2026. évi LIII. törvény
egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról1
[1] A törvény célja az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében polgári anyagi jogi és polgári eljárásjogi szabályozást érintő irányelvek megfelelő átültetésének biztosítása, az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító határozata alapján a jogalkotási mulasztás megszüntetése.
[2] A törvény hatályon kívül helyezi a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát biztosító jogszabályi rendelkezéseket. A tárgyalási online nyilvánosság megteremtésének eredeti jogalkotói célja a társadalmi kontroll kiteljesítése, valamint a jogi oktatás és tudományos kutatás támogatása volt. E célok önmagukban azonban nem igazolják egy olyan szabályozási rendszer fenntartását, amely az eljárások időszerűségére, a bizonyítás zavartalanságára, a személyes adatok védelmére és a bíróságok működése szempontjából aránytalan kockázatot jelent.
[3] A polgári perrendtartást, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt és a nemzetközi magánjogi törvényt érintő módosítások elsősorban a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálják.
[4] A közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás a hivatkozott irányelv megfogalmazása szerint olyan bírósági eljárás, amely nem valamely jog tényleges érvényesítésére vagy gyakorlására irányul, hanem fő célja a közéleti részvétel megakadályozása vagy korlátozása, gyakran a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságának kihasználásával. Az ilyen jellegű perek megalapozatlan keresetek érvényesítésére irányulnak. Az irányelv tartalmának magyar szabályozási környezetbe történő átültetése az ilyen jellegű pereskedéssel szembeni hatékony eszközök igénybevételének lehetőségét teremti meg.
[5] A polgári perrendtartás szabályozásának további pontosítása az Alkotmánybíróság 1054/2026. (II. 20.), valamint 1340/2026. (VII. 3.) AB határozataiban megállapított jogalkotási mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetését valósítja meg.
[6] A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvény rendelkezéseinek pontosítása a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv megfelelő átültetését szolgálja.
[7] A részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2810 európai parlamenti és a tanácsi irányelv jogharmonizációja társasági jogi szempontból érdemi törvénymódosítást nem tesz szükségessé, mert a hatályos társasági jogi szabályok is lehetővé teszik bármely formában működő részvénytársaságnak, hogy szavazatelsőbbségi részvénystruktúrát alakítson ki, és a biztosítéki rendelkezések is már a magyar társasági jog részét képezik. Erre figyelemmel csupán formai jogalkotási intézkedésre van szükség a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jogharmonizációs szakaszának kiegészítésével. A tőkepiacot érintő rendelkezések átültetését ágazati törvény biztosítja.
[8] E célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
1. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos, a (4) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva minden év március 31. napjáig adatokat szolgáltat az igazságügyért felelős miniszter részére a megelőző naptári évben a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárásokban alkalmazható eljárási biztosítékok tárgyában előterjesztett kérelmekről, és meghozott határozatokról összesített formában a következők szerint:
a) a vizsgált tárgyévben indított, a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások száma,
b) az érintett bírósági eljárások száma aszerinti bontásban, hogy
ba) a felperes természetes vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti nem természetes személy,
bb) az alperes természetes vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti nem természetes személy, valamint
c) a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárásokban előterjesztett keresetek jogcímei.”
2. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„175. § E törvény
a) 1–8. §-a, 12–15. §-a, II. Fejezete, 7–12. alcíme, 41/A. és 41/B. §-a, 13. alcíme, 45. §-a, 19. alcíme, 21. alcíme, 23–25. alcíme, 89–102. §-a, 27–30. alcíme, 114. §-a, 117. §-a, 33–41. alcíme, IX–XI. Fejezete, XIII/A. Fejezete, 197–197/B. §-a, 197/D–197/F. §-a és 209. §-a az Alaptörvény 25. cikk (9) bekezdése,
b) 88. §-a, 31. alcíme az Alaptörvény 25. cikk (6) és (9) bekezdése,
alapján sarkalatosnak minősül.”
3. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 57/A. alcíme a következő 176/B. §-sal egészül ki:
„176/B. § A 76. § (11a) bekezdése, valamint a 163–166. § a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
4. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:6. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(E törvény:)
(való megfelelést szolgálja.)
(2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:6. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(E törvény:)
(való megfelelést szolgálja.)
3. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
5. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 427. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az Alkotmánybíróság
a) alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és ezért az – az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában – az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható,
b) megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, vagy
c) alkotmányjogi panasz eljárásban megállapítja, hogy a korábban megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés meghatározott ügyben nem alkalmazható,
az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.”
6. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a következő 445/A. §-sal egészül ki:
„445/A. § [Rövidített indokolást tartalmazó ítélet alkalmazásának kizártsága]
Ha a gondnoksági perben az ítélet bármilyen, a cselekvőképesség korlátozását eredményező rendelkezést tartalmaz, e törvénynek a rövidített indokolást tartalmazó ítéletre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.”
7. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény KILENCEDIK Része a következő XLV/A. Fejezettel egészül ki:
KÜLFÖLDI ELEM ESETÉN, A KÖZÉLETI RÉSZVÉTELT AKADÁLYOZÓ, VISSZAÉLÉSSZERŰ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN ALKALMAZHATÓ ELJÁRÁSI BIZTOSÍTÉKOK
155/A. Általános szabályok
603/A. § [Az eljárási biztosítékok alkalmazási köre]
(1) E törvény rendelkezéseit a (2) bekezdés alapján határokon átnyúló vonatkozásúnak minősülő, közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás esetén az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Határokon átnyúló vonatkozásúnak minősül a bírósági eljárás, kivéve, ha mindkét fél az Európai Uniónak a bírósági eljárás helye szerinti tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, és az érintett ügy szempontjából lényeges, minden egyedi körülmény kizárólag az említett tagállammal hozható összefüggésbe.
603/B. § [Fogalommeghatározások]
E fejezet alkalmazásában:
1. közéleti részvétel: valamely természetes vagy nem természetes személy által a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához, a művészet és a tudomány szabadságához, vagy a gyülekezési és az egyesülési szabadsághoz való jog gyakorlása során bármely olyan nyilatkozat megtétele vagy bármely olyan tevékenység elvégzése, amely valamely közérdekű ügyet érint, valamint az ahhoz közvetlenül kapcsolódó bármely előkészítő, támogató vagy segítő tevékenység;
2. a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás: olyan bírósági eljárás, amely nem valamely jog tényleges érvényesítésére vagy gyakorlására irányul, hanem fő célja a közéleti részvétel megakadályozása, korlátozása vagy szankcionálása, gyakran a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságának kihasználásával, és amely megalapozatlan keresetek érvényesítésére irányul; ilyen célra utalhatnak például a következők:
a) a követelés egészének vagy egy részének aránytalan, túlzott vagy észszerűtlen jellege, ideértve a túlzott pertárgyértéket is;
b) a felperes vagy vele összeköttetésben álló felek által hasonló ügyekben indított több eljárás ténye;
c) megfélemlítés, zaklatás vagy fenyegetés a felperes vagy a felperes képviselői részéről az eljárást megelőzően vagy annak során, valamint a felperes által hasonló vagy párhuzamos ügyekben tanúsított hasonló magatartás;
d) olyan eljárási taktikák rosszhiszemű alkalmazása, mint az eljárás késleltetése, a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum csalárd vagy visszaélésszerű kiválasztása, vagy az ügyeknek az eljárás egy későbbi szakaszában történő rosszhiszemű megszüntetése;
3. közérdekű ügy: minden olyan ügy, amely a nyilvánosságot olyan mértékben érinti, hogy ahhoz a nyilvánosságnak jogos érdeke fűződhet, olyan területeken, mint:
a) alapvető jogok, közegészségügy, biztonság, a környezet vagy az éghajlat;
b) közszereplőnek minősülő természetes vagy nem természetes személynek a köz- vagy a magánszektorban végzett tevékenységei;
c) törvényhozó, végrehajtó vagy igazságügyi szerv általi vizsgálat vagy bármely más hivatalos eljárás tárgyát képező ügy;
d) korrupcióra, csalásra vonatkozó vagy az ilyen ügyekkel kapcsolatban bármely egyéb bűncselekményre vagy szabálysértésre vonatkozó állítások;
e) az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített értékek védelmére irányuló tevékenységek, ideértve a demokratikus folyamatok indokolatlan beavatkozással szembeni védelmét, különösen a dezinformáció elleni küzdelem révén.
155/B. Különös szabályok
603/C. § [Korai elutasítás]
(1) Az alperes – az azt megalapozó körülmények egyidejű valószínűsítése mellett – kérelmezheti, hogy a bíróság a keresetet mint nyilvánvalóan megalapozatlant utasítsa el (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: korai elutasítás).
(2) Az alperesnek a kereset korai elutasítására irányuló kérelmét legkésőbb – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az írásbeli ellenkérelmében kell előterjesztenie.
(3) Ha az alperes a kereset korai elutasítását megalapozó körülményről önhibáján kívül az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően szerez tudomást – a tudomásszerzés időpontjának valószínűsítése mellett –, a tudomásszerzést követő nyolc napon belül terjesztheti elő a kereset korai elutasítására irányuló kérelmét. Az e bekezdésben meghatározott esetben a kérelem előterjesztésének legfeljebb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van helye. A kereset korai elutasítására irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(4) Ha a kérelem elkésett, a bíróság azt további intézkedés nélkül visszautasítja, e végzés ellen fellebbezésnek van helye, a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.
(5) A bíróság az ellenkérelem felperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg – a (3) bekezdés szerinti esetben a kérelem bírósághoz történő érkezésétől számított három munkanapon belül – rövid határidő tűzésével felhívja a felperest, hogy érdemben nyilatkozzon a kérelemre, valamint a kereset megalapozottságát alátámasztó bizonyítékait, azzal kapcsolatos esetleges bizonyítási indítványait terjessze elő. A bíróságnak ezzel egyidejűleg tájékoztatást kell nyújtania a felperesnek arról, hogy a kereset megalapozottságát a felperesnek kell bizonyítania, valamint tájékoztatnia kell a bizonyítás sikertelenségének következményéről.
(6) A bíróságnak a kérelemmel kapcsolatos felperesi nyilatkozat bírósághoz történő érkezését követően soron kívül, de legkésőbb negyvenöt napon belül érdemben határoznia kell a kereset korai elutasítása tárgyában.
(7) A bíróság, ha a kérelem elbírálásához azt szükségesnek tartja – különösen akkor, ha biztosítékadás tárgyában is határoznia kell – elrendelheti a felek tárgyaláson kívüli meghallgatását, vagy tárgyalást tarthat a szükségesnek ítélt bizonyítás lefolytatása érdekében. Ha a fél a meghallgatásra vagy tárgyalásra kitűzött határnapot elmulasztja, a határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(8) Ha a kérelem alapos, a bíróság a keresetet mint nyilvánvalóan megalapozatlant ítélettel elutasítja, ellenkező esetben a kereset korai elutasítására irányuló kérelem teljesítését végzéssel megtagadja.
(9) Ha a bíróság a keresetet mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja, határozatában a felperest – a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartás tanúsítása miatt – pénzbírsággal sújtja.
603/D. § [Perköltség-biztosíték]
A felperes – ha az alperes valószínűsíti, hogy a bírósági eljárás közéleti részvételt visszaélésszerűen akadályozó célra irányulhat – az alperes kérelmére, az alperes perköltsége fedezése céljából biztosítékot köteles adni. A biztosítékadás iránti kérelem előterjesztése és elbírálása során az 595. § (3)–(8) bekezdését, valamint az 596. §-t kell alkalmazni. A biztosítékadás kérdésében a bíróság soron kívül határoz.
603/E. § [Honlapon történő tájékoztatás]
Az Országos Bírósági Hivatal a honlapon történő folyamatos közzététel útján tájékoztatást nyújt a közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű bírósági eljárásokban alkalmazható eljárási biztosítékokról, az igénybe vehető költségkedvezményekről, a kapcsolódó jogi segítségnyújtás formáiról, a tárgykört érintő egyéb érdemi információkról, továbbá – amennyiben arról tudomással rendelkezik – a tárgykörre vonatkozó figyelemfelkeltő kampányokról.”
8. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (1) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki:
(E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
9. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
a) 69/A. alcíme,
b) 435/A. §-a,
c) 492/A. §-a,
4. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény módosítása
10. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény a következő 94/A. §-sal egészül ki:
„94/A. § (1) Ha az Európai Unión kívül lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező felperes a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárást indít valamely harmadik állam bírósága előtt egy Magyarországon lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személlyel szemben, a magyar bíróság eljárhat az utóbbi személy által a harmadik állam bírósága előtti eljárással összefüggésben felmerült károk és költségek megtérítésére indított eljárásban.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti, harmadik állam bírósága előtt indított eljárás még folyamatban van, a bíróság az eljárását mindaddig felfüggeszti, amíg a harmadik államban az eljárás jogerősen be nem fejeződött.”
11. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény a következő 113/A. §-sal egészül ki:
„113/A. § Az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy a Pp. szerinti nem természetes személy ellen indított, a közéletben való részvételt akadályozó bírósági eljárásban hozott harmadik állambeli határozat nem ismerhető el és nem hajtható végre, ha az említett eljárás nyilvánvalóan megalapozatlannak vagy visszaélésszerűnek minősül a magyar jog szerint, kivéve, ha az elismerés vagy a végrehajtás megtagadása a harmadik állam és az Európai Unió vagy Magyarország közötti, 2024. május 6. előtt kötött két- vagy többoldalú nemzetközi szerződést sértené.”
12. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény
a) 44. § (4) bekezdése a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének,
b) 94/A. §-a a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2024/1069 irányelv] 17. cikkének,
c) 113/A. §-a az (EU) 2024/1069 irányelv 16. cikkének
való megfelelést szolgálja.”
5. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
13. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
a) 107. § (4) bekezdése,
b) LXXI/A. Fejezete,
c) 445. § (1) bekezdés i) pontjában a „vagy az online hallgatóság a tárgyalást nyomon követi-e” szövegrész,
d) 691. § (3) bekezdése,
e) 728. § (5) bekezdése,
f) 773. § (7) bekezdése,
6. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
14. § Hatályát veszti az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (40) bekezdése.
7. A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvény módosítása
15. § A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvény
a) 62. §-ának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 55/A. §-át megállapító rendelkezése az „a 2026. december 9. napját” szövegrész helyett az „a 2026. december 8. napját” szöveggel,
b) 82. §-ának a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (1) bekezdés 16. pontját megállapító rendelkezése az „irányelv 8. cikk (1)–(2) bekezdésének” szövegrész helyett az „irányelvnek” szöveggel
lép hatályba.
16. § Nem lép hatályba a magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvény 61. § (2) bekezdése.
8. A bírósági tárgyalás online nyilvánosságára vonatkozó részletes szabályokról szóló 15/2025. (XII. 10.) IM rendelet hatályon kívül helyezése
17. § Hatályát veszti a bírósági tárgyalás online nyilvánosságára vonatkozó részletes szabályokról szóló 15/2025. (XII. 10.) IM rendelet.
9. Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(2) A 4. § (1) bekezdése 2026. december 5-én lép hatályba.
(3) A 4. § (2) bekezdése és a 7. alcím 2026. december 9-én lép hatályba.
19. § Az 1. § az Alaptörvény 25. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
20. § E törvény
a) 1. §-a, 3. §-a, 7. §-a, 8. §-a és 4. alcíme a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 4. § (1) bekezdése a részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2810 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,
c) 4. § (2) bekezdése és 15. §-a a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
|
Dr. Baka András s. k., |
Forsthoffer Ágnes s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2026. szeptember 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2026. szeptember 18.
