Kifejezéskereső
Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (II. 19.) önkormányzati rendelete
A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és az ebrendészeti hozzájárulásról
[1] A rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét, valamint jogainak gyakorlását ne veszélyeztesse.
[2] Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (5), (6) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya Sümeg Város közigazgatási területén a kedvtelésből tartott állatok tartására terjed ki.
2. § Kedvtelésből állatot tartani az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény (a továbbiakban: Ávtv.), valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályai, valamint e rendelet előírásai szerint lehet.
3. § (1) E rendelet alkalmazása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályai az irányadók.
(2) A kedvtelésből tartott állatok tartásával összefüggő önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) Állattartó: az Ávtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személy;
b) Ebtartó: az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletét meghatározott időre (különösen a sétáltatás, szállítás, időleges tartás, gondozás időtartama alatt) ellátó személy;
c) Kedvtelésből tartott állat: a Kormányrendelet 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott állat;
d) Felügyelet: az állat mozgását korlátozó, támadását megakadályozó, továbbá az ember és állat egészségvédelmét szolgáló intézkedés, magatartás, eszköz alkalmazása;
e) Állattartás céljára szolgáló épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló építmény, ide nem értve az állattartás céljára szolgáló tartóhelyet;
f) Állattartás céljára szolgáló tartóhely: épületnek, építménynek nem minősülő ketrec.
3. A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai
5. § (1) A kedvtelésből tartott állat tulajdonosa köteles az állatot úgy tartani, hogy az mások testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Az állattartó köteles betartani az állatjóléti és az állat-egészségügyi szabályokat.
(2) Az állattartó köteles a kedvtelésből tartott állatot az Ávtv.-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően tartani.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helye a környezeti viszonyoknak és az állatok szükségleteinek megfeleljen, továbbá be kell tartania az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályokat.
6. § (1) Az ebeket – szükség esetén bekerített és lezárt helyen vagy megkötve – a nap minden szakában akként kell tartani, hogy elkóborolni, közterületre vagy más személy ingatlanára felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. Erről az állattartó köteles gondoskodni.
(2) Ebet kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, szükség esetén a kerítést ennek megfelelően kell kialakítani.
(3) Harapós vagy támadó természetű eb esetén az ingatlan, lakás vagy egyéb terület bejáratán jól látható helyen a harapós ebre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
7. § (1) Közterületen, többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben ebet csak pórázon lehet vezetni. Ezeken a területeken ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
(2) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az eb közterületen, többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztessen.
(3) Szájkosarat a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell használni.
8. § (1) Az ebtartó személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a többlakásos lakóépületek udvarát és közös használatú helyiségeit ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződést azonnal el kell távolítani, melyhez szükséges eszközt az ebtartó személynek magánál kell tartania.
(2) Oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmények, bölcsődébe, óvodába, iskolába, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, üzletbe, áruházba, játszótérre, ebet – a vakvezető és mozgáskorlátozottakat segítő eb és a fegyveres és rendészeti szervek szolgálati eb kivételével – még pórázon sem szabad bevinni, kivéve, ha ehhez a létesítmény működtetője hozzájárul.
(3) Vendéglátó üzletekbe és szórakozóhelyekre ebet kizárólag az üzemeltető engedélyével pórázon szabad bevinni.
9. § (1) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa vagy kezelője gondoskodik.
(2) A macskák közterületi etetése tilos.
10. § Az állattartó halála esetén, az állat elhelyezéséről, további gondozásáról a mindenkori örökös köteles gondoskodni.
4. Állatvédelmi, állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi előírások
11. § (1) Az állattartó, akinek állata embert megharapott vagy megmart – valamint a megsérült személy – haladéktalanul köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak, illetve az illetékes népegészségügyi hatóságnak.
(2) Az állat megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek az állattartót terhelik.
(3) Fertőző állatbetegségek, továbbá az ember és a környezet fertőzésének megelőzése céljából az állattartó költségére a szükséges fertőtlenítést el kell végezni, amelynek helyét, módját és szabályszerű végrehajtását a területileg illetékes hatósági állatorvos rendeli el, illetve ellenőrzi.
(4) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni eladás, elajándékozás vagy arra jogosult egyesületnek, állatvédő alapítványnak való felajánlás, illetve az állatmenhelyre történő leadás útján.
5. Az állati hullák és állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tétele
12. § (1) Az állati tetemet az állattartó köteles a saját ingatlanán eltemetni. Amennyiben nincs az eltemetésre alkalmas ingatlan vagy az eltemetést jogszabály kizárja, az állattartó köteles az állati tetem megsemmisítéséről a hatályos jogi szabályozás szerint gondoskodni.
(2) Amennyiben az állattartó az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, úgy az állati hullát az önkormányzat a tulajdonos költségére elszállíttatja.
(3) Az ismeretlen állattartó állatának teteme esetén, továbbá a közúton, baleset következtében elhullott állat esetén is az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a tetem elszállításáról az önkormányzat gondoskodik. Amennyiben utólag ismertté válik az állattartó, az önkormányzat az elszállítás költségét az állattartóra átháríthatja.
(4) Az elhullott állatokat az elszállításig zárt, szivárgásmentes göngyölegben kell tárolni.
13. § Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete Sümeg Város közigazgatási területén tartott ebek vonatkozásában ebrendészeti hozzájárulást nem állapít meg.
6. Záró rendelkezések
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének az állatok tartásáról szóló 14/2004. (VI. 30.) rendelete hatályát veszti.
