4/2026. (IX. 25.) PM utasítás
a Pénzügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 19. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a miniszterelnök jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki:
1. § A Pénzügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. §1
1. melléklet a 4/2026. (IX. 25.) PM utasításhoz
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Pénzügyminisztérium jogállása, alapadatai és tevékenysége
1. § (1) A Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) alapadatai a következők:
1. elnevezése: Pénzügyminisztérium,
2. rövidített elnevezése: PM,
3. elnevezése angol nyelven: Ministry of Finance,
4. elnevezése német nyelven: Ministerium für Finanzen,
5. elnevezése francia nyelven: Ministère des Finances,
6. címe: 1051 Budapest, József nádor tér 2–4.,
7. alapításáról rendelkező jogszabály: a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény,
8. alapítója: Országgyűlés,
9. alapítás időpontja: 2023. január 1.,
10. alapító okirat kelte és száma: 2026. május 13., PM/415/1/2026,
11. vezetője (a fejezetet irányító szerv vezetője): pénzügyminiszter (a továbbiakban: miniszter),
12. jogállása: törvény által létrehozott központi államigazgatási szerv, a miniszter munkaszerve; költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv,
13. előirányzat feletti rendelkezési jogosultsága: teljes jogkörrel rendelkező,
14. székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2–4.,
15. adóigazgatási azonosító száma: 15848398-2-41,
16. általános forgalmi adóalanyiságának ténye: alanya az általános forgalmi adónak,
17. számlavezetője: Magyar Államkincstár,
18. kincstári előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00005503-06010011,
19. KSH száma: 15848398-8411-311-01,
20. PIR törzsszáma: 848392,
21. államháztartási szakágazati besorolása: 841103 Minisztériumok tevékenysége,
22. alaptevékenysége: a minisztérium mint a miniszter munkaszervezete a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvényben, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Statútum) meghatározott feladatokat alaptevékenységként látja el,
23. alaptevékenységei kormányzati funkció szerinti besorolása:
a) 011120 Kormányzati igazgatási tevékenység;
b) 013340 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok.
(2) A minisztérium vállalkozási tevékenységet nem folytat.
(3) A minisztérium hivatalos lapja a Pénzügyi Közlöny.
2. A minisztérium szervezete
2. § A minisztériumban
a) miniszter,
b) közigazgatási államtitkár,
c) államtitkár,
d) helyettes államtitkár
működik.
3. § (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.
(2) A minisztérium önálló szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.
(3) A minisztérium szervezeti egységeit a 3. függelék tartalmazza.
(4) A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeket, a háttérintézményekkel kapcsolatban a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró politikai felsővezetők, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok (a továbbiakban együtt: állami vezető), valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő önálló szervezeti egység megnevezését, illetve azon gazdasági társaságokat, amelyek felett a miniszter vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró állami vezető és szakmai felelős szervezeti egység jogszabály vagy megállapodás alapján tulajdonosi jogot gyakorol, a 4. függelék tartalmazza.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott irányítási jogkörök delegálása a miniszternek az általa felügyelt, irányított intézmények vezetőinek kinevezésére, felmentésére, illetménye megállapítására, jutalmazására, valamint a vele szembeni fegyelmi eljárás megindítására és a fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó jogkörét nem érinti.
(6) A közigazgatási hatósági döntések, valamint az egyéb intézkedések kiadmányozási rendjét az 5. függelék tartalmazza.
(7) Az egyes fővárosi és vármegyei kormányhivatalokkal (a továbbiakban: kormányhivatalok) kapcsolatos irányítási feladatokhoz kapcsolódóan a miniszter irányítási és ellenőrzési jogköreit, a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető kijelölését, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő, döntés-előkészítő önálló szervezeti egység megnevezését a 6. függelék tartalmazza.
(8) A minisztérium esetében – figyelemmel az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseire – valamennyi, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) hatálya alá tartozó
a) politikai tanácsadói, politikai főtanácsadói, kabinetfőnöki,
b) szakmai felsővezetői,
c) szakmai vezetői és
d) kormánytisztviselői
szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személy vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.
A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE
3. A miniszter
4. § (1) A miniszter
a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja a minisztérium működéséhez szükséges utasításokat,
b) meghatározza és jóváhagyja a minisztérium munkatervét és az egyes ágazatok célkitűzéseit,
c) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,
d) jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi a köztársasági elnöki határozatot,
e) ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály számára meghatároz,
f) gondoskodik a miniszterelnök által meghatározott feladatok ellátásáról, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoz ki,
g) közreműködik a miniszterelnök döntéseinek megalapozásában és azok végrehajtásában,
h) meghatározza a személy- és munkaügyi tevékenység alapelveit, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a gazdálkodás, az ellenőrzés, a munkavégzés, az ügyintézés, az iratkezelés és a titokvédelem előírásait,
i) gyakorolja a jogszabályban meghatározott alapítói jogokat, határoz az irányítása alatt működő intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről,
j) jóváhagyja az irányítása, felügyelete alatt álló központi hivatalok, költségvetési intézmények szervezeti és működési szabályzatát a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével,
k) gyakorolja az irányítási, felügyeleti, tulajdonosi jogokat,
l) kitüntetéseket, címeket és díjakat adományoz, illetve von meg,
m) irányítja a jogszabályban irányítása alá rendelt központi hivatalokat és a minisztérium alá tartozó költségvetési szerveket,
n) ellátja az európai uniós pénzügyi eszközök, valamint egyes európai uniós programok tekintetében a szakpolitikai felelősi, valamint konstrukciófelelősi feladatokat,
o) gondoskodik az ágazati létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátásáról.
(2) A miniszter gyakorolja a tulajdonosi, alapítói, felügyeleti, közreműködői jogokat a jogszabály vagy megállapodás alapján a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, valamint a minisztérium alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok, közalapítványok felett.
(3) A miniszter a fejezetet irányító szerv vezetőjeként gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat a központi költségvetés XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezete (a továbbiakban: PM fejezet), XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezete, XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezete, XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezete (a továbbiakban: Vagyonfejezet) és LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezete tekintetében.
(4) A miniszter – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az e Szabályzatban foglalt háttérintézményi irányítási, felügyeleti, továbbá tulajdonosi, alapítói joggyakorlási rendtől írásbeli utasítással eltérhet.
5. § A miniszter irányítja
a) a közigazgatási államtitkár,
b) a parlamenti államtitkár,
c) az adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár,
d) az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár,
e) – a kabinetfőnöke közreműködésével – a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetőjének,
f) – a kabinetfőnöke közreműködésével – a Protokoll Főosztály vezetőjének,
g) – a kabinetfőnöke közreműködésével – az Elemzési Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
6. § (1) A miniszter tevékenységét és feladatainak ellátását kabinet segíti.
(2) A miniszter közvetlenül irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.
7. § (1) A miniszter általános helyettesítését akadályoztatása vagy távolléte esetén – a Kit. 21. §-ában meghatározottaknak megfelelően – jogszabály, kormányhatározat vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva a parlamenti államtitkár látja el. A miniszter hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a parlamenti államtitkár gyakorolja.
(2) A miniszter helyettesítését a parlamenti államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén – a Kit. 21. § (3) bekezdése szerinti köztársasági elnöki intézkedés kezdeményezése és intézkedés ellenjegyzése kivételével – a miniszter kijelölése alapján a feladatkörrel rendelkező államtitkár látja el.
(3) A miniszter nem helyettesíthető
a) a miniszteri rendelet, a miniszter által kiadott normatív utasítás, illetve a más miniszterrel egyetértésben kiadandó rendelethez adott egyetértési nyilatkozat aláírásában,
b) a miniszter irányítása, fenntartói joggyakorlása alatt működő intézmény
ba) alapításával, átalakításával, megszüntetésével,
bb) szervezeti és működési szabályzatának kiadásával, módosításával – a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével –
kapcsolatos döntések meghozatalában,
c) közszolgálati szabályzatban rögzítettek szerint egyes munkáltatói jogok gyakorlása során,
d) a Magyarország állami kitüntetéseinek adományozására a miniszterelnöknek adott javaslat megtétele tekintetében,
e) a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek címzett ügyiratok aláírásában,
f) a miniszter által adományozható elismerés oklevelének aláírásában,
g) a magyar állam Ptk. 3:405. § (2) bekezdése, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 62. § (6) bekezdése szerinti törvényes képviseletének az ellátásában.
(4) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén a Kormány ülésén a parlamenti államtitkár helyettesíti.
(5) A miniszter azon munkáltatói jogok gyakorlását, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási államtitkárra ruházhatja át.
(6) A miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat jogszabály, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) megkötött szerződés vagy megállapodás alapján a tulajdonosi joggyakorlói körébe tartozó gazdasági társaságok felett.
(7) A miniszter helyettesítését az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök gyakorlása tekintetében a parlamenti államtitkár látja el.
(8) A parlamenti államtitkár jogosult a miniszterhelyettes cím használatára.
A MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ ÁLLAMTITKÁROK ÉS MÁS SZEMÉLYEK
8. § A minisztériumban
a) közigazgatási államtitkár,
b) parlamenti államtitkár,
c) adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár,
d) államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár
működik, akiknek tevékenységét a miniszter irányítja.
9. § Az államtitkárok jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) a Szabályzatban meghatározott helyettes államtitkárok, valamint főosztályok tekintetében szakmai, politikai irányítási feladatkörükben eljárva gyakorolják a Kit. 4. §-a szerinti hatásköröket, amely hatáskörükben
aa) részt vesznek az ágazat szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában,
ab) eljárnak az ágazat szakmapolitikai ügyeiben, meghozzák a miniszteri döntést nem igénylő szakmapolitikai döntéseket, szükség esetén közvetlenül intézkednek, vagy a miniszternél intézkedést kezdeményeznek,
ac) a miniszternek aláírás céljából történő felterjesztés előtt jóváhagyják a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,
ad) meghatározzák az ágazati költségvetési javaslat kidolgozásának alapelveit, és irányítják az ágazati költségvetés tervezésének, a költségvetés végrehajtásának és a költségvetési beszámoló elkészítésének feladatait, továbbá gondoskodnak a költségvetési tervjavaslatok szakmai tartalmának meghatározásáról, az egyes szakmai programok számszaki megalapozásáról,
ae) részt vesznek az ágazattal kapcsolatos európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásában,
af) részt vesznek az ágazati jogszabályok szakmai előkészítésében, illetve a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében gondoskodnak a feladat ellátásáról,
ag) kialakítják az ágazati gazdasági és gazdálkodási stratégiát,
ah) gondoskodnak szakpolitikájuk kidolgozása és végrehajtása során a társadalmi felzárkózási szempontok érvényesítéséről,
b) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül a szakterületet érintő koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot,
c) ágazatukat érintően javaslatot tesznek az európai uniós társfinanszírozású programok éves fejlesztési kereteinek, felhívásainak és szükség esetén operatív programjainak a tartalmára, módosítására,
d) a miniszter utasításainak megfelelően, a kommunikációért felelős szervezeti egység vezetője szakmai iránymutatásai szerint ellátják a minisztérium sajtóképviseletét,
e) javaslatot tesznek a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervének fő célkitűzéseire és tartalmára,
f) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,
g) a miniszter utasításainak megfelelően részt vesznek az érdekegyeztetésben és a miniszter által meghatározott minisztériumközi bizottságok munkájában,
h) javaslatot tesznek a miniszter számára stratégiai partnerségi megállapodások megkötésére,
i) javaslatot tesznek a minisztériumi szervezet kialakítására és módosítására,
j) javaslatot tesznek a miniszter számára díjak, kitüntetések adományozására,
k) a parlamenti államtitkár megkeresésére soron kívül tájékoztatást adnak parlamenti ügyekben,
l) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza,
m) egymással előzetesen egyeztetnek, ha a kormányhivatalok szakmai irányítása vagy a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlása keretében kiadott utasítások, körlevelek és egyéb intézkedések más államtitkár hatáskörét is érintik,
n) folyamatosan tájékoztatást nyújtanak a parlamenti államtitkár részére az Országgyűlés munkáját érintő szakterületükhöz tartozó feladatok előrehaladásáról.
4. A közigazgatási államtitkár
10. § (1) A közigazgatási államtitkár állami vagyongazdálkodási feladatkörében eljárva
a) a Statútum 131. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkör tekintetében gondoskodik az állami vagyon felügyeletére, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozására vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és kormányzati döntések előkészítéséről,
b) előkészíti a miniszter egyedi utasításával hatáskörébe utalt intézmények és egyéb szervezetek, továbbá a 4. függelék szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaságok (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: gazdasági társaságok) létrehozására, átalakítására, valamint megszüntetésére vonatkozó döntéseket, ellátja e szervezetek és gazdasági társaságok tevékenységét érintő, kötelezettségvállalást nem tartalmazó nemzetközi megállapodások, nyilatkozatok aláírásával, végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, továbbá előkészíti a vezető tisztségviselők kinevezését, valamint a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokról vezetett számla feletti rendelkezésre vonatkozó döntéseket, illetve személyesen vagy az arra kijelölt alárendelt szervezeti egységek vezetői útján közreműködik azok végrehajtásában,
c) előkészíti és végrehajtja a gazdasági társaságok tekintetében a Kormány vagyongazdálkodási politikáját, a hozzá tartozó gazdasági társaságok, intézmények és egyéb szervezetek létrehozására, átalakítására, valamint megszüntetésére vonatkozó döntéseket, ebben a körben szakmailag előkészíti a kormányzati döntéseket,
d) irányítja a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokkal összefüggő központi szabályozási, gazdasági elemző és koordinációs feladatok ellátását,
e) a kormányzat szakpolitikai célkitűzései alapján meghatározza a vagyongazdálkodás irányait, összehangolja a vagyongazdálkodási célkitűzéseket és a vagyongazdálkodást érintő koncepcionális kérdéseket, valamint szervezi, önállóan irányítja és felügyeli a vagyongazdálkodási feladatok végrehajtását,
f) előkészíti és végrehajtja a Kormány vagyongazdálkodási politikáját, amelynek során szakmailag közreműködik az állami vagyonról, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló jogszabályok előkészítésében,
g) irányítja a miniszter tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos feladatok végrehajtását,
h) az állami vagyongazdálkodás szempontjából előkészíti a minisztertől, illetve felügyeli az MNV Zrt.-től, valamint ezek tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságoktól igényelt, az állami vagyont érintő beruházási, fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatok kiadását,
i) eljár az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 2/A–2/C. §-a szerinti kulturális javak szakértői értékbecslésének elvégeztetése tekintetében,
j) nyilatkozattételi jogosultságot gyakorol az országos törzshálózati és mellékvonali vasúti pályához, illetve vasútüzem működéséhez nem szükséges, kizárólagos állami tulajdonú ingatlan forgalomképes ingatlanvagyoni körbe történő átminősítésének tekintetében,
k) záradékolási jogot gyakorol az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (5) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorlás átadására vonatkozó megállapodások, valamint a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdése szerinti vagyonkezelési szerződések tekintetében,
l) gyakorolja az MNV Zrt. részére kiadandó részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatainak kiadására vonatkozó döntések kiadmányozási jogát,
m) gyakorolja a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi támogatások (támogatói okirat, támogatási szerződés) kiadására vonatkozó döntések kiadmányozási jogát,
n) gyakorolja az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok bérleti szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 383/2023. (VIII. 14.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti előzetes véleményezési jogot.
(2) A közigazgatási államtitkár pénzügypiaci és pénzügyi szabályozási feladatkörében eljárva
a) ellátja a miniszternek a pénz-, tőke- és biztosítási piacokra, a pénzügyi szervezetekre, tevékenységükre, felügyeletükre vonatkozó szabályozással összefüggő feladatait,
b) gondoskodik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos hazai stratégia irányvonalának meghatározásáról, az erre vonatkozó nemzetközi normák és európai uniós szabályozás folyamatos nyomon követéséről, ezekre is figyelemmel irányítja a vonatkozó hazai szabályozás kidolgozását, felülvizsgálatát és végrehajtását, szakmailag gondoskodik a vonatkozó jogszabályok tervezeteinek az előkészítéséről, koordinálja a vonatkozó hazai és nemzetközi szakmai kommunikációt,
c) ellátja a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanács (a továbbiakban: PEKT) elnöklésével összefüggő feladatokat,
d) a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai alapján biztosítja a minisztérium részvételét a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsának ülésén,
e) gondoskodik az Országos Betétbiztosítási Alap, a Szanálási Alap, a Befektetővédelmi Alap igazgatótanácsi, illetve igazgatósági tagságból eredő feladatok irányításáról és a minisztérium képviseletéről,
f) gondoskodik a lakáspolitikai intézkedések végrehajtásáról, és előkészíti a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok tervezeteit.
(3) A közigazgatási államtitkár jogi és kodifikációs feladatkörében eljárva
a) szervezi a magyar állam a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:405. § (2) bekezdése, valamint a Csődtv. 62. § (6) bekezdése szerinti törvényes képviseletének ellátásával kapcsolatos feladatok végrehajtását,
b) szervezi a jogi képviseleti feladatok ellátását, ennek keretében a miniszter vagy a minisztérium által vagy ellen indított per esetében előzetesen engedélyezi, a magyar állam által vagy ellen indított per esetében a miniszter részére előterjeszti az egyezség megkötésére vonatkozó döntési javaslatot,
c) előzetesen jóváhagyja az ügyvédi kamarába történő – kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói – tagfelvételre irányuló kérelem benyújtását,
d) közreműködik a minisztériumi döntés-előkészítés és a végrehajtás egységességének biztosításában, ennek során gondoskodik a jogi követelmények érvényesítéséről,
e) gondoskodik a minisztérium által képviselt egységes jogi álláspont kialakításáról, a bíróságok és más hatóságok előtt a jogi képviseleti feladatok ellátásáról, a szerződések előkészítéséről, a támogatási szerződések, támogatói okiratok jogi szempontú véleményezéséről,
f) vizsgálja, hogy a benyújtásra kerülő előterjesztések megfelelnek-e a jogszabályokban és a Kormány ügyrendjében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, gondoskodik ezek érvényesítéséről,
g) gondoskodik az előterjesztések, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök aláírásra történő felterjesztéséről,
h) ellátja a jogszabályoknak és más jogi aktusoknak a Magyar Közlönyben és a mellékletét képező – annak külön sorozataként megjelenő – Hivatalos Értesítőben történő kihirdetésével, közzétételével, illetve az érdekeltekhez való eljuttatásával összefüggő feladatokat,
i) gondoskodik a Szabályzat, valamint a Szabályzatban foglaltak alapján kiadásra kerülő további szabályzatok előkészítéséről és felülvizsgálatáról.
(4) A közigazgatási államtitkár koordinációs feladatkörében eljárva
a) ellátja a közigazgatási egyeztetés koordinálásával kapcsolatos feladatokat,
b) gondoskodik a kormányülések, a kabinetülések, a parlamenti államtitkári értekezletek tekintetében – a minisztérium más szervezeti egységeinek közreműködésével – a miniszter és a parlamenti államtitkár felkészítéséről,
c) a minisztérium más szervezeti egységeivel együttműködve összeállítja a minisztérium jogalkotási programjára vonatkozó javaslatokat, előkészíti a Kormány munkatervének és törvényalkotási programjának javaslatát, és közreműködik a végrehajtás ellenőrzésében,
d) nyilvántartja és figyelemmel kíséri a Kormány határozataiban előírt határidős feladatok teljesítését,
e) irányítja a kormányzati iratok, valamint a minisztérium belső iratainak kezelésével összefüggő tevékenységet, javaslatot tesz a minisztérium titkos irattárában őrzött, minősített adatnak minősülő iratok minősítésének felülvizsgálatára,
f) összefogja és ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a munkatervben, a Kormány döntéseiben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,
g) gondoskodik a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, beszámolók, tájékoztatók, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezéséről és véleményezéséről, ellenőrzi a véleményezési határidők megtartását,
h) közreműködik a miniszterhez intézett, országgyűlési képviselők által benyújtott interpellációkra, kérdésekre adandó válaszok elkészítésében,
i) közreműködik a közérdekű adat megismerése iránti igényre adandó válaszok előkészítésében,
j) szerkeszti a minisztérium hivatalos lapját, és gondoskodik az abban megjelentetni szükséges minisztériumi közlemények közigazgatási államtitkár általi jóváhagyása esetén azok megjelentetéséről.
(5) A közigazgatási államtitkár humánerőforrás-gazdálkodási és személyügyi feladatkörében eljárva
a) koordinálja a minisztérium személyügyi feladatait, ennek keretében kezdeményezi a személyügyi intézkedéseket, illetve irányítja a személyügyi megkeresések teljesítésével kapcsolatos feladatokat,
b) gondoskodik a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásának ellátásáról, koordinálja a személyzeti ügyek intézését, előkészíti a minisztérium működésével összefüggő személyügyi, oktatási és szociális feladatok ellátásával összefüggő javaslatokat,
c) a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel előkészíti a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására vonatkozó döntéseket,
d) előkészíti a munkaszervezési döntésekre vonatkozó javaslatokat,
e) a feladataival összefüggésben belső szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,
f) irányítja a minisztérium személyügyi politikájának megvalósítását,
g) irányítja a miniszter feladatkörébe tartozó ágazati és egyéb személyügyi döntések előkészítését,
h) irányítja az emberi erőforrásokkal kapcsolatos közszolgálati feladatok jogszerű ellátását,
i) irányítja a minisztérium személyi állománya kiválasztásával, jogviszonyának létrehozásával, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a miniszter által irányított, felügyelt intézményekkel kapcsolatos személyügyi feladatok ellátását, illetve ezen intézmények személyügyi tevékenységének összehangolását.
(6) A közigazgatási államtitkár biztonsági feladatkörében eljárva gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően a biztonsági ügyeletre, az ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályok, az ágazati létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésére vonatkozó jogszabályok szakmai javaslatának elkészítéséről és a kapcsolódó feladatok ellátásáról.
11. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Kit. 25. § (1) bekezdése szerinti – a minisztérium szervezetéhez tartozó, a Kit. hatálya alá tartozó kormánytisztviselők és állami vezetők feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő – hatásköröket.
(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében eljárva a Szabályzatban meghatározott módon gyakorolja a Kit. 4. §-ában meghatározott hatásköröket.
(3) A közigazgatási államtitkár
a) a miniszternek aláírás céljából történő felterjesztés előtt jóváhagyja a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,
b) döntések, jogszabályok, szabályzatok, valamint intézkedések kiadását kezdeményezheti az arra jogosult vezetőnél,
c) gondoskodik az alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkárok, illetve szervezeti egységek tekintetében a miniszter, államtitkár irányítási jogkörében hozott döntéseinek végrehajtásáról, valamint a szakmaterülettől független közigazgatási koordinációs kérdésekben a helyettes államtitkárokat közvetlenül irányítja és ellenőrzi,
d) az illetékes államtitkár útján kezdeményezi az államtitkárok, a nem közvetlen alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkárok szakmai irányítási jogkörébe tartozó döntések meghozatalát, azok végrehajtásának ellenőrzését,
e) a 7. § (6) bekezdése alapján a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében – a miniszter által átruházott hatáskörben – tulajdonosi jogokat gyakorol,
f) a PM fejezet tekintetében – a miniszter által átruházott hatáskörben, és ha a miniszter által kiadott normatív utasítás eltérően nem rendelkezik – gyakorolja és ellátja a 4. § (3) bekezdése szerinti irányító szervi hatásköröket és feladatokat.
(4) A közigazgatási államtitkár irányítja a minisztérium egységes szempontok alapján történő jogszabály-előkészítési tevékenységét és a közigazgatási feladatok ellátását. A közigazgatási államtitkár a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében
a) koordinálja a Szabályzat és a minisztérium belső szabályzatainak kötelező felülvizsgálatát,
b) javaslatot tesz a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási, illetve intézményi munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszter a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,
c) ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási, illetve intézményi munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,
d) nyilvántartja a munkatervében előírt határidős feladatokat, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
e) felelős a minisztérium beszerzési és közbeszerzési terve összeállításáért, folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését,
f) segíti a kormánybiztos munkáját, ahhoz jogi, igazgatási, szervezési támogatást nyújt,
g) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,
h) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, kabinetek üléseivel, a Parlamenti Államtitkári Értekezlettel, valamint a Közigazgatási Államtitkári Értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért,
i) koordinálja az általa létrehozott szakmai munkacsoport működését,
j) koordinálja az államtitkárok – 9. § a) pont ad) alpontjában meghatározott – feladatainak végrehajtását,
k) felelős a minisztérium közbeszerzéseinek és beszerzéseinek szabályozottságáért,
l) felel a minisztérium közbeszerzési eljárásaihoz kapcsolódó feladatokért.
(5) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi szervezeti egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében
a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyügyi és a szervezeti működése összhangban van-e a jogszabályokkal, belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével,
c) koordinálja a személyügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás- és álláshely-gazdálkodásáért,
d) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,
e) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,
f) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos fejlesztését és működtetését,
g) irányítja a minisztérium iratkezelési tevékenységét, a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátását,
h) gondoskodik a minisztérium iratkezelési szabályzatának elkészítéséről és karbantartásáról,
i) gondoskodik a minisztérium belső informatikai feladatainak ellátásáról, elősegíti a minisztérium ágazati informatikai feladatainak ellátását,
j) gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően az informatikai szakterületet érintő szabályzatok elkészítéséről,
k) irányítja a minisztérium honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatainak ellátását,
l) gondoskodik a minisztériumi Ügyfélszolgálati Információs Iroda működtetéséről, és
m) a miniszter nevében és megbízásából aláírja – a szerv vezetője képviseletében – a minisztérium éves költségvetési beszámolóját.
(6) A közigazgatási államtitkár
a) ellátja a minisztérium képviseletét az uniós tematikájú kormányzati fórumokon és a közigazgatási államtitkári szintű Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) ülésein,
b) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok észszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,
c) megkéri a jogszabályban előírt esetekben a vezetői kinevezések kapcsán a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának előzetes egyetértési nyilatkozatát.
(7) A közigazgatási államtitkár gondoskodik a minisztérium minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer kialakításáról, működtetéséről, fejlesztéséről, ennek keretében a belső ellenőrzés megfelelő működtetéséről, továbbá a külső ellenőrzések koordinációjáról.
(8) A közigazgatási államtitkár gyakorolja a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben
a) a miniszterhez,
b) a miniszterhez mint a fejezetet irányító szerv vezetőjéhez,
c) a miniszterhez mint a költségvetési szerv vezetőjéhez
telepített jogköröket.
(9) A közigazgatási államtitkár mint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője
a) gondoskodik a minisztériumi szervezet a rá vonatkozó szabályoknak, a miniszter és a Kormány által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működtetéséről (integritás),
b) gondoskodik a szervezet integritásának biztosítására irányuló, a belső kontrollrendszerbe illeszkedő vezetési és irányítási rendszer kialakításáról és működtetéséről (integritásirányítási rendszer),
c) gondoskodik az integritás tanácsadó kijelöléséről,
d) kialakítja, működteti és fejleszti a minisztérium integritásirányítási, valamint integrált kockázatkezelési rendszerét, amelynek keretében irányítja az integritás tanácsadó tevékenységét,
e) kijelöli és működteti a minisztérium Integritás Munkacsoportját,
f) biztosítja a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadását és kivizsgálását működtető mechanizmust,
g) ha miniszter által kiadott normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, jóváhagyja az intézményi és fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeivel összefüggő előirányzat-módosításokat és a felhasználásra történő engedélyezéseket.
(10) A közigazgatási államtitkár általános feladatkörében eljárva
a) gondoskodik a minisztérium összehangolt működéséről,
b) gondoskodik a Közigazgatási Államtitkári Értekezlettel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, részt vesz a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten,
c) együttműködik az illetékes ágazati államtitkárokkal, a Miniszteri Kabinettel, valamint feladatkörében kapcsolatot tart az egyéb állami vezetőkkel,
d) közreműködik a miniszter parlamenti, gazdasági és társadalmi kapcsolataival összefüggő feladatainak ellátásában, amelynek keretében elősegíti a miniszter országgyűlés előtti képviseletét,
e) tagja az Emberi Jogi Munkacsoportról szóló 1039/2012. (II. 22.) Korm. határozat alapján létrejött Emberi Jogi Munkacsoportnak.
(11) A közigazgatási államtitkár irányítja a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) alapján kijelölt adatvédelmi tisztviselő tevékenységét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
12. § A közigazgatási államtitkár irányítja
a) a pénzügyi szabályozásért felelős helyettes államtitkár,
b) a gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár,
c) a jogi ügyekért és kodifikációért felelős helyettes államtitkár,
d) a Személyügyi és Szervezetfejlesztési Főosztály vezetőjének,
e) az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének, valamint
f) a Koordinációs Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
13. § (1) A közigazgatási államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
14. § A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár helyettesíti. A közigazgatási államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.
5. A parlamenti államtitkár
15. § (1) A parlamenti államtitkár
a) koordinálja az országgyűlési frakciókkal, képviselőkkel való kapcsolattartást,
b) irányítja a miniszter Országgyűlés működésében való részvételéből eredő feladatok ellátását,
c) helyettesíti a minisztert,
d) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a Parlamenti Államtitkári Értekezleten.
(2) A parlamenti államtitkár irányítja
a) a közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár, valamint
b) a Parlamenti Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
16. § (1) A parlamenti államtitkár feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.
(2) A parlamenti államtitkár irányítja a kabinetfőnökének tevékenységét.
17. § A parlamenti államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár vagy a kabinetfőnöke helyettesíti. A parlamenti államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár gyakorolja.
6. Az adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár
18. § (1) Az adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár
a) javaslatot készít az adórendszert érintően a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre, kialakítja a rövid és hosszú távú adópolitikát, adóstratégiát,
b) előkészíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feletti miniszteri irányítási feladat- és hatáskörök gyakorlásához kapcsolódó döntéseket,
c) felügyeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai teljesítése éves követelményeinek előkészítését,
d) támogatja az adódigitalizációs projektek megvalósítását,
e) a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint képviseli Magyarországot feladatkörébe és a saját, valamint a miniszter hatáskörébe tartozó nemzetközi szervezetek és intézmények fórumain,
f) a felelősségi körébe tartozó területeken közreműködik a miniszter feladat- és hatásköréről rendelkező kormányrendelet szerinti feladatok ellátásában,
g) ellátja az adóügyekben felmerülő nemzetközi vitarendezési eljárásokkal és szokásos piaci ármegállapításra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos feladatokat,
h) ellátja a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekhez és az adóügyi információcsere egyezményekhez kapcsolódó feladatokat (egyezmények előkészítése, tárgyalása, kihirdetésének előkészítése, kihirdetéséről történő intézkedés),
i) ellátja a társasági adó beruházási adókedvezményeivel kapcsolatos feladatokat (a bejelentések és kérelmek nyilvántartása, a kérelem esetén az Európai Bizottság hozzájárulásának kérése és határozat vagy kormányhatározat előkészítése, társasági adókedvezményekkel kapcsolatos, adóhatóság részére történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése),
j) szakmailag előkészíti a szerencsejáték-szabályozásra vonatkozó jogszabályok tervezetét,
k) véleményezi a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos egyéb jogszabálytervezeteket.
(2) Az adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár irányítja az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.
(3) Az adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár ellátja a Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat című folyóirat tekintetében a minisztérium tulajdonosi képviseletét.
19. § (1) Az adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátását titkárság segíti.
(2) Az adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.
20. § Az adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
7. Az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár
21. § (1) Az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár
1. ellátja az államháztartás összessége tekintetében a fiskális fegyelem fenntartásával, a költségvetési törvénynek való megfelelés biztosításával, a költségvetési kiadási fegyelem érvényesítésével, a költségvetési stratégiák kialakításával, a részletes tervezési módszertan kialakításával, a kormányzaton belüli költségvetési koordinációval kapcsolatos feladatokat, továbbá a központi költségvetési fejezetek költségvetési kapcsolataiból eredő feladatokat,
2. gondoskodik az államháztartási mérlegrendszerek összeállításáról, az intézményi gazdálkodás felügyeletéről és szabályozásáról,
3. a költségvetés végrehajtása során ellátja mindazon finanszírozási és ellenőrzési feladatokat, amelyeket jogszabályok a hatáskörébe utalnak,
4. javaslatot tesz az államháztartás finanszírozási politikájára és stratégiájára, valamint részt vesz az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság irányításában,
5. gondoskodik az állami pénzügyi intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris és árfolyampolitikával való összehangolásáról,
6. ellátja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai gazdálkodásával, beszámolásával kapcsolatos kormányzati feladatokat,
7. javaslatot tesz a helyi önkormányzati finanszírozási rendszerre, a saját bevételek, a központi költségvetési támogatások arányára, valamint a támogatásokat és jövedelmi különbségeket mérséklő mechanizmusra; működteti a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási rendszerét,
8. gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információs rendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, az Európai Unió által előírt statisztikai adatszolgáltatásról, annak ellenőrizhetőségéről,
9. kialakítja az Európai Unió éves költségvetése, illetve annak végrehajtási szabályai kapcsán a tanácsi szervezetekben képviselendő álláspontot,
10. gondoskodik az Európai Unió költségvetését illető saját források kiszámításáról, befizetéséről, nyilvántartásáról,
11. közreműködik az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában, illetve a kohéziós politika területén a pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek vonatkozásában kidolgozza azokat,
12. koordinálja és harmonizálja az államháztartási belső kontrollrendszer, valamint a nemzetközi támogatások kontrolljainak működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,
13. koordinálja az elkülönített állami pénzalapok kiadási oldalának tervezésével, végrehajtásával és beszámolásával kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátását,
14. a miniszter átruházott hatáskörében egyetértési jogot gyakorol a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően az egészségügy finanszírozási feltételrendszerének meghatározásában,
15. közreműködik a Kormány egészségbiztosítási politikájának kialakításában,
16. a miniszter utasítása szerint irányítja a Magyar Államkincstár működését,
17. javaslatot tesz a társadalombiztosítási nyugellátások rendszerére, irányítja annak működését,
18. meghatározza a Nyugdíjbiztosítási Alap befizetési kötelezettségeit,
19. közreműködik az Európai Unió többéves pénzügyi kerete kapcsán a tanácsi szervezetekben képviselendő álláspont kialakításában,
20. közreműködik a miniszter parlamenti, gazdasági és társadalmi kapcsolataival összefüggő feladatainak ellátásában, amelynek keretében az államtitkárokkal együttműködve elősegíti a miniszter országgyűlési képviseletét,
21. irányítja a minisztérium rövid és középtávú makrogazdasági előrejelzési feladatait, illetve ellátja a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásával kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a tárgyévre és az azt követő négy évre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzés elkészítéséről és a minisztérium honlapján történő közzétételről, valamint a központi költségvetési tervezéséhez felhasznált makrogazdasági és költségvetési előrejelzések évenkénti értékeléséről, továbbá irányítja és felügyeli az európai uniós integrációból adódó gazdaságpolitikai tevékenységet, különösen az EU gazdasági kormányzás keretében szükséges nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv tekintetében elért eredményekről szóló éves jelentés és a középtávú költségvetési-strukturális terv elkészítését,
22. a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint képviseli Magyarországot a saját, valamint a miniszter hatáskörébe tartozó nemzetközi szervezetek és intézmények fórumain,
23. gondoskodik Magyarország nemzetközi (különösen európai uniós) pénzügyi és gazdasági intézményekben – többek között EU Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsában (a továbbiakban: ECOFIN) – való stratégiai képviseletéről, valamint a külföldi pénzintézetekhez és a bilaterális nemzetközi pénzügyi és gazdasági kapcsolatokhoz fűződő feladatok ellátásáról,
24. ellátja Magyarország nemzetközi képviseletét az ECOFIN Tanácsot előkészítő európai uniós szakbizottságban (a továbbiakban: EFC),
25. irányítja a pénzügy- és gazdaságpolitikával kapcsolatos európai uniós stratégia és az e téren képviselendő magyar szakmai álláspont kialakítását, gondoskodik Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: EU Állandó Képviselet) ECOFIN diplomacsoportjának folyamatos szakmai irányításáról, valamint rendszeresen kapcsolatot tart az Európai Bizottság pénzügy- és gazdaságpolitikáért felelős vezetőivel,
26. ellátja a Nemzetközi Valutaalaphoz (a továbbiakban: IMF) és a Világbank-csoporthoz kapcsolódó tagságból és a nemzetközi pénzügyi intézményi együttműködésből fakadó feladatokat, ennek keretében a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint képviseli Magyarországot az IMF és a Világbank-csoport irányító testületeiben, kezdeményezi, és esetenként előkészíti az e szervezetekkel kötendő megállapodások létrehozását,
27. irányítja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja által az Integrációs Szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon felhasználásának, valamint az integrációs célok megvalósításának figyelemmel kísérésével összefüggő feladatokat,
28. a felelősségi körébe tartozó területeken közreműködik a miniszter feladat- és hatásköréről rendelkező kormányrendelet szerinti feladatok ellátásában,
29. ellátja a 4. függelék szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaságok (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: gazdasági társaságok) tevékenységét érintő kötelezettségvállalást nem tartalmazó nemzetközi megállapodások, nyilatkozatok aláírásával, végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,
30. előkészíti és végrehajtja a szakmai felügyelete alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében a Kormány vagyongazdálkodási politikáját, a szakmai felügyelete alá tartozó gazdasági társaságok, intézmények és egyéb szervezetek létrehozására, átalakítására, valamint megszüntetésére vonatkozó döntéseket, ebben a körben szakmailag előkészíti a kormányzati döntéseket,
31. együttműködik az illetékes ágazati államtitkárokkal, a Miniszteri Kabinettel, a Miniszteri Koordinációs és Igazgatási Főosztállyal, valamint feladatkörében kapcsolatot tart az egyéb állami vezetőkkel,
32. felel a makrogazdasági elemzések elkészítéséért,
33. közreműködik a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre vonatkozó javaslatok előkészítésében, kidolgozásában, a rövid és hosszú távú költségvetési politika, a középtávú tervek kidolgozásában,
34. közreműködik az államháztartást érintő jogszabálytervezetek hatásaival kapcsolatos háttéranyagok és hatásvizsgálatok készítésében,
35. elemzi és értékeli az államháztartási folyamatokat, ezzel kapcsolatosan értékeléseket, elemzéseket, tájékoztató anyagokat készít, javaslatokat fogalmaz meg az államháztartás működését illetően,
36. figyelemmel kíséri az államháztartás finanszírozását, a finanszírozásnak a gazdaság más szegmenseire gyakorolt hatását,
37. közreműködik a kormányzati fiskális politikai programok kidolgozásában, a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében,
38. figyelemmel kíséri és értékeli a külső intézmények, nemzetközi szervezetek gazdaságpolitikai, versenyképességi szempontból releváns elemzéseit, jelentéseit, felméréseit; ezek alapján elemzéseket, tájékoztató anyagokat készít, javaslatokat fogalmaz meg,
39. elemzéseket készít a miniszter számára, ehhez pedig más szervezeti egységektől információt és háttéranyagokat kérhet be, a miniszteri kabinettel együttműködve felkészítőt és prezentációt készít a minisztériumot képviselő személyek nyilvános szerepléseihez, hivatalos tárgyalásaihoz,
40. nyomon követi a magyarországi gazdasági környezet és kilátások szempontjából jelentőséggel bíró, nemzetközi gazdaságpolitikai fórumokon felmerülő aktuális kérdéseket, ezekről rendszeres tájékoztatókat készít a minisztériumi vezetők részére, elemzésekkel segíti a vonatkozó kormányzati álláspont kialakítását,
41. közreműködik a különféle nemzetközi szervezetek versenyképességgel és üzleti környezettel kapcsolatos felméréseihez kapcsolódó kormányzati feladatokban,
42. közreműködik az Európai Gazdasági és Monetáris Unióval kapcsolatos kormányzati programok, kormányzati folyamatok előkészítésében, koordinációjában, valamint figyelemmel kíséri és értékeli a tagállamokat érintő európai uniós folyamatokat.
(2) Az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár irányítja
a) a költségvetésért felelős helyettes államtitkár,
b) az államháztartási szabályozásért és a kiadások kontrolljáért felelős helyettes államtitkár,
c) a gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
tevékenységét.
22. § (1) Az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.
(2) Az államtitkár közvetlenül irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.
23. § Az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a költségvetésért felelős helyettes államtitkár helyettesíti. A költségvetésért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség nincs betöltve, az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkárt az államháztartási szabályozásért és a kiadások kontrolljáért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
8. A miniszter kabinetfőnöke
24. § A miniszter kabinetfőnöke
a) kijelöli a kabinetnek a miniszter által irányított állami vezetők által tartott vezetői és egyéb értekezleten részt vevő képviselőjét,
b) részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, előzetesen állást foglal a döntéstervezetek társadalompolitikai megalapozottságáról,
c) a miniszter utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a minisztérium, illetve a miniszter képviseletét meghatározott ügyekben,
d) közreműködik a miniszter programjainak szervezésében, közszereplésekre, szakmai, hazai és nemzetközi programokra való felkészítésében,
e) szignálásra, aláírásra előkészíti a miniszterhez érkező iratokat, beadványokat,
f) a miniszterhez érkezett írásbeli megkeresések esetében előzetesen állást foglal a válaszadás módjáról, a miniszteri szintű válaszadás szükségességéről, áttekinti és értékeli a miniszteri válaszok tervezetét,
g) szakmailag előkészíti a miniszteri szintű értekezleteket, és jóváhagyja azok napirendjét, utóköveti a miniszteri értekezleten, miniszteri szintű egyeztetéseken kiadott feladatokat,
h) szervezi a miniszter hatáskörébe tartozó ügyek előkészítését, véleményezi a tervezett és végrehajtott intézkedéseket,
i) a miniszter által irányított szervezet szervezeti egységei számára közvetíti a miniszter utasításait és állásfoglalásait,
j) szervezi a miniszter személyi hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket,
k) feladatai hatékony ellátása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium állami vezetőivel, és
l) irányítja a miniszteri titkárság vezetőjének tevékenységét.
25. § A miniszter kabinetfőnöke hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a miniszter kijelölése alapján a Miniszteri Kabinet politikai vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkatársa gyakorolja. A miniszter kabinetfőnökét akadályoztatása, távolléte esetén az Elemzési Főosztály vezetője helyettesíti.
A MINISZTÉRIUM HELYETTES ÁLLAMTITKÁRAIRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
9. A helyettes államtitkárok
26. § A minisztériumban
a) adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár,
b) államháztartási szabályozásért és a kiadások kontrolljáért felelős helyettes államtitkár,
c) gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár,
d) gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,
e) jogi ügyekért és kodifikációért felelős helyettes államtitkár,
f) költségvetésért felelős helyettes államtitkár,
g) közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár, valamint
h) pénzügyi szabályozásért felelős helyettes államtitkár
működik.
10. A helyettes államtitkárokra vonatkozó közös szabályok
27. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a helyettes államtitkár tevékenységét irányító állami vezető által meghatározott egyéb ügyekben gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.
(2) A helyettes államtitkár irányítja a szakterületén működő szervezeti egységek vezetőinek a tevékenységét.
(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei különösen a következők:
1. feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a minisztériumot a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,
2. szakterületén – a minisztérium ágazati célkitűzései és jogalkotási, illetve intézményi munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,
3. feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol, és intézkedést ad ki,
4. gondoskodik a felelősségi körébe tartozó jogszabályok, döntések szakmai előkészítéséről,
5. az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a minisztérium és a szervezeti egységek munkatervében foglaltak, valamint a helyettes államtitkár tevékenységét irányító állami vezető döntései és utasításai, illetve az ezekben meghatározott feladatok végrehajtását, továbbá ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
6. feladatkörében részt vesz a szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elvek és stratégiák meghatározásában és az ágazati informatikai rendszerek kialakításával, működtetésével és felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásában,
7. nyilvántartja az előírt határidős feladatokat, és a végrehajtásról tájékoztatja a tevékenységét irányító állami vezetőt,
8. irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek tevékenységét, az általa közvetlenül felügyelt szakterületet, javaslatot tesz az ott felmerült problémák megoldására, meghatározza az aktuális feladatokat, és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, a tevékenységét irányító államtitkár útján kezdeményezi más államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok irányítási jogkörébe tartozó döntések meghozatalát, feladatok előkészítését, azok végrehajtásának ellenőrzését,
9. a 8. pontban foglaltaktól eltérően, döntést nem igénylő kérdésekben állásfoglalás kialakítása céljából más helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységet megkereshet, az irányítási jogkört gyakorló helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett,
10. ellátja a fejezet költségvetésének tervezésével, a fejezet költségvetési beszámolójának készítésével és végrehajtásával, valamint az igazgatási költségvetés készítésével és beszámolójának végrehajtásával kapcsolatos, jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott – feladatkörébe tartozó – feladatokat, részt vesz a költségvetési tervjavaslatok szakmai tartalmának meghatározásában, az egyes szakmai programok számszaki megalapozásában,
11. a hatáskörébe tartozó feladatok előkészítése kapcsán gondoskodik a civil társadalmi, szakmai kapcsolatok működtetéséről,
12. szakterülete tekintetében ellátja a miniszter által irányított, felügyelt intézményekkel kapcsolatosan a miniszteri munkáltatói jogkörök gyakorlásával összefüggő tájékoztatási, kiértesítési feladatokat,
13. együttműködik a közigazgatási államtitkárral a minisztérium belső kontrollrendszerének kialakításában és működtetésében, valamint a belső kontrollrendszer alrendszerét képező integritásirányítási rendszer kialakításában és működtetésében, továbbá a szakterülete tekintetében gyakorolja az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet szerinti, az integritás tanácsadó kijelöléséhez és a kijelölés visszavonásához kapcsolódóan a miniszterhez mint a felettes szerv vezetőjéhez telepített előzetes, írásbeli egyetértési jogkört,
14. a szakterülete tekintetében ellátja a vámmentes vámeljárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 12/2016. (IV. 29.) NGM rendelet szerinti, a vámmentes vámkezelésre jogosító engedély kiadásához kapcsolódóan a miniszterhez telepített tájékoztatási feladatokat,
15. szakterületén biztosítja a statisztikai adatgyűjtéssel, adatszolgáltatással, a statisztikai rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátását,
16. gondoskodik az általa irányított önálló szervezeti egységek reprezentációs és protokoll-, valamint rendezvényszervezési feladatainak miniszteri utasítás szerinti ellátásáról,
17. gondoskodik szervezeti egységeit illetően az utazási és fogadási terve miniszteri utasítás szerinti formában és határidőben történő elkészítéséről, és annak féléves felülvizsgálatáról,
18. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a tevékenységét irányító vezető állandó vagy eseti jelleggel megbízza,
19. a peres eljárásban eljáró szakterülete által gondoskodik a minisztériumot, illetve a Magyar Államot megillető követelés érvényesítése iránti eljárás kezdeményezéséről és az abban történő képviselet ellátásáról.
(4) A helyettes államtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi helyettes államtitkárral, jelentősebb döntéseiről, állásfoglalásairól haladéktalanul tájékoztatja az érintett állami vezetőket.
28. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.
(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát.
11. A gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
29. § (1) A gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
1. ellátja a 4. függelék szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaságok feletti szakmai felügyeletet,
2. gondoskodik az európai uniós – ide nem értve a kkv-kra vonatkozó – pénzügyi eszközökkel összefüggő szakpolitikai és konstrukciófelelősi feladatok ellátásáról, a szakpolitikai és konstrukciófelelősi hatáskörrel összefüggő döntések előkészítéséről, továbbá ezek végrehajtásáról,
3. gondoskodik a hatáskörébe utalt jogszabályok szakmai előkészítéséről,
4. ellátja a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi pénzügyi, gazdasági és fejlesztési intézményekben, alapokban való tagságból, illetve nemzetközi pénzügyi intézményi együttműködésből eredő feladatokat,
5. irányítja a kétoldalú nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal összefüggő feladatokat, koordinálja a minisztériumi képviseletet a kétoldalú kormányközi, gazdasági és egyéb vegyes bizottságokban, gondoskodik a miniszter társelnökletével működő kormányközi gazdasági együttműködési és vegyes bizottságok és stratégiai tanács üléseinek előkészítésről, az azzal kapcsolatos koordinációs tevékenységről,
6. kialakítja és felügyeli az egyes nemzetközi pénzügyi intézményekkel kapcsolatos kormányzati álláspont stratégiai irányait,
7. egyes szakpolitikai területeken, a hazai és nemzetközi gazdasági és pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérésével összefoglalókat, háttéranyagokat, elemzéseket és kutatásokat készít a miniszter részére,
8. kapcsolatot tart a kiemelt adatszolgáltatókkal, ellátja a Központi Statisztikai Hivatallal való kapcsolattartást, részt vesz és koordinálja a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervekkel történő, a minisztériumi adatszolgáltatással kapcsolatos feladatellátást,
9. feladatkörében együttműködik és kapcsolatot tart a nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európai Unió, a Világbank, valamint a Nemzetközi Valutaalap gazdaságpolitikai releváns fórumaival, munkaszervezeteivel.
10. gondoskodik a pénzügy- és gazdaságpolitikával kapcsolatos, Európai Unióra vonatkozó magyar stratégia és az e téren képviselendő szakmai álláspont kialakításáról, gondoskodik – más érintett hazai minisztériumok bevonása mellett – az európai szemeszterrel kapcsolatos magyar álláspont kialakításáról, évenkénti aktualizálásáról és ennek képviseletéről, az ezzel összefüggő európai uniós tárgyalások lefolytatásáról és a kapcsolódó feladatok hazai koordinálásáról és végrehajtásáról,
11. gondoskodik az Európai Uniónak a miniszter hatáskörébe tartozó szakbizottságaiban való célirányos hazai részvétel biztosításáról, a magyar érdekek megfelelő képviseletéről,
12. képviseli az európai uniós ügyekben a minisztériumot az EKTB-ben a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter és a közigazgatási államtitkár megbízása és utasításai szerint,
13. előkészíti a minisztériumhoz kötődő európai uniós együttműködéssel kapcsolatban az Országgyűlés, illetve szakbizottságának tájékoztatását,
14. közreműködik a gazdaságpolitikai döntéshozatalban a nemzetközi gazdasági, pénz- és árupiaci folyamatokról, valamint a meghatározó globális gazdasági, technológiai és társadalmi trendek gazdaságpolitikai vonatkozásairól készített elemzésekkel, előrejelzésekkel,
15. közreműködik az EU gazdasági kormányzási keretében szükséges nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv tekintetében elért eredményekről szóló éves jelentés és a középtávú költségvetési-strukturális terv kapcsán felmerülő jelentéstételi kötelezettség teljesítésében és az EU-jogharmonizáció keretében felmerülő makrogazdasági feladatok ellátásában,
16. elemzi és értékeli a nemzetközi monetáris politikai, pénz- és tőkepiaci folyamatok alakulását, közreműködik a kamatkörnyezet trendjeinek előrejelzésében,
17. figyelemmel kíséri a nemzetközi és hazai energiapiaci folyamatokat, és közreműködik az energiapiacok közép- és hosszú távú előrejelzésében,
18. figyelemmel kíséri és értékeli a meghatározó gazdasági-társadalmi szervezetek, külső intézmények, nemzetközi szervezetek gazdaságpolitikai, termelékenységi, gazdaságszerkezeti szempontból releváns elemzéseit, jelentéseit, felméréseit,
19. irányítja a minisztérium rövid és középtávú makrogazdasági előrejelzési és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásával kapcsolatos feladatait, így különösen gondoskodik a tárgyévre és az azt követő négy évre vonatkozó makrogazdasági előrejelzés elkészítéséről és a minisztérium honlapján történő közzétételéről, valamint a központi költségvetési tervezéshez felhasznált makrogazdasági előrejelzések évenkénti értékeléséről,
20. irányítja és felügyeli az európai uniós integrációból adódó gazdaságpolitikai tevékenységet, különösen az EU gazdasági kormányzási keretében szükséges nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv tekintetében elért eredményekről szóló éves jelentés és a középtávú költségvetési-strukturális terv elkészítését,
21. vezető elemzőként ellátja a hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok monitorozását,
22. vezető elemzőként publikációkat készít, valamint közszerepléseket vállal és tájékoztatókat tart a releváns makrogazdasági folyamatokkal kapcsolatban, és segíti azok széles nyilvánossággal történő megismertetését,
23. elemzést, előrejelzést készít, a Kormányt rendszeresen tájékoztatja,
24. a minisztérium gazdaságelemzési, értékelési és előrejelzési tevékenységét támogató gazdasági hatásvizsgálati rendszert alakít ki és működtet.
(2) A gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Nemzetközi Pénzügyi Intézmények Főosztály,
b) az Európai Uniós Stratégiai Főosztály,
c) a Makrogazdasági Elemzési Főosztály,
d) a Kutatási és Modellezési Főosztály, valamint
e) a Pénzügyi Elemzési Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
(3) A gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(4) A gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
(5) A gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása, távolléte esetén a Makrogazdasági Elemzési Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Kutatási és Modellezési Főosztály vezetője helyettesíti. A gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár gyakorolja.
12. A pénzügyi szabályozásért felelős helyettes államtitkár
30. § (1) A pénzügyi szabályozásért felelős helyettes államtitkár
a) gondoskodik a pénz-, tőke- és biztosítási piac szereplőiről, a pénzügyi szervezetek és piacok felügyeletéről, a pénzügyi fogyasztóvédelemről, a kiegészítő nyugdíjrendszerekről szóló jogszabályok előkészítését érintő feladatok ellátásáról,
b) gondoskodik az Európai Unió pénzügyi szabályozással kapcsolatos és egyéb, a hatáskörébe tartozó szakbizottságaiban való célirányos hazai részvétel biztosításáról, a magyar érdekek megfelelő képviseletéről,
c) gondoskodik a pénzügyi intézmények szanálási szabályozása tekintetében a jogszabályok előkészítéséről, valamint az európai szintű szanálási kollégiumokban való döntéshozói és szakmai részvételről,
d) gondoskodik a 4. függelék szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaságok feletti szakmai felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátásáról, így különösen
da) a gazdasági társaságok gazdálkodásának nyomon követéséről, továbbá adatgyűjtés végzéséről, valamint a kormányzati döntések, állásfoglalások és jogszabályok előkészítéséről,
db) a gazdasági társaságokat érintő szakmai, gazdasági tárgykörben kiadandó tulajdonosi döntések előkészítéséről, továbbá az általa előkészített tulajdonosi döntések végrehajtása felügyeletéről és ellenőrzéséről, valamint
dc) a hatáskörébe tartozó társaságokkal és szervezetekkel való kapcsolattartásról, valamint e gazdálkodó szervezetek adataira és információira irányuló adatkérések koordinálásáról és végrehajtásáról,
e) véleményezi a gazdasági társaságokat érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,
f) ellátja a Nemzeti Pénzügyi Tudatosság Munkacsoport vezetését és a szakmai feladatok megfogalmazását,
g) gondoskodik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok előkészítését érintő feladatok ellátásáról,
h) gondoskodik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos stratégia végrehajtásáról, figyelemmel kíséri az erre vonatkozó nemzetközi normák és európai uniós jogszabályok változásait, az európai jogalkotási folyamatot, valamint irányítja a vonatkozó hazai és nemzetközi szakmai kommunikációt,
i) más minisztériumokkal való együttműködésben gondoskodik a lakáspolitikai feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról és a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok előkészítéséről, részt vesz a kapcsolódó programok és jogszabályok előkészítésében, illetve kialakításában,
j) figyelemmel kíséri a lakáscélú állami támogatási konstrukciókat, valamint javaslatokat tesz azok fejlesztésére.
(2) A pénzügyi szabályozásért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Pénzügyi Szabályozási Főosztály,
b) a Pénzmosás Elleni Főosztály, valamint
c) a Lakástámogatási Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
31. § (1) A pénzügyi szabályozásért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A pénzügyi szabályozásért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
32. § A pénzügyi szabályozásért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Pénzügyi Szabályozási Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Pénzmosás Elleni Főosztály vezetője helyettesíti. A pénzügyi szabályozásért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Pénzügyi Szabályozási Főosztály vezetője gyakorolja.
13. A gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár
33. § A gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár ellátja a nemzeti vagyonra, azon belül az állami vagyonra vonatkozó szabályozással, valamint az állami ingatlan és ingó vagyont érintő kormányzati döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos állami vezetői feladatokat.
34. § (1) A gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár költségvetési gazdálkodási feladatkörében, a PM fejezet gazdasági vezetőjeként eljárva
a) koordinálja és ellenőrzi a minisztérium gazdálkodási feladatainak végrehajtását,
b) iránymutatást ad a költségvetési tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatok tekintetében,
c) koordinálja a minisztérium költségvetési tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatait,
d) koordinálja és jóváhagyja a feladatkörébe utalt gazdasági vonatkozású előterjesztéseket,
e) közreműködik a minisztérium működése pénzügyi feltételeinek meghatározásában, koordinálja a költségvetés végrehajtásával és az előirányzat-felhasználással kapcsolatos feladatok ellátását,
f) előkészíti a minisztérium gazdálkodási és számviteli szabályzatait, valamint azok módosításait,
g) koordinálja a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetési tervezési, gazdálkodási, beszámolási, adatszolgáltatási és szabályozási műveleteit,
h) a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás eljárásrendjének, gyakorlati működésének összehangolása érdekében rendszeresen egyeztet a Magyar Államkincstár és egyéb államigazgatási szervek képviselőivel,
i) felügyeli a pénzkezeléssel, könyvvezetéssel, beszámolási kötelezettséggel, adatszolgáltatással kapcsolatos, valamint egyéb kapcsolódó technikai feladatok ellátását,
j) ha miniszter által kiadott normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, jóváhagyja a minisztérium éves költségvetési beszámolóit, a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok és az igazgatás időközi mérlegjelentéseit, valamint a havi költségvetési jelentéseket, előrejelzéseket,
k) felügyeli munkaerő-gazdálkodás tekintetében az illetményszámfejtéssel és bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatok ellátását és az utazásszervezéssel kapcsolatos tevékenységet,
l) gondoskodik a minisztérium közbeszerzési és beszerzési eljárásainak lefolytatásáról.
(2) A gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár az állami vagyonnal kapcsolatos feladatkörében eljárva
1. előkészíti a hatáskörébe utalt intézmények és egyéb szervezetek létrehozására, átalakítására, valamint megszüntetésére vonatkozó döntéseket,
2. koordinálja a minisztériumnak a nemzeti vagyonról szóló törvényből, az állami vagyonról szóló törvényből, valamint ennek végrehajtási rendeletéből adódó feladatai ellátását,
3. gondoskodik a 4. függelék szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaság tevékenységét érintő döntések, illetve nemzetközi megállapodások előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,
4. gondoskodik a 4. függelék szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaság feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával, valamint szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásáról, így különösen a gazdasági társaság
a) állami tulajdonú részesedései feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról,
b) tagsági jogokat megtestesítő értékpapírjairól vezetett számla feletti rendelkezésre vonatkozó döntések előkészítéséről,
c) vagyonelemei tekintetében a Kormány vagyongazdálkodási politikájának előkészítéséről és végrehajtásáról,
d) gazdálkodásának, kiemelt szerződéseinek irányításáról és ellenőrzéséről,
e) átalakítására, valamint megszüntetésére vonatkozó döntések előkészítéséről,
f) vagyonelemei tekintetében az egyes vagyonelemek rendeltetésének megváltoztatása, feleslegessé váló vagyonelemek értékesítése, új vagyonelemek megszerzése tekintetében szükséges döntések előkészítéséről és végrehajtásáról,
g) üzemeltetési, működtetési, fejlesztési és informatikai feladatai ellátásának, valamint a hozzá tartozó létesítményekkel (ingatlanokkal) kapcsolatos fejlesztési, rekonstrukciós programok koordinálásáról,
5. előkészíti a miniszter részére a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásához szükséges iratokat,
6. gondoskodik a 4. függelék szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaság vezetői munkajogviszonyának létesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos szerződések, szerződésmódosítások előkészítéséről,
7. jóváhagyásra előkészíti a 4. függelék szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaság létesítő okiratainak és szabályzatainak tervezeteit,
8. felelős a 4. függelék szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaságot érintő valamennyi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, ellátja és koordinálja a gazdasági társaságot érintő valamennyi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat,
9. véleményezi a 4. függelék szerint hatáskörébe utalt gazdasági társaság tevékenységét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,
10. támogatja a kormányzat szakpolitikai célkitűzései alapján a Pénzügyminisztérium által meghatározott vagyongazdálkodás irányainak végrehajtását,
11. összehangolja és operatív szinten kezeli a vagyongazdálkodási célkitűzéseket és a vagyongazdálkodást érintő koncepcionális kérdéseket,
12. szervezi, önállóan irányítja és felügyeli a vagyongazdálkodási feladatok operatív végrehajtását,
13. előkészíti és végrehajtja a Kormány vagyongazdálkodási politikáját,
14. az állami vagyongazdálkodás szempontjából előkészíti a minisztertől, illetve operatívan felügyeli az MNV Zrt.-től, valamint ezek tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságoktól igényelt, az állami vagyont érintő beruházási, fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatok kiadását,
15. gondoskodik a miniszter hatáskörébe tartozó PPP beruházás keretében megvalósult és folyamatban lévő kulturális létesítményekkel összefüggő állami fejlesztési feladatok ellátásáról, továbbá e PPP szerződésekben meghatározott, a magyar államot érintő jogokból és kötelezettségekből fakadó feladatokról, valamint e PPP projektek és szerződések kezeléséről, az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek bevonásával,
16. gondoskodik a miniszter Statútum szerinti, koncesszióval kapcsolatos feladatai ellátásáról.
(3) A gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásával kapcsolatos feladatkörében eljárva
a) gondoskodik az állami vagyon felügyeletére, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozására, a nemzeti vagyonra, a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és kormányzati döntések előkészítéséről,
b) közreműködik a szerencsejátékra vonatkozó jogszabályok, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének előkészítésében,
c) ellátja az állami vagyon felügyeletére, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozására, a nemzeti vagyonra, a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó más minisztériumok által készített előterjesztés- és jogszabálytervezetek szakmai véleményezését,
d) ellátja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek által előkészített jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos kodifikációs feladatokat.
(4) A gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár igazgatással kapcsolatos feladatkörében eljárva
a) gondoskodik a minisztérium iratkezelési, küldeménykezelési, irattározási, e-ügyintézési feladatainak ellátásáról, és ellenőrzi végrehajtásukat,
b) gondoskodik a minisztérium informatikai és műszaki működéstámogatási feladatainak ellátásáról, és ellenőrzi végrehajtásukat,
c) gondoskodik a KEF és a NISZ Zrt. által a minisztérium részére biztosított szolgáltatási és ellátási feladatok koordinálásáról, valamint a minisztérium épület-műszaki, elhelyezési és egyéb ellátással kapcsolatos működéstámogatói és üzemeltetői feladatairól.
(5) A gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Állami Vagyonfelügyeleti és Vagyonjogi Főosztály,
b) az Állami Vagyonelemek Főosztály,
c) a Fejezeti Költségvetési Főosztály,
d) a Gazdálkodási Főosztály, valamint
e) az Igazgatási Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
35. § (1) A gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
36. § A gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Gazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti. A gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője gyakorolja.
14. Az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár
37. § (1) Az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár az adópolitikáért való felelőssége körében
a) szakmailag előkészíti az államháztartás alrendszereit illető befizetési kötelezettségekkel kapcsolatos jogszabályokat, és gondoskodik a kötelezettségekből származó államháztartási bevételek költségvetési előrejelzéséről,
b) részt vesz az önkéntes nyugdíjpénztárakról, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekről, az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakról szóló jogszabályok szakmai előkészítésében,
c) felelős a központi adók, vámok és járulékok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető járulékok és hozzájárulások beszedésének törvényességéért, azok kiutalásáért, folyósításáért és ellenőrzéséért, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokért,
d) közreműködik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feletti miniszteri irányítási feladat- és hatáskörök gyakorlásához kapcsolódó döntések előkészítésében,
e) közreműködik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai teljesítése éves követelményeinek előkészítésének felügyeletében,
f) koordinálja az adóigazgatás szervezeti rendszere egyes elemeinek együttműködését,
g) felelős az Európai Unióval kiépült vámunióval kapcsolatos, szakmailag megalapozott, folyamatos vámharmonizációs feladatok végrehajtásáért, különös tekintettel a származási szabályok, a vámérték-szabályozás és a vámnómenklatúra szerkezetének az Európai Unió országaiban egységesen alkalmazott rendelkezéseivel történő összhang megteremtésének követelményére,
h) részt vesz a nemzetközi szabadkereskedelmi és integrációs feladatokból a vámigazgatásra háruló együttműködési kötelezettségek végrehajtásában,
i) ellátja az önkormányzati adóhatóságok feletti szakmai és törvényességi felügyeletet, továbbá a miniszter hatáskörébe nem vont konkrét feladatokat (a gazdálkodás és pénzellátás kivételével),
j) közreműködik az adódigitalizációs projektek megvalósításában.
(2) Az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár a számviteli és könyvvizsgálati szabályozásért való felelőssége körében
a) szakmailag előkészíti különösen a beszámoló készítéséről és a könyvvezetésről, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján szakmailag előkészíti a miniszteri rendeleteket,
b) ellátja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felett a miniszteri törvényességi felügyelettel és a közfelügyeleti törvényességi felügyelettel kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik a testületi titkársági feladatok ellátásáról (Országos Számviteli Bizottság, Magyar Számviteli Standard Testület),
d) együttműködik az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályozási ügyekben az államháztartási szabályozásért és a kiadások kontrolljáért felelős helyettes államtitkárral.
(3) Az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Adó- és Vámigazgatási Főosztály,
b) a Jövedelemadók és Járulékok Főosztály,
c) a Számviteli és Közfelügyeleti Főosztály,
d) az Adópolitikai és Adótervezési Főosztály,
e) a Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály, valamint
f) a Nemzetközi Adózási és Transzferár Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
38. § (1) Az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár munkáját és feladatainak ellátását titkárság segíti.
(2) Az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
39. § Az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, vagy ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, az Adópolitikai és Adótervezési Főosztály vezetője helyettesíti. Az Adópolitikai és Adótervezési Főosztály vezetőjének akadályoztatása vagy távolléte esetén, vagy ha a főosztályvezetői tisztség nincs betöltve, az adószabályozásért felelős helyettes államtitkárt az adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár által kijelölt főosztályvezető helyettesíti.
15. A költségvetésért felelős helyettes államtitkár
40. § (1) A költségvetésért felelős helyettes államtitkár
1. felelős az államháztartás összessége tekintetében a fiskális fegyelem fenntartásáért, a költségvetési törvénynek való megfelelés biztosításáért,
2. felelős a költségvetési stratégiák, a részletes tervezési módszertan kialakításáért, a költségvetési koordinációért, a központi költségvetési fejezetek költségvetési kapcsolataiból eredő feladatok ellátásáért,
3. gondoskodik az államháztartási mérlegrendszerek összeállításáról, az intézményi gazdálkodás felügyeletéről és szabályozásáról,
4. közreműködik a költségvetési felügyelők tevékenységének szakmai irányításában, illetve szakmailag irányítja a hozzá tartozó ágazatoknál működő költségvetési felügyelők tevékenységét,
5. véleményezi az államháztartás finanszírozási politikájára és stratégiájára vonatkozó javaslatokat,
6. gondoskodik az állami pénzügyi intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris és árfolyampolitikával való összehangolásáról,
7. közreműködik a hazai és közösségi közpénzek felhasználásának költségvetési, gazdálkodási, elszámolási szabályainak kialakításában,
8. ellátja, illetve közreműködik különösen az államháztartásról, a központi költségvetésről, a zárszámadásról, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről és zárszámadásáról, az elkülönített állami pénzalapok költségvetéséről és zárszámadásáról, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásáról, a részükre nyújtandó támogatásokról, a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjéről szóló jogszabályok, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és végrehajtását szabályozó jogszabály szakmai előkészítésében,
9. közreműködik valamennyi, a közpénzügyeket érintő feladat kialakításában,
10. gondoskodik az Európai Unió költségvetését illető saját források kiszámításáról, befizetéséről, nyilvántartásáról,
11. közreműködik az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában, illetve a kohéziós politika területén a pénzügyi lebonyolítási rendszerek vonatkozásában kidolgozza azokat,
12. javaslatot tesz a középtávú és éves közösségi költségvetés, illetve azok végrehajtási szabályai kapcsán a tanácsi szervezetekben képviselendő álláspontra,
13. gondoskodik a feladatkörébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információs rendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, az Európai Unió által előírt statisztikai adatszolgáltatásról, annak ellenőrizhetőségéről,
14. ellátja a gazdaságfejlesztési, a külgazdasági, a honvédelmi, a védelmi ipari, a rendészeti, a turisztikai, a közlekedési és közmű-szolgáltatási, a környezetgazdasági és az agrárgazdasági ágazatok költségvetési kapcsolatait tartalmazó fejezetekkel és előirányzatokkal kapcsolatos államháztartási feladatokat, az államháztartási szempontokra tekintettel közreműködik ezen ágazatok szakpolitikai és szabályozási kérdéseiben,
15. gondoskodik az államadóssághoz kapcsolódó adatszolgáltatások beépítéséről az államháztartási információs rendszerbe,
16. a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adósságot keletkeztető ügyletének engedélyezéséhez véleményezi az ágazatilag hatáskörrel rendelkező szakfőosztály döntés-előkészítő javaslatát, nyilvántartja az ezen szervezeteknek kiadott engedélyek adósságra gyakorolt hatását,
17. gondoskodik a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében a közkiadási felülvizsgálatok előkészítéséről, végrehajtásáról és nyomon követéséről,
18. ellátja az állami építési beruházások monitoringjához kapcsolódó összefoglaló jellegű államháztartási feladatokat.
(2) A költségvetésért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Költségvetési Előrejelzési és Módszertani Főosztály,
b) a Költségvetés Tervezési és Végrehajtási Összefoglaló Főosztály,
c) a Védelmi, Gazdaságfejlesztési és Külügyi Költségvetési Főosztály,
d) az Infrastrukturális Közszolgáltatási, Beruházási és Agrárgazdasági Költségvetési Főosztály, valamint
e) az EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztálya
vezetőjének tevékenységét.
41. § (1) A költségvetésért felelős helyettes államtitkár munkáját és feladatainak ellátását titkárság segíti.
(2) A költségvetésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
42. § A költségvetésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, vagy ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a Költségvetési Előrejelzési és Módszertani Főosztály vezetője helyettesíti. A Költségvetési Előrejelzési és Módszertani Főosztály vezetőjének akadályoztatása esetén, vagy ha a főosztályvezetői tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkárt az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek vezetői közül az általa kijelölt főosztályvezető helyettesíti.
16. Az államháztartási szabályozásért és a kiadások kontrolljáért felelős helyettes államtitkár
43. § (1) Az államháztartási szabályozásért és a kiadások kontrolljáért felelős helyettes államtitkár
a) felel a hazai és közösségi közpénzek felhasználásának költségvetési, gazdálkodási, elszámolási szabályainak kialakításáért,
b) felelős az államháztartásról, az államháztartás számviteléről, az államháztartási belső kontrollrendszerről szóló jogszabályok, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és végrehajtását szabályozó jogszabály, valamint az adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár és a gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó törvények tárgykörein kívüli, de a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatok szakmai előkészítéséért,
c) közreműködik valamennyi, a közpénzügyeket érintő szabályozás kialakításában,
d) államháztartási szempontból közreműködik a Kormány egészségügyet, szociális ellátásokat, családtámogatási rendszert és foglalkoztatást érintő politikájának kialakításában, és ellátja az ezen ágazatok költségvetési kapcsolataiból eredő tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással kapcsolatos feladatokat,
e) államháztartási szempontból közreműködik a Kormány oktatást, a kulturális, közgyűjteményi, örökségvédelmi és sportágazatokat, valamint az esélyegyenlőséget, a romaügyet, a társadalmi és civil kapcsolatokat, továbbá az egyházakat és a nemzetiségi önkormányzatokat, a tudomány-, technológia- és innovációpolitikát, az üldözött keresztények megsegítését, illetve a közszolgálati médiaszolgáltatást, filmtámogatást érintő politikájának kialakításában, és ellátja az ezen ágazatok költségvetési kapcsolataiból eredő tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással kapcsolatos feladatokat, valamint részt vesz az irányítása alá tartozó főosztályok feladatkörét érintő elkülönített állami pénzalapok kiadásainak tervezésében,
f) javaslatot tesz a helyi önkormányzati finanszírozási rendszerre, a saját bevételek, valamint a központi költségvetési támogatások arányára, továbbá az önkormányzatokat megillető állami támogatásokra és a jövedelmi különbségeket mérséklő mechanizmusra,
g) részt vesz a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási rendszerének működtetésében,
h) részt vesz a helyi önkormányzatok kormányzati adósságengedélyezésében,
i) közreműködik az oktatási, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények, valamint a humánszolgáltatások állami támogatásával kapcsolatos finanszírozási rendszer kialakításában, valamint a finanszírozásban,
j) a miniszter és az államtitkár által meghatározottak szerint közreműködik a Magyar Államkincstárhoz kapcsolódó irányítási jogkörök gyakorlásában,
k) koordinálja és harmonizálja az államháztartási belső kontrollrendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,
l) szakmailag irányítja a hozzá tartozó ágazatoknál működő költségvetési felügyelők tevékenységét,
m) felelős a társadalombiztosítási nyugellátási tárgyú koncepciók és jogszabályok előkészítéséért,
n) ellátja az egyes pénzügyminiszteri jogkörök meghatározásáról szóló 1148/2026. (V. 14.) Korm. határozat 4. pontja szerinti gazdasági társaságok tekintetében a pénzügyi vagy gazdasági felsővezető kinevezéséhez, megbízásához, felmentéséhez, hatáskörének meghatározásához, valamint a gazdasági társaság éves üzleti tervének elfogadásához, módosításához szükséges pénzügyminiszteri előzetes egyetértés kiadásával kapcsolatos feladatokat,
o) ellátja az egyes pénzügyminiszteri jogkörök meghatározásáról szóló 1148/2026. (V. 14.) Korm. határozat 5. pontja szerinti gazdasági társaságok beszámoltatását a gazdasági társaság helyzetének alakulásáról, a pénzügyi tervtől való eltérésekről és az éves várható eredményről.
(2) Az államháztartási szabályozásért és a kiadások kontrolljáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Államháztartási Szabályozási Főosztály,
b) az Önkormányzati Költségvetési és Kincstári Kapcsolatok Főosztály,
c) az Egészségügyi és Szociális Költségvetési Ügyek Főosztálya,
d) az Oktatási, Kulturális és Tudománypolitikai Költségvetési Ügyek Főosztálya, valamint
e) a Nyugdíjbiztosítási Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
44. § (1) Az államháztartási szabályozásért és a kiadások kontrolljáért felelős helyettes államtitkár munkáját és feladatainak ellátását titkárság segíti.
(2) Az államháztartási szabályozásért és a kiadások kontrolljáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
45. § Az államháztartási szabályozásért és a kiadások kontrolljáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén, vagy ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, az Államháztartási Szabályozási Főosztály vezetője helyettesíti. Az Államháztartási Szabályozási Főosztály vezetőjének akadályoztatása esetén, vagy ha a főosztályvezetői tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkárt az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek vezetői közül az általa kijelölt főosztályvezető helyettesíti.
17. A jogi ügyekért és kodifikációért felelős helyettes államtitkár
46. § (1) A jogi ügyekért és kodifikációért felelős helyettes államtitkár
a) közreműködik a minisztériumi döntés-előkészítés és a végrehajtás egységességének biztosításában, ennek során gondoskodik a jogi követelmények érvényesítéséről,
b) szervezi és végrehajtja a minisztérium, a miniszter jogi képviseletének, valamint a magyar állam Ptk. 3:405. § (2) bekezdése, valamint a Csődtv. 62. § (6) bekezdése szerinti képviseletének ellátásával kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik a minisztérium által képviselt egységes jogi álláspont kialakításáról, a bíróságok és más hatóságok előtt a jogi képviseleti feladatok ellátásáról, a szerződések előkészítéséről, a támogatási szerződések, támogatói okiratok jogi szempontú véleményezéséről,
d) vizsgálja, hogy a benyújtásra kerülő előterjesztések megfelelnek-e a jogszabályokban és a Kormány ügyrendjében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, gondoskodik ezek érvényesítéséről,
e) felelős a fizetésképtelenségi jog egyes kérdéseinek szabályozásáért, továbbá az e tárgykört, valamint a gazdasági jogot érintő, más minisztériumok által készített előterjesztés- és jogszabálytervezetek szakmai véleményezéséért,
f) gondoskodik a Szabályzat, valamint a Szabályzatban foglaltak alapján kiadásra kerülő további szabályzatok előkészítéséről és felülvizsgálatáról,
g) gondoskodik a kormányzati döntés-előkészítés keretében a feladatkörébe tartozó központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, beszámolók, tájékoztatók, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezéséről és véleményezéséről,
h) közreműködik a közérdekű adat megismerése iránti igényre adandó válaszok előkészítésében.
(2) A jogi ügyekért és kodifikációért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Jogi Főosztály,
b) a Perképviseleti Főosztály,
c) a Kodifikációs Főosztály,
d) a Gazdasági Szabályozási Főosztály
vezetőjének a tevékenységét.
47. § (1) A jogi ügyekért és kodifikációért felelős helyettes államtitkár munkáját és feladatainak ellátását titkárság segíti.
(2) A jogi ügyekért és kodifikációért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
(3) A jogi ügyekért és kodifikációért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a titkárság vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a Gazdasági Szabályozási Főosztály vezetője helyettesíti. A jogi ügyekért és kodifikációért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Gazdasági Szabályozási Főosztály vezetője gyakorolja.
18. A közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár
48. § A közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár
1. ellátja a Kormány közbeszerzési politikájával összefüggő feladatokat,
2. ellátja a Nemzeti Fejlesztési Központ (a továbbiakban: NFK) európai uniós támogatásokból megvalósuló közbeszerzések közbeszerzési-jogi, közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatait,
3. ellátja a feladatkörét érintő rendszeres vagy eseti külső auditvizsgálatok lebonyolítását, illetve ezekhez feladatkörét érintően szakmai támogatást nyújt,
4. ellátja a közbeszerzési területtel kapcsolatos jogalkotási tevékenység szakmai előkészítését,
5. ellátja a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók és az állami közbeszerzési szaktanácsadók tekintetében a miniszter részére jogszabályban meghatározott feladatokat,
6. ellátja az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos szabályozási, koordinációs és monitoring feladatokat,
7. ellátja az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok vonatkozásában a finanszírozási mechanizmusok végrehajtási rendjéről szóló kormányrendelet szerinti program szintű szervek és nemzeti szintű szervek általi közbeszerzések ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
8. az elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR) üzemeltetésének feladatát ellátó, jogszabályban kijelölt gazdasági társaság vonatkozásában közreműködik a szakmai irányítás és az együttműködés körében felmerülő feladatok ellátásában, ennek keretében koordinálja, ellenőrzi és jóváhagyja a gazdasági társaság részéről az EKR üzemeltetésével kapcsolatos döntésre benyújtandó beszámolókat, előterjesztéseket és adatszolgáltatásokat,
9. ellátja a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak vonatkozásában a Nemzeti Irányító Hatóság mint hitelesítést végző szerv feladatkörébe tartozó közbeszerzések ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
10. ellátja a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló kormányrendeletben a közbeszerzésekért felelős miniszter számára meghatározott feladatokat,
11. ellátja az EKTB 19. számú, Közbeszerzés szakértői csoport vezetői feladatait,
12. feladatkörében ellátja a tanácsi közbeszerzési munkacsoportban, valamint a bizottsági közbeszerzési munkacsoportokban történő képviseletet,
13. a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását és értelmezését elősegítő útmutatók, közlemények, segédletek összeállításáról gondoskodik,
14. állásfoglalást ad ki közbeszerzési szakmai kérdésekkel, valamint az általa előkészített jogszabályok értelmezésével kapcsolatban,
15. feladatkörét érintő szempontból véleményezi az előzetes és a közigazgatási egyeztetés, döntéshozó fórumok keretében érkező jelentéseket, előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket,
16. feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli az NFK-t a civil és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, a hazai és a nemzetközi szervezetekben, az Európai Bizottság és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) előtt,
17. megteszi a szükséges intézkedéseket a rendszerszintű szabálytalanságok megelőzése és kezelése érdekében, ideértve az ismétlődés kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket is,
18. felterjeszti államtitkári jóváhagyásra az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek vezetői által elkészített ügyrendeket,
19. ellátja a közbeszerzésekkel kapcsolatos statisztikai feladatokat.
49. § (1) A közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
50. § (1) A közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály,
b) a Közbeszerzési Szabályozási Főosztály,
c) a Közbeszerzési Monitoring Főosztály,
d) a Közbeszerzési Szakmai Koordinációs Főosztály, valamint
e) a Közbeszerzési Utóellenőrzési Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
(2) A közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályt, és a Közbeszerzési Utóellenőrzési Főosztályt szakmai tevékenysége körében, valamint a Közbeszerzési Monitoring Főosztályt statisztikai feladatainak ellátása körében nem utasíthatja.
51. § (1) A közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Közbeszerzési Szakmai Koordinációs Főosztály vezetője helyettesíti, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár által kijelölt szakmai vezető helyettesíti.
(2) Az államtitkár az európai uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások közbeszerzési jogi, közbeszerzési elszámolhatósági megfelelősége ellenőrzésének elvégzésére az ellenőrzés függetlenségének, átláthatóságának biztosítása érdekében kivételesen, egyedi esetben, az irányítása alá tartozó más önálló szervezeti egységet jelölhet ki, meghatározva az ellenőrzés eredményét rögzítő dokumentumok kiadmányozóját.
(3) A közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet szerinti, az uniós értékhatárokat el nem érő becsült értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárások, az azok útján megkötött szállítói szerződések, illetve az azok eredményeként megkötött szállítói szerződés módosításának közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzési feladatait a TOP Plusz tekintetében a 4. és 5. prioritás, valamint a Pest vármegyében megvalósuló projektek keretében lefolytatott közbeszerzési eljárások, megkötött szerződések, illetve szerződésmódosítások esetében látják el, a TOP_Plusz-6.1.2-21-PT1 felhívás keretében benyújtott projektek kivételével.
AZ ÁLLAMI VEZETŐ TITKÁRSÁGÁNAK VEZETŐJE
52. § (1) Az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint a Szabályzat szerint az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását titkárság segíti.
(2) A titkárság vezetőjének (e § alkalmazásában a továbbiakban: titkárságvezető) a tevékenységét – ha a Szabályzat eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés szerinti állami vezető irányítja.
(3) A titkárságvezető irányítja, szervezi és ellenőrzi a titkárság feladatainak végrehajtását.
(4) A titkárságvezető meghatározza a titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét és az álláshelyeken ellátandó feladatok leírását.
(5) A titkárságvezető az (1) bekezdés szerinti állami vezető munkáját segíti, és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az állami vezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.
(6) A titkárságvezető az (1) bekezdés szerinti állami vezető irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőjének továbbítja a Kit. szerinti szakmai vezető rendelkezéseit. Ha a Szabályzat eltérően nem rendelkezik, a titkárságvezető saját hatáskörben utasítást a titkárságán kívül más önálló szervezeti egység vezetőjének, munkatársainak nem adhat.
(7) A titkárságvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a titkárság ügyrendjében meghatározott kormánytisztviselő helyettesíti.
(8) A titkárság adminisztratív feladatai körében ellátja a titkársági, iktatási, postázási és szervezési feladatokat.
(9) A közigazgatási államtitkár titkárságvezetője feladatai hatékony végrehajtása érdekében közvetlen utasítást adhat – a Miniszteri Kabinet kivételével – a minisztérium szervezeti egységeinek vezetői és munkatársai részére.
BIZTONSÁGI VEZETŐ
53. § (1) A minősített adat védelméről szóló jogszabályokban foglalt célok érvényesülése, az előírt feladatok koordinálása, végrehajtása érdekében a miniszter biztonsági vezetőt és helyettes biztonsági vezetőt nevez ki. A biztonsági vezető a közigazgatási államtitkár irányítása alatt működő kijelölt szervezeti egységének vezetője.
(2) A biztonsági vezető a miniszter átruházott hatáskörében eljárva utasítási joggal gyakorolja az őt erre a feladatra kinevező miniszternek a minősített adat védelmére vonatkozó jogosítványait.
(3) A biztonsági vezető
a) gyakorolja azokat a hatásköröket, és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket számára a jogszabályok meghatároznak,
b) véleményezi a feladatkörét érintő előterjesztések, jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,
c) véleményezi a minősített adatot tartalmazó levéltári anyagok kutatására vonatkozó kérelmeket,
d) koordinálja a titokfelügyeleti eljárással kapcsolatos feladatokat,
e) feladatkörével összefüggésben adatkezelési és kiadmányozási jogosultsággal rendelkezik,
f) elkészíti a minisztérium Információ Biztonsági Szabályzatát, és folyamatosan karbantartja azt, jogszabályváltozások esetén a szükséges módosításokat kidolgozza,
g) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését,
h) ellátja az elektronikus információs rendszerek biztonságáért felelős vezető feladatkörébe tartozó, jogszabályban meghatározott tevékenységet,
i) ellátja a minisztérium informatikai biztonsággal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit, ellenőrzi az informatikai biztonsági előírások betartását,
j) gondoskodik a munkatársak információvédelmi, informatikai biztonsági és adatvédelmi tudatossági képzéséről,
k) működteti a minisztérium nemzeti, EU és NATO Nyilvántartóját (a továbbiakban: Nyilvántartó), amelynek keretein belül az Állami Futárszolgálat bevonásával gondoskodik a minisztérium teljes minősített adatforgalmának (titkos ügyiratkezelés) lebonyolításáról.
(4) A miniszter a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározottak szerint kijelöli a minisztériumban üzemeltetett rendszerek elektronikus biztonságáért felelős személyeket. A rendszerbiztonsági felügyelő, a rendszeradminisztrátor, a rejtjelző, valamint a helyettesítőik személyére a biztonsági vezető tesz javaslatot.
A MINISZTÉRIUM SZERVEZETE
19. A minisztérium szervezeti egységei és munkatársai
54. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei
a) a miniszteri kabinet,
b) a kabinet,
c) a titkárság és
d) a főosztály.
(2) A minisztériumban működő nem önálló szervezeti egység az osztály.
55. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a Szabályzatban, továbbá a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító állami vezető vagy a miniszter által számára meghatározott feladatokat.
(2) A szakmai feladatokat ellátó önálló szervezeti egység – együttműködve más szervezeti egységekkel, a Szabályzat vonatkozó előírásainak betartásával – a következő általános feladatokat látja el:
1. felel a szakmai feladatkörébe tartozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai előkészítéséért, a szabályozási koncepció kialakításáért, a szabályozás előkészítésével összefüggő szakmai hatásvizsgálatok elkészítéséért,
2. az országgyűlési, valamint kormányzati bizottságokkal való együttműködés keretében – a minisztérium feladat- és hatáskörrel rendelkező vezetőjének eseti kijelölése alapján, a feladatkörében érintett államtitkár mellett – képviseli a minisztériumot az országgyűlési, valamint kormányzati bizottságokban,
3. folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a miniszter kabinetfőnökét és a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetőjét a felelősségi körébe tartozó bekövetkezett vagy előre látható, a sajtó és a közvélemény által kiemelt figyelmet érdemlő eseményekről; ezekről a szükséges háttéranyagokat, valamint a kommunikációs elemeket előkészíti, illetve naprakész állapotban tartja,
4. szükség esetén közreműködik a minisztérium vezetői tárgyalásainak előkészítésében, gondoskodik a tájékoztató és felkészítő anyagok elkészítéséről,
5. elemzi és értékeli a feladatkörével összefüggő nemzetközi eseményeket és összefüggéseket,
6. közreműködik a minisztérium és más szervek, hatóságok, illetve a nemzetközi szervezetek képviseletei közötti érintkezésben, e szervezetek tagjainak a minisztériumban teendő látogatásai szervezésében,
7. a felettes állami vezetők számára előkészíti a feladatkörébe tartozó döntéseket, határozatokat, tájékoztatókat,
8. figyelemmel kíséri a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok alkalmazását, előkészíti a feladatkörébe tartozó ágazati stratégiákat, szerződéseket, nemzetközi szerződéseket,
9. feladatkörében adatokat és információkat kérhet a minisztérium önálló szervezeti egységeitől, valamint jogosult ezt megtenni a minisztérium nevében a közigazgatás más szervei, közfeladatot ellátó egyéb szervezetek irányába is,
10. kezdeményezi a tevékenységéhez kapcsolódóan jelentkező szakmai közreműködés igényének felmerülése esetén a megfelelő kompetenciával rendelkező társfőosztály, egyéb szerv, szervezet bevonását,
11. ellátja a hatáskörébe utalt előirányzatok szakmai kezelői feladatait,
12. együttműködik az információátadás és tájékoztatás szempontjából a minisztérium önálló szervezeti egységeivel,
13. a szakterületét érintően feladatkörében konzultációkat szervez a szakmai és civil szervezetekkel,
14. ellátja a jogszabályban és a Szabályzatban meghatározott hatósági feladatokat,
15. közreműködik a minisztérium honlapja egyes oldalainak elkészítésében,
16. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri, és a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzatában megjelölt felelős részére megküldi azokat a feladatkörét érintő adatokat, amelyek a honlapon megjelenítendő vagy egyéb módon közzéteendő adatok körébe tartoznak,
17. közreműködik a minisztérium feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos közérdekű adatigénylések, sajtó- és állampolgári megkeresések megválaszolásában,
18. közreműködik az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól szóló éves beszámoló előkészítésében,
19. közreműködik a főosztály feladatkörét érintő, az ellenőrző szervezetek jelentéseiben megfogalmazott megállapításokkal, intézkedési javaslatok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában.
(3) A funkcionális feladatokat ellátó önálló szervezeti egység – együttműködve más szervezeti egységekkel, a Szabályzat vonatkozó előírásainak betartásával – a következő általános feladatokat látja el:
a) biztosítja a minisztérium felelősségi körébe tartozó feladatok ellátásához szükséges működési feltételeket,
b) támogatást nyújt a szervezeti egységek működésével összefüggő munkafolyamatok hatékony ellátásához.
56. § (1) Az önálló szervezeti egység létszámát az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.
(2) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője a tevékenységét irányító vezető által jóváhagyott ügyrendben határozza meg.
57. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a tevékenységét irányító állami vezetőtől kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, a Szabályzat vagy a tevékenységét irányító vezető eltérően nem rendelkezik.
(3) Az önálló szervezeti egység vezetője az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben gondoskodik az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az álláshelyeken ellátandó feladatok leírása elkészítéséről, és jóváhagyásra felterjeszti azokat a tevékenységét közvetlenül irányító vezető, majd ezt követően a közigazgatási államtitkár részére.
58. § A főosztályvezetőt, a kabinetfőnököt, valamint a titkárságvezetőt a szervezeti egység ügyrendjében kijelölt munkatárs helyettesíti, amennyiben a Szabályzat ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
59. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének az utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alá tartozó osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.
(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
60. § A minisztérium munkatársa
a) a feladatát közvetlen felettes vezetője irányítása alatt látja el, ha nem a közvetlen felettes vezető ad utasítást a minisztérium munkatársának, a minisztérium munkatársa köteles erről a közvetlen felettes vezetőt haladéktalanul tájékoztatni,
b) a feladatait a minisztérium érdekeit szem előtt tartva, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a minisztérium belső szabályai által meghatározott módon és az álláshelyeken ellátandó feladatok leírása szerint, a felettesétől kapott utasítások, útmutatások alapján, a határidők betartásával köteles végrehajtani,
c) gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a döntéseknek a vezető utasítása szerinti végrehajtásáról,
d) közreműködik a minisztérium által különböző hivatali célok megvalósítása érdekében szervezett tevékenységekben,
e) közvetlen felettese kijelölése alapján köteles helyettesíteni munkatársát.
A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK
20. Kiadmányozás
61. § (1) A döntés egyben kiadmányozási jog is.
(2) A kiadmányozási jog
a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,
b) – ha a Szabályzat így rendelkezik – a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy
c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára
ad felhatalmazást.
62. § (1) A miniszter kiadmányozza
a) a törvényjavaslat és az országgyűlési határozati javaslat országgyűlési tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat (előterjesztői nyilatkozat, egységes javaslattervezet, az elfogadott törvény szövege),
b) a kormány-előterjesztést és a Kormányhoz, kabinethez benyújtandó jelentést,
c) a miniszteri rendeletet, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,
d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, az ÁSZ elnökének, az alapvető jogok biztosának címzett ügyiratot,
e) a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi (részvényesi) határozatokat, az alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványokkal kapcsolatos döntéseket, valamint
f) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.
(2) A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben – az (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével – a minisztert helyettesítő államtitkár, a miniszter és a minisztert helyettesítő államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.
(3) A miniszter kiadmányozási joggal a minisztérium képviseletére írásban egyedi ügyben, vagy meghatározott ügyben állandó jelleggel felhatalmazhatja az államtitkárokat és a közigazgatási államtitkárt.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott iratokat a közigazgatási államtitkár terjeszti elő kiadmányozásra.
63. § A parlamenti államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben kiadmányozza az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ.
64. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben kiadmányozza a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közigazgatási államtitkár egyes ügycsoportok vagy egyes nemzetközi szervezetek, intézmények tekintetében a kiadmányozási jogot a műveletek hatékony ellátásának biztosítása érdekében a helyettes államtitkárra, az önálló szervezeti egység vezetőjére vagy más kormánytisztviselőre állandó jelleggel átruházhatja.
(3) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza a miniszter helyett és nevében mindazon hatósági ügyekben hozott döntéseket, amelyet jogszabály vagy a Szabályzat nem utal más, a minisztériumban működő vezető feladat- és hatáskörébe.
(4) A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a közigazgatási államtitkár kiadmányozza a 62. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott határozatokat és döntéseket.
65. § (1) Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a Szabályzatban, illetve az ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá.
(2) A Szabályzatban, valamint az ügyrendben meghatározott helyettesítési rendben eljárva a helyettesítés – a 62. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott ügycsoport kivételével – magában foglalja a kiadmányozási jogot.
66. § (1) A miniszter jogosult kiadmányozni mindazon döntéseket, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal, illetve azon döntéseket, melyeket jogszerűen saját hatáskörébe vonhat.
(2) Az államtitkár kiadmányozza a 62–64. §-ban meghatározott iratok kivételével mindazon ügyiratokat, amelyek feladat- és hatáskörébe tartoznak. Kiadmányozási joggal rendelkezik továbbá mindazon ügyekben, amelyekben a minisztertől erre felhatalmazást kap.
(3) Az államtitkár kiadmányozza – az 5. függelékben foglalt táblázatban meghatározott hatósági ügyekben meghozandó döntések kivételével – a miniszter vagy a minisztérium elsőfokú közigazgatási hatósági hatáskörében meghozandó döntéseket, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok által lefolytatott hatósági eljárások tekintetében a fellebbezés elbírálására jogosult szervként vagy felügyeleti szervként meghozandó döntéseket. A miniszter által irányított központi államigazgatási szervek által lefolytatott hatósági eljárások tekintetében a fellebbezés elbírálására jogosult szervként vagy felügyeleti szervként meghozandó döntéseket a 4. függelék I. pontjában foglalt táblázat C oszlopában meghatározott politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető kiadmányozza az 5. függelékben foglalt táblázatban meghatározott hatósági ügyekben meghozandó döntések kivételével. A helyettes államtitkár összeférhetetlensége vagy akadályoztatása esetén az államtitkár kiadmányozza az 5. függelékben foglalt táblázatban meghatározott hatósági ügyekben meghozandó döntéseket.
(4) A helyettes államtitkár feladatkörében, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében kiadmányozza mindazon ügyiratokat, amelyek kiadmányozása nem tartozik a miniszter, az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogkörébe. Kiadmányozási joggal rendelkezik továbbá mindazon ügyekben, amelyekben a minisztertől, az államtitkártól vagy a közigazgatási államtitkártól felhatalmazást kap. A helyettes államtitkár akadályoztatása esetén a Szabályzatban a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető gyakorolja a kiadmányozás jogát.
(5) Az önálló szervezeti egység vezetője – a felette irányítási jogot gyakorló politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető eltérő rendelkezése vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – kiadmányoz minden, a minisztérium politikai felsővezetőinek vagy szakmai felsővezetőinek kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot. Az osztályvezető a főosztályvezető által írásban átruházott hatáskörben gyakorolja a kiadmányozás jogát.
(6) Amennyiben a Szabályzat eltérően nem rendelkezik, a minisztérium, a miniszter, valamint a magyar állam mint – a Ptk. 3:405. §-a, továbbá a Csődtv. 62. § (6) bekezdése szerinti – peres fél vagy beavatkozó polgári peres és nemperes, közjegyzői, valamint hatóság vagy választottbíróság előtti eljárásaiban felmerülő nyilatkozattételi kötelezettség és jogosultság, valamint a beadványok kiadmányozása a Perképviseleti Főosztály vezetőjét illetik. A Perképviseleti Főosztály vezetője képviseleti jogosultságát az adott perben eljáró, a vonatkozó jogszabályok alapján perbeli képviseletre jogosult, kamarai nyilvántartásba vett jogtanácsosra átruházhatja. A Perképviseleti Főosztály vezetője egyezséget a magyar állam által vagy ellen indított per esetében csak a miniszter, a tárcaperek esetében a közigazgatási államtitkár előzetes, írásbeli engedélye alapján köthet. A per tárgya szerint érintett szakterület felelőse köteles a szükséges szakmai segítséget, írásbeli tájékoztatást a Perképviseleti Főosztály részére megadni, illetve a Perképviseleti Főosztály vezetőjének kérése alapján a szakmai álláspontot megfogalmazó kormánytisztviselő jelenlétét a bírósági tárgyaláson vagy hatóság előtt biztosítani.
(7) A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyó eljárásokban, valamint a közbeszerzési feladatokkal összefüggő valamennyi peres és nemperes eljárásban a képviseletet az Igazgatási Főosztály vezetője, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) előtt folyó eljárásokban, valamint a közérdekű adat megismerésével összefüggő valamennyi peres és nemperes eljárásban – ideértve különösen a bírság behajtásával kapcsolatos eljárásokat – a képviseletet a Jogi Főosztály vezetője látja el. Ezen eljárásokban a nyilatkozattételi kötelezettség és jogosultság, valamint a bírósági, hatósági beadványok kiadmányozása a főosztály vezetőjét illetik. A főosztályvezető képviseleti jogosultságát az adott perben eljáró, perbeli képviseletre jogosult kormánytisztviselőre átruházhatja. A főosztály vezetője egyezséget csak a miniszter, illetve a közigazgatási államtitkár előzetes írásbeli engedélye alapján köthet.
(8) A Ptk. 3:405. §-a, valamint a Csődtv. 62. § (6) bekezdése szerinti magyar állam, a minisztérium és a miniszter perbeli képviseletéről a (6)–(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet a Szabályzat, illetve az ügy sajátosságára tekintettel a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár a képviselet ellátására más önálló szervezeti egység vezetőjét írásban kijelölheti. A kijelölésről a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár a Perképviseleti Főosztályt tájékoztatja.
(9) Amennyiben a minisztériumot vagy a minisztert érintő jogvitában a minisztériumot vagy a minisztert a (8) bekezdés szerinti egyedi kijelölés alapján nem a Perképviseleti Főosztály vezetője képviseli, úgy az ügyben a kiadmányozás joga az egyedileg kijelölt önálló szervezeti egység vezetőjét illeti meg, amelyet az adott önálló szervezeti egység vezetője az általa kijelölt, a vonatkozó jogszabályok alapján perbeli képviseletre jogosult kormánytisztviselőre, illetve ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogtanácsosra ruházhat át. Egyezség csak a miniszter, illetve a közigazgatási államtitkár előzetes, írásbeli engedélye alapján köthető.
(10) Jogszabályban a biztonsági vezető számára meghatározott feladatok ellátásával összefüggő, valamint a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő egyéb adminisztratív, koordinációs jellegű ügyekben keletkező iratok kiadmányozása a biztonsági vezetőt illetik.
21. A jogalkotási és az intézményi munkaterv készítése
67. § (1) A minisztérium fő jogszabály-előkészítési és kormányzati döntés-előkészítési feladatait – a Kormány munkatervéhez igazodva – a félévenként összeállított minisztériumi jogalkotási munkaterv foglalja össze.
(2) A jogalkotási munkaterv tervezetét féléves időszakra a közigazgatási államtitkár készíti elő. A terv tartalmazza a Kormány munkatervében, valamint a jogszabályokban szereplő minisztériumi kötelezettségeket, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kormány határozataiból, a tagállami státuszból származó, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő egyéb, valamint a minisztériumi belső kezdeményezésű feladatokat. A végleges javaslatot a közigazgatási államtitkár jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek.
(3) Ha a jogalkotási munkatervben szereplő feladat teljesítése az előírt határidőben nem lehetséges, a szakmai előkészítésért feladatkörénél fogva elsődlegesen felelős szervezeti egység vezetője a felügyeletet ellátó helyettes államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt – a megjelölt határidő lejárta előtt – köteles tájékoztatni. A jogalkotási munkatervben foglalt határidők egyszeri alkalommal történő halasztását – a halasztás szakmai indokát megjelölő, erre irányuló írásbeli kérés alapján – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a miniszter tájékoztatása mellett. E rendelkezés alkalmazandó a Kormány által kiadott feladatokra is.
(4) Az intézményi munkaterv a minisztériumi szervezeti célokat, programokat és intézkedéseket, azok teljesítési határidőit, a teljesítésükhöz szükséges feltételeket, valamint a teljesítésükért felelősöket tartalmazza.
(5) Az intézményi munkaterv tervezetének egyéves időszakra történő előkészítéséről a közigazgatási államtitkár gondoskodik. Az intézményi munkatervet a miniszter hagyja jóvá.
(6) A jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv előkészítése során figyelemmel kell lenni a két munkaterv közötti összhang megteremtésére, valamint arra, hogy a jogalkotási munkaterv is az intézményi célok megvalósítását szolgálja.
(7) A szervezeti egységek a minisztériumi jogalkotási, illetve intézményi munkaterv alapján elkészítik saját munkatervüket, amelyet a szervezeti egységet irányító állami vezető hagyja jóvá.
22. A hivatali egyeztetés rendje
68. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.
(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) kormány-előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek (a továbbiakban együtt: tervezet) véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezetet a közigazgatási államtitkár – véleményezési határidő megjelölésével – elektronikus úton eljuttatja a feladatkörében érintett
a) szervezeti egység, intézmény vezetőjének tevékenységét közvetlenül irányító helyettes államtitkár titkárságának, illetve a szakmailag érintett szervezeti egységnek (szakfőosztálynak),
b) funkcionális szervezeti egységeknek,
c) államtitkár által közvetlenül irányított szakmai szervezeti egységeknek
annak feltüntetésével, hogy a tervezetet egyidejűleg mely további szervezeti egységek, intézmények részére küldte meg. Ha a véleményező szervezeti egység álláspontja szerint a tervezet további szervezeti egység feladatkörét is érinti, a közigazgatási államtitkárnál haladéktalanul kezdeményezi a véleményezésre való megküldést. A minisztérium háttérintézményeinek véleményezésbe történő bevonása a szakmai felügyeletet gyakorló szervezeti egység feladata és felelőssége.
(3) A (2) bekezdés szerinti tervezetek – tájékoztatásul – elektronikus úton minden esetben megküldésre kerülnek a miniszter, az államtitkárok és a miniszter kabinetfőnöke vagy az általuk kijelölt személy részére.
(4) A véleményező szervezeti egység a további szervezeti egységek és a háttérintézmények észrevételeit összefogva és egyeztetve a véleményező szervezeti egység vezetőjének tevékenységét közvetlenül irányító helyettes államtitkár titkárságának juttatja el, aki azt továbbítja a közigazgatási államtitkár részére, a részükre megadott határidőn belül.
(5) Ha egy államtitkár több helyettes államtitkárt vagy szervezeti egységet irányít, az államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek egységes és egyeztetett véleményét az államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység küldi meg a közigazgatási államtitkár részére.
(6) A közigazgatási államtitkár a helyettes államtitkárok, az önállóan véleményező szervezeti egységek, intézmények észrevételeinek figyelembevételével gondoskodik a minisztérium véleményét összefoglaló válaszlevél tervezetének elkészítéséről.
(7) A közigazgatási államtitkár a kormány-előterjesztések véleményezésre történő kiadása során a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – különleges szakértelem szükségessége esetén – a Szabályzatban meghatározott feladatkörökre tekintettel megjelöli azt a szervezeti egységet, amelynek feladatkörét az adott tervezet elsődlegesen érinti, és amelynek feladata a minisztériumi álláspont kialakításához szükséges szakmai álláspont kialakítása. A közigazgatási államtitkár ebben az esetben is a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kiküldi a kormány-előterjesztést véleményezésre és tájékoztatásul. Az összefogó a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint véleményezők szakmai véleménye alapján köteles a minisztérium szakmai szempontú összegző álláspontját kialakítani.
(8) Véleményeltérés esetén a közigazgatási államtitkár gondoskodik egyeztetés kezdeményezéséről. Ha a véleményeltérés ezt követően is fennáll, a minisztérium véleményét összefoglaló válaszlevél tartalmáról a közigazgatási államtitkár dönt.
(9) Ha a válaszadási határidő bármely okból nem tartható, akkor erről és a válaszlevél várható elkészülési időpontjáról rövid úton tájékoztatni kell a véleményt kérő minisztériumot (kormányhivatalt). Az esetlegesen késedelmesen elkészült válaszlevelet munkapéldányként elektronikus úton kell megküldeni a véleményt kérő minisztérium (kormányhivatal) részére.
(10) Ha az érintettek a közigazgatási államtitkár által jelzett határidőben nem adnak véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a tervezetre észrevételt nem tesznek.
(11) Az észrevételek alapján, illetve a szükséges egyeztetés után elkészített véleménynek a címzett részére történő megküldéséről a közigazgatási államtitkár gondoskodik.
(12) Ha a kormány-előterjesztést küldő minisztérium (kormányhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot az észrevételt megfogalmazó helyettes államtitkár vagy az általa irányított szervezeti egység képviseli. A képviselet tekintetében fennálló véleményeltérés esetén a közigazgatási államtitkár jelöli ki a képviselő szervezeti egységet.
23. Az egyes minisztériumokban előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje
23.1. Az egyes minisztériumokban (kormányhivatalokban) előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje
69. § Az egyes minisztériumokban (kormányhivatalokban) előkészített tervezetek tekintetében a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.
70. § (1) A minisztériumok (kormányhivatalok) által előkészített tervezetek közigazgatási egyeztetése során az egységes álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezetek belső koordinációjáról a közigazgatási államtitkár gondoskodik. Az érintetteknek a tervezettel kapcsolatos álláspontjukat – a Kormány ügyrendjében előírt határidőket figyelembe véve – a közigazgatási államtitkár által meghatározott határidőn belül, elektronikus úton kell eljuttatniuk a közigazgatási államtitkár számára.
(2) A közigazgatási államtitkár az érintettek észrevételeinek figyelembevételével elkészíti a minisztérium egységes véleményét összefoglaló tervezetet.
(3) Ha az érintettek észrevételei között egyeztetés során fel nem oldható véleménykülönbség marad fenn, a közigazgatási államtitkár egyeztetést tart.
23.2. A minisztériumban előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje
71. § (1) A jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt tartalmazó tervezet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kormány-előterjesztés), valamint az ehhez kapcsolódó hatásvizsgálati lap előkészítésére a jogalkotási munkaterv alapján, illetve – a közigazgatási államtitkár tájékoztatása mellett – állami vezető utasítása alapján kerülhet sor.
(2) A jelentést, valamint a kormány-előterjesztést az előkészítésért felelős szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítő) készíti el.
(3) A kormány-előterjesztés, jelentés előkészítését követően a feladat- és hatáskörrel rendelkező államtitkár jóváhagyásával a szakterület megküldi a közigazgatási államtitkárnak jóváhagyásra. Amennyiben a kormány-előterjesztés, jelentés Országgyűlés részére benyújtandó törvényjavaslatot, országgyűlési határozati javaslatot, beszámolót vagy tájékoztatót tartalmaz, a Parlamenti Államtitkárt és a Parlamenti Főosztályt is egyidejűleg tájékoztatni kell.
(4) Jóváhagyás esetén a közigazgatási államtitkár gondoskodik a kormány-előterjesztés előzetes véleményezés céljából történő megküldéséről.
72. § (1) Ha az előzetes véleményezés eredménye alapján a kormány-előterjesztés közigazgatási egyeztetésre bocsátása engedélyezésre kerül, vagy elrendelték a jelentés közigazgatási egyeztetését, a közigazgatási egyeztetésre bocsátásról a közigazgatási államtitkár gondoskodik. A közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg a közigazgatási államtitkár gondoskodik a kormány-előterjesztésben érintett civil, szakmai szervezetekkel történő társadalmi egyeztetésről.
(2) A beérkezett vélemények értékeléséről az előkészítő, valamint a közigazgatási államtitkár gondoskodik. Az elfogadott észrevételek átvezetéséről az előkészítő gondoskodik.
(3) Véleményeltérés esetén az előkészítő a szakmai-civil szervezetekkel közvetlenül megkísérli a vitás kérdések tisztázását. A minisztériumok közötti véleményeltérés egyeztetését először ügyintézői, majd főosztályvezetői szinten kell megkísérelni. Ebben az esetben az egyeztetésben történő részvételről az előkészítő és a közigazgatási államtitkár gondoskodik. Ha az egyeztetés eredménytelen volt, azt helyettes államtitkári, államtitkári, közigazgatási államtitkári, végül miniszteri szinten kell folytatni.
73. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter – miniszteri rendelet kihirdetéséhez szükséges – egyetértő nyilatkozatának beszerzéséről a közigazgatási államtitkár gondoskodik.
(2) A miniszteri rendelet aláírattatásáról a közigazgatási államtitkár gondoskodik.
(3) Ha a miniszteri rendelet kihirdetéséhez jogszabály alapján más miniszter egyetértése szükséges, annak beszerzéséről a közigazgatási államtitkár gondoskodik.
(4) Az aláírt miniszteri rendelet kihirdetése iránt a közigazgatási államtitkár intézkedik.
74. § (1) A kormány-előterjesztésnek és a jelentésnek a kormányzati döntéshozatalt előkészítő fórumok, illetve a Kormány általi megtárgyalása céljából a Miniszterelnökség részére történő benyújtásáról a közigazgatási államtitkár gondoskodik.
(2) A kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek értekezleteire, illetve a kormányülésre történő felkészítés megszervezéséről a közigazgatási államtitkár gondoskodik.
75. § (1) A törvénytervezetet és az országgyűlési határozattervezetet tartalmazó kormány-előterjesztés alapján a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat – ideértve a beszámolót és a tájékoztatót is – (a továbbiakban együtt: javaslat) kormányülést követő véglegezéséről, az esetleg szükséges javítások, módosítások átvezetéséről az előkészítő gondoskodik a Parlamenti Államtitkár és a Parlamenti Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett.
(2) Az Országgyűléshez történő benyújtással kapcsolatos feladatok ellátásáról a Parlamenti Főosztály gondoskodik – a közigazgatási és a parlamenti államtitkár jóváhagyását követően – a javaslat Miniszterelnökség részére történő megküldésével.
(3) A miniszteri nyitóbeszéd, zárszó, valamint a miniszter feladat- és hatáskörét érintő, országgyűlési képviselő által benyújtott törvényjavaslat, határozati javaslat esetében a Kormány képviselője felszólalásának elkészítéséért az előkészítő felelős. A szükséges koordináció elvégzéséről a Parlamenti Főosztály gondoskodik.
(4) A parlamenti államtitkár az egységes minisztériumi álláspont kialakítása érdekében a Parlamenti Főosztály útján gondoskodik a javaslathoz benyújtott képviselői, bizottsági módosító javaslatokkal összefüggésben a területért felelős államtitkár, a közigazgatási államtitkár, az előkészítésért felelős más állami vezető és az előkészítő tájékoztatásáról. Az előkészítő a minisztériumi álláspont kialakítását követően gondoskodik a Kormány döntését megalapozó kormány-előterjesztés elkészítéséről.
(5) Az Országgyűlés bizottságainak ülésein a minisztérium képviseletét a miniszter, illetve a minisztert helyettesítő jogkörében az államtitkár látja el. Az államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén – kijelölés alapján – a helyettes államtitkár vagy a minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező kormánytisztviselő helyettesíti. A Törvényalkotási Bizottság ülésén miniszter vagy – minisztert helyettesítő jogkörében – államtitkár képviseli az előterjesztőt.
(6) Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 46. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás összeállításáról és a tájékoztatás Miniszterelnökségre történő eljuttatásáról – a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően – a parlamenti államtitkár gondoskodik.
(7) Az egységes javaslattervezet elkészítéséről az előkészítő és a Parlamenti Főosztály gondoskodik, a javaslattervezetet a miniszter vagy államtitkár ellenjegyzi. Az egységes javaslattervezet benyújtásának koordinálásáról a parlamenti államtitkár gondoskodik.
(8) A zárószavazás előtti módosító javaslat elkészítéséről a közigazgatási államtitkár gondoskodik az előkészítő bevonásával. A zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtásának koordinálásáról a parlamenti államtitkár gondoskodik.
(9) A zárószavazást követően az elfogadott törvény vagy országgyűlési határozat kihirdetendő szövegének és indokolásának elkészítéséről az előkészítő gondoskodik. Az elfogadott törvény, országgyűlési határozat végleges szövegének az Országgyűlés elnöke részére történő megküldéséről – miniszteri vagy államtitkári ellenjegyzést követően – a parlamenti államtitkár gondoskodik.
76. § (1) Az országgyűlési képviselők által benyújtott, választ igénylő önálló indítványokra, napirenden kívüli felszólalási szándékokra, képviselői levelekre, az Országgyűlés tisztségviselőitől, bizottságaitól, frakcióitól és Hivatalától érkező egyéb megkeresésekre (a továbbiakban: országgyűlési megkeresés) adandó válaszok elkészítését a parlamenti államtitkár a Parlamenti Főosztály útján koordinálja.
(2) Az országgyűlési megkeresésekre adott válaszok szakmai elkészítéséért a feladat- és hatáskör szerint érintett helyettes államtitkárok felelősek. A végleges választ a 63. § alapján a parlamenti államtitkár kiadmányozza.
77. § (1) A minisztérium belső szabályzatainak elkészítését, belső egyeztetését az előkészítő végzi. A szabályzatok belső egyeztetését az illetékes helyettes államtitkár, közvetlenül a miniszter alá rendelt szervezeti egység esetében pedig a szervezeti egység vezetője engedélyezi.
(2) A belső szabályzatoknak a minisztérium belső honlapján történő megjelentetése kötelező. A Hivatalos Értesítőben közzétett közjogi szervezetszabályozó eszköznek a minisztérium belső honlapján történő megjelentetésének kezdeményezéséről a Jogi Főosztály vezetője gondoskodik a Sajtó és Kommunikációs Főosztály felé. A miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott, de a Hivatalos Értesítőben közzé nem tett belső szabályzatok belső honlapon történő közzétételét az előkészítő kérésére a Jogi Főosztály vezetője kezdeményezi a Sajtó és Kommunikációs Főosztálynál.
24. Ügyintézési határidő
78. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.
(2) Az ügyintézési határidő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.
(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére megállapított határidő 30 nap, kivéve a vezető által megállapított egyedi ügyintézési határidőt.
(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.
(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, észszerű időben beszerezhető legyen.
(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.
25. Az ügyintézés általános szabályai
79. § (1) A szervezeti egység dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amelynek arra feladata elvégzéséhez szüksége van, illetve amely szükség esetén az információ alapján hivatalból köteles eljárást kezdeményezni.
(2) A miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok, a kabinetfőnökök, a titkárságvezetők és a főosztályvezetők, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
a) a feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban eseti jelleggel vagy visszavonásig átruházhatják,
b) az alárendeltségükbe tartozó személyektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak,
c) az ügyek intézésére – a jogszabályok keretei között – szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak,
d) a jogszabályok keretei között megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egység bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a döntés megsemmisítését, megváltoztatását az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.
(3) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket látja el:
a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtéséről, csatolásáról,
b) ha az ügyben más szervezeti egység álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi,
c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést készít, és azt az ügyiratban elhelyezi, fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat – indokolt esetben – az ügyiratra, illetve az ügyet kísérő lapon külön feljegyzi,
d) az országgyűlési bizottsági ülések Pénzügyminisztériumot érintő részéről rövid összefoglalót készít, melynek állami vezetők rendelkezésére bocsátásáról a parlamenti főosztály gondoskodik,
e) megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi, és elkészíti a kiadmány tervezetét,
f) az ügyiratot kiadmányozza vagy továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz,
g) az előadói ívre feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat.
(4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a közvetlen vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszternek címzett előterjesztéseket, jelentéseket, feljegyzéseket ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a szervezeti egység közvetlen irányítását ellátó helyettes államtitkár, a szakterületért felelős ágazati államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a miniszter kabinetfőnökének útján kell felterjeszteni.
(5) A miniszterhez címzett
a) hivatalos megkereséseket a miniszter vagy a miniszter kabinetfőnöke szignálja ki az érintett államtitkárnak,
b) egyedi ügyekben érkezett beadványokra az a) pontban foglaltak az irányadóak, azzal, hogy a szignálás az illetékes államtitkárnak, helyettes államtitkárnak szól.
(6) Az államtitkárok és a helyettes államtitkárok nevére érkező ügyiratokat a címzettek hatáskörükben szignálják ki az általuk irányított állami vezetőknek, illetve az illetékes szervezeti egységek vezetőjének, vagy keresik meg a válaszadásra feladatköre szerint illetékes államtitkárt. A közvetlenül a szervezeti egységhez címzett ügyiratokkal kapcsolatos teendőket – ha az ügyiratot kiszignáló felsővezető annak helyben való iktatását nem rendelte el, iktatás után – a főosztályvezetők saját hatáskörükben végzik.
26. Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés
80. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője, szervezeti egysége és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi szervezeti egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter kijelölt.
(2) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.
27. Az Alkotmánybírósággal, az Állami Számvevőszékkel, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal való kapcsolattartás
81. § (1) Az Alkotmánybíróságtól, az Állami Számvevőszéktől, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól érkezett megkereséseket kiemelten kell kezelni oly módon, hogy az átfogó szakmai egyeztetést követően az adott szerv által megszabott határidőben lehessen azokat megválaszolni.
(2) Az Alkotmánybíróságtól, az Állami Számvevőszéktől és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól érkezett megkeresésre adandó minisztériumi véleményt a feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egység készíti elő.
(3) Az Alkotmánybíróságnak, az Állami Számvevőszék elnökének és az alapvető jogok biztosának címzett átiratot, levelet a miniszter, akadályoztatása esetén az államtitkár, közigazgatási államtitkár kiadmányozza.
82. § (1) Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint munkatársaik részére a minisztériumi szervezeti egységek, a minisztériumi szervek, valamint a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek épületébe történő belépést biztosítani kell, az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben foglalt korlátozásokkal.
(2) Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére meg kell adni a lefolytatott eljárással kapcsolatos adatokat és felvilágosításokat, a keletkezett iratokba a minősítésre tekintet nélkül a betekintést lehetővé kell tenni, illetve kérésére az iratokról másolatot kell készíteni, vagy azt részére át kell adni, az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben foglalt korlátozásokkal.
28. A minisztérium képviselete
83. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére irányadó rendelkezései az irányadók, az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.
(2) A képviseleti kapcsolatok irányától függően a munkamegosztási rend a következő:
a) a kormány-, illetve minisztériumközi bizottságokban az adott bizottság szintjének és feladatkörének megfelelően a miniszter kijelölése alapján a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter kabinetfőnöke, illetve a szakterület szerint érintetten az államtitkár vagy az általuk kijelölt helyettes államtitkár, illetve személy képviseli a minisztériumot,
b) a minisztériumokkal, a központi közigazgatási, valamint az érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartásban az adott témakör fontosságának és jellegének megfelelően a miniszter, a miniszter kabinetfőnöke, a közigazgatási államtitkár, a szakterület szerint érintett államtitkár, a feladatkörével összefüggésben érintett helyettes államtitkár, illetve az érintett főosztályvezető a kapcsolattartás rendje szerint képviseli a minisztériumot,
c) a minisztériumoknál, a központi közigazgatási és egyéb szerveknél megtartott értekezleteken és tárgyalásokon a minisztérium képviseletére a miniszter vagy a miniszter kabinetfőnöke vagy a közigazgatási államtitkár, illetve a szakterület szerint érintett államtitkár, továbbá annak kabinetfőnöke által kijelölt személy, ennek hiányában a téma szerint érintett helyettes államtitkár, a szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy jogosult, aki az értekezlet tárgya szerint – e Szabályzat előírásai alapján – érintett,
d) az önkormányzati szervekkel való kapcsolattartásban a miniszter kabinetfőnöke képviseli a minisztériumot.
(3) A magyar államnak, a minisztériumnak, a miniszternek a bíróságok, a közjegyzők és a hatóságok, választottbíróságok előtti jogi képviseletét a Perképviseleti Főosztály vagy a 64. § (2) bekezdése, illetve a 66. § (8)–(10) bekezdése szerint kijelölt szervezeti egység kamarai jogtanácsosai és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadói látják el a miniszter által adott egyedi vagy a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba vett általános meghatalmazás alapján.
(4) A közigazgatási államtitkár egyedi vagy általános meghatalmazást adhat a Szabályzat szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező más szervezeti egység kamarai jogtanácsos, ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó, valamint a külön jogszabályban képviseleti joggal rendelkező más kormánytisztviselői részére is az adott szervezeti egység tevékenységével összefüggésben kialakult jogvitában történő képviseleti feladatok ellátására. A meghatalmazás kizárólag az adott szervezeti egység tevékenységével összefüggő közigazgatási peres és nemperes eljárásokra terjedhet ki.
(5) A magyar állam, a minisztérium és a miniszter jogi képviseletére különösen indokolt esetben ügyvéddel vagy ügyvédi irodával – a Perképviseleti Főosztály előzetes szakmai véleményének kikérésével – a közigazgatási államtitkár vagy miniszter előzetes jóváhagyását követően köthető szerződés.
(6) Az Országgyűlés bizottsága előtti képviseletre a 75. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(7) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról a képviseletet ellátó vezetők listájával a parlamenti államtitkárt és a Parlamenti Főosztály vezetőjét legkésőbb az ülést megelőző napon 10 óráig tájékoztatni kell.
84. § Ha a nemzetközi programokon és a protokolleseményeken való részvételre a minisztérium több állami vezetője jogosult, akkor a miniszter határozza meg a minisztérium képviseletének rendjét ezeken az eseményeken, és jelöli ki a részt vevő személyt.
85. § A minisztériumnak a külső gazdálkodó vagy civil szervezetek által szervezett képzéseken előadói minőségben történő képviseletét, illetve az ilyen képzéseken történő, a minisztérium által fizetett hallgatói részvételt a közigazgatási államtitkár engedélyezi.
29. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás
86. § (1) A sajtó tájékoztatását az érdekelt minisztériumi szervezeti egységek bevonásával a Sajtó és Kommunikációs Főosztály végzi. A sajtó részére tájékoztatást a miniszter, az államtitkárok, a szóvivő és a helyettes államtitkárok és a Sajtó és Kommunikációs Főosztály adhat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Sajtó és Kommunikációs Főosztály egyedi esetekben nyilatkozattételre külön jogosult személyt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.
(3) Nyilatkozatot – állami vezető eltérő döntése hiányában – csak a Sajtó és Kommunikációs Főosztály tudomásával (sajtónyilvános esemény, konferencia stb.) vagy előzetes engedélyével (szervezett sajtótájékoztató) lehet adni.
(4) A sajtó útján nyilvánosságra hozandó közlemény kiadásáról a Sajtó és Kommunikációs Főosztály gondoskodik a feladatkör szerint illetékes államtitkár vagy helyettes államtitkár előterjesztését és tartalmi jóváhagyását követően.
(5) A Sajtó és Kommunikációs Főosztályt tájékoztatni kell, ha bármely szervezeti egységtől, felsővezetőtől, szakértőtől újságíró vagy bármely sajtóorgánum szerkesztősége háttér-információt, nyilatkozatot, konkrét ügyben reagálást kér, vagy ha a minisztérium tervezett intézkedése a lakosság valamely csoportjának életviszonyára kihatással van. Közvetlen megkeresés esetén tájékoztatni kell az újságírót, hogy kérését előzetesen szükséges egyeztetnie a Sajtó és Kommunikációs Főosztállyal. Az egyeztetésre a nyilatkozattétel előtt kerül sor.
(6) A Sajtó és Kommunikációs Főosztály a közvéleményt érintő minisztériumi döntésekről, illetve ezek előkészületeiről tájékoztatást kap.
(7) A minisztérium közleményeit előzetes egyeztetés alapján kizárólag a Sajtó és Kommunikációs Főosztály adhatja ki.
(8) A minisztérium külső és belső honlapjára csak a Sajtó és Kommunikációs Főosztály jóváhagyásával kerülhet fel tartalom.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
87. § (1) A miniszter kiadja
a) a minősített adatok védelméről szóló biztonsági szabályzatot,
b) a közérdekű adatok közzétételére és a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésére vonatkozó szabályzatot,
c) a minisztérium egyedi iratkezelési szabályzatát,
d) a beszerzési és közbeszerzési szabályzatot,
e) a minisztérium épületébe történő személyi be- és kiléptetés, benntartózkodás, csomag-, anyag-, áru- és eszközszállítás, valamint a parkolás rendjéről szóló szabályzatot.
(2) A közigazgatási államtitkár kiadja
a) a közszolgálati szabályzatot,
b) a gépjárműhasználati szabályzatot.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a miniszter további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet, és a közigazgatási államtitkárt további szabályzatok kiadására jogosíthatja fel.
(4) A közigazgatási államtitkár a belső honlapon közzéteszi a minisztériumban alkalmazandó belső szabályzatok listáját a szabályzat címe, normatív utasításban kiadott szabályzatok esetében az utasítás száma, továbbá az előkészítéséért felelős szervezeti egység és a kiadására jogosult állami vezető megjelölésével.
88. § (1) Az önálló szervezeti egységek vezetői e Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes főosztályok feladatkörének meghatározására elkészítik a szervezeti egység ügyrendjét, az ellenőrzési nyomvonalát, valamint a kockázatok azonosítását és elemzését, továbbá ellenőrzik az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.
(2) Az önálló szervezeti egységek vezetői az ellenőrzési nyomvonal és a kockázatelemzés, kockázatazonosítás véleményezése céljából továbbítják azt a helyettes államtitkároknak és a nem helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egységek vezetőinek.
(3) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá, és jóváhagyásra a tevékenységét irányító állami vezető elé terjeszti, majd a jóváhagyott ügyrendet másolatban megküldi a közigazgatási államtitkárnak.
89. § Ahol e Szabályzat átruházott hatáskörben történő feladatellátást említ, a hatáskör gyakorlására e Szabályzat alapján kerül sor.
1. függelék
2. függelék
3. függelék
|
Irányító állami vezető |
Szervezeti egység |
|---|---|
|
1. Miniszter |
|
|
1.0.0.1. Miniszteri Kabinet |
|
|
1.0.0.1.1. Miniszteri Titkárság |
|
|
1.0.0.2. Sajtó és Kommunikációs Főosztály |
|
|
1.0.0.3. Protokoll Főosztály |
|
|
1.0.0.3.1. Protokoll Osztály |
|
|
1.0.0.4. Elemzési Főosztály |
|
|
2.1. Parlamenti Államtitkár |
|
|
2.1.0.1. Kabinet |
|
|
2.1.0.2. Parlamenti Főosztály |
|
|
2.1.1. Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkár |
|
|
2.1.1.1. Titkárság |
|
|
2.1.1.2. Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály |
|
|
2.1.1.3. Közbeszerzési Szabályozási Főosztály |
|
|
2.1.1.4. Közbeszerzési Monitoring Főosztály |
|
|
2.1.1.5. Közbeszerzési Szakmai Koordinációs Főosztály |
|
|
2.1.1.6. Közbeszerzési Utóellenőrzési Főosztály |
|
|
2.2. Közigazgatási Államtitkár |
|
|
2.2.0.1. Titkárság |
|
|
2.2.0.1.1. Biztonsági Osztály |
|
|
2.2.0.2. Személyügyi és Szervezetfejlesztési Főosztály |
|
|
2.2.0.2.1. Személyügyi Osztály |
|
|
2.2.0.2.2. Szervezetfejlesztési Osztály |
|
|
2.2.0.3. Ellenőrzési Főosztály |
|
|
2.2.0.4. Koordinációs Főosztály |
|
|
2.2.0.4.1. Közigazgatási Koordinációs és Ügyfélkapcsolati Osztály |
|
|
2.2.0.4.2. Ülésfelkészítési Osztály |
|
|
2.2.1. Jogi Ügyekért és Kodifikációért Felelős Helyettes Államtitkár |
|
|
2.2.1.1. Titkárság |
|
|
2.2.1.2. Jogi Főosztály |
|
|
2.2.1.2.1. Szerződések Osztály |
|
|
2.2.1.2.2. Szabályozási Osztály |
|
|
2.2.1.3. Perképviseleti Főosztály |
|
|
2.2.1.3.1. Perképviseleti Osztály |
|
|
2.2.1.3.2. Állami Perképviseleti Osztály |
|
|
2.2.1.3.3. Nemzetközi és Koordinációs Ügyek Osztálya |
|
|
2.2.1.4. Kodifikációs Főosztály |
|
|
2.2.1.4.1. Kodifikációs Osztály |
|
|
2.2.1.5. Gazdasági Szabályozási Főosztály |
|
|
2.2.1.5.1. Gazdasági Jogi Szabályozási Osztály |
|
|
2.2.2. Pénzügyi Szabályozásért Felelős Helyettes Államtitkár |
|
|
2.2.2.1. Titkárság |
|
|
2.2.2.2. Pénzügyi Szabályozási Főosztály |
|
|
2.2.2.2.1. Hitelintézeti Szabályozási Osztály |
|
|
2.2.2.2.2. Tőkepiaci Szabályozási Osztály |
|
|
2.2.2.2.3. Biztosítási és Öngondoskodási Szabályozási Osztály |
|
|
2.2.2.3. Pénzmosás Elleni Főosztály |
|
|
2.2.2.3.1. Pénzmosás Elleni Szabályozási Osztály |
|
|
2.2.2.3.2. Pénzmosás Elleni Stratégiai és Koordinációs Osztály |
|
|
2.2.2.4. Lakástámogatási Főosztály |
|
|
2.2.3. Gazdasági Ügyekért és Állami Vagyonért Felelős Helyettes Államtitkár |
|
|
2.2.3.1. Titkárság |
|
|
2.2.3.2. Gazdálkodási Főosztály |
|
|
2.2.3.2.1. Pénzügyi és Számviteli Osztály |
|
|
2.2.3.2.2. Utazásszervezési Osztály |
|
|
2.2.3.2.3. Illetményszámfejtési Osztály |
|
|
2.2.3.3. Fejezeti Költségvetési Főosztály |
|
|
2.2.3.3.1. Intézményfelügyeleti Osztály |
|
|
2.2.3.3.2. Fejezeti Pénzügyi és Számviteli Osztály |
|
|
2.2.3.4. Igazgatási Főosztály |
|
|
2.2.3.4.1. Közbeszerzési Osztály |
|
|
2.2.3.4.2. Iratkezelési Osztály |
|
|
2.2.3.4.3. Működéstámogató Osztály |
|
|
2.2.3.5. Állami Vagyonfelügyeleti és Vagyonjogi Főosztály |
|
|
2.2.3.5.1. Tulajdonosi Joggyakorlást és Társasági Belső Működést Támogató Osztály |
|
|
2.2.3.5.2. Vagyonjogi Szabályozási Osztály |
|
|
2.2.3.6. Állami Vagyonelemek Főosztály |
|
|
2.2.3.6.1. Vagyongazdálkodási Osztály |
|
|
2.2.3.6.2. Vagyon-költségvetési Osztály |
|
|
2.3. Államháztartásért és Gazdaságpolitikáért Felelős Államtitkár |
|
|
2.3.0.1. Kabinet |
|
|
2.3.0.1.1. Folyamatinnovációs Titkárság |
|
|
2.3.1. Költségvetésért Felelős Helyettes Államtitkár |
|
|
2.3.1.1. Titkárság |
|
|
2.3.1.2. Költségvetési Előrejelzési és Módszertani Főosztály |
|
|
2.3.1.2.1. Költségvetés Előrejelzési Osztály |
|
|
2.3.1.2.2. Államháztartási Módszertani és Statisztikai Osztály |
|
|
2.3.1.2.3. Likviditás és Államadósság Előrejelzési Osztály |
|
|
2.3.1.2.4. Közkiadások Felülvizsgálati Osztály |
|
|
2.3.1.3. Költségvetés Tervezési és Végrehajtási Összefoglaló Főosztály |
|
|
2.3.1.3.1. Költségvetési Összefoglaló Osztály |
|
|
2.3.1.3.2. Állami Kezesség és Vagyongazdálkodás Költségvetési Osztálya |
|
|
2.3.1.3.3. Közigazgatási és Fejezeti Koordinációs Osztály |
|
|
2.3.1.4. Védelmi, Gazdaságfejlesztési és Külügyi Költségvetési Főosztály |
|
|
2.3.1.4.1. Honvédelmi Költségvetési Osztály |
|
|
2.3.1.4.2. Rendvédelmi és Külügyi Költségvetési Osztály |
|
|
2.3.1.4.3. Kiemelt Kormányzati Költségvetési Ügyek Osztálya |
|
|
2.3.1.5. Infrastrukturális Közszolgáltatási, Beruházási és Agrárgazdasági Költségvetési Főosztály |
|
|
2.3.1.5.1. Közlekedési és Fejlesztési Programok Költségvetési Osztály |
|
|
2.3.1.5.2. Energetikai és Közmű-szolgáltatási Költségvetési Osztály |
|
|
2.3.1.5.3. Agrár- és Környezetgazdasági Költségvetési Osztály |
|
|
2.3.1.5.4. Beruházási Fejezeti Költségvetési Osztály |
|
|
2.3.1.6. EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztálya |
|
|
2.3.1.6.1. Közösségi Költségvetési Osztály |
|
|
2.3.1.6.2. EU Költségvetési Tervezési Osztály |
|
|
2.3.2. Államháztartási Szabályozásért és a Kiadások Kontrolljáért Felelős Helyettes Államtitkár |
|
|
2.3.2.1. Titkárság |
|
|
2.3.2.2. Államháztartási Szabályozási Főosztály |
|
|
2.3.2.2.1. Államháztartási Szabályozási Osztály |
|
|
2.3.2.2.2. Államháztartási Belső Kontrollok Osztály |
|
|
2.3.2.2.3. Államháztartási Számviteli Osztály |
|
|
2.3.2.3. Önkormányzati Költségvetési és Kincstári Kapcsolatok Főosztály |
|
|
2.3.2.3.1. Önkormányzati Ágazati Gazdálkodási Osztály |
|
|
2.3.2.3.2. Önkormányzati Költségvetési Osztály |
|
|
2.3.2.3.3. Kincstári Kapcsolatok Osztálya |
|
|
2.3.2.4. Egészségügyi és Szociális Költségvetési Ügyek Főosztálya |
|
|
2.3.2.4.1. Egészségügyi Osztály |
|
|
2.3.2.4.2. Szociális Ügyek Osztálya |
|
|
2.3.2.5. Oktatási, Kulturális és Tudománypolitikai Költségvetési Ügyek Főosztálya |
|
|
2.3.2.5.1. Oktatási, Egyházi, Nemzetiségi és Esélyegyenlőségi Osztály |
|
|
2.3.2.5.2. Kulturális, Civil, Sport és Tudománypolitikai Osztály |
|
|
2.3.2.6. Nyugdíjbiztosítási Főosztály |
|
|
2.3.2.6.1. Nyugdíjbiztosítási Szabályozási Osztály |
|
|
2.3.2.6.2. Nyugdíjbiztosítási Költségvetési Osztály |
|
|
2.3.3. Gazdaságpolitikáért és Nemzetközi Pénzügyi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkár |
|
|
2.3.3.1. Titkárság |
|
|
2.3.3.2. Nemzetközi Pénzügyi Intézmények Főosztály |
|
|
2.3.3.2.1. Európai Fejlesztésfinanszírozási Osztály |
|
|
2.3.3.2.2. Globális Pénzügyi Intézmények Osztály |
|
|
2.3.3.3. Európai Uniós Stratégiai Főosztály |
|
|
2.3.3.3.1. Európai Uniós Stratégiai Osztály |
|
|
2.3.3.3.2. EU Gazdaságpolitikai Osztály |
|
|
2.3.3.3.3. ECOFIN Osztály |
|
|
2.3.3.3.4. EU Koordinációs Osztály |
|
|
2.3.3.4. Makrogazdasági Elemzési Főosztály |
|
|
2.3.3.5. Kutatási és Modellezési Főosztály |
|
|
2.3.3.6. Pénzügyi Elemzési Főosztály |
|
|
2.4. Adópolitikáért és Számviteli Szabályozásért Felelős Államtitkár |
|
|
2.4.0.1. Titkárság |
|
|
2.4.1. Adószabályozásért és Számvitelért Felelős Helyettes Államtitkár |
|
|
2.4.1.1. Titkárság |
|
|
2.4.1.2. Adó- és Vámigazgatási Főosztály |
|
|
2.4.1.2.1. Adóigazgatási Osztály |
|
|
2.4.1.2.2. Vám Osztály |
|
|
2.4.1.2.3. Hatósági Osztály |
|
|
2.4.1.3. Jövedelemadók és Járulékok Főosztály |
|
|
2.4.1.3.1. Személyi Jövedelemadó és Járulékszabályozási Osztály |
|
|
2.4.1.3.2. Társasági Adó Osztály |
|
|
2.4.1.3.3. Önkormányzati Adók, Illetékek és Egyes Ágazati Adók Osztálya |
|
|
2.4.1.4. Számviteli és Közfelügyeleti Főosztály |
|
|
2.4.1.4.1. Számviteli Osztály |
|
|
2.4.1.4.2. Felügyeleti Osztály |
|
|
2.4.1.4.3. Közfelügyeleti Hatósági Osztály |
|
|
2.4.1.5. Adópolitikai és Adótervezési Főosztály |
|
|
2.4.1.5.1. Adótervezési Osztály |
|
|
2.4.1.5.2. Adópolitikai és Kutatási Osztály |
|
|
2.4.1.6. Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály |
|
|
2.4.1.6.1. Általános Forgalmi Adó Osztály |
|
|
2.4.1.6.2. Jövedéki és Ökoadók Osztály |
|
|
2.4.1.7. Nemzetközi Adózási és Transzferár Főosztály |
|
|
2.4.1.7.1. Nemzetközi Adózási Osztály |
|
|
2.4.1.7.2. Transzferár Osztály |
|
|
2.4.1.7.3. Nemzetközi Közigazgatási Együttműködési Osztály |
4. függelék
I. Költségvetési szervek
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1. |
Szervezet megnevezése |
Jogviszony |
Felelős állami vezető |
|
2. |
Magyar Államkincstár |
irányítás |
államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár |
|
a nyugellátásokkal kapcsolatos feladatkörökkel összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti felügyeleti szerv részére meghatározott feladatok |
|||
|
a lakáscélú állami támogatással kapcsolatos feladatok tekintetében az Áht. 9. § e)–j) pontja szerinti irányítási hatáskör |
pénzügyi szabályozásért felelős helyettes államtitkár |
||
|
3. |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal |
irányítás |
adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár |
|
4. |
Központi Statisztikai Hivatal |
szakmai felügyelet |
gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár |
|
5. |
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság |
irányítás |
közigazgatási államtitkár |
II. Gazdasági társaságok
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
Szervezet megnevezése |
Jogviszony |
A miniszteri hatáskör gyakorlásával összefüggésben felelős miniszter, államtitkár |
A miniszteri hatáskör gyakorlásával összefüggésben felelős helyettes államtitkár |
A miniszteri hatáskör gyakorlásával összefüggésben felelős szervezeti egység |
|
2. |
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
2.1. tulajdonosi jogok gyakorlása |
miniszter, közigazgatási államtitkár |
gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár |
Állami Vagyonfelügyeleti és Vagyonjogi Főosztály |
|
2.2. szakmai felügyelet |
államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár |
költségvetésért felelős helyettes államtitkár |
Költségvetési Előrejelzési és Módszertani Főosztály |
||
|
3. |
Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
3.1. tulajdonosi jogok gyakorlása |
miniszter, közigazgatási államtitkár |
gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár |
Állami Vagyonfelügyeleti és Vagyonjogi Főosztály |
|
3.2. szakmai felügyelet |
közigazgatási államtitkár |
gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár |
Állami Vagyonfelügyeleti és Vagyonjogi Főosztály |
||
|
4. |
Magyar Nemzeti Bank |
4.1. tulajdonosi jogok gyakorlása |
miniszter, közigazgatási államtitkár |
gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár |
Állami Vagyonfelügyeleti és Vagyonjogi Főosztály |
|
4.2. szakmai felügyelet |
államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár |
gazdaságpolitikáért és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár |
|||
|
5. |
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
5.1. tulajdonosi jogok gyakorlása |
miniszter, közigazgatási államtitkár |
gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár |
Állami Vagyonfelügyeleti és Vagyonjogi Főosztály |
|
5.2. szakmai felügyelet |
közigazgatási államtitkár |
gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár |
Állami Vagyonfelügyeleti és Vagyonjogi Főosztály |
||
|
6. |
Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
6.1. tulajdonosi jogok gyakorlása |
miniszter, közigazgatási államtitkár |
gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár |
Állami Vagyonfelügyeleti és Vagyonjogi Főosztály |
|
6.2. szakmai felügyelet |
miniszter, közigazgatási államtitkár |
gazdasági ügyekért és állami vagyonért felelős helyettes államtitkár |
5. függelék
A 3. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
