Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

490/2026. (XI. 11.) Korm. rendelet

a 71-es számú Budapest–Vácrátót–Vác vasútvonalat érintő fejlesztés kiemelt beruházássá, és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint a vasútvonal kül- és belterületi nyomvonalának, egyedi építési követelményeinek megállapításáról

2026.11.12.

[1] A Kormány célja a 71-es számú Budapest–Vácrátót–Vác vasútvonal előkészítéséhez és megvalósításához szükséges beruházások kiemelt beruházássá nyilvánítása, amelyek a magyar építészetről szóló törvény értelmében közcélú kiemelt beruházásnak minősülnek, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó nyomvonal-kijelölés és az egyedi építési követelmények meghatározása.

[2] A Kormány a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (2) bekezdés a)–d) és f)–h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Kormány kiemelt beruházássá nyilvánítja a 71-es számú Budapest–Vácrátót–Vác vasútvonal előkészítéséhez és megvalósításához szükséges beruházásokat (a továbbiakban együtt: Beruházás).

2. § (1) A Beruházás kül- és belterületi szakasza nyomvonalát meghatározó tengelypontok Egységes Országos Vetületi Rendszer (a továbbiakban: EOV) koordinátáit és a WGS’84 földrajzi (GPS) (a továbbiakban: WGS’84) koordinátáit az 1. mellékletben foglalt táblázat határozza meg, azzal, hogy az EOV és a WGS’84 koordináták közötti eltérés esetén a tengelypontok EOV koordinátái tekintendők irányadónak.

(2) A nyomvonal határát meghatározó pontok tengelypontoktól mért távolsága alszakaszonként az 1. mellékletben foglalt táblázat P1 pont szám sorában meghatározott ponttól a P6211. pont szám sorában meghatározott pontig tart.

(3) Az útépítési munkarészeket magában foglaló területsávok meghatározásának esetében – az 1. mellékletben foglalt táblázat P4373 pontszámtól a P6211 pontszámig – a vasúti tengelyponttól mért távolság nem irányadó.

(4) A Beruházás kül- és belterületi szakaszának nyomvonala a tengelypontokban a vasút tengelyére merőlegesen, a (2) bekezdésben meghatározott távolságban felvett pontok és a végpontoktól számított, a (2) bekezdésben meghatározott távolsággal egyező sugarú félkör által meghatározott terület, a területsáv.

(5) Az e rendelettel megállapított nyomvonal területsávjával érintett ingatlanok helyrajzi számait a 2. mellékletben foglalt táblázat tartalmazza.

3. § (1) A Kormány kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat a 3. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a 2. mellékletben foglalt táblázat szerinti ingatlanokon, valamint az ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló Beruházással függenek össze.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházás előkészítéséhez, megvalósításához, használatbavételéhez, üzemeltetésének beindításához, üzemeltetéséhez szükségesek,

b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó különösen útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkákra vonatkoznak,

c) a Beruházással összefüggésben megvalósítandó fejlesztési munkákhoz kapcsolódnak.

(3) A Beruházás keretében építendő, az általános építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építmények tekintetében az (1) bekezdés szerinti hatósági ügyekben a 2. mellékletben foglalt táblázat szerinti ingatlanok telkét rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a telek kialakítása végleges telekalakítási engedéllyel még nem történt meg.

4. § (1) A Kormány a 3. § szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátóként a Pest Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli ki.

(2) A Kormány a 3. melléklet 22. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.

5. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Beruházás esetében az Országos Építészeti Tervtanács jár el, külön településképi szakmai konzultációnak nincs helye, és településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

(2) A Beruházással összefüggő közcélú nyomvonalas építmények tekintetében

a) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni,

b) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,

c) településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt nem kell lefolytatni,

d) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,

e) a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 55. §-a szerinti közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye.

(3) A 2. melléklet szerinti ingatlanok, valamint az ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanok tekintetében változtatási tilalom, valamint telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható.

6. § A 3. melléklet szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hirdetményi úton történő közlés esetén a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap.

7. § (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat szerinti ingatlanokra a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) a hatályos területrendezési és településrendezési terv és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), illetve a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b) ha a hatályos területrendezési és településrendezési terv vagy az OTÉK, illetve a TÉKA a beépítés (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a területrendezési és a településrendezési tervet és az OTÉK-ot, illetve a TÉKA-t nem kell alkalmazni.

(2) A 2. mellékletben foglalt táblázat szerinti ingatlanokon az OTÉK-ban, illetve a TÉKA-ban megengedett funkciók helyezhetők el az alábbi sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:

a) a beépítés módja nem korlátozott,

b) a Beruházással összefüggésben megvalósuló építmények között nem kell telepítési távolságot tartani, azok a telekhatárokon is csatlakozhatnak egymáshoz, továbbá a szomszédos vagy a már meglévő telephelyen lévő építményekhez is,

c) a kialakítható ingatlanok legkisebb területe nem korlátozott, az ingatlanok nyeles, nyúlványos módon, valamint úszótelekként is kialakíthatók,

d) az ingatlanokon irodai, ipari, oktatási, raktározási, kereskedelmi és szolgáltató, logisztikai rendeltetésű épületek, gyorsvasúti alagút, közlekedési létesítmények, országos és helyi érdekű vasúti hálózatok, regionális gyorsvasutak építményei, vonalas infrastruktúra elemei, megállói és állomásai, műtárgyai, üzemi épületei, továbbá ezekhez kapcsolódó csapadékvíz-elvezető rendszerek, közmű- és hírközlési építmények, műtárgyak és kiszolgáló épületek korlátozás nélkül elhelyezhetők,

e) az ingatlanon elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek száma nem korlátozott,

f) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 0%,

g) az ingatlanok közúti és közműkapcsolatai szomszédos ingatlan igénybevételével is kialakíthatók,

h) a Beruházással összefüggésben az ingatlanok természetes terepfelületét a teljes építési területen maximum 25 méterrel lehet megváltoztatni, támfalra vonatkozó magassági és kialakítási megkötés nincs, támfal a jogi telekhatáron építhető, a támfal merevítését szolgáló szerkezet a terepszint alatt a szükséges mélységben közterület alá nyúlhat,

i) a parkolóhelyek kialakításánál az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 4. számú melléklet 13.1.1. pontjában, illetve a TÉKA 4. melléklet I. pont 15.1. alpontjában meghatározott számú személygépkocsi-várakozóhely elhelyezését nem kell biztosítani,

j) a Beruházással összefüggésben különösen az építési hely meghatározása, építmények elhelyezése, az elhelyezéshez szükséges méretű ingatlanok alakítása, kialakítása és zöldfelület kialakítása, valamint utak és magánutak létesítése a szabályozási terven jelölt szabályozási vonalra tekintet nélkül megengedett, azzal, hogy a szabályozási terven jelölt építési övezethatárokat és övezethatárok mentén telekhatárt nem kell kialakítani.

8. § A Beruházással összefüggésben a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendeletet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2. mellékletben foglalt táblázat szerinti ingatlanokon lévő fás szárú növények kivágása esetén azok pótlásáról legkésőbb a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig kell gondoskodni, azzal, hogy a kivágott fák és cserjék pótlásának várható időpontját az arra vonatkozó kérelemben fel kell tüntetni.

9. § Ha a 2. mellékletben foglalt táblázat szerinti ingatlanok helyrajzi száma e rendelet hatálybalépését követően változik meg, akkor a 3. § (1) bekezdésében foglaltakat valamennyi olyan új helyrajzi számmal rendelkező ingatlanra alkalmazni kell, amelyet az 1. mellékletben foglalt táblázat szerinti nyomvonallal érintett területsáv érint.

10. § A Beruházás tekintetében a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidő – a környezetvédelmi, valamint természetvédelmi hatósági eljárások kivételével, illetve ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg – harminc nap.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

12. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

1. melléklet a 490/2026. (XI. 11.) Korm. rendelethez

A beruházás kül- és belterületi szakasza tengelypontjainak koordinátái és a beépítésre nem szánt terület határpontjainak tengelytől mért távolsága
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás