Kifejezéskereső
Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (VII. 1.) önkormányzati rendeletének indokolása
a helyi önazonosság védelméről
2026.08.01.
Végső előterjesztői indokolás
2025. július 1-jén lépett hatályba a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: törvény). A törvény preambuluma szerint „az Alaptörvény tizenötödik módosításával a helyi közösségek önazonossághoz való joga immár alkotmányos védelem alá került. Ez lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy – saját döntésük alapján – szabályozzák a településük fejlődését, megőrizve a hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. A cél nem az elzárkózás, hanem a szerves fejlődés lehetőségének biztosítása. A túlzott mértékű lakosságbővülés vagy a tömeges ingatlanvásárlás több településen a fiatalok kiszorulását és a település jellegének sérülését vagy elvesztését eredményezte. Az új jogi eszközökkel a közösségek hatékonyabban védhetik meg életformájukat a kívántnál nagyobb mértékű betelepülés és ingatlanvásárlások negatív hatásaival szemben. E törvény hatálybalépésével a közösségeknek jogi eszközeik lesznek arra, hogy megvédjék az önazonosságukat, és ők dönthessenek arról, hogy milyen irányban fejlődjön a településük. Az új szabályozás célja, hogy összhangot teremtsen az egyéni jogok és a közösségi érdekek között, miközben megőrzi a magyar falvak, városok és közösségek értékeit a következő generációk számára is. A helyi közösségek jövője a saját kezükbe kerül.”
A törvény 22. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást kap a települési – a fővárosban kerületi – önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben:
1. jogvédelmi eszköz alkalmazását vezesse be;
2. meghatározza a jogvédelmi eszköz alkalmazása alóli mentesség vagy kedvezmény eseteit;
3. meghatározza a betelepülés feltételeit;
4. megállapítsa a jogvédelmi eszköz alkalmazásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket;
5. meghatározza a jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.
A jogvédelmi eszközök fajtáját a törvény és annak végrehajtására kiadott rendelet (240/2025. (VII.31.) Korm. rendelet a helyi önazonosság védelméről szóló törvény jogvédelmi eszközeinek alkalmazására vonatkozó szabályokról) részletesen tartalmazza. A törvény 5. §-a alapján azonban az önkormányzat e törvény keretei között szabadon dönt a jogvédelmi eszköz fajtájáról, igénybevételéről, valamint azok teljes vagy részleges bevezetéséről. Az önkormányzat a jogvédelmi eszközzel kapcsolatos tartalmi feltételeket egy naptári évben legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.
Hangsúlyozni kell, hogy kötelező jogszabályalkotási kötelezettség (amely mulasztásos jogszabálysértést okozna) nem keletkezik a törvényből.
A törvény 3. § a) bekezdése alapján a betelepülő: az a természetes személy, aki a településen ingatlantulajdonnal, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni.
A törvény 7. §-a alapján a jogvédelmi eszköz alkalmazása irányulhat ingatlannal kapcsolatos jogügyletre (a továbbiakban: dologi jogvédelmi eszköz), és a településre történő beköltözésre (a továbbiakban: személyi jogvédelmi eszköz). Dologi jogvédelmi eszköz az elővásárlási jog biztosítása, míg személyi jogvédelmi eszköz a lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése illetve a betelepülési hozzájárulás.
Az önkormányzat rendelkezhet akként, hogy a dologi jogvédelmi eszköz csak meghatározott ingatlantípusokra vonatkozik; a személyi jogvédelmi eszköz kizárólag a lakóhelyre vagy a tartózkodási helyre vonatkozik. Az önkormányzat rendeletében dönthet arról, hogy betelepülő számára lakcím nem létesíthető vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltétellel létesíthető. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a betelepülő valamely észszerű előzetes feltételnek feleljen meg, vagy a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából lényeges, vagy a közösség javát szolgáló észszerű kötelezettséget teljesítsen, vagy közérdekű kötelezettségvállalást tegyen.
Az önkormányzat a betelepülést (mind adásvétel és mind lakcímlétesítés esetén) hozzájárulás fizetéséhez kötheti, amelynek szabályait az önkormányzat rendeletben állapítja meg (pl. megfizetés módja, ideje, hozzájárulás mértéke stb.).
Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testülete döntött arról, hogy az alábbi jogvédelmi eszközöket kívánja önkormányzati rendeletben szabályozni: dologi jogvédelmi eszköz (elővásárlási jog biztosítása), személyi jogvédelmi eszköz (lakcímlétesítés feltételhez kötése, betelepülési hozzájárulás).
A Képviselő-testület felkérte a jegyzőt, hogy a vitában elhangzott javaslatok figyelembevételével készítse el a rendelet-tervezetet, majd terjessze a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezet beterjesztésre került és a képviselő-testület – a rendeletalkotáshoz szükséges többség hiányában - nem fogadta el és falugyűlés megtartása mellett döntött. Az indulatoktól sem mentes falugyűlésen több lakos hozzászólt a rendelet megalkotásának lehetőségéhez, mindenki elmondhatta a véleményét, de a döntés joga a képviselő-testület hatásköre.
A falugyűlést követő képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testület ismét felkérte a jegyzőt az önkormányzati rendelet-tervezet előkészítésére az alábbi szempontok figyelembevételével:
-
- elővásárlási jogot nem kíván bevezetni,
- 500.000 Ft betelepülési hozzájárulást kíván bevezetni azzal, hogy mentesül alóla, aki állandó lakcímet létesít a településen és igazolja, hogy életvitelszerűen a településen él,
- albérleti jogviszonnyal rendelkező betelepülni szándékozónak nem kell betelepülési hozzájárulást fizetni,
- Várbalog Község közigazgatási területén található ingatlan vonatkozásában lakcímet az létesíthet, aki igazolja, hogy az adott lakcímen az egy főre jutó lakóterület a betelepülőkkel és a bentlakókkal együtt a 15 négyzetméter/főt meghaladja. Mentesül alóla a betelepülő beteg hozzátartozó ápolása esetén, illetve a külön jogszabály szerinti nagycsaládosok.
A törvény 6. §-a alapján mentesül a betelepülőre vonatkozó tilalmak, korlátozások és feltételek alól az, aki
1. a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, továbbá akinek a település a származási helye;
2. bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt;
3. állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként – ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is –, e munkavégzése érdekében települ be a településre;
4. d) nem tartozik a c) pont hatálya alá, azonban bizonyítja, hogy a betelepülése célja a településen munkavégzésre irányuló tevékenység végzése;
5. lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett;
6. az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja;
7. a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója;
8. a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él;
9. az a)–g) pont szerinti feltételnek megfelelő személy közeli hozzátartozója.
Felhívom a T. Testület figyelmét, hogy a törvény 4. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a jogvédelmi eszközt az emberi méltóság megsértése és indokolatlan megkülönböztetés nélkül, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kell alkalmazni.
