4/2026. (VII. 2.) KH utasítás

1. A Közbeszerzési Döntőbizottság szervezete és feladatai

1.1. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 179. § (4) bekezdése alapján a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) keretében működik.

1.2. A Döntőbizottság hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat a Kbt. 145. § (2)–(6) bekezdései határozzák meg. A Döntőbizottság ellátja a Kbt. 192. § (1) bekezdése szerinti, továbbá a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.

1.3. A Döntőbizottság elnöke a Döntőbizottság Titkársága útján gondoskodik a Kbt.-ben előírt közzétételi feladatok ellátásáról [Kbt. 148. § (11) bekezdése, 156. § (5) bekezdése, 166. § (2)–(4) bekezdése, 168. § (4) bekezdése, 169. § (4) és (7) bekezdése szerinti közzétételi feladatok].

1.4. A Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat a Hatóság keretében működő Tanács (a továbbiakban: Tanács) nevezi ki és menti fel. A Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a közbeszerzési biztosok jogviszonyára, annak keletkezésére és megszüntetésére a Kbt. 192. § (3)–(4) és 193. § (3) bekezdései az irányadók.

1.5. A közbeszerzési biztos feladat- és hatáskörét a Kbt. határozza meg, feladatait e szabályzat rendelkezései szerint látja el.

1.6. A döntőbizottsági feladatok ellátásának segítése érdekében közbeszerzési titkárok alkalmazhatók. A titkárok feladatait e szabályzat 9. fejezete határozza meg, és azokat a Döntőbizottság elnökének utasításai szerint végzik.

1.7. A Döntőbizottság jogorvoslati feladataival összefüggő, a Kbt.-ben meghatározott tájékoztatási, szervezési és ügyiratkezelési feladatokat a Döntőbizottság Titkársága látja el, amely a Hatóság szervezeti rendje szerint osztályként működik.

2. A Döntőbizottság elnöke

2.1. A Döntőbizottság elnöke ellátja a Kbt. 193. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.

2.2. A Döntőbizottság elnöke elkészíti és a Hatóság elnöke elé jóváhagyásra előterjeszti a Döntőbizottság új szabályzatainak és a hatályban lévő szabályzatok módosításának tervezeteit. A Döntőbizottság elnöke állandó meghívottként részt vesz a Tanács ülésein.

2.3. A Döntőbizottság elnöke a jogorvoslati kérelmek, illetve a hivatalbóli kezdeményezések beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezést követő első munkanapon kijelöli a jogorvoslati ügyben eljáró tanácsot. A Döntőbizottság elnöke a kijelölést indokolt esetben módosíthatja.

2.4. A Döntőbizottság elnöke ellenőrzi az ügyintézési határidők megtartását.

2.5. A Döntőbizottság elnöke javaslatot tesz az elnökhelyettes személyére, a közbeszerzési biztosok, a közbeszerzési titkárok, a titkárságvezető és a közszolgálati ügykezelők kinevezésére és felmentésére.

2.6. A Döntőbizottság elnöke gondoskodik a Hatóság éves tevékenységéről, továbbá a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól szóló, az Országgyűlés számára benyújtandó beszámoló Döntőbizottságra vonatkozó részének elkészítéséről.

2.7. A Döntőbizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a Hatóság Elnökétől, a Hatóság más szervezeti egységeitől, valamint más állami és egyéb szervektől érkező megkeresésekre a Döntőbizottság a szükséges anyagokat és válaszokat elkészítse és megküldje, továbbá teljesítse a kért statisztikai adatszolgáltatást, ideértve különösen a jogszabálytervezetek véleményezését és a sajtóanyagok elkészítését.

2.8. A Döntőbizottság elnöke gondoskodik a Döntőbizottság tevékenységét érintő polgári jogi szerződések tervezeteinek elkészítéséről.

3. A Döntőbizottság elnökhelyettese

3.1. A Döntőbizottság elnökhelyettese ellátja a Döntőbizottság elnöke által meghatározott feladatokat. A Döntőbizottság elnökhelyettese a Döntőbizottság elnökét távolléte esetén a Kbt. 193. § (2) bekezdésében foglaltak szerint teljes jogkörrel helyettesíti.

3.2. A Döntőbizottság elnökhelyettese kiemelt feladataként közreműködik a jogi biztosok, különösen az új belépők szakmai képzésében, továbbképzésében.

4. A közbeszerzési biztosok

4.1. A jogorvoslati eljárásban az eljáró tanács összetételére és határozathozatalára a Kbt. rendelkezései irányadók; a Kbt. 153. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben az ott meghatározott eltérések alkalmazandók.

4.2. A közbeszerzési biztosi munkakör betöltésének feltételeire a Kbt. 193. § (4) bekezdése az irányadó. Valamennyi közbeszerzési biztos az adott jogorvoslati ügy közbeszerzési iratanyaga tekintetében jogosult hozzáférni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerhez (a továbbiakban: EKR). A jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztosok kamarai jogtanácsosként jogtanácsosi feladatokat is ellátnak, a Döntőbizottság határozatainak közigazgatási perben történő megtámadása esetén a Döntőbizottságot képviselik, és önálló elektronikus aláírással rendelkeznek.

4.3. Az adott jogorvoslati ügyben eljáró tanács tagjainak döntéshozatali függetlenségét a Kbt. 193. § (12) bekezdése biztosítja.

5. A jogorvoslati ügyekben eljáró tanács

5.1. A közbeszerzési biztosok kizárására vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 147. §-a, illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 22–23. §-a tartalmazza. A kizárás tárgyában a Döntőbizottság elnöke dönt.

5.2. A jogorvoslati ügyben eljáró tanács a jogorvoslati eljárást lezáró döntését a Kbt. 161. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint tárgyalás tartása nélkül hozza meg, illetve tárgyalást a Kbt. 161. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén tarthat. A tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat útján is megtartható. A tárgyalás megtartására, ideértve az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalást is, a Kbt. 161. §-a és 161/A. §-a az irányadó. A tárgyalás nyilvánosságára és a nyilvánosság kizárására a Kbt. 161. § (4) bekezdésében, valamint a 161/A. § (2)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az eljáró tanács döntéseinek meghozatalára irányuló tanácskozás és szavazás nem nyilvános. A tanácskozáson és a szavazáson kizárólag az eljáró tanács tagjai, valamint – szükség esetén – a jegyzőkönyvvezető vehet részt. A többségi szavazással hozott döntéssel kapcsolatos írásbeli különvéleményt, miután annak tartalmát az eljáró tanács tagjai megismerték, a jegyzőkönyvhöz zárt borítékban kell csatolni.

5.3. Az egyes jogorvoslati eljárásokban az ügyfelekkel történő kapcsolattartás kizárólag a Döntőbizottság Titkárságán keresztül történik (pl. telefon, e-mail).

6. Az eljáró tanács elnökének feladatai

6.1. Az eljáró tanács elnökének feladata a jogorvoslati eljárás előkészítése és levezetése, e feladatának ellátása során koordinálja az eljáró tanács tagjainak feladatellátását.

6.2. Az eljáró tanács elnöke a kérelem vagy a hivatalbóli kezdeményezés beérkezését követően megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Kbt.-ben és az Ákr.-ben meghatározott tartalmi követelményeknek.

6.3. Amennyiben a kérelem vagy a hivatalbóli kezdeményezés nem felel meg a Kbt. és az Ákr. rendelkezéseinek, az eljáró tanács elnöke legkésőbb a kérelem vagy a hivatalbóli kezdeményezés beérkezését követő munkanapon intézkedik a hiánypótlási felhívást tartalmazó végzés kiadásáról.

6.4. Ha az eljáró tanács elnöke észleli, hogy a kérelem érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya van, haladéktalanul előterjeszti a jogorvoslati kérelem visszautasításáról szóló javaslatát az eljáró tanácsnak.

6.5. Az eljáró tanács elnöke engedélyezi az iratokba történő betekintést, valamint ennek körében megfelelő utasítással látja el az iratbetekintésen részt vevő közszolgálati ügykezelőt.

6.6. A tárgyalás kitűzését megelőzően az eljáró tanács elnöke a tárgyalás határnapjáról egyeztet az eljáró tanács tagjaival annak érdekében, hogy a tárgyalás a Kbt. szerinti határidőben megtartható legyen. Gondoskodik a tárgyalás időpontjának az elektronikus ügyviteli és iratkezelési rendszerben történő rögzítéséről.

6.7. Az eljáró tanács elnöke vezeti a jogorvoslati eljárás tárgyalását. A tárgyalásról hangfelvétel készül, amelyet az eljáró tanács elnöke leírásra a Döntőbizottság Titkárságának megküld. Az eljáró tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a leírt tárgyalási jegyzőkönyvben a szükséges javítások megtörténjenek, és a tárgyalási jegyzőkönyvet elektronikus aláírással látja el.

6.8. Az eljáró tanács elnöke felelős azért, hogy a jogorvoslati ügyet lezáró döntés a Kbt.-ben rögzített határidőn belül, az eljáró tanács tagjai által elfogadottan kiadmányozásra kerüljön, hogy annak a honlapon történő közzététele a Kbt.-ben előírt határidőn belül megtörténhessen.

6.9. A Döntőbizottságnál véglegesen lezárult vagy jogerős bírósági határozattal befejeződött jogorvoslati ügyekben az eljáró tanács elnöke gondoskodik a papír alapon rendelkezésre álló iratok visszaküldéséről, valamint a további szükséges intézkedések megtételéről.

6.10. A Döntőbizottság végzése vagy határozata elleni vagy ezeket érintő közigazgatási perben és egyéb nemperes eljárásokban az eljáró tanács elnöke a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény és a Kbt. XXI. fejezete szerint jár el. Elkészíti a védiratot és – azonnali jogvédelem iránti kérelem esetén – a szükséges nyilatkozatot, továbbá ellátja a Döntőbizottság bíróság előtti képviseletét.

7. A szakmai biztos feladatai

7.1. A szakmai biztos feladata, hogy az eljáró tanács döntéshozatalához szükséges tényállást teljeskörűen szakmai szempontból feltárja, és a határozat formai és tartalmi követelményeinek megfelelő döntés-előkészítő iratot állítson össze. A szakmai biztos a vizsgálat alapján megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, valamint indítványait – különösen a külső szakértő bevonására, más hatóság megkeresésére, az eljárás további menetével kapcsolatos javaslataira, így ideiglenes intézkedés meghozatalára – a döntés-előkészítő iratban rögzíti. A döntés-előkészítő irat tényállást tartalmazó részét a döntés írásba foglalása során felhasználható tartalommal, formában és terjedelemben készíti el. A döntés-előkészítő iratnak tartalmaznia kell a szakmai biztos minden egyes kérelmi elemre és észrevételre vonatkozó, indokolással ellátott szakmai álláspontját és döntési javaslatát. A szakmai biztos szakmai kérdésben a döntés írásba foglalása során közvetlenül felhasználható szövegszerű indokolást készít. A szakmai biztosnak a döntés-előkészítő iratban külön ki kell térnie arra, hogy fennáll-e a Döntőbizottság hatásköre, továbbá teljesülnek-e az ügy érdemi elbírálásának feltételei.

7.2. A szakmai biztos köteles a döntés-előkészítő iratot úgy elkészíteni, hogy annak alapján az eljáró tanács másik két tagja a tárgyalásra felkészülhessen. Az iratot a tárgyalás időpontját legalább 3 nappal megelőzően feltölti az elektronikus ügyviteli és iratkezelési rendszerbe. Ha megállapítja, hogy a jogorvoslati eljárás a Kbt. szerinti határidőn belül nem fejezhető be, az eljáró tanács elnökével egyeztetve javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének a határidő meghosszabbítására.

7.3. A szakmai biztos a döntés-előkészítő iratot az EKR-ből elért iratok felhasználásával készíti el, és folyamatosan nyomon kíséri az elektronikus ügyviteli és iratkezelési rendszerbe érkezett iratokat. A tényállás tisztázásához szükséges további iratok, nyilatkozatok bekérésére az észlelést követően haladéktalanul javaslatot tesz az eljáró tanács elnöke felé.

7.4. Ha a szakmai biztos a tényállás tisztázása érdekében a tárgyalás megtartását hivatalból szükségesnek tartja, azt észszerű időben jelzi az eljáró tanács elnökének.

7.5. A tárgyaláson elhangzott új tényekre, bizonyítékokra figyelemmel a szakmai biztos a döntés-előkészítő iratot haladéktalanul köteles kiegészíteni írásban oly módon, hogy az az ügyintézési határidő lejárta előtt legalább öt nappal az eljáró tanács tagjainak rendelkezésére álljon. Tárgyalás tartása nélküli jogorvoslati eljárásban a döntés-előkészítő iratot az ügyintézési határidő lejárta előtt legalább öt nappal feltölti az elektronikus ügyviteli és iratkezelési rendszerbe.

7.6. A szakmai biztos köteles figyelemmel kísérni, hogy az adott ügyben az ügyfelek a Döntőbizottság felhívásainak határidőben eleget tesznek-e. Eljárási cselekmények elmulasztásának észlelése esetén haladéktalanul értesíti az eljáró tanács elnökét, és eljárási bírság alkalmazását indítványozhatja.

7.7. A szakmai biztos szükség szerint közreműködik a Döntőbizottságot érintő közigazgatási perben.

8. Az eljáró tanács harmadik tagjának feladata

8.1. Az eljáró tanács harmadik tagjának feladata a jogorvoslati eljárás tárgyát képező ügy megismerése, a háromtagú tanács tagjaként az eljárásjogi és anyagi jogi döntések meghozatalában való részvétel és szavazás.

8.2. A harmadik tag a háromtagú tanács tagjaként szavaz a megindított eljárásban a kérelemre vagy hivatalból hozandó ideiglenes intézkedés szükségességéről és annak meghozataláról.

8.3. A harmadik tag részt vesz a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson. Az eljáró tanács tagjaként az eljáró tanács elnöke által meghatározott rendben, a tényállás tisztázása érdekében kérdéseket tehet fel a feleknek.

8.4. A harmadik tag szükség szerint eljárási cselekményeket végez az eljáró tanács elnökét helyettesítve.

9. A közbeszerzési titkárok feladatai

9.1. A közbeszerzési titkárok a Döntőbizottság munkáját segítő közbeszerzési biztosjelöltek.

9.2. A Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési biztosokat kinevezésük előtt a Döntőbizottság közbeszerzési titkári munkakörben foglalkoztathatja.

9.3. A közbeszerzési titkárok közszolgálati jogviszonyára a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

9.4. A közbeszerzési titkárok szakmai gyakorlatának megszerzéséhez szükséges feladatait a Döntőbizottság elnöke határozza meg, annak figyelembevételével, hogy a kinevezendő közbeszerzési biztos jogi vagy speciális szakmai feladatokat fog ellátni. Ennek keretében a közbeszerzési titkár a kijelölt közbeszerzési biztos szakmai iránymutatása szerint

9.5. A közbeszerzési titkár feladatai körében elemzéseket készít egyes közbeszerzési jogintézményeket érintő döntőbizottsági és bírósági döntések tekintetében, jogi vagy speciális szakmai szempontok szerint.

9.6. A közbeszerzési titkárok elkészítik az összkollégiumi ülések jegyzőkönyveit, írásba foglalják az állásfoglalások szövegét.

9.7. A Döntőbizottság elnöke által meghatározott egyes tárgykörökben nyomon követik a döntőbizottsági és bírósági joggyakorlatok alakulását, és ezekről összefoglaló anyagokat készítenek.

9.8. A Kbt. 146. § (4) bekezdése alapján a Kbt. 153. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben segítik az egyedül eljáró közbeszerzési biztos munkáját, részt vesznek a tárgyalásokon.

9.9. Közreműködnek a jogszabálytervezetek véleményezésében, elkészítik a Döntőbizottság álláspontját tartalmazó összefoglaló véleményt.

9.10. Figyelemmel kísérik a Döntőbizottság feladat- és hatáskörét érintő jogszabályváltozásokat.

9.11. Figyelemmel kísérik az uniós joganyagok megjelenését, erről tájékoztatást nyújtanak a Döntőbizottság elnöke részére.

9.12. Figyelemmel kísérik az Európai Unió Bírósága, valamint a magyar bíróságok közbeszerzési tárgyú határozatainak megjelenését, rövid összefoglalóban tájékoztatást nyújtanak a Döntőbizottság elnöke részére.

9.13. Közreműködnek a Hatóság mobilalkalmazásának részeként megjelenő, a Döntőbizottságra vonatkozó anyagok elkészítésében.

9.14. A Döntőbizottság elnöke folyamatosan értékeli a közbeszerzési titkár tevékenységét. Az értékelés alapján javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlója részére közbeszerzési biztosi kinevezésre, közbeszerzési titkárként történő továbbfoglalkoztatásra vagy – próbaidő alatt – a közszolgálati jogviszony megszüntetésének kezdeményezésére.

9.15. A Döntőbizottság elnöke a jelölt közbeszerzési biztossá történő kinevezésre irányuló javaslatát a Tanács Humánpolitikai Munkabizottsága (a továbbiakban: Munkabizottság) elé terjeszti. A Munkabizottság a jelölt meghallgatását követően javaslatot tesz a Tanácsnak a jelölt közbeszerzési biztosi kinevezésére, melyről a Tanács a Kbt. 183. § b) pontja szerinti jogkörében határoz.

10. A Döntőbizottság Titkárságának feladatai

10.1. A Döntőbizottság Titkárságának ügyfélfogadási ideje hétfőtől csütörtökig 9.00–11.00 és 13.30–15.30 óra. Ennek tényét a Hatóság a honlapján közzéteszi.

10.2. A Döntőbizottság Titkársága feladatkörébe tartozó valamennyi szervezési és ügyiratkezelési feladat ellátásával összefüggő munkaszervezési feladatot a Döntőbizottság elnökének közvetlenül alárendelt titkárságvezető látja el. A titkárságvezető arányos munkaterhelés kialakításával gondoskodik a Döntőbizottság Titkársága feladatainak szakszerű, határidőre történő ellátásáról.

10.3. A Döntőbizottság Titkársága a Kbt.-ben meghatározott személyeknek és képviselőiknek a Döntőbizottság által vezetett nyilvántartásban szereplő adatok Döntőbizottság elnöke által meghatározott köréről felvilágosítást ad.

10.4. A Döntőbizottság Titkársága a Kbt.-ben megjelölt személyek részére az eljáró tanács elnökének útmutatása szerint biztosítja az iratbetekintési jog gyakorlását. A Döntőbizottság Titkársága gondoskodik az iratok másolatainak elkészítéséről és kiadásáról, a Kbt.-ben meghatározottak szerint.

10.5. Ha a Döntőbizottság jogszabály alapján papíralapú okirat elektronikus másolatának kiadására köteles, a Döntőbizottság Titkársága a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendeletnek és a Hatóság másolatkészítési szabályzatának megfelelően jár el.

10.6. A Döntőbizottság Titkársága a tárgyalásra kitűzött ügyekről tárgyalási jegyzéket készít. A tárgyalási jegyzéken meg kell jelölni az ügyszámot, az ügy tárgyát, a tárgyalás időpontját, az ügyfelek nevét. A tárgyalási jegyzék vonatkozásában a Döntőbizottság nyilvánosságot biztosít, és gondoskodik a Hatóság honlapján történő közzétételről, továbbá a tárgyalás napján a tárgyalóterem előtt történő elhelyezéséről. Elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalás esetén előzetesen gondoskodik az ügyfelek tárgyaláson való részvételének biztosításáról.

10.7. A Döntőbizottság Titkársága ellátja a Döntőbizottság elnökéhez címzett, nem az egyes jogorvoslati eljárásokkal összefüggő levelezési feladatokat, a Döntőbizottság elnökének és elnökhelyettesének útmutatása szerint megszerkeszti az általános ügyekben kimenő levelek tervezetét.

10.8. A Döntőbizottság Titkársága a telefonhívásokat fogadja, az ügyfelek számára ügyviteli jellegű tájékoztatást nyújt.

10.9. A Döntőbizottság Titkársága gondoskodik a jogorvoslati kérelmek, hivatalbóli kezdeményezések Kbt.-ben előírt adatainak, a jogorvoslati eljárást lezáró döntések és a szerződéskötést engedélyező végzések, továbbá bírósági ítéletek honlapon történő közzétételéről, az ügyfelekkel és a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartásról.

10.10. Az elektronikus ügyiratkezelés során – szükség esetén az eljáró tanács elnökével egyeztetve – a Döntőbizottság Titkársága gondoskodik a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás adatainak rögzítéséről, az ügy véglegessé állításáról, és a programban végrehajtja az elektronikus irattározást.

10.11. A Döntőbizottság Titkársága vezetését titkárságvezető látja el. A titkárságvezető feladatait osztályvezetői kinevezés keretében látja el.

11. Összkollégium

11.1. A Döntőbizottságon belül a közbeszerzési biztosokat magában foglaló összkollégium látja el a Kbt. 168. § (2) és (4) bekezdése szerinti feladatokat.

11.2. Az összkollégiumot a Döntőbizottság elnöke hívja össze. Az összkollégium ülésének összehívására évente legalább egy alkalommal kerül sor.

11.3. Az összkollégium ülésének napirendjét az alábbi kérdések képezik:

11.4. Az összkollégium üléséről emlékeztető jegyzőkönyv készül, amely nem nyilvános. Az emlékeztetőt a közbeszerzési biztosok részére meg kell küldeni. A Döntőbizottság elnöke, amennyiben az összkollégium határozatképes volt, és egyetértett az állásfoglalás (állásfoglalás-módosítás) tartalmával, köteles a 11.3. pont d) alpontja szerinti összkollégiumi állásfoglalás (állásfoglalás-módosítás) tárgyában hozott döntést a Hatóság honlapján közzétenni. Az állásfoglalásokat (állásfoglalás-módosításokat) sorszámmal kell ellátni, úgy, hogy a sorszám első tagja egy egytől folyamatosan növekvő szám, azt / jel követi, majd az adott év száma (pl. 2/2026. sz. állásfoglalás). A sorszámozás minden évben az 1-es számmal kezdődik.

11.5. A Döntőbizottság elnöke tűzi ki az összkollégiumi ülés időpontját, egyúttal az összkollégium időpontját megelőző harmadik munkanapon, munkaidő végéig elküldi a közbeszerzési biztosok részére e-mail útján az összkollégium napirendjét. Amennyiben a 11.3. pont d) alpontja szerinti összkollégiumi állásfoglalás (állásfoglalás-módosítás) kialakítására is sor kerül, a napirendi pont mellett ismerteti az annak alapjául szolgáló elvi jellegű kérdést és a döntés tervezetét.

11.6. Az összkollégiumot a Döntőbizottság elnöke vezeti. Az összkollégium akkor határozatképes, ha azon a közbeszerzési biztosok több, mint a fele jelen van. A közbeszerzési biztos az összkollégiumon köteles személyesen részt venni, kivéve abban az esetben, ha annak napján hivatalos célból vagy igazoltan van távol a munkavégzéstől, vagy az alól egyéb ok miatt mentesül. Az összkollégium a 11.3. pont d) alpontja szerinti állásfoglalást (állásfoglalás-módosítást) abban az esetben fogadja el, ha azzal a jelen lévő közbeszerzési biztosok többsége egyetért. A szavazás során a Döntőbizottság elnökének szavazatát is figyelembe kell venni.