Szárász Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (VIII. 5.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról1
[1] Szárász Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, a szociálisan rászorulókért érzett felelősségvállalást szem előtt tartva, továbbá a rendkívüli élethelyzetbe került polgárok megsegítésére, gazdasági lehetőségeihez mérten települési támogatást biztosít.
[2] Szárász Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános szabályok
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.
(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület gyakorolja.
2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.
(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.
(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.
(4) Az eljárást:
a) az önkormányzati hivatalnál írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy
b) hivatalból lehet megindítani.
(5) A kérelmet a rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványokon, a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal együtt kell benyújtani.
(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.
(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.
(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.
3. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelmi adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.
4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.
(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére.
5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.
(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.
(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.
(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.
Pénzbeli szociális ellátások
6. § Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére pénzbeli, vagy természetbeni települési támogatást nyújt.
7. § A pénzbeli települési támogatás formái:
a) eseti települési támogatás:
aa) rendkívüli települési támogatás,
ab) települési gyógyszertámogatás,
ac) települési temetési támogatás;
ad) települési szociális kölcsön
ae) óvoda- és iskolakezdési támogatás
b) rendszeres települési támogatás:
ba) települési gyógyszertámogatás,
bb) települési lakásfenntartási támogatás,
Rendkívüli települési támogatás
8. § Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
9. § A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának
a) - balesete
b) - 10 napot meghaladó kórházi tartózkodása
c) - 10 napot meghaladó táppénzes állománya,
d) - a kérelmező által lakott ingatlant érintő elemi kár bekövetkezése
10. § Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás maximális összege 10.000 Ft .
11. § Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
Települési gyógyszertámogatás
12. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.
(3) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 5 napon belül, a rendszeres települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet a kérelem beérkezését követő 20 napon belül el kell bírálni.
13. § Az eseti és a rendszeres települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
14. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.
(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha
a) családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 %-át nem haladja meg, és
b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a havi 15.000 Ft-ot.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 5.000 Ft .
15. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha
a) családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150 %-át, egyedülálló esetén a szociális vetítési alap 200 %-át nem haladja meg, és
b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 15.000 Ft-ot, és
c) szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 3.000 Ft .
(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.
Települési temetési támogatás
16. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, aki hozzátartozójának eltemettetéséről gondoskodik.
(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 150.000 Ft, a települési temetési támogatás összege ennek 10 %-a, összege 15.000 Ft.
17. § A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
Települési szociális kölcsön
18. § (1) Szociális kölcsönre jogosult az a személy, aki
a) a lakókörnyezetében bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy
b) a hozzátartozójának eltemettetése költségeinek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és
c) rendelkezik olyan jövedelemmel, vagy rendszeres pénzellátással, amiből a kölcsön visszafizetése biztosított.
(2) Elemi kárnak minősül a baleset, tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.
(3) A kölcsön összege kérelmenként maximum 50.000 Ft lehet. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni, a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a támogatás többször is megállapítható.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha
a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és
b) a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 300 %-át nem haladja meg,
(5) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell:
a) elemi kár esetén a (4) bekezdés b) pontra vonatkozó nyilatkozatokat,
b) temetés esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, valamint a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, vagy a kérelmező nevére kiállított temetési számla eredeti példányát.
(6) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy
a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,
b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.
19. § (1) A szociális kölcsön megítéléséről az önkormányzat képviselő-testülete a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül dönt.
(2) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 12 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról elszámoljon, továbbá arra, hogy a kölcsön összegét visszafizesse.
(3) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, a támogatás összegének azonnali, egy összegben történő visszafizetésére kötelezhető.
Óvoda és iskolakezdési támogatás
20. § (1) Óvodakezdési támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló, szárászi lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, óvodás korú és óvodába járó gyermeket nevelő szülő, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 1000 %-át nem haladja meg.
(2) Iskolakezdési támogatára jogosult az a szociálisan rászoruló, szárászi lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, iskolai tanulmányokat folytató 23. életévét be nem töltött gyermeket nevelő szülő, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló fiatal felnőtt, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 1000 %-át nem haladja meg.
(3) Az óvoda – és iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti egyszerűsített kérelem nyomtatványon kell benyújtani , mely tartalmazza a kérelmező és családjában élők személyi adatait, valamint kérelmező nyilatkozatát a család jövedelmi viszonyairól.
(4) A támogatás iránti kérelmet minden év augusztus 15. napjától szeptember 15. napjáig lehet benyújtani. Ez a határidő jogvesztő. A benyújtott adatok valódiságát az Önkormányzat ellenőrizheti.
(5) A támogatás mértékét a képviselő-testület minden évben egyedi határozatban állapítja meg.
(6) Az iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 16. életévet betöltött gyermek, fiatal felnőtt esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról.
(7) A megítélt támogatások kifizetéséről tárgyév augusztus 15– szeptember 30. napjáig a polgármester gondoskodik.
Települési lakásfenntartási támogatás
21. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 200 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(3) A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.
(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, és a tüzelőanyag ára.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásban jelentős a havi lakásfenntartás akkor, ha a havi lakásfenntartási kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 30 %-át.
22. § A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, 12 hónapra lehet megállapítani.
23. § A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege:
a) 5.000 Ft , amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét,
b) 4.000 Ft , amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme a szociális vetítési alap összegét meghaladja, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 130 %-át,
c) 3.000 Ft , amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének 130 %-át meghaladja, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150 %-át,
d) 2.000 Ft , amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének 150 %-át meghaladja, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200 %-át.
24. § A települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.
Természetben nyújtott települési támogatás
25. § (1) A természetben nyújtott települési támogatás körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:
a) természetben biztosított pénzbeli támogatás
b) köztemetés.
(2) A természetben biztosított pénzbeli támogatás formája a tüzelőanyag támogatás.
Tüzelőanyag támogatás
26. § (1) A tüzelőanyag támogatás a kérelmező által lakott lakás fűtési költségének viseléséhez nyújtott támogatás.
(2) Tüzelőanyag támogatásra jogosult az a személy,
a) akinek a háztartásában együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1000 %-át, vagy
b) egyedül él, vagy
c) 60. életévét betöltötte.
(3) Tüzelőanyag támogatás háztartásonként ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.
(4) A tüzelőanyag támogatást az önkormányzat által beszerzett tüzelőanyag (fa, szén vagy brikett) juttatással kell biztosítani.
(5) A támogatás mértékét a képviselő-testület minden évben egyedi határozatban állapítja meg.
(6) Nem állapítható meg fűtési támogatás annak a személynek, aki a támogatási időszakban lakhatási támogatásban részesül.
(7) A fűtési támogatásban részesülő személy a tüzelőanyagot nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, és csak a kérelmében megjelölt ingatlanon használhatja fel.
(8) A fűtési támogatás megállapításához a 3. melléklet szerinti kérelem benyújtása szükséges.
Köztemetés
27. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.
(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:
a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át,
b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap 50 %-át, egyedül élő esetén a 75 %-át.
Szociális alapszolgáltatások
28. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében
a) az étkeztetés,
b) a családsegítés,
c) a házi segítségnyújtás,
d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és a
e) a falugondnoki szolgáltatás szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.
(2) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani
a) ha azzal meg lehet előzni az érintett személy életveszélyes állapotba kerülését, vagy
b) az ellátást az (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetében rendkívüli időjárási helyzet indokolja.
(3) Külön eljárás keretében akkor lehet ellátást nyújtani, ha az ellátást az érintettnek megállapították, de annak igénybevételével felhagyott, majd az ellátás megállapítását követő 2 hónapon belül ismét kéri az ellátást és közben az ellátás nyújtásának feltételei továbbra is fennállnak.
(4) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:
a) a jogosulatlan igénybevétel esetén, vagy
b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond.
(5) A szociális törvényben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a szociális törvény és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást a (4) bekezdés a) pontja szerint meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.
Étkeztetés
29. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy
a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 50 %-át, vagy
b) a kora miatt, ha betöltötte 60 életévét,
c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy
d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy
e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy
f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.
30. § (1) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást az Egyházaskozári Óvodafenntartó Társulás útján, az Egyházaskozári Óvoda, Mini Bölcsőde és Konyha közreműködésével nyújtja.
(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott
a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel elvitelét – vagy
b) intézményből az étel házhozszállításával biztosítja.
(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
31. § Az étkeztetésért fizetendő térítési díjak mértékét az Egyházaskozári Óvodafenntartó Társulás székhely önkormányzata állapítja meg.
32. § Az étkeztetésre való jogosultságról átruházott hatáskörében a polgármester dönt.
Házi segítségnyújtás
33. § (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás intézményi háttérrel látja el.
(2) A házi segítségnyújtást az Szt. 63. §-a szerint gondozásra szorulók vehetik igénybe.
(3) A házi segítségnyújtást a képviselő-testület díjmentesen biztosítja a rászorulóknak, az ellátásért fizetendő térítési díjat a szolgáltató részére az önkormányzat fizeti meg.
(4) Az ellátás iránti kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, a kérelemről az intézmény vezetője dönt.
Családsegítés
34. § (1) A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatása keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából az Szt. 64. §-a szerint.
(2) A családsegítést az önkormányzat a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.
(3) A családsegítő szolgáltatás igénybevétele ingyenes.
(4) Az ellátás iránti kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, a kérelemről az intézmény vezetője dönt.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
35. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás útján biztosítja.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Szt. 65. §-a alapján jogosultak vehetik igénybe.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a képviselő-testület díjmentesen biztosítja a rászorulóknak, az ellátásért fizetendő térítési díjat a szolgáltató részére az önkormányzat fizeti meg.
(4) Az ellátás iránti kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, a kérelemről az intézmény vezetője dönt.
Falugondnoki szolgáltatás
36. § A falugondnoki szolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
37. §2
38. § Ez a rendelet 2026. augusztus 10-én lép hatályba.
Az önkormányzati rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2026. augusztus 12. napjával.
A 37. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
