Kifejezéskereső
2026. évi XLVI. törvény
egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról1
[1] A felesleges párhuzamosságoktól mentes, költséghatékony rendőrségi feladatellátás kereteinek megteremtése érdekében indokolt a Terrorelhárítási Központnak és az Országgyűlési Őrségnek az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezetébe történő beolvadása.
[2] Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XXXI. cikk (3)–(5) bekezdése, 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2)–(5) bekezdése, 29. cikk (7) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, 46. cikk (6) bekezdése és 47. cikke alapján a következő törvényt alkotja:
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/K. § (8) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/K. § (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/M. § (5) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(A kockázatértékelő rendszerből igényelheti)
3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
a) 21/M. § (5) bekezdés a) pontjában a „szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szolgálatok” szöveg,
b) 33/B. § (3a) bekezdésében az „ellátó, valamint terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „ellátó” szöveg és a „feladatainak ellátásához” szövegrész helyébe a „feladatainak, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az Rtv. 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatának, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához” szöveg
lép.
2. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
4. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg,
b) 2. § (3a) bekezdésében az „állományára, valamint az Országgyűlési Őrségre” szövegrész helyébe az „állományára” szöveg,
c) 14/E. § nyitó szövegrészében a „szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg,
d) 15. § (4) bekezdés b) pontjában az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg
lép.
5. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (5) bekezdésében a „valamint az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter,” szövegrész.
3. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 52/J. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 2026. augusztus 3. napján érvényét vesztő, 2000. január 1. napja előtt kiállított személyazonosító igazolvány 2026. december 31-ig a személyazonosság igazolására felhasználható
a) a kincstár által folyósított ellátások átvételéhez,
b) a pénzbeli szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások átvételéhez,
c) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez,
d) a közszolgáltatási utazási kedvezmény érvényesítéséhez, valamint
e) az anyakönyvi eljárás során.”
7. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész.
4. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
8. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86. § (1) bekezdés e) pontjában a „szolgálatokra, az Országgyűlési Őrségre és” szövegrész helyébe a „szolgálatokra és” szöveg lép.
9. § Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
a) 9. § (3) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrségnél,” szövegrész és az „– az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős miniszter –” szövegrész,
b) 86. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész,
c) 87. § 9. pontjában az „az Országgyűlési Őrségnél,” szövegrész,
d) 88. § (2) bekezdés a) pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész,
e) 88. § (5a) bekezdése.
5. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
10. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése a következő 15a. és 15b. ponttal egészül ki:
(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése a következő 24–28. ponttal egészül ki:
(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)
(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a rendőrségnek a (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában és 15b. pontjában meghatározott feladata, 6a. pontjában meghatározott személyvédelmi feladata vagy 24. pontjában meghatározott feladata ellátásához külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információk megszerzése szükséges – a miniszter erre irányuló döntése esetén –, azok beszerzése érdekében
a) az információkat saját hatáskörben megszerezheti, vagy
b) a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködve végezheti tevékenységét.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak végrehajtásának rendjét a rendőrség és a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat megállapodásban rögzítheti.
(5) A rendőrség a (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában és 15b. pontjában meghatározott tevékenységére, 6a. pontjában meghatározott személyvédelmi tevékenységére vagy 24. pontjában meghatározott tevékenységére a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 11. § (5) bekezdését, 14. § (1) és (2) bekezdését, 14. § (4) bekezdés a)–f) pontját, 14. § (5) bekezdését, 15. § (3) bekezdését, 16. §-át, 18. §-át, valamint 27. § (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Nbtv.
a) minisztert említ, azon az e törvény szerinti minisztert,
b) nemzetbiztonsági szolgálatot említ, azon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet,
c) a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját említi, azon az országos rendőrfőkapitányt
kell érteni.
(6) A rendőrség nem köteles büntetőeljárást megindítani vagy a büntetőeljárás megindítását kezdeményezni és átadni az adatokat, ha azzal veszélyeztetné a (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában, 15b. pontjában, valamint 25. pontjában meghatározott feladata ellátását.
(7) A rendőrség (2) bekezdés 24. pontjában meghatározott tevékenységében, a Kormány döntése alapján meghatározott időtartamra – a hatályos nemzetközi normák betartásával – a Magyar Honvédség közreműködhet.”
11. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/F. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatellátása során hatáskörébe nem tartozó bűncselekményre utaló, vagy személyi védelem ellátásával, Védelmi Program előkészítésével és végrehajtásával, illetve személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladattal összefüggő információ birtokába jut, azt haladéktalanul köteles átadni a hatáskörrel rendelkező szervnek. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nem köteles átadni az információt, ha azzal veszélyeztetné az 1. § (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában, 15b. pontjában vagy 25. pontjában meghatározott feladata ellátását.
(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére az 1. § (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában, 15b. pontjában vagy 25. pontjában meghatározott feladata ellátásával összefüggésben a külföldi titkosszolgálatok által továbbított adatok, információk kizárólag azon külföldi titkosszolgálat előzetes hozzájárulásával továbbíthatók más adatkezelő részére, amelytől az információ származik.”
12. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény III. Fejezete a következő 10/F. §-sal egészül ki:
„10/F. § A rendőrség az 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában felsorolt bűncselekmények megelőzésével és felderítésével kapcsolatos feladatai ellátása céljából jogosult a közös személyazonosítóadat-tárban (a továbbiakban: CIR) tárolt adatok lekérdezésére az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdésében, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”
13. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § (5e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5e) Az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által létesítmény- és rendezvénybiztosítási intézkedés céljából kijelölt és a rendőrség által védett, továbbá a rendőrség kezelésében lévő létesítmények rendjének és jogszerű működésének védelme, illetve az abban tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény folyosóin, a közös használatú – a megfigyelés elől az emberi méltóság védelme érdekében el nem zárt – helyiségeiben, valamint a létesítmények területét határoló külső falakon és kapuknál a rendőrség képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. Az Országház és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek tekintetében a képfelvevő nem helyezhető el olyan helyen, ahol a megfigyelés és az adatrögzítés az Országgyűlés illetéktelen befolyástól mentes, zavartalan működéséhez fűződő közérdeket veszélyezteti.”
14. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendőrség a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakon túl a be- és kilépésre az ott elhelyezett szerv vezetőjével egyetértésben szabályokat állapíthat meg. Az Országház és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek tekintetében e szabályozás kizárólag a rendőri intézkedések végrehajtásának módjára és a rendőrség feladatkörét érintő kérdésekre vonatkozik, nem terjed ki az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 54. § (2) bekezdése alapján az Országgyűlés elnöke által szabályozott kérdésekre.”
15. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 46/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendőrség az (1) bekezdésben foglaltakon túl az 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények felderítése, megelőzése és megszakítása érdekében folytatott titkos információgyűjtés során rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat elhelyezését kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben.”
16. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 63. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A rendőrség az 1. § (2) bekezdés 15a. pont a) alpontjában felsorolt bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében titkos információgyűjtést kizárólag az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat.
(7) A rendőrség az 1. § (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában és 15b. pontjában meghatározott feladata, 6a. pontjában meghatározott személyvédelmi feladata vagy 24. pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. 53–60. §-a alkalmazásával folytathat titkos információgyűjtést, amelynek ellátása során az Nbtv. 38–51. §-a szerint jogosult adatok igénylésére és kezelésére. A rendőrség e feladatkörében folytatott, az Nbtv. 56. §-ában meghatározott titkos információgyűjtését az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi, továbbá
a) ahol az Nbtv. nemzetbiztonsági szolgálatot említ – az Nbtv. 54. § (2) bekezdésében szereplő rendelkezés kivételével –, azon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet kell érteni,
b) az Nbtv. 53. § (1) bekezdésében és 58. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon az e rendelkezésben megjelölt rendőrségi feladatokat kell érteni,
c) az Nbtv. 57. § (1) bekezdése és 58. § (4) bekezdése szerinti előterjesztést a feladatkörében érintett rendőri szerv vezetője nyújthatja be,
d) az Nbtv. 59. §-ában a főigazgatón a feladatkörében érintett rendőri szerv vezetőjét kell érteni,
e) ahol az Nbtv. nemzetbiztonsági jelleget említ, azon a rendőri jelleget kell érteni.”
17. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 77. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A rendőrség feladatai ellátása során)
(kezeli.)
18. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
1. 2/A. § a) pontjában az „a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény)” szövegrész helyébe az „az 1978. évi IV. törvény” szöveg,
2. 2/A. § b) pontjában az „[a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIII. Fejezet]” szövegrész helyébe a „(Btk. XIII. Fejezet)” szöveg,
3. 4. § (3) bekezdésében a „rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
4. 5. § e) pontjában a „vezetőjének, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg és a „vezetőjére, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjére” szövegrész helyébe a „vezetőjére” szöveg,
5. 5. § f) pontjában a „szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg,
6. 6. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szervet, valamint a terrorizmust elhárító szervet” szövegrész helyébe a „szervet” szöveg,
7. 6. § (3) bekezdésében a „rendőrfőkapitány-jelöltet, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatói tisztségére jelölt személyt” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány-jelöltet” szöveg,
8. 6. § (4) bekezdésében a „rendőrfőkapitány, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány” szöveg,
9. 6. § (6) bekezdésében a „főigazgatóját, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját” szövegrész helyébe a „főigazgatóját” szöveg,
10. II. Fejezet címében a „SZERV, A TERRORIZMUST ELHÁRÍTÓ SZERV” szövegrész helyébe a „SZERV” szöveg,
11. 37/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg,
12. 42/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész helyébe az „az 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatot ellátó rendőri szerv, a személyvédelmi feladatot ellátó rendőri szerv, a létesítménybiztosítási feladatot ellátó rendőri szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok,” szöveg,
13. 46. § (5) bekezdésében a „rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrészek helyébe a „rendőrfőkapitány” szöveg és a „szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg,
14. 46/B. § (3) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg,
15. 46/G. § (2) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg és az „a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. szabályainak alkalmazásával” szövegrész helyébe az „az 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények felderítése, megelőzése és megszakítása érdekében” szöveg,
16. 46/G. § (3) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg,
17. 46/L. § (2) bekezdésében a „központja, vagy a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „központja” szöveg,
18. 67. § (3) bekezdésében a „Sándor-palotánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél.” szövegrész helyébe a „Sándor-palotánál és az Országgyűlés Hivatalánál.” szöveg,
19. 68. § (3) bekezdésében a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg és a „vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg,
20. 75/B. § (1) bekezdésében az „a (2), (3), (5) és (6) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (2), (5) és (6) bekezdésben” szöveg
21. 75/F. § (2) bekezdésében a „szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg,
22. 77. § (1) bekezdés f) pontjában az „adatokat” szövegrész helyébe az „adatokat,” szöveg,
23. 93/B. § (3) bekezdésében a „főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész helyébe a „főigazgatója” szöveg
lép.
19. § Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
1. 4. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész,
2. 4/A. § (2) bekezdésében az „és a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész,
3. 4/A. § (5) bekezdése,
4. 5. § b) pontjában az „a terrorizmust elhárító szervet,” szövegrész,
5. 5. § d) pontjában az „a terrorizmust elhárító szerv vezetője,” szövegrész,
6. 5. § g) pont gc) alpontja,
7. 5. § k) pontjában az „a terrorizmust elhárító szerv vezetőjét,” szövegrész,
8. 5. § n) pontjában az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész,
9. 6. § (3) bekezdésében az „és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját” szövegrész,
10. 6. § (5) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szervet a főigazgató,” szövegrész,
12. 7. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „illetve a terrorizmust elhárító szervnél,” szövegrész,
13. „A terrorizmust elhárító szerv” alcíme,
14. 7/F. § (1) bekezdésében a „szerv, a terrorizmust elhárító” szövegrész,
15. 7/G. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész,
16. 7/G. § (3) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész,
17. 46/L. § (1) bekezdésében a „vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész,
18. 64. § a) pontjában az „illetve a 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott, bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos feladatai, illetve a 7/E. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott feladatai ellátása céljából,” szövegrész,
19. 65. § (2) bekezdése,
20. 75/B. § (3) bekezdése,
21. 75/F. § (2) bekezdésében a „vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének” szövegrész,
22. 78. § (1) bekezdés c) pontja,
23. 91/J. § (4) bekezdésében a „terrorfenyegetettség vizsgálata céljából a terrorizmust elhárító szervnek,” szövegrész,
24. „A terrorizmust elhárító szerv adatkezelése” alcíme,
26. 100. § (1) bekezdés h) pontjában az „a terrorizmust elhárító szervet,” szövegrész és az „és a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész,
27. 101. § (4) bekezdése.
6. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
20. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
a) 253/E. § (5) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szervnek,” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szervnek, a személyvédelmi feladatokat ellátó rendőri szervnek, a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szervnek,” szöveg,
b) 253/G. § (3) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szervnek,” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szervnek, a személyvédelmi feladatokat ellátó rendőri szervnek, a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szervnek,” szöveg
lép.
7. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
21. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
a) 3. § (3a) bekezdés d) pontjában a „szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szerv és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv” szöveg és a „szerv, valamint az Országgyűlési Őrség.” szövegrész helyébe a „szerv.” szöveg,
b) 3. § (4) bekezdés d) pontjában a „szerv, valamint az Országgyűlési Őrség;” szövegrész helyébe a „szerv;” szöveg,
c) 17/A. § záró szövegrészében az „a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg,
d) 32. § (5) bekezdésében az „A terrorizmust elhárító szerv, az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
e) 61/A. § (9) bekezdésében a „gyakorló, a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe a „gyakorló” szöveg,
f) 67. § (12) bekezdés c) pontjában az „a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg,
g) 67. § (15a) bekezdésében a „szerv, a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg
lép.
22. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
a) 27/E. §-ában az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész,
b) 32. § (4) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szervnek,” szövegrész,
c) 67. § (28a) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szervet,” szövegrész,
8. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
23. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 37. pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész.
9. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
24. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 76/J. §-sal egészül ki:
„76/J. § (1) A 69. § (4) és (6) bekezdésében foglalt eljárásrendtől eltérően – a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter egyedi döntése nélkül is – a terrorizmust elhárító szerv személyi állományának 2026. június 1. napjára vonatkoztatott létszáma az érintett feladatkörben foglalkoztatottak aránya szerint megállapított bontásban 2026. október 1. napján hozzáadásra kerül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a terrorizmust elhárító szerv feladatait átvevő szervezeti egységeinek – mint e törvény szerinti foglalkoztató szervezeteknek – a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök szerinti keretszámához.
(2) A 69. § (4) és (6) bekezdésében foglalt eljárásrendtől eltérően – a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter egyedi döntése nélkül is – az Országgyűlési Őrség részére 2026. szeptember 30-án megállapított, a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök keretszáma a megszüntető okiratban részletezett bontásban az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek az Országgyűlési Őrség feladatait átvevő szervezeti egységeinek – mint e törvény szerinti foglalkoztató szervezeteknek – a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök szerinti keretszámához 2026. október 1. napján hozzáadásra kerül.
(3) A 72/F. § (5) és (7) bekezdésében foglalt eljárásrendtől eltérően – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter egyedi döntése nélkül is – az Országgyűlési Őrség részére 2026. szeptember 30-án megállapított egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök keretszáma a megszüntető okiratban részletezett bontásban az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek az Országgyűlési Őrség feladatait átvevő szervezeti egységeinek – mint e törvény szerinti foglalkoztató szervezeteknek – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök szerinti keretszámához 2026. október 1. napján hozzáadásra kerül.”
25. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
a) 54. § (2) bekezdésében a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg és a „vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg,
b) 74. § i) pont ij) alpontjában a „vezetője, az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese” szövegrész helyébe a „vezetője” szöveg,
c) 74. § i) pont il) alpontjában a „terrorizmust elhárító szerv, valamint a” szövegrész helyébe a „rendőrségről szóló törvény szerinti” szöveg
lép.
26. § Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
a) 5/B. § (4) bekezdésében az „illetve a terrorizmust elhárító szervnél,” szövegrész,
b) 5/D. §-ában a „törvényben, valamint az Országgyűlési Őrség esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló” szövegrész,
c) 30/A. § c) pontja,
d) 70. § (2) bekezdés b) pontjában a „valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese esetében az Országgyűlés elnöke,” szövegrész,
e) 70. § (2) bekezdés d) pontjában az „– az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese kivételével –” szövegrész,
f) 76/J. §-a.
10. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
27. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
[A következő szervek adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv az érintett egészségügyi és a megkereső vagy adatszolgáltatást kérő szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső vagy adatszolgáltatást kérő szervnek. A megkeresésben vagy adatkérésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat, ideértve azon adatokat is, amelyek az egészségügyi szolgáltató által felvett látlelet alapján állnak rendelkezésre. A megkereső vagy adatszolgáltatást kérő szervek a következők lehetnek:]
28. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdés g) pontjában az „ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a” szövegrész helyébe az „ellátó szerv a” szöveg lép.
11. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása
29. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény
a) 8. § (2) bekezdésében a „szolgálatok, valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálatok” szöveg,
b) 9/B. § (4) bekezdésében a „rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőrség” szöveg,
c) 9/B. § (5) bekezdésében a „rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőrség” szöveg
lép.
30. § Hatályát veszti a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség,” szövegrész.
12. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
31. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vezetője, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke” szövegrész helyébe a „vezetője” szöveg lép.
32. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjában az „Országgyűlési Őrségnél, az” szövegrész.
13. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása
33. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 3. § (6) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv és” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint” szöveg lép.
34. § Hatályát veszti az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 11. §-ában az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész.
14. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
35. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
36. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés a) pontjában a „terrorizmust elhárító szerv, valamint” szövegrész.
15. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
37. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 58. § (3) bekezdés b) pontjában a „rendőrség terrorizmust elhárító szervének,” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatokat ellátó rendőri szervnek,” szöveg lép.
16. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása
38. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 16. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „eljáró rendőri” szöveg lép.
17. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása
39. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
a) 42/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány” szöveg,
b) 42/A. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány” szöveg
lép.
40. § Hatályát veszti a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 42/A. § (3) bekezdése.
18. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
41. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 155. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nyomozó hatóságok és a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 6a. és 15a. pontjában meghatározott feladat ellátása céljából a rendőrség (a továbbiakban együtt: nyomozó hatóságok), valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben foglaltak szerint, továbbá a Hivatal – a 11. § (3) bekezdésében előírt jogkör gyakorlása során – a közléseket megfigyelhetik, lehallgathatják, tárolhatják vagy a küldeménybe, közlésbe azok megfigyelése érdekében más módokon beavatkozhatnak.”
19. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
42. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 6. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok – a 21/C. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – az alábbi szervezeteknek továbbíthatók:]
43. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 14. § (2) bekezdés a) pontjában a „7/E. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladat ellátása céljából az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg lép.
44. § Hatályát veszti a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja.
20. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
45. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7/A. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
[Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatoknak a kérelmező által az adattovábbítási kérelemben pontosan meghatározott köre, az adatátvétel pontos célját indokoló kérelemre az alábbi szervezeteknek továbbítható:]
46. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „szervek, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg lép.
47. § Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész.
21. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
48. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 72/C. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tömegrendezvény szervezője az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében rögzített adatokat]
(részére, annak írásos megkeresésére adhatja át.)
22. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
49. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 117. § (2) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró]
(szemben.)
(2) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 117. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró]
(szemben.)
23. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
50. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/K. § (2) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szerv, a személyvédelmi feladatokat ellátó rendőri szerv, a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szerv,” szöveg lép.
24. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
51. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
52. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 76/D. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni)
(vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az ítélet esetében magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást még nem folytatott le.)
53. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 82. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre]
(céljából jogosult.)
54. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1) bekezdés h) pontjában a „rendőri” szövegrész helyébe a „rendőrségi” szöveg és a „személy- és létesítményvédelmi” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg lép.
55. § Hatályát veszti a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (11) bekezdése.
25. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
56. § Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény
26. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
57. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, valamint az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával
a) a bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyek személyazonosságának, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából,
b) a nyomozó hatóság a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) az ügyészség az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata, valamint a személyvédelmi vagy létesítménybiztosítási feladata ellátása céljából,
f) a kormányablak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyek személyi adatainak ellenőrzése, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából,
g) a gyámhatóság a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából.”
27. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
58. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 65/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a titkos információgyűjtés a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a működését érinti, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve az ezen feladatkörében eljáró rendőri szerv közreműködik a titkos információgyűjtés végrehajtásában.”
59. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:]
60. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a) 13. § (7) bekezdés b) pontjában az „ellátó,” szövegrész helyébe az „ellátó szerv törvényben meghatározott feladatai,” szöveg és a „valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai” szövegrész helyébe a „továbbá az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata” szöveg,
b) 36/P. § (1) bekezdésében a „nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a” szöveg,
c) 56. § (3) bekezdésében a „Sándor-palotánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél.” szövegrész helyébe a „Sándor-palotánál és az Országgyűlés Hivatalánál.” szöveg,
d) 57. § (3) bekezdésében a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg és a „vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg,
e) 76. § (2) bekezdés h) pontjában az „ellátó, valamint terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „ellátó” szöveg
lép.
28. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
61. § Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény
a) 2. § (7) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának,” szövegrész,
b) 39/H. § (1) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész,
c) 39/H. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész,
d) 39/H. § (3) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész,
e) 39/J. § (4) bekezdésében a „főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész,
f) 39/K. § (1) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész,
g) 39/K. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész,
h) 39/K. § (3) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész,
i) 39/L. § (1) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész,
j) 39/L. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész.
29. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
62. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 10b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során:)
63. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 10b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során:)
30. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
64. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 79/A. § (7) bekezdésében a „terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg lép.
31. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása
65. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 25/Q. § (2) bekezdésében a „szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg lép.
66. § Hatályát veszti az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 25/Q. § (2) bekezdésében a „vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének” szövegrész.
32. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása
67. § (1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 13. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet]
(2) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 13. § (5) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet]
(3) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 13. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet]
33. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
68. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdés d) pontjában a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg lép.
34. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
69. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/D. § (3) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrséggel,” szövegrész.
35. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
70. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-ában a „Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „Hivatala” szöveg lép.
71. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
a) 8. § (9) bekezdése,
b) 75. § (4a) bekezdésében az „és az Országgyűlési Őrség” szövegrész,
c) 226. § (4) bekezdése,
d) 226. § (6) bekezdése,
e) 234. § (2) bekezdése.
36. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
72. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 28. § (1) bekezdésében az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg lép.
37. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
73. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 29/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 5. § (1) bekezdés e) pontjának, a 28. § (1) és (5)–(7) bekezdésének, a 30. §-nak, a 38/C. §-nak, a 40. § (3) bekezdésének, a 42. § (8) bekezdésének, a 18. és 18/A. alcímnek, az 57. § (2) bekezdésének, az 58. § (3) bekezdésének, az 59. § (7) bekezdésének, a VIII. Fejezetnek, a 96. §-nak, a 97. §-nak, a 98. §-nak, a 100. §-nak, a 101. § (2) bekezdésének, a 103. §-nak, a 36. alcímnek, a 37. alcímnek és a 39. alcímnek a képviselőkre, a 38. alcímnek a független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 124/U. §-t, továbbá – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben – a 28. § (4) bekezdését a nemzetiségi szószólóra is alkalmazni kell.”
74. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 46/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46/G. § Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszak alkalmazásával közvetlenül fenyeget, fizikai erőszak alkalmazására felhív vagy fizikai erőszakot alkalmaz, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.”
75. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 54. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (6) bekezdés szerinti intézkedések az országgyűlési képviselővel, a nemzetiségi szószólóval, valamint a háznaggyal szemben nem alkalmazhatóak.”
76. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. alcíme a következő 145/J. §-sal egészül ki:
„145/J. § (1) 2026. október 1. napjával az Országgyűlési Őrség
a) tűzbiztonsági feladatokat ellátó szervezeti eleme a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságba,
b) személyvédelmi feladatokat ellátó szervezeti eleme a rendőrség személyvédelmi feladatait ellátó területi szervébe,
történő beolvadással megszűnik.
(2) Az Országgyűlési Őrség által 2026. szeptember 30. napján ellátott közfeladatok közül
a) e törvény 2026. szeptember 30-án hatályos 125. § (2) bekezdés a)–c), valamint f)–i) pontjában meghatározott feladatot az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv 2026. október 1. napjától az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szerveinek feladat- és hatáskörét megállapító kormányrendelet szerint,
b) e törvény 2026. szeptember 30-án hatályos 125. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatot 2026. október 1. napjától a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
látja el.
(3) Az Országgyűlési Őrség 2026. szeptember 30-ig vállalhat kötelezettséget. Ezen időtartamban kötelezettséget saját hatáskörben az Országgyűlési Őrség kizárólag a 2026. év tekintetében, a működéséhez kapcsolódó, elengedhetetlen feladatok vonatkozásában vállalhat. Az Országgyűlési Őrség a felhalmozási kiadások kiemelt előirányzatai terhére kötelezettséget vagy éven túli kötelezettséget – a jogszabályban meghatározott mértékig – az Országgyűlés Elnökének előzetes jóváhagyásával vállalhat.”
77. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. alcíme a következő 145/K. §-sal egészül ki:
„145/K. § (1) Az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról szóló 2026. évi XLVI. törvénnyel módosított 23. § (4) bekezdését az eseti bizottság létrehozására irányuló, e § hatálybalépésekor folyamatban lévő határozati javaslatra is alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozati javaslathoz az e § hatálybalépése előtt benyújtott módosító javaslatról az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozati javaslat zárószavazását megelőzően, vita nélkül dönt.”
78. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az I–III. Fejezet, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A–16. alcím, a 44. §, a 18–19. alcím, a IV–V/A. Fejezet, a VI/A. Fejezet, a 41. alcím, a 42. alcím, az 50. alcím, a 145. § (1)–(3), (7), (9), (11), (12) és (16) bekezdése, a 145/I. §, a 145/J. §, a 145/K. §, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.”
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az I–III. Fejezet, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A–16. alcím, a 44. §, a 18–19. alcím, a IV–V/A. Fejezet, a VI/A. Fejezet, az 50. alcím, a 145. § (1)–(3), (9), (11), (12) és (16) bekezdése, a 145/I. §, a 145/J. §, valamint a 145/K. § az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.”
(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az I–III. Fejezet, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A–16. alcím, a 44. §, a 18–19. alcím, a IV–V/A. Fejezet, a VI/A. Fejezet, az 50. alcím, a 145. § (1)–(3), (9), (11), (12) és (16) bekezdése, a 145/I. §, valamint a 145/K. § az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.”
79. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a) preambulumában a „(7)–(9)” szövegrész helyébe a „(7) és (8)” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés m) pontjában a „Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „Hivatala” szöveg,
c) 2. § (2) bekezdés r) pontjában a „Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „Hivatala” szöveg és a „Hivatalát, illetve az Országgyűlési Őrséget” szövegrész helyébe a „Hivatalát” szöveg,
d) 4. § (1) bekezdésében a „j)–m) és o)–q)” szövegrész helyébe a „j)–m), o) és p)” szöveg,
e) 23. § (4) bekezdésében a „18. § (2), (3), (5) és (6) bekezdését, a 18. § (4) bekezdésének személyi javaslatra vonatkozó rendelkezéseit,” szövegrész helyébe a „18. § (2)–(6) bekezdését,” szöveg
f) 19. alcím címében a „rendészeti jogköre” szövegrész helyébe a „jogköre az Országház, továbbá az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés tekintetében” szöveg,
g) 54. § (1) bekezdésében a „továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „továbbá az Országgyűlés Hivatala” szöveg,
h) 54. § (6) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrészek helyébe az „a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőrség” szöveg,
i) 54. § (8) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőrség” szöveg,
j) 122. § (4) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a rendőrség személyvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egysége” szöveg,
k) 124/V. § (11) bekezdésében a „törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv vagy a” szövegrész helyébe az „1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott” szöveg,
l) 124/V. § (12) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a létesítménybiztosítási feladatok ellátása céljából a rendőrség” szöveg,
m) 124/V. § (13) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a rendőrség” szöveg,
n) 124/V. § (14) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a létesítménybiztosítási feladatok ellátása céljából a rendőrség” szöveg
lép.
80. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a) 2. § (2) bekezdés p) pontjában a „rendészeti, illetve” szövegrész,
c) 3. § (4) bekezdésében az „és q)” szövegrész,
d) 53. §-a,
e) 54. § (2) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség és” szövegrész,
f) ÖTÖDIK Rész címében az „ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG” szövegrész,
g) 40/H. alcím címében a „vagy az Országgyűlési Őrség” szövegrész,
h) 124/V. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vagy az Országgyűlési Őrség” szövegrész,
i) XIII. Fejezet címe,
k) 43–48. alcíme,
l) 49. alcíme,
n) 145. § (7) bekezdése,
o) 145/J. §-a,
p) 2. melléklete.
38. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
81. § Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
a) 127. § (1) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész,
b) 140. § (1a) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész,
c) 459. § (1) bekezdés 11. pont k) alpontjában az „az Országgyűlési Őrségnél,” szövegrész,
d) 459. § (3a) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész.
39. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása
82. § (1) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (6) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet]
(2) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (6) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet]
40. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása
83. § Hatályát veszti az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 164. § 2. pontjában az „az Rtv.-ben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá” szövegrész.
41. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása
84. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezését és kiegészítő adatok csatolását kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján a polgári nemzetbiztonsági szolgálat Magyarország nemzetbiztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenység felderítése vagy elhárítása érdekében.”
85. § Hatályát veszti a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 19. § (1) bekezdés c) pontja.
42. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
86. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény
a) 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „szolgálatokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és az Országgyűlési Őrséget” szövegrész helyébe a „szolgálatokat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt” szöveg,
b) 26. § (10) bekezdésében az „a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott, valamint a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörében eljárva, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó” szöveg
lép.
43. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
87. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (5) bekezdésében a „miniszter – az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter, az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –,” szövegrész helyébe a „miniszter,” szöveg lép.
44. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
88. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)
89. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 25. § (3) bekezdésében az „a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)” szövegrész helyébe az „az Rtv.” szöveg lép.
90. § Hatályát veszti a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (4) bekezdése.
45. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása
91. § A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 26. § (1) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása érdekében” szöveg lép.
46. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
92. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 58. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
(szemben.)
93. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény
a) 58. § (2) bekezdés i) pontjában a „szervvel és” szövegrész helyébe a „szervvel,” szöveg,
b) 58. § (2) bekezdés j) pontjában az „adóhatósággal” szövegrész helyébe az „adóhatósággal és” szöveg,
c) 60. § (11) bekezdésében a „hatáskörükbe” szövegrész helyébe a „hatáskörébe” szöveg
lép.
94. § Hatályát veszti az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény
a) 58. § (2) bekezdés f) pontjában a „terrorizmust elhárító, valamint a” szövegrész,
b) 60. § (11) bekezdésében a „terrorizmust elhárító, valamint a” szövegrész.
47. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
95. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 159. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
(szemben.)
(2) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 159. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
(szemben.)
96. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 162. § (2) bekezdésében a „terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe” szövegrész helyébe a „belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörébe” szöveg lép.
48. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
97. § Hatályát veszti a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 3. § 14b. pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész.
49. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása
98. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 29. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásban szereplő adatokat törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró)
(ismerheti meg. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelhetnek.)
99. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 42. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás – ideértve a kiszervezés alapján igénybe vett harmadik személyt is – Ptk.-ban meghatározott titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró)
(szemben. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelhetnek.)
100. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény
a) 29. § (1) bekezdés e) pontjában az „ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv, és” szövegrész helyébe az „ellátó szerv,” szöveg,
b) 29. § (1) bekezdés g) pontjában a „vagyonfelügyelő” szövegrész helyébe a „vagyonfelügyelő, és” szöveg
lép.
50. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
101. § Hatályát veszti a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 115. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „terrorizmust elhárító, valamint a” szövegrész.
51. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása
102. § (1) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 12. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kártya egyedi sorszámának vagy elektronikus egyedi azonosítójának, vagy ennek hiányában a kártyakibocsátó nevének és a kártyafelhasználó nevének megjelölésével az adott kártya 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint 8. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait ingyenesen jogosult átvenni]
(2) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 12. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[A kártya egyedi sorszámának vagy elektronikus egyedi azonosítójának, vagy ennek hiányában a kártyakibocsátó nevének és a kártyafelhasználó nevének megjelölésével az adott kártya 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint 8. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait ingyenesen jogosult átvenni]
52. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
103. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 79/A. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napján a hivatásos állomány szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a hivatásos állomány tagja nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő nappal kell a (2) vagy (3) bekezdés szerinti intézkedést meghozni, azzal, hogy hatósági vezénylés esetén]
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 79/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hatósági vezénylés 2026. december 31. napjáig szól.”
104. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tiszti besorolási osztályba és a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó,
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél a c) pontban meghatározott kivétellel, az idegenrendészeti szervnél, a büntetés-végrehajtási szervezetnél, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a c) pontban meghatározott kivétellel rendszeresített szolgálati beosztásokat öt-öt, „A”, „B”, „C”, „D”, „E” jelölésű,
b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat négy-négy, „A”, „B”, „C”, „D” jelölésű,
c) rendszeresített szolgálati beosztásokat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a 318/A. § hatálya alá tartozó hivatásos állománya és a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a 327/A. § hatálya alá tartozó hivatásos állománya tekintetében a négy-négy, „A”, „B”, „C”, „D” jelölésű
besorolási kategóriába kell besorolni.”
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 114. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szolgálati beosztások besorolási kategóriáihoz rendelt rendfokozatokat és fizetési fokozatokat, a beosztási illetmény megállapításához szükséges szorzószámokat, valamint a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában megjelölt vezető illetményének alsó határát
a) a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt szerveknél a tiszthelyettesi besorolási osztályban az 5. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 6. melléklet,
b) a (3) bekezdés b) pontjában megjelölt szerveknél és a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott körben a tiszthelyettesi besorolási osztályban a 7. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 8. melléklet,
c) a vezetői besorolási osztályban a 9. melléklet
tartalmazza.”
105. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288. § (16) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napján szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő rendvédelmi alkalmazott esetében az illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a rendvédelmi alkalmazott nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő napon kell a (14) vagy (15) bekezdés alapján eljárni azzal, hogy hatósági kirendelés esetén]
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) A hatósági kirendelés 2026. december 31. napjáig szól.”
106. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 318/A. §-sal egészül ki:
„318/A. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
a) Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott, terrorcselekmények megszakítására és veszélyes személyek elfogására irányuló feladatait, illetve személyvédelmi feladatait ellátó területi szervénél,
b) szervezeti egységének terrorfelderítési feladatokat ellátó elkülönített szervezeti eleménél,
c) szervezeti egységének az Országház és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek létesítménybiztosítási feladatait ellátó elkülönített szervezeti eleménél,
d) szervezeti egységének a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kapcsolatos ügyeleti feladatokat ellátó elkülönített szervezeti eleménél
alapfeladatokat ellátó hivatásos állomány tekintetében a 114. § (6) bekezdés b) pontja szerinti 7. és 8. mellékletben meghatározott besorolási szabályokat kell alkalmazni.”
107. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 327/A. §-sal egészül ki:
„327/A. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv szervezeti egységének az Országház tűzbiztonsági feladatait ellátó elkülönített szervezeti eleménél alapfeladatokat ellátó hivatásos állomány tekintetében a 114. § (6) bekezdés b) pontja szerinti 7. és 8. mellékletben meghatározott besorolási szabályokat kell alkalmazni.”
108. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 379. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„379. § (1) A 2026. szeptember 30-án a terrorizmust elhárító szerv személyi állományába
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatokat, illetve a személyvédelmi feladatokat átvevő területi szervéhez kerülő feladatkört ellátó,
aa) a rendőrségtől vezényelt tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó hivatásos állomány esetében a vezénylés 2026. október 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik és egyidejűleg az 57. § (2) bekezdése alapján e területi szervhez, mint a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezés elrendelésére kell intézkedni,
ab) a rendőrségtől vezényelt vezetői besorolási osztályba tartozó hivatásos állomány esetében 2026. október 1-jén a vezénylés megszüntetésére kell intézkedni,
ac) más rendvédelmi szervtől vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálattól vezényelt hivatásos állomány esetében 2026. október 1-jén a vezénylés módosítására vagy – ha a vezénylés fenntartása nem indokolt – a vezénylés megszüntetésére kell intézkedni,
b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek az a) pontban meghatározott területi szerven kívüli szervéhez telepítésre kerülő feladatkört ellátó tagja esetében a vezénylés 2026. szeptember 30. napjával történő megszüntetésére kell intézkedni.
(2) A végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani
a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, valamint
b) a 2026. szeptember 30-án a terrorizmust elhárító szerv személyi állományába vezényelt, azon tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó személy esetében, aki 2026. szeptember 30-án nem a rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot.
(3) A (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás elfogadása esetén a hivatásos állomány tagja az e törvény szerinti illetményre jogosult.
(4) Ha a (2) bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztással járó illetmény összege a 2026. szeptember 30-án érvényes rendszeres díjazás 85%-át nem éri el, a hivatásos állomány tagja kérheti a felmentését.
(5) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztást nem a (4) bekezdésben meghatározott okból nem fogadja el.
(6) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben
a) azonos besorolású vezetői beosztás felajánlása esetén a 2026. szeptember 30-án megállapított szabályok szerinti rendszeres díjazást kell részére 2026. október 1. napjától biztosítani,
b) az a) pont szerinti szolgálati beosztástól eltérő vezetői beosztás felajánlása esetén a vezetői kinevezés visszavonására kell intézkedni és az 59. § szerint kell eljárni, vagy
c) nem vezetői beosztás felajánlása esetén a vezetői kinevezés visszavonásra kell intézkedni és az 59. § szerint kell eljárni azzal, hogy
ca) a 114. § (3) bekezdés a) pontja szerinti körben legalább „D” besorolási kategóriába tartozó,
cb) a 114. § (3) bekezdés c) pontja szerinti körben legalább „C” besorolási kategóriába tartozó
szolgálati beosztást kell felajánlani.
(7) A Terrorelhárítási Központnál 2026. szeptember 30-ig kiadott szolgálati igazolvány 2026. október 1-jétől az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél szolgálati beosztásba helyezett állomány esetében eredeti érvényességi idejéig érvényes, azt az érvényességi idő lejártáig tovább lehet használni, míg a szolgálati igazolványokkal összefüggésben nyilvántartott adatok átadására a hivatásos állomány tagjának 2026. október 1. utáni új szolgálati beosztása szerinti szervezeti egysége részére 2026. október 31-ig szükséges intézkedni.
(8) A Terrorelhárítási Központnál 2026. szeptember 30-ig kiadott szolgálati jelvény visszavonására az (1) bekezdés szerinti változások okán nem kell intézkedni. A szolgálati jelvényekkel összefüggésben nyilvántartott adatok átadására a hivatásos állomány tagjának 2026. október 1. utáni új szolgálati beosztása szerinti szervezeti egysége részére 2026. október 31-ig szükséges intézkedni.
(9) A Terrorelhárítási Központnál 2026. szeptember 30-ig rendszeresített egyenruházat 2027. március 31-ig megengedett öltözetként tovább viselhető. Ezen határidőig kell gondoskodni az új egyenruházati szabályok megállapításáról.
(10) E § tekintetében rendszeres díjazásnak kell tekinteni az alapilletmény és a 168. § (2) bekezdése szerinti rendszeres illetménypótlék egy hónapra megállapított együttes összegét.”
109. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 379/A. §-sal egészül ki:
„379/A. § (1) Az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról szóló 2026. évi XLVI. törvény alapján 2026. szeptember 30-án az Országgyűlési Őrség hivatásos állományban álló tagjának (a továbbiakban: országgyűlési őr) szolgálati viszonya 2026. október 1. napjával jogutódlással
a) a tűzbiztonsági feladatokat ellátó területen történő szolgálatteljesítés esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel fennálló szolgálati viszonnyá,
b) az a) pontba nem tartozó esetben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel fennálló szolgálati viszonnyá
alakul át azzal, hogy a szolgálati viszonyt az új rendvédelmi szervnél folyamatosnak kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó esetben, ha a 2026. szeptember 30-án állományban lévő, az Országgyűlési Őrség alapfeladatát ellátó, tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó országgyűlési őr
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a személyvédelmi feladatokat átvevő területi szerve állományába ezen feladatkörben kerül át,
b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezeti egységének az Országház és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek létesítménybiztosítási feladatait ellátó elkülönített szervezeti eleméhez kerül át, vagy
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szervezeti egységének az Országház tűzbiztonsági feladatait ellátó elkülönített szervezeti eleméhez kerül át,
(3) A 2026. szeptember 30-án az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó országgyűlési őr részére a végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani
a) a (2) bekezdésbe nem tartozó, alapfeladatot ellátó, tiszti vagy tiszthelyettesi besorolású szolgálati beosztást betöltők esetében, valamint
b) azon tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó személy esetében, aki 2026. szeptember 30-án nem a rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot.
(4) A (3) bekezdés szerinti szolgálati beosztás elfogadása esetén a hivatásos állomány tagja az e törvény szerinti illetményre jogosult.
(5) Ha a (3) bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztással járó illetmény összege a 2026. szeptember 30-án érvényes rendszeres díjazás 85%-át nem éri el, a hivatásos állomány tagja kérheti a felmentését.
(6) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a (3) bekezdés szerinti szolgálati beosztást nem az (5) bekezdésben meghatározott okból nem fogadja el.
(7) A 2026. szeptember 30-án az Országgyűlési Őrségnél vezetői besorolású szolgálati beosztást betöltő személy esetén
a) azonos besorolású vezetői beosztás felajánlása esetén a 2026. szeptember 30-án megállapított szabályok szerinti rendszeres díjazást kell részére 2026. október 1. napjától biztosítani,
b) az a) pont szerinti szolgálati beosztástól eltérő vezetői beosztás felajánlása esetén a vezetői kinevezés visszavonására kell intézkedni és az 59. § szerint kell eljárni, vagy
c) nem vezetői beosztás felajánlása esetén a vezetői kinevezés visszavonására kell intézkedni és az 59. § szerint kell eljárni azzal, hogy
ca) a 114. § (3) bekezdés a) pontja szerinti körben legalább „D” besorolási kategóriába tartozó,
cb) a 114. § (3) bekezdés c) pontja szerinti körben legalább „C” besorolási kategóriába tartozó
szolgálati beosztást kell felajánlani.
(8) A rendvédelmi szerv az országgyűlési őrt 2026. október 7. napjáig személyzeti megbeszélés keretében tájékoztatja szolgálati beosztásáról, illetményéről és a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó valamennyi lényeges elemről.
(9) A 2026. október 1. napján folyamatban lévő
a) fegyelmi, kártérítési, méltatlansági ügyekben, jogvitákban az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni azzal, hogy a jogkörgyakorló a 2026. október 1. napjától a hivatásos állomány tagja állományilletékes parancsnokának minősülő személy,
b) rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítása, nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés, hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja alkalmasságának felülvizsgálata iránti eljárás, illetve már megszűnt szolgálati viszonnyal kapcsolatos eljárás esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka által gyakorolt jogköröket az országos parancsnok gyakorolja,
c) ügyekben a 2026. szeptember 30-án hatályos 127. alcímben foglalt, az Országgyűlés elnöke által gyakorolt jogköröket a miniszter gyakorolja,
d) ügyekben a 2026. szeptember 30-án hatályos 127. alcímben foglalt, az Országgyűlési Őrség parancsnoka által gyakorolt jogköröket a miniszter gyakorolja,
e) próbaidő a szolgálati viszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn.
(10) Az Országgyűlési Őrségnél 2026. szeptember 30-ig megállapított rendvédelmi egészségkárosodási ellátást 2026. október 1. napjától az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti jogutód szerv folyósítja tovább.
(11) Az Országgyűlési Őrségnél 2026. szeptember 30-ig kiadott szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény 2027. március 31-ig használható, ezen határidőig kell gondoskodni az új szolgálati igazolványok és szolgálati jelvények kiadásáról.
(12) Az Országgyűlési Őrségnél 2026. szeptember 30-ig rendszeresített egyenruházat 2027. március 31-ig megengedett öltözetként tovább viselhető. Ezen határidőig kell gondoskodni az új egyenruházati szabályok megállapításáról.
(13) Az Országgyűlési Őrségnél 2026. szeptember 30-ig megállapított nyugdíj előtti rendelkezési állomány idejére járó illetményt 2026. október 1. napjától az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti jogutód szerv folyósítja tovább.
(14) E § tekintetében rendszeres díjazásnak kell tekinteni az alapilletmény és a 168. § (2) bekezdése szerinti rendszeres illetménypótlék egy hónapra megállapított együttes összegét.”
110. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény XXXII. Fejezete a következő 381. §-sal egészül ki:
„381. § Az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról szóló 2026. évi XLVI. törvény hatálybalépésének napján hatósági vezénylés vagy hatósági kirendelés hatálya alatt álló személy
a) hatósági vezénylésének hatálya a 79/A. § (4) és (7) bekezdése szerint, illetve
b) hatósági kirendelésének hatálya a 288. § (16) és (19) bekezdése szerint
2026. december 31-ig külön erre irányuló munkáltatói intézkedés nélkül, a törvény erejénél fogva meghosszabbodik. E tényről a rendvédelmi szerv írásban tájékoztatja a hatósági vezénylés vagy hatósági kirendelés hatálya alatt álló személyt.”
111. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
1. 1. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a)–g)” szövegrész helyébe az „a) és b), d–f)” szöveg,
2. 106. § (1a) bekezdésében az „eszközben, az Országgyűlési Őrség parancsnoka belső szabályzatban” szövegrész helyébe az „eszközben” szöveg,
3. 214. § (1) bekezdésében a „miniszter, az Országgyűlési Őrség parancsnokának” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
4. 216. § (2) bekezdés b) pontjában a „határozattal,” szövegrész helyébe a „határozattal vagy” szöveg,
5. 216. § (2) bekezdés d) pontjában a „határozat, a miniszter határozata ellen vagy az Országgyűlési Őrség parancsnokának határozata ellen” szövegrész helyébe a „határozat vagy a miniszter határozata ellen” szöveg,
6. 216. § (3) bekezdésében a „másodfokú, a miniszter által hozott határozat vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozat” szövegrész helyébe a „másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat” szöveg,
7. 270. § (1) bekezdés a) pontjában az „elutasították, vagy” szövegrész helyébe az „elutasították,” szöveg,
8. 291. § (3) bekezdés c) pontjában a „Vámhivatal,” szövegrész helyébe a „Vámhivatal, valamint” szöveg,
9. 291. § (3) bekezdés d) pontjában a „szerv, valamint” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg,
10. 291. § (3) bekezdés záró szövegrészében az „a)–e)” szövegrész helyébe az „a)–d)” szöveg,
11. 295. § (4) bekezdésében az „öt” szövegrész helyébe a „négy” szöveg,
12. 296. §-ában az „öt” szövegrész helyébe a „négy” szöveg,
13. 297. § (1) bekezdésében a „valamint a 291. § (3) bekezdés e) pontja szerinti tagozat esetében egy, összesen tizenhét” szövegrész helyébe az „összesen tizenhat” szöveg,
14. 301. § (4) bekezdésében az „a 291. § (3) bekezdés e) pontja szerinti tagozat esetében három, összesen negyvenhárom” szövegrész helyébe az „összesen negyven” szöveg,
15. 341. § (4) bekezdésében a „miniszter – az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével a rendészetért felelős miniszter –,” szövegrész helyébe a „miniszter,” szöveg,
16. 341. § (5) bekezdésében a „tekintetében – az Országgyűlési Őrség vonatkozásában az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével a rendészetért felelős miniszter –,” szövegrész helyébe a „tekintetében,” szöveg,
17. 7. melléklet címében a „szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési Őrségnél” szövegrész helyébe a „szervnél, valamint a 318/A. §-ban vagy a 327/A. §-ban meghatározott szervezeti egységnél vagy szervezeti elemnél” szöveg,
18. 8. melléklet címében a „szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési Őrségnél” szövegrész helyébe a „szervnél, valamint a 318/A. §-ban vagy a 327/A. §-ban meghatározott szervezeti egységnél vagy szervezeti elemnél” szöveg
lép.
112. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
3. 1. § (2) bekezdése,
4. 2. § 18. pontjában az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész,
5. 2. § 19. pontjában a „parancsnoka, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész,
6. 6. § (9) bekezdésében az „– az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya kivételével, valamint a (10) bekezdésben foglalt eltéréssel –” szövegrész,
7. 42. § (7) bekezdés a) pontjában az „és az Országgyűlési Őrség” szövegrész,
8. 66. § (3) bekezdésében a „vagy a terrorizmust elhárító szervhez” szövegrész,
9. 82/H. § (3) bekezdésében a „vagy a terrorizmust elhárító szervnél” szövegrész és a „vagy a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész,
10. 108. § (1) bekezdésében az „és az Országgyűlési Őrség” szövegrész,
11. 137. § (1) bekezdés a) pontjában az „és az Országgyűlési Őrség” szövegrész,
12. 212. § (5) bekezdése,
13. 216. § (1) bekezdésében a „vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozat” szövegrész,
14. 216. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozattal” szövegrész,
15. 227. § (4a) bekezdése,
16. 239. § (4) bekezdése,
17. 239. § (5) bekezdésében a „vagy (4) bekezdés szerinti határozattal” szövegrész,
18. 257. § (6) bekezdése,
19. 270. § (1) bekezdés c) pontja,
20. 287/C. § (11b) bekezdése,
21. 287/F. § (7) bekezdése,
22. 291. § (3) bekezdés e) pontja,
23. 124/B. alcíme,
24. 127. alcíme,
25. 341. § (2) bekezdése,
26. 342/F. § (2) bekezdése,
27. 348. § (1) bekezdésében az „Az Országgyűlési Őrség esetében az 58. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jét követő vezetői kinevezések esetében kell alkalmazni.” szövegrész,
28. 350. § (2) bekezdése,
29. 362/B. §-a.
53. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
113. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból jogosult]
(az általa kezelt arcképmás felhasználásával az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az ismeretlen személy azonosítása érdekében.)
(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 3. § (3) bekezdés g) pontjában meghatározott célból jogosult az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kiemelten védett vezetők tekintetében személyvédelmi feladatai ellátása során a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése és ismeretlen személy azonosítása érdekében.”
114. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (10) bekezdés a) pontjában az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a rendőrség” szöveg lép.
115. § Hatályát veszti az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (11) bekezdés c) pontja.
54. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása
116. § Hatályát veszti a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (2b) bekezdése.
55. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása
117. § Hatályát veszti az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „terrorizmust elhárító szervet,” szövegrész.
56. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
118. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdése a következő f)–h) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi információs egység az operatív elemzése eredményét kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése, továbbá az európai uniós költségvetési források felhasználása ellenőrzésének az elősegítése céljából továbbíthatja:)
(részére.)
119. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény
a) 44. § (1) bekezdésében a „szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatot” szövegrész helyébe a „szolgálat, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által kezelt adatot, továbbá az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által a terrorcselekmények felderítési feladataival összefüggésben kezelt adatokat” szöveg,
b) 48. § (1) bekezdés e) pontjában az „ellátó, valamint a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „ellátó” szöveg
lép.
57. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
120. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 244. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügyészség által alkalmazott leplezett eszköz alkalmazásának a végrehajtásában felkérésre közreműködik a nyomozó hatóság, valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve.”
121. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 260. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdéstől eltérően az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv legkésőbb a felhasználni kívánt – a jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó körben megszerzett – adat megszerzését követő egy éven belül megindíthatja a büntetőeljárást vagy kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását, ha
a) a büntetőeljárás korábbi kezdeményezésével vagy saját hatáskörben történő megindításával a törvényben meghatározott feladatának az eredményességét veszélyeztetné, és
b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alkalmazására okot adó, a feladatkörébe tartozó bűncselekményre vonatkozik.”
122. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 347. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az előkészítő eljárást az ügyészség folytatja,)
123. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 349. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az ügyészség nyomoz,)
124. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
a) 30. § c) pontjában a „rendőrség, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg,
b) 214. § (3) bekezdésében az „a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” szöveg,
c) 244. § (5) bekezdésében a „szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg,
d) 260. § (1) bekezdés b) pontjában a „szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat vagy általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” szöveg,
e) 260. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg,
f) 260. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2), illetve (2a) bekezdésben” szöveg és a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2), illetve (2a) bekezdés” szöveg,
g) 262. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szerve” szöveg,
h) 266. § (1) bekezdés b) pontjában az „a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.” szövegrész helyébe a „valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve.” szöveg,
i) 267. § (1) bekezdésében az „a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve” szöveg,
j) 339. § (3) bekezdésében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szerve” szöveg,
k) 344. § (3) bekezdésében az „a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve” szöveg,
l) 344. § (4) bekezdésében az „a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve” szöveg,
m) 866. § (4) bekezdés záró szövegrészében az „egyetértésben, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével,” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg
lép.
125. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
a) 10. § (1) bekezdés 14. pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész,
b) 30. § a) pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész,
c) 101. § (1) bekezdésében az „a rendőrség terrorizmust elhárító szerve,” szövegrész,
d) 244. § (2) bekezdésében a „szerve, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító” szövegrész,
e) 244. § (4) bekezdésében a „vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész,
f) 244. § (5) bekezdésében a „vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének” szövegrész,
g) 262. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító” szövegrész,
h) 269. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító” szövegrész,
i) 270. § (1) bekezdésében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító” szövegrész,
k) 696. § (1) bekezdés b) pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész,
l) 700. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és helyettesei,” szövegrész és az „az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettesei,” szövegrész,
m) 866. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „illetve az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős miniszter,” szövegrész.
58. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
126. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdés d) pontjában a „szolgálatot, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervet, amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el” szövegrész helyébe a „szolgálatot” szöveg lép.
59. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
127. § Hatályát veszti az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervet, amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el,” szövegrész.
60. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
128. § Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 34. § 12. pont j) alpontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész.
61. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása
129. § Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 30. §-a.
62. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
130. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 2. melléklet 7. pontjában a „szolgálatok, az Országgyűlési Őrség a” szövegrész helyébe a „szolgálatok” szöveg és a „szolgálatok, a NAV és az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálatok és a NAV” szöveg lép.
131. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész,
b) 73. § (6) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrséggel,” szövegrész,
c) 2. melléklet 6. pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész.
63. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény módosítása
132. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 2. § c) pontjában a „Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „Hivatala” szöveg lép.
133. § Hatályát veszti a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény
a) 2. § d) pontjában az „– az Országgyűlési Őrség kivételével –” szövegrész,
b) 3. § (5) bekezdése.
64. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása
134. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 3. § 5. pontjában a „rendőri” szövegrész helyébe a „rendőrségi” szöveg lép.
135. § Hatályát veszti a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 3. § 5. pontjában a „valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve,” szövegrész.
65. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása
136. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény
a) 5. § 18. pontjában a „szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség.” szövegrész helyébe a „szolgálatok;” szöveg,
b) 10. § (2) bekezdés f) pontjában a „szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szervek hivatásos állományú, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg,
c) 10. § (5) bekezdésében a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg
lép.
137. § Hatályát veszti a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény
a) 67. § (3) bekezdésében az „és a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész,
b) 1. melléklet 4. pontja.
66. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása
138. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 73. § (5) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A (4) bekezdés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról]
(kéri.)
(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 73. § (5) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A (4) bekezdés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról]
(kéri.)
139. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 90. § (5) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus szemle és teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt)
(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 90. § (5) bekezdése a következő 4a. ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus szemle és teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt)
140. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 73. § (5) bekezdés a) pontjában a „terrorizmust elhárító szerv, a” szövegrész.
67. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása
141. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény
a) 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg,
b) 44. § (3) bekezdés d) pontjában az „alkalmazottjára, valamint” szövegrész helyébe az „alkalmazottjára.” szöveg,
c) 60. § (5) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg,
d) 90/A. § (1) bekezdésében a „rendőrség terrorizmust elhárító szervével” szövegrész helyébe a „rendőrséggel” szöveg,
e) 90/A. § (2) bekezdésében a „rendőrség terrorizmust elhárító szervével” szövegrész helyébe a „rendőrséggel” szöveg
lép.
142. § Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény
b) 1. melléklet 2.15. pontjában az „az Országgyűlési Őrség és” szövegrész.
68. A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény módosítása
143. § Nem lép hatályba a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény 1. §-a.
69. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása
144. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A katonai szolgálat felső korhatárát a tárgyév december 31-ig el nem érő hadkötelesekre vonatkozóan a Honvédség központi nyilvántartó szerve részére a hadköteles nyilvántartásba vételhez – az 1. pont esetében a nyilvántartott adatok pontosításához is – adatot szolgáltat)
145. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény
a) 12. § (2) bekezdés d) pontjában a „szolgálat, és az Országgyűlési Őrség (a továbbiakban: OGYŐ)” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg,
b) 86. § (8) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata ellátása céljából a rendőrség” szöveg,
c) 6. melléklet 14.4. pontjában a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség,” szövegrész helyébe a „szolgálat,” szöveg
lép.
146. § Hatályát veszti a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 20. § (1) bekezdés d) pontjában az „az OGYŐ,” szövegrész.
70. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény módosítása
147. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 10. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányhivatal a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró)
(erre irányuló megkeresés alapján adja át.)
148. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 13. § (9) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró)
(erre irányuló megkeresés alapján adja át.)
149. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 17/D. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer útján a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró)
(erre irányuló megkeresés alapján adja át.)
71. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása
150. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 95. pontjában a „tevékenységének, a terrorizmust elhárító szerv feladatainak” szövegrész helyébe a „tevékenységének” szöveg lép.
72. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény módosítása
151. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 13. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartást vezető szerv az érintett hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:)
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 13. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartást vezető szerv az érintett hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:)
152. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 43. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyfél-regisztrációs szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:)
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 43. § (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az ügyfél-regisztrációs szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:)
153. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 69. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:]
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 69. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:]
154. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 94. § (1) bekezdésében a „bíróságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe a „bíróságnak és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, továbbá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában szereplő feladat ellátása céljából az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg lép.
73. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
155. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet.
74. Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
156. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet.
75. Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
157. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet.
76. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
158. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet.
77. Az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
159. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet.
78. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
160. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet.
79. Az Országgyűlési Őrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeiről és eljárási szabályairól, valamint az Országgyűlési Őrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusairól, fajtáiról szóló 33/2014. (IV. 24.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
161. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeiről és eljárási szabályairól, valamint az Országgyűlési Őrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusairól, fajtáiról szóló 33/2014. (IV. 24.) BM rendelet.
80. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai által szolgálatban birtokban tartható vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök korlátozásának szabályairól szóló 24/2015. (VI. 15.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
162. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai által szolgálatban birtokban tartható vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök korlátozásának szabályairól szóló 24/2015. (VI. 15.) BM rendelet.
81. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló 25/2015. (VI. 15.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
163. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló 25/2015. (VI. 15.) BM rendelet.
82. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai esetében a technikai ellenőrzés szabályairól szóló 26/2015. (VI. 15.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
164. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai esetében a technikai ellenőrzés szabályairól szóló 26/2015. (VI. 15.) BM rendelet.
83. Az Országgyűlési Őrség parancsnoki nyomozásának különös szabályairól szóló 10/2018. (V. 30.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
165. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség parancsnoki nyomozásának különös szabályairól szóló 10/2018. (V. 30.) BM rendelet.
84. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankjáról, valamint rendfokozati vizsgájáról szóló 26/2021. (VIII. 9.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
166. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankjáról, valamint rendfokozati vizsgájáról szóló 26/2021. (VIII. 9.) BM rendelet.
85. Az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatáról, valamint egészségügyi és pszichológiai ellátásáról szóló 43/2022. (XII. 19.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
167. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatáról, valamint egészségügyi és pszichológiai ellátásáról szóló 43/2022. (XII. 19.) BM rendelet.
86. Az Országgyűlési Őrségnél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási járadékról szóló 35/2025. (VIII. 28.) BM rendelet hatályon kívül helyezése
168. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrségnél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási járadékról szóló 35/2025. (VIII. 28.) BM rendelet.
87. Záró rendelkezések
169. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím, a 2. alcím, a 7. §, a 4. alcím, a 10. §, a 11. §, a 13–19. §, a 6–8. alcím, a 24. §, a 25. §, a 26. § a)–e) pontja, a 10–28. alcím, a 62. §, a 30–36. alcím, a 73–75. §, a 78. § (2) bekezdése, a 79. § a)–d) és f)–n) pontja, a 80. § a)–n) és p) pontja, a 38–51. alcím, a 104. §, a 106. §, a 107. §, a 111. §, a 112. §, az 53–60. alcím, a 62–67. alcím és a 69–86. alcím 2026. október 1-jén lép hatályba.
(3) A 12. §, a 26. § f) pontja, a 78. § (3) bekezdése, a 80. § o) pontja és a 68. alcím 2027. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 63. § és a 61. alcím az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(5) A 63. § és a 61. alcím hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
170. § (1) A 10–16. §, a 18. § 1–21. és 23. pontja, a 19. § 1., 2., 4–21. és 25–27. pontja, a 9. alcím, az 58. §, a 60. § c) és d) pontja, a 120. §, a 121. §, a 124. § b)–f) és j) pontja, a 125. § d)–f) pontja és a 68. alcím az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 31. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 33. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 73. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 74. § az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A 136. § b) és c) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(7) A 141. § b) pontja és a 142. § az Alaptörvény XXXI. cikk (3)–(5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(8) A 141. § c)–e) pontja az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése és 47. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
171. § A 74. §, a 75. §, a 76. §, a 77. §, a 79. § b)–i) pontja és a 80. § a)–e), j), n), o) és p) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
173. § A 63. § és a 61. alcím az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
|
Forsthoffer Ágnes s. k., |
Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2026. augusztus 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2026. augusztus 13.
