Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

2026. évi LI. törvény

az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról1

2026.09.20.

[1] A demokratikus jogállam működésének nélkülözhetetlen feltétele a múlt megismerhetősége és a közintézmények működésének átláthatósága. A maradandó értékű köziratokhoz való hozzáférés nem csupán elősegíti a tudományos kutatást, hanem a társadalmi bizalmat is erősíti, illetve hozzájárul a nemzeti emlékezet hiteles megőrzéséhez.

[2] Az Országgyűlés az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény elfogadásával döntött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról, amely működésével a mai napig hozzájárul az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismeréséhez és az áldozatok információs kárpótlásához. Az Országgyűlés elismeri, hogy ez a levéltári iratanyag a nemzet közös történeti örökségének részét képezi, így az e források megismerése nem kizárólag a tudományos közösség érdeke, hanem azt is elősegíti, hogy a magyar társadalom, az érintettek és leszármazóik múltjukat megismerhessék és értelmezhessék.

[3] Az Országgyűlés fontos közérdeknek tekinti, hogy a közfeladatot ellátó szervek által keletkeztetett, illetve őrzött iratok a lehető legszélesebb körben kutathatóvá és hozzáférhetővé váljanak. A nyilvánosság főszabálya erősíti a közélet átláthatóságát, továbbá elősegíti a történeti tények feltárását, ezáltal pedig hozzájárul a közéletben folyó vitákhoz, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához.

[4] Az Országgyűlés ugyanakkor megerősíti azt is, hogy az iratok nyilvánosságának biztosítása során az emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok, valamint a kegyeleti jog védelme alapvető követelmény. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kezelt iratok történeti kutatását és a múltat megismerni kívánó polgárok tájékozódását olyan garanciák mellett kell elősegíteni, amelyek az érintettek jogait és jogos érdekeit megfelelően oltalmazzák, ugyanakkor amelyek megfelelő figyelemmel vannak a közérdekű adatok megismeréséhez való jog és az információs kárpótlás érvényesítésére is.

[5] Az Országgyűlés célja olyan korszerű szabályozás megteremtése, amely – a digitális technológiák lehetőségeit is felhasználva, a Levéltár hivatalos honlapján keresztül – elősegíti az iratok megismerhetőségét, kutathatóságát és hosszú távú megőrzését.

[6] Az Országgyűlés e törvény elfogadásával végül kifejezésre juttatja azt is, hogy az információs szabadság, a múlt feltárása és a közéleti nyilvánosság egymást erősítő alkotmányos értékek. A történeti forrásokhoz való hozzáférés biztosítása a jövő nemzedékei iránti felelősségből fakadó kötelezettség is, a szabályozás hozzájárul a demokratikus közösség önismeretéhez is.

[7] E törvény közvetlenül az 1956. évi forradalom és szabadságharc kitörésének hetvenedik évfordulója előtt lép hatályba. Az Országgyűlés ezzel is kifejezi azon meggyőződését, hogy a szabadság örökségéhez nemcsak a politikai önrendelkezés, hanem a múlt megismerésének szabadsága, a közügyek átláthatósága és a történelmi igazságok megismerése is hozzátartozik.

[8] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. §2

2. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tevékenysége, jogállása

2. §3

3. §4

4. §5

5. §6

6. §7

7. §8

3. A Levéltárban kezelt adatok érintettek és harmadik személyek általi megismerhetősége, tudományos kutatása

8. §9

9. §10

10. §11

11. §12

4. A minősített adatok rendszeres és soron kívüli felülvizsgálata és a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság

12. §13

13. §14

5. A Levéltár által közzétett és terjesztett adatok, továbbá a Levéltár feltáró tevékenysége

14. §15

15. §16

6. Záró és átmeneti rendelkezések

16. §17

17. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–16. §, a 18–20. § és a 22. § 2026. október 20-án lép hatályba.

18. §18

19. §19

20. §20

21. §21

22. §22

1

A törvényt az Országgyűlés a 2026. szeptember 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2026. szeptember 18.

2

Az 1. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

3

A 2. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

4

A 3. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

5

A 4. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

6

Az 5. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

7

A 6. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

8

A 7. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

9

A 8. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

10

A 9. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

11

A 10. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

12

A 11. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

13

A 12. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

14

A 13. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

15

A 14. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

16

A 15. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

17

A 16. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

18

A 18. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

19

A 19. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

20

A 20. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

21

A 21. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

A 22. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás