2026. évi LI. törvény
az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról1
[1] A demokratikus jogállam működésének nélkülözhetetlen feltétele a múlt megismerhetősége és a közintézmények működésének átláthatósága. A maradandó értékű köziratokhoz való hozzáférés nem csupán elősegíti a tudományos kutatást, hanem a társadalmi bizalmat is erősíti, illetve hozzájárul a nemzeti emlékezet hiteles megőrzéséhez.
[2] Az Országgyűlés az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény elfogadásával döntött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról, amely működésével a mai napig hozzájárul az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismeréséhez és az áldozatok információs kárpótlásához. Az Országgyűlés elismeri, hogy ez a levéltári iratanyag a nemzet közös történeti örökségének részét képezi, így az e források megismerése nem kizárólag a tudományos közösség érdeke, hanem azt is elősegíti, hogy a magyar társadalom, az érintettek és leszármazóik múltjukat megismerhessék és értelmezhessék.
[3] Az Országgyűlés fontos közérdeknek tekinti, hogy a közfeladatot ellátó szervek által keletkeztetett, illetve őrzött iratok a lehető legszélesebb körben kutathatóvá és hozzáférhetővé váljanak. A nyilvánosság főszabálya erősíti a közélet átláthatóságát, továbbá elősegíti a történeti tények feltárását, ezáltal pedig hozzájárul a közéletben folyó vitákhoz, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához.
[4] Az Országgyűlés ugyanakkor megerősíti azt is, hogy az iratok nyilvánosságának biztosítása során az emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok, valamint a kegyeleti jog védelme alapvető követelmény. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kezelt iratok történeti kutatását és a múltat megismerni kívánó polgárok tájékozódását olyan garanciák mellett kell elősegíteni, amelyek az érintettek jogait és jogos érdekeit megfelelően oltalmazzák, ugyanakkor amelyek megfelelő figyelemmel vannak a közérdekű adatok megismeréséhez való jog és az információs kárpótlás érvényesítésére is.
[5] Az Országgyűlés célja olyan korszerű szabályozás megteremtése, amely – a digitális technológiák lehetőségeit is felhasználva, a Levéltár hivatalos honlapján keresztül – elősegíti az iratok megismerhetőségét, kutathatóságát és hosszú távú megőrzését.
[6] Az Országgyűlés e törvény elfogadásával végül kifejezésre juttatja azt is, hogy az információs szabadság, a múlt feltárása és a közéleti nyilvánosság egymást erősítő alkotmányos értékek. A történeti forrásokhoz való hozzáférés biztosítása a jövő nemzedékei iránti felelősségből fakadó kötelezettség is, a szabályozás hozzájárul a demokratikus közösség önismeretéhez is.
[7] E törvény közvetlenül az 1956. évi forradalom és szabadságharc kitörésének hetvenedik évfordulója előtt lép hatályba. Az Országgyűlés ezzel is kifejezi azon meggyőződését, hogy a szabadság örökségéhez nemcsak a politikai önrendelkezés, hanem a múlt megismerésének szabadsága, a közügyek átláthatósága és a történelmi igazságok megismerése is hozzátartozik.
[8] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a következő iratokra és az ezen iratokban foglalt adatokra:
a) a Belügyminisztérium volt III. Főcsoportfőnökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség budapesti és vidéki főkapitányságainak Politikai Rendészeti Osztályain és a Gazdasági Rendészeti Osztályok operatív csoportjaiban, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályánál, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságánál, az Államvédelmi Hatóságnál, 1953 és 1956 között a Belügyminisztérium államvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinél, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályánál), a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, valamint a Honvédelmi Minisztérium volt Katonapolitikai Osztályán, a Katonapolitikai Csoportfőnökségén, a Katonai Elhárító Főcsoportfőnökségén, a IV. Főcsoportfőnökségén, a Magyar Néphadsereg Vezérkara 2. Csoportfőnökségén, a Belügyminisztérium volt Külügyi Osztályánál, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályánál, a Belbiztonsági Osztályánál, az Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztályánál keletkezett vagy irattári anyagukba tartozott iratok,
b) az a) pontban fel nem sorolt, de a Belügyminisztérium volt III. Főcsoportfőnökségénél és elődeinél, a Honvédelmi Minisztérium volt Magyar Néphadsereg Vezérkara Felderítő Csoportfőnökségnél és elődeinél keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok,
c) a Belügyminisztérium Személyzeti Főosztályánál a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének alkalmazottaival és a „titkos”, illetve a „szigorúan titkos” állományú munkatársaival kapcsolatban keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok,
d) az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságnál keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok,
e) az 1945. január 1. és 1960. április 1. között a magyar hatóságok határozata alapján végrehajtott, zárt táborszerű fogva tartásra (internálás, kényszermunka), közbiztonsági őrizetre, kényszerlakhely-kijelölésre (kitelepítés) vonatkozó iratokból a Belügyminisztériumban kialakított gyűjtemény,
f) az egykori Belügyminisztériumban vagy más államigazgatási szervnél keletkezett, valamint a már más közlevéltárakban és nyilvános magánlevéltárakban őrzött államvédelmi, illetve állambiztonsági adatokat is tartalmazó iratok másolatai.
(2) E törvény alkalmazásában:
1. anonimizálás: a személyes adat személyazonosításra alkalmatlanná tétele az érintett és a személyes adat közti kapcsolat kizárásával;
2. állambiztonsággal együttműködő személy: az a személy,
a) aki az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetekkel titkos együttműködést vállalt vagy ténylegesen folytatott, vagy valamely szervezet részére együttműködés keretében jelentést adott, vagy egyéb módon információt szolgáltatott, feladatot hajtott végre, vagy operatív tevékenységükhöz más módon hozzájárult, vagy
b) akit az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek „hivatalos kapcsolatként”, „társadalmi kapcsolatként” vagy „alkalmi kapcsolatként” tartottak nyilván;
3. B-dosszié: a beszervezett vagy sikertelenül beszervezni próbált személyre vonatkozó iratok – így különösen fényképes kérdőív, adatlap, önéletrajz, környezettanulmány, beszervezési nyilatkozat, jelentés a beszervezés lefolyásáról, kiképzési terv, jelentés a kapcsolattartási módszerekről – összegyűjtésére szolgáló dosszié;
4. B-napló: a B-dossziék irattározásakor használt nyilvántartó könyv;
5. érintett: minden olyan természetes személy, akinek személyes adata az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezelésében levő iratokban szerepel;
6. harmadik személy: a hivatásos alkalmazott, a megfigyelt személy és az állambiztonsággal együttműködő személy fogalma alá nem eső más természetes személy, akiről az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott iratokat keletkeztető szervezetek adatokat kezeltek;
7. hatos karton: az állambiztonsági hálózati nyilvántartás részét képező, a beszervezettekről és a meghiúsult beszervezések személyeiről kiállított – 6-os számmal jelzett – karton, a karton első oldalán a beszervezett személyes adatai, a hátoldalán a beszervezéssel kapcsolatos adatok találhatók;
8. hivatásos alkalmazott: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetekkel hivatásos szolgálati viszonyban állt, ideértve a „titkos” és a „szigorúan titkos” állományú munkatársakat is;
9. hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, továbbá az egyeneságbeli rokon házastársa és testvére, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;
10. irat: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § c) pontjában meghatározott irat;
11. kérelmező: az érintett, a kutató és a 10. § szerint az adatokat megismerő személy;
12. mágnesszalagon tárolt adat: az állambiztonsági szolgálatok által az Egységes Gépi Prioráló Rendszerben tárolt adatokról mágnesszalag adathordozón, archiválási célból készített fizikai másolat;
13. megfigyelt személy: az a természetes személy, akiről az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat keletkeztető szervezetek célzottan, nyílt vagy titkos információgyűjtés során adatokat gyűjtöttek (a továbbiakban: megfigyelés);
14. nemzetbiztonsági érdek: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § a) pontjában meghatározott érdek.
(3) Minden egyes adattal kapcsolatosan külön kell megállapítani azt, hogy az érintett állambiztonsággal együttműködő személynek, megfigyelt személynek, hivatásos alkalmazottnak, vagy harmadik személynek minősül-e. Az érintett jogállását az adott adat tekintetében annak vizsgálata alapján kell megállapítani, hogy az adat felvétele milyen célt szolgált.
2. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tevékenysége, jogállása
2. § Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: Levéltár) mint állami szaklevéltár feladata az e törvény hatálya alá eső iratok
a) átvétele, nyilvántartása, szakszerű kezelése és feldolgozása, illetve azok biztonságos megőrzése, valamint
b) – a kutatók és a múltat megismerni kívánó más személyek általi – kutatásának és kutathatóságának elősegítése, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.
3. § (1) A Levéltár központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet alkot. A Levéltár gazdasági szervezettel rendelkezik.
(2) A Levéltár főigazgatója a Levéltár működéséről az Országgyűlés 6. § (1) bekezdésében meghatározott bizottságainak évente beszámol.
4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat és adatokat a Levéltár jogosult átvenni és kezelni.
(2) A Levéltár jogosult átvenni és kezelni a nemzetbiztonsági szolgálatok iratait.
5. § A Levéltár
a) az e törvényben meghatározott feltételekkel biztosítja az érintettek számára személyes adataik megismeréséhez való joguk gyakorlását;
b) az e törvényben meghatározott feltételekkel biztosítja a kutatási tevékenység folytatását;
c) ellátja az Ltv.-ben meghatározott feladatokat;
d) feltárja, nyilvántartja és gyűjti, illetve másolatban beszerzi a külföldi állambiztonsági szervek magyar vonatkozású iratanyagait;
e) másolatot készít a más levéltárba került és államvédelmi, illetve állambiztonsági adatokat is tartalmazó iratokról azzal, hogy a másolatkészítés lehetőségét az iratot őrző levéltár biztosítja,
f) gondoskodik az e törvényben meghatározott adatok, illetve az azokat tartalmazó iratok nyilvános közzétételéről, továbbá a 15. § szerinti egyéb feltáró tevékenysége keretében a nyilvánosságot tájékoztatja.
6. § (1) A Levéltár élén főigazgató áll. A főigazgatót és – ha a kiválasztásukra nem egyidejűleg kerül sor, a főigazgató véleményének kikérése után – a főigazgató-helyettest az Országgyűlés elnöke – nyilvános pályázat alapján – hat évre nevezi ki. A jelölteket kinevezésüket megelőzően az Országgyűlés nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága, valamint kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó állandó bizottsága meghallgatja.
(2) A Levéltár főigazgatójának és főigazgató-helyettesének megbízatása megszűnik
a) a megbízatási időtartam lejártával,
b) a lemondásával,
c) a halálával,
d) a felmentésével,
e) a tisztségére való méltatlanságának megállapításával, valamint
f) összeférhetetlenség megállapításával.
(3) Az Országgyűlés elnöke a Levéltár főigazgatóját, illetve a főigazgató-helyettesét felmenti, ha neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő kötelezettségeinek.
(4) Az Országgyűlés elnöke a Levéltár főigazgatójának, illetve a főigazgató-helyettesének tisztségre való méltatlanságát megállapítja, ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösségét megállapította, illetve ha neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget a megbízatásából eredő kötelezettségeinek.
(5) Nem lehet a Levéltár főigazgatója, főigazgató-helyettese az,
a) aki a kinevezés időpontját megelőző tíz évben a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, párt országos szervének tisztségviselője vagy alkalmazottja volt, valamint
b) aki a volt Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség és elődei alkalmazásában állt, vagy azok jelentéseit megkapta, illetve e szervekkel kapcsolatban álló, állambiztonsággal együttműködő személy volt.
(6) A Levéltár főigazgatója, főigazgató-helyettese a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői és szabadalmi jogi védelem alá eső, továbbá lektori, szerkesztői tevékenységre irányuló megbízási jogviszony kivételével más megbízást nem fogadhat el, kereső tevékenységet nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottság tagja.
(7) A Levéltár főigazgatója, főigazgató-helyettese az összeférhetetlenségre alapot adó valamely okot annak keletkezését követően haladéktalanul bejelenti az Országgyűlés elnökének. Az összeférhetetlenségi okot a kinevezéstől, illetve a keletkezésétől számított 30 napon belül meg kell szüntetni, ennek hiányában az Országgyűlés elnöke a Levéltár főigazgatója, főigazgató-helyettese összeférhetetlenségét megállapítja.
(8) A kinevezés és a felmentés kivételével a munkáltatói jogokat a Levéltár főigazgatója tekintetében az Országgyűlés Hivatala főigazgatója gyakorolja.
(9) A Levéltár munkatársaira a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10) A Levéltár főigazgatója a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre, a főigazgató-helyettes a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult. A Levéltár főigazgatója és a főigazgató-helyettese egyéb juttatásait az Országgyűlés elnöke állapítja meg.
(11) A Levéltár főigazgatója és a főigazgató-helyettese minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadság igénybevételére jogosult.
7. § (1) A főigazgató a Levéltár által kezelt, a minősített adatok védelmére szolgáló rendszerek és intézkedések adatai tekintetében a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) szerinti minősítői jogkört gyakorol.
(2) A Levéltár működésére az Ltv. szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Ltv. 28. §-a a Levéltár eljárására nem alkalmazható.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatoktól átvett és kezelt iratok tekintetében az Ltv. szabályait kell alkalmazni.
(4) A Levéltár az e törvény alapján a kérelmező számára meg nem ismerhető adatokat is tartalmazó iratot olyan módon teszi hozzáférhetővé a kérelmező számára, hogy a kérelmező által meg nem ismerhető adatok anonimizálásával ad az iratról másolatot. A megfigyelt személy számára minden, az iratokról készült másolatot soron kívül és térítésmentesen kell biztosítani.
(5) A Levéltár a minősített adatok vonatkozásában gondoskodik a minősített adatok védelmével kapcsolatos szabályok betartásáról.
(6) A Levéltár gondoskodik az átvett, valamint a keletkező iratok egységes szempontok alapján történő nyilvántartásáról és kezeléséről.
3. A Levéltárban kezelt adatok érintettek és harmadik személyek általi megismerhetősége, tudományos kutatása
8. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti iratok kizárólag az Ltv. szabályai alapján, a Levéltárban selejtezhetőek.
(2) A közfeladatot ellátó szervnél őrzött olyan iratot, amely a Levéltár feladatkörébe tartozik, a Levéltárnak át kell adni. Amennyiben az iratra a közfeladatot ellátó szervnek ügyviteli szempontból még rendszeresen szüksége van, illetve ha az irat más dokumentumoktól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell átadni.
(3) A Levéltár megőrzésébe került olyan iratot, amely más szerv már közlevéltárban vagy nyilvános magánlevéltárban őrzött irattári anyagának szerves részét képezi, és nem tartozik a Levéltár feladatkörébe tartozó iratok körébe, a Levéltár – a szükséges másolatok elkészítését követően – az iratokat őrző levéltárnak adja át. Amennyiben az irat más dokumentumtól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni.
9. § (1) A megfigyelt és a harmadik személy megismerheti a rá vonatkozó adatokat, továbbá
a) a személyes érintkezéseit rögzítő vagy leíró adatokat,
b) azokat az iratokat, amelyeknek a személyes adatokkal együtt történő megismerését az irat keletkezésekor hatályos jogszabály lehetővé tette,
c) a róla szóló anyagban lévő és e törvény alapján bárki által megismerhető adatokat.
(2) A megfigyelt személy megismerheti a róla jelentő, illetve vele foglalkozó állambiztonsággal együttműködő személy, hivatásos alkalmazott természetes személyazonosító adatait.
(3) A megfigyelt személy, illetve a harmadik személy megismerheti és a harmadik személy, illetve a megfigyelt személy hozzájárulásával nyilvánosságra hozhatja a megfigyelt és a harmadik személy között történt személyes érintkezéseket – így különösen valamely személyes találkozásról, beszélgetésről gyűjtött – rögzítő vagy leíró adatokat.
(4) A megfigyelt személy nyilvánosságra hozhatja az (1) és (2) bekezdés alapján megismert adatokat, más megfigyelt és harmadik személy személyes adatainak kivételével.
(5) Az állambiztonsággal együttműködő személy és a hivatásos alkalmazott megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatokat.
(6) A megfigyelt vagy harmadik személy halálát követően az elhunytat életében megillető jogok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 25. §-a szerint érvényesíthetőek azzal, hogy kifejezett rendelkezés hiányában – illetve ha azt az elhunyt írásban nem tiltotta meg, vagy azt törvény nem zárja ki – az érintett hozzátartozója az elhunytat még életében megillető hozzáférés jogát időbeli korlátozás nélkül gyakorolhatja.
(7) Az érintett az iratokban szereplő, rá vonatkozó adatok tekintetében a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti helyesbítéshez való jogát kizárólag kiegészítő nyilatkozat útján történő kiegészítéssel gyakorolhatja. Ha az érintett az iratra vonatkozóan e jogát gyakorolja, a Levéltár haladéktalanul intézkedik e nyilatkozatának az iratok közötti elhelyezése, továbbá – ha az irat 14. § szerinti közzétételére sor került – a nyilvánosságra hozott iratok között történő oldalhű közzététele iránt.
10. § (1) Anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a Levéltárban kezelt iratokat.
(2) Az érintett adatai a halálozási évét követő öt év után – a (3) és (4) bekezdés keretei között – anonimizálás nélkül megismerhetőek. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított hatvan év.
(3) Az érintett halálozási évét követő hatvan évig anonimizáltan sem ismerhetőek meg a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallási vagy más világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vagy irányultságra vonatkozó adatok. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított százhúsz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított kilencven év.
(4) Nem kell anonimizálni azokat az adatokat,
a) amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek,
b) amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak,
c) amelyek a hivatásos alkalmazott és a közszereplő állambiztonsággal együttműködő személy azonosításához szükségesek,
d) amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult.
(5) Bárki nyilvánosságra hozhatja azon adatokat, amelyeket e törvény rendelkezései szerint nem szükséges anonimizálni.
11. § (1) A Levéltár a kutató számára a tudományos célból történő kutatást az Ltv. rendelkezései szerint – a (2) bekezdés szerinti korlátozásokkal – engedélyezi, azzal, hogy az Ltv. 24. § (3) bekezdése szerinti támogató állásfoglalás csatolása nem szükséges.
(2) A kutató a faji eredetre, a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallási vagy más világnézeti meggyőződésre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre vagy irányultságra vonatkozó adatokat – az Ltv. szerinti védelmi időn belül – csak betekintés útján vagy – ha másolatkészítésre kerül sor – anonimizálva ismerheti meg, kivéve, ha a kutató – a (3) bekezdés szerint – kifejezetten anonimizálás nélkül kéri az adatok megismerését.
(3) A Levéltár a (2) bekezdés szerinti adatok anonimizálás nélküli másolatkészítéssel járó megismerését akkor engedélyezi, ha
a) a megfigyelés célja a faji eredettel, a nemzetiségi és etnikai hovatartozással, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződéssel, szexuális élettel vagy irányultsággal összefüggésbe hozható vagy
b) az egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adat az állambiztonsági tevékenységet végző szervek működésével összefüggésbe hozható, és
a kutató nyilatkozatában rögzíti, hogy kutatásához ezen adatok megismerése megítélése szerint szükséges.
4. A minősített adatok rendszeres és soron kívüli felülvizsgálata és a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság
12. § Az 1. § (1) bekezdése szerinti iratokban található minősített adatokat a Mavtv.-ben meghatározottakon túl rendszeresen – legalább kétévente – vagy a minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter felhívására soron kívül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során annak a minősített adatnak a minősítése tartható fenn, amely
a) olyan személyre vonatkozik, aki 2020. január 1-je után a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott, vagy azokkal titkosan együttműködött,
b) olyan, az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenységre vonatkozik, amely miatt az érintettet külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntetőeljárás fenyegetné,
c) olyan személyre vonatkozik, akinek az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenysége miatt alaposan feltehető, hogy személyének felfedése esetén e tevékenysége miatt ellene vagy hozzátartozójával szemben az életet, a testi épséget, illetve a személyes szabadságot súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekményt követnek el,
d) olyan állambiztonsággal együttműködő személy személyazonosságának felfedéséhez vezet, akinek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit,
e) az azt jogszerűen birtokló szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges, feltéve, hogy e szükséglet az iratról történő másolatkészítéssel nem váltható ki,
f) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalását,
g) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország és valamely európai uniós, illetve az Európai Gazdasági Térségben vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében részes tagállam közötti viszonyt,
h) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarországnak a határon kívül élő magyarokért viselt felelőssége érvényesítéséhez fűződő érdekeit.
13. § (1) A 12. § szerinti rendszeres vagy soron kívüli felülvizsgálat során minősítésében fenntartott, a nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében álló, az 1. § (1) bekezdése szerinti minősített adatot tartalmazó iratok (a továbbiakban: minősített iratok) kapcsán elvégzett felülvizsgálat támogatása és ellenőrzése céljából a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.
(2) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti célból
a) közreműködik a minősített iratok minél teljesebb és szélesebb körű kutathatóságának, illetve nyilvánosságra hozhatóságának érdekében a minősített iratokban foglalt minősített adatok minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatásában, valamint ehhez kapcsolódóan javaslatot tesz a felülvizsgálat nyomán meghozandó minősítői intézkedésre,
b) az a) pont szerint elvégzett szakmai, illetve értékelő munkájáról – a minősített adatok védelméről szóló előírások figyelembevételével – a nyilvánosság előtt rendszeresen beszámol, és nyilvános jelentést tesz közzé,
c) további intézkedési javaslatokat fogalmazhat meg az a) pont szerinti célok elérése érdekében, valamint
d) a feladatkörét érintő kérdésekben jogszabály megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti az arra jogosult szervnél.
(3) A Bizottság tizenhárom tagból áll. A Bizottság elnökét és tagjait a Kormány határozatban nevezi ki határozatlan időtartamra. A Bizottság
a) elnökére és négy – a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismeretekkel rendelkező – tagjára a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek) közösen tesz,
b) hat – az elmúlt rendszer működésének feltárásában, illetve annak titkosszolgálati tevékenysége vizsgálata terén kiemelkedő szakértelemmel bíró történész vagy levéltáros végzettségű, továbbá az információs jogok vagy a minősített adatok védelme kapcsán kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel bíró jogász végzettségű – szakértői tagjára a kultúráért felelős miniszter tesz,
c) két – a b) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő – történész, levéltáros vagy jogász végzettségű tagjára az ellenzéki képviselőcsoportok közösen tesznek
javaslatot azzal, hogy a c) pont szerint javasolt – a b) pont szerinti feltételeknek megfelelő – tagokat a Kormány köteles kinevezni.
(4) A Bizottság elnöke és tagja – a Bizottságban végzett munkájához kapcsolódó utazási költségek és egyéb szükségletei fedezésére, a kultúráért felelős miniszter által rendeletben meghatározott mértékben és módon – költségtérítésre jogosult.
(5) A Bizottság tagja a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat – a Mavtv. rendelkezései szerint – személyi biztonsági tanúsítvány birtokában, titoktartási nyilatkozat kitöltését követően ismerheti meg, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.
(6) A Bizottság rendszeresen ülésezik, az üléseket a felülvizsgálandó minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálat székhelyén vagy az ilyen iratainak őrzésére szolgáló egyéb helyen kell megtartani. A Bizottság ülései nem nyilvánosak, azokon csak a Bizottság tagjai, illetve a Bizottság által arra meghívott – személyi biztonsági tanúsítvány alapján vagy a minősített adatok megismerésére más módon jogosult – személyek vehetnek részt. A Bizottság a működésének e törvényben nem rendezett részletes szabályait – nyilvánosan közzétett – ügyrendjében határozza meg.
(7) A nemzetbiztonsági szolgálatok – az ezen iratokat, valamint a minősítés fenntartását igazoló és azt részletesen alátámasztó okokat tételesen megjelölő jegyzék útján – teljeskörűen beszámolnak a Bizottság számára a kezelésükben álló, a 12. § szerinti rendszeres vagy soron kívüli felülvizsgálatot követően minősítésében fenntartott minősített iratokról. A Bizottság az (1) bekezdés szerinti feladata ellátása érdekében valamennyi minősítésében fenntartott minősített iratot megismerheti és áttekintheti, továbbá a minősítés megismételt, soron kívüli felülvizsgálatának javasolt tartalmára – így a minősítés fenntartására vagy megszüntetésére – kiterjedően javaslatot tesz.
(8) A Bizottság javaslatot tesz a minősítőnek azon minősített iratok minősítésének haladéktalan megszüntetésére, amelyek minősítése fenntartását e törvény rendelkezései alapján – így különösen a (2) bekezdés szerinti célokat is figyelembe véve – nem tartja indokoltnak. A minősítő köteles a javaslatot megvizsgálni és a minősítést a Mavtv. rendelkezései szerint soron kívül felülvizsgálni, valamint – ha a minősítés megszüntetésére nem került sor, annak részletes okaira kiterjedően – annak eredményéről a Bizottságnak és a minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszternek tételesen beszámolni.
(9) A Levéltár számára – a 8. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – haladéktalanul át kell adni azon iratokat, amelyek tekintetében a (8) bekezdés szerinti javaslat nyomán elvégzett soron kívüli felülvizsgálat alapján a minősítés megszüntetésére sor került.
(10) A Bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
(11) A nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek rendszeresen tájékoztatást nyújtanak a Kormány részére azon minősített iratok köréről, amelyek tekintetében a minősítés megszüntetésére a Bizottság javaslata ellenére nem került sor.
5. A Levéltár által közzétett és terjesztett adatok, továbbá a Levéltár feltáró tevékenysége
14. § (1) Az e § szerinti adatokat tartalmazó iratokat a Levéltár hivatalos honlapján, digitális formában, személyazonosítás nélkül, – a meg nem ismerhető adatok kivételével – korlátozástól mentesen, díjmentesen, kereshető formában bárki számára hozzáférhetővé teszi.
(2) A Levéltár kezelésében álló
a) hatos kartonon felvett – az érintett személy személyi azonosítója, illetve a hatos karton hátoldalán esetlegesen szereplő, az érintett személy egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adat kivételével – valamennyi adat,
b) B-naplóban és B-dossziéban szereplő – a megfigyelt és a harmadik személyre vonatkozó adatok, illetve az érintett személy egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kivételével – valamennyi adat,
c) mágnesszalagon a „H”-jelű adattárolóról készített valamennyi, a minősített adat fogalma alá nem eső leíró adat
közérdekből nyilvános adat.
15. § A Levéltár az 5. § f) pontja szerinti egyéb feltáró tevékenysége keretében – az Infotv. 5. § (8) bekezdésére figyelemmel – a kezelésében álló iratokban szereplő további személyes adatot nyilvánosságra hozhat, ha az a Levéltárban kezelt iratokkal összefüggő történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges.
6. Záró és átmeneti rendelkezések
16. § Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a Bizottság tagjainak a 13. § (4) bekezdése szerinti költségtérítése mértékét és módját.
17. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
18. § (1) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 6. §-a alapján tett, az adatok kutathatóságára vonatkozó tiltó nyilatkozatok 2026. október 20-án hatályukat vesztik.
(2) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény szerint létrehozott Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság 2026. október 20. napját követően, e törvény rendelkezéseinek megfelelően, változatlan formában folytatja tevékenységét.
(3) Minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles az 1. § (1) bekezdésében meghatározott és jogellenesen birtokában lévő iratokat – ideértve azok másodpéldányait és másolatait is – 2026. október 20. napját követő hat hónapon belül a Levéltárnak átadni.
(4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül az ott meghatározott iratot a Levéltár részére rendelkezésre bocsátja, mentesül az iratok birtokban tartása miatt előírt hátrányos jogkövetkezmények – ideértve a büntetőjogi felelősség megállapítását is – alól.
19. § A Levéltár – a 2026. július 31-én kezelésében lévő iratok tekintetében –
a) 14. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a 14. § (2) bekezdés b) pontja szerinti B-naplóval összefüggő, valamint a 14. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatokat 2026. október 20-án,
b) 14. § (2) bekezdés b) pontja szerinti B-dossziéval összefüggő adatokat 2026. október 20. napjától folyamatosan, de legkésőbb 2027. február 25. napjáig
teszi közzé azzal, hogy a 2026. július 31. napja után a Levéltárba kerülő, a 14. § hatálya alá tartozó adatok közzétételét a Levéltár az a) és b) pont szerinti adatok közzétételét követően folyamatosan végzi.
20. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
a) 22. § (2) bekezdésében a „levéltári anyagban kutatást végző személy részére” szövegrész helyébe a „levéltári anyagban kutatást végző személy (a továbbiakban: kutató) részére” szöveg,
b) 24. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „harminc év” szövegrész helyébe az „öt év” szöveg
lép.
21. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény
a) 2. § (1c) bekezdésében az „(1b) bekezdés a) pontja szerinti elnöke és tagja díjazásban nem részesül és költségtérítésre nem jogosult. A Bizottság (1b) bekezdés b) és c) pontja szerinti tagja – a kultúráért felelős miniszter által rendeletben meghatározott mértékű – díjazásra és – a Bizottságban végzett munkájához kapcsolódó utazási költségek és egyéb szükségletei fedezésére, a kultúráért felelős miniszter által rendeletben meghatározott mértékben és módon – költségtérítésre jogosult” szövegrész helyébe az „elnöke és tagja – a Bizottságban végzett munkájához kapcsolódó utazási költségek és egyéb szükségletei fedezésére, a kultúráért felelős miniszter által rendeletben meghatározott mértékben és módon – költségtérítésre jogosult” szöveg,
b) 13. §-ában az „a Bizottság 2. § (1b) bekezdés b) és c) pontja szerinti tagjának a 2. § (1c) bekezdés szerinti díjazása mértékét, valamint költségtérítése mértékét és módját” szövegrész helyébe az „a Bizottság tagjainak költségtérítése mértékét és módját” szöveg
lép.
22. § Hatályát veszti
a) elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, valamint
b) az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény végrehajtásáról szóló 43/2003. (III. 31.) Korm. rendelet.
|
Dr. Baka András s. k., |
Forsthoffer Ágnes s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2026. szeptember 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2026. szeptember 18.
