Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Pusztafalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (VI. 18.) önkormányzati rendelete
Pusztafalu Község Helyi Építési Szabályzatáról
[1] Pusztafalu Község Önkormányzata helyi építési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz a település közigazgatási területén érvényes építési, telekalakítási, környezetvédelmi, közmű- és közlekedési szabályokról, övezeti besorolásokról, településképi védelmi intézkedésekről, valamint a helyi örökség- és természetvédelemről, továbbá meghatározza az elővásárlási jogokat, fejlesztési területeket és településképi eljárásokat.
[2] Pusztafalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 64. § és 66. §-ban foglaltakra figyelemmel, és a 11. mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek, önkormányzatok, valamint Pusztafalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 70/2017.(IX.12.) sz. önkormányzati rendeletében foglaltak véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Pusztafalu Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt, tájépítészeti alkotást építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény, tájépítészeti alkotás rendeltetését és a rendeltetési egység számát megváltoztatni a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet az ágazati jogszabályok, valamint a jelen rendelet rendelkezései és a hozzá tartozó mellékletek együttes alkalmazásával megengedett
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a jelen rendelet módosításával lehet.
(4) A rendelet elválaszthatatlan mellékletei:
a) 1. melléklet a Belterületi Szabályozási Tervlapról M=1:2000 térmértékben,
b) 2. melléklet a Külterületi Szabályozási Tervlapról M=1:4000 térmértékben,
c) 3. melléklet az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályairól,
d) 4. melléklet az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről,
e) 5. melléklet a biológiai aktivitásérték és annak fenntartásához igénybe vett területek meghatározásáról
f) 6. melléklet az új beépítésre szánt területek nyilvántartásáról,
g) 7. melléklet a nyilvántartott régészeti lelőhelyek listájáról,
h) 8. melléklet a műemléki környezetként nyilvántartott területek listájáról,
i) 9. melléklet az országos kataszterben nyilvántartott egyedi tájértékek listájáról,
j) 10. melléklet a településképi szempontból kiemelt területek lehatárolásáról,
k) 11. melléklet az elővásárlási jog bejegyzésre javasolt ingatlanok listájáról.
l) 12. melléklet: a tervezett kiszolgáló utak javasolt keresztszelvényéről.
2. Szabályozási terv
2. § (1) A szabályozás alapelemei:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határa,
c) építési övezet, övezet jele,
d) méretezés,
e) megszüntető jel.
(2) Egyéb kötelező szabályozási elemek:
a) egyéb, az (1) bekezdésbe nem tartozó, az 1. és 2. melléklet jelmagyarázatán szereplő kötelező szabályozási-, valamint korlátozó elemek,
b) fejlesztési akcióterületek határa fejlesztési cél szerint,
c) magasabb rendű jogszabály által megállapított
ca) művi értékvédelmi elemek, örökségvédelmi elemek,
cb) táj- és természetvédelmi elemek,
cc) a védőterület és védőtávolság.
(3) Egyéb, az 1. és 2. melléklet jelmagyarázatán szereplő javasolt és tájékoztató elemek
(4) Fogalommeghatározás:
1. Tényleges előkert: Az utcafronthoz legközelebb telepített főépület homlokzati síkjában a telek teljes szélességben kiterjesztett elméleti vonal és az utcafronti telekhatár által közrezárt telekrész.
2. Csurgótávolság: oldalhatáron álló beépítésnél a telek oldalhatára és a telekhatárral általában párhuzamos homlokzati fal közötti, oldalkertnek nem számító távolság az épületről levezetett csapadékvíz telken belüli fogadására, továbbvezetésére.
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
3. A telekalakítás előírásai
3. § (1) A település területén nyeles telek nem alakítható ki.
(2) Az építési övezetekben meghatározott minimális telekszélességi méretet az utcafronti telekhatáron kell biztosítani.
(3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.
(4) Az övezeti-, építési övezet beépítési előírásaitól eltérő telekalakítás a közműtelkek, az egyéb közcélra kialakítandó telkek, valamint a magánutak kialakítása esetén megengedett az egyéb övezeti-, építési övezeti előírások betartásával, amennyiben az a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. A beépítési paraméterektől eltérés engedménye a visszamaradó telkek vonatkozásában is alkalmazandó.
(5) Lakóterületen az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha az közforgalom elől el nem zárt magánútként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.
(6) Lakóterületen az építési telek megközelítésére szolgáló magánút szélessége a szükséges közművezetékek, térvilágítás és felszíni vízelvezetés biztosítása mellett:
a) legfeljebb 70 méter hosszú utca esetén legalább 8 méter, zsákutca esetén gépjárműforduló kialakításával,
b) legalább 12 méter a 70 métert meghaladó hosszúságú utca esetén.
(7) A különleges építési övezetek-, és övezetek területének megközelítésére szolgáló magánút szélessége legalább 8 méter.
4. Elővásárlási jog
4. § (1) Pusztafalu Község Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat) településrendezési célok megvalósulása érdekében az alapellátások biztosítása-, munkahelyteremtés-, és a településüzemeltetés, településfejlesztés elősegítése céljából elővásárlási jog illeti meg a Szabályozási tervlapokon fejlesztési akcióterület lehatárolással jelölt, nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokon.
(2) Az elővásárlási jog bejegyzésre javasolt ingatlanok listáját a 11. melléklet tartalmazza.
5. Településrendezési szerződés
5. § (1) A „feltételhez kötött építési joggal érintett terület” elnevezésű szabályozási elem jelével határolt területen az egyes településfejlesztési célok megvalósítása érdekében az önkormányzat településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval a területre vonatkozó építési jog érvényesítése érdekében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti településrendezési szerződés megkötéséig az ingatlanokhoz építési jog nem köthető.
ÉPÍTÉSI ÖVEZET ÉS AZ ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
6. Belterületbe vonás
6. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási tervlap alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembevételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg.
7. Tereprendezés, terepszint alatti beépítés
7. § (1) A műszakilag indokolt terep kialakítása során a természetes terepfelületet megváltoztatni legfeljebb 1,5 méteres töltés/bevágással megengedett.
(2) Terepszint alatt építeni csak a felszínmozgással nem érintett ingatlanokon megengedett, legfeljebb egy szintben. A terepszinthez képest az alapozás felső síkja legfeljebb 4,0 méter mélységben alakítható ki.
(3) Önálló terepszint alatti építmény kialakítása esetén a felette lévő földtakarással együtt sem emelkedhet ki 1,5 méternél jobban a környező terepszintből.
(4) Támfalgarázs építése nem megengedett.
8. A telekhasználat és az építés általánosfeltételei
8. § (1) Meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltoztatása után nem jön létre olyan állapot, amely az országos és a jelen szabályzat előírásaival ellentétes.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, építési helyen kívül álló épület, épületrész megtartható, felújítható, tetőtere magassági mértékének növelése nélkül beépíthető, alapterület-növekedéssel járó bővítése csak építési helyen belül megengedett. Új épület építése és építési helyen belül álló meglévő épület bővítése építési helyen kívül nem megengedett.
(3) A Köu/f jelű övezetbe sorolt közterületekről nyíló építési telken kizárólag egy kapubehajtó létesíthető, amelynek szélessége a 4,0 métert nem haladhatja meg.
(4) Az építési telek építési helye az elő-, oldal-, hátsókerti méretek által kialakuló építési határvonalak alkotta terület. Azokban az esetekben, ahol a szabályozási tervlap építési helyet jelöl, ott a jelen rendelet által meghatározott elő-, oldal-, és hátsókerti méretekre vonatkozó előírást nem kell alkalmazni.
(5) Az építési vonal nem azonos az előkerti méret meghatározott értékével. A lakó és településközponti vegyes építési övezetekben az építési vonal megállapításának szabályai:
a) kialakult utcai beépítés esetén a főépület utcafronthoz legközelebb eső homlokzati síkját a szomszédos épületek homlokzati síkjához igazodóan kell meghatározni,
b) újonnan beépítésre kerülő lakótömbben vagy meglévő telkek megosztásával kialakuló új utcáról nyíló beépítés esetén a főépület utcafronthoz legközelebb eső homlokzati síkja az utcai telekhatártól legfeljebb 8,0 méterre állhat.
(6) A „korlátozással beépíthető terület” elnevezésű szabályozási elemmel érintett építési telkek esetén a beépítési mutatók alapjául szolgáló telek területe a szabályozási elemmel érintett telekrész méretével csökkentett érték.
(7) Önálló parkolóterület az önkormányzat tulajdonában álló építési telek bármely építési övezetében kialakítható a zöldfelületi mutatók betartásával.
(8) A meglévő építési telkek és telkek méretei eltérhetnek az építési övezetekben és övezetekben előírt méretektől, de új építési telket és telket kialakítani csak az építési övezetben és övezetben előírt telekméretnek megfelelően lehet. A kialakult méretű építési telkek és telkek beépíthetők, amennyiben az építési övezetre és övezetre előírt egyéb paramétereknek és előírásoknak a beépítés megfeleltethető.
(9) A V jelű övezetbe sorolt vízfolyás védőövezetében a 3,0 méter széles karbantartó sáv biztosítás érdekében épület, építmény nem állhat.
9. Építési helyen kívüli beépítés általános feltételei
9. § (1) A lakó és településközponti vegyes építési övezetekben az előírt oldalkert és a tényleges előkert méretén belül építmény és épületrész nem állhat az alább felsoroltak kivételével:
a) az építmény földszinti padlószinti, alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső, előlépcső, lejtő és annak támfala,
b) az 1,50 méternél nem nagyobb benyúlású eresz, előtető és lapostetős épület konzolosan túlnyúló födéme,
c) az 1,00 méternél nem nagyobb kiállású angolakna,
d) a 0,60 méternél nem nagyobb kiállású alaptest,
e) a 0,30 méternél nem nagyobb kinyúlású épületdísz, és
f) az épület utólagos hőszigetelése és ehhez kapcsolódó homlokzatburkolása,
g) kerti építmény, pergola.
(2) Lakó és településközponti vegyes építési övezetek telkein az oldalkertben és a tényleges előkertben nem helyezhető el:
a) növénytermesztés céljára szolgáló üvegház és fóliasátor,
b) tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény, árnyékszék, trágyatároló, komposzt-toalett,
c) háztartási célú kemence, húsfüstölő,
d) állatkifutó,
e) közterületről látható épületgépészeti berendezés,
f) siló, fedetlen kialakítású ömlesztettanyag-, folyadék- vagy gáztároló,
g) nem ideiglenes jellegű medence,
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet.
A megújuló energiaforrás műtárgyai és épületgépészeti berendezés – ideértve a napelem inverterét és a hőszivattyú kültéri egységét- oldalkertben egyáltalán nem helyezhető el és a tényleges előkertben kizárólag takarással megoldottan telepíthető.
(3) Lakó és településközponti vegyes építési övezetek telkein üvegházat és fóliasátrat az építési teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 2,0 méter távolságra szabad elhelyezni.
(4) Lakókocsi, konténer, konténer ház és mobilház önállóan történő elhelyezése nem megengedett.
(5) Konténer, időszakos épület, lakókocsi felvonulási épületként kizárólag az építési engedély vagy egyszerű bejelentési eljárás alapján ingatlanon zajló építési munkálatok idejére, átmeneti jelleggel, nem lakhatás céljából helyezhető el.
(6) Beépítésre nem szánt övezetek telkein épületek, melléképületek, melléképítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el, kivétel közmű-becsatlakozási műtárgy és hulladéktartály-tároló.
10. Az elő-, oldal és hátsókert kialakításának szabályai
10. § (1) Építési övezetekben új épület elhelyezése esetében az előkert, oldalkert és hátsókert mérete a rendelet eltérő rendelkezése hiányban a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló jogszabály meghatározása szerinti érték.
(2) Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az előkert kialakult mérete megtartható.
11. A beépítési magasság meghatározása
11. § (1) Az építési övezetekben, övezetekben megengedett beépítési magasság meghatározása a párkánymagasság és az épület legmagasabb pontja értékek megállapításával a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A beépítési magasság számításakor a templomtorony magasságát nem kell figyelembe venni.
(3) Eltérő rendelkezés hiányában az építési helyen belüli lejtős terepszakaszon és a műszakilag indokolt rendezett tereptől mérten a főépület lejtő felőli homlokzati síkjának magassága az építési övezetben meghatározott értéket legfeljebb
1,5 méterrel meghaladhatja.
(4) Párkányvonalra illesztett 45 fokos síkok fölé nyúlhat:
a) kémény, szellőzőkürtő,
b) tetőszerelvény,0,50 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozó, kivétel lakó építési övezetekben,
c) 0,8 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak, valamint
d) 0,80 métert meg nem haladó attika,
e) torony, kupola, vagy egyéb tetőrész, díszítőelem.
12. Kerítésre vonatkozó előírások
12. § (1) Lakó, vegyes és különleges építési övezetben sarok és közbenső telken a közterület felé eső telekhatáron létesítendő kerítés magassága legfeljebb 1,8 méter lehet. A szomszédos telkek felé eső kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet.
(2) A zöldterület övezeteiben kerítés kizárólag a játszókert, fitneszpark, sportpálya, lehatárolására létesíthető. A sportpályák védőkerítésének kivételével legfeljebb 1,5 m magas kerítés létesíthető.
(3) Az Ev jelű övezetben, kizárólag természetvédelmi, vadvédelmi és életvédelmi indokból – legfeljebb 2,0 méter magas, vadháló helyezhető el.
(4) Az Er jelű övezetben kerítés kizárólag az építmények vagyonvédelmi céljából és a játszóhely, közmű létesítmények biztonsági lehatárolására létesíthető. A kerítés legfeljebb 1,6 m magas lehet.
(5) Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben legfeljebb 1,8 méter magas kerítés létesíthető
a) kivett művelési ágban,
b) szőlő, gyümölcsös, veteményes kialakítása esetén terményvédelmi indokból,
c) továbbá állattartás érdekében karám, vadháló.
(6) Az Mt-1 jelű övezetben kerítés kizárólag állattartás érdekében létesíthető, mely legfeljebb 1,6 méter magasságú lehet (karám).
(7) A különleges beépítésre nem szánt területek övezeteiben legfeljebb 1,8 méter magas kerítés létesíthető.
13. Állattartás céljára szolgáló építmények
13. § (1) Állattartó épületet, építményt az alábbi védőtávolságok megtartásával, és a telekre vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével lehet létesíteni:
a) közepes- és nagytestű állat tartására szolgáló építmény esetén
aa) szomszédos lakó vagy településközponti vegyes építési övezetbe sorolt telek határától 15 méter,
ab) ásott kúttól 15 méter és
ac) fúrt kúttól 10 méter,
b) kistestű állat tartására szolgáló építmény esetén
ba) szomszédos lakó vagy településközponti vegyes építési övezetbe sorolt telek határától 10 méter,
bb) ásott kúttól 10 méter és
bc) fúrt kúttól 10 méter
(2) Trágya- és trágyalé tárolót az alábbi védőtávolság megtartásával, és a telekre vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével lehet létesíteni:
a) szomszédos lakó vagy településközponti vegyes építési övezetbe sorolt telek határától 10 méter
b) ásott kúttól 15 méter és
c) fúrt kúttól 10 méter.
(3) Meglévő állattartást szolgáló építmény és trágyatároló bővítésekor, átalakításakor az előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(4) Építményei, trágyatároló a vízfolyások 100 m-es körzetén belül nem elhelyezhető. Meglévő állattartást szolgáló építmény és trágyatároló bővítésekor, átalakításakor az előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(5) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.
(6) Pusztafalunk a nagylétszámú állattartás célját szolgáló épületek, valamint bűzzel járó rendeltetés l nem helyezhetők el.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
14. § (1) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető építmények telekalakítási és beépítési szabályaira vonatkozó paramétereit a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetési célú főépületek, melléképítmények és egyéb építmények körét a 4. melléklet 1. számú táblázat tartalmazza.
14. Falusias lakó építési övezetben elhelyezhető és tiltott rendeltetések
15. § (1) A falusias lakóterület építési övezetei:
a) Az Lf/1 jelű építési övezet jellemzően a települési főút mentén fekvő, lakó rendeltetési célú főépületek és azok melléképületeinek elhelyezésére szolgáló terület.
b) Az Lf/2 jelű építési övezet a nagytelkes, telekmegosztásra alkalmas, jellemzően lakó rendeltetési célú főépületek és azok melléképületeinek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Az építési övezet 1000 m2-t meghaladó telkein legfeljebb két rendeltetési egység és egy lakó rendeltetés kialakítása megengedett.
(3) A tetőtér beépítés megengedett, de abban önálló lakás nem alakítható ki.
(4) A falusias lakóterületen az új kiskereskedelmi épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 100 m2-t.
15. Falusias lakó építési övezetben az épület elhelyezés szabályai
16. § (1) A mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági célú rendeltetést tartalmazó főépület és annak melléképülete az utcai telekhatártól számított 30,0 méteren belül nem helyezhető el.
(2) Az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban feltételesen elhelyezhető raktár, tárolás és nem zavaró hatású gazdasági rendeltetések kialakítása kizárólag a feltétel nélkül létesíthető rendeltetést szolgáló épület megléte esetén megengedett, melyek párkánymagassága maximum 6,5 méter.
(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új főépület elhelyezése kizárólag a nem oldalkerti telekhatártól mért, legalább 0,5 méter és legfeljebb 1,5 méteres csurgótávolságra helyezhető el. Meglévő beépítés esetén, új tető építése vagy meglévő tetőzethez tartozó csapadékelvezető bádogozás és eresz felújítása esetén a telekhatáron túlnyúló csurgótávolság legfeljebb 0,4 méter lehet.
(4) Az utcai telekhatártól számított 30,0 méteren belül melléképület,- ideértve az állattartó, a növénytároló-, és egyéb tároló épületeket is- melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra telepíthető. Az ettől eltérően megépült, meglévő épületek megtarthatók, korszerűsíthetők, felújíthatók. Gépjárműtároló építmény a főépülettől különállóan is elhelyezhető a települési főépítészi konzultáción elhangzottak szerint alapján.
(5) A „korlátozással beépíthető” szabályozási elemmel érintett telekrészen legfeljebb csűr, vagy méhes építhető.
(6) Az Lf/1 és Lf/2 jelű építési övezetekben az előkert:0,0 méter, az oldal és hátsókert a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló jogszabály szerinti méret.
16. Településközponti vegyes építési övezetben az épület elhelyezés szabályai
17. § (1) A településközponti vegyes építési övezetek:
a) A Vt/1 jelű építési övezet a település intézményi alapellátását szolgáló főépületek és azok melléképületeinek elhelyezésére szolgáló terület.
b) A Vt/2 jelű építési övezet a vegyes rendeltetésű intézményi-, turisztikai célokat szolgáló főépületek és azok melléképületeinek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A Vt/1 és Vt/2 jelű építési övezetben új kiskereskedelmi épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 100 m2-t.
(3) A Vt/2 jelű építési övezetben
a) az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban jelölteken túlmenően az alábbi egyéb önálló rendeltetések elhelyezése megengedett: szabadtéri testedzést szolgáló játszótér, sportpálya, fitneszpark, tornapálya.
b) az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban feltételesen elhelyezhető rendeltetések kizárólag a főépülettel egy tömegben, vegyes rendeltetésként alakítható ki.
(4) Az Vt/1 és Vt/2 jelű építési övezetben az előkert:0,0 méter, az oldal és hátsókert a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló jogszabály szerinti méret.
(5) A „korlátozással beépíthető” szabályozási elemmel érintett telekrészen legfeljebb csűr, vagy méhes építhető.
17. Hétvégi házas üdülő építési övezetekben az épület elhelyezés szabályai
18. § (1) Az Üh/1 jelű, hétvégi házas üdülő építési övezetben telkenként egy üdülőépület helyezhető el, amely legfeljebb két üdülőegységet foglal magában. A hétvégi házas üdülőterület állandó üdülői kör időszakos pihenésére szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(2) Az építési övezetben kereskedelmi és sportrendeltetésű építmények elhelyezése nem megengedett.
(3) Az Üh/1 jelű építési övezetben az előkert: 6,0 méter, oldalkert: 3,0 méter,
hátsókert :6,0 méter.
18. Az épület elhelyezés szabályai a különleges építési övezetekben
19. § (1) A Különleges építési övezetbe sorolt telkek a
a) K-Hit jelű hitéleti rendeltetési célú terület,
b) K-Mü jelű mezőgazdasági üzemi terület,
c) K-Tur/1 jelű turisztikai célú terület.
(2) A K-Hit jelű építési övezet a hitéleti rendeltetési célú épületek elhelyezésére szolgál.
(3) A K-Hit jelű építési övezetekre a 3. mellékletben meghatározott legnagyobb párkánymagasság érték alól kivétel a templomtorony, melynek megengedett legmagasabb pontja: 10 méter.
(4) A K-Mü jelű építési övezetekre a mezőgazdasági üzemi rendeltetési célú, elsősorban a mezőgazdasági terményfeldolgozással és tárolással kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(5) A K-Mü jelű építési övezetben az előkert: 6,0 méter, oldalkert: 6,0 méter,
hátsókert :10,0 méter.
(6) A K-Tur/1 jelű övezet a település turisztikai-, rekreációs célú építményeinek elhelyezésére szolgáló területe, melyben az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban jelölteken túlmenően az alábbi egyéb önálló rendeltetések elhelyezése megengedett:
a) szabadtéri pihenést, rekreációt és testedzést szolgáló rendeltetéshez kapcsolódó építmények, mint pihenőhely, játszótér, fitneszpark, tornapálya,
b) a terület fenntartását és kiszolgálását szolgáló tároló építmények.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
20. § (1) Az egyes övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetési célú főépületek, melléképítmények és egyéb építmények körét a 4. melléklet 2. számú táblázat tartalmazza.
(2) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető építmények telekalakítási és beépítési szabályaira vonatkozó paramétereit a 3. melléklet tartalmazza.
19. Általános közlekedési előírások
21. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak
a) országos és helyi közutak,
b) kerékpárutak,
c) gépjármű várakozóhelyek és parkolók,
d) járdák és gyalogutak
területükkel és tartozékaikkal együtt.
(2) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
a) Országos mellékutak: 37122. j. Pusztafalu bekötőút, melynek útkategóriája: K.V.A. és B.IV.b.C.
b) Térségi kerékpárút,
c) Mezőgazdasági feltáró utak.
(3) A közlekedési területek övezeteinek területét az 1. és 2. melléklet tartalmazza a következők szerint:
a) KÖu/f jelű főúthálózat övezete, melynek közterületi szélessége kialakult. A kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási tervlap rendelkezik;
b) KÖu/k jelű kiszolgáló utak övezete, melynek közterületi szélessége kialakult. A kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik;
(4) Új közlekedési célú közterület kialakítása és kiépítése során biztosítani kell:
a) a felszíni vizek elvezetését nyílt árokkal, csapadékvíz csatornával vagy folyókával,
b) a közművezetékek elhelyezését, illetve helyét olyan módon, hogy védőtávolságuk lehetőség szerint közterületre essen és az a) pont szerinti fasor telepítését ne akadályozza,
c) a közvilágítás helyigényét és módját, és
d) a gyalogosok közlekedését gyalogos felületek létrehozásával.
(5) A Szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül meglévő kereskedelmi, vendéglátó rendeltetés megtartható. Az épületek felújíthatók, bővítésük nem megengedett. A meglévő épületek elbontását követő új épület építése esetén az építési helyen belül kizárólag egy épület létesíthető, melynek párkánymagassága legfeljebb 4,0 méter lehet.
(6) Az állami úthálózat részét képező, Köu/f jelű övezetbe sorolt utak külterületi szakaszának védőtávolsága az úttengelytől mért 50-50 méter, melynek 20 méterén belül kerítés nem létesíthető.
(7) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 méteren belül épület, építmény nem helyezhető el.
(8) A tervezett közutak vagy közhasználat elől el nem zárt magánutak kiépítéséhez legalább a magasabb szintű jogszabályok szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ennél kisebb szabályozási szélességet alkalmazni csak a szabályozási tervlapon feltüntetett méretezés alapján lehet.
(9) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közmű-, és hírközlés létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, növényzet telepíthető.
20. Közműterületek általános előírásai
22. § A-Közm jelű övezetbe a közmű-létesítmények és azok körülkerített védőterületei tartoznak, melyben az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban jelölteken túlmenően az alábbi egyéb önálló rendeltetések elhelyezése megengedett:
a) a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények és műtárgyaik,
b) a gázfogadó és gázcsere-telep létesítményei,
c) szennyvízátemelők és műtárgyaik.
21. A zöldterületek övezeteiben elhelyezhető és tiltott rendeltetések
23. § (1) A zöldterületek a település állandóan növényzettel fedett a pihenés, díszkerti, játszótéri, szabadtéri rekreációs rendeltetést szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületei.
(2) A Zkk jelű közkert övezetben elhelyezhetők:
a) a dísz és pihenőkert rendeltetésű építmények (pihenőhely, pavilon, sétaút, vízarchitektúra, emlékmű, térplasztika),
b) a szabadtéri rekreációhoz, testedzéshez kapcsolódó építmények, (játszótér, fitneszpark, sportpálya).
(3) A zöldterület övezeteinek szabályozási jellemzőit a 3. melléklet, az elhelyezhető melléképítményeket a 4. melléklet 2. számú táblázata tartalmazza.
22. Az erdőterületek övezeteinek általános előírásai
24. § (1) A település erdőterületei az erdőgazdálkodás célját, a település természetvédelmi-, ökológiai szempontból értékes erdőinek megőrzését és védelmét, a vadgazdálkodást, az erdei rekreációs és a szabadidős tevékenységek biztosítását egymással összehangoltan szolgáló területek összessége.
(2) Az erdőterületek az alábbi övezetekbe tartoznak:
a) Ev jelű védelmi célú erdőterület övezete,
b) Er jelű rekreációs erdőterület övezete,
(3) Az erdőterület övezeteiben az elő-, oldal-, és hátsókert mértéke 5-10-10 méter.
(4) Az erdőterületek övezeteire a 3. mellékletben meghatározott legnagyobb párkánymagasság értéke alól kivételt képez a kilátó, melynek legnagyobb párkánymagassága 22 méter, legmagasabb pontja 25 méter lehet.
23. Az erdőterületek övezeteiben elhelyezhető és tiltott rendeltetések
25. § (1) Ev jelű védelmi célú erdőterület övezetébe a település ökológiai, táji, természeti szempontból értékes, táj- és természetvédelmi célokat szolgáló erdői tartoznak.
(2) Az Ev jelű övezetben, a védelmi funkció betöltése érdekében nem helyezhető el – az esőbeálló, fedett erdei pihenő, erdei kilátó kivételével – egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épület. Az épületek alapterülete a bruttó 80 m2-t nem haladhatja meg.
(3) Az Ev jelű övezetben az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozó épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el továbbá az alábbiak szerint:
a) erdő védelmi rendeltetését szolgáló erdészeti és vadgazdálkodási létesítmények,
b) ismeretterjesztést, hitéleti rendeltetést szolgáló műtárgyak,
c) a tanösvény és pihenőhely turisztikai célú építményei.
(4) Az Er jelű rekreációs célú erdőterület övezetébe a település szabadidő eltöltésére alkalmas, erdei turizmust és szabadtéri rekreációs célokat szolgáló erdői tartoznak.
(5) Az Er jelű övezetben az erdőgazdálkodás célját szolgáló erdészeti építmények, továbbá az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban jelölteken túlmenően az alábbi erdei rekreációs, turisztikai rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el: testedzés építményei (játszóhely, szabadtéri fittneszpark, erdei tornapálya, akadálypálya, kötélpálya
a) erdei turisztikai építmények (sétaút, tanösvény, pihenőhely, esőbeálló),
b) szabadtéri pihenést, rekreációt és testedzést szolgáló játszóhely,
c) kilátó, magasles.
(6) Az Er jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban feltétellel megengedett sport rendeltetésű építmények, a szabadtéri rekreációt és testedzést szolgáló erdei tornapálya, akadálypálya, kötélpálya, szabadtéri fittneszpark és gyepes sportpályák lehetnek.
24. Mezőgazdasági területek övezeteinek általános előírásai
26. § (1) A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, gyepgazdálkodás, állattartás és állattenyésztés céljára szolgáló területei.
(2) A mezőgazdasági területek az alábbi övezetekbe tartoznak:
a) Má/1 jelű intenzív művelésű általános mezőgazdasági terület övezete,
b) Mt/1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete,
(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben az elő-, oldal-, és hátsókert mértéke 10-10-10 méter.
(4) Amennyiben a beépíthető méretű telek erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is rendelkezik, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
(5) A mezőgazdasági területek övezeteiben a meglévő épületek, építmények fenntarthatók, kubatúrájukon belül felújíthatók, átalakíthatóak.
25. Általános mezőgazdasági övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetések
27. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetéhez tartoznak a település intenzívebb mezőgazdasági termesztés –szántóföldi művelés és gyümölcsültetvény –és ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, tárolása céljára szolgáló területei.
(2) Az Má/1 jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban feltétellel megengedett rendeltetési célú építmények elhelyezésének szabályai:
a) kizárólag az ingatlan művelési ágához kötődő használatához, a növénytermesztést, a gyümölcs- és szőlőültevény művelését szolgáló, és az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, tárolása, árusítása céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
b) új építmények vízfolyástól, lakóterülettől 100 méteren belül nem helyezhetőek el.
(3) Az Má/1 jelű övezetben tanya, birtokközpont, illetve kiegészítő központ nem létesíthető.
26. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhető és tiltott rendeltetések
28. § (1) Az Mt/1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetébe a természeti-, táji-, ökológiai szempontból értékes, jellemzően gyepes mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az Mt/1 jelű övezetben az extenzív legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást szolgáló építmények (karám, fedett karám, állatkifutó, takarmánytároló), továbbá a méhészet fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Az Mt/1 jelű övezetben új építmények vízfolyástól, lakóterülettől 100 méteren belül nem helyezhetőek el.
(4) Az Mt/1 jelű övezetekben birtokközpont, illetve kiegészítő központ, tanya nem létesíthető.
27. A vízgazdálkodási terület övezetében elhelyezhető és tiltott rendeltetések
29. § (1) V jelű vízgazdálkodási területek övezetébe a, vízfolyás és annak parti sávja, az árkok-, és vízmosások területei tartoznak.
(2) A vízfolyások és árkok természetbeni állapota szerinti- valamint az ingatlan nyilvántartás szerinti határainak összhangjáról eltérés esetén a mindenkori tulajdonosnak gondoskodnia kell.
(3) A V jelű övezetben a természeti értékek védelme mellett és a mederkarbantartó sávok szabadon tartási kötelezettségére tekintettel az alábbi építmények helyezhetők el:
a) a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,
b) az ismeretterjesztést, a természeti értékek bemutatását szolgáló építmények (nyomvonal jellegű építmények, tanösvény, pallóösvény, természetvédelmi bemutatóhely).
(4) Vízgazdálkodási területen a (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül egyéb építmény nem helyezhető el.
28. A különleges beépítésre nem szánt övezetek
30. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) turisztikai terület (Kb-Tur/1),
b) rekreációs terület (Kb-Rek),
c) hitéleti (Kb-Hit)
d) településüzemeltetési (Kb-Tü).
(2) A különleges beépítésre nem szánt területek övezeteinek telkén több önálló rendeltetésű építmény elhelyezhető.
29. A különleges beépítésre nem szánt Kb-Tur/1, Kb-Rek és Kb-Hit jelű övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetések
31. § (1) A Kb-Tur/1 jelű övezet a település turisztikai-, rekreációs célú építményeinek elhelyezésére szolgáló területe, melyben az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban jelölteken túlmenően az alábbi egyéb önálló rendeltetések elhelyezése megengedett:
a) szabadtéri pihenést, rekreációt és testedzést szolgáló rendeltetéshez kapcsolódó építmények, mint pihenőhely, játszótér, fitneszpark, tornapálya,
b) a terület fenntartását és kiszolgálását szolgáló tároló építmények.
(2) A Kb-Tur/1 jelű övezet a Jurtatábor területe, övezetek a település turisztikai-, rekreációs célú építményeinek elhelyezésére szolgáló területe, melyben az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban jelölteken túlmenően az alábbi egyéb önálló rendeltetések elhelyezése megengedett:
a) szabadtéri pihenést, rekreációt és testedzést szolgáló rendeltetéshez kapcsolódó építmények, mint pihenőhely, játszótér, fitneszpark, tornapálya,
b) a terület fenntartását és kiszolgálását szolgáló tároló építmények.
(3) A Kb-Rek jelű övezet a település szabadtéri rekreációs célú építményeinek elhelyezésére szolgáló területe, melyben az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban jelölteken túlmenően az alábbi egyéb önálló rendeltetések elhelyezése megengedett a terület terep- és talajadottságainak vizsgálata és az építmények biztonságos elhelyezésének műszaki feltételei megteremtése után:
a) szabadtéri rekreációt és testedzést szolgáló játszótér, fitneszpark,
b) pihenőkert rendeltetésű építmények (pihenőhely, pavilon, sétaút, emlékmű, térplasztika).
(4) A Kb-Tur/1 jelű és Kb-Rek jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban feltétellel megengedett sport rendeltetésű építmények, a szabadtéri rekreációt és testedzést szolgáló szabadtéri fittnesz, workout, tornapálya, akadálypálya, kötélpálya és sportpályák lehetnek.
(5) A Kb-Hit jelű hitéleti terület övezetében elhelyezhetőek:
a) az egyházi és világi kegyeleti építmények,
b) a temetkezés építményei,
c) a temető és hitéleti rendeltetését kiszolgáló egyéb építmények.
(6) A Kb-Hit jelű övezetben:
a) komposztáló kizárólag a temető használatával és fenntartásával kapcsolatban keletkező zöldhulladék feldolgozására helyezhető el.
b) Az előkert: 6,0 méter, oldalkert: 6,0 méter, hátsókert :10,0 méter.
c) A szabályozási tervlapon jelölt telekrészeken és méretezett szélességben kegyeleti okokból háromszintes növényállomány kiültetése és fenntartása kötelező.
30. A különleges beépítésre nem szánt Kb-Tü jelű övezetben elhelyezhető és tiltott rendeltetések
32. § (1) A Kb-Tü jelű különleges beépítésre nem szánt település üzemeltetési terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, a településüzemeltetést szolgáló rendeltetésű építmények és depóniák elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-Tü jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban jelölteken túlmenően az alábbi egyéb önálló rendeltetésű építmények elhelyezése megengedett: megújuló energiaforrás műtárgyai.
(3) A Kb-Tü jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről szóló táblázatban feltétellel megengedett raktár, tárolás rendeltetési célú építmények a település üzemeltetési feladatokhoz kapcsolódó anyagraktár lehet.
(4) A Kb-Tü jelű építési övezetben Hulladékgyűjtő udvar elhelyezése nem megengedett.
(5) A Kb-Tü jelű építési övezetben az elő-, oldal és hátsókert mérete: 7,0 méter.
FEJLESZTÉSI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
33. § (1) A Szabályozási Tervlapon H1 jelű hosszútávú akcióterületként jelölt tartalék hétvégi házas üdülőterület telkén a végleges hasznosításig t Mt/1 jelű övezeti előírás szerint történhet.
(2) A szabályozási terven jelölt Üh/1 jelű hétvégi házas üdülőterület szerinti építési övezet alkalmazásának előfeltétele:
a) a telken építeni szándékozó tulajdonos(ok) és az Önkormányzat között kötendő településrendezési szerződés megléte a magyar építészetről szóló törvény alapján az utak és közművek létesítésére és üzembe helyezése, vagy a létesítés és üzembe helyezés költségeinek viselése tárgyában.
b) a lehatárolt telekcsoport építési telkeinek közművesítési, és a feltáró kiszolgáló út csapadékvízelvezetési engedélyes terveinek elkészítése.
(3) Az új beépítésre szánt területek kijelölésének nyilvántartását a 6.melléklet tartalmazza.
KÖZLEKEDÉS ÉS KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA ELLÁTÁS
31. A járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
34. § (1) A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló jogszabály előírásai szerint meghatározott számú gépjármű elhelyezést minden építési övezetben az építési telken belül kell biztosítani.
(2) Új épület építéséhez és meglévő épület bővítéséhez biztosítandó, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló jogszabályban előírt gépjármű elhelyezés elsődleges módja mellett másodlagosan, felszíni parkolóban is biztosítható az alábbi esetekben:
a) a tulajdonosra, építtetőre nézve jelentős többlet anyagi terhet jelent,
b) az építési telek beépítésre nem szánt övezetben fekszik,
c) az építési telek mérte, arányai vagy a terepviszonyok azt nem teszik lehetővé.
(3) A terveztt kiszolgáló utak javasolt keresztszelvényét a jelen rendelet 12. melléklete tartalmazza.
32. Közművek általános előírásai
35. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:
a) Közforgalmú út esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetésének biztosításáról,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell
b) Magán út esetén
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni
bb) a csapadékvíz elvezetését meg kell oldani
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
a) a 12,0 m-t meghaladó, 14,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali fasor,
b) a 14,0 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítési igényével kell számolni
c) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utcák víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
33. Közművesítés mértékének az előírása
36. § Új beépítés, vagy területhasznosítási mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a beépítésre szánt területen biztosított:
aa) a teljes közműellátás: közhálózati vízellátás, közüzemi-közhálózati szennyvízelvezetés, közüzemű villamosenergia ellátás és termikus energiaellátás földgázzal, vagy villamosenergia és/vagy megújuló energiahordozóval
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) a beépítésre nem szánt területen emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
34. Vízellátás
37. § Új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
35. Szennyvízelvezetés
38. § (1) A település teljes közigazgatási területén a felszín alatti vizek védelme érdekében sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba nem szikkasztható.
(2) A település területén elválasztott rendszerű szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetést kell kiépíteni.
(3) A beépítésre nem szánt, vízbázis és/vagy vízminőség-védelmi területen emberi tartózkodásra létesítendő építményben keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságon belül rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,
b) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m-nél nagyobb távolságra érhető el, akkor a szennyvíz kezelésére kizárólag helyben létesítendő egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, ha:
ba) a tisztított vizek tisztítás utáni vízminősége folyamatosan ellenőrizhető és a megfelelő felszíni befogadó kezelői hozzájárulással, befogadó nyilatkozattal rendelkezésre áll
bb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
bc) ha bármelyik feltétel nem teljesíthető, akkor ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást, az bármekkora távolsággal érhető el.
(4) Közcsatornába csak az arra előírt és megengedett szennyezettségű szennyvizek vezethetők. Attól eltérő szennyezettségű (különösen káros és veszélyes anyagokat tartalmazó) szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt, a szennyezettséget okozó telephelyen belül elő kell tisztítani, illetve előkezelni a közcsatornába vezetésre vonatkozó előírások biztosításáig.
(5) Új közterületi szennyvízátemelő műtárgy csak zárt, szagtalanítóval ellátott és zajszigetelt kivitelben létesíthető.
36. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
39. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (árkok, vízfolyások stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízügyi ágazat hozzájárulásával változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) Ha a vízfolyás valóságos helye eltér az ingatlan-nyilvántartási helyétől, akkor az összhangot az ingatlannyilvántartásban meg kell teremtenie a mindenkori tulajdonosnak a kezelő bevonásával.
(3) A természetbeni állapot szerint rendezett vízfolyások mentén a 83/2014.(III.14.) Kormányrendeletben meghatározott méretű (kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6m-ig, nem állami tulajdonú vízfolyások esetén pedig a partvonaltól számított 3m-ig) parti sávot szabadon kell hagyni a vizek és közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására. A vízfolyások parti sávjában állandó épület, építmény, kerítés nem helyezhető el..
(4) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni,
(5) Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen egyaránt, új építés hatására jelentkező többlet burkoltság okozta többlet csapadékvíz elvezetése csak helyi vízvisszatartás kiépítésével együtt kivitelezhető. A többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a gépkocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével)
c) a vízszállítás akadálymentes legyen.
37. Villamosenergia ellátás
40. § (1) A villamosenergia szolgáltatás hálózatainak és műtárgyainak elhelyezési módját a településkép-védelmi fejezet előírásai határozzák meg.
(2) Belterületen új épület villamos energia ingatlan-bekötésekor a későbbi földalatti csatlakozás lehetőségét is biztosítani kell, még akkor is, ha az építéskor a közhálózat oszlopsoron halad.
38. Megújuló energiahordozót hasznosító berendezések
41. § (1) Amennyiben a megújuló energiaforrás műtárgya, vagy a klímaberendezés kültéri gépészeti egységének működése zajhatással jár,
a) a berendezés nem kerülhet 5 méternél közelebbre a szomszédos telek épületének huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségének homlokzati nyílászárójához,
b) úgy kell elhelyezni, beépíteni vagy takarni a zajkeltő berendezést, műtárgyat, hogy a zajhatás ne zavarja a szomszédos telkek rendeltetését.
(2) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítése esetén a berendezés
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot legfeljebb 3 m-el haladhatja meg,
b) dőléstávolsága minden irányban saját telken belülre kell, hogy essen;
(3) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak az arra kijelölt övezetben, az egyéb jogszabályok előírásainak betartásával létesíthető.
39. Elektronikus hírközlés
42. § Vezetékes elektronikus hírközlés hálózatainak és műtárgyainak elhelyezési módját a településkép-védelmi előírásokról szóló IX. Fejezet 60. § előírása határozza meg.
40. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, katasztrófavédelem
43. § (1) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor
a) a közhálózat által biztosítható tűzivízigény feletti igényre helyi tűzivíztároló létesítése szükséges (amennyiben azt az övezeti előírások nem tiltják),
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivízigényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz-ellátást biztosítani.
(2) Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását és alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
41. Védőterületek - védőtávolságok – hatásterületek
44. § (1) A közművezetékek jogszabályokban előírt védőterületeit biztosítani kell.
(2) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn a közutak mentén a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglaltak szerint. A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.
(3) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.
(4) A nagylétszámú állattartás célját szolgáló épületek, valamint bűzzel járó rendeltetés a belterület határától mért legalább 500 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el.
(5) A vízfolyások, csatornák és állóvizek mentén - a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások partvonalától számított 6,0 m, a nem állami tulajdonú vízfolyások partvonalától számított 3,0 m szélességű – szabadon járható parti sáv biztosítandó a fenntartás számára, mely a szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. A vízfolyások fenntartási sávja sem a belterületen, sem a külterületen nem keríthető le.
KÖRNYEZET- ÉS TÁJVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
42. Általános környezetvédelem
45. § A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a vonatkozó hatályos jogszabályokban megengedett határértéket el nem érő mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
43. Zaj- és rezgés elleni védelem
46. § Közlekedési zajjal terhelt területen az új épületek építése és a meglévő épületek átépítése során passzív akusztikai védelem biztosítása szükséges. Az épület tájolásánál a zajtól védendő helyiségeket a közlekedési zajforrástól távol kell elhelyezni.
44. A termőföld védelme
47. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
(2) A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újra hasznosításáról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni. A tervezett beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.
45. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme
48. § (1) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.
(2) Élővízfolyás rendezése során a környezetet és a természetet kímélő mérnökbiológiai módszert kell alkalmazni. A vizes élőhelyek védelme érdekében a vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait meg kell őrizni. A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell
(3) A közigazgatási területen a felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében állattartó telep építményei a vízfolyások legalább 100 m-es körzetén belül nem lehet létesíteni,
46. Táj- és természetvédelem
49. § (1) A települést érintő magasabb szintű jogszabályokkal megállapított természetvédelemmel és ökológiai hálózati elemekkel érintett területeket a szabályozási terv tartalmazza, az alábbiak szerint:
a) Nemzetközi védettségű Natura 2000 terület:
aa) Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel, a település külterületén,
ab) Észak-Zempléni-hegység különleges természetmegőrzési terület.
b) Országos jelentőségű természetvédelem – Zempléni Tájvédelmi Körzetbe tartoznak a település összefüggő erdősült területei. A tájvédelmi körzetben helyezkednek el a település forrásai is: Cseresznyés forrás, Csoport-forrás, Nagykövek-kút, Köszvény-forrás, Égeres-kút.
c) Ex lege védett barlangok: Bőregeres-barlang, Desem-barlang, Embercsempész-hasadék, Kettős-barlang, Szűk-lyuk, Tolvaj-hegyi-barlang, Vízmű-felőli-barlang.
d) Országos Ökológiai Hálózat elemei:
da) magterület – a települést körbeölelő erdők az északi és nyugti rész beékelődő legelőivel, a belterület és az erdők között fekvő legelők, Perecse-Bükk-patak menti rétek a belterülettől ÉNy-ra.
db) ökológiai folyosó – Perecse-Bükk-patak menti rétek a belterülettől délre,
dc) pufferterület – a belterületet körülölelő felhagyott szántók, Jurta tábor területe, gyümölcsös és szőlőterületek délen és keleten, a délkeleti településrész erdői és szántói.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építési tevékenység, változtatás a vonatkozó jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.
(3) A természetvédelemmel érintett területeken az azokra hatással lévő műszaki beavatkozásokat úgy kell elvégezni, hogy:
a) az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa,
b) az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa,
c) a biológiai diverzitás fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat lehetőség szerint ne vágja el,
d) a műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti kapcsolat mesterséges ökológiai folyosó létesítésével biztosítható legyen
(4) A vízfolyásmenti galérianövényzet megőrzendő, fejlesztendő.
47. A zöldinfrastruktúra-hálózat és zöldfelületek kialakítására és fenntartására vonatkozó követelmények
50. § (1) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a víz- és légáteresztő burkolat, műanyag gyeprács, gyephézagosan kialakított szilárd burkolat nem vehető figyelembe.
(2) Közutak menti közterületi zöldfelületi sávokat a gépkocsi behajtók, köztárgyak területének kivételével, növényzettel fedetten kell kialakítani.
TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI ELŐÍRÁSOK
48. A helyi védettség megállapításának és megszüntetésének szabályai
51. § (1) A településkép védelem szabályainak típusai:
a) helyi védett egyedi értékek építészeti követelményei,
b) eltérő karakterű, meghatározó területek területi-, és egyedi építészeti követelményei,
(2) Helyi védelem alá helyezést, annak módosítását, illetve megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezheti.
52. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges, helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a települési főépítész végzi.
(2) A kezdeményezésében meghatározott építmény vagy épületegyüttes helyi védelmére akkor kerülhet sor, ha az építészeti örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvizsgálat alapján igazolást nyert, hogy az építmény épületegyüttes, környezeti elem Pusztafalu község építészeti örökségének kiemelkedő jelentőségű eleme.
(3) Az építészeti örökség helyi védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a helyi egyedi védettségű épületegyüttes vagy a helyi egyedi védettségű építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
(4) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha a kezdeményezés tárgyát érintő építésügyi hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ha végleges építésügyi hatósági engedéllyel és megkezdett jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes hatású a kezdeményezés.
53. § (1) A helyi védelem a település összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.
(2) A helyi védetté nyilvánítással vagy megszüntetéssel kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, mely kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a védendő érték megnevezését és rendeltetését,
b) a védendő érték pontos helyét, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,
c) a védendő érték rövid leírását,
d) a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.
(3) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges, helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a települési főépítész végzi.
(4) A kezdeményezésében meghatározott építmény vagy épületegyüttes helyi védelmére akkor kerülhet sor, ha az építészeti örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvizsgálat alapján igazolást nyert, hogy az építmény épületegyüttes, környezeti elem Pusztafalu község építészeti örökségének kiemelkedő jelentőségű eleme.
(5) A helyi védettség elrendeléséről a képviselő-testület dönt az írásbeli kérelem benyújtásától számított 90 napon belül.
(6) Az egyedi helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(7) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a védendő építészeti értékek megjelölését,
b) a helyszínrajzot,
c) a helyi védelem védettségi kategóriáját,
d) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, az ingatlan helyrajzi száma),
e) a védett érték rendeltetését és használatának módját,
f) a védelem rövid indoklását.
(8) Helyi védelem megszűntetésére kizárólag a következők miatt kerülhet sor:
a) a helyi védettségű egyedi érték megsemmisült,
b) a védelem alapjául szolgáló értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
c) életveszély‐elhárítása miatt,
d) megalapozott szakmai indok alapján.
49. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
54. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettségek terhelik:
a) a védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását,
b) a védett elem/elemrészlet jókarbantartásáról gondoskodni kell,
c) a védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag‐ és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.
(2) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(3) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(4) Az építmény, – a védettség alapját jelentő értékét képező, – eredeti külső megjelenését meg kell őrizni, így
a) az épület egészének és részleteinek külső geometriai formáit, méreteit,
b) az épület eredeti anyaghasználatát, a nyílászárók díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét,
c) az épület tartozékait.
(5) Helyre kell állítani, ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át
a) az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentumok alapján,
b) amennyiben az eredeti állapotról szóló dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával.
50. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
55. § Településképi szempontból meghatározó terület lehatárolását a jelen rendelet 10. melléklete tartalmazza.
51. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
56. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken épületet az építési telken úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában illeszkedjen környezete adottságaihoz.
(2) Az építés során a későbbi fejlesztési lehetőségeket is szem előtt kell tartani.
(3) Az épület kialakítása során a tetőforma kialakítása, a tető hajlásszöge, az esetleges tetőfelépítmények, kialakítása a helyi hagyományok figyelembevételével történjen, illeszkedjen a környezetéhez. Az utcakép vonatkozásában ne jöjjön létre aránytalanul magas, nagy tetőidom, takaratlan tűzfal.
(4) Az épület tömegformálása, homlokzati tagolása, színezése, nyílászárók ritmusa, építészeti kialakítása a helyi hagyományok figyelembevételével történjen, illeszkedjen az utcaképbe és meglévő ikres beépítés esetén törekedni kell a szomszédos épületek azonos homlokzati tagolására, anyaghasználatára, színezésének megválasztására.
(5) Az oldalsó és hátsó telekhatárokon tömör kerítés építése nem megengedett. Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, valamint a környezetéhez illeszkedően kell kialakítani. Alkalmazható agyagok:
a) kerítés lábazatának kő, műkő, tégla, vakolt felület, nyers beton,
b) kerítés mezőnek: fa, kovácsoltvas, drótháló, áttört fakerítést imitáló acéllemez, áttört wpc, közintézmények telkén acéllemez. A kerítés növénnyel való befuttatása megengedett.
(6) Az utcai gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása számára tömör fémlemez kapu nem helyezhető el.
(7) A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni.
(8) A kialakult zöldfelületi elemeket meg kell őrizni és egységes koncepció szerint, egységes megjelenésre törekvően ki kell egészíteni.
52. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
57. § Az épületek anyaghasználatára a következőket kell betartani:
a) Lábazatok: kő, műkő, tégla, vakolt felület.
b) Falfelületek: vakolt felületek, fehér vagy halvány pasztellszínek (nem rikító, nem erős). A szürke szín alkalmazása csak a lábazati felületeken megengedett.
c) Falburkolatok: homok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet. Apró pikkelyszerű kőburkolat nem alkalmazható.
d) Tetőhéjalás: kerámiacserép, betoncserép, fémlemezfedés.
e) Cserép tetőhéjalás színe: vörös, barna, natúr, antracit.
f) A nyílászárók szimmetrikus és egységes kialakítására kell törekedni.
g) Anyaghasználat: helyi, természetes, szépen öregedő anyagok, minta fa és kő. Kerülni javasolt a túl sok féle anyag használatát és a természetes anyagok csempeszerű utánzatát Tetőtér-beépítés esetén az utcai homlokzatra nyílóan csak a tetősíkba beépíthető nyílászárót, vagy az épület karakteréhez illeszkedő tetőfelépítményt lehet elhelyezni.
53. A cégérekre, cégtáblákra vonatkozó előírások
58. § (1) Településképileg meghatározó területeken lévő épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, az adott épülethez megtervezett és elkészített homlokzati síkra merőleges cégér, valamint cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.
(2) A cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla a homlokzat tagolásával, nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású legyen és a településképnek megfelelően helyezhető el az alábbiak betartása mellett:
a) A településközpontban függőleges vagy konzolos cégér elhelyezhető, max. 0,5 m² méretben.
b) Világító reklám csak meleg fényű, visszafogott fényerővel.
c) A történeti területen neon- és villogó reklám tilos.
(3) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként
a) az elhelyezési magasság,
b) a betűnagyság és
c) a színvilág
tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.
54. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
59. § (1) A település belterülete, az ökológiai hálózat területei és a tájképvédelmi terület nem alkalmas a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak, vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak elhelyezésére.
(2) Transzformátor állomás a településképi szempontból kiemelt területen kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani és amely formavilágában illeszkedik a településképhez, vagy növényzettel teljes mértékben takarni kell.
(3) Védett területen a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.
55. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
60. § (1) Gépészeti és közműcsatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatain előkert nélküli beépítés esetén, illetve az utcáról látszó módon nem helyezhetők el.
(2) A település belterülete, valamint az ökológiai hálózat területein önálló antennatartó szerkezet nem helyezhető el.
(3) El kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, 3000K alatti érték legyen a kültéri világítás színhőmérsékletre.
(4) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van, a fényforrás közvetlenül ne legyen látható.
(5) Törekedni kell a lámpatestek homogén kialakítására.
(6) Kizárólag energiatakarékos lámpatest helyezhető el.
(7) A környezetre való hatás minimalizálása érdekében a megvilágítás a szükséges mértékű legyen és a kialakítása, műszaki megoldása az új technológiák adta lehetőség felhasználásával, napszakok és időszakok szerinti optimális szabályozással történjen.
(8) A világítótestek, oszlopok, kandeláberek alkossanak egységet, illeszkedjenek a környezet forma- és színvilágához a funkcionalitást és az esztétikai szempontokat figyelembe véve.
(9) Lombkoronával rendelkező utcákban új berendezést lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy a fénypontok a már meglevő lombkorona szintje alá kerüljenek.
(10) Ha a tervezett közvilágításhoz fásítás is kapcsolódik, akkor a közvilágítást és a fásítást, az ültetési helyeket egymással összhangban kell tervezni. Az ültetésre szánt fák típusát megvizsgálva, szem előtt kell tartani azok növekedésének mértékét és időbeni gyorsaságát, a szükséges jövőbeni karbantartási munkálatok miatt.
(11) Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan, közterületről nem látható módon lehet elhelyezni. Síktáblás napelemet, napkollektort az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve lehet elhelyezni. Más építményen vagy önállóan telepítve a közterületről nem látható módon lehet elhelyezni.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
56. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
61. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden egyszerű bejelentési eljárással megvalósuló új lakóépület építését megelőzően.
(2) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető bármely településképi követelményhez kötött tevékenység esetében.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti ügyfél írásban kezdeményezheti a települési főépítésznél.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 15 nappal a településképi követelményhez kötött tevékenység megkezdése előtt kell kérelmezni, és azt a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
57. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre
62. § (1) A Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörében a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló meghatározott esetekben és módon.
(2) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentés.
(3) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
58. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények köre
63. § (1) Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le 37122. jelű országos mellékútról nyíló építési telkeket érintően az építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek megkezdését megelőzően az alábbi esetekben:
(2) Új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.
(3) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása.
(4) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
(5) A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, végleges jellegű megváltoztatása.
(6) Utcafronti kerítés építése.
(7) Napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klíma-, berendezés épületen való elhelyezése.
(8) a cégérek, cég- és üzletjelzések, valamint berendezések épületeken való elhelyezhetősége.
(9) Az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása esetén.
59. A településképi kötelezési eljárás
64. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le.
(2) E rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlan birtokosa, használója, vagyonkezelője, ezek hiányában tulajdonosa (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
60. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke, kiszabásának és behajtásának módja
65. § (1) Ha a polgármester felhívására az ingatlan tulajdonosa a településképi bejelentési eljárás nélküli, vagy a településképi bejelentési eljárásban hozott döntéstől, illetve a záradékolt tervektől eltérő megvalósítása esetén, a felhívásban meghatározott határidőn belül a bejelentési dokumentációt vagy a bejelentéstől eltérően végzett tevékenységre vonatkozó, módosított bejelentési dokumentációt utólagosan benyújtja, és annak tartalma alapján megállapítható, hogy az elvégzett tevékenység az e rendeletben foglalt és az egyéb követelményeknek megfelel, azt a polgármester utólagosan tudomásul veszi, és egyidejűleg az ingatlan tulajdonosát egyszeri, 200.000,-Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A településkép-védelmi bírság összege – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben 200.000,- Ft-tól 2.000.000,-Ft-ig terjedhet, mely bírság kiszabása ismételhető.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(4) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni a bírsággal sújtott érintettnek.
(5) A kiszabott közigazgatási bírság megfizetésének módját a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szabályozza.
(6) A véglegesen kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősülnek és azokat adók módjára kell behajtani.
EGYÉB VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
61. Az építészeti-, és táji örökség és régészeti lelőhelyek védelme
66. § (1) A település közigazgatási területén lévő nyilvántartott régészeti lelőhelyek lehatárolását a rendelet 1. és 2. mellékletének Szabályozási tervlapjai jelölik, és a lelőhelyek listáját a 7. melléklet tartalmazza.
(2) Az országos kataszterben nyilvántartott egyedi tájértékeket a 1. és 2. mellékletének Szabályozási tervlapjai jelölik és listáját a rendelet 9. melléklete tartalmazza.
62. Katasztrófavédelemről szóló rendelkezések
67. § Pusztafalu közigazgatási területe a III. katasztrófa védelmi kategóriába sorolt.
63. Biológiai aktivitásérték nyilvántartása
68. § Pusztafalu biológiai aktivitásértékét és annak fenntartásához igénybe vett területek meghatározását a rendelet 5.melléklete tartalmazza.
64. Záró rendelkezések
69. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás