Tao. törvény
1. 6. § (13) bekezdésében az „és x)” szövegrész,
2. 7. § (1) bekezdés sz), ty) és x) pontja,
6. 15. § (2) bekezdésében a „ , ty)” szövegrész,
7. 18/C. § (17) bekezdésében az „sz),” szövegrész,
8. Növekedési adóhitel alcíme,
9. 29/A. § (11), (15), (57), (89) bekezdése,
10. 30/D. §-a,
11. 30/G. §-a.
(2) Hatályát veszi a Tao. törvény
1. 2. § (2) bekezdés l) pontjában az „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány.” szövegrész,
2. 4. § 23/f. pontja,
3. 5. § (7a) bekezdésében az „ , a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány” szövegrész,
4. 18/C. § (23) bekezdésében a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve a” szövegrész,
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
14. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) a következő 380. §-sal egészül ki:
„380. § E törvénynek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvénnyel módosított 10. számú melléklet Számla befogadása című alcíme a 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében is alkalmazható.”
15. § Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
16. § Hatályát veszti az Áfa tv. 376. §-a.
EGYES ÁGAZATI ADÓK ÉS EGYÉB FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK MÓDOSÍTÁSA
4. Az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
17. § Hatályát veszti az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
1. VIII. Fejezet címében az „ , AZ EBRENDÉSZETI HOZZÁJÁRULÁS” szövegrész;
2. 42/C. §-a;
3. 49. § (5) bekezdése.
5. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása
18. § (1) A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 16. § (1) bekezdésétől eltérően a 2026. év negyedik negyedévi levegőterhelési díjelőleg összege a 2025. évi tényleges kibocsátások alapján fizetett teljes levegőterhelési díj összegének a fele.
(2) A 16. § (1) bekezdésétől eltérően a 2027. évben fizetendő negyedévi levegőterhelési díjelőleg összege a 2026. évi tényleges kibocsátások alapján fizetett teljes levegőterhelési díj összegének a fele.”
(2) A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 1. számú mellékletében
a) az „50” szövegrész helyébe a „100” szöveg,
b) a „120” szövegrész helyébe a „240” szöveg,
c) a „30” szövegrész helyébe a „60” szöveg
lép.
6. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
19. § Hatályát veszti a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 18. § (13) bekezdése.
7. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény módosítása
20. § Hatályát veszti az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény X. Fejezete.
8. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása
21. § A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó törvény) a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § E törvénynek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvénnyel hatályon kívül helyezett 5. alcímét a 2026-ban kezdődő adóévre nem kell alkalmazni.”
22. § Hatályát veszti a Kiskeradó törvény 5. alcíme.
9. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény módosítása
23. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény (a továbbiakban: 2025. évi L. törvény) a következő alcímmel egészül ki:
„17/A. Átmeneti rendelkezések
124/A. § (1) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelettel bevezetett és az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény 94. §-ában foglalt szén-dioxid-kvóta adó 2023. október 7. napjától megszűnik.
(2) A 2023. október 7. napjától a szén-dioxid-kvóta adó adónemben megfizetett adót és kamatait az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére visszafizeti az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára.
(3) A kérelmet az adózó akkor jogosult előterjeszteni, ha a szén-dioxid-kvóta adóval és annak kamataival összefüggő követelését más úton nem érvényesítette.
(4) A kérelmet az adózó e § hatálybalépését követő 90 napon belül terjesztheti elő. E határidő jogvesztő.
(5) A szén-dioxid-kvóta adóval összefüggő (2) bekezdés szerinti kamatot az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 196. § (6) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg és fizeti vissza.
(6) E §-ban nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadóak.”
24. § Hatályát veszti a 2025. évi L. törvény X. Fejezete.
A HELYI ADÓK MÓDOSÍTÁSA
10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
25. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 31. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:]
26. § A Htv. a következő 41/C. §-sal egészül ki:
„41/C. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti leválás (a továbbiakban: leválás) esetén a jogutód a 41. § (1) bekezdése szerinti adóelőleg-bejelentési kötelezettségét a soron következő adóelőleg-részletének esedékessége napját megelőző 15. napig teljesítheti. A jogutód bejelentési kötelezettségét a jogelődje is teljesítheti.
(2) Leválás esetén a jogelőd a leválás hatályosulásától számított 30 napon belül nyilatkozhat a helyi iparűzési adó tárgyévre várható összegéről. Az önkormányzati adóhatóság a nyilatkozatnak megfelelően módosítja a jogelőd tárgyévet megelőző évben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletét a nyilatkozatban megjelölt éves összeg 50 százalékára, továbbá a nyilatkozatban megjelölt éves adó 50 százalékát írja elő a tárgyévben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg részleteiként, illetve a nyilatkozatban megjelölt éves adó 50 százalékára módosítja a már előírt adóelőleg-részleteket. A jogelőd nyilatkozata bevallásnak minősül.
(3) Leválás esetén a jogelőd a tárgyévben rendelkezhet az adószámláján az esedékessé vált fizetési kötelezettsége összegét meghaladó befizetés jogutód adószámlájára történő átvezetéséről. A jogelőd fizetési kötelezettsége összegét meghaladó – a jogutód adószámlájára átvezetett – befizetés a jogutód által teljesített befizetésnek minősül.”
27. § A Htv. VI. Fejezete a következő 51/V. §-sal egészül ki:
„51/V. § E törvénynek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvénnyel megállapított 31. § g) pontját és 41/C. §-át a 2026. május 14. napjától kezdődően keletkező adókötelezettség esetén kell alkalmazni.”
28. § Hatályát veszti a Htv.
1. 1. § (1) bekezdésében a „ , valamint települési adókat” szövegrész,
2. 1/A. §-a,
3. 9. § (1) bekezdésében a „ , települési adóügyben” és a „ , települési adót” szövegrész,
4. 42/B. §-t megelőző alcím címében az „és települési adók” szövegrész,
5. 42/B. § (1) bekezdés a) és e) pontjában az „ , a települési adónem” szövegrész.
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
11. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
29. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
1. 7. § 1. pontjában a „települési adó,” szövegrész,
2. 83. § (2) bekezdésében az „ , a települési adó” szövegrész,
3. 141. § (2) bekezdésében a „ , továbbá – ha az önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – a települési adót” szövegrész.
VÁMIGAZGATÁS
12. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
30. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 66. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Ha a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országból beszállított termékek tekintetében kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során
a) az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő természetes személy a vám-árunyilatkozatot saját nevében és érdekében eljárva nyújtja be, és
b) az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő természetes személy által benyújtott vám-árunyilatkozat alapján a vámhatóság a szabad forgalomba bocsátás vámeljárást az ügyfél által benyújtott vám-árunyilatkozatban foglaltakkal megegyezően folytatja le,
akkor a vámhatóság a fizetendő vám és általános forgalmi adó összegéről nem hoz határozatot.”
31. § (1) A Vtv. 157. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az adatfeldolgozási technika alkalmazásával benyújtott árunyilatkozatok esetében, ha a technikai feltételek adottak, a vámhatóság a vám és egyéb terhek összegét közlő határozatát elektronikus dokumentum formájában hozhatja meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott döntések kiadmányozása
a) személy által felügyelt automatizált aláírással, vagy
b) a 66. § (2) bekezdés f) és g) pontjától eltérően a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” megjelölést tartalmazó minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített elektronikus időbélyegzővel, elektronikus formában történik.”
(2) A Vtv. 157. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vámhatóság az FJA 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben eltekint a vámtartozás közlésétől. Ebben az esetben a 2. § 6. pontjától eltérően nem keletkezik vámhiány.”
32. § A Vtv. 157/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„157/A. § [A természetes személy által kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás eljárásban felmerült vám és általános forgalmi adó közlése]
(1) A 66. § (1a) bekezdése szerinti szabad forgalomba bocsátás vámeljárásban felmerült vám és általános forgalmi adó összegét a vámhatóság elektronikus értesítés formájában közli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés legalább az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az iktatószámot,
b) a benyújtott vám-árunyilatkozat azonosítására vonatkozó adatokat,
c) a nyilatkozattevő egyedi azonosítására alkalmas adatait,
d) a kiszámított vám és általános forgalmi adó összegét,
e) a vámhatóság bevételi számlaszámát és
f) a fizetési kötelezettséghez tartozó pénzügyi azonosító számot.”
33. § A Vtv. 215. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvény 35. § b) pontjának hatálybalépésének napját megelőzően elfogadott vám-árunyilatkozatokkal kapcsolatban indult vámigazgatási eljárásokban a Vtv. 2026. július 31-én hatályos 162. § (5) és (5a) bekezdését kell alkalmazni.”
34. § A Vtv. 216. § (1) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:
(E törvény)
(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
35. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 156/A. §-a,
b) 162. § (5) és (5a) bekezdése.
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
36. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV-ot az elnök vezeti. A NAV elnökét határozatlan időtartamra a kijelölt miniszter nevezi ki, és menti fel. A NAV elnöke képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal.”
37. § A NAV tv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV elnöke felett a munkáltatói jogkört a kijelölt miniszter gyakorolja. A NAV elnökhelyettesei felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.”
14. Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2014. évi XLII. törvény módosítása
38. § Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2014. évi XLII. törvény (a továbbiakban: MAC törvény) 3. §-ában szereplő Egyezmény 2. cikk 1. bekezdés b) iii) pontjának hivatalos magyar nyelvű fordítása helyébe a következő rendelkezés lép:
39. § A MAC törvény a következő 6/B. §-sal egészül ki:
„6/B. § Magyarország az Egyezmény A mellékletének hatálya alá tartozó adónak tekinti az 1. melléklet szerinti adókat, amelyről az Egyezmény 2. cikk 3. bekezdése szerint a Letéteményesek egyikét értesíti.”
40. § A MAC törvény a 4. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
15. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
41. § Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 66. pontjában a „ , valamint települési adók” szövegrész.
16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása
42. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj. tv.) 144. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a NAV elnökének illetményét a miniszter állapítja meg egy összegben személyi illetményként.”
43. § A NAV Szj. tv. 170/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„170/A. § [Az elnök, elnökhelyettes juttatásai]
Az e törvény szerinti illetményén felül az elnök az államtitkári, az elnökhelyettes a helyettes államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.”
44. § A NAV Szj. tv. 110. § (6) bekezdés e) pontjában az „elnökhelyettes” szövegrész helyébe az „elnök és az elnökhelyettes” szöveg lép.
45. § Hatályát veszti a NAV Szj. tv. 63. §-a.
A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS ELLENÁLLÓKÉPESSÉGI TERV VÉGREHAJTÁSA ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
17. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
46. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 9. § (2) bekezdésében az „a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek” szövegrész helyébe az „a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti – hozzátartozóinak” szöveg lép.
18. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
47. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 80. § (4) bekezdésében az „elmulasztotta, továbbá” szövegrész helyébe az „elmulasztotta, vagy” szöveg lép.
19. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
48. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
a) 19. § (7) bekezdésében az „(a továbbiakban: hozzátartozó)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: családtag)” szöveg és az „illetve hozzátartozója” szövegrész helyébe az „illetve családtagja” szöveg,
b) 353/E. § (3) bekezdésében a „vele közös háztartásban élő hozzátartozója” szövegrész helyébe a „vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti – hozzátartozója” szöveg
lép.
20. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
49. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
a) 157. § (1) bekezdésében az „a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek” szövegrész helyébe az „a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti – hozzátartozóinak” szöveg,
b) 183/M. § (3) bekezdésében az „a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk” szövegrész helyébe az „a velük közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti – hozzátartozójuk” szöveg
lép.
21. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
50. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:
„(32) Az e törvénynek a Mód9. tv. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései alapján az Országgyűlés illetékes bizottsága által meghozott, az e törvény alkalmazása alóli felmentést eredményező döntés tartalma a Közbeszerzési Döntőbizottságot az e törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos jogorvoslat elbírálása során nem köti, ha a felmentést eredményező döntés az Európai Unió jogával ellentétes.”
22. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
51. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 174. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az e törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései alapján az Országgyűlés illetékes bizottsága által meghozott, az e törvény alkalmazása alóli felmentést eredményező döntés tartalma a Közbeszerzési Döntőbizottságot az e törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos jogorvoslat elbírálása során nem köti, ha a felmentést eredményező döntés az Európai Unió jogával ellentétes.”
23. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
52. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 185. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései alapján eljáró Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti politikai felsővezető a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, jelentését haladéktalanul közli az Országgyűlés elnökével. Az Országgyűlés elnöke a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti
a) országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető esetén a jelentésben foglaltak alapulvételével, az okok további vizsgálata nélkül, illetve
b) országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető esetén az (1) bekezdés a) pontja szerint
haladéktalanul kezdeményezi az összeférhetetlenség kimondását.”
53. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. § (11a) bekezdése.
24. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása
54. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) Az (1b) bekezdés f) pontja alkalmazásában a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a 6. § (4) bekezdése alapján második alkalommal kizárólag egyetlen kuratóriumba vagy felügyelőbizottságba, illetve egyetlen, az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személybe jelölhető ki újra.”
(2) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi a jogviszonyának megszüntetését.”
(3) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az összeférhetetlenségi nyilatkozatot az Integritás Hatóság a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellenőrzi. Amennyiben az Integritás Hatóság az összeférhetetlenség fennállását állapítja meg, az alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi az érintett személy jogviszonyának megszüntetését.”
(4) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 31/E. és 31/F. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„31/E. § (1) A 15/A. § (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint a 15/B. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozattételére vonatkozó kötelezettség a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére is alkalmazandó. Amennyiben az ilyen személy megbízatása a Módtv3. hatálybalépése okán a 31/D. § szerinti időpontban megszűnik, köteles a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül nem nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, valamint köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.
(2) A Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) hatálybalépését követő 5 napon belül a 15. § (1b) bekezdésére vonatkozóan összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, amit a vagyonellenőr a kézhezvételt követő 5 napon belül megküld az Integritás Hatóságnak.
31/F. § (1) Amennyiben az Állami Számvevőszék a 15. § (1d) bekezdése alapján megállapítja a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére vonatkozóan a függetlenségének, feddhetetlenségének, pártatlanságának vagy integritásának hiányát, az adott személy a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet.
(2) A 15. § (1a) bekezdés szerint megkövetelt függetlenség, feddhetetlenség, pártatlanság és integritás meglétének megállapítására vonatkozó eljárást a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője vonatkozásában az alapítói jogok gyakorlója a 15. § (1d) bekezdés szerinti eljárás megfelelő alkalmazásával a Módtv4. hatálybalépését követő 15 napon belül kezdeményezi. Amennyiben az Állami Számvevőszék az ilyen személy függetlenségének, feddhetetlenségének, pártatlanságának vagy integritásának hiányát állapítja meg, az alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi az érintett személy jogviszonyának megszüntetését.”
55. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény
a) 6. § (4) bekezdésében a „tisztviselőjét” szövegrész helyébe a „tisztségviselőjét” szöveg és a „tisztviselője” szövegrész helyébe a „tisztségviselője” szöveg,
b) 15. § (1b) bekezdés f) pontjában a „jogi személy felelős személye” szövegrész helyébe a „jogi személy vezető tisztségviselője, feltéve, hogy az a)–e) pont szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn” szöveg,
c) 15. § (1b) bekezdés g) pontjában az „– a 6. § (4) bekezdés szerinti újrakijelölés esetét ide nem értve – aki” szövegrész helyébe az „aki” szöveg és a „kezdetét megelőző egy évben az a)–f) pont” szövegrész helyébe a „kezdetét megelőző egy évben az a)–e) pont” szöveg,
d) 31/I. § (2) bekezdésében a „tisztviselőjének” szövegrész helyébe a „tisztségviselőjének” szöveg
lép.
25. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása
56. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. § (2a) bekezdésében az „irányító hatósági, közreműködő szervezeti” szövegrész helyébe az „irányító hatósági, nemzeti hatósági, közreműködő szervezeti” szöveg lép.
26. Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény módosítása
57. § (1) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 15. § (2) bekezdésének az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (10) bekezdését megállapító rendelkezése a „vizsgálóbizottság” szövegrész helyett a „mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság” szöveggel lép hatályba.
(2) A Módtv. 22. §-ának az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. § (10) bekezdését megállapító rendelkezése az „a vizsgálóbizottság” szövegrész helyett az „az összeférhetetlenségi bizottság” szöveggel lép hatályba.
(3) A Módtv. 23. §-ának az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése a „kötelezettségét szándékosan elmulasztja” szövegrész helyett a „kötelezettségét elmulasztja” szöveggel lép hatályba.
(4) A Módtv. 31. § (2) bekezdésének az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése a „vagyonnyilatkozatban” szövegrész helyett a „vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a vagyonnyilatkozatában” szöveggel lép hatályba.
(5) A Módtv. 37. §-ának a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
a) 207/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „részt adatait” szövegrész helyett a „rész adatait” szöveggel, valamint
b) 207/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „vagyonnyilatkozatában” szövegrész helyett az „a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a vagyonnyilatkozatában” szöveggel
lép hatályba.
(6) A Módtv. 42. § (2) bekezdésének a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 44. § (7) bekezdését megállapító rendelkezése a „vizsgálóbizottság” szövegrész helyett a „Mentelmi Bizottság” szöveggel lép hatályba.
(7) A Módtv. 52. §-ának a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 19/A. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése az „elmulasztotta, továbbá” szövegrész helyett az „elmulasztotta, illetve” szöveggel lép hatályba.
(8) A Módtv. 113. § (2) bekezdésének a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 876/C. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése az „A határozat meghozatalát követően nem terjeszthető elő további, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott indítvány.” szövegrész helyett az „A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott indítvány nem terjeszthető elő a Magyarország által jelölt európai ügyésznek az (EU) 2017/1939 rendelet 16. cikkével összhangban a Tanács által történt kinevezését követő hat hónapot követő naptól, amely időpontot az igazságügyért felelős miniszter közleményként – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzétesz.” szöveggel lép hatályba.
(9) A Módtv. 117. §-ának a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 185. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a „vagyonnyilatkozatban” szövegrész helyett a „vagyonnyilatkozat-tételt elmulasztotta, illetve vagyonnyilatkozatában” szöveggel lép hatályba.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. Hatályba léptető rendelkezések
58. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 33. § és a 35. § b) pontja 2026. augusztus 1-jén lép hatályba.
(5) Az 1. §–9. § és az 1. melléklet 2026. augusztus 31-én lép hatályba.
(6) A 18. § 2026. október 1-jén lép hatályba.
(7) A 39. §, a 40. § és a 4. melléklet az Egyezmény 2. cikkének 3. bekezdésével összhangban azt követő három hónapos időtartam leteltét követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Letéteményes a 39. § szerinti értesítést kézhez veszi.
(8) A 11. § (1) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése, a 17. §, a 20. §, a 28. §, a 29. § és a 41. § 2027. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 10. §, a 11. § (2) bekezdése, a 12. §, a 13. § (2) bekezdése, a 19. § és a 2. melléklet 2027. augusztus 1-jén lép hatályba.
(10) A 39. §, a 40. § és a 4. melléklet hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
28. Sarkalatossági záradék
59. § (1) A 18. alcím az Alaptörvény 25. cikk (6) és (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 19. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) Az 57. § (4) bekezdése az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) Az 57. § (5) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (9) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) Az 57. § (6) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
29. Az Európai Unió jogának való megfelelés
60. § A 12. alcím az 1186/2009/EK rendeletnek a küszöbértéken alapuló vámmentesség eltörlése tekintetében történő módosításáról szóló 2026. február 11-i 2026/382 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
|
Forsthoffer Ágnes s. k., |
Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., |
1. melléklet a 2026. évi XXXV. törvényhez
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.26. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.26. a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyon
a) induló tőkéje terhére
aa) juttatott vagyoni érték, ha az nem minősül osztaléknak,
ab) juttatott vagyoni érték, ha az a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik,
ac) történő vagyoni érték juttatás a 65/C. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá
b) terhére történő, a vagyonelem tulajdonjogát nem eredményező vagyoni érték szerzés (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használatot), ha egyébként a vagyonelem tulajdonba adásakor – külföldi vagyonelem esetében úgy tekintve, mintha a vagyonelem tulajdonba adása belföldön történne – a megszerző magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezne
2. melléklet a 2026. évi XXXV. törvényhez
1. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„25. a HUN-REN-nek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó;”
3. melléklet a 2026. évi XXXV. törvényhez
1. Az Áfa tv. 10. számú mellékletében a Számla befogadása című alcím helyébe a következő alcím lép:
„Számla befogadása
9. Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:
a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
b) a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről, a számla sorszámáról, valamint
c) a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
10. A 9. pont szerinti számla módosítása vagy érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a módosított, érvénytelenített számlát érintően a 9. pont szerint nyilatkozni. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának a 9. pontban meghatározott adatairól, amelyet a módosítás, érvénytelenítés érint, a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a számlát módosító, érvénytelenítő okirat sorszámáról.
11. Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is szolgáltat adatot.
12. A 9–11. pont szerinti nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az adatokról forintra kerekítve kell adatot szolgáltatni.
13. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany által kibocsátott számla esetében a 9–10. pont szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adóalany első alkalommal adólevonási jogot érvényesít.
14. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén a 9–10. pont szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít.
15. Mentesül a 9–10. pontban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) bevallási kötelezettségét a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint teljesíti.”
4. melléklet a 2026. évi XXXV. törvényhez
1. Az Egyezmény A Melléklete szerinti adónak minősülnek az alábbi adók is:
2. cikk 1. bekezdés a. albekezdés i) alpontja: a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó”
A törvényt az Országgyűlés a 2026. július 28-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2026. július 30.