2026. évi XXXVI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) módosításának célja elsődlegesen Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (a továbbiakban: HET) szereplő, a zöld energiára való átállás felgyorsítását célzó energetikai reformok végrehajtásához szükséges, valamint a villamosenergia-tárolók további elterjedését előmozdító, illetve piaci szerepét erősítő rendelkezéseknek az elfogadása.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.), valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) módosításának célja a villamosenergia-termelés megújulóenergia-részarányának növeléséhez, valamint a HET-ben szereplő energetikai reformok végrehajtásának elősegítéséhez szükséges rendelkezések elfogadása.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosításának célja Geotermikus Energia Bizottság jogintézményének megszüntetése, tekintettel arra, hogy a testület működése hosszú távon nem segíti elő kellőképpen a fenntartható geotermikus projektek indítását. A módosítás továbbá a HET geotermikus energiát érintő reformjának végrehajtását is szolgálja. A módosítás további célja a geotermikus energia engedélyezési rendszer egyszerűsítése érdekében a geotermikus energia koncessziós jogadomány intézményének megszüntetése.

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) módosítása az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (átdolgozás) szóló, (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 7. cikkének és IV. mellékletének az épületek beszerzésére vonatkozó rendelkezéseinek nemzeti jogba való átültetését szolgálja.

Átmeneti rendelkezés a Bt.-hez.

A Geotermikus Energia Bizottság jogintézményét és a geotermikus koncessziós jogadomány intézményének megszüntetését érintő rendelkezések.

A Kvt.-ben a Vet. rövidítés bevezetése, illetve a Vet. 115. § (1) bekezdésének kapcsolódó alpontjaira történő hivatkozás pontosítása.

A Kvt.-ben az integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében lefolytatandó környezeti hatásvizsgálati eljárás vonatkozásában 85 napos ügyintézési határidő kerül meghatározásra Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében foglalt ügyintézési idő realizálását elősegítve, valamint azzal az indokkal, hogy a környezetvédelmi követelmények teljesülésének értékelése megelőzi és megalapozza az építésügyi döntés meghozatalát.

A rugalmas árszabást tartalmazó szerződés megjelölésének pontosítása: az „árszabás” kifejezés helyett bevezetésre kerül a villamosenergia-kereskedelmi szerződések valamennyi típusára alkalmazható „villamosenergia-ár” megjelölés, amely jobban biztosítja az ágazati szabályokhoz illeszkedést és a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Villamos energia belső piaci irányelv) 2. cikk 15. pontjának való megfelelést.

Jogtechnikai pontosítás.

A kötelező átvételi kötelezettség és prémium típusú támogatás alá eső villamosenergia-termelés működési támogatásának finanszírozását biztosító ún. KÁT pénzeszköz megfizetésének kötelezettsége alól mentesített esetekhez kapcsolódóan egyértelműsítésre kerülnek a villamosenergia-tároló üzemeltetéséhez értékesített, valamint a megújuló energiaforrásból származó és a termelő által közvetlenül a felhasználó részére értékesített villamosenergia-mennyiségek tekintetében a mentesülés feltételei.

Konkretizálásra kerül, hogy a mentesülési feltételekre vonatkozó nyilatkozatot a villamosenergia-kereskedő, a termelő vagy a villamosenergia-tároló üzemeltetője mérlegkör-felelőse – több mérlegkör-felelős érintettsége esetén a pénzeszköz megfizetésre kötelezett mérlegkör-felelőse – útján teheti meg az átviteli rendszerirányító részére, figyelemmel a vonatkozó miniszteri rendelet szerinti adatszolgáltatási rendre.

A Vet. új 20/A. §-ban kerülnek meghatározásra a különböző mérlegkörökhöz tartozó rendszerhasználókra vonatkozó aggregálási tevékenységgel okozott kiegyenlítetlenségért fennálló felelősség alapvető szabályai.

A Vet. 66/D. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a Vet. új 21. § (8) bekezdésében kerül szabályozásra.

Az elosztónak a Vet. 24. § (1) bekezdés e) pontjának rendelkezésén alapuló, a külön mérésére szolgáló fogyasztásmérő berendezés által mért adatok gyűjtésével és továbbításával kapcsolatos teendők egyértelműsítése.

Az elosztónak a Vet. 24. § (1) bekezdés e) pontjának rendelkezésén alapuló, a külön mérésére szolgáló fogyasztásmérő berendezés által mért adatok gyűjtésével és továbbításával kapcsolatos teendők egyértelműsítése.

Technikai jellegű újraszabályozás, mert normagazdaságossági okokból – a részbeni hatályon kívül helyezéssel szemben – indokolt volt a Vet. 45. §-ának újraszabályozása.

A villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését megelőzően a kereskedő által teljesítendő tájékoztatás tartalmára vonatkozó rendelkezések pontosításra és egyszerűsítésre kerülnek a Vet. 3. § 52b. pontja és Vet. 3. § 23a. pontja szerinti meghatározásokkal való összhang megteremtése érdekében.

A Vet. 45. § (2)–(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések a normatív tartalom megtartása mellett a Vet. 61/A. §-ában kerülnek újra-szabályozásra. Figyelemmel arra, hogy a Vet. 3. § 23a. pontban rögzített „határozott idejű, fix árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés” fogalomnak eleme a csúcsidőszaki és völgyidőszaki ártípus is, a zónaidő kifejezés használata a továbbiakban nem indokolt. Egyértelműsítésre kerül továbbá, hogy a rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés megkötésére milyen fogyasztásmérő berendezés, illetve elszámolási rend esetén van lehetőség.

Egyértelműsítésre kerül, hogy csak kifejezett kérésre köteles a villamosenergia-kereskedő a 61/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti ajánlatot közölni a felhasználóval.

A villamosenergia-vásárlási szerződés tartalmi elemei közül az ellenértékre vonatkozó rendelkezés pontosításra kerül a Vet. 3. § 52b. pontja és Vet. 3. § 23a. pontja szerinti meghatározásokkal való összhang megteremtése érdekében.

A vonatkozó uniós jogi aktusokkal összhangban módosításra és kiegészítésre kerülnek a felhasználó, a villamosenergia-kereskedő és a független aggregátor alapvető jogait és kötelezettségeit meghatározó rendelkezések annak érdekében, hogy az irányadó ágazati szabályok a független aggregátorok villamosenergia-piaci részvételének erősítése mellett biztosítsák az aggregálási szerződés megkötésével, teljesítésével érintett felek jogos érdekeinek nagyobb fokú védelmét és az aggregálási tevékenységgel járó kockázatok igazságosabb elosztását is.

Az aggregálási tevékenységgel kapcsolatos, az érintettek közötti tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések egyértelműsítése, valamint a normaszöveg pontosítása a jogértelmezési problémák elkerülése céljából.

A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtáinál az integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás típus helyett két új típus kerül bevezetésre: integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás és az integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás.

A módosítás a könnyített térségek kijelölésének lehetséges szempontjait szélesíti a kapcsolódó HET reform végrehajtása érdekében. A módosítás révén előírásra kerül, hogy a kijelölés során a megújuló energiát hasznosító erőművek létesítése szempontjából jelentős természeti, társadalmi és gazdasági jellemzőket kell figyelembe venni. Ezáltal a kijelölés szakmai megalapozottsága és átláthatósága erősödik.

A módosítás az egyes eljárástípusok elnevezésének pontosítására és egységesítésére irányul.

A HET-hez kapcsolódó elvárás – a könnyített térségek esetében a környezetvédelmi és az építésügyi engedélyezési eljárásokra együttesen irányadó 50 napos ügyintézési határidő hatóság általi nem tartása esetén a jelenleginél nagyobb szankció legyen előírva a környezetvédelmi vagy építésügyi hatóságra nézve – teljesítése és a közigazgatási eljárásrend jogszerűségi alapelvének történő megfelelés érdekében az új szabályozás az általános szabályokhoz képest szigorúbb jogkövetkezményt fűz ahhoz az esethez, ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi. A megnövelt összegű visszatérítési kötelezettség egyrészt kompenzálja az ügyfelet az eljárás elhúzódásából eredő hátrányokért, másrészt ösztönzően, hatékonyságot növelve hat a hatóságra az eljárások jogszabályban meghatározott határidőn belüli lefolytatására. Az új szabályozás így hozzájárul a jogbiztonság erősítéséhez, valamint a kérelmezők számára a beruházások és fejlesztések kiszámíthatóbb engedélyezéséhez.

Az integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás jelenleg hatályos szabályozása a 0,5 MW beépített teljesítményt meghaladó, időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek létesítése tekintetében nem biztosít megfelelő eljárási keretet, amelynek hátterében többek között a kapcsolódó Korm. rendeletekben szereplő végrehajtási szabályokkal való összhang hiánya áll.

A Vet. 132. §-ának módosításával, pontosításával kialakításra kerül az eljárás két típusa – az integrált hálózat építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás és az integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás – azonos 120 napos ügyintézési határidővel, biztosítva ezzel az eljárások kiszámíthatóságát és gyorsabb lefolytatását.

A HET-ben szereplő vállalás – az integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás esetében meghatározott 120 napos ügyintézési határidő hatóság általi nem tartása esetén a jelenleginél nagyobb szankció legyen előírva a hatóságra nézve – teljesítése és a közigazgatási eljárásrend jogszerűségi alapelvének történő megfelelés érdekében az új szabályozás az általános szabályokhoz képest szigorúbb jogkövetkezményt fűz ahhoz az esethez, ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi. A megnövelt összegű visszatérítési kötelezettség egyrészt kompenzálja az ügyfelet az eljárás elhúzódásából eredő hátrányokért, másrészt ösztönzően, hatékonyságot növelve hat a hatóságra az eljárások jogszabályban meghatározott határidőn belüli lefolytatására. Az új szabályozás így hozzájárul a jogbiztonság erősítéséhez, valamint a kérelmezők számára a beruházások és fejlesztések kiszámíthatóbb engedélyezéséhez.

Kimondásra kerül, hogy az eszköz- és költség-felülvizsgálatról, valamint a négyéves árszabályozási cikluson belül az éves díjszabási időszakra vonatkozó ármegállapítás rendszeréről szóló módszertani útmutatók meghatározására a jövőben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének, mint önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletében kerülhet sor azzal, hogy a vonatkozó rendeletet az árszabályozási ciklustól függetlenül első alkalommal legkésőbb 2026. augusztus 31. napjáig kell kiadni.

A rendeletben történő szabályozás követelményére tekintettel aktualizálásra kerülnek a módszertani útmutatókra vonatkozó szabályokat is tartalmazó, a Vet. 143. § (5) és (8) bekezdésében szerinti rendelkezések.

Az azonnali piacokon jelentkező árváltozást tükröző ún. rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés szélesebb körű alkalmazása érdekében a módosítás megteremti a lehetőség annak, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó választása szerint az egyetemes szolgáltatás elhagyása nélkül is rugalmas árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződést kössön az egyetemes szolgáltatójával. A módosítás hozzájárul azon európai uniós elvárás teljesítéséhez, mely szerinti a felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy fogyasztásukat a piaci jelzések szerint igazítsák ki. A rendelkezés nem érinti az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó azon jogát, hogy az egyetemes szolgáltatást elhagyva másik villamosenergia-kereskedőtől vásároljon villamos energiát teljesen piaci alapú villamosenergia-ár ellenében. A felhasználót a villamosenergia-kereskedőnek a Vet. 61. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatnia kell a rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés előnyeiről és lehetséges kockázatairól.

Kimondásra kerül, hogy az aggregátori tevékenység villamosenergia-piaci elterjedésének nyomon követése mellett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata a vonatkozó szabályozási környezet fejlesztéséhez való aktív hozzájárulás is jogszabályalkotási javaslatoknak az energiapolitikáért felelős miniszter részére történő rendszeres előterjesztése révén.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak az aggregálási tevékenységre vonatkozó szabályozás fejlesztésével kapcsolatos feladata pontosításra kerül.

A HET reformok végrehajtásához szükséges további, alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezések elfogadása érdekében a felhatalmazó rendelkezések kiegészítése.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak az aggregálási tevékenységre vonatkozó szabályozás fejlesztésével kapcsolatos feladata pontosításra kerül.

Az átmeneti rendelkezés pontosítása a jogszabály alkalmazására való felkészülés érdekében.

Átmeneti rendelkezés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak az aggregálási tevékenységre vonatkozó szabályozás fejlesztésével kapcsolatos feladatához kapcsolódóan.

Jogértelmezést és jogalkalmazást segítő jogtechnikai pontosítások.

Korrekciós célú hatályon kívül helyező rendelkezés. Technikai jellegű elhagyás, mert normagazdaságossági okokból – a részbeni hatályon kívül helyezéssel szemben – indokolt volt a Vet. 45. §-ának újraszabályozása.

Az Ehat. 10. §-ának módosítása az uniós joggal való összhangot biztosítja, amely szerint a Kbt. szerinti ajánlatkérők – uniós értékhatár elérése esetén – csak olyan épület tekintetében köthetnek tulajdonszerzésre irányuló vagy bérleti szerződést, amely megfelel a közel nulla energiaigényű épület követelményeinek. Az épületek beszerzése továbbra sem tartozik a közbeszerzési szabályozás hatálya alá, a közbeszerzési fogalmakra a rendelkezés hatályának meghatározása érdekében történik utalás, mivel az Irányelv is ilyen módon szabályoz az épületek beszerzésére vonatkozó követelményt, amelynek átültetése az Ehat.-ban lehetséges. A közel nulla energiaigényű épület követelményeit az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet tartalmazza. A módosítás meghatározza továbbá azokat a kivételi köröket, amelyek esetén nem kell alkalmazni az energiahatékonysági követelményeket.

Az ajánlatkérők a módosítással megállapított energiahatékonyságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásától abban az esetben tekinthetnek el, ha az energiahatékonysági követelmény előírása műszakilag nem megvalósítható; ha az előírás az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi válsághelyzet elrendelésére okot adó körülmény elhárításához kapcsolódó beszerzést akadályozná; ha az akadályozná Magyarország külső vagy belső biztonságának védelméhez szükséges beszerzés megvalósítását; a beszerzés célja mélyfelújítás vagy lebontás elvégzése, az épület tulajdonjogának viszonteladásra bocsátása anélkül, hogy az ajánlatkérő azt saját céljaira használná, vagy a műemlék, a helyi védelem alatt álló épület és azok épületelemei védetté nyilvánításának alapjául szolgáló műemléki érték megőrzése. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezet és a nemzetbiztonsági szolgálatok szerződéseire csak olyan mértékben alkalmazandók az energiahatékonysági követelmények, amennyiben alkalmazásuk nem eredményez összeütközést ezen szervezetek tevékenységének jellegével és elsődleges céljával.

Nem áll fenn műszaki megvalósíthatóság akkor, ha a követelményeket műszaki szempontból nem lehet alkalmazni. Épületek esetében a műszaki megvalósíthatóság kérdéséhez tartozik az ajánlatkérő beszerzési igényének megfelelő, energiahatékony épület elérhetősége. Egy adott földrajzi körzetben a magas energiahatékonyságú épületkínálat hiánya is megalapozhatja a műszaki megvalósíthatatlanságot, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem szűkíti indokolatlanul a vizsgált körzetet, kifejezetten a követelmény megkerülése érdekében.

Bár az uniós jogszabályok nem határozzák meg az egészségügyi okokra visszavezethető szükséghelyzet fogalmát, az tágan értelmezendő. A fogalmi körbe tartozik különösen a bioterrorizmus, bármilyen típusú járvány, pandémiás betegség által okozott betegség előfordulása vagy ezek közvetlen veszélye, illetve valamilyen új és rendkívül halálos kimenetelű fertőző kórokozó vagy toxin, amely jelentős számú ember halálának vagy tartós fogyatékosságának jelentős kockázatát jelentheti [lásd: a Bizottság (EU) 2024/1716 Ajánlása (2024. június 19.) az (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5., 6. és 7. cikkének a közszféra energiafogyasztása, a középületek felújítása és a közbeszerzés tekintetében történő értelmezésére vonatkozó iránymutatások megállapításáról]. A módosítás az Irányelv szerinti kivételi kört az egészségügyről szóló törvénynek az egészségügyi válsághelyzet elrendelésére okot adó körülményeknek felelteti meg.

A külső és belső biztonság hátrányos érintettsége alatt az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatában kidolgozott (C-145/09.) közbiztonság fogalom, annak veszélyeztetettsége értendő, amely az alapvető társadalmi érdekeket érintő, tényleges és kellően súlyos fenyegetésre, vagy a külkapcsolatoknak vagy a népek békés együttélésének súlyos megzavarására vagy a katonai érdekeket fenyegető kockázatra terjed ki.

Átmeneti rendelkezést állapít meg.

A Méptv.-ben rögzítésre kerül a kapcsolódó HET reform végrehajtása érdekében, hogy a szélerőművek maximális oszlopmagassága 199 méter lehet függetlenül attól, hogy annak létesítésére a Vet. szerinti könnyített térségekben vagy azon kívül kerül-e sor.

Hatályba léptető rendelkezés.

Jogharmonizációs záradék.