2026. évi LI. törvény
az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról1
[1] A demokratikus jogállam működésének nélkülözhetetlen feltétele a múlt megismerhetősége és a közintézmények működésének átláthatósága. A maradandó értékű köziratokhoz való hozzáférés nem csupán elősegíti a tudományos kutatást, hanem a társadalmi bizalmat is erősíti, illetve hozzájárul a nemzeti emlékezet hiteles megőrzéséhez.
[2] Az Országgyűlés az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény elfogadásával döntött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról, amely működésével a mai napig hozzájárul az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismeréséhez és az áldozatok információs kárpótlásához. Az Országgyűlés elismeri, hogy ez a levéltári iratanyag a nemzet közös történeti örökségének részét képezi, így az e források megismerése nem kizárólag a tudományos közösség érdeke, hanem azt is elősegíti, hogy a magyar társadalom, az érintettek és leszármazóik múltjukat megismerhessék és értelmezhessék.
[3] Az Országgyűlés fontos közérdeknek tekinti, hogy a közfeladatot ellátó szervek által keletkeztetett, illetve őrzött iratok a lehető legszélesebb körben kutathatóvá és hozzáférhetővé váljanak. A nyilvánosság főszabálya erősíti a közélet átláthatóságát, továbbá elősegíti a történeti tények feltárását, ezáltal pedig hozzájárul a közéletben folyó vitákhoz, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához.
[4] Az Országgyűlés ugyanakkor megerősíti azt is, hogy az iratok nyilvánosságának biztosítása során az emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok, valamint a kegyeleti jog védelme alapvető követelmény. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kezelt iratok történeti kutatását és a múltat megismerni kívánó polgárok tájékozódását olyan garanciák mellett kell elősegíteni, amelyek az érintettek jogait és jogos érdekeit megfelelően oltalmazzák, ugyanakkor amelyek megfelelő figyelemmel vannak a közérdekű adatok megismeréséhez való jog és az információs kárpótlás érvényesítésére is.
[5] Az Országgyűlés célja olyan korszerű szabályozás megteremtése, amely – a digitális technológiák lehetőségeit is felhasználva, a Levéltár hivatalos honlapján keresztül – elősegíti az iratok megismerhetőségét, kutathatóságát és hosszú távú megőrzését.
[6] Az Országgyűlés e törvény elfogadásával végül kifejezésre juttatja azt is, hogy az információs szabadság, a múlt feltárása és a közéleti nyilvánosság egymást erősítő alkotmányos értékek. A történeti forrásokhoz való hozzáférés biztosítása a jövő nemzedékei iránti felelősségből fakadó kötelezettség is, a szabályozás hozzájárul a demokratikus közösség önismeretéhez is.
[7] E törvény közvetlenül az 1956. évi forradalom és szabadságharc kitörésének hetvenedik évfordulója előtt lép hatályba. Az Országgyűlés ezzel is kifejezi azon meggyőződését, hogy a szabadság örökségéhez nemcsak a politikai önrendelkezés, hanem a múlt megismerésének szabadsága, a közügyek átláthatósága és a történelmi igazságok megismerése is hozzátartozik.
[8] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A törvény hatálya
1. §2
2. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tevékenysége, jogállása
2. §3
3. §4
4. §5
5. §6
6. §7
7. §8
3. A Levéltárban kezelt adatok érintettek és harmadik személyek általi megismerhetősége, tudományos kutatása
8. §9
9. §10
10. §11
11. §12
4. A minősített adatok rendszeres és soron kívüli felülvizsgálata és a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság
12. §13
13. §14
5. A Levéltár által közzétett és terjesztett adatok, továbbá a Levéltár feltáró tevékenysége
14. §15
15. §16
6. Záró és átmeneti rendelkezések
16. §17
17. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
18. §18
19. §19
20. §20
21. §21
22. §22
A törvényt az Országgyűlés a 2026. szeptember 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2026. szeptember 18.
Az 1. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 2. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 3. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 4. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
Az 5. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 6. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 7. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 8. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 9. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 10. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 11. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 12. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 13. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 14. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 15. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 16. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 18. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 19. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 20. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.
A 21. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 22. § a 17. § (2) bekezdése alapján 2026. október 20-án lép hatályba.