2026. évi XLV. törvény indokolás
a közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló 2026. évi XLV. törvényhez
2026.08.14.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében a lehívható uniós források rendelkezésre állásának biztosítása érdekében tett vállalások alapján azoknak az államháztartás fenntarthatóságának javítására irányuló rendelkezéseknek a rögzítése, amelyek a közpénzügyi keretrendszer megerősítését szolgálják.
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Alaptörvény jelenleg is lehetővé teszi az adósságszabálytól való eltérést a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben. A nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesését a hatályos, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) olyan módon definiálja, hogy ide tartozik minden olyan eset, amikor az éves bruttó hazai termék reálértéke csökken. A módosítással ez a meghatározás kerül kiterjesztésre arra vonatkozóan is, amikor a bruttó hazai termék reálértéke a megelőző három évben nem emelkedett összességében egy százalékot meghaladó mértékben az aktuálisan rendelkezésre álló adatok szerint.
2. §, 5. §
A törvényjavaslat a Gst. módosításával a Költségvetési Tanács függetlenségének és önállóságának további erősítését szolgálja oly módon, hogy a Költségvetési Tanács működéséhez szükséges források elkülönítetten, fejezeti kezelésű előirányzatként való kezelését írja elő azáltal, hogy a módosítás alapján számára egy önálló költségvetési alcímet szükséges létrehozni a központi költségvetési törvényben. A törvényjavaslat egy átmeneti rendelkezés beiktatásával meghatározza, hogy a Költségvetési Tanácsnak a központi költségvetésben önálló alcímként való szerepeltetését első alkalommal a 2027. évi központi költségvetés tervezése során kell alkalmazni.
3–4. §, 6. §
Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása hatályon kívül helyezi az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdését, ami a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához feltételként szabja, hogy ahhoz a Költségvetési Tanács hozzájáruljon. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat a Gst.-nek a költségvetési vétóval összefüggő szabályait hatályon kívül helyezi, és a Költségvetési Tanács feladataként a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban csak véleményezési kötelezettséget ír elő, ami nem befolyásolja a költségvetési törvény vagy annak módosításának az Országgyűlés általi elfogadását.
7. §
A törvényjavaslat a költségvetési tervezés átláthatóságának és megalapozottságának erősítését szolgálja azáltal, hogy a nem meghatározott célra rendelt előirányzatok tervezését indokolási kötelezettséghez köti. A szabályozás célja annak biztosítása, hogy a központi költségvetésben csak akkor szerepelhessenek nem konkrét közfeladat-ellátáshoz rendelt előirányzatok, ha azok szükségessége, célja és tervezett későbbi felhasználása megfelelően alátámasztott és utólagosan is nyomon követhető. A módosítás ezáltal elősegíti a költségvetési tervezés fegyelmezettségét, valamint a források felhasználásának átláthatóságát és ellenőrizhetőségét is. A módosítás a központi költségvetés tervezésének megváltozott ütemezéséhez igazodik. Megteremti a lehetőségét annak, hogy a költségvetési tervezés előkészítése a gazdasági és költségvetési folyamatoknak megalapozottabb értékelésén alapulhasson, ezért a módosítás a tervezéssel összefüggő részletes információk és követelmények közzétételi kötelezettségének határidejét későbbi időpontban határozza meg. A későbbi tervezési időpont lehetővé teszi a tárgyévi gazdasági folyamatok és költségvetési teljesülési adatok szélesebb körű figyelembevételét is, ezáltal a következő évre vonatkozó előrejelzések és tervszámok megalapozottabbá, pontosabbá válhatnak.
8. §, 10–12. §
A módosítás a közpénzek felhasználásának átláthatóságára, követhetőségére, valamint a nyilvánosságra is figyelemmel a Kormány hatáskörében meghozandó döntések, így különösen a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása, a kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosítások, a fejezet címrendjének módosítása, kiegészítése, valamint az előirányzat nevének módosítása, továbbá bizonyos esetben a fejezetrend kiegészítése esetében nyilvános határozati formát követel meg. Emellett a módosítás a költségvetési éven vagy éveken túli kötelezettségvállalások engedélyezésére, a tartalékokra, valamint a zárolásra vonatkozó módosításokkal összefüggő kormányzati döntéseket is nyilvános határozati formához köti. Az Országgyűlés normatív vagy egyedi határozatot adhat ki. A módosítás a „nyilvános” szó jelzőkénti szerepeltetésére irányul.
9. §
A módosítás a központi költségvetés megalkotási ütemének és ezáltal elfogadási időpontjának megváltoztatására irányul akként, hogy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Kormány kizárólag október 1. és október 31. közötti időszakban nyújthatja be az Országgyűlés részére. A rendelkezés a korábbi években kialakult azon gyakorlatot kívánja megszüntetni, miszerint a törvényjavaslatot már a tavaszi ülésszakban tárgyalta és fogadta el az Országgyűlés.
13. §
A rendelkezés a központi költségvetés tervezéséről és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatnak az Országgyűlés részére való benyújtásáról fogalmaz meg átmeneti szabályt, ami szerint az új rendelkezéseket első alkalommal a Magyarország 2027. évi központi költségvetéséről szóló törvény tekintetében kell alkalmazni.
14. §
A módosítás a közpénzek célszerű és hatékony felhasználására figyelemmel hatályon kívül helyezi azt a szabályt, amelynek alapján korábban a Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó tárgyévi kötelezettségvállalást engedélyezhetett. A módosítás célja a költségvetési gazdálkodás fegyelmének és átláthatóságának növelése, valamint annak biztosítása, hogy kötelezettséget vállalni kizárólag a rendelkezésre álló, jóváhagyott előirányzatok keretei között lehessen.
15. §
A rendelkezés a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
16. §
Sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés.
