1. § Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. §1
1. melléklet a 6/2026. (IX. 11.) AÉM utasításhoz
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium jogállása, alapadatai és tevékenysége
1. § (1) Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) önálló jogi személyiséggel rendelkező központi kormányzati igazgatási szerv.
(2) A Minisztérium alapadatai a következők:
a) megnevezése: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium;
b) rövidített megnevezése: AÉM;
c) megnevezése angol nyelven: Ministry of Agriculture and Food;
d) megnevezése német nyelven: Ministerium für Landwirtschaft und Ernährung;
e) megnevezése francia nyelven: Ministère de l’Agriculture et de l’ Alimentation;
f) székhelye: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2–4.;
g) vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter);
h) alapítója: az Országgyűlés;
i) alapítás dátuma: 1848. április 11.;
j) létrehozásáról rendelkező jogszabály: független magyar felelős ministerium alakításáról szóló 1848. évi III. törvényczikk; Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény;
k) alapító okirat kelte, száma: 2026. május 22., KIHÁT/276/3/2026.;
l) jogállása: törvény által létrehozott központi kormányzati igazgatási szerv;
m) előirányzat feletti rendelkezési jogosultsága: teljes jogkörrel rendelkező;
n) számlavezetője: Magyar Államkincstár;
o) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01494549-00000000;
sb) 013340 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok.
(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a Minisztérium Alapító Okirata határozza meg.
(4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XII. Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium fejezete (a továbbiakban: AÉM fejezet), valamint a XLIV. Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet (a továbbiakban: Földalap fejezet) előirányzatai.
2. A Minisztérium szervezete
2. § (1) A Minisztérium önálló szervezeti egységei
a) a főosztály,
b) a főosztályként működő kabinet, valamint titkárság.
(2) Nem önálló szervezeti egység az osztály.
3. § (1) A Minisztérium szervezeti ábráját az 1. függelék tartalmazza.
(2) A Minisztérium önálló szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.
(3) A Minisztérium szövegszerűen megjelenített szervezeti felépítését a 3. függelék tartalmazza.
(4) A miniszter által irányított háttérintézményeket, a szakmai irányítása alatt álló szerveket, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokat, az alapítói joggyakorlása alatt álló alapítványokat, valamint az irányítási jogkör gyakorlójának kijelölését a 4. függelék határozza meg.
(2) A miniszter mint a Minisztérium vezetője különösen
a) meghatározza a Minisztérium működésének stratégiai irányát, a Minisztérium által a Statútumban foglaltak alapján igazgatott ágazat jövőképét, valamint kijelöli a jövőkép és a stratégia megvalósításához szükséges ágazati célokat,
b) meghatározza a Minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja a Minisztérium működéséhez szükséges utasításokat,
c) kiépíti és működteti a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollokat, kialakítja, irányítja és működteti a belső ellenőrzést,
d) meghatározza és jóváhagyja a Minisztérium jogalkotási tervét és az ágazati célkitűzéseket,
e) jóváhagyja a Minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,
f) személyesen gyakorolja az irányítása alá tartozó központi hivatalok, központi költségvetési szervek és azok területi szervei, illetve a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok vezetői felett a kinevezés és felmentés tekintetében a munkáltatói jogokat,
g) részt vesz a Kormány ülésén, az ott született döntésekről tájékoztatást ad a közigazgatási államtitkárnak és az államtitkároknak,
h) a magyar állam nevében a Nemzeti Földalap felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat,
i) gyakorolja a Minisztérium tulajdonosi vagy alapítói joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal, alapítványokkal, valamint – jogszabály vagy szerződés alapján – a nemzeti, illetve az állami vagyon hasznosításával kapcsolatos jogosultságokat.
(3) A miniszter mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat.
(4) A miniszter ellátja a jogszabályban és európai uniós aktusban foglaltaknak megfelelően
a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: EMGA) végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos Illetékes Hatósági,
b) az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) vonatkozásában az Igazoló Hatósági és Ellenőrző Hatósági,
c) az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: VP) végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos Irányító Hatósági,
d) az EMVA és EMGA társfinanszírozásában megvalósuló Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (a továbbiakban: KAP Stratégiai Terv) végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos Irányító Hatósági,
e) az EHA társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program (a továbbiakban: HOP) végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos Irányító Hatósági,
f) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (a továbbiakban: ETHA) társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó Irányító Hatósági,
g) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (a továbbiakban: ETHAA) társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozó Irányító Hatósági,
h) a szakterületét érintő hazai és nemzetközi adatszolgáltatási
feladatokat.
5. § (1) A miniszter irányítja
a) a közigazgatási államtitkár,
b) a parlamenti államtitkár,
c) az agrárgazdaságért felelős államtitkár,
d) az élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár,
e) a közös agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős államtitkár,
f) a miniszteri biztos,
g) a miniszter kabinetfőnöke
tevékenységét.
(2) A miniszter irányítja az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének tevékenységét.
(3) A miniszter irányítja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) működését.
6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében a titkársági feladatokat a Miniszteri Kabinet látja el.
7. § (1) A minisztert akadályoztatása esetén – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 21. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően – jogszabály, kormányhatározat vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva a parlamenti államtitkár helyettesíti.
(2) A miniszter helyettesítését a parlamenti államtitkár akadályoztatása esetén – a Kit. 21. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörök kivételével – a közigazgatási államtitkár látja el.
(3) A miniszter helyettesítésére esetileg – az (1) bekezdéstől eltérően – a Minisztérium más államtitkára is kijelölhető.
4. Az államtitkárok
8. § A Minisztériumban
a) közigazgatási államtitkár,
b) parlamenti államtitkár,
c) agrárgazdaságért felelős államtitkár,
d) élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár,
e) közös agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős államtitkár
működik.
9. § Az államtitkár
a) ellátja a miniszter által számára meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoz ki, kialakítja és képviseli a minisztériumi álláspontot,
b) közreműködik a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,
c) a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyásával ellátja a miniszter feladat- és hatáskörét meghatározó Statútumban szereplő feladatokkal, összkormányzati, illetve ágazati felelősségi körbe tartozó teendőkkel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat, az ágazati és részágazati stratégiák kialakítását,
d) a minisztert helyettesítő jogkörében, illetve a miniszter által átruházott hatáskörében utasítást adhat az irányítása alá tartozó helyettes államtitkárnak,
e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
5. A közigazgatási államtitkár
10. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a Minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Kit. 25. § (1) bekezdése szerinti – a Minisztérium szervezetében foglalkoztatottak és az államtitkárok, helyettes államtitkárok feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő – hatásköröket.
(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Kit. 4. §-ában meghatározott irányítási jogokat.
(3) A közigazgatási államtitkár az AÉM Igazgatás vezetője.
11. § A közigazgatási államtitkár
a) átruházott hatáskörben gyakorolja – a felmentés, a kinevezés és a szabadságokkal kapcsolatos feladatok kivételével – a miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalok, központi költségvetési szervek és azok területi szervei, illetve a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok vezetői feletti egyéb munkáltatói jogokat,
b) felelős az EMVA és az EMGA végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos illetékes hatósági feladatokkal kapcsolatos döntések – a miniszter nevében és megbízásából történő – kiadmányozásáért,
c) irányítja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós ügyek koordinációját,
d) képviseli a Minisztérium álláspontját az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban,
e) felel a belső kontrollrendszer kialakításáért, és kijelöli a belső kontrollrendszerhez kapcsolódó feladatok elvégzéséért felelős szervezeti egységet,
f) felülvizsgálja a miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszternek címzett előterjesztést (ideértve a jelentést, a tájékoztatót és a feljegyzést is),
g) a feladatkörének ellátásával kapcsolatban közvetlenül adhat utasítást az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársának, és bármely ügyet magához vonhat.
12. § (1) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási tervben foglalt feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány jogalkotási tervéhez tett javaslatai előkészítését,
b) ellenőrzi a jogszabályban, a közjogi szervezetszabályozó eszközben, a jogalkotási tervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,
c) nyilvántartja a Kormány határozataiban és a jogalkotási tervben előírt határidős feladatokat, ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
d) rendszeresen tájékoztatja a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,
e) felel a Minisztérium szervezeti egységeinek a Kormányüléssel, kabinetüléssel, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlettel, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórumával kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,
f) összehangolja és jóváhagyja az ágazati stratégiát,
g) kiadmányozza a miniszter feladatkörébe tartozó kérdésben a kormányhivatalok szakmai irányítására irányuló ügyiratot,
h) felelős az önálló szervezeti egységek eltérő jogalkalmazási gyakorlatának egységesítő jogértelmezéséért, a minisztériumi jogalkalmazás polgári jogi, költségvetési jogi, munkajogi és közigazgatási jogi szabályokkal való összhangjának elősegítéséért (jogi vélemény, jogi iránymutatás).
(2) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi szervezeti egységei tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében
a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a Minisztérium személyügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével, szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,
c) felelős a Minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért,
d) figyelemmel a vonatkozó jogszabályokra, közjogi szervezetszabályozó eszközökre, javaslatot tesz a Minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására.
(3) A közigazgatási államtitkár
a) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten, az ott született döntésekről tájékoztatást ad a miniszter, az érintett államtitkárok, helyettes államtitkárok részére,
b) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok észszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,
c) a szakmai feladatok végrehajtása esetében a szakterületért felelős államtitkár által jóváhagyott szakmai álláspont alapján jár el.
(4) A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja
a) a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint
b) a gazdasági helyettes államtitkár
tevékenységét.
(5) A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja az Emberi Erőforrás Főosztály, valamint az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály vezetőjének tevékenységét.
13. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
14. § A közigazgatási államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében a gazdasági helyettes államtitkár helyettesíti.
6. A parlamenti államtitkár
15. § A parlamenti államtitkár
a) felelős a Minisztérium parlamenti kapcsolataiért, amelynek keretében – a Minisztérium államtitkáraival együttműködve – elősegíti a miniszter országgyűlési képviseletét, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival történő kapcsolattartást;
b) a miniszter akadályoztatása esetén részt vesz nemzetközi vonatkozású eseményeken, fogadja a nemzetközi delegációkat;
c) kérheti a Minisztérium szervezeti egységének vezetőjétől – a szervezeti egység felügyeletét ellátó politikai felsővezetőn, illetve szakmai felsővezetőn keresztül – az országgyűlési munkájához kapcsolódó ügyben feladat elvégzését vagy jelentés tételét;
d) egyedi kérelem alapján javaslatot tesz a társadalmi szervezetek számára nyújtandó támogatásokra;
e) felel a Minisztérium társadalmi kapcsolataiért, amelynek keretében – a Minisztérium államtitkáraival együttműködve – elősegíti a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel történő kapcsolattartást;
f) koordinálja és összefogja a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel történő együttműködést;
g) koordinálja a Minisztérium és a társminisztériumok – különösen az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint a Tudományos és Technológiai Minisztérium – közötti együttműködést;
h) a jogalkotási igény felmérése céljából társadalmi párbeszédet folytat;
i) irányítja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi tevékenység koordinációját, a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok Minisztérium érdekeinek megfelelő alakítását;
j) koordinálja a nemzetközi feladatokat és a nemzetközi utazásszervezést, valamint a Minisztérium éves nemzetközi kiutazási és fogadási tervének összeállítását;
k) koordinálja a minisztériumi szintű nemzetközi egyezmények és kormányközi szakmai megállapodások létrehozásában folytatott közreműködést és a végrehajtás nyomon követését;
l) koordinálja az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (a továbbiakban: FAO) való együttműködést, különös tekintettel a FAO hivatalok magyarországi jelenlétére.
16. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A parlamenti államtitkár közvetlenül irányítja
a) a parlamenti és társadalmi koordinációért felelős helyettes államtitkár és
b) a titkárság vezetőjének tevékenységét.
17. § A parlamenti államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a parlamenti és társadalmi koordinációért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
7. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár
18. § (1) Az agrárgazdaságért felelős államtitkár
a) felelős az agrárpiaci, állattenyésztési, vetőmagokra és szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabálytervezetek előkészítéséért,
b) felelős a szakmaközi szervezet, a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulásai, a zöldség-gyümölcs termelői szervezet, a termelői csoport, a termelői csoportok társulásai, a szakmaközi szervezet elismerésével kapcsolatos döntések, az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az óvoda- és iskolatejprogram kommunikációjával és értékelésével kapcsolatos döntések, a miniszterhez telepített növénytermesztési és tenyésztési hatósági döntések – miniszter nevében és megbízásából történő – kiadmányozásáért,
c) felelős a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával (a továbbiakban: Agrárkamara) való kapcsolattartásért,
d) feladatkörében előkészíti a kormányhivatalok részére címzett, a kormányhivatalok agrárigazgatási és földművelésügyi feladatköréhez kapcsolódó ügyiratot,
e) felel a Nemzeti Földalappal, a földüggyel, vadgazdálkodással, halgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásáért,
f) felel a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó földméréssel, térinformatikával, térképészettel, távérzékeléssel (a továbbiakban: agrárföldmérés és térinformatika), a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésével, a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezésével, a földvédelemmel, a földminősítéssel, a földhasznosítással, a földhasználati nyilvántartással, a részarány-tulajdonosok kártalanításával, a földforgalommal, a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásával (a továbbiakban: földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás), az állami földekkel, a vadászattal és vadgazdálkodással, a halgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok előkészítéséért,
g) felügyeli a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vagyonkezelésébe tartozó intézményi vagyon Minisztériumot érintő feladatainak szakmai ellátását,
h) felelős a vadgazdálkodási tájegységi rendszer működtetéséért,
i) felel az irányítása alá tartozó szervezeti egységek által működtetett vagy felügyelt, vagy egyéb szakmai információs rendszerek közötti kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosításáért,
j) előkészíti a kormányhivatalok vonatkozásában a földügyek, vadgazdálkodás, halgazdálkodás hatósági és igazgatási tevékenységével kapcsolatos ügyiratot, a miniszter részére jogszabályban meghatározott szakmai irányítói hatáskörével kapcsolatos ügyiratot,
k) gyakorolja a felügyeleti szervet megillető hatáskört a földüggyel, a vadgazdálkodással, és a halgazdálkodással kapcsolatos feladatok tekintetében a kormányhivatal vonatkozásában,
l) felel a Közös Halászati Politika (a továbbiakban: KHP) reformjával kapcsolatos szakmai munka összefogásáért,
m) felel a magyar államot megillető vadászati és halászati és halgazdálkodási jog hasznosításával kapcsolatos döntéshozatalért,
n) felel az állami földprogramokkal kapcsolatos stratégiaalkotásért,
o) felel a miniszter hatáskörébe utalt, a vadászjegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiállításának ellentételezéséért fizetendő díj mértékének az Országos Magyar Vadászkamara általi meghatározásával összefüggő egyeztetési feladatok ellátásáért.
(2) Az agrárgazdaságért felelős államtitkár irányítja
a) a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár,
b) az agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár
tevékenységét.
19. § (1) Az agrárgazdaságért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az agrárgazdaságért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
20. § Az agrárgazdaságért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
8. Az élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár
21. § (1) Az élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár
a) felelős az élelmiszergazdasági, -forgalmazási és -műveltségi stratégiaalkotásért és végrehajtásért,
b) felelős a minisztérium jogosultsági körébe tartozó nemzeti védjegyrendszer kialakításáért és marketingjéért,
c) felelős a preventív egészségügyi fordulatért, a lakosság tudatosabb táplálkozása és mozgása révén a jelenleg egészségterápiára fordított jövedelmek átcsoportosításáért a magasabb életszínvonalat biztosító minőségi, hazai élelmiszerek fogyasztására,
d) felelős az ellátási láncok radikális rövidítéséért, a termelő és a fogyasztó közötti távolság minimalizálásáért,
e) felelős az exportbajnokok kineveléséért, egyedi, innovatív, magasan feldolgozott, különleges táplálkozási igényeket kielégítő hazai élelmiszermegoldások fejlesztéséért és nemzetközi piacra juttatásáért,
f) felelős a fenntartható termelés, feldolgozás, fogyasztás és hulladékmegelőzés teljes körű integrálásáért,
g) gondoskodik az átfogó társadalmi szemléletformálásról, az élelmiszer-minőség szintjének emeléséről.
(2) Az élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár irányítja az élelmiszer szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.
22. § (1) Az élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
23. § Az élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az élelmiszer szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
9. A közös agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős államtitkár
24. § (1) A közös agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős államtitkár
a) felelős a támogatáspolitikai, továbbá az őstermelőkkel, őstermelők családi gazdaságával, családi mezőgazdasági társasággal, az agrárgazdaságok átadásával, a szaktanácsadással, a mezei őrszolgálattal kapcsolatos jogszabálytervezetek előkészítéséért,
b) felelős a támogatáspolitikai jogszabálytervezetek előkészítéséért,
c) felelős a KAP Stratégiai Terv, és a Nemzeti Regionális Partnerségi Terv (a továbbiakban: NRPP) Közös Agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) fejezetének kidolgozásáért, gondozásáért és végrehajtásáért,
d) felelős a KAP-pal foglalkozó nemzeti hálózat (a továbbiakban: nemzeti KAP-hálózat) kidolgozásáért és működtetéséért,
e) a kormányzati tudománypolitika általános keretei között gondoskodik az agrárgazdasággal kapcsolatos kutatás-fejlesztési, innovációs, szaktanácsadási és szakképzési feladatok koordinációjával kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáról,
f) az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős az EMVA és EMGA (a továbbiakban: KAP Alapok) végrehajtó szervezeteinek, a feltételesség körébe tartozó ellenőrzéseket végző hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, a mezőgazdasági igazgatási szerveknek, az agrárkár-megállapító szerveknek és az agrárkárenyhítési szervnek a miniszter feladatkörébe tartozó földművelésügyi és az igazgatási feladatok hatósági döntéseit érintő kizárási ügyekkel kapcsolatos döntésekért.
(2) A közös agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős államtitkár irányítja
a) közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár,
b) agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár
tevékenységét.
(3) A közös agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős államtitkár a 2007–2013, a 2014–2022 és a 2023–2027 programozási időszak KAP végrehajtásáért felelős Irányító Hatóságát, a Halászati Operatív Program Irányító Hatóságát, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (a továbbiakban: MAHOP) Irányító Hatóságát, továbbá a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (a továbbiakban: MAHOP Plusz) Irányító Hatóságát az irányító hatósági feladatkörben nem utasíthatja.
25. § (1) A közös agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közös agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
26. § A közös agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében a közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
10. A miniszter kabinetfőnöke
27. § A miniszter kabinetfőnöke
a) vezeti a Miniszteri Kabinetet,
b) meghatározza a Miniszteri Kabinet munkarendjét,
c) szervezi a Miniszteri Értekezletet, és gondoskodik a Miniszteri Értekezleten meghozott döntések végrehajtásáról,
d) a miniszter által meghatározott ügyekben és utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a Minisztérium képviseletét, valamint ellátja a miniszter által meghatározott eseti jellegű feladatokat,
e) elősegíti a miniszter országgyűlési munkáját, kapcsolatot tart a pártok képviselőcsoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel,
f) részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében,
g) közreműködik a miniszter programjainak szervezésében, közszereplésekre, hazai és nemzetközi programokra való felkészítésében,
h) információt kérhet a politikai felsővezetőtől és a szakmai felsővezetőtől, valamint a szervezeti egységek vezetőitől,
i) közreműködik a belső kontrollrendszerhez kapcsolódó feladatok elvégzésében.
11. A helyettes államtitkárok
28. § A Minisztériumban
a) parlamenti és társadalmi koordinációért felelős helyettes államtitkár,
b) jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár,
c) gazdasági helyettes államtitkár,
d) földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár,
e) agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár,
f) élelmiszer szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár,
g) közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár,
h) agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár
működik.
29. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben – az érintett államtitkárokkal, valamint helyettes államtitkárokkal együttműködve – gondoskodik a Minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.
(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét, szakterületén ellenőrzi a miniszter irányítása alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza tevékenységük irányát.
(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei különösen:
a) feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a Minisztériumot,
b) szakterületén – a Minisztérium ágazati célkitűzései és jogalkotási terve alapján időszerű feladataival összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számonkéréséről, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,
c) feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, véleményt nyilvánít a feladatkörét érintő előterjesztések, jogszabályok tervezetéről,
d) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a Minisztériumot az Országgyűlés bizottságainak ülésén, a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá hazai és nemzetközi szervezetekben,
e) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
f) átruházott hatáskörben gyakorolja az irányítása alá tartozó központi hivatalok, központi költségvetési szervek és azok területi szervei, illetve a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok vezetői feletti, a szabadságokkal kapcsolatos munkáltatói jogokat,
g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
(4) A helyettes államtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi helyettes államtitkárral, a miniszteri biztosokkal, valamint a Minisztérium más vezetőivel.
11.1. A parlamenti és társadalmi koordinációért felelős helyettes államtitkár
30. § (1) A parlamenti és társadalmi koordinációért felelős helyettes államtitkár
a) koordinálja és előkészíti a parlamenti államtitkár feladat- és hatáskörébe tartozó döntéseket és feladatokat;
b) a parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek számára közvetíti a parlamenti államtitkár utasításait és állásfoglalásait, és ellenőrzi azok végrehajtását;
c) elősegíti a Minisztérium és a társminisztériumok – különösen az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint a Tudományos és Technológiai Minisztérium – együttműködését;
d) figyelemmel kíséri és koordinálja a parlamenti államtitkár feladat- és hatáskörébe tartozó jogalkotási, intézményi munkatervi feladatok ellátását;
e) kapcsolatot tart az Minisztérium más szervezeti egységeivel, az egyéb minisztériumokkal és kormányzati szervekkel a parlamenti és társadalmi kapcsolatokat érintő ügyekben;
f) gondoskodik a parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekhez érkezett anyagok szervezeti egységek részére haladéktalan megküldéséről;
g) koordinációs, döntés-előkészítő és adminisztratív feladatokat lát el, rendszerezi és jóváhagyásra, aláírásra benyújtja a parlamenti államtitkárhoz felterjesztett ügyiratokat;
h) felelős a Minisztérium parlamenti munkájának előkészítéséért és koordinálásáért;
i) felelős a Minisztérium társadalmi kapcsolatainak ápolásáért, az érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködésért;
j) felelős az Élő Környezetért Felelős Minisztériummal, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériummal, a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, a Szociális és Családügyi Minisztériummal, valamint a Tudományos és Technológiai Minisztériummal való stratégiai szintű kapcsolattartás koordinálásáért;
k) figyelemmel kíséri a Statútumból eredő, a miniszter feladatait más miniszterekkel megosztó vagy más miniszterrel együttműködési kötelezettséget előíró rendelkezések végrehajtását, és szükség esetén egyeztetést kezdeményez az érintett tárcával;
l) irányítja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi tevékenység koordinációját, a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok Minisztérium érdekeinek megfelelő alakítását;
m) ellátja a Minisztérium nemzetközi szervezetekben való tagságából eredő kötelezettségekkel és a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat;
n) koordinálja a nemzetközi feladatokra biztosított költségkerettel való gazdálkodást;
o) koordinálja a Minisztérium éves nemzetközi kiutazási és fogadási tervének összeállítását;
p) koordinálja a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások alapján létrehozott közös testületek működtetését;
q) koordinálja a minisztériumi szintű nemzetközi egyezmények és kormányközi szakmai megállapodások létrehozásában folytatott közreműködést és a végrehajtás nyomon követését;
r) koordinálja a Visegrádi Négyek együttműködésben való minisztériumi részvételt;
s) kiadmányozza – a miniszter által átruházott hatáskörben – a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratot;
t) koordinálja a Minisztérium kapcsolatait a külgazdasági és külpolitikai kapcsolatokban érintett magyarországi intézményekkel és szervezetekkel, a nemzetközi kapcsolatok tekintetében.
(2) A parlamenti és társadalmi koordinációért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály,
b) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
tevékenységét.
31. § (1) A parlamenti és társadalmi koordinációért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A parlamenti és társadalmi koordinációért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
32. § A parlamenti és társadalmi koordinációért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén általános helyettese a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály vezetője; a nemzetközi kapcsolatok körében felmerülő feladataiban a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály vezetője helyettesíti.
11.2. A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
33. § (1) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
a) felelős a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének, véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési, véleményezési határidők megtartását, kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során adott minisztériumi észrevételt vagy véleményt,
b) jóváhagyja a kormányhivatalok számára készített, azok jogalkalmazását érintő útmutatókat, körleveleket és más útmutatókat,
c) jogi természetű vita esetén dönt a jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságáról,
d) irányítja a Minisztérium jogi tevékenységét, ennek keretében különösen a megkötendő szerződések jogi előkészítését, illetve a Minisztérium jogi képviseletének ellátását,
e) irányítja az agrár-, valamint agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő jogorvoslati tevékenységet,
f) előkészíti a Szabályzatot,
g) irányítja az iratkezelést,
h) ellátja az EMVA támogatásokhoz kapcsolódó pályázati felhívások megjelenés előtti jogi szempontú minőségbiztosítását.
(2) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Jogalkotási Főosztály,
b) a Jogi és Igazgatási Főosztály,
c) az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya
vezetőjének tevékenységét.
34. § (1) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
35. § A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a Jogalkotási Főosztály vezetője, annak távollétében a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője helyettesíti.
11.3. A gazdasági helyettes államtitkár
36. § (1) A gazdasági helyettes államtitkár
a) felel az AÉM fejezet költségvetésének tervezéséért, annak végrehajtásáért, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás előkészítéséért,
b) felel a Minisztérium – mint költségvetési fejezet – kezelésében lévő fejezeti és központi kezelésű előirányzatok működtetése, finanszírozási feltételeinek biztosításáért, a gazdálkodás szabályainak megtartásáért,
c) felel a Minisztérium – mint irányító, illetve felügyeleti szerv – gazdálkodással összefüggő feladatai ellátásának irányításáért, koordinálásáért és végrehajtásáért, a kapcsolódó pénzügyi és számviteli információs rendszer működtetéséért, valamint a miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek költségvetési-gazdálkodási, tervezési, elemzési és beszámolási tevékenysége ellátásának irányításáért,
d) mint a Minisztérium gazdasági vezetője, felel a Minisztérium – mint központi költségvetési szerv – gazdálkodási tevékenységének megszervezéséért, irányításáért, valamint az államháztartásról és a számvitelről szóló jogszabályoknak, továbbá a Minisztérium szabályzatainak előírásai szerinti és a Minisztérium nevében történő és hatáskörébe utalt kötelezettségvállalások, szerződéskötések tekintetében az egyes gazdálkodási jogkörök gyakorlásáért és szabályszerűségéért,
e) a Minisztérium belső szabályzatában meghatározottak szerint ellenjegyzési jogkört gyakorol,
f) jóváhagyhatja – amennyiben a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában regisztrációval rendelkezik – az Irányító szervezet fejezeti és központi kezelésű előirányzatai, valamint a Tulajdonosi Joggyakorló Szervezet éves költségvetési beszámolóját,
g) a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkárral egyeztetve felel a Földalap fejezet költségvetés tervezéséért, annak végrehajtásáért, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás előkészítéséért,
h) felelős a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (a továbbiakban: KEF), valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: NISZ Zrt.) való kapcsolattartásért,
i) koordinálja a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,
j) figyelemmel kíséri a Minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését,
k) felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek által működtetett vagy felügyelt, vagy egyéb szakmai információs rendszerek közötti kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosításáért.
(2) A gazdasági helyettes államtitkár a Minisztérium gazdasági vezetője.
(3) A gazdasági helyettes államtitkár irányítja
a) a Költségvetési Főosztály,
b) a Gazdálkodási Főosztály,
c) a Biztonsági és Informatikai Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
37. § (1) A gazdasági helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A gazdasági helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
38. § A gazdasági helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Költségvetési Főosztály vezetője, annak távollétében a Gazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.
11.4. A földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár
39. § (1) A földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár
a) a miniszter nevében gyakorolja a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Nemzeti Földalap felett, ellátja a nemzeti agrárvagyonnal, a nemzeti agrárvagyonba tartozó vagyonelemekkel – a ménesbirtokokkal és az egyéb lovas szakmai feladatokkal kapcsolatos vagyonelemek kivételével, amelyek esetében jóváhagyás jogkört gyakorol – kapcsolatosan a miniszter feladatkörébe utalt feladatokat, és gyakorolja a minisztert megillető jogokat;
b) felel a Kormány földbirtok-politikájának megfelelően – az agrárgazdaságért felelős államtitkár egyetértésével – az állami tulajdonú, a Nemzeti Földalapba tartozó földek és a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéb vagyonelemek hasznosításáért, valamint az azzal kapcsolatban felmerülő szakmai tevékenységek ellátásáért, az e vagyoni körbe tartozó földrészletek nyilvántartásáért, továbbá a Nemzeti Földalappal, valamint a nemzeti agrárvagyonnal kapcsolatos jogszabályok előkészítéséért;
c) felelős a Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: BPT) döntéseinek előkészítéséért és végrehajtásáért;
d) együttműködik a gazdasági helyettes államtitkárral a Földalap fejezet költségvetésének tervezésében, annak végrehajtásában, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás szakmai megalapozásában;
e) felelős – a gazdasági helyettes államtitkárral együttműködve – a Nemzeti Földalappal kapcsolatos közpénzek, eszközök és források rendeltetésszerű, hatékony, eredményes, gazdaságos, valamint szabályszerű felhasználásának felügyeletéért;
f) az a) pontban foglalt jogkörében eljárva dönt a Földalap fejezetbe tartozó kötelezettségvállalásokról;
g) – személyesen vagy megbízottja útján – rendelkezik a Minisztérium Földalap fejezethez tartozó bankszámlái felett;
h) az a) pontban foglalt jogkörében eljárva, a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően dönt a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával, illetve a Nemzeti Földalapba kerülő földrészletek állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban;
i) felel a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény XVIII. Fejezet 20/F. pontja szerinti hatósági eljárások lefolytatásáért és a döntések meghozataláért;
j) felelős a termőföldön fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében indult állami program végrehajtásáért;
k) felel az agrárföldméréssel és térinformatikával, a telekalakítással, a földvédelemmel, a földminősítéssel, a földhasznosítással, a földhasználati nyilvántartással, a földkiadási eljárással, a földprivatizációval, a földforgalommal, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földdel, illetve a földművesekkel, a mezőgazdasági termelőszervezetekkel, valamint a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatással kapcsolatos jogszabályok előkészítéséért, további feladatok ellátásáért, a szakrendszerek működtetéséért;
l) gyakorolja a kormányhivatalok földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatási hatósági és igazgatási tevékenységével kapcsolatos szakmai felügyeletet, valamint a miniszter részére jogszabályban meghatározott szakmai irányítói hatásköröket;
m) gondoskodik az Élő Környezetért Felelős Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériummal, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.), valamint egyéb, jogszabályban megjelölt állami tulajdonosi joggyakorlókkal való kapcsolattartásról;
n) gyakorolja az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: AVHGA) tekintetében a miniszter által külön okiratban meghatározott alapítói jogokat;
o) a miniszter által átruházott hatáskörben ellátja a Minisztériumhoz tartozó agrár-portfólió (a miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, a Minisztérium/miniszter alapítói joggyakorlásába tartozó alapítványok) irányító, felügyeleti szervi, illetve tulajdonosi, alapító hatáskörébe utalt döntéseivel kapcsolatos feladatokat.
(2) A földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Földügyi Igazgatási és Térinformatikai Főosztály,
b) a Földalap Nyilvántartási, Rendezési és Helyszínelési Főosztály,
c) a Földalap Gazdálkodási Főosztály,
d) az Agrárportfólió-kezelési Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
40. § (1) A földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
41. § A földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Földügyi Igazgatási és Térinformatikai Főosztály vezetője, annak távollétében a Földalap Gazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.
11.5. Az agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár
42. § (1) Az agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár
a) szakmai értekezletet, egyeztetést tarthat, a Nemzeti Kifizető Ügynökséget javaslattételre, véleményezésre felkérheti;
b) a Nemzeti Kifizető Ügynökséget és az átruházott feladatot ellátó szervet az általa nyilvántartott – és a feladatai ellátásához szükséges – valamennyi adat tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti;
c) teljes körű hozzáférésre jogosult a Nemzeti Kifizető Ügynökség által működtetett informatikai rendszerhez az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében, közreműködik az informatikai fejlesztési tervek véleményezésében;
d) előzetesen jóváhagyja a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek a feladatkörében kiadott tájékoztatóit, közleményeit és nyomtatványait;
e) felelős a szakmaközi szervezet, a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulásai, a zöldség-gyümölcs termelői szervezet, a termelői csoport, a termelői csoportok társulásai, a szakmaközi szervezet elismerésével kapcsolatos döntések, az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az óvoda- és iskolatejprogram kommunikációjával és értékelésével kapcsolatos döntések, a miniszterhez telepített növénytermesztési és tenyésztési hatósági döntések – miniszter nevében és megbízásából történő – kiadmányozásáért.
(2) Az agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Állattenyésztési Ágazati Főosztály,
b) a Növénytermesztési Ágazati Főosztály,
c) a Kertészeti Ágazati Főosztály,
d) a Szőlészeti és Borászati Főosztály,
e) a Hal- és Vadgazdálkodási Főosztály,
f) a Nemzeti Ménesbirtok Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
43. § (1) Az agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
44. § Az agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Szőlészeti és Borászati Főosztály vezetője, annak távollétében a Kertészeti Ágazati Főosztály vezetője helyettesíti.
11.6. Az élelmiszer szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár
45. § (1) Az élelmiszer szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár
a) felelős az élelmiszergazdaságot, -forgalmazást és -műveltséget érintő stratégiaalkotás és végrehajtás szakmai koordinációjáért,
b) közreműködik az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos jogszabályok előkészítésében.
(2) Az élelmiszer szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Fenntartható Élelmiszer-előállítási Főosztály,
b) a Fenntartható Élelmiszer-forgalmazási Főosztály,
c) a Fenntartható Élelmiszer-fogyasztási Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
46. § (1) Az élelmiszer szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az élelmiszer szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
47. § Az élelmiszer szakpolitikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Fenntartható Élelmiszer-előállítási Főosztály vezetője helyettesíti.
11.7. A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár
48. § (1) A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár
a) az EMVA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2007–2013-as, a 2014–2020-as, a 2021–2022-es átmeneti időszak, valamint az EMVA és EMGA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2023–2027-es programozási időszakra vonatkozóan a jogszabályban meghatározottak szerint irányító hatósági jogosítványokat gyakorol,
b) az EHA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2007–2013-as, az ETHA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2014–2020-as, valamint az ETHAA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozóan a jogszabályban meghatározottak szerint irányító hatósági jogosítványokat gyakorol,
c) felel az EHA-ból a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó HOP módosításaiért, az ETHA-ból a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó MAHOP módosításaiért, illetve az ETHAA-ból a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozó MAHOP Plusz tartalmának összeállításáért, a vonatkozó szakértői feladatok, valamint a kapcsolódó horizontális koordinációs feladatok ellátásáért,
d) felel a 2014–2020-as VP szakmai módosításainak előkészítéséért, a vonatkozó szakértői feladatok, valamint a kapcsolódó horizontális koordinációs feladatok ellátásáért, továbbá a program végrehajtása során a szakmai hátterének biztosításáért,
e) kapcsolatot tart azon szakmai szervezetekkel, melyek alapfeladata a VP végrehajtásához kötődik, továbbá felel a program szakmai tartalmának széles körű társadalmi és szakmai egyeztetéséért,
f) közreműködik a KAP 2027 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során képviselendő, KAP II. pillérét érintő, tagállami álláspont kidolgozásában, valamint a vonatkozó jogszabályok előkészítésében,
g) közreműködik az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott agrártámogatások tekintetében a KAP Stratégiai Terv kidolgozásában,
h) szakmai irányítási jogkörében eljárva
ha) egyedi utasítást adhat a Nemzeti Kifizető Ügynökség, valamint az átruházott feladatot ellátó szerv részére az intézkedések lebonyolítása körében,
hb) megállapítja – az intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében – az intézkedések igénylésének és a kifizetések idejét, a támogatási keretösszegét, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékét,
hc) adatszolgáltatásra kötelezheti a Nemzeti Kifizető Ügynökséget és az átruházott feladatot ellátó szervet az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében,
hd) teljes körű hozzáférésre jogosult az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében a Nemzeti Kifizető Ügynökség által működtetett informatikai rendszerhez, véleményezi az informatikai fejlesztési terveket, javaslatot tesz informatikai fejlesztésre,
he) előzetesen jóváhagyja a Nemzeti Kifizető Ügynökség tájékoztatóit, közleményeit és nyomtatványait,
hf) közreműködik a Nemzeti Kifizető Ügynökség intézményi szakmai és felügyeleti ellenőrzésében,
hg) véleményezi az intézkedések végrehajtásához a Nemzeti Kifizető Ügynökség által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás, valamint a jogalkalmazás módját érintő dokumentumait.
(2) A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Irányító Hatósági Főosztály,
b) a Forrásgazdálkodási Főosztály,
c) az EMVA Támogatáspolitikai Főosztály,
d) a Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
49. § (1) A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
50. § A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Irányító Hatósági Főosztály vezetője, annak távollétében a Forrásgazdálkodási Főosztály vezetője, annak távollétében az EMVA Támogatáspolitikai Főosztály vezetője helyettesíti.
11.8. Az agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár
51. § (1) Az agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár
a) a közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával
aa) ellátja a KAP Stratégiai Terv és az NRPP KAP fejezete tervezésének és Európai Bizottsággal történő tárgyalásának koordinálását,
ab) közreműködik a KAP Stratégiai Terv, az NRPP KAP fejezete végrehajtásának kidolgozásában,
ac) felel a végrehajtás során az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésekért,
ad) ellátja a KAP közvetlen támogatások koordinálását,
b) felel az őstermelőkkel, őstermelők családi gazdaságával, családi mezőgazdasági társasággal, az agrárgazdaságok átadásával, a mezei őrszolgálattal kapcsolatos feladatok ellátásáért,
c) felel a hazai agrártudás és innovációs rendszer (AKIS) koordinálásáért és fejlesztéséért, beleértve az ágazati szaktanácsadással, szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos feladatokat, valamint a nemzeti KAP-hálózattal kapcsolatos feladatokat,
d) felel a kormányzati digitalizációs intézkedésekből fakadó és az agrárdigitalizációval összefüggő feladatok ellátásáért,
e) felel az országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer működtetéséről szóló háttérszerződések előzetes jóváhagyásáért,
f) gyakorolja a kormányhivatalok gazdaságátadási hatósági és igazgatási tevékenységével kapcsolatos szakmai felügyeletet, valamint a miniszter részére jogszabályban meghatározott szakmai irányítói hatásköröket,
g) az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős a KAP Alapok szervezeteinek, a feltételesség körébe tartozó ellenőrzéseket végző hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, a mezőgazdasági igazgatási szerveknek, az agrárkár-megállapító szerveknek és az agrárkár-enyhítési szervnek a miniszter feladatkörébe tartozó földművelésügyi és az igazgatási feladatok hatósági döntéseit érintő kizárási ügyekkel kapcsolatos döntésekért,
h) mint a Minisztérium hivatalos statisztikáért felelős vezetője felel a Minisztérium hivatalos statisztikai tevékenységének koordinálásáért, szakmai fejlesztéséért, valamint a Központi Statisztikai Hivatallal és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagjával való szakmai kapcsolattartásért,
i) közreműködik a közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárnak a 48. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatainak végrehajtásában.
(2) Az agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a KAP Koordinációs Főosztály,
b) az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály,
c) az Agrárkörnyezet Fejlesztési Főosztály,
d) az Agrártudás Fejlesztési Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
52. § (1) Az agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
53. § Az agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály vezetője, annak távollétében a KAP Koordinációs Főosztály vezetője, annak távollétében az Agrártudás Fejlesztési Főosztály vezetője helyettesíti.
12. A miniszteri biztos
54. § (1) A Minisztériumban működő miniszteri biztos tevékenységét – a kinevezésére vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően – a miniszter irányítja.
(2) A miniszteri biztos a kinevezésére vonatkozó miniszteri utasításban foglalt feladatokat hajtja végre.
(3) A Minisztériumban működő miniszteri biztos tevékenységének ellátását a Kit. 22. § (3) bekezdése alapján – ha a kinevezésére vonatkozó miniszteri utasítás másként nem rendelkezik – a Miniszteri Kabinet segíti.
(4) Az élelmiszerlánc felügyelet agrárigazgatási és egyéb kapcsolódó területekkel való összehangolásáért felelős miniszteri biztos
a) a NÉBIH felett gyakorolja a miniszter nevében a miniszter irányítási jogkörét;
b) a miniszter élelmiszerlánc-felügyelet területén törvényben meghatározott szabályozási feladatainak koordinálása keretében
ba) kapcsolatot tart az országos főállatorvossal, a Minisztérium feladatkörében érintett szervezeti egységeivel, a társtárcákkal és mindazon hazai szervezetekkel, melyek az élelmiszerlánc felügyeletet érintő szabályozási tevékenységet folytatnak,
bb) megbeszéléseket, egyeztetéseket folytat, tájékoztatást kérhet a szakterületét érintő ügyekben;
c) koordinálja a más szakterületek, szervezetek részéről esetileg felmerülő, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt érintő feladatok végrehajtását;
d) ellátja az élelmiszerlánc-felügyeleti informatikai rendszerek agrárigazgatási, támogatáspolitikai és egyéb kapcsolódó területekkel való összehangolásával kapcsolatos feladatokat;
e) nyomon követi az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok agrárgazdasági stratégiával összefüggő megvalósulását, és erről jelentést tesz a miniszter részére;
f) részt vesz az állategészségügy, állatjárványügy, gazdasági haszonállatok jóléte, élelmiszer- és takarmánybiztonság, növény- és talajvédelem, növényegészségügy, növényvédőszer- és termésnövelőanyag-engedélyezés, ellenőrzés, ökológiai gazdálkodás szakmai irányításában;
g) az országos főállatorvossal és az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztállyal együttműködve koordinálja az állategészségügyért, élelmiszerbiztonságért, állatjólétért, valamint növény- és talajvédelemért felelős szakértők tevékenységét.
(5) Az agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztos feladatai:
a) a Minisztérium stratégia-alkotási tevékenységeinek, agrárstratégiai terveinek összehangolása, beleértve a kormányzati ciklus agrárvállalásainak megvalósítási keretrendszerét,
b) a Minisztérium egységes kommunikációjának irányítása, a stratégiai tartalommal való összhang biztosítása, kommunikációs koordináció,
c) előző kormányzat idejében keletkezett olyan ügyek kivizsgálása, amely során felvetődhet polgári vagy büntetőjogi felelősség kérdése, ennek keretében a szükséges adatok és iratok bekérése az érintett szervezetektől, valamint a feltárt jogsértések esetén a büntetőjogi, illetve polgári jogi következmények érvényesítésének kezdeményezése,
d) feladatköre tekintetében a miniszter által meghatározott eseti, egyedi feladatok,
e) a miniszter nevében gyakorolja az Agrárközgazdasági Nonprofit Kft. és az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. (a továbbiakban: AMC) esetében a miniszter irányítási és felügyeleti jogkörét, valamint
f) a miniszter által meghatározottak szerint részt vesz a feladatkörét érintő eseményeken, egyeztetéseken.
13. A politikai felsővezető és a szakmai felsővezető titkárságának vezetője
55. § (1) A politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint a Szabályzat szerinti politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását – ha e Szabályzat így rendelkezik – a politikai felsővezető vagy a szakmai felsővezető titkársága (e § alkalmazásában a továbbiakban: Titkárság) biztosítja.
(2) A Titkárságot vezető (e § alkalmazásában a továbbiakban: titkárságvezető) tevékenységét – ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés szerinti politikai felsővezető vagy a szakmai felsővezető irányítja.
(3) A titkárságvezető meghatározza a Titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét és annak mellékleteként az álláshelyeken ellátandó feladatok leírását, továbbá szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A Titkárság ügyrendjét az azt felügyelő politikai felsővezető vagy a szakmai felsővezető hagyja jóvá.
(4) A titkárságvezető ellátja a Titkárság feladatköréhez kapcsolódó ügyeket.
(5) A titkárságvezető a politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető munkáját segíti, és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket a politikai felsővezetői, illetve a szakmai felsővezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. A titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben – akadályoztatása esetén – a Titkárságnak eseti jelleggel vagy a Titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
(6) A titkárságvezető a politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető rendelkezéseit továbbítja a politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőjének. A titkárságvezető saját hatáskörben nem utasíthatja az önálló szervezeti egység vezetőjét, munkatársait.
(7) A titkárságvezető a politikai felsővezetője vagy szakmai felsővezetője irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőinek bevonásával részt vesz a belső kontrollrendszerhez kapcsolódó feladatok elvégzésében.
III. Fejezet
A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI
14. Az önálló szervezeti egység
56. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.
(2) Az önálló szervezeti egység a 2. függelékben meghatározott feladat- és hatáskörében – a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, valamint minden esetben a feladat- és hatáskörében érintett más önálló szervezeti egységekkel együttműködve – különösen
1. ellátja a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szabályzatok szakmai előkészítését;
2. figyelemmel kíséri az európai uniós döntés-előkészítési folyamatokat, javaslatot tesz a képviselendő magyar álláspontra;
3. képviseli a Minisztérium álláspontját az Európai Unió szerveinek szakbizottságaiban, munkacsoportjaiban;
4. jogharmonizációs ügyekben jogharmonizációs javaslatot készít, kialakítja a minisztériumi álláspontot az Európai Unió szakterületet érintő, jogharmonizációs vizsgálatai kapcsán;
5. javaslatot tesz a nemzetközi szerződésekhez, a nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozásra, előkészíti a nemzetközi szerződések hazai jogba történő átültetését, ellátja a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
6. ellátja a képviseletet a nemzetközi szervezetek döntés-előkészítő, döntéshozó és egyéb testületeiben, javaslatot tesz a nemzetközi szervezetek döntéshozó testületeiben képviselendő magyar álláspontra, gondoskodik a nemzetközi szervezetek döntéseinek végrehajtásáról;
7. figyelemmel kíséri a szakterületén zajló hazai folyamatokat, feltárja a Kormány programját, a miniszter szakpolitikai programját, valamint a szakterületet érintő ágazati stratégiák, programok megvalósítását veszélyeztető körülményeket, javaslatot tesz azok megoldására;
8. értékeli a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterület működését, javaslatot tesz a szakterület fejlesztését szolgáló stratégia megalkotására, minisztériumi programokra;
9. figyelemmel kíséri a Minisztérium által megalkotott stratégiák, programok, jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök gyakorlati megvalósulását, illetve alkalmazását, méri azok hatékonyságát, szükség esetén javaslatot tesz módosításukra, felülvizsgálatukra;
10. javaslatot tesz a szakterületet érintő jogalkalmazási gyakorlat egységesítésére, amelynek érdekében állásfoglalást készít elő;
11. közreműködik a feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóság feletti szakmai irányítási tevékenység ellátásában, előkészíti a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a szakterületet érintő hatósági döntéseket;
12. kapcsolatot tart a szakterületen működő nem-kormányzati szereplőkkel, az egyeztető fórumokon képviseli a Minisztériumot a szakterületet érintő kérdésekben;
13. megállapodást készít elő a nem-kormányzati szereplőkkel az agrárágazat fejlesztését előmozdító, szakterületi együttműködés érdekében;
14. véleményezi más tárcák javaslatait, előterjesztéseit, tervezeteit a szakterületét érintő kérdésekben;
15. figyelemmel kíséri az Országgyűlés munkáját, a politikai felsővezetők és a szakmai felsővezetők részére tájékoztatást nyújt a szakterületet érintő, az Országgyűlés elé kerülő indítványokkal, előterjesztésekkel, határozati javaslatokkal kapcsolatban, felkészíti a politikai felsővezetőket, valamint a szakmai felsővezetőket az országgyűlési feladataik ellátása érdekében;
16. előkészíti a választervezetet az Alkotmánybíróságtól, az Alapvető Jogok Biztosától érkező, a szakterületet érintő megkeresésekre;
17. vezeti a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó, a szakterületet érintő nyilvántartásokat, közreműködik a személyes adatok védelmében, a Minisztérium közérdekű adatszolgáltatási feladatainak ellátásában;
18. közreműködik a közfeladatok végrehajtását ellenőrző szervek által a Minisztériumban, vagy a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében végzett, a szakterületet érintő vizsgálatokkal, ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában;
19. közreműködik a Minisztérium statisztikai adatszolgáltatási feladatainak ellátásában;
20. előkészíti a szakterületet érintő kötelezettségvállalásokat, gondoskodik a kötelezettségvállaláshoz szükséges forrás rendelkezésre állásáról, figyelemmel kíséri a kötelezettségvállalások alakulását, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására, a kötelezettségvállalások alakulásáról adatot szolgáltat az azokat nyilvántartó önálló szervezeti egység részére;
21. előkészíti – szakterületét érintően – a Minisztérium szerződéseit, egyoldalú jognyilatkozatait, figyelemmel kíséri az azokban foglaltak teljesülését, illetve intézkedik a Minisztériumra háruló kötelezettségek jogszerű teljesítése érdekében;
22. adatot szolgáltat, szakmai álláspontot és közreműködést biztosít a Minisztérium – szakterületet érintő – peres és nemperes, valamint hatósági és egyéb eljárásaiban;
23. közreműködik a Minisztérium pénzügyi tervezési folyamatainak ellátásában, javaslatot tesz a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterület éves forrásigényére, a finanszírozás forrásaira, közreműködik a Minisztérium igazgatási és fejezeti költségvetésének összeállításában;
24. ellátja a Minisztérium feladatkörébe tartozó költségvetés végrehajtásának feladatait, a szakmai kezelésébe tartozó előirányzatok, igazgatási keretek jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglalt, teljes körű és ütemezett felhasználása érdekében intézkedik, keretfelhasználási tervet készít elő, jelzi a költségvetési gazdálkodást felügyelő szervezeti egységeknek a forrásfelhasználás meghiúsulását, az év közben jelentkező többletigényeket, javaslatot tesz a keretfelhasználási terv módosítására, többlet forrásigény finanszírozására, hiteles és naprakész nyilvántartást vezet a szakmai kezelésébe tartozó előirányzatok, igazgatási keretek állásáról;
25. közreműködik a Minisztérium beszámolási kötelezettségeinek teljesítésében, adatot szolgáltat a beszámolási feladatokat ellátó önálló szervezeti egység részére;
26. közreműködik a minisztert megillető tulajdonosi, alapítói joggyakorlással, igazgatási és költségvetési irányítási és felügyeleti jogkör ellátásával összefüggő, a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületet érintő feladatok ellátásában.
(3) Az önálló szervezeti egység létszámát – a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető javaslata alapján – a közigazgatási államtitkár határozza meg.
(4) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője – a tevékenységét irányító vezető által jóváhagyott – ügyrendben határozza meg.
15. A szervezeti egységek vezetői
57. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a minisztertől, a kormánybiztostól, a közigazgatási államtitkártól, az államtitkártól, valamint az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként az álláshelyeken ellátandó feladatok leírását, továbbá szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.
(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, a Szabályzat vagy az irányítást gyakorló politikai felsővezető, illetve szakmai felsővezető eltérően nem rendelkezik.
(4) Az önálló szervezeti egység vezetőjét akadályoztatása esetén – az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének utasítása szerint – az önálló szervezeti egységhez tartozó osztályvezető vagy az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
58. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.
(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén – az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint – az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
(3) Az önálló eljárásra feljogosított kormánytisztviselőt akadályoztatása esetén – az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint – az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
(4) A Minisztérium integritás tanácsadója, valamint információbiztonsági felelőse a jogszabályban meghatározott feladatkörében önállóan jár el, a szervezeti egység vezetője által nem utasítható, tevékenységéről kizárólag a közigazgatási államtitkár részére tartozik beszámolni, ugyanakkor intézkedéseiről – ha az a feladat ellátását nem veszélyezteti – a szervezeti egység vezetőjét tájékoztatni köteles.
IV. Fejezet
A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI
16. A Miniszteri Értekezlet
59. § (1) A Miniszteri Értekezlet a Minisztérium szükség szerinti rendszerességgel tartott legfőbb döntés-előkészítő szerve.
(2) A Miniszteri Értekezlet a miniszter vezetésével áttekinti a Minisztérium operatív feladatainak ellátását, illetve a soron következő Kormányülés, kabinetülés, Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma ülésének napirendjére vett, a Minisztérium feladatkörét érintő előterjesztéseket.
(3) A Miniszteri Értekezlet javaslatot tesz
a) intézkedés tételére,
b) intézkedés elfogadására,
c) egyeztetés megindítására,
d) – szükség esetén – a közigazgatási egyeztetés során képviselendő minisztériumi álláspontra.
(4) A Miniszteri Értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.
(5) A Miniszteri Értekezlet előkészítése és napirendjének összeállítása a Miniszteri Kabinet feladata.
(6) A Miniszteri Értekezlet állandó résztvevője a miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a miniszteri biztos, a miniszter kabinetfőnöke, a helyettes államtitkár, a NÉBIH elnöke, valamint a miniszter döntése alapján meghívott személy. A résztvevőket a miniszter kabinetfőnöke elektronikus úton vagy telefonon hívja meg.
(7) A Miniszteri Értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntést hoz és iránymutatást ad.
(8) A döntések végrehajtásának ellenőrzéséről a miniszter kabinetfőnöke a közigazgatási államtitkár közreműködésével gondoskodik.
17. Helyettes Államtitkári Értekezlet
60. § (1) A Helyettes Államtitkári Értekezlet – szükség szerint – a közigazgatási államtitkár döntése alapján és vezetésével áttekinti a Kormány ülésén, a kabinetek ülésén, a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórumán, a Miniszteri Értekezleten kiadott feladatok ellátását.
(2) A Helyettes Államtitkári Értekezletet a közigazgatási államtitkár titkársága készíti elő, a résztvevőket elektronikus úton hívja meg.
(3) A Helyettes Államtitkári Értekezletre szükség szerint, a közigazgatási államtitkár által megállapított időpontban kerül sor. Az értekezleten részt vesz a közigazgatási államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, a helyettes államtitkárok, a Jogalkotási Főosztály vezetője, valamint a közigazgatási államtitkár döntése alapján meghívott személy.
18. Vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet
61. § (1) A Kormány ülését, a kabinetülést, a Közigazgatási Államtitkári Értekezletet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórumát közvetlenül megelőzően kerül sor a kormányzati döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórum adott ülésén részt vevő politikai felsővezető, illetve szakmai felsővezető vezetésével az ülésre történő felkészítésre.
(2) A kormányülést, kabinetülést megelőző értekezlet résztvevője – ha a miniszter másként nem rendelkezik – a közigazgatási államtitkár, valamint a miniszter kabinetfőnöke.
(3) A Közigazgatási Államtitkári Értekezletet megelőző felkészítő értekezlet résztvevője – ha a közigazgatási államtitkár máshogy nem rendelkezik – a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, a közigazgatási államtitkár titkárságvezetője, valamint a közigazgatási államtitkár döntése alapján meghívott személy.
(4) A közigazgatási államtitkár – szükség szerint – a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten elhangzottakról szóló tájékoztatás, valamint a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten kiadott feladatok kiosztása érdekében a feladatkörét érintő helyettes államtitkár – szükség szerint a Helyettes Államtitkári Értekezlet résztvevői – számára tájékoztatót tart.
19. Főosztályvezetői Értekezlet
62. § (1) A Főosztályvezetői Értekezlet a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár (a továbbiakban: adott állami vezető) által összehívott, szükség szerint ülésező, az adott állami vezető irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőiből álló szakmai döntés-előkészítő fórum.
(2) A Főosztályvezetői Értekezlet az adott állami vezető vezetésével áttekinti az önálló szervezeti egység feladatainak ellátását, illetve a soron következő Közigazgatási Államtitkári Értekezlet ülésének napirendjére vett, az önálló szervezeti egység feladatkörét érintő előterjesztést.
(3) A Főosztályvezetői Értekezlet előkészítése és napirendjének összeállítása az adott állami vezető titkárságvezetőjének feladata.
(4) A Főosztályvezetői Értekezletről az adott állami vezető titkárságvezetője emlékeztetőt készít, amelyet megküld az önálló szervezeti egységek vezetője, valamint – nem a közigazgatási államtitkár által szervezett értekezlet esetében – a közigazgatási államtitkár részére.
20. A munkacsoport
63. § (1) A miniszter a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének idejét. A munkacsoport létrehozásáról, a munkacsoport működésének eredményeiről – a tevékenységének befejezését követően haladéktalanul, állandó munkacsoport esetén évente – a közigazgatási államtitkárt haladéktalanul tájékoztatni kell.
(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.
(3) A munkacsoport tagját a helyettesítésére jogosult személy helyettesítheti.
V. Fejezet
A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK
21. Kiadmányozás
64. § (1) A kiadmányozási jog
a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,
b) – ha a Szabályzat így rendelkezik – a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy
c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára
ad felhatalmazást.
(2) A miniszter kiadmányozza
a) a kormány-előterjesztést és a Kormány számára benyújtandó jelentést,
b) a törvényjavaslat Országgyűlés általi tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat (támogatott módosító javaslatok listája, egységes javaslat, zárószavazást előkészítő módosító javaslat, az elfogadott törvény kihirdetésre kerülő, valamint egységes szerkezetű szövegjavaslata),
c) a miniszteri rendeletet, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,
d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, az Alapvető Jogok Biztosának címzett ügyiratot,
e) az országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére, megkeresésére adott választ,
f) mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartja fenn, valamint
g) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – ügyben hozott döntést.
(3) A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben – a miniszteri rendelet, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével – a feladatkörrel rendelkező kormánybiztos, államtitkár, a miniszter és az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott iratokat – ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában – a felettes helyettes államtitkár, államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján a Miniszteri Kabinethez kell megküldeni. A fenti ügyiratokat és előterjesztéseket – ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában – a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vonatkozásában a közigazgatási államtitkár útján kell a Miniszteri Kabinethez megküldeni. A kiemelt politikai jelentőséggel bíró ügy és a Minisztérium felügyelete alá tartozó átfogó politikai, stratégiai, illetve a politikák megvalósítását szolgáló források felhasználását célzó ügyiratok esetén a felettes államtitkár és valamennyi államtitkár is szignálja az előadói ívet. Különösen indokolt esetben a vezető – az ok megjelölésével – közvetlenül fordulhat a miniszterhez, az államtitkárhoz, a közigazgatási államtitkárhoz a közvetlen felettese egyidejű, vagy ha ez nem lehetséges, utólagos tájékoztatása mellett. Az ügyiratot az előadói ív felzetén aláírással és dátummal kell ellátnia a felülvizsgálat előtti szignálást végző személynek.
(5) Az önálló szervezeti egység vezetője – a felette irányítási jogot gyakorló politikai felsővezető, illetve szakmai felsővezető vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – kiadmányoz minden, a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot.
(6) A politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető kiadmányoz minden, a 4. függelékben meghatározott feladatkörébe tartozó iratot.
(7) A Minisztérium integritás tanácsadója, valamint információbiztonsági felelőse – ha a feladat ellátását nem veszélyezteti, a közigazgatási államtitkár, valamint a szervezeti egység vezetőjének előzetes értesítése mellett – kiadmányoz minden olyan iratot, amelynek kiadmányozását jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz a feladatkörébe utalja.
65. § Ha a kiadmányozásra, valamint a feladatkör ellátására a miniszter nevében más személy jogosult vagy köteles, a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.
66. § (1) Ha e Szabályzat másként nem rendelkezik, a miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva a 2. függelék szerinti feladatkörében érintett önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és kiadmányozza a miniszter hatáskörébe tartozó döntéseket.
(2) A miniszter hatáskörébe tartozó felügyeleti eljárásban, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 18. § (3) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban a miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva – eltérő rendelkezés hiányában – a 2. függelék szerinti feladatkörében érintett önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és kiadmányozza a döntéseket, valamint a döntésnek nem minősülő egyéb iratokat.
(3) Ha a miniszter hatáskörébe tartozó hatósági ügytípus több, egyazon helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység feladatkörét érinti, a döntést a helyettes államtitkár kijelölése alapján feljogosított önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és kiadmányozza. A kiadmányozásra kijelölt önálló szervezeti egység vezetője a döntés előkészítésébe a feladatkörükben érintett önálló szervezeti egységeket köteles bevonni.
(4) Ha a miniszter hatáskörébe tartozó hatósági ügytípus több olyan önálló szervezeti egység feladatkörét érinti, amelyek nem egyazon helyettes államtitkár irányítása alá tartoznak, a döntést a közigazgatási államtitkár által kijelölt önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és kiadmányozza. A kiadmányozásra kijelölt önálló szervezeti egység vezetője a döntés előkészítésébe a feladatkörükben érintett önálló szervezeti egységeket köteles bevonni.
(5) A kiadmányozásra kerülő hatósági döntéseket és döntésnek nem minősülő egyéb iratokat az irat előkészítését végző szakmai részleg minden esetben köteles felülvizsgálat előtt bemutatni a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetőjének, a jogszabály egységes alkalmazása érdekében kiadmányozásra előkészített állásfoglalást a Jogalkotási Főosztály vezetőjének.
(6) Az irányító hatósági jogkörben hozott döntések és támogatási szerződések, továbbá a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására és ingatlanok tulajdonszerzésére irányuló kötelezettségvállalások kivételével a Minisztérium által megkötésre kerülő szerződés, valamint minden más, kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum, okirat teljes körű előkészítését, szövegének megállapítását, létrehozását, módosítását, teljesítését, az annak alapján létrejött jogviszony megszüntetését a tárgya szerint érintett önálló szervezeti egység végzi, amely az előkészítés során gondoskodik a kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum szövegének a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője, valamint a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére történő előzetes bemutatásáról. A Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője jogi véleményének figyelembevételével az önálló szervezeti egység gondoskodik a tervezet pénzügyi ellenjegyzésre és kötelezettségvállalásra alkalmassá tételéről. A kötelezettségvállalás jogilag megfelelő dokumentumát a Jogi és Igazgatási Főosztály jogásza jogi ellenőrzését tanúsító kézjegyével látja el. A kötelezettségvállalást követően a megkötött szerződések a Jogi és Igazgatási Főosztály által vezetett szerződéstárban történő elhelyezéséről, a kötelezettségvállalás bármely dokumentumának a vállalt kötelezettség pénzügyi teljesítéséért felelős szervezeti egység általi, valamint a közzétételi kötelezettséggel érintett dokumentumok Miniszteri Kabinet részére történő megküldéséről az önálló szervezeti egység gondoskodik.
(7) A Minisztérium kamarai jogtanácsosa – a főosztályvezető felülvizsgálatát követően – kiadmányozza a feladatkörébe sorolt, jogi ellenjegyzéshez kötött iratot. Ha a hatósági, bírósági vagy egyéb eljárásban minősített iratot szükséges benyújtani, az annak előállításához szükséges jogi ellenjegyzést vagy az iratpéldányok szignálását a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője által kijelölt, állományába tartozó kamarai jogtanácsos végzi el. Bírósági eljárás kivételével a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár által irányított önálló szervezeti egységek kamarai jogtanácsosa jogosult az okiratot előállítani, az okiratot jogi ellenjegyzéssel ellátni, és önállóan kiadmányozni.
67. § Más miniszter rendelete esetén, ha az a miniszter egyetértéséhez kötött, a miniszter az egyetértési jogot az érintett szakterületet felügyelő államtitkár véleményének kikérését követően, a Jogalkotási Főosztály, a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár felterjesztése útján gyakorolja.
68. § A közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a helyettes államtitkár a szakterülete vonatkozásában, a miniszteri biztos, az önálló szervezeti egység vezetője a felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető által átruházott jogkörben, illetve saját hatáskörében eljárva, feladatai ellátásához kapcsolódóan kiadmányozza a Minisztérium, más tárcák, egyéb állami szervek azonos, illetve hasonló jogállású vagy besorolású vezetőinek címzett ügyiratokat.
69. § A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait az önálló szervezeti egység ügyrendje állapítja meg.
22. A munkavégzés általános szabályai
70. § (1) A miniszter, a közigazgatási államtitkár, valamint – az 55. § (6) bekezdése szerinti kivétellel – a Minisztérium önálló és nem önálló szervezeti egységének vezetője az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy ha erre nincs lehetőség, ezt a körülményt az előadói íven fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.
(3) A közvetlenül kapott utasítás végrehajtását – ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik – a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni.
23. A hivatali egyeztetés rendje
71. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a Minisztérium egységes álláspontot alakít ki.
(2) Az előterjesztések, jogszabálytervezetek véleményezése során az egységes álláspont kialakítása érdekében a beérkező tervezeteket a Jogalkotási Főosztály vezetője megküldi a feladatkörében érintett valamennyi önálló szervezeti egységnek és a Miniszteri Kabinetnek. A feladatkörében érintett szervezeti egység – a Jogalkotási Főosztály egyidejű értesítése mellett – az egységes álláspont kialakítása érdekében a véleményezésbe – a határidő megtartására figyelemmel – bevonja a feladatkörében érintett további szervezeti egységet, valamint – érintettsége esetén – az általa szakmailag felügyelt költségvetési szervet.
(3) A véleményező szervezeti egység vezetője a (2) bekezdés szerint kialakított egységes álláspontot tartalmazó észrevételeit a számára megadott határidőn belül megküldi a Jogalkotási Főosztály vezetőjének.
(4) A Jogalkotási Főosztály vezetője a véleményező szervezeti egységek észrevételeinek figyelembevételével – a közigazgatási államtitkár által történő aláírásra – előkészíti a Minisztérium egységes véleményét összefoglaló tervezetét. A minisztériumi vélemény a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően építhető be az előterjesztésbe, jogszabálytervezetbe.
(5) Ha a véleményezésben részt vevő szervezeti egységek észrevételei között többszöri egyeztetés után véleménykülönbség marad fenn, a Jogalkotási Főosztály vezetőjének jelzése alapján a közigazgatási államtitkár egyeztet. Szükség esetén – a közigazgatási államtitkár kezdeményezésére – a Miniszteri Értekezlet javaslatot tesz a miniszternek a Minisztérium egységes álláspontjának kialakítására.
(6) Ha az előterjesztést, jogszabálytervezetet az észrevételezésre, véleményezésre küldő minisztérium a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a Minisztériumot a Jogalkotási Főosztály vezetője vagy kijelölt munkatársa, illetve az egységes álláspontot kialakító szervezeti egység munkatársa képviseli. Az egyeztetés eredményéről az egyeztetésen részt vevő érintett szervezeti egység vezetőjét, a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint a véleményezésben részt vevő szervezeti egység vezetőjét a Jogalkotási Főosztály vezetője szóban tájékoztatja.
72. § (1) Az előterjesztés, a jelentés, illetve a miniszteri rendelet tervezetét (a továbbiakban együtt: tervezet) a Minisztérium jogalkotási tervében a feladat elvégzéséért az első helyen felelősként megjelölt, ennek hiányában az egyébként a tárgykörért felelős önálló szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítésért felelős főosztály) köteles – a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységek bevonásával – előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység – szükség szerint az általuk szakmailag felügyelt költségvetési szervekkel együtt – a feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet előkészítésében.
(2) A tervezet pénzügyi és szakmai megalapozottságáért az előkészítésért felelős főosztály vezetője, a más jogszabályokkal való rendszertani összhangért és a jogalkotás szakmai követelményeinek való megfelelésért a Jogalkotási Főosztály vezetője viseli a felelősséget.
(3) A tervezet szükség szerinti belső egyeztetését az előkészítésért felelős főosztály végzi. A tervezet belső egyeztetésébe a tervezett szabályozás tárgya szerint érintett önálló szervezeti egységeket, a közigazgatási államtitkár titkárságát, valamint a Jogalkotási Főosztályt kell bevonni. A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős főosztály érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ennek sikertelensége esetén a helyettes államtitkárok, a helyettes államtitkárok közötti vita esetén a közigazgatási államtitkár, illetve a Miniszteri Értekezlet útján rendezik, amelynek eredményét az előadói íven fel kell tüntetni.
(4) A Minisztériumban készülő előterjesztések belső egyeztetésére legalább öt munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben, külön indokolás mellett, a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével lehet.
(5) A tervezetet, annak indoklását, – jogharmonizációs célú jogalkotás esetén a megfelelőségi táblázattal együtt – az előkészítésért felelős főosztály elektronikus úton megküldi a Jogalkotási Főosztály részére.
(6) A Jogalkotási Főosztály a tervezetet jogi szempontból felülvizsgálja. Ha az előkészítésért felelős főosztály és a Jogalkotási Főosztály között jogi természetű vita merül fel a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságáról, a kérdésben a közigazgatási államtitkár dönt. A tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátásáról szükség esetén a Miniszteri Értekezlet dönt. A közigazgatási egyeztetés során beérkező véleményeket a Jogalkotási Főosztály vezetője továbbítja az előkészítésért felelős főosztály részére. A tervezet közigazgatási egyeztetését, benyújtásának előkészítését, valamint benyújtását – a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyásával – a Jogalkotási Főosztály vezetője végzi.
(7) A Minisztérium működését szabályozó belső normák előkészítése a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység feladata. A tervezet aláírásra való felterjesztését – a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a miniszter kabinetfőnöke előzetes jóváhagyásával – a Jogalkotási Főosztály végzi.
73. § (1) A miniszter tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a miniszter kabinetfőnöke útján kell felterjeszteni.
(2) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő, a Kormány tagja, valamint az országgyűlési képviselő megkeresésére adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőző, a vezető megalapozott döntését lehetővé tevő észszerű határidőn belül – a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a miniszter kabinetfőnöke útján kell felterjeszteni.
74. § (1) Ha a jogszabály vagy felettes szerv másként nem rendelkezik, a miniszter, a kormánybiztos, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a helyettes államtitkár, az önálló szervezeti egység vezetője, az egyedi hatósági ügyek kivételével
a) feladat- és hatásköre gyakorlását a közvetlen alárendeltségükbe tartozó vezetőre átruházhatja, azzal, hogy az ilyen feladat- és hatáskör-átruházás nem érinti az átruházó vezető felelősségét,
b) az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységtől bármely ügyet magához vonhat,
c) az ügyek intézésére, a jogszabályok keretei között érdemi és eljárási utasítást adhat,
d) megsemmisítheti vagy megváltoztathatja az alárendeltségébe tartozó szervezeti egység bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a megsemmisítést, a megváltoztatást az illetékes vezetőnél kezdeményezheti.
(2) A felettes vezető rendelkezése alapján a minisztériumi szervezeti egység vezetője és ügyintézője köteles ellátni olyan ügy intézését is, amely e Szabályzat, illetve az ügyrend vagy a feladatköri leírás szerint más minisztériumi szervezeti egység vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik.
24. Ügyintézési határidő
75. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.
(2) Az ügyintézési határidő az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.
(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.
(4) A határidőket naptári napban, illetve órában kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a Minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja a regisztrált továbbítás napja.
(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, észszerű időben beszerezhető legyen.
(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.
25. A feladatok meghatározása, végrehajtása és ellenőrzése
76. § (1) A Minisztérium fő jogalkotási feladatait – a Kormány jogalkotási tervéhez igazodva – évenként jogalkotási terv foglalja össze.
(2) Az éves jogalkotási tervet a Jogalkotási Főosztály a Minisztérium szervezeti egységeivel történő előzetes egyeztetés alapján állítja össze – amely tartalmazza a feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egység és ügyintéző, valamint a bevont háttérintézmény nevét –, amelyet a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár útján a közigazgatási államtitkár számára jóváhagyás céljából benyújt.
(3) A jogalkotási terv tartalmazza
a) a törvényalkotási programból, a Kormány jogalkotási tervéből és az Országgyűlés határozataiból adódó előterjesztéseket, ezek elkészítésének határidejét, részhatáridők és felelősök feltüntetésével,
b) a miniszter által kiadásra kerülő rendeletek témakörét, határidejét és felelősét.
(4) A közigazgatási államtitkár a helyettes államtitkárok útján ellenőrzi a minisztériumi jogalkotási tervi feladatok teljesítését, valamint a Kormány határozataiban és jogalkotási tervében előírt határidős feladatok teljesítését.
77. § (1) A jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy a jogalkotási tervben megállapított, valamint a vezető által meghatározott feladat végrehajtása az ügykör szerint hatáskörrel rendelkező önálló szervezeti egység kötelessége.
(2) A Kormány és az Országgyűlés döntéseiből adódó feladatok végrehajtása érdekében – a közigazgatási államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett – a Jogalkotási Főosztály vezetője az adott döntés közlésével felhívja a feladat teljesítéséért, illetve a közreműködésért felelős önálló szervezeti egység figyelmét a feladat határidőben történő végrehajtására.
(3) Az önálló szervezeti egység által készített, más önálló szervezeti egység részére feladatot előirányzó tervezetet az érintett önálló szervezeti egységgel előzetesen egyeztetni kell.
(4) A minisztériumi jogalkotási terv, valamint a Kormány és az Országgyűlés által meghatározott feladatok végrehajtását a Jogalkotási Főosztály ellenőrzi.
(5) A Minisztérium azon szervezeti egységei, amelyek feladatot kívánnak meghatározni a szakmai felügyeletük alá tartozó valamely intézmény részére, kötelesek azt – kiadását megelőzően – az érintett minisztériumi szervezeti egységekkel egyeztetni.
(6) A Jogalkotási Főosztály javaslatot tesz az Országgyűlés és a Kormány döntéseiből, határozataiból a Minisztériumra háruló feladatok végrehajtására, e feladatoknak az ügykör szerint felelős szervezeti egységek közötti elosztására, egyezteti az esetleges vitás kérdéseket, és – a javaslat közigazgatási államtitkárhoz történő felterjesztését, valamint a közigazgatási államtitkár általi jóváhagyását követően – gondoskodik a feladatelosztásnak a Minisztérium politikai felsővezetőihez, illetve szakmai felsővezetőihez való eljuttatásáról.
78. § A Minisztérium önálló szervezeti egysége – az e Szabályzatban meghatározott ügyköre szerint – a közigazgatási államtitkár irányításával közreműködik a szakmai felügyelet gyakorlásában a miniszter irányítása alatt működő intézmények tevékenysége felett. Az önálló szervezeti egység a szakmai felügyelet keretében ellenőrzést kezdeményezhet és folytathat, soron kívüli belső ellenőrzés elrendelése – az aláírás rendjének betartásával – a feladatkör szerint érintett Ellenőrzési Főosztály felülvizsgálat előtti láttamozásával, a közigazgatási államtitkár útján a miniszter számára készített feljegyzésben kezdeményezhető.
79. § (1) A Minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. A munkavégzés során tudomásukra jutott, más szervezeti egység feladatkörébe tartozó tényt, adatot, tapasztalatot kötelesek haladéktalanul az érdekelt szervezeti egységhez továbbítani. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, annak a minisztériumi önálló szervezeti egységnek a vezetője felelős, amelynek a Szabályzat szerint az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár kijelölt.
(2) Ha a feladat ellátásában több önálló szervezeti egység érintett, a feladat elvégzéséért az első helyen kijelölt szervezeti egység a felelős, amely egyúttal köteles gondoskodni az egyeztetés kezdeményezéséről annak érdekében, hogy a megoldásban a többi érdekelt szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön. Ehhez a közreműködő szervezeti egység szakterülete szempontjait feltáró munkarészt, észrevételt, javaslatot ad. A nem érvényesített javaslatról a javaslattevőt tájékoztatni kell. Véleményeltérés esetén a szervezeti egységeknek egymás között egyeztetniük kell, amelynek eredménytelensége esetén a közös felettes vezető dönt.
(3) A Szabályzatban fel nem sorolt, hasonló jellegű, illetve kapcsolódó feladatok minisztériumi szervezeti egységek közötti megosztásáról – vita esetén – az érintett szervezeti egységek közös felettese dönt.
(4) A szervezeti egység feladatait saját dolgozói által köteles ellátni, amely nem érinti a szervezeti egység vezetőjének azt a jogát, hogy a feladat szakszerű, összetett megoldásához eseti jelleggel külső szakértő igénybe vételét kezdeményezze az erre vonatkozó minisztériumi rendelkezések szerint. A szervezeti egység vezetője szerv dolgozóját minisztériumi munkavégzésre nem rendelheti be.
(5) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.
(6) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.
27. Az Alapvető Jogok Biztosával, az Állami Számvevőszékkel és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal való kapcsolattartás
80. § (1) Az Alapvető Jogok Biztosa (e § alkalmazásában a továbbiakban: biztos) által végzett vizsgálatot a Minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.
(2) A minisztériumi önálló szervezeti egységek a feladatkörükbe tartozó, a biztos megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően – a Jogalkotási Főosztály, a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján terjesztik fel miniszteri aláíratásra.
(3) A miniszter irányítása alá tartozó szervnek a biztos kezdeményezéseiről, vizsgálatának megállapításairól rendszeresen tájékoztatnia kell az irányításukban közreműködő államtitkárt, helyettes államtitkárt, továbbá félévente erről tájékoztatót kell készíteniük a közigazgatási államtitkár részére.
(4) Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban együtt: ellenőrző szerv) által végzett vizsgálatot a Minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segítenie.
(5) Az ellenőrző szerv által végzett vizsgálat során az ellenőrző szervvel való kapcsolattartásért, az ellenőrzés koordinációjáért az ellenőrzés témája által első helyen érintett önálló szervezeti egység felelős (a továbbiakban: felelős szervezeti egység). Az ellenőrzés koordinációja magában foglalja az ellenőrző szerv által a Minisztérium részére megküldött ellenőrzési jelentés tervezetének egyeztetését és az ellenőrzési jelentés tervezetére adott észrevétel-tervezetek előkészítését (észrevételezés). Az ellenőrzés koordinációjáért felelős szervezeti egység az észrevételezésbe köteles bevonni minden olyan szervezeti egységet, amely az ellenőrző szerv által végzett ellenőrzés témájában érintett.
(6) Az ellenőrző szerv megkeresésére, ajánlására és az általa megküldött jelentéstervezetre adott válasz tervezetét a felelős szervezeti egység – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően –
a) a közigazgatási államtitkár részére érkezett megkeresés, ajánlás, illetve jelentéstervezet esetén a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár útján terjeszti fel a közigazgatási államtitkár, illetve
b) a miniszter részére érkezett megkeresés, ajánlás, illetve jelentéstervezet esetén a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján terjeszti fel a miniszter
részére aláíratásra.
28. A Minisztérium képviselete
81. § (1) A Minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása esetén a képviselet rendjére a Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a Minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.
(2) A kormánybizottságban, tárcaközi fórumon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a Minisztériumot a miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a helyettes államtitkár, valamint – a szakterületüket érintő kérdésekben, a miniszter, az államtitkár vagy a helyettes államtitkár megbízása alapján – az erre felhatalmazott önálló szervezeti egység vezetője képviseli.
(3) A Minisztérium jogi képviseletére vagy egyes kérdésekben jogi tanácsadásra más személyekkel vagy szervezetekkel – így különösen ügyvédi irodával – kivételes esetben, a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyásával köthető szerződés.
(4) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a Minisztérium képviseletét a miniszter írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el. E projektek megvalósítása során a miniszter a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.
(5) Az Országgyűlés bizottsága előtt a Minisztériumot a feladatkörében érintett államtitkár vagy helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén az általa kijelölt vezető képviseli.
(6) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról, a képviseletet ellátó vezetők listájával az érintett szervezeti egység vezetőjének a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályát legkésőbb az ülés napján reggel 8 óráig tájékoztatni kell.
29. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás
82. § (1) A sajtó tájékoztatását – az érintett minisztériumi szervezeti egység bevonásával – az agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztos végzi. A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, a közigazgatási államtitkár és az államtitkár adhatnak.
(2) A miniszter vagy az államtitkár indokolt esetben, egyedileg az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő, elsősorban helyettes államtitkári szintű vezetőt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.
(3) A Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szóbeli nyilatkozatot – a miniszter, a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár eltérő döntése hiányában – kizárólag az agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztos hozzájárulásával lehet adni.
(4) A sajtó útján nyilvánosságra hozott közlemény kiadásáról az agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztos gondoskodik a feladatkör szerint illetékes helyettes államtitkár előterjesztését és jóváhagyását követően.
(5) A Minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános választ a feladatköre szerint érintett önálló szervezeti egység vezetője, a miniszter irányítása alatt álló szervek tekintetében az érintett szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak sajtóhoz történő eljuttatásáról – a miniszter kabinetfőnökének előzetes jóváhagyásával – az agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztos gondoskodik.
(6) Valamennyi szervezeti egység felelős az általa kezelt adatok körében a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosításáért.
30. Minősítési jogkör átruházása
83. § A miniszter minősítési jogkörét – átruházott jogkörben – az alábbi vezetők gyakorolhatják:
a) „Szigorúan titkos!” minősítési szintig
aa) a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a helyettes államtitkár,
ab) a minősített adat védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok körébe tartozó adatok esetében a Minisztérium biztonsági vezetője;
b) „Titkos!” minősítési szintig
ba) a miniszter kabinetfőnöke,
bb) az önálló szervezeti egység vezetője;
c) „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szinten a miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények vezetői külön miniszteri utasításban meghatározottak szerint.
31. A Minisztérium költségvetési és gazdálkodási rendje
84. § A Minisztérium és a Földalap fejezet költségvetési előirányzataira kötelezettséget vállalni és terhére kifizetést engedélyezni kizárólag a kötelezettségvállalásra vonatkozó belső szabályzatok szerint, pénzügyi ellenjegyző előzetes pénzügyi ellenjegyzésével lehet.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
85. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője az utasítás végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására, a Szabályzat hatálybalépésétől számított harminc napon belül ügyrendet készít.
(2) Az ügyrendet – az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatára – az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető hagyja jóvá.
(3) A jóváhagyott ügyrendet és módosításait az önálló szervezeti egység vezetője megküldi a közigazgatási államtitkár titkárságának.
1. A MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1. Miniszteri Kabinet
1.1.1. A Miniszteri Kabinet a miniszter kabinetfőnöke közvetlen irányítása alatt működő önálló szervezeti egység.
1.1.2. A Miniszteri Kabinet segíti a miniszter kabinetfőnökét feladatai ellátásában, így különösen
a) részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, közreműködik a Minisztérium társadalompolitikai arculatának kialakításában és formálásában;
b) a miniszter döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatvégzésének tervezésében, előkészítésében, illetve a végrehajtás ellenőrzésében;
c) kiadmányozásra előkészíti a feladatkörébe tartozó ügyiratokat a miniszter számára;
d) kezdeményezi a miniszter tárgyalásaihoz szükséges dokumentációk összeállítását, együttműködve a Minisztérium más szervezeti egységeivel;
e) folyamatos kapcsolatot tart a politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői titkárságokkal, a Minisztérium más szervezeti egységeivel és a politikai (fő)tanácsadókkal;
f) figyelemmel kíséri az államtitkári titkárságok feladatvégzését, részt vehet az általuk tartott egyeztetéseken, felkészítő és egyéb fórumokon, koordinálja a miniszteri biztosok tevékenységét;
g) tájékoztatást kérhet a Minisztérium szervezeti egységeitől, valamint a Minisztérium irányítása alá tartozó intézményektől, illetve a tulajdonosi joggyakorlói körébe tartozó gazdasági társaságoktól jogalkotási, intézményi munkatervi feladatok, európai uniós fejlesztéspolitikai feladatok, egyéb projektek és feladatok állásáról, továbbá tájékoztatást kérhet a Minisztérium gazdálkodásáról, költségvetési előirányzatainak státuszáról;
h) figyelemmel kíséri az európai uniós fejlesztéspolitikai célok elérése érdekében kifejtett tevékenységet;
i) a miniszter megbízásából megbeszéléseket, egyeztetéseket folytat, tájékoztatást kérhet a miniszter által meghatározott ügyekben;
j) jóváhagyja a miniszter személyéhez közvetlenül kapcsolódó levelezéstervezeteket;
k) felel az európai parlamenti képviselők igény szerinti információellátásáért;
l) koordinálja a napi- és hetilapok megrendelését;
m) részt vesz a miniszter szakmai munkáját segítő tevékenységében;
n) figyelemmel kíséri a politikai, gazdasági és társadalmi területeken zajló aktuális kutatásokat, elemzéseket;
o) a miniszter egyedi utasítása alapján nyomon követi a Minisztérium támogatásával megvalósuló szakmai programokat;
p) figyelemmel kíséri és elemzi a Minisztérium feladatkörét érintő, helyi szinten megvalósuló fejlesztési folyamatokat.
1.1.3. A Miniszteri Kabinet fő adminisztrációs feladatai különösen:
a) gondoskodik a miniszterhez érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
b) továbbítja a miniszter által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet, valamint a feladatvégzésre biztosított határidőt nyilvántartja.
1.1.4. A Miniszteri Kabinet funkcionális feladatai körében
a) biztosítja az egész Minisztériumot érintő, átfogó és azonnali feladatok végrehajtását;
b) koordinálja a Minisztériumnak kiadott, a megvalósításában késedelmet szenvedő feladatok végrehajtását, a végrehajtást akadályozó tényezők és körülmények feltárását és elhárítását;
c) szervezi a szervezeti egységek feladatkörébe nem tartozó, rendkívüli feladatok végrehajtását;
d) az agrárgazdaságért felelős államtitkár bevonásával elvégzi az agrárkockázat-kezelés rendszerének átfogó felülvizsgálatát, kidolgozza az új, integrált agrárkockázat-kezelési stratégia és a kockázatkezelési alap új koncepcióját.
1.1.5. A Miniszteri Kabinet a Minisztérium szervezeti működésének fejlesztésével összefüggő feladatai körében biztosítja a miniszter vagy a kabinetfőnök által kitűzött a Minisztérium működésének fejlesztését és átalakítását célzó feladatok folyamatos, kontrollált és szervezett végrehajtását, a működés során beazonosított problémák és fejlesztési igények strukturált megvalósítását, ennek keretében:
a) meghatározza a fejlesztés célját és elvárt eredményét, ütemezését és időtartamát vagy határidejét, hatókörét és a résztvevő szervezeti egységek körét, a kabinetfőnök irányítási vagy koordinációs jogkörének mértékét;
b) meghatározza a fejlesztés megvalósításának lépéseit, a felelősöket, a státuszkövetés és a jelentéstétel rendjét, azonosítja a felmerülő kockázatokat és akadályokat, szükséges szerint kezdeményezi a fejlesztés irányának vagy a megvalósításának módosítását;
c) azonosítja a fejlesztések azon kiemelt jelentőségű területeit, amelyeket a Miniszteri Kabinet projektjelleggel végez el, különösen a döntés-előkészítési, döntéshozatali és ügyviteli rendszer, a projektek portfóliómenedzsmentje, a változásmenedzsment és az implementáció egységességének, valamint a miniszteri döntések végrehajtásának egységes nyomon követése, a jelentéstétele és monitoringja tekintetében.
1.1.6. A Miniszteri Kabinet protokolláris feladatai körében
a) részt vesz a miniszter belföldi rendezvényprogramjainak szervezésében;
b) figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
c) felel a miniszter hazai nyilvános szereplései előkészítésével, megszervezésével és lebonyolításával összefüggő feladatok ellátásáért;
d) felelős a Minisztérium vezetőinek hivatalos belföldi programja hetenkénti összeállításáért és annak az érintettek részére történő megküldéséért;
e) működteti, nyilvántartja a minisztériumi termek, tárgyalók foglalási rendszerét, gondoskodik a terem berendezési igények intézéséről;
f) felelős a minisztériumi alkalmi rendezvények, ünnepélyek megszervezéséért, szükség esetén közreműködik a minisztériumi rendezvények, ünnepélyek megszervezésében;
g) együttműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával a vezetői szintű kül- és belföldi találkozók és egyéb nemzetközi tárgyalások előkészítésében és megszervezésében, a programok összehangolásában;
h) együttműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával nemzetközi rendezvényeken, konferenciákon, protokolláris eseményeken a minisztériumi részvétel koordinálásában;
i) ellátja a kétoldalú és multilaterális kapcsolatokból eredő nemzetközi protokollfeladatokat;
j) együttműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával a miniszter vagy az őt helyettesítő személy részvételével zajló nemzetközi hivatalos találkozók előkészítésében és koordinálásában, valamint lebonyolításában;
k) ellátja a miniszterhez érkező külföldi partnerek fogadásával kapcsolatos protokolláris teendőket;
l) javaslatot tesz és gondoskodik a protokollajándékok, illetve protokolleszközök beszerzéséről, valamint naprakész nyilvántartást vezet a protokollajándék- és protokolleszköz-készletről;
m) biztosítja a Minisztérium vezetői számára a hazai és külföldi találkozók alkalmával szükséges, megfelelő szintű protokollajándékokat;
n) elkészíti az éves protokollköltségvetés-tervezetét;
o) előkészíti az állami kitüntetések adományozására irányuló miniszteri kezdeményezéseket, valamint a miniszter által adományozott szakmai elismerésekkel kapcsolatos döntéseket, továbbá ellátja a kitüntetések és elismerések átadásával összefüggő feladatokat;
p) felelős a miniszter által adományozható elismerésekre vonatkozó jogi szabályozás előkészítéséért, az állami kitüntetésekkel kapcsolatos jogi szabályozásban való közreműködésért.
1.2. Az agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztos titkársága
1.2.1. Az agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztos (e pont alkalmazásában a továbbiakban: miniszteri biztos) munkáját a Szabályzat 55. §-ában rögzített feladatkörrel titkárság segíti.
1.2.2. A miniszteri biztos titkárságának feladatai körében
a) támogatja a kormányzati agrárpolitikai célkitűzések és vállalások stratégiai elemzését, lebontását végrehajtható intézkedési tervekre;
b) folyamatosan nyomon követi a kormányzati agrárpolitikai intézkedések, programok és kiemelt projektek végrehajtásának állapotát, azonosítja a végrehajtási akadályokat és kockázatokat;
c) státuszjelentéseket, döntés-előkészítő anyagokat, agrárpolitikai hatáselemzéseket, trendértékeléseket és stratégiai háttéranyagokat készít a miniszter és a politikai felsővezetők részére;
d) kialakítja és működteti a Minisztérium stratégiai monitoring rendszerét, ideértve a teljesítménymutatók és indikátorok rendszerét, a felelősi és határidő-nyilvántartást, valamint a végrehajtás-ellenőrzési mechanizmusokat;
e) előkészíti a Minisztérium közép- és hosszú távú agrárstratégiai terveit, beleértve a kormányzati ciklus agrárvállalásainak megvalósítási keretrendszerét;
f) kidolgozza a stratégiai intézkedések végrehajtási ütemterveit és prioritási sorrendjét, és összehangolja azokat a jogalkotási tervvel és a költségvetési ciklussal;
g) figyelemmel kíséri a Kormány törvényalkotási programját és munkatervét az agrárágazatot érintő tételek tekintetében; javaslatot tesz a Minisztérium jogalkotási és intézményi munkatervének agrárszakmai prioritásaira;
h) részt vesz a Minisztérium és a háttérintézmények éves és középtávú munkatervei stratégiai összhangjának biztosításában;
i) nyomon követi és elemzi a hazai és nemzetközi agrár-szakpolitikai trendeket, az Európai Unió agrárpolitikai fejleményeit, valamint a versenyképességi és élelmiszerstratégiai folyamatokat, és azokról tájékoztató anyagokat készít;
j) előkészíti a miniszter döntés-előkészítő és egyeztetési anyagait a stratégiai feladatkörbe tartozó ügyekben;
k) elemzi más minisztériumok stratégiai dokumentumait az agráriumot érintő szempontokból, és szükség esetén javaslatot tesz a koordinációs igényekre;
l) folyamatosan nyomon követi a miniszter által meghatározott kiemelt agrárpolitikai intézkedések, kormányzati vállalások és programok végrehajtásának állapotát;
m) kialakítja és naprakészen tartja a Minisztérium egységes felelősi és határidő-nyilvántartási rendszerét; gondoskodik a végrehajtási mérföldkövek és teljesítési határidők folyamatos követéséről;
n) azonosítja a végrehajtási akadályokat és kockázatokat; javaslatot tesz korrekciós intézkedésekre, és szükség esetén eszkalációt kezdeményez az irányító vezető felé;
o) figyelemmel kíséri a Kormány határozataiban és a miniszteri döntésekben meghatározott határidős feladatok teljesítését; a késedelmes vagy elmaradó végrehajtásról haladéktalanul tájékoztatja az irányító vezetőt;
p) összeállítja a Minisztérium éves tevékenységi és teljesítmény-beszámolójának monitoring-fejezetét;
q) gondoskodik a Kormány, a Miniszterelnökség és más külső szervek felé teljesítendő adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségek stratégiai szempontú koordinációjáról;
r) kialakítja és fejleszti a Minisztérium és a háttérintézmények stratégiai teljesítménymutatóinak (KPI) rendszerét; gondoskodik az indikátorok módszertani egységességéről és adatalapú mérhetőségéről;
s) nyomon követi az agrárpolitikai célkitűzésekhez rendelt indikátorok értékeinek alakulását; rendszeresen értékeli a célérték-teljesülési arányokat és az eltérések okait;
t) részt vesz a hazai és európai uniós agrárpolitikai monitoring kötelezettségek – különösen a KAP Stratégiai Terv monitoring és értékelési keretrendszerének – minisztériumi szintű koordinációjában;
u) kialakítja és működteti a Minisztérium stratégiai kockázatkezelési rendszerét a végrehajtás biztonsága érdekében; gondoskodik a kockázati nyilvántartás naprakészen tartásáról;
v) rendszeresen értékeli az agrárpolitikai intézkedések és programok végrehajtásával összefüggő kockázatokat, és javaslatot tesz a kockázatcsökkentő intézkedésekre.
1.2.3. A miniszteri biztos koordinációs feladatai körében a titkárság
a) szervezi és koordinálja a miniszter részvételével tartott stratégiai egyeztetéseket, operatív értekezleteket és vezetői egyeztetéseket; gondoskodik az előkészítő anyagok határidőben történő összeállításáról és az emlékeztetők elkészítéséről;
b) koordinálja a miniszter által meghatározott agrárpolitikai célkitűzések lebontását végrehajtható intézkedési tervekre és cselekvési programokra, meghatározva a felelősöket, a mérföldköveket és a határidőket;
c) koordinálja az agrárpolitikai szakmai stratégiák és cselekvési tervek előkészítését az érintett szakmai főosztályokkal együttműködve, gondoskodva azok vertikális összhangjáról a Kormány célkitűzéseivel;
d) összehangolja a kiemelt agrárpolitikai programok és intézkedések keresztszervezeti végrehajtását, biztosítva a szervezeti egységek közötti átjárhatóságot és a határidők egységes nyilvántartását;
e) ellátja a Minisztérium szervezeti egységei közötti stratégiai koordináció horizontális biztosítását, különösen a Minisztérium kiemelt programjainak és intézkedéseinek végrehajtása tekintetében;
f) koordinálja a háttérintézmények és kapcsolódó szervek végrehajtási tevékenységének stratégiai szempontú összehangolását.
1.2.4. A miniszteri biztos kommunikációs feladatai körében a titkárság
a) felel a Minisztérium kommunikációjáért, a folyamatos sajtókapcsolatokért és az időszakos sajtótevékenységért;
b) felelős a Minisztérium politikai felsővezetői és szakmai felsővezetői sajtómegnyilvánulásainak tervezéséért; a miniszter, a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői nyilvános sajtószerepléseinek megszervezésében, lebonyolításában, értékelésében, utánkövetésében;
c) kapcsolatot tart a társtárcák és más közigazgatási szervek kommunikációs szervezeteivel;
d) koordinálja a Minisztérium által irányított szervezetek sajtótevékenységét;
e) felelős az egységes minisztériumi arculat kialakításáért, a szükséges külső megjelenési elemek kivitelezéséért, együttműködve a Miniszterelnökséggel, igazodva az egységes kormányzati kommunikáció követelményéhez;
f) ellátja minden, a Minisztérium kezdeményezésében és finanszírozásában készülő kiadvány gondozását;
g) közreműködik a Minisztérium honlapjának és belső intranet oldalának szerkesztésében, felelős a portál folyamatos tartalomfrissítéséért, a közéleti információk közreadásáért, a portál arculatának alakításáért, a portál angol nyelvű változatának tartalmáért, az európai uniós honlapok és a tagországok szakminisztériumi portáljainak figyelemmel kíséréséért és a velük való együttműködésért;
h) szervezi és tervezi a Minisztérium feladatkörébe tartozó lakossági tájékoztató kampányokat, együttműködve más minisztériumokkal, igazodva az egységes kormányzati kommunikáció követelményéhez;
i) felelős a Minisztériumot érintő döntések nyilvánosságra hozatalának megszervezéséért, a közvélemény közérthető tájékoztatásáért, a sajtóközlemények kiadásáért;
j) gondoskodik a Minisztérium pályázati felhívásainak, közérdekű hirdetéseinek megjelenítéséről;
k) felel a kommunikációs tevékenységet megalapozó kutató-elemző munkáért, együttműködve a Miniszterelnökséggel, igazodva az egységes kormányzati kommunikáció követelményéhez;
l) végzi az interjú- és információigények sajtóügyelet keretében történő érkeztetését, nyilvántartását, értékelését, közvetítését;
m) felel a Minisztérium feladatkörét érintő témájú honlapok szemlézéséért, napi sajtószemlék közreadásáért, a folyamatos hazai és nemzetközi hírfigyelésért;
n) végzi a sajtóban megjelent és választ igénylő cikkekben foglaltak kivizsgálását, a válaszadást, és közreműködik a sajtó-helyreigazításban;
o) közreműködik az egyes jogszabálytervezetek, illetve a sajtó érdeklődésére számot tartó kérdések kommunikációjának elkészítésében az ágazati szervezeti egységekkel együttműködve;
p) elkészíti a Minisztérium havi, illetve éves kommunikációs tervét, az ágazati államtitkári titkárságokkal együttműködve, az egységes kormányzati kommunikációs célokkal összhangban;
q) irányítja a miniszter, a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői személyes részvételével tartott rendezvények kommunikációját;
r) összeállítja a Minisztérium éves sajtó-, illetve kommunikációs tevékenységével összefüggő költségvetés-tervezetét;
s) sajtótervet készít a miniszter, a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői tárgyalásának előkészítése során.
1.3. Az élelmiszerlánc-felügyelet agrárigazgatási és egyéb kapcsolódó területekkel való összehangolásáért felelős miniszteri biztos titkársága
1.3.1. Az élelmiszerlánc-felügyelet agrárigazgatási és egyéb kapcsolódó területekkel való összehangolásáért felelős miniszteri biztos (e pont alkalmazásában a továbbiakban: miniszteri biztos) munkáját a Szabályzat 55. §-ában rögzített feladatkörrel titkárság segíti.
1.3.2. Az élelmiszerlánc-felügyelet agrárigazgatási és egyéb kapcsolódó területekkel való összehangolásáért felelős miniszteri biztos titkársága
a) a miniszter élelmiszerlánc-felügyelet területén törvényben meghatározott szabályozási feladatainak koordinálása keretében
aa) kapcsolatot tart az országos főállatorvossal, a Minisztérium többi szervezeti egységével, a társtárcákkal és mindazon hazai szervezetekkel, melyek az élelmiszerlánc-felügyeletet érintő szabályozási tevékenységet folytatnak,
ab) megbeszéléseket, egyeztetéseket folytat, tájékoztatást kérhet a szakterületét érintő ügyekben;
b) koordinálja a más szakterületek, szervezetek részéről esetileg felmerülő, a NÉBIH-et érintő feladatok végrehajtását;
c) ellátja az élelmiszerlánc-felügyeleti informatikai rendszerek agrárigazgatási, támogatáspolitikai és egyéb kapcsolódó területekkel való összehangolásával kapcsolatos feladatokat;
d) nyomon követi az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok agrárgazdasági stratégiával összefüggő megvalósulását;
e) részt vesz az állategészségügy, állatjárványügy, gazdasági haszonállatok jóléte, élelmiszer- és takarmánybiztonság, növény- és talajvédelem, növényegészségügy, növényvédőszer- és termésnövelőanyag-engedélyezés, ellenőrzés, ökológiai gazdálkodás szakmai irányításában;
f) az országos főállatorvossal és az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztállyal együttműködve koordinálja az állategészségügyért, élelmiszerbiztonságért, állatjólétért, valamint növény- és talajvédelemért felelős szakértők tevékenységét.
1.4. Ellenőrzési Főosztály
1.4.1. Az Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében
a) a hatályos jogszabályok, valamint az ellenőrzési standardok szakmai és etikai előírásainak, követelményeinek betartásával pénzügyi, szabályszerűségi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, valamint informatikai rendszerellenőrzéseket hajt végre a Minisztériumon belül, a Minisztérium irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok, a Földalap fejezet vonatkozásában, a fejezet többségi tulajdonában, vagyonkezelésében lévő szervezeteknél, illetve azon gazdasági társaságoknál, amelyek tekintetében a miniszter tulajdonosi jogokat gyakorol, továbbá a költségvetésből céljelleggel juttatott és a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél;
c) a Minisztérium belső ellenőrzési feladatainak ellátásáért való felelőssége tekintetében végzi különösen
ca) a költségvetési szervek ellenőrzésének fejezeti szabályai, módszertana, az ellenőrzések során követendő eljárás rendje, a követelmények rendszerét meghatározó Belső Ellenőrzési Kézikönyv kidolgozását,
cb) a kockázatelemzéssel megalapozott éves ellenőrzési terv elkészítését,
cc) a Minisztérium vezetői által kiadott szabályzatoknak, utasításoknak és egyéb iránymutatásoknak megfelelő működés ellenőrzését a Minisztériumon belül,
cd) a Minisztérium szervezeti egységei szabályszerű, hatékony működésének ellenőrzését,
ce) a Minisztérium gazdálkodási, beszámolási, beruházási, felújítási és vagyonvédelmi tevékenységének ellenőrzését,
cf) a Minisztérium állami vagyonnal való gazdálkodásra irányuló tevékenységének ellenőrzését,
cg) a Minisztériumhoz tartozó szakmai intézmények irányításával kapcsolatos tevékenység ellenőrzését,
ch) a felügyeleti körbe tartozó intézmények éves ellenőrzési terveinek, éves ellenőrzési tevékenységről szóló beszámolóinak összesítését, kiértékelését és összefoglaló tájékoztató összeállítását,
ci) az európai uniós támogatásokhoz, pénzeszközökhöz kapcsolódó, egyes jogszabályokban foglalt belső ellenőrzési feladatok ellátását,
cj) a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti támogatási jogcímek lebonyolítására vonatkozó rendszerellenőrzések lefolytatását,
ck) a mintavételen alapuló, egyes támogatásokra kiterjedő rendszerellenőrzést;
d) ellenőrzési tevékenységével értékeli az ellenőrzött szervezet működési, kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát, hozzájárul azok fejlesztéséhez;
e) ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg a belső kontrollrendszer működésére és fejlesztésére vonatkozóan;
f) a belső ellenőrzés keretében a Minisztérium Irányító Szervezete és az AÉM igazgatása kapcsán a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok kialakítására, működtetésére és fejlesztésére vonatkozóan megállapításokat és javaslatokat tesz;
g) ellátja a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését.
1.4.2. A belső ellenőrzési feladatkör a Minisztérium egyéb feladataitól független, az Ellenőrzési Főosztály ellenőrzési tevékenységen kívül más feladat végrehajtásába nem vonható be.
2. A közigazgatási államtitkár által irányított szervezeti egységek
2.1. Titkárság
A közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
2.1.1. A titkárság szervezetén belül Illetékes Hatósági Osztály és EU Koordinációs Osztály működik, amelyet osztályvezető vezet.
2.1.2. Illetékes Hatósági Osztály
1. Az Illetékes Hatósági Osztály kodifikációs feladatai körében közreműködik a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti és európai uniós szabályozás kialakításában.
2. Az Illetékes Hatósági Osztály illetékes hatósági funkcionális feladatai körében
b) kezdeményezi és előkészíti az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti kifizető ügynökség (a továbbiakban: kifizető ügynökség) akkreditációjával kapcsolatos felsővezetői döntéseket;
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségekre és más szervekre, a pénzgazdálkodásra, a számlaelszámolásra, a biztosítékokra és az euro használatára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke szerinti akkreditációs feltételek teljesítését;
d) tájékoztatja az illetékes felsővezetőket az akkreditációs feltételek megvalósulásáról;
e) felelős az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó, a kifizető ügynökségekkel és más szervekkel, a pénzgazdálkodással, a záróelszámolással, az ellenőrzésekkel, a biztosítékokkal és az átláthatósággal kapcsolatos szabályok megállapításáról szóló, 2021. december 21-i (EU) 2022/128 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikke szerinti, Európai Bizottságnak küldendő jelentés összeállításáért, és ellátja a jelentés továbbításával kapcsolatos koordinációs feladatokat;
f) előkészíti a tanúsító szervvel, valamint a felügyeleti és monitoring-tevékenységgel kapcsolatos döntéseket, szerződéseket és egyéb dokumentumokat;
g) véleményezi a tanúsító szervi, valamint a felügyeleti és monitoring-tevékenységgel kapcsolatos jelentéseket és a vizsgálatokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokat;
h) feladatainak ellátása érdekében együttműködik és kapcsolatot tart a Minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, a kifizető ügynökséggel, a tanúsító szervvel, az akkreditáció szempontjából illetékes minisztériumokkal, egyéb állami szervekkel, valamint az Európai Bizottsággal;
i) feladatainak ellátása érdekében a kifizető ügynökség tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket gyakorolja, a Közös Agrárpolitika és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások végrehajtásának szervezetéről és intézményeiről szóló 601/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint;
k) feladatkörébe tartozó esetben közreműködik az Európai Unió által működtetett Mezőgazdasági Alapok Bizottsága üléseinek szakmai nyomon követésében, szükség esetén a tagállami álláspont kialakításának koordinációjában;
l) ellátja az Illetékes Hatóság képviseletét a VP, valamint a Nemzeti KAP Monitoring Bizottságban.
2.1.3. EU Koordinációs Osztály
1. Az EU Koordinációs Osztály koordinációs feladatai körében ellátja
a) a Minisztérium európai uniós ügyeinek és képviseletének összehangolását, ezen belül az Európai Bizottság szakbizottságaiban és a tanácsi munkacsoportokban részt vevő magyar szakértők munkájának koordinációját;
b) a Mezőgazdasági és Halászati Tanács, az Európai Unió Tanácsa mellett működő Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER), a Mezőgazdasági Különbizottság (SCA), az Európai Bizottság szakbizottságai és a Tanács munkacsoportjai üléseire a magyar részvétel előkészítését, a képviselendő álláspontok kialakításának koordinálását, tárcaközi és az EKTB előtti egyeztetését, a Magyarországra akkreditált EU nagykövetségek tájékoztatását a Miniszteri Tanácsüléseken képviselt magyar álláspontról;
c) a Kormány speciális európai uniós tárgyú üléseinek és az azokat előkészítő államtitkári szintű EKTB, valamint a Kormány, a kabinetek üléseinek napirendjére felvett előterjesztések, jelentések kapcsán a feladatkörükben érintett önálló szervezeti egységek szakvéleménye alapján a Minisztérium képviselendő álláspontjának előkészítését;
d) a Visegrádi Négyek együttműködésben a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, uniós együttműködést érintő témakörökben, a miniszteri ülések napirendi pontjainak tartalmi előkészítését a feladatkörükben érintett szervezeti egységek szakvéleménye alapján, együttműködve a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával.
2. Az EU Koordinációs Osztály európai uniós feladatai:
a) az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás koordinációja;
b) a Minisztériumot érintő, Magyarország európai uniós kötelezettségeihez közvetlenül kapcsolódó iratok Minisztériumon belüli fogadásának és küldésének összehangolása, az ezzel összefüggő levelezés lebonyolítása;
c) a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek részvételével zajló, Magyarország európai uniós kötelezettségeihez közvetlenül kapcsolódó hivatalos találkozók, továbbá egyéb vezetői és szakértői találkozók előkészítése és lebonyolítása;
d) szakmai felkészítők összeállítása a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői részére európai uniós ügyekben;
e) az EU intézményfejlesztési (Twinning és TAIEX) programokban való magyar részvétel lehetőségeinek feltárása, szervezése, koordinálása és a pénzügyi elszámolások vezetése, kapcsolattartás az Európai Bizottsággal és az érintett szervezeti egységekkel, háttérintézményekkel;
f) részvétel a Twinning és a TAIEX projekt pályázatok elkészítésében, a munkatervek és a szerződések kidolgozásában, a projekt megszervezésében, kivitelezésében, lezárásában és elszámolásában.
3. Az EU Koordinációs Osztály funkcionális feladatai:
a) az EU agrár- és élelmiszergazdaságot érintő döntéshozatali eljárásában való részvétel szabályainak kidolgozása és az érvényesülés biztosítása, különös tekintettel a tárgyalási álláspont kialakítására, a jelentési kötelezettségre;
b) az Európai Bizottság szakbizottságaiba és a Tanács munkacsoportjaiba delegált szakértők, valamint a mandátum készítéséért felelős önálló szervezeti egységek nyilvántartása;
c) az Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletre a Minisztérium által delegált szakdiplomaták kiválasztásához a szakmai szempontok meghatározása, személyi javaslattétel, ezen szakdiplomaták alaputasításainak elkészítése, szakmai irányítása, folyamatos kapcsolattartás és beszámoltatás;
d) közreműködés az európai uniós témákban érkezett kormány-előterjesztések kapcsán a Minisztérium álláspontjának kialakításában;
e) közreműködés a KAP és egyéb európai uniós politikákkal kapcsolatos magyar álláspont kialakításában és azok kommunikációjában;
f) az európai uniós tárgyalásokkal (Tanács, COREPER, SCA, tanácsi munkacsoportok, szakbizottságok) kapcsolatos dokumentumok számítógépes adatbázisának kezelése;
g) nemzetközi fejlesztési együttműködési adatszolgáltatás (különös tekintettel az OECD Development Assistance Committee-re), együttműködésben a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával;
h) közreműködés a kötelezettségszegési eljárásokhoz, az EU PILOT megkeresésekhez és a Magyarországot érintő Európai Bírósági ügyekkel kapcsolatos álláspont kialakításában a Jogalkotási Főosztállyal együttműködve;
i) az EKTB-hez kapcsolódóan a Minisztérium titkársági, adminisztratív és előkészítő feladatainak ellátása;
j) a Minisztérium feladatkörébe utalt EKTB szakértői csoportok vezetése, a szakértői csoport munkájának irányítása, összehangolása, valamint a kapcsolódó titkársági, adminisztratív és előkészítő feladatok ellátása.
2.2. Emberi Erőforrás Főosztály
1. Az Emberi Erőforrás Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében felel az Európai Bizottság által meghirdetett nemzeti szakértői pályázat közzétételéért, a pályázó minisztériumi kormánytisztviselő jelöléséért, a kiküldetés ügyintézéséért, kint tartózkodásuk meghosszabbításáért, valamint ezzel összefüggésben a Miniszterelnökség illetékes szervezeti egységeivel történő kapcsolattartásért.
2. Az Emberi Erőforrás Főosztály személyügyi funkcionális feladatai körében
a) felelős a minisztériumi kormánytisztviselők, valamint az intézményi vezetők teljesítményértékelésével kapcsolatos teendők ellátásáért;
b) előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyügyi, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, kártérítési, szociális és kegyeleti döntéseket;
c) előkészíti a Minisztérium létszámgazdálkodással összefüggő feladatait;
d) felelős a Minisztérium állományába tartozó vezetők és beosztott kormánytisztviselők, valamint az államháztartásra, illetve egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok alapján nyilatkozattételre kötelezettek vagyonnyilatkoztatásával összefüggő feladatok ellátásáért;
e) felelős a közszolgálati és közalkalmazotti álláshelyek pályáztatásával kapcsolatos ügyintézésért, a személyügyi központtal való kapcsolattartásért;
f) felelős a személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetőjének kinevezésekkel kapcsolatos kifogásolási jogának megkérésével összefüggő tevékenység ellátásáért;
g) ellátja a személyi állomány egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságával, foglalkozás-egészségügyi helyzetével kapcsolatos tevékenységből adódó feladatokat, előkészíti a foglalkozás-egészségügyi és asszisztensi szerződéseket;
h) felelős a Minisztérium által kötött munkaszerződések és munkavégzésre irányuló megbízási szerződések előkészítéséért, illetve nyilvántartásáért;
i) koordinálja a Minisztérium személyügyi és képzési, továbbképzési feladatait;
j) felelős az oktatási intézményekkel szakmai gyakorlat teljesítésére irányuló megállapodások megkötésével és a szakmai gyakorlatra érkezőknek a Minisztérium szervezeti egységeinél való elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásáért;
k) felelős a tárcaközi kapcsolatokban és a Minisztérium egyéb képviseletében eljáró tisztségviselők nyilvántartásáért;
l) ellátja a Minisztérium által delegált szakdiplomatákkal kapcsolatos, a Minisztérium hatáskörébe tartozó személyügyi feladatokat;
m) folyamatosan figyelemmel kíséri a külképviseleten a Minisztérium érdekeit képviselő ágazati szakdiplomata, valamint családja élet- és munkakörülményei alakulását, kezdeményezi az ezzel kapcsolatos intézkedéseket;
n) felelős a minisztériumi kormánytisztviselők európai uniós mezőgazdasági gyakornoki feladatok ellátására történő kirendeléséért, továbbá az egyéb gyakornoki programokkal kapcsolatos teendők ellátásáért, elvégzéséért;
o) felelős a Minisztérium közszolgálati alapnyilvántartásának működtetéséért, a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos adatok védelméért és megőrzéséért, a munkáltatói intézkedések dokumentálásáért;
p) felelős a Minisztérium szakmai felsővezetői tekintetében a szakmai felsővezetőkre vonatkozó döntéseket előkészítő szervezettel való kapcsolattartásért, a Minisztérium részéről történő adatszolgáltatásért és nyilatkozattételért, a politikai felsővezetőket, illetve a szakmai felsővezetőket megillető személyi juttatásokkal kapcsolatos igények továbbításáért;
q) felelős a minisztériumi dolgozók támogatási rendszerének kialakításáért és működtetéséért;
r) kapcsolatot tart a minisztériumi dolgozók és -nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetével;
s) előkészíti a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szerv tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlóját megillető személyügyi döntéseket, szükség szerint lebonyolítja a döntést megelőző pályázati eljárást.
3. Az Emberi Erőforrás Főosztály igazgatási feladatai körében felelős a személyügyi szakterületre vonatkozó egyéb belső szabályzatoknak a kidolgozásáért.
2.3. Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály
1. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős az állategészségügyre, állatjárványügyre, gazdasági haszonállatok jólétére, élelmiszer- és takarmánybiztonságra, növény- és talajvédelemre, növényegészégügyre, növényvédőszer- és termésnövelőanyag-engedélyezésre, ellenőrzésre, ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, előterjesztések, tájékoztatók szakmai előkészítéséért, a belső és szakmai egyeztetés lefolytatásáért, közigazgatási egyeztetésre bocsátásáért, Miniszteri Értekezletre történő előterjesztéséért, törvénytervezetek és országgyűlési jelentések esetében a miniszteri expozé elkészítéséért;
b) felelős a Minisztérium más önálló szervezeti egységei által megküldött előterjesztések, jogszabályok szakmai és jogi véleményezéséért;
c) felelős más minisztériumok által megküldött előterjesztések, jogszabályok szakmai és jogi véleményezéséért;
d) részt vesz a notifikáció keretében megküldött jogszabályok véleményezésében;
e) elkészíti az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály jogalkotási tervét, nyomon követi annak végrehajtását;
f) végrehajtja a jogharmonizációból eredő jogalkotási feladatokat;
g) részt vesz a NÉBIH szervezeti és működési szabályzatának megalkotásában, módosításában.
2. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős az élelmiszerláncra vonatkozó tervezetek előkészítéséért és szakmai egyeztetéséért a következő szakterületeken:
aa) az állategészségügy, az állatgyógyászati termékek, az állati eredetű melléktermékek, a gazdasági haszonállatok jóléte, az állatok egyedi azonosítási és nyilvántartási rendszere,
ab) az élelmiszer- és takarmánybiztonság,
ac) a növényvédelem, növényegészségügy, a növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok, a növényi termékek, a növényi szaporítóanyagok, a talajvédelem és az agrárkörnyezet-védelem,
ad) az Európai Unió nitrátdirektívájának hazai végrehajtásával összefüggő szakterületet érintő jogalkotási feladatok és az abban foglalt talaj- és agrárkörnyezet-védelmi feladatok,
ae) az ökológiai gazdálkodás;
b) összehangolja a parlagfű-mentesítéssel összefüggő feladatokat;
c) felelős a Minisztérium ökológiai gazdálkodással kapcsolatos feladatainak teljesítéséért;
d) közreműködik a gombaszakellenőri tevékenység hatósági ellenőrzésének szervezésében;
e) megalkotja az élelmiszerlánc területén a feladatkörébe tartozó stratégiákat;
f) felelős a Minisztérium szakmai képviseletéért és a tagságból eredő feladatok ellátásáért az Országos Környezeti Sugárvédelmi Rendszer Szakbizottságban;
g) egyetértési jogot gyakorol az élelmiszerlánc-felügyeleti támogatások szakterületéhez kapcsolódó rendszerének kialakításában;
h) felelős a szakterületi jelentési kötelezettség teljesítésében való részvételért;
i) szervezi és koordinálja az Európai Bizottság „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerért” (BTSF) képzéseit;
j) ellátja és koordinálja szakterületéhez kapcsolódóan az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság más intézményeivel, társminisztériumokkal, társhatóságokkal, nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetekkel (WOAH, FAO, IPPC, EPPO stb.) való kapcsolattartói feladatokat;
k) felelős a növényegészségügyi főtisztviselő hivatali feladatainak koordinálásáért, valamint a nemzetközi kereskedelemmel, nemzetközi és európai uniós kapcsolattartással összefüggő feladatainak ellátásáért;
l) felelős a harmadik országok állategészségügyi, növényegészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóságaival, tanúsító szervezeteivel, intézményeivel való kapcsolattartásért és a szakmai anyagok egyeztetéséért, koordinációjáért;
m) felelős a Tolnay Sándor-díj Bizottság munkájának koordinálásáért.
3. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős a polgári vészhelyzettel kapcsolatos, valamint a természeti katasztrófákból eredő feladatok végrehajtásában való közreműködésért.
4. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős – szakterületét érintően – az Európai Bizottság és Tanács szakbizottságaiban és munkacsoportjaiban való szakmai képviselet ellátásának megszervezéséért, a részt vevő szakértők munkájának koordinálásáért;
b) felelős a szakterületi nemzetközi egyezmények, együttműködési programok szakmai egyeztetéséért, a kapcsolatok fejlesztéséért;
c) felelős a szakterületi nemzetközi szervezetekben (EU, FAO, ENSZ/EGB, OECD, WOAH, EPPO, IPPC, WTO SPS stb.), illetve a FAO/WHO Codex Alimentarius Import és Export Tanúsítás és Ellenőrzés, Élelmiszerek Állatgyógyászati Szermaradékai, Analitikai és Mintavételi Módszerek, Élelmiszer-higiéniai, Növényvédőszer-maradékok Munkabizottságban a szakmai képviselet ellátásának megszervezéséért;
d) felelős a nemzetközi élelmiszer-, élőállat-, állatitermék-kereskedelemmel és növényi termékkereskedelemmel összefüggő feladatok ellátásáért, különösen a harmadik országba történő exportjelentkezések, nemzetközi kereskedelemhez szükséges engedélyezések, bizonyítványok egyeztetése, helyszíni auditok szervezése tekintetében.
5. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság által szakterületét érintően lefolytatott magyarországi ellenőrzések szervezéséért, valamint koordinálásáért;
b) kapcsolatot tart a harmadik országok állategészségügyi növényvédelmi, növényegészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóságaival, intézményeivel, tanúsító szervezeteivel;
c) felelős valamennyi támogatásra vonatkozó szakmai anyag szakterületét érintő részének és eljárásrendjének kidolgozásában való közreműködésért;
d) felelős az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály feladatkörébe tartozó szerződések szerkesztéséért, jogi véleményezéséért;
e) közreműködik az országos főállatorvos határozatának kiadásában;
f) közreműködik a Kormány jogalkotási tervének kialakításában;
g) felelős szakterületét érintően az állampolgári megkeresésekkel kapcsolatos ügyintézésért, az országgyűlési képviselőktől érkező megkeresések megválaszolásáért, jogértelmezések, jogi iránymutatások készítéséért;
h) felelős a Növényvédelmi Bizottság működéséért és a titkári feladatok ellátásáért;
i) felelős szakmai felkészítők, háttéranyagok, tárgyalási álláspontok készítéséért a hazai, a nemzetközi, valamint az európai uniós ülésekre és rendezvényekre (pl. COREPER, MHT, WOAH, IPPC);
j) a Biztonsági és Informatikai Főosztály tájékoztatása mellett felelős a Minisztérium szakmai képviseletéért az Országos Környezeti Sugárvédelmi Rendszer Szakbizottságban és a tagságból eredő feladatok ellátásáért;
k) felelős az export-importtal kapcsolatos, szakterületét érintő kérdések megválaszolásáért, anyagkérésekre felkészítő anyagok összeállításáért, szakmai részanyagok készítéséért;
l) közreműködik a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó állatfajokkal kapcsolatos állategészségügyi feladatokban;
m) közreműködik a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatos szakmai irányításban és ellenőrzésben;
n) felelős a szabványügyi feladatok ellátásáért a műtrágyák és talajjavítók, valamint a Felületaktív anyagok megnevezésű nemzeti szabványosító műszaki bizottságokban;
o) felelős a termőföldek minőségének és termékenységének megóvását szolgáló feladatok irányításában és felügyeletében való részvételért;
p) ellátja a Főosztály által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a koordinációs feladatokat;
q) részt vesz a NÉBIH szervezeti és működési szabályzatának megalkotásában;
r) felügyeli az élelmiszerlánc-biztonságról szóló országgyűlési jelentés előkészítését.
2.4. Jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
2.4.1. Titkárság
A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében Titkárság működik, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
2.4.2. Jogalkotási Főosztály
1. A Jogalkotási Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
a) a Minisztérium feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek (törvényjavaslatok, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tervezetei), előterjesztések, jelentések, tájékoztatók, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséért (szövegezés, szerkesztés, a magyar jogrendbe való beilleszkedés megteremtése), ezen belül
aa) a normatív rendelkezések szabályozási szintjének – törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, miniszteri utasítás, miniszteri belső utasítás – meghatározásáért,
ab) a jogszabályok tervezeteinek, indokolásának elkészítéséért az illetékes önálló szervezeti egység által előkészített szakmai tervezet alapján,
ac) a jogszabályok tervezeteinek belső véleményezését követő előzetes és közigazgatási egyeztetéséért, amelynek keretében a tervezetet megküldi a szabályozásban érdekelt társadalmi szervezeteknek és érdekképviseleti szervezeteknek is,
ad) gondoskodik a jogszabályalkotásra irányuló koncepcióknak, jogszabálytervezeteknek, valamint a tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseknek vagy szakmai indokolásoknak a kormányzati honlapon való közzétételéről,
ae) a miniszter feladatkörébe tartozó törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok kormány-előterjesztéseinek a Kormány, a kabinetek, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma döntésének megfelelő véglegesítéséért, a törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok Országgyűléshez történő benyújtás előtti egyeztetéséért,
af) a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító javaslatokról, továbbá a Minisztériumot érintő önálló indítványokról szóló kormány-előterjesztések előkészítéséért, a felelős önálló szervezeti egység szakmai tervezete alapján, a belső egyeztetést követő közigazgatási egyeztetés lefolytatásáért, valamint a Kormány által támogatott módosító javaslatok jegyzékének elkészítéséért és a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályához való továbbításáért,
ag) a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok egységes javaslatainak, valamint a törvények és az országgyűlési határozati javaslatok szövegének véglegesítéséért, a törvényjavaslatokhoz beterjesztett módosító javaslatoknak – a felelős önálló szervezeti egységgel együttműködve történő – megvizsgálásáért és értékeléséért, a törvényjavaslatok és országgyűlési határozatok kihirdetésre, közzétételre történő előkészítéséért, továbbításáért,
ah) a miniszteri rendeletek aláíratásáért, kihirdetéséért,
ai) a Szabályzat és más miniszteri utasítások – a Minisztérium háttérintézményeinek szervezeti és működési szabályzata kivételével –, a miniszteri belső utasítások, a közigazgatási államtitkári utasítások aláíratásáért, közzétételéért;
b) a feladatracionalizálással összefüggő jogszabály-módosítások – az érintett önálló szervezeti egységekkel együttműködve történő – előkészítéséért;
c) a Agrárkamarával kapcsolatos jogi szabályozás előkészítéséért;
d) – a Jogi és Igazgatási Főosztállyal együttműködve – a Minisztérium adatvédelmi szabályzatának elkészítéséért;
e) – a Biztonsági és Informatikai Főosztállyal együttműködve – a Minisztérium biztonsági szabályzatának elkészítéséért.
2. A Jogalkotási Főosztály koordinációs feladatai körében felelős
a) a Minisztérium hatáskörében az európai uniós kötelezettségszegési (infringement) és az Európai Unió Bírósága előtti eljárások kapcsán felmerülő feladatok ellátásáért, az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával az ágazatközi és az Európai Bizottsággal lefolytatandó előzetes egyeztetések Minisztériumon belüli koordinálásáért;
b) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének koordinációjáért, az egységes minisztériumi álláspont kialakításáért és a minisztériumi álláspontot összegző átirattervezet előkészítéséért, a választ adó politikai felsővezetővel, illetve szakmai felsővezetővel történő aláíratásért, a vélemény továbbításáért, a közigazgatási egyeztetésre bocsátott anyagok szakmai egyeztetéséért, valamint az észrevételezési és véleményezési határidők megtartásának ellenőrzéséért;
c) a Minisztérium egységes álláspontjának kialakításáért az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosa megkereséseivel kapcsolatban.
3. A Jogalkotási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében felelős
a) a két- és többoldalú nemzetközi szerződések, minisztériumi megállapodások (a továbbiakban együtt: nemzetközi szerződés) előkészítésével, létrehozásával, szövegének végleges megállapításával, kihirdetésével, illetve közzétételével, módosításával és felmondásával kapcsolatos jogi feladatoknak a vonatkozó utasításban foglaltak szerinti ellátásáért;
b) a nemzetközi szerződések felülvizsgálatának és módosításának koordinálásáért;
c) a nemzetközi szerződések nyilvántartásáért;
d) az Európai Unió keretében létrejövő nemzetközi szerződésekhez történő csatlakozással összefüggő nemzetközi jogi feladatok ellátásáért;
e) a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó jogharmonizációs feladatok elvégzésének koordinálásáért, a jogharmonizációs terv elkészítéséért, a határidők betartásáért, a jogharmonizáció jogi megfelelőségének biztosításáért, a jogharmonizációs táblázat összeállításáért, a jogharmonizációval kapcsolatos adatszolgáltatási, jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséért;
f) az áruk és szolgáltatások szabad áramlását érintő, valamint a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó jogszabálytervezetek notifikációjának, továbbá a jogszabálytervezetek egyes európai uniós jogi aktusokban előírt egyéb notifikációs eljárásainak koordinálásával kapcsolatos feladatok ellátásáért;
g) a Minisztérium feladat- és hatáskörét érintő európai uniós jogszabálytervezetek véleményezése során a jogi véleményalkotásért.
4. A Jogalkotási Főosztály funkcionális feladatai körében felelős
a) a Minisztérium képviseletéért a társtárcák, a központi államigazgatási szervek, az érdekképviseletek által szervezett jogszabály-előkészítő és jogértelmező munkában;
b) a Minisztérium hivatalos lapjának szerkesztéséért, az átadott, nyilvánosságot érintő intézkedések, pályázatok közzétételéért;
c) a rendszeres és rendkívüli jogszabály-felülvizsgálat elvégzéséért, a Minisztérium deregulációs feladatainak folyamatos ellátásért;
d) a belső utasítások jogi véleményezéséért, egyedi utasítás alapján kidolgozásáért, a belső utasítások nyilvántartásáért, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáért, a Minisztérium belső informatikai rendszerén való közzétételéért;
e) a Kormány, a kabinetek, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma üléseinek napirendjére felvett előterjesztések, jelentések jogi véleményezéséért és a feladatkörében érintett szakmai főosztály kijelöléséért;
f) a miniszternek a Kormány munkatervéhez és a Kormány jogalkotási programjára tett javaslatai előkészítésének összehangolásáért;
g) a Minisztérium által benyújtani kívánt előterjesztések, jelentések a Kormány, a kabinetek, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma üléseire történő bejelentésével kapcsolatos feladatok végzéséért, az előterjesztések és jelentések beterjesztésének szervezéséért és az előterjesztések, jelentések benyújtásáért;
h) a Minisztérium éves jogalkotási tervének összeállításáért és gondozásáért;
i) a Minisztérium vezetésének és az érintett önálló szervezeti egységeknek az Országgyűléstől, a Kormánytól, más állami szervektől vagy társtárcáktól érkező emlékeztetők, jelentések, intézkedési tervek megküldéséért, szükség esetén az intézkedési kötelezettségre való figyelemfelhívásért;
j) a szervezeti egységeknél kint lévő kormányzati iratok meglétének évenkénti ellenőrzéséért, illetve az erről készült tájékoztató elkészítéséért, ezeknek a szervezeti egységek irányításáért felelős helyettes államtitkároknak való megküldéséért;
k) a Kormány, a kabinetek, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma ülése napirendjének megküldéséért az érintettek részére, a napirendi pontokban szereplő előterjesztésekkel kapcsolatos vezetői felkészítők készítésének szervezéséért, koordinálásáért, a beérkezett anyagoknak az ülésen részt vevő politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető részére történő eljuttatásáért;
l) a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok nyilvántartásáért, végrehajtásuk ellenőrzéséért, illetve a végrehajtás során felmerült akadályokról a minisztériumi vezetők havonként történő tájékoztatásáért;
m) az Országgyűlés és a Kormány döntéseiből, határozataiból a Minisztériumra háruló feladatok végrehajtásának szervezéséért, e feladatoknak az ügykör szerint felelős szervezeti egységek közötti elosztásáért, az esetleges vitás kérdések egyeztetésének és a feladatelosztásnak a Minisztérium vezetőihez, illetve az érintetteknek történő eljuttatásáért;
n) a Miniszterelnöki Kormányirodának a lejárt határidejű, kormányhatározatokból adódó, továbbá a Kormány ülésein nem határozati formában kiadott feladatok végrehajtásáról, az esetlegesen felmerülő akadályokról való igény szerinti jelentéstételért.
2.4.3. Jogi és Igazgatási Főosztály
1. A Jogi és Igazgatási Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős a Minisztérium által megkötött szerződések elektronikus nyilvántartásáért és az ezzel kapcsolatos közzétételi kötelezettségek teljesítéséért;
b) felelős a Minisztérium érintett önálló szervezeti egységei által felügyelt intézményeknél folytatott felügyeleti ellenőrzésekhez biztosított egyedi jogi segítségnyújtásért;
c) felelős a miniszter által felügyelt köztestület ellen törvényességi felügyeleti jogkörben indított köztestületi felügyeleti perekben a miniszter jogi képviseletének ellátásáért;
d) felelős a Minisztérium és a miniszter bíróságok, hatóságok és más szervek előtti jogi képviseletének ellátásáért;
e) iránymutatást és utasítást ad a minisztériumi önálló szervezeti egységek által előkészített szakmai vélemény birtokában a határozatokkal és végzésekkel szemben benyújtott kereseti kérelmekhez kapcsolódó peres és nemperes eljárásokban a Minisztérium jogi képviseletét ellátó jogi képviselőnek;
f) szakmai támogatást nyújt a minisztériumi önálló szervezeti egységek által előkészített szakmai vélemény birtokában a határozatokkal és végzésekkel szemben benyújtott kereseti kérelmekhez kapcsolódó peres és nemperes eljárásokban a Minisztérium, illetve a miniszter jogi képviseletét ellátó jogi képviselőnek;
g) felelős a bíróságok, hatóságok és más szervek megkereséseivel kapcsolatos feladatok ellátásáért;
h) felelős a minisztériumi önálló szervezeti egységek által előkészített, illetve elkészített szerződéstervezet, egyéb okirat és dokumentum jogi felülvizsgálatáért, véleményezéséért;
i) felelős a Minisztériumhoz benyújtott közérdekű adatigénylés teljesítésével, a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos miniszteri utasításban meghatározott feladatok elvégzéséért;
j) az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya által hozott döntések kivételével felelős az önálló szervezeti egységek által előkészített minisztériumi hatósági döntések jogi kontrolljáért;
k) felelős a Magyar Állatorvosi Kamara, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, az Országos Magyar Vadászkamara, és törvényben megjelölt egyéb szakmai kamarák, valamint a területi szervezeteik feletti törvényességi felügyelet ellátásáért, a törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedés kiadmányozásáért;
l) felelős a Pálinka Nemzeti Tanács, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Hegyközségi Tanácsok és a hegyközségek köztestület feletti törvényességi felügyelet ellátásáért, a törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedés kiadmányozásáért;
m) közreműködik a Minisztérium által irányított intézmények törvényességi ellenőrzésében;
n) felelős az önálló szervezeti egységek eltérő jogalkalmazási gyakorlatának egységesítő jogértelmezéséért, a minisztériumi jogalkalmazás polgári jogi, költségvetési jogi, munkajogi és közigazgatási jogi szabályokkal való összhangjának elősegítéséért (jogi vélemény, jogi iránymutatás);
o) felelős a Minisztérium sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a büntető feljelentések megtételéért;
p) közreműködik az OTP Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnál és a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett lakáskölcsönszámlákkal kapcsolatos lakáskölcsönökkel összefüggően a Minisztérium javára történő jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos feladatok ellátásában;
q) táblázatos formában negyedévente adatot szolgáltat a közigazgatási államtitkár és a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a Minisztérium folyamatban lévő peres és nemperes ügyeinek aktuális állapotáról, a jogerősen lezárt peres és nemperes ügyekben a bírósági és más hatósági döntésekről;
r) felügyeli a személyes adatok védelmével kapcsolatos tevékenységet;
s) ellátja a Minisztérium és jogelődei javára bejegyzett jelzálogjogokkal, visszavásárlási jogokkal, elidegenítési és terhelési tilalmakkal összefüggő feladatokat, e körben kiadmányozza a törlési engedélyeket;
t) felelős az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 17. §-a szerinti végzések előkészítéséért és kiadmányozásáért a Minisztérium önálló szervezeti egységeinek feladatkörét nem érintő hatósági ügyekben;
u) ellátja az EMVA támogatásokhoz kapcsolódó pályázati felhívások megjelenés előtti jogi szempontú minőségbiztosításának előkészítését.
2. A Jogi és Igazgatási Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős a Minisztérium Iratkezelési Szabályzatának elkészítéséért, ennek folyamatos karbantartásáért, jogszabályváltozások esetén a szükséges módosítások kidolgozásáért.
3. A Jogi és Igazgatási Főosztály iratkezelési feladatai körében felelős
a) az elektronikus iktatórendszerhez való hozzáférési jogosultságok regisztrálásáért, módosításáért és megvonásáért;
b) a Minisztérium vagy szervezeti egysége címére postán, elektronikusan, kézbesítő útján érkezett, illetve személyesen kézbesített küldemények (levél, felterjesztés, jelentés, csomag stb.) átvételéért, érkeztetéséért és a címzettekhez történő továbbításáért;
c) az iratok Iratkezelési Szabályzatban foglaltak szerinti elküldéséért (expediálás);
d) az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért, az elektronikus ügyintézési célú minősített elektronikus aláíró tanúsítványok, az időbélyeg és a szervezeti aláírás megrendeléséért, az ehhez kapcsolódó szerződés megkötéséért és gondozásáért;
e) a minisztériumi dolgozók jogviszonya megszűnésekor az iratelszámoltatásért;
f) az éves iratforgalmi statisztika összeállításáért;
g) a Minisztérium Központi Irattárának az irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történő működtetéséért;
h) az iratok rendezéséért, selejtezéséért, valamint a kezelésében lévő iratoknak segédletekkel történő ellátásáért, a rendezett, maradandó értékű iratoknak az előírt őrzési időt követően az illetékes levéltár, illetve illetékes szerv részére történő átadásáért, az iratselejtezési eljáráshoz szükséges levéltári hozzájárulás beszerzéséért, a minisztériumi szervezeti egységek nem selejtezhető iratainak gyűjtéséért;
i) a Magyar Nemzeti Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel való együttműködésért.
2.4.4. EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya
1. Az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt, a KAP I. pilléréből (EMGA), valamint kizárólag hazai forrásból nyújtott agrártámogatások felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben kezdeményezett jogorvoslati eljárások lefolytatásáért különösen
aa) a KAP Stratégiai Terv, valamint
ab) az EMGA-ból a korábbi programozási ciklusokban nyújtott támogatások
tekintetében;
b) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt, a KAP II. pilléréből (EMVA) nyújtott vidékfejlesztési támogatások felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben kezdeményezett jogorvoslati eljárások lefolytatásáért különösen
ba) a KAP Stratégiai Terv,
bb) a VP,
bc) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és
bd) a MAHOP,
be) a MAHOP Plusz
tekintetében;
c) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt, agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat érintő felügyeleti eljárások lefolytatásáért;
d) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt, agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó panaszkezelésért;
e) feladatainak ellátása érdekében információt, adatot kérhet az első fokon eljárt hatóság, az irányító hatóság, a kifizető ügynökség, a közbenső és közreműködő szervezet illetékes szervezeti egységétől és az intézményrendszer egyéb szereplőitől;
f) feladatainak ellátása érdekében megkereshet közigazgatási hatóságokat, egyéb szerveket és szervezeteket;
g) eljárása során dokumentumalapú ellenőrzést végez, személyes meghallgatást tarthat, illetve helyszíni ellenőrzést végezhet;
h) a miniszter nevében és megbízásából eljárva kiadmányozza az a)–b) pont szerinti jogorvoslati döntéseket, valamint a d)–e) pont szerinti megkereséseket és leveleket;
i) kiadmányozza a saját hatáskörbe utalt ügyekhez kapcsolódó kimenő dokumentumokat.
2. Az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya funkcionális és koordinációs feladatai körében
a) állásfoglalást, szakmai útmutatást ad a feladatkörébe utalt támogatásokat érintő jogorvoslati döntésekkel összefüggő megkeresésekre;
b) kapcsolatot tart és együttműködik az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal foglalkozó hazai intézményrendszer valamennyi résztvevőjével;
c) felel az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszeren (a továbbiakban: IIER) keresztül vagy közvetlen átadással felterjesztett jogorvoslati ügyek iratkezelési szabályzatnak megfelelő kezeléséért;
d) felel a kiadmányozott jogorvoslati döntések Kincstárnak történő közvetlen átadásáért;
e) válaszol a feladatkörét érintő szakmai megkeresésekre, megteszi a megkeresések kapcsán szükséges intézkedéseket;
f) a feladatkörét érintő szakmai egyeztetéseket tart, a hazai intézményrendszer tagjai által kezdeményezett egyeztetéseken részt vesz;
g) véleményezi az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó, valamint a jogorvoslati területet érintő jogszabálytervezeteket;
h) figyelemmel kíséri a jogorvoslati eljárásokat érintő jogszabályokat, valamint a feladatkörébe utalt támogatásokat érintő jogcímrendeleteket és pályázati felhívásokat;
i) naprakész nyilvántartást vezet a folyamatban lévő és lezárt jogorvoslati ügyekről, heti rendszerességgel jelentést küld a folyamatban lévő ügyek számáról a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére;
j) szakmai támogatást nyújt a feladatkörébe utalt ügyekben született jogorvoslati döntésekkel szemben benyújtott kereseti kérelmekhez kapcsolódó peres és nemperes eljárásokban a Minisztérium, illetve a miniszter jogi képviseletét ellátó Jogi és Igazgatási Főosztály részére.
2.5. A gazdasági helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
2.5.1. Titkárság
A gazdasági helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében Titkárság működik, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
2.5.2. Költségvetési Főosztály
1. A Költségvetési Főosztály funkcionális feladatai körében
a) az AÉM fejezet költségvetési tervezéssel, a költségvetés végrehajtásával és a költségvetési beszámolással kapcsolatos feladatkörében felel
aa) az AÉM fejezet éves költségvetésének kidolgozásáért, a költségvetési törvénytervezet tervezési mellékleteinek elkészítéséért a Pénzügyminisztérium tervezési tájékoztatójában szereplő irányelvek figyelembevételével, a normaszöveg véleményezésének megszervezéséért, a költségvetés szöveges fejezeti indokolásának összeállításáért, az éves költségvetési tervezéssel összefüggő egyeztetéseket és vezetői döntéseket megalapozó javaslatok és számítások elkészítéséért,
ab) az irányított költségvetési szervek, azok címrendi besorolás szerinti éves költségvetési előirányzatainak – tervezési tájékoztató szerinti – költségvetési tervezési feladatainak ellátásáért, megszervezéséért és koordinálásáért,
ac) az AÉM fejezet Országgyűlés által elfogadott fejezeti költségvetés alapján az elemi költségvetési előirányzatok – belső egyeztetést követő – vezetői jóváhagyatásáért, kiközléséért a fejezeti és a központi kezelésű előirányzatok önálló szervezeti egységenkénti szakmai kezelői, illetve az irányított költségvetési szervek számára,
ad) a költségvetési szervek költségvetések átvételéért és számszaki ellenőrzéséért, a Kincstárnak megküldött fejezeti és központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetéseinek pontosságáért, a határidők betartásáért,
ae) az Országgyűlés által elfogadott AÉM fejezet költségvetése jogszabályokban előírt követelmények szerinti végrehajtásáért,
af) a költségvetés végrehajtása során a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok terhére vállalt fizetési kötelezettségek pénzügyi ellenjegyzéséért, annak során a jogosultság és a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatáért, továbbá a kötelezettségvállalások nyilvántartásáért és az önálló szervezeti egységenkénti szakmai kezelők által vezetett kötelezettségvállalási nyilvántartásokkal való rendszeres egyeztetéséért, az av) alpontban foglaltak kivételével,
ag) a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi kifizetések szabályszerű lebonyolításáért,
ah) az AÉM fejezet költségvetése végrehajtásához szükséges fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítások, – az av) alpontban foglaltak kivételével – -átcsoportosítások lebonyolításáért, a pénzügyminiszter egyetértésével megvalósítható, illetve a pénzügyminiszter és a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítások, -átcsoportosítások előkészítéséért, végrehajtásáért, együttműködve az előirányzatokat kezelő önálló szervezeti egységekkel,
ai) a költségvetési szervek tekintetében a havi rendszeres nyitástól eltérő előirányzat-felhasználási keret nyitása kezdeményezéséért, előkészítéséért, irányító szervi hatáskörű jóváhagyásáért és a Kincstár részére történő benyújtásáért,
aj) a költségvetés végrehajtásához és egyeztetéséhez szükséges – az av) alpontban foglaltak kivételével – adatszolgáltatások elkészítéséért és megküldéséért a Kincstár, illetve a Pénzügyminisztérium számára,
ak) a fejezeti, központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó, valamint a költségvetési szervek kincstári számláinak nyitásáért, megszüntetéséért, az erre vonatkozó kérelmek továbbításáért, az aláírásbejelentő kartonok aktualizálásáért, nyilvántartásáért, továbbításáért,
al) a költségvetés végrehajtására, a finanszírozásra vonatkozó politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői döntések végrehajtásáért,
am) a költségvetési szervek, az Irányító szervezet fejezeti és központi kezelésű előirányzatai, valamint a Tulajdonosi Joggyakorló Szervezet éves költségvetési beszámolójának elkészíttetéséért, elkészítéséért, a számszaki összefüggések egyeztetéséért, szöveges elemzések készítéséért, az AÉM fejezet zárszámadásának – ideértve annak számszaki és szöveges fejezeti indokolását – elkészítéséért, a zárszámadási normaszöveg véleményezésének megszervezéséért,
an) az AÉM által irányított költségvetési intézmények, valamint az AÉM fejezet fejezeti és központi kezelésű előirányzatok tekintetében vezetői előterjesztések, tájékoztatók elkészítéséért, finanszírozási javaslatok és döntési alternatívák kidolgozásáért, amelyek a költségvetés végrehajtásának vezetői kontrollját, illetve a finanszírozási döntések meghozatalát biztosítják,
ao) a negyedéves időszaki mérlegjelentések és havi időközi költségvetési jelentések elkészítéséért – a költségvetési szervek, az Irányító Szervezet fejezeti és központi kezelésű előirányzatai és a Tulajdonosi Joggyakorló Szervezet szerinti bontásban és összesítve – az előírt tartalommal és határidőre,
ap) a fejezeti beszámolókban és mérlegekben megbízható és valós kép bemutatásáért, a leltározás, az egyeztetések és értékelések körültekintő elvégzéséért, a beszámolójavítási kérelem jogszabály szerinti elkészítéséért és benyújtásáért,
aq) az AÉM fejezet maradványának és a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványának megállapításáért, a költségvetési szervek maradványainak felülvizsgálatáért,
ar) a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek engedélyezett álláshelyével, létszámkeretével mint előirányzattal kapcsolatos gazdálkodási feladatainak felügyeletéért, illetve a központi bérintézkedések finanszírozási és adatszolgáltatási feladatai végrehajtásának megszervezéséért, teljesítéséért,
as) a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok bevételei, kiadásai várható alakulásának adatszolgáltatásáért, az irányított költségvetési szervek által szolgáltatott adatok fejezeti szintű jóváhagyásáért a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben,
at) a fejezeti kezelésű, központi kezelésű előirányzatok, valamint az irányított költségvetési szervek devizában történő várható kifizetéseivel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítéséért,
au) a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott költségvetési támogatások elszámolásának pénzügyi szempontú ellenőrzéséért,
av) az AÉM fejezet Földügyi kompenzációs feladatok központi kezelésű előirányzat vonatkozásában az af) és ag) alpont szerinti feladatokat, valamint az ah) alpont szerinti fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokkal, továbbá az aj) alpont szerinti adatszolgáltatások elkészítésével kapcsolatos feladatokat – a Költségvetési Főosztállyal együttműködve – a Gazdálkodási Főosztály látja el;
b) felel az államháztartási szakfeladatok és a kormányzati funkciók rendjének alkalmazásából, felülvizsgálatából fakadó minisztériumi feladatok – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával történő – koordinációjáért;
c) közreműködik a költségvetési gazdálkodás jogszerű és koordinált végrehajtásának megszervezése érdekében az alábbi szabályzatok elkészítésében, és érvényesíti az azokban rögzített eljárási rendet:
ca) az AÉM fejezethez tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok, továbbá a Földalap fejezethez tartozó központi kezelésű előirányzatok éves felhasználásának szabályairól szóló rendelet,
cb) az AÉM fejezethez tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodásról, az elszámolható költségekről, a támogatások felhasználása ellenőrzésének és a beszámolók összeállításának szabályairól szóló miniszteri utasítások;
d) felelős a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok végrehajtási feladatainak ellátásában részt vevő lebonyolító és kezelő szervekkel történő együttműködésért;
e) pénzügyi felügyeletet gyakorol a fejezeti és a központi kezelésű előirányzatokat szakmailag kezelő önálló szervezeti egységek költségvetési gazdálkodása – éves keretfelosztási terv készítése, kötelezettségvállalások előkészítése és nyilvántartása, teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése adatlapok kiállítása, maradványok megállapítása – felett;
f) pénzügyi felügyeletet gyakorol a Minisztériumhoz tartozó költségvetési szervek költségvetési gazdálkodása – elemi költségvetés elkészítése, költségvetés végrehajtása – felett, valamint a költségvetési gazdálkodás hatékonyságát befolyásoló szervezeti korszerűsítések, kötelezettségvállalások, illetve a közhatalmi bevételeket megalapozó díjtételrendeletek véleményezése tekintetében;
g) a Gazdálkodási Főosztállyal együttműködve felel a Földalap fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos egyes költségvetési – tervezési, végrehajtási, beszámolási, zárszámadási – feladatok minisztériumi szintű koordinálásáért, összefogásáért;
h) felel az Irányító Szervezet és a Tulajdonosi Joggyakorló Szervezet tekintetében a könyvvezetés – a számviteli törvény és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 4. §-a elvei szerinti – megszervezéséért, a számviteli politika és mellékletei kidolgozásáért, aktualizálásáért, végrehajtásáért, a bizonylatok, az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi könyvelés egymásra épülését, egyeztetését és ellenőrzését biztosító, logikailag zárt nyilvántartási rendszer felépítéséért;
i) együttműködik az illetékes önálló szervezeti egységekkel valamennyi, a miniszter által irányított, felügyelt háttérintézménnyel kapcsolatos költségvetési és szakmai döntés előkészítésében.
2.5.3. Gazdálkodási Főosztály
1. A Gazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében
1.1. felelős az AÉM igazgatás címhez tartozó költségvetési előirányzatok tervezésével, azok év közbeni módosításával, átcsoportosításával, az engedélyezett előirányzatok felhasználásával és a költségvetési beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért;
1.2. felel az AÉM igazgatás cím elkülönített költségvetési gazdálkodásának, az AÉM igazgatás elemi költségvetés elkészítésének, végrehajtásának, könyvvezetésének és beszámolásának elkülönített megszervezéséért;
1.3. felel az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 4. §-a elvei szerinti, az AÉM igazgatás számviteli politika és annak kötelező mellékletét képező szabályzatok (az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és a források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat és szükség esetén az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat) kidolgozásáért, aktualizálásáért, végrehajtásáért, a bizonylatok, az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi könyvelés egymásra épülését, egyeztetését és ellenőrzését biztosító, logikailag zárt nyilvántartási rendszer felépítéséért;
1.4. felel az AÉM igazgatás előirányzatainak szabályszerű felhasználásáért, a likviditási helyzetet folyamatosan nyomon követi; időközönként likviditási tervet és pénzügyi elemzést készít;
1.5. felel az AÉM igazgatás hatáskörébe tartozó, az 1.3. pontban körülírt szabályzatokon túlmenően, az egyéb pénzügyi és számviteli szabályzatainak – kiemelten a gazdálkodási szabályzat, a kötelezettségvállalás, teljesítésigazolás, utalványozás, érvényesítés rendjét szabályozó belső utasítás, a külföldi és belföldi kiküldetések elszámolásával kapcsolatos szabályozás –, továbbá a számlarend és bizonylati szabályzat és a bérszámfejtés rendjének az aktualizálásáért;
1.6. vezeti és dokumentálja az előirányzat-nyilvántartást, elvégzi az évközi módosításokat, átcsoportosításokat, a teljesítéseket rovatonként figyeli;
1.7. naprakészen nyilvántartja az AÉM igazgatás eredeti költségvetése dologi kiadásainak kötelezettségvállalásait, teljesítéseit ügyletenként;
1.8. nyilvántartja az eredeti költségvetése terhére, valamint a fejezet által biztosított személyi, dologi és beruházási jellegű pótelőirányzatok terhére kötött szerződéseket, vezeti a kötelezettségvállalások nyilvántartását, és a teljesítésigazolással ellátott számlák teljesítéseiről intézkedik, az elszámolásköteles személyi jellegű kiadások teljesítéseit is elkülönítetten vezeti, a fejezet által biztosított pótelőirányzatokkal meghatározott időszakonként elszámol;
1.9. elvégzi egyes, a Minisztérium által kedvezményezettként elnyert és az AÉM Igazgatásnál finanszírozási szervezeten keresztül bonyolódó európai uniós pályázati programokból és egyéb, közvetlenül nemzetközi szervezetektől elnyert támogatási összegek terhére megkötött szerződések, megrendelések kötelezettségvállalását, elkülönített nyilvántartását és az azokkal kapcsolatos teljesítéseket, adatszolgáltatásokat, a bérszámfejtési és könyvelési feladatokat;
1.10. ellátja kiemelten a különböző Technikai Segítségnyújtás projektekhez kapcsolódó kötelezettségvállalásainak, előirányzat-módosításainak és elő-, utó-, valamint a szállítói finanszírozású teljesítéseinek rögzítését, analitikus és főkönyvi könyvelését, a szükséges adatszolgáltatásokat, egyeztetéseket, a programokkal kapcsolatos esetleges bérszámfejtési feladatokat, valamint az utófinanszírozott tételek, pl. külföldi kiküldetések elszámolási dokumentációjának összeállítását és a Program szakmai felügyeletét ellátó minisztérium részleg részére történő megküldését;
1.11. felel az AÉM igazgatás adott évi költségvetési maradványának levezetéséért, analitikus nyilvántartásáért, dokumentáltságáért, annak felhasználását nyomon követi;
1.12. Áfa tekintetében adatot szolgáltat a Földalap fejezet felé, gondoskodik az AÉM igazgatást érintő Áfa-befizetés pénzügy teljesítéséről;
1.13. biztosítja a bel- és külföldi kiküldetésekhez, reprezentációhoz és rendezvényekhez kapcsolódó előlegeket, az azokkal való elszámolást, ellátja az Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletére kirendelt gyakornokok ellátmányával kapcsolatos devizaátutalási és elszámoltatási feladatokat;
1.14. felosztja és biztosítja a negyedéves vezetői reprezentációs előlegeket, megrendeli a természetben biztosított reprezentációt;
1.15. ellátja a hivatali mobiltelefonok használatából eredő költségek elszámolásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat, a meghatározott időszakonkénti keretelszámolások alapján a nem a hivatali okokból keletkező kerettúllépések munkatársak részére történő kiértesítését, majd a kerettúllépés munkatársi befizetésének realizálását követően számviteli bizonylat kiállítását;
1.16. üzemelteti a házipénztárt (forint és valuta), felügyeli annak szabályszerű működését;
1.17. ellátja a külföldi kiküldetés keretében brüsszeli tanácsi ülésekre utazók egyes költségeinek utólagos visszatérítésre vonatkozó elszámolási dokumentáció előkészítését;
1.18. felel a devizaprognózis elkészítéséért;
1.19. felel az AÉM igazgatás tartozásállományával kapcsolatos adatszolgáltatás elkészítéséért;
1.20. a Minisztérium közhatalmi és működési bevételeit nyilvántartja, azok beszedésével kapcsolatban számlakiállításokról intézkedik, felszólítja meghatározott időközönként az adósokat a tartozások kiegyenlítésére;
1.21. ellátja az analitikus nyilvántartó feladatokat az államot megillető halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe vagy haszonbérbe adására vonatkozó szerződések alapján, a vízkészletjárulék fizetésből, a vízgazdálkodási bírságból, valamint a mulasztási bírságból, valamint az eljárási bírságból befolyó központosított bevételek vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatos követelésekről havonta adatot szolgáltat a Kincstár részére;
1.22. az OTP Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnál vezetett lakáskölcsönszámlákkal kapcsolatos lakáskölcsönökkel összefüggő analitikát vezeti, figyelemmel kíséri a törlesztéseket és folyósításokat, a tartósan nem fizetők esetében a Jogi és Igazgatási Főosztály felé a szükséges intézkedést megteszi;
1.23. nyilvántartja és számfejti a cafetéria-juttatásokat, gondoskodik azok naprakész elszámolhatóságáról;
1.24. felel a Minisztérium alaplétszámával és központosított létszámával összefüggő személyi juttatásokkal való észszerű és jogszerű gazdálkodásért, a rendszeres és a nem rendszeres, valamint állományon kívüliekkel kapcsolatos személyi juttatások nyilvántartásáért, számfejtéséért és folyósításáért;
1.25. felel az illetmény- és bérgazdálkodásra irányuló felmérések és számítások elkészítésében való közreműködésért;
1.26. felel az adóigazolásoknak az adózók részére történő eljuttatásáért, az adóbevallás elkészítési módjának és az adókedvezményekkel kapcsolatos nyilatkoztatásért;
1.27. felel a távollétekre vonatkozó adatszolgáltatások heti rendszerességgel történő összegyűjtéséért;
1.28. folyamatos kapcsolatot tart a Kincstár által működtetett központi illetményszámfejtési részleggel;
1.29. felel a pénzbeli és természetbeni juttatásokkal, költségtérítésekkel, lakásalappal, fizetési előlegekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetéséért, a kifizetésekért és a dolgozói visszatérítési kötelezettségek behajtásáért;
1.30. elvégzi a Kincstár által készített kimutatás alapján a bérfeladást és annak rovatonkénti könyvelését, valamint nyilvántartja a munkavállalót és a munkaadót terhelő járulékokat, a személyi jövedelemadót, a rehabilitációs hozzájárulást, ellátja az előbbiekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások könyvelését;
1.31. felel az AÉM Igazgatás költségvetése terhére történő pénzügyi teljesítések analitikus jogcímkódok szerinti könyveléséről és főkönyvi könyveléséről, szükség esetén ellátja a Kincstár számára a szükséges ERA-kód rendezéseket, mind az AÉM igazgatás által vezetett számlák, mind a pénztárak forgalma vonatkozásában;
1.32. felel az AÉM Igazgatás költségvetése terhére történő pénzügyi teljesítések analitikus jogcímkódok szerinti könyveléséről és főkönyvi könyveléséről, mind az AÉM igazgatás által vezetett számlák, mind a pénztárak forgalma vonatkozásában és az adatoknak a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer (a továbbiakban: KKVTR) Költségvetési Moduljába (a továbbiakban: KM) történő beküldéséről;
1.33. felel az AÉM igazgatást érintő éves számszaki és szöveges beszámoló elkészítéséért;
1.34. felel az AÉM igazgatást érintő időközi költségvetési jelentések elkészítéséért;
1.35. felel az AÉM igazgatás bevételeinek és kiadásainak várható alakulásáról meghatározott időszakonként készített felhasználási terv adatszolgáltatásáért a Kincstár által működtetett KKVTR-ben;
1.36. nyilvántartja az AÉM igazgatást érintő befektetett eszközök évközi állományváltozásait növekedési és csökkenési jogcímek szerint;
1.37. nyilvántartja a Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok könyv szerinti értékét, a vagyonkezelésében lévő immateriális javakat, tárgyi eszközöket és készleteket, gondoskodik ezek vonatkozásában a szabályszerűen előkészített és lebonyolított leltározási feladatok előkészítéséről, végrehajtásáról, a leltározás kiértékeléséről;
1.38. véleményezi az AÉM Igazgatás vagyonkezelésében lévő eszközök üzemeltetésére, vagyonkezelésére, térítés nélküli átadására-átvételére vonatkozó szerződéseket, megállapodásokat;
1.39. felel az AÉM Igazgatás kezelésébe tartozó kincstári vagyon kezelésének és nyilvántartásának Minisztériumra háruló feladatai ellátásáért, évente vagyonkatasztert készít az MNV Zrt. részére;
1.40. javaslatot tesz a vagyonkezelésében lévő eszközök selejtezésére – az érintett önálló minisztériumi szervezeti egység kezdeményezése alapján –, előkészíti és lefolytatja a selejtezési eljárást;
1.41. egyezteti a leltározás keretében az üzemeltetésre átadott eszközök üzemeltetőnél való meglétét;
1.42. előkészíti a tárgyévi leltározást, leltározási utasítást és ütemtervet készít, lefolytatja a leltározást az 1.37. pontban leírtakon felül mérlegsoronként a mennyiségben nem leltározható eszközök és források tekintetében az analitikákkal történő egyeztetési mód alapján, majd gondoskodik azok kiértékeléséről;
1.43. elvégzi meghatározott időközönként az eszközök tekintetében a terv szerinti, a terven felüli értékcsökkenéssel és az értékvesztéssel kapcsolatos, valamint a devizaértékelési feladatokat;
1.44. felelős a hatáskörébe tartozó személyi juttatási előirányzatokat érintő gazdasági eseményeknek a KIRA-rendszerben, más kiadási és bevételi előirányzatokat érintő gazdasági eseményeknek a FORRÁS.net és a KKVTR KM rendszerében történő rögzítéséért;
1.45. véleményezi gazdálkodási, pénzügyi szempontból az AÉM igazgatás költségvetésének terhére megkötésre kerülő szerződés- és megállapodás tervezeteket.
2. A Gazdálkodási Főosztály Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatai körében:
2.1. ellátja a Földalap fejezet előirányzatai tekintetében a költségvetési tervezéssel, a költségvetés végrehajtásával, a pénzgazdálkodással és a beszámolással, zárszámadással összefüggő feladatokat, a Nemzeti Földalap egészét érintő vagyonforgalomról az előírt rendben statisztikát készít, e feladatok ellátása során a Költségvetési Főosztállyal együttműködik;
2.2. elkészíti a Földalap fejezet pénzforgalmi tervét, és e terv teljesítéséről év közben meghatározott rendszerességgel adatot szolgáltat a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős és a gazdasági helyettes államtitkár részére;
2.3. ellátja a Földalap Fejezet gazdasági eseményeihez kapcsolódó analitikus és főkönyvi számviteli, könyvelési feladatokat, és meghatározott rendszerességgel elvégzi a könyvviteli zárásokat, az előírt rendszerességgel és tartalommal, illetve szükség szerint egyedi esetben számviteli adatokat szolgáltat a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes és a gazdasági helyettes államtitkár részére;
2.4. előkészíti a Földalap fejezet számlarendjét, számviteli politikáját, értékelési, kötelezettségvállalási, leltározási és leltárkészítési, bizonylati, pénzkezelési és felesleges vagyontárgyak selejtezési szabályzatait és az eseti szabályozásokat, érkezteti és nyilvántartja a Földalap fejezet működésével összefüggésben beérkező számlákat, teljesíti a Földalap fejezethez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeket;
2.5. pénzügyi (költségvetési) szempontból értékeli a Földalap fejezetet érintő beszerzéseket és megbízási, szolgáltatási, vállalkozási szerződéstervezeteket; a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén ezeket ellenjegyzi;
2.6. a Földalap fejezetet érintő közbeszerzési és beszerzési döntések előkészítése során biztosítja a pénzügyi szakértelmet;
2.7. – a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek közreműködésével – felel a Földalap fejezettel kapcsolatos időszaki és éves beszámolási kötelezettségek határidőben történő teljesítéséért, valamint az előírt adatszolgáltatások teljesítéséért;
2.8. elvégzi a Nemzeti Földalapot érintő vagyonváltozások, illetve a vagyonkataszter számviteli nyilvántartásának vezetését, teljesíti a kapcsolódó adatszolgáltatásokat, az előírt rendszerességgel egyezteti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyon számviteli nyilvántartásának egyezőségét a Földalap Nyilvántartási, Rendezési és Helyszínelési Főosztály analitikus vagyonnyilvántartásával, eltérések esetén szükség szerint helyesbíti, módosítja nyilvántartásait;
2.9. szükség esetén feladatai teljesítéséről adatszolgáltatást nyújt a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár, valamint az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek részére;
2.10. a Költségvetési Főosztállyal együttműködve ellátja az AÉM fejezet Földügyi kompenzációs feladatok központi kezelésű előirányzat vonatkozásában a 2.4.2. alcím 1. pont a) alpont af) és ag) pontja szerinti feladatokat, valamint az ah) pont szerinti fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokkal, továbbá az aj) pont szerinti adatszolgáltatások elkészítésével kapcsolatos feladatokat;
2.11. előírt és eseti rendszerességgel pénzügyi elemzéseket, kimutatásokat készít, illetve pénzügyi adatokat szolgáltat a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár, valamint a Költségvetési Főosztály részére;
2.12. elkészíti a Földalap fejezetet érintő részadóbevallást és intézkedik a Földalap fejezetet érintő adófizetési kötelezettségek határidőben történő pénzügyi teljesítése érdekében;
2.13. – a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek közreműködésével – döntésre előkészíti és koordinálja a Nemzeti Földalap vagyoni körét érintő értéknövelő beruházásokkal, díjengedményekkel, részletfizetéssel, egyéb elszámolásokkal kapcsolatos ügyeket;
2.14. ellátja a Földalap fejezetet érintő részadóbevallás és az AÉM igazgatás részadóbevallásának összedolgozását, gondoskodik az áfa-bevallás elkészítéséről, benyújtásáról és a Földalap fejezetet érintő Áfa-befizetés pénzügyi teljesítéséről;
2.15. kiszámlázza és nyilvántartja a Nemzeti Földalaphoz kapcsolódó követeléseket, rendszeresen lekönyveli a banki bevételeket, felel a bevételeket érintő számlareklamációs ügyek feldolgozásáért;
2.16. gondoskodik a határidőn túli követelések behajtásáról, felel a fizetési halasztási, illetve részletfizetési kérelmek feldolgozásáért, meghatározott ütemezésben fizetési felszólításokat, egyenlegközlőket küld ki;
2.17. elvégzi a partnertörzs adatokban a munkája során észlelt változások rögzítését, figyelemmel kíséri a szervezeti átalakulással, illetve megszűnéssel érintett partnereket és felel a szükséges intézkedések megtételéért.
3. A Gazdálkodási Főosztály közbeszerzési feladatai körében:
3.1. felelős a fejezet közbeszerzési tevékenységének szabályozásáért, figyelemmel kíséréséért, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos felmérések, jelentések elkészítéséért, az ágazat hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárások elkészítésének általános felügyeletéért;
3.2. az éves közbeszerzési terv elkészítéséért, a Minisztérium közbeszerzési eljárásainak lebonyolításáért;
3.3. közreműködik a Minisztérium által irányított központi költségvetési szervek, valamint a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok által lefolytatni tervezett beszerzési és közbeszerzési eljárások előzetes engedélyeztetési eljárásában;
3.4. ellátja a központosított közbeszerzési rendszerekkel kapcsolatban felmerült adatszolgáltatási feladatokat.
2.5.4. Biztonsági és Informatikai Főosztály
1. A Biztonsági és Informatikai Főosztály vezetője a Minisztérium biztonsági vezetője.
2. A Biztonsági és Informatikai Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős az ágazati védelmi igazgatási, honvédelmi és biztonsági feladatokról szóló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök kidolgozásáért;
b) felelős az AÉM ügyeleti szolgálatáról szóló szabályzat kidolgozásáért;
c) felelős a minősített adat védelmével összefüggő szabályzatok, miniszteri normatív rendelkezések előkészítéséért; a szakterületek kezdeményezése esetén részt vesz az ágazati munkavédelmi szabályzatok kidolgozásában;
d) felelős a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet elkészítéséért;
e) felelős az informatikai biztonság kialakítására vonatkozó szervezeti szabályozási dokumentumok előkészítéséért;
f) ellátja az informatikai tárgyú jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések, az informatikai szabályozást megvalósító egyéb rendelkezések, eljárásrendek véleményezését.
3. A Biztonsági és Informatikai Főosztály az információbiztonsággal összefüggő feladatai körében – az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy útján –
a) kialakítja és működteti a Minisztérium informatikai biztonsági irányítási rendszerét;
b) ellátja a Minisztérium által üzemeltetett, illetve a Minisztérium adatait feldolgozó informatikai rendszerek informatikai biztonságával összefüggő felügyeleti tevékenységet, ellenőrzi az informatikai biztonsági előírások betartását;
c) az információbiztonsági tudatosság növelése érdekében folyamatosan megszervezi és lebonyolítja a Minisztérium állományának képzését;
d) felelős a Minisztérium és annak tulajdonában lévő információs rendszerek biztonsági osztályba sorolásáért, valamint rendszeres felülvizsgálatáért;
e) ellátja a Minisztérium informatikai biztonsággal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit;
f) irányítja a kiberbiztonságról szóló jogszabályokban foglalt feladatok végrehajtását;
g) informatikai biztonsági szempontból véleményezi a Minisztérium egyedi infokommunikációs rendszereit érintő szerződéseket.
4. A Biztonsági és Informatikai Főosztály informatikai feladatai körében
a) szükség esetén informatikai projekteket kezdeményez, szakmailag irányít, szakmai minőségbiztosítást végez, és az IT-auditokat szakmailag jóváhagyja;
b) biztosítja a Minisztérium ágazati adatvagyonának IT-felügyeletét;
c) biztosítja az informatikai alapinfrastruktúrák és szakrendszerek üzemeltetetését;
d) felelős a Minisztérium által üzemeltetett informatikai rendszerek folyamatos kialakításáért, fejlesztéséért, a rendszerek naprakészen tartásáért, biztonsági mentéséért;
e) ellátja a feladatkörével összefüggő szakmai nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai, véleményezési feladatokat;
f) közreműködik a Minisztérium informatikai beruházásaival kapcsolatos szakmai feladatokban;
g) felel a Minisztérium és az általa üzemeltetett ágazati szakrendszerek körében az informatikai biztonság, valamint az adatbiztonság technológiai és ügyrendi felügyeletéért, adatok kezeléséért;
h) felel a Minisztérium informatikai rendszerével összefüggésben a külső szervezetekkel való kapcsolatok fenntartásáért;
i) gondoskodik az általa üzemeltetett rendszerekből szolgáltatott adatok központi tárolásáról, rendszeres közzétételéről;
j) felel a Minisztérium üzemeltetésében lévő szakrendszerek felhasználóinak jogosultságkiosztásáért, tájékoztatásáért;
k) ellátja – a Gazdálkodási Főosztállyal együttműködve – a minisztériumi informatikai beszerzések kormányzati szinten történő egységes, átlátható és tervezett lebonyolításért, valamint fejlesztéséért felelős szervezetekkel való együttműködési kötelezettségekből adódó feladatokat;
l) ellátja a minisztériumi informatikai rendszerek fejlesztése, üzemeltetése vonatkozásában a kapcsolattartást a fejlesztőkkel;
m) biztosítja a minisztériumi informatikai rendszerek informatikai helpdesk szolgáltatását a Minisztérium és háttérintézményei számára;
n) kezdeményezi, koordinálja az alkalmazás- és infrastruktúra-üzemeltetéshez szükséges informatikai beszerzéseket, együttműködve a Gazdálkodási Főosztállyal.
5. A Biztonsági és Informatikai Főosztály védelmi igazgatással és ágazati biztonsággal összefüggő feladatai körében
b) felelős a védelmi igazgatás keretében az ágazat hatáskörébe tartozó védelmi és biztonsági feladatok szakmai követelményeinek meghatározásáért és a feladatok végrehajtásában közreműködő ágazati szervek honvédelmi és katasztrófavédelmi felkészítésének ágazati koordinációjáért;
c) felelős a nukleárisbaleset-elhárítási ágazati stratégia kidolgozásáért az érintett ágazati szervezetek közreműködésével, valamint az ezekkel összefüggő ágazati feladatok koordinálásáért, és ilyen irányú veszélyhelyzetben a minisztériumi intézkedések előkészítéséért;
d) felelős a Befogadó Nemzeti Támogatás (HNS) feladatkörben az esetlegesen felmerülő igények kielégítését biztosító agrárágazati kapacitások és készletek rendelkezésre állásának vizsgálatáért, a Biztonsági Beruházási Bizottságba kijelölt állandó képviselettel, a NATO-ban betöltött agrárágazati tevékenységgel összefüggő bizottsági tagsággal, a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel, valamint a civil katonai együttműködéssel összefüggésben jelentkező ágazati feladatok ellátásának koordinálásáért;
e) felelős az ügyeleti szolgálat – a munkaidőn túli, a heti pihenőnapon és szabadnapon, ünnepnapon tartott, valamint válsághelyzet, különleges jogrendi időszak alatti – működtetésének meghatározásáért, szervezéséért és ellátásának biztosításáért;
f) felelős – az érintett minisztériumi szervezeti egységek és ágazati szervezetek bevonásával – a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (a továbbiakban: KKB) fennálló tagsággal összefüggő ágazati feladatok ellátásáért és koordinációjáért, valamint az ágazati katasztrófa kockázatértékeléséért és a kritikus infrastruktúra-védelem területén a Minisztériumra háruló feladatok ellátásáért;
g) felelős a hazai és nemzetközi válságkezelési gyakorlatokon történő részvétellel összefüggő ágazati feladatok végrehajtásának koordinálásáért;
h) felelős – az érintett minisztériumi szervezeti egységek és ágazati szervezetek bevonásával – a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központban, a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottságban, a Felsőszintű Munkacsoportban, a Munkavédelmi Bizottságban, a Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoportban (HIKOM), a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsban (NBT) és a Nemzeti Kiberbiztonsági Munkacsoportban (NKM) a Minisztérium képviseletéért és az ebből adódó feladatok végrehajtásáért;
i) koordinálja a NATO Stabilization & Reconstruction ágazati szakértőinek kijelölését, felkészítését;
j) véleményezi és összehangolja a Miniszter irányítása, alapítói vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó intézmények védelmi és biztonsági célú tervezéssel kapcsolatos dokumentumait;
k) közvetlen kapcsolatot tart a tevékenységi körében a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével, a minisztériumokkal és az érintett honvédelmi, rendvédelmi, katasztrófavédelmi és nemzetbiztonsági szervekkel;
l) előkészíti a védelmi és biztonsági tervezés, a gazdaságfelkészítési tervezés, a kormányügyeleti rendszer működésével kapcsolatos tervezés, valamint a Minisztérium be- és kitelepülési tervezésével összefüggő ágazati tervdokumentumokat az érintett minisztériumi szervezeti egységek és ágazati szervezetek bevonásával, szükség esetén a vonatkozó feladatokra való felkészülés és a feladatok végrehajtása költségeinek elkülönített ágazati tervezésére irányadó javaslat kidolgozásával.
6. A Biztonsági és Informatikai Főosztály egyéb funkcionális feladatai körében
a) felelős a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos előkészítő és ügyviteli feladatok ellátásáért;
b) felelős – a Minisztérium vezetésének rendelkezése alapján – a szervezetbiztonsági feladatok ellátásáért, valamint a biztonsági feladatok ellátásában való együttműködésért;
c) ellátja a Minisztérium épületeibe belépésre jogosító igazolványok kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat, továbbá gondoskodik a Minisztérium épületébe történő be- és kilépés, valamint a parkolás rendjének meghatározásáról;
d) ellátja a miniszter elhelyezésére szolgáló épület technikai, műszaki védelmének megszervezésével és annak folyamatos üzemeltetésével összefüggésben a Minisztériumra háruló feladatokat;
e) felel a Minisztérium és a Minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlanok vonatkozásában az üzemeltetési feladatok ellátásáért és ezzel összefüggésben a központi kormányzati ingatlan- és gépjármű, valamint infokommunikációs szolgáltatókkal való kapcsolattartásért, a Minisztérium részéről jelentkező ilyen irányú szolgáltatási igények nyomon követéséért és érvényesítéséért;
f) ellátja az integritás tanácsadói feladatokat.
7. A Biztonsági és Informatikai Főosztály a minősített adat védelmével összefüggő feladatai körében
a) ellátja a Minisztériumban a minősített adatkezelés felügyeletét;
b) működteti a Nyilvántartót, amelynek keretein belül gondoskodik a Minisztérium teljes minősített adatforgalmának lebonyolításáról (nyilvántartás, sokszorosítás, továbbítás, visszavétel, selejtezés, irattározás stb.);
c) gondoskodik a Minisztériumban meghatározott személyi biztonsági követelmények betartásáról (nemzeti személyi biztonsági tanúsítványok, felhasználói engedélyek, titoktartási nyilatkozatok kiállítása, nyilvántartása, kezelése, tárolása és megsemmisítése; NATO, illetve az európai uniós személyi biztonsági tanúsítványok beszerzése és ezek nyilvántartása, kezelése, tárolása és selejtezése);
d) gondoskodik a Minisztérium minősített adatvédelmével kapcsolatos fizikai, elektronikus biztonsági követelményekkel kapcsolatos feladatok és a rejtjeltevékenység ellátásáról;
e) gondoskodik a Nyilvántartóban őrzött minősített adathordozók kiadásáról és visszavételéről, valamint szakszerű tárolásáról;
f) ellátja a szervezeti egységeket ügykezelési segédlettel (belső könyv);
g) ellátja a minisztériumi körbélyegzőkkel és egyéb bélyegzőkkel kapcsolatos feladatokat (rendelés, kiadás, visszavétel, nyilvántartás, selejtezés);
h) előkészíti és koordinálja a Nyilvántartóban őrzött minősített adathordozók minősítésének felülvizsgálatát;
i) ellenőrzi a minősített iratok kezelését a szervezeti egységeknél;
j) megkéri és szükség esetén visszavonatja a Külügyminisztérium által üzemeltetett EU–KT rendszerhez hozzáférő személyek jogosultságát.
3. A PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
3.1. Titkárság
A parlamenti államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
3.2. A parlamenti és társadalmi koordinációért felelős helyettes államtitkár
3.2.1. Titkárság
A parlamenti és társadalmi koordinációért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
A titkárság szervezetén belül működik a Tárcaközi Koordinációs Osztály, amelyet osztályvezető vezet.
3.2.1.1. Tárcaközi Koordinációs Osztály
1. A Tárcaközi Koordinációs Osztály feladatai körében:
a) kapcsolatot tart a Minisztérium feladatkörét érintő egyeztetési kötelezettséggel rendelkező valamennyi minisztériummal és kormányzati szervvel, ideértve különösen azokat, amelyekkel a Statútum a miniszter számára egyetértési vagy együttműködési kötelezettséget állapít meg;
b) ellátja a Minisztérium és a háttérintézmények más tárcákhoz átkerülő feladataival kapcsolatos koordinációt;
c) figyelemmel kíséri az átadott területeket érintő, más minisztériumoknál hozott döntések Minisztériumra gyakorolt hatásait, és szükség esetén intézkedést kezdeményez a helyettes államtitkár felé;
d) negyedévente, valamint a helyettes államtitkár eseti igénye szerint összefoglaló jelentést készít a folyamatban lévő tárcaközi egyeztetésekről az azonosított kockázatokról;
e) nyilvántartja a Statútum minisztert más miniszterrel együttesen vagy más miniszter bevonásával kötelező rendelkezéseit, és gondoskodik az érintett főosztályok határidőben való értesítéséről;
f) ellátja mindazon minisztériumokkal és kormányzati szervekkel való kapcsolattartás koordinálását, amelyek tekintetében e fejezet más rendelkezése alapján önálló osztály vagy csoport nem illetékes, de amelyekkel a Minisztérium feladatkörét érintő rendszeres vagy eseti tárcaközi egyeztetés szükséges; összegyűjti és nyilvántartja az e körből érkező megkereséseket, tájékoztatja az illetékes szervezeti egységet, és javaslatot tesz a helyettes államtitkár felé, ha valamely tárcakapcsolat rendszeressége osztályi szintű kezelést indokolna.
2. A Tárcaközi Koordinációs Osztály – a feladatkörében érintett szervezeti egységektől – adatot és tájékoztatást kérhet, részfeladat ellátására a Minisztérium más szervezeti egységeit bevonhatja és szakértői közreműködés igénybevételét kezdeményezi.
3. A Tárcaközi Koordinációs Osztály meghatalmazás alapján képviseli a Minisztérium álláspontját a tárcaközi munkacsoportokban, eseti egyeztető fórumokon és a Kormány politikai döntés-előkészítő testületében.
3.2.2. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály
1. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály horizontális, kötelező véleményezési eljárás keretében koordinálja a Minisztérium és a társminisztériumok közötti együttműködést.
2. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya koordinációs és funkcionális feladatai körében:
a) felel a miniszter és az államtitkárok országgyűlési munkájának szakmai és szervezési támogatásáért, valamint az országgyűlési munka minisztériumi előkészítéséért;
b) felelős az Országgyűlés ülésein tárgyalásra kerülő, a Minisztérium feladat- és hatáskörét érintő anyagok előkészítéséért, továbbá szükség esetén a szakértők részvételének biztosításáért;
c) figyelemmel kíséri az Országgyűlés plenáris üléseinek napirendjét, az ágazatot érintő képviselői hozzászólásokat, indítványokat, kérdéseket és felszólalásokat, és ezekről tájékoztatja a minisztert, a parlamenti államtitkárt, valamint az érintett minisztériumi vezetőket;
d) felel a napirenden kívüli felszólalásokra, interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre és írásbeli kérdésekre adandó válaszok előkészítéséért, beszerzi a válaszadáshoz szükséges szakmai információkat, és gondoskodik a miniszter, illetve a parlamenti államtitkár felkészítéséről;
e) felelős az Országgyűlés és a Minisztérium közötti információs összeköttetésért, az Országgyűlés állandó albizottságaival, ideiglenes és eseti bizottságaival, a parlamenti frakciókkal és képviselőkkel kapcsolatos munkaszervezésért, a bizottsági üléseken való szakértői képviselet szervezéséért, az ott elhangzottakról feljegyzések elkészíttetéséért;
f) felelős a Minisztériumban előkészített törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések és egyéb országgyűlési anyagok Országgyűléshez történő továbbításáért, valamint a Házszabály szerinti szervezési feladatok ellátásáért;
g) felel az Országgyűlés Minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáért;
h) felelős az országgyűlési képviselők, bizottságok és tisztségviselők részéről érkező – a Minisztérium feladatkörét érintő – megkeresésekre készült választervezetek és tájékoztatók elkészíttetéséért;
i) biztosítja az Országgyűlés hivatali szerveivel, az Országgyűlés bizottságaival, a parlamenti frakciókkal, az országgyűlési képviselőkkel, a Miniszterelnökséggel, valamint a minisztériumok parlamenti feladatokat ellátó szervezeti egységeivel való munkakapcsolatot;
j) szervezi a bizottsági üléseken történő minisztériumi szakértői részvételt, és gondoskodik az ott elhangzott, minisztériumi intézkedést igénylő ügyek nyomon követéséről.
3. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály – a feladatkörében érintett szervezeti egységektől – adatot és tájékoztatást kérhet, részfeladat ellátására a Minisztérium más szervezeti egységeit bevonhatja és szakértői közreműködés igénybevételét kezdeményezi.
4. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály meghatalmazás alapján képviseli a Minisztérium álláspontját a tárcaközi munkacsoportokban, eseti egyeztető fórumokon és a Kormány politikai döntés-előkészítő testületében.
5. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály társadalmi kapcsolattartási és érdekegyeztetési feladatai körében:
a) koordinálja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó területeken társadalmi egyeztetések tartós rendszerének, szakmai, tudományos, önkormányzati, gazdasági, civil szervezetekkel való együttműködés, kapcsolattartás stratégiájának kidolgozását és végrehajtását;
b) kapcsolatot tart a civil társadalmi szerveződésekkel, szakmai, önkormányzati és egyéb érdekképviseleti, jogvédő és kisebbségi szervezetekkel, állampolgári önszerveződésekkel, alapítványokkal, valamint az ágazati szakmai és gazdasági szereplőkkel;
c) figyelemmel kíséri a hazai társadalmi és civil kapcsolatok alakulásának trendjeit, javaslatot tesz a fejlesztési irányokra;
d) szervezi és előkészíti a parlamenti államtitkár részvételével zajló társadalmi egyeztetési fórumokat, szakmai konzultációkat és érdekképviseleti egyeztetéseket;
e) figyelemmel kíséri a hazai társadalmi, civil és érdekképviseleti kapcsolatok alakulását, értékeli azok minisztériumi feladatellátásra gyakorolt hatását, és javaslatot tesz a kapcsolattartási gyakorlat fejlesztésére, összehangolására.
6. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály együttműködési megállapodásokkal és partnernyilvántartásokkal kapcsolatos feladatai körében:
a) koordinálja a Minisztérium és az agrárágazati társadalmi szervezetek közötti stratégiai partnerségi megállapodások, valamint a Minisztérium és az agrárágazati gazdasági társaságok, felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek közötti együttműködési megállapodások előkészítését és megkötését, szükség esetén segítséget nyújt azok végrehajtásához;
b) nyilvántartja a Minisztérium és a társadalmi, gazdasági, szakmai és érdekképviseleti szervezetek között létrejött együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok hatályát, és szükség esetén kezdeményezi megújításukat vagy felülvizsgálatukat;
c) közreműködik az együttműködési megállapodások végrehajtásának nyomon követésében, valamint az azokból eredő minisztériumi feladatok szervezeti egységek közötti összehangolásában;
d) kialakítja, karbantartja és szükség szerint aktualizálja a Minisztériummal kapcsolatban álló ágazati szakmai szervezetek, érdekképviseletek, civil szervezetek és egyéb társadalmi partnerek partnerlistáját;
e) igény szerint létrehozza és folyamatosan frissíti a társadalmi kapcsolattartáshoz szükséges tematikus adatbázisokat, összegyűjti és célcsoportonként rendszerezve közreadja az önálló szervezeti egységek által gyűjtött aktuális környezeti adatokat, információkat és kiadványokat és önálló kiadványokat készíttet.
7. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály támogatási és közfeladat-finanszírozási feladatai körében:
a) koordinálja – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – a NAK által átvett állami közfeladatok ellátása fejében nyújtott éves költségvetési támogatás előkészítését és végrehajtását, ideértve a falugazdász-hálózat működtetésével kapcsolatos kiadások finanszírozását;
b) egyedi támogatási kérelem alapján, valamint pályázati úton támogatja az agrárágazati céllal létrejött civil szervezetek és köztestületek tevékenységét;
c) pályázati workshopok, tájékoztatók és egyéb interaktív fórumok szervezésével elősegíti a civil és szakmai, érdekképviseleti szervezetek tájékoztatását, eredményes pályázatbenyújtását és szabályszerű elszámolását.
8. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály ügyfélszolgálati, tájékoztatási és panaszkezelési feladatai körében:
a) megszervezi és működteti a Minisztérium ügyfélszolgálatát;
b) fogadja, rendszerezi, elemzi és az illetékes szervezeti egységekhez továbbítja a különböző szervezetektől és állampolgároktól érkező közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat;
c) közreműködik a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos feladatvégzésben, felelős a közérdekű adatok közzétételéért;
d) gondoskodik a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, szakmai partnerek és civil szervezetek részére készülő tájékoztatók, meghívók és egyéb kapcsolattartási anyagok előkészítéséről;
e) közreműködik az önálló szervezeti egységek által gyűjtött, társadalmi kapcsolattartás szempontjából releváns információk rendszerezésében és célcsoportonkénti továbbításában;
f) szükség esetén önálló kiadványok, tájékoztató anyagok és háttéranyagok készítését kezdeményezi, illetve azok előkészítésében közreműködik;
g) közreműködik a Minisztérium önálló arculatú honlapjának kialakításában és tartalmának folyamatos aktualizálásában, különösen az ügyféltájékoztatást szolgáló tartalmak naprakészen tartásában;
h) közreműködik a Minisztérium közösségi médiafelületén megvalósuló tájékoztatásban, ideértve a Minisztérium tevékenységét és az agrárpolitika aktuális kérdéseit bemutató tartalmak előkészítését, az érintett célcsoportok rendszeres tájékoztatásának biztosítását.
9. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály rendezvényszervezési és képviseleti feladatai körében:
a) előkészíti a Minisztérium éves rendezvénytervének társadalmi kapcsolattartással összefüggő részeit; e körben folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarországon megrendezésre kerülő, az agrárágazatot érintő szakmai rendezvényeket, szakkiállításokat és fesztiválokat, valamint naprakész rendezvénynaptárt vezet a Minisztérium részvételét igénylő, illetve ahhoz kapcsolódó eseményekről;
b) képviseli a Minisztériumot a feladatköréhez kapcsolódó szakmai nagyrendezvényeken, szakkiállításokon, fesztiválokon és egyéb nyilvános eseményeken;
c) előkészíti, szervezi, lebonyolítja és közreműködésével erősíti az ágazati szakmai rendezvényeket, valamint közreműködik a minisztériumi alkalmi rendezvények, ünnepélyek, valamint a minisztériumi „jeles napok”-hoz kapcsolódó eseményeken.
10. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály további feladatai körében:
a) koordinálja a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyegyenlőségének növelésével kapcsolatos, a Minisztérium feladat- és hatáskörét érintő ügyeket;
b) javaslatot tesz a társadalmi és gazdasági szereplőkkel folytatott konzultációs folyamatok fejlesztésére;
c) nyilvántartja és koordinálja a pártokhoz nem tartozó országgyűlési képviselőkkel kapcsolatos, a Minisztérium feladatkörét érintő kapcsolattartási ügyeket.
11. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály egységes tárcaközi eljárásrendet és határidő-nyilvántartást működtet; az átadás-átvételi folyamatok átvilágításáért, az együttműködési keretmegállapodások és átadás-átvételi emlékeztetők gondozásáért a feladatban érintett osztályvezető a felelős.
3.2.3. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
1. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály nemzetközi feladatainak körében:
a) kodifikációs feladata a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos nemzetközi jogi, ezen belül a nemzetközi egyezmények, minisztériumi megállapodások létrehozásával, módosításával, felbontásával kapcsolatos jogi feladatok ellátása a Jogalkotási Főosztállyal együttműködésben;
b) a Minisztérium két- és többoldalú, valamint szubregionális és regionális agrár- és élelmiszergazdasági nemzetközi tevékenységének szervezése és koordinálása, javaslattétel a nemzetközi szakpolitikai és gazdasági együttműködés fő irányaira és prioritásaira;
c) kormány- és tárcaközi egyezmények és megállapodások, valamint más két- és többoldalú együttműködési dokumentumok előkészítésének, a nemzetközi partnerekkel való egyeztetésének és létrehozásának koordinálása, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek végrehajtásának nyomon követése;
d) két- és többoldalú kormányközi egyezmények és tárcaközi megállapodások alapján működő közös testületek tevékenységének összehangolása, titkársági és kapcsolattartói teendők ellátása;
e) az ENSZ szervezetek (EGB, UNESCO, WHO, WFP, IFAD stb.) és más nemzetközi szervezetek (pl. OECD, WTO), testületek és programok szakmai munkájában való részvétel koordinálása, a magyar érdekek magas szintű képviseletének biztosítása nemzetközi szervezetek és nemzetközi egyezmények végrehajtó testületeiben;
f) a Visegrádi Négyek és más többoldalú együttműködésekben a minisztériumi részvétel nemzetközi koordinációja, valamint a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó miniszteri ülések napirendi pontjainak tartalmi előkészítése a feladatkörükben érintett szervezeti egységek szakvéleménye alapján;
g) a minisztériumi politikai felsővezetők és szakmai felsővezetők külföldi kiutazásaira, valamint a partnerfogadásokra vonatkozó események nyilvántartása és a részvételt illető javaslatok előkészítése;
h) a vezetői szintű kül- és belföldi találkozók, szakértői és egyéb jellegű nemzetközi tárgyalások előkészítése és megszervezése, a programok összehangolása, együttműködve az érintett szervezeti egységgel és a Miniszteri Kabinettel;
i) nemzetközi rendezvényeken, konferenciákon, protokolláris eseményeken a minisztériumi részvétel koordinálása, együttműködve a Miniszteri Kabinettel;
j) a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) keretében finanszírozott projektek minisztériumi szintű összehangolása, kapcsolattartás az érintett szervezetekkel, közreműködés a projektek kivitelezésében, lezárásában és utánkövetésében, rendszeres statisztikai adatszolgáltatás, valamint a fejlesztési támogatásokra vonatkozó minisztériumi álláspont kialakításának koordinálása;
k) a Minisztérium kiemelt nemzetközi projektjeinek koordinálása, kapcsolattartás a projektekben érintett szervezetekkel;
l) a partnerországokban működő, a Minisztérium által delegált szakdiplomaták szakmai irányítása, felkészítése, beszámoltatása és éves értékelése, a Minisztérium által delegált szakdiplomata-hálózat működtetésére elkülönített kerettel való gazdálkodás ellenőrzése;
m) kapcsolattartás a partnerországokban a felelős főhatóságokkal, a Budapesten akkreditált külképviseletekkel és a külföldön működő magyar képviseletekkel, valamint kapcsolattartás a Külügyminisztériummal és a magyar külpolitikai és külgazdasági intézményrendszer egyéb intézményeivel, valamint a nemzetközi projektekben érintett magyar és külföldi szereplőkkel;
n) a nemzetközi fizetési kötelezettségek, a tagdíjak kifizetésére szolgáló pénzügyi keret tervezése, nyilvántartása, adatbázisának karbantartása, a tagdíjfizetések teljesítésének előkészítése a Költségvetési Főosztály számára;
o) a Minisztérium vezetőinek nemzetközi tárgyalásait előkészítő szakmai anyagok és tárgyalási javaslatok összeállítása, a tárgyalási eredmények dokumentálása és utógondozása;
p) a nemzetközi együttműködés helyzetéről és eredményeiről tájékoztatók, háttéranyagok és javaslatok készítése, különös tekintettel a magas szintű, állam- és kormányfői tárgyalásokra, együttes kormányülésekre;
q) közreműködés a minisztériumi álláspont kialakításában a nemzetközi kapcsolatokat érintő kormány-előterjesztések és más tervezetek tárgyában;
r) kétoldalú kormányközi, gazdasági és egyéb vegyes bizottságokban a Minisztérium képviseletének biztosítása, közreműködés a munkaprogramok kialakításában és megvalósításában;
s) új két- és többoldalú agrárdiplomáciai és gazdasági együttműködési lehetőségek feltárása, szakmai és civil partnerkapcsolatok létrejöttének támogatása és alakulásuk figyelemmel kísérése;
t) a Minisztérium nemzetközi vonatkozású iratforgalmának koordinálása, a politikai felsővezetők, illetve szakmai felsővezetők nemzetközi levelezésének intézése;
u) a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek részvételével zajló nemzetközi hivatalos találkozók előkészítése és koordinálása, közreműködés az egyéb vezetői és szakértői találkozók előkészítésében és lebonyolításában, együttműködve a Miniszteri Kabinettel;
v) ellátja a szakattaséi hálózat diplomatáinak kiválasztását, beszámoltatását, valamint ellátja a szakmai irányításukkal kapcsolatos feladatokat.
2. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály FAO-val kapcsolatos feladatai:
a) a FAO-val és az ENSZ élelmezési szakosított szervezeteivel (IFAD, WFP, UNSSC) való kapcsolattartás, a tagsággal járó feladatok ellátása;
b) a FAO ösztöndíjas programjával, a projektfinanszírozással, a pénzügyi teljesítések igazolásával, az elszámoltatással összefüggő, a Minisztériumot érintő intézkedések előkészítése, a Minisztérium által finanszírozott, a FAO által vezetett projektek végrehajtásának koordinálása, a Magyar Köztársaság Kormánya és a FAO között a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala, valamint a Közös Szolgáltató Központ felállításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott további feladatok koordinálása, az ezekhez rendelt költségvetési forrással folytatott gazdálkodás;
c) az ENSZ élelmezési rendszerek fenntarthatóvá tételét célzó folyamat és a nemzeti menetrend időközönkénti felülvizsgálatának koordinációja;
d) közreműködés a római állandó FAO képviselő munkájának szakmai irányításában;
e) a Világélelmezési Program (WFP) keretében megvalósuló segélyek koordinációja;
f) a Délkelet-Európai Regionális Vidékfejlesztési Állandó Munkacsoport (SWG-RRD) szakmai munkájában, különösen annak EU-integrációt érintő részében való részvételt, kapcsolattartást a szervezettel és a Minisztérium érintett önálló szervezeti egységeivel, közreműködést a felsővezetői tárgyalások előkészítésében.
3. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya nemzetközi funkcionális feladatainak körében:
a) a nemzetközi kiutazásokra, vendégfogadásra és egyéb nemzetközi feladatokra biztosított költségkerettel való gazdálkodás, a pénzügyi teljesítések igazolása, elszámoltatása a többi érintett önálló szervezeti egységgel együttműködésben;
b) a Minisztérium éves nemzetközi kiutazási és fogadási tervének előkészítése, karbantartása, év során történő alakulás figyelemmel kísérése a Gazdálkodási Főosztály együttműködésével, keretek kihasználásának figyelemmel kísérése, év közbeni keret megtakarítás terhére jelentkező ad hoc, nem tervezett kiutazások engedélyeztetése;
c) relációs kapcsolatok és együttműködési lehetőségek alakulását bemutató anyagok és nyilvántartások karbantartása, belső és külső tájékoztatási feladatok ellátása;
d) a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek kiutazásaival kapcsolatos utazási teendők ellátása;
e) szolgálati útlevelekkel kapcsolatos ügyintézés, fordítási feladatok megszervezése és tolmácsolási feladatok megrendelése a Miniszteri Kabinet közreműködésével.
4. AZ AGRÁRGAZDASÁGÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.0.1. Titkárság
Az agrárgazdaságért felelős államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
4.1. Az agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár
4.1.1. Titkárság
Az agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
A Titkárság szervezetén belül Horizontális Területek Osztálya működik, amelyet osztályvezető vezet.
4.1.1.1. Horizontális Területek Osztálya felelős
1. a mezőgazdasági termékek versenyképességének növelését és fogyasztását ösztönző promóciós programmal összefüggésben szakértői részvételért és tagállami feladatok ellátásáért az Európai Bizottság és Tanácsi Munkacsoportban;
2. az AMC-hez kapcsolódó hazai és európai uniós szabályozási, notifikációs feladatok ellátásában való közreműködésért;
3. a közösségi agrármarketing, KAP-kommunikációs tevékenységhez és az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárhoz (a továbbiakban: OMÉK) kapcsolódó koordinációs feladatok ellátásáért, valamint a HÍR-program és a földrajzi árujelzők népszerűsítésének kezdeményezéséért;
4. a szakmai szervezetek, terméktanácsok és az agrár-élelmiszeripari termékek EU-s promócióba való bevezetéséért;
5. az iskolaprogramok szervezése és végrehajtása körében az iskolaprogramokkal összefüggésben szakértői részvétel ellátásáért az Európai Bizottság és Tanácsi munkacsoportokban, EU-s és hazai szabályozási feladatok, program működtetésével kapcsolatos operatív és koordinációs feladatok ellátásáért;
6. szakértői részvételért az Európai Bizottság és Tanácsi munkacsoportokban, az EU közös kereskedelempolitikájának hazai agrárpiac érdekekeit tükröző álláspont kialakításáért, valamint a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásai során a magyar mezőgazdaság érzékeny termékeinek védelméért, a termelők piacvédelmi, versenyképességi és exportérdekeinek következetes képviseletéért.
4.1.2. Állattenyésztési Ágazati Főosztály
1. Az Állattenyésztési Ágazati Főosztály kodifikációs feladatai körében – a lovak kivételével – felelős
1.2. a méhészeti támogatásokkal összefüggő jogalkotási feladatok ellátásáért;
1.3. az állattenyésztési genetikai erőforrásokat, szaporítóanyagokat érintő jogalkotási feladatok – különösen az állatgenetikai erőforrások, védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták, tenyésztésszervezés – ellátásáért;
1.4. közreműködik az állattenyésztéshez kapcsolódó informatikai rendszerek szakmai és jogalkotási feladataiban.
2. Az Állattenyésztési Ágazati Főosztály koordinációs feladatai körében – a lovak kivételével – felelős
2.1. az állattenyésztést érintő stratégiai Európai Unió agrárpiaci reformjaival összefüggő minisztériumi szakmai feladatok ellátásáért, az érdekképviseleti szervezetekkel és a hazai végrehajtó intézményrendszerrel való szakmai egyeztetések lefolytatásáért;
2.2. az Európai Unió intézményeiben, különösen a bizottságokban és a tanácsi munkacsoportokban a szakterületet érintő tagállami álláspont elkészítéséért, egyeztetésért, a folyamatos képviselet biztosításáért;
2.3. a szakterületet érintő egyes költségvetési előirányzatok és szakmai keretek felhasználására vonatkozó javaslatok, támogatási jogcímek kidolgozásáért;
2.4. a méhészeti támogatásokkal összefüggő szakmai és irányítási feladatok ellátásáért;
2.5. a nemzetközi szakmai szervezetekben folyó szakmai munkában való részvételért;
2.6. a mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós forgalmazási előírások felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok szakmai előkészítéséért, koordinálásáért;
2.7. az ágazat működőképességét biztosító, a Minisztérium kezelésében lévő Állami Céltartalék (ÁC) készletezésével összefüggő ágazatspecifikus feladatok ellátásáért, a tartalékok tárolásával megbízott szervek ellenőrzéséért;
2.8. a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével, eszközeinek igénybevételével összefüggő feladatok ellátásáért, az állati termékekre vonatkozó stratégiai anyagok, cselekvési tervek és operatív intézkedések szakmai előkészítéséért;
2.9. az Európai Unió agrárpiaci támogatásaival kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásáért és tervezéséért, az intézkedések pénzügyi végrehajtására vonatkozó szabályok kialakításáért;
2.10. az egyedi és különleges piaci intézkedések nemzeti végrehajtásával kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért;
2.11. a nemzeti állatjóléti támogatások szakmai és szabályozási feladatainak ellátásáért;
2.12. az egyes állatbetegségek megelőzésével kapcsolatos nemzeti támogatás szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért;
2.13. az állati hulla elszállításának és ártalmatlanításának nemzeti támogatással kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért;
2.14. a miniszterhez telepített állattenyésztési hatósági feladatok ellátásáért;
2.15. az állattenyésztési genetikai erőforrások területét illetően a hazai és nemzetközi tudományos, érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásért, együttműködésekben való részvételért, a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok ellátásáért;
2.16. a tenyésztésszervezéssel kapcsolatos nemzeti támogatási rendszer működtetése szakmai és szabályozási feladatainak ellátásáért;
2.17. az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsának tagi, illetve választás esetén titkári feladatainak ellátásáért;
2.18. a mezőgazdasági termékek versenyképességének növelését és fogyasztását ösztönző promóciós programmal összefüggésben szakértői részvételért és tagállami feladatok ellátásáért az EU Bizottság és Tanácsi Munkacsoportban;
2.19. az AMC szakmai felügyelethez kapcsolódó feladatok (költségvetési tervezés, támogatói okiratok előkészítése és végrehajtása, elszámolások jóváhagyása), valamint a hozzá kapcsolódó hazai és európai uniós szabályozási, notifikációs feladatok ellátása);
2.20. a közösségi agrármarketing, KAP-kommunikációs tevékenységhez és az OMÉK-hoz kapcsolódó koordinációs feladatok ellátása, valamint a HÍR-program és a földrajzi árujelzők népszerűsítésének kezdeményezése;
2.21. a szakmai szervezetek, terméktanácsok és az agrár-élelmiszeripari termékek EU-s promócióba való bevezetéséért;
2.22. az iskolaprogramok szervezése és végrehajtása körében az iskolaprogramokkal összefüggésben szakértői részvétel ellátásáért az EU Bizottság és Tanácsi munkacsoportokban, EU-s és hazai szabályozási feladatok, program működtetésével kapcsolatos operatív és koordinációs feladatok ellátása;
2.23. szakértői részvételért az EU Bizottság és Tanácsi munkacsoportokban, az EU közös kereskedelempolitikájának hazai agrárpiac érdekekeit tükröző álláspont kialakításáért, valamint a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásai során a magyar mezőgazdaság érzékeny termékeinek védelméért, a termelők piacvédelmi, versenyképességi és exportérdekeinek következetes képviseletéért;
2.24. felel a vágott test minősítési rendszerével összefüggő szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért, a vágott test minősítésére vonatkozó hatósági feladatok ellátásának felügyeletéért.
3. Az Állattenyésztési Ágazati Főosztály közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
3.1. felelős a miniszterhez telepített állattenyésztési hatósági feladatok vonatkozásában a mezőgazdaságért felelős államtitkár által kiadmányozott határozatok előkészítéséért, az e döntésekhez kapcsolódó végzések meghozataláért,
3.2. közreműködik a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákból készült mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzői oltalmára vonatkozó elismerési eljárásokban.
4. Az Állattenyésztési Ágazati Főosztály nemzetközi feladatai körében felelős az állattenyésztési genetikai erőforrások területét illetően az Európai Unió intézményeiben (azok munkacsoportjaiban), valamint más nemzetközi szervezetekben – így különösen a FAO és az OECD szakterületén – a folyamatos képviselet biztosításáért, a kapcsolódó tagállami álláspont elkészítéséért és egyeztetéséért.
5. Az Állattenyésztési Ágazati Főosztály funkcionális feladatai körében
5.1. felel az állatgenetikai erőforrások megőrzésével kapcsolatos tevékenységek szakmai irányításáért, és részt vesz az állatgenetikai erőforrásokkal kapcsolatos szakmai testületek munkájában,
5.2. felelős a NÉBIH állattenyésztési területeivel kapcsolatos szakmai feladatellátás tekintetében történő közreműködésért, a szakterületét érintő feladataival összefüggő szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért, a vonatkozó hatósági és igazgatási feladatok ellátásának felügyeletéért,
5.3. ellátja az állattenyésztéssel összefüggő költségvetési források felhasználásával kapcsolatos feladatokat.
4.1.3. Növénytermesztési Ágazati Főosztály
1. Növénytermesztési Ágazati Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
1.2. az Európai Unió agrárpiaci támogatásaival kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásáért és tervezéséért, az intézkedések pénzügyi végrehajtására vonatkozó szabályok kialakításáért; az egyedi és különleges piaci intézkedések nemzeti végrehajtásával kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért;
1.3. felelős a mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós forgalmazási előírások felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok szakmai előkészítéséért, koordinálásáért;
1.4. a növénytermesztési genetikai erőforrásokat, kertészeti és erdészeti szaporítóanyagokat érintő jogalkotási feladatok ellátásáért;
1.5. az egymás mellett folytatott géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai termesztéssel (koegzisztencia) kapcsolatos engedélyezési eljárásokban, az ezekkel kapcsolatos szabályozási, jogalkotási feladatokban való részvétel;
1.6. az EU növényi és erdészeti szaporítóanyag-szabályozások harmonizációjáért.
2. Növénytermesztési Ágazati Főosztály koordinációs feladatai körében felelős
2.1. a növénytermesztést, kertészetet és erdészeti szaporítóanyagokat érintő stratégiai Európai Unió agrárpiaci reformjaival összefüggő minisztériumi szakmai feladatok ellátásáért, az érdekképviseleti szervezetekkel és a hazai végrehajtó intézményrendszerrel való szakmai egyeztetésekért;
2.2. az Európai Unió intézményeiben, különösen a bizottságokban és a tanácsi munkacsoportokban a szakterületet érintő tagállami álláspont elkészítéséért és egyeztetéséért;
2.3. felel a folyamatos képviselet biztosításáért, a kapcsolódó, a szakterületet érintő egyes költségvetési előirányzatok és szakmai keretek felhasználására vonatkozó javaslatok, támogatási jogcímek kidolgozásáért;
2.4. a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével, eszközeinek igénybevételével összefüggő feladatok ellátásáért – gabona, olajos, fehérje és rostnövények, cukor, olíva – a vonatkozó stratégiai anyagok, cselekvési tervek és operatív intézkedések szakmai előkészítéséért;
2.5. a hazai fehérjenövény-termelést és a fehérjetakarmányozást ösztönző programok kidolgozásáért és koordinálásáért;
2.6. a nemzetközi szakmai szervezetekben [Nemzetközi Gabona Tanács (IGC), Nemzetközi Cukor Szervezet (ISO), Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény (FCTC)] folyó szakmai munkában való részvételért;
2.7. az ágazat működőképességét biztosító, a Minisztérium kezelésében lévő Állami Céltartalék (ÁC) készletezésével összefüggő feladatok ellátásáért, a tartalékok tárolásával megbízott szervek ellenőrzéséért;
2.8. a dohánytermékek forgalomba hozatalával kapcsolatos, a dohánytermékek összetételére vonatkozó, a forgalmazók által jogszabályi kötelezettség alapján szolgáltatott adatok kezeléséért és közzétételéért;
2.9. a miniszterhez telepített növénytermesztési hatósági feladatok ellátásáért;
2.10. a növényi és erdészeti szaporítóanyagok előállításával, minősítésével, forgalomba hozatalával összefüggő szakmai és hatósági tevékenységek, növényfajták állami elismeréséért, növényi fajtaoltalommal, tájfajták, genetikai alapokkal összefüggő szakmai és irányítási feladatok ellátásáért, stratégiai anyagok elkészítéséért;
2.11. a növénytermesztési, genetikai erőforrások területét illetően a hazai és nemzetközi tudományos, érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartás együttműködésekben való részvételért, a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok ellátásáért;
2.12. a Nemzeti Fajtajegyzékkel kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért;
2.13. a növényi, valamint erdészeti szaporítóanyag-előállítók nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásáért;
2.14. a növényi és erdészeti szaporítóanyag forgalmazás szakmai szabályozásáért;
2.15. a növényi és erdészeti szaporítóanyagokkal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátásáért;
2.16. a NÉBIH-hel és a kormányhivatalok vetőmag-felügyeleti szerveivel való kapcsolattartásért;
2.17. a növényi és erdészeti szaporítóanyag genetikai erőforrások megőrzésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért;
2.18. a növényi és erdészeti szaporítóanyag ellenőrzési és szántóföldi szemlerendszerek szakmai koordinációjáért;
2.19. az agrár- és élelmiszer-gazdasághoz kapcsolódó szállítással, szállítmányozással, inputanyag és energiapiaccal összefüggő feladatok Minisztériumon belüli és társminisztériumokkal való koordinációjáért.
4.1.4. Kertészeti Ágazati Főosztály
1. A Kertészeti Ágazati Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
1.2. a termelői integrációk, a szakmaközi szervezetek, a termelői szervezetek, e szervezetek társulásai, a termelői csoportok, a termelői csoportok társulásai és egyéb termelői csoportosulások és szerveződések, illetve az ezekkel kapcsolatos szakmai feladatok szabályozásával, fejlesztésével, támogatásával összefüggő, javaslatok elkészítéséért, a kapcsolódó jogalkotási és szakmai feladatok ellátásáért;
1.3. az öntözéses gazdálkodással kapcsolatos jogalkotási feladatokban való részvételért.
2. A Kertészeti Ágazati Főosztály koordinációs feladatai körében felelős
2.1. a kertészeti ágazattal összefüggő szakmai és irányítási feladatok ellátása, stratégiai anyagok elkészítéséért, egyeztetéséért;
2.2. a termelői szerveződéseket és a kertészeti ágazatot és az öntözést érintő, az Európai Unió mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos stratégiai, agrárpiaci reformjaival összefüggő minisztériumi szakmai feladatok ellátásáért, az érdekképviseleti szervezetekkel és a hazai végrehajtó intézményrendszerrel való szakmai egyeztetésekért;
2.3. egyedi és különleges piaci intézkedések nemzeti végrehajtásával kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért a kertészeti ágazatban;
2.4. az Európai Unió és az ENSZ-EGB intézményeiben, különösen a bizottságokban és a tanácsi munkacsoportokban, szakbizottságokban a szakterületet érintő tagállami álláspont elkészítése és egyeztetése, folyamatos képviselet biztosításáért;
2.5. a szakterületet érintő egyes költségvetési előirányzatok és szakmai keretek felhasználására vonatkozó javaslatok, támogatási jogcímek kidolgozásáért;
2.6. az Országos Gyümölcs Termőhelyi Kataszterrel kapcsolatos feladatok ellátásáért;
2.7. a kertészeti termékekre vonatkozó forgalmazási előírásokkal kapcsolatos feladatok szakmai előkészítése, koordinálása szabályozási feladatok ellátásáért;
2.8. a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével, eszközeinek igénybevételével összefüggő feladatok ellátásáért, a vonatkozó stratégiai anyagok, cselekvési tervek és operatív intézkedések szakmai előkészítéséért a kertészeti ágazat tekintetében;
2.9. a horizontális és vertikális ágazati együttműködésekkel kapcsolatos koncepciók kidolgozásáért, az együttműködési rendszerek folyamatos fejlesztéséért, szakmai feladatok ellátásáért;
2.10. a zöldség-gyümölcs ágazati beavatkozásokkal kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében történő részvételért az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában;
2.11. a termelői integrációs szervezetek, a termelői szervezetek, valamint a termelői szervezetek társulásai elismerésével, az elismerés visszavonásával kapcsolatos és egyéb elismerést érintő feladatok végrehajtásáért, az elismerést megelőző szakmai és helyszíni ellenőrzések lefolytatásáért, az elismerésekkel kapcsolatos döntések előkészítéséért, a termelői szervezetek, valamint a termelői szervezetek társulásai operatív programjai és részleges operatív programjai jóváhagyásának döntésre történő előkészítéséért, az operatív programok, módosításának döntésre történő előkészítéséért, az adatszolgáltatási kötelezettségeket érintő döntések előkészítéséért, a döntésre történő előkészítés körében az eljárási cselekményekkel kapcsolatos döntések meghozatala, adatszolgáltatások feldolgozása, az Európai Unió számára történő adatszolgáltatás ellátása, valamint az ehhez szükséges adatbázis elkészíttetése és működtetéséért;
2.12. a termelői csoportok elismerését, üzleti tervét és együttműködési tervét érintő ellenőrzések megszervezéséért és lebonyolításáért, a termelői csoportok elismerésének, nyilvántartásba vételének üzleti tervek és együttműködési tervek jóváhagyásának döntésre történő előkészítéséért, az üzleti tervek módosításának döntésre történő előkészítése, az éves beszámoló jelentések feldolgozása, a döntésre történő előkészítés körében az eljárási cselekményekkel kapcsolatos döntések meghozataláért;
2.13. a kertészeti ágazatokban működő szakmaközi szervezetek elismerésével és az elismerés visszavonásával kapcsolatos feladatok, az elismerésekkel kapcsolatos döntésre történő előkészítéséért, az elismeréseket megalapozó és azt követő szakmai ellenőrzéséért, a döntésre történő előkészítés körében az eljárási cselekményekkel kapcsolatos döntések meghozatala, a szakmaközi szervezetek intézkedéseinek kiterjesztésével, valamint a pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos döntések előkészítése és a hiánypótló végzések meghozataláért;
2.14. az intézkedések végrehajtása tekintetében a nemzeti kifizető ügynökségnek történő adatszolgáltatásért;
2.15. az ISAMM piaci információs rendszerbe történő rendszeres adattovábbítás és -feltöltés feladatának ellátásáért a kertészeti ágazatokat érintő beavatkozások tekintetében;
2.16. közreműködés a KAP Stratégiai Terv és a Nemzeti és Regionális Partnerségi Terv kidolgozásáért és végrehajtásáért;
2.17. az öntözéses gazdálkodás vízkeresleti oldalához, öntözésfejlesztéshez kapcsolódó szabályozásához, a termelői öntözési szükségletek, vízigények feltárásához, elemzéséhez és nyilvántartásához kapcsolódó minisztériumi feladatok ellátásáért, az öntözést akadályozó tényezők azonosításáért és a megszüntetésükre irányuló javaslatok kidolgozásáért;
2.18. mezőgazdasági célú termálvíz hasznosítással kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért;
2.19. az öntözésfejlesztéssel, az öntözéses gazdálkodás vízkeresleti oldalával, valamint a mezőgazdaság klímaváltozáshoz kapcsolódó adaptációjával kapcsolatos programok szakmai tartalmának kidolgozásában való közreműködésért;
2.20. a klímaváltozás enyhítéséhez kapcsolódó szakmai munkacsoportok munkájában és a tagállami álláspont előkészítésében való közreműködésért;
2.21. öntözéses gazdálkodás stratégiája, közép- és hosszú távú fejlesztéseit tervező intézményekkel, valamint a vízügyi igazgatási szervekkel történő szakmai kapcsolattartásért;
2.22. a KAP Stratégiai Terv és Regionális Partnerségi Terv végrehajtásában, a vízgazdálkodással összefüggő támogatási jogcímek kidolgozásában való közreműködésért.
4.1.5. Szőlészeti és Borászati Főosztály
1. A Szőlészeti és Borászati Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
1.1. a borágazat tekintetében az Európai Unió mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének szabályozásával és a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez nyújtott támogatásokkal és a vonatkozó szabályok megállapításával kapcsolatos, nemzeti hatáskörbe utalt ágazati szabályozások végrehajtási rendelkezéseinek a hatáskörébe tartozó egyéb jogszabálytervezetek szakmai előkészítéséért, a társminisztériumok kapcsolódó jogszabálytervezeteinek és előterjesztéseinek véleményezéséért, feladatkörét illetően a jogharmonizációért;
1.2. a borágazat tekintetében az egyedi és különleges piaci intézkedések nemzeti végrehajtásával kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért;
1.3. a borágazatot érintő horizontális területek (különösen a címkézés, energiatartalom, allergének feltüntetése, munkavédelem) koordinálásáért, egyéb önálló szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok és szakmai anyagok véleményezéséért;
1.4. a szőlészetről és a borászatról szóló törvény, valamint a hegyközségekről szóló törvény és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletek előkészítéséért, továbbá a szőlőtermesztés és borkészítés során keletkező melléktermék-lepárlás szabályozásáért;
1.5. valamennyi, támogatásra vonatkozó szakmai anyag borminősítéssel és -ellenőrzéssel kapcsolatos részének, valamint eljárásrendjének kidolgozásában való közreműködésért;
1.6. a szőlőtermesztési szaporítóanyagokat érintő jogalkotási feladatok – így különösen a szőlőfajták állami elismerése, szőlő szaporítóanyagok előállítása és forgalmazása – ellátásáért, e területek szabályozásának jogharmonizációjáért.
2. A Szőlészeti és Borászati Főosztály koordinációs feladatai körében felelős
2.1. a borágazat tekintetében a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével, eszközeinek igénybevételével összefüggő feladatok ellátásáért, a vonatkozó stratégiai anyagok, cselekvési tervek és operatív intézkedések szakmai előkészítéséért;
2.2. a borágazat tekintetében az Európai Unió agrárpiaci reformjaival összefüggő minisztériumi szakmai feladatok koordinálásáért;
2.3. a borágazat tekintetében az Európai Unió mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatban álló szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és a hazai végrehajtó intézményrendszerrel való szakmai kapcsolattartásért;
2.4. a borágazat tekintetében az Európai Unió támogatásaival kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében való részvételért az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapítása terén;
2.5. a szükséges esetben szakmai értekezlet, egyeztetés lefolytatásáért, a Nemzeti Kifizető Ügynökség javaslattételre, véleményezésre történő felkéréséért,
2.6. a Nemzeti Kifizető Ügynökség és az átruházott feladatot ellátó szerv adatszolgáltatásra való kötelezéséért az általuk nyilvántartott és a feladatai ellátásához szükséges valamennyi adat tekintetében;
2.7. a Nemzeti Kifizető Ügynökség által működtetett informatikai adatbázis teljes körű hozzáférésre jogosultjaként, az informatikai fejlesztési tervek véleményezésében való közreműködésért az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében;
2.8. a feladatkörével összefüggő támogatások esetében a Nemzeti Kifizető Ügynökség által kiadandó tájékoztató, közlemény és nyomtatvány előzetes jóváhagyásáért;
2.9. a Nemzeti Kifizető Ügynökség által kiadott szabályzatok, utasítások és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentum véleményezéséért, szakmai vélemény adásért a Nemzeti Kifizető Ügynökség megkeresésére;
2.10. a szőlészetről és a borászatról szóló törvény, valamint a hegyközségekről szóló törvény és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletekből adódó feladatok szakmai koordinációjáért;
2.11. a szőlőtermesztési genetikai erőforrások területét illetően a hazai és nemzetközi tudományos, érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásért, a nemzetközi kapcsolatok szakmai koordinációjáért, a nemzetközi együttműködésekben való részvételért, valamint a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok ellátásáért;
2.12. a KAP Stratégiai Terv borágazati beavatkozásai tekintetében a Minisztérium hatáskörébe utalt döntéshozatalért;
2.13. az intézkedések végrehajtása tekintetében a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek történő adatszolgáltatásért;
2.14. az Európai Unió intézményeiben, különösen a komitológiai bizottságokban és a tanácsi munkacsoportokban szakterületét érintően a folyamatos képviselet biztosításáért, a kapcsolódó tagállami álláspont elkészítéséért és egyeztetéséért;
2.15. a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) működésével kapcsolatos üléseken és közgyűléseken való részvétel koordinálásáért;
2.16. a KAP 2027 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során képviselendő tagállami álláspont kidolgozásában való részvételért;
2.17. az ISAMM piaci információs rendszerbe történő rendszeres adattovábbítás és feltöltés feladatának ellátásáért;
2.18. a borágazat szakmai egyeztetéseinek lebonyolításáért;
2.19. a Nemzeti Kifizető Ügynökséggel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében az illetékes önálló szervezeti egységekkel való együttműködésért;
2.20. a feladatkörébe tartozó kérdésekben az EMGA-val kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért;
2.21. a NÉBIH növényvédelmi és borászati hatósági munkájában résztvevő igazgatóságainak szakmai irányításában való közreműködésért, a szakterületét érintő feladataival összefüggő szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért, a borászati hatósági és igazgatási feladatok ellátásának felügyeletéért;
2.22. a növényi fajtaoltalommal kapcsolatos, szőlőterületeket érintő szakmai feladatok ellátásáért;
2.23. az Országos Borszakértő Bizottság, valamint a NÉBIH által létrehozott és működtetett földrajzi árujelző borbíráló bizottságoknak a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 81. § (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzéséért;
2.24. a szőlőtermesztéssel (szaporítóanyagok előállításával, minősítésével, forgalomba hozatalával összefüggő szakmai és hatósági tevékenységek, szőlőfajták állami elismeréséért, tájfajták, genetikai alapok) kapcsolatos feladatok ellátásáért;
2.25. a szőlőtermesztési és -nemesítési technológiákkal kapcsolatos kormányzati koordinációs feladatok ellátásáért;
2.26. a feladatköréhez kapcsolódó, de nem általa kezelt nemzeti és társfinanszírozott európai uniós támogatások – különösen a KAP II. pillérének intézkedései – előkészítésében való közreműködésért és azok folyamatos nyomon követéséért;
2.27. a feladatköréhez tartozó mezőgazdasági ágazatokkal összefüggő termékek áfa-szabályozásával kapcsolatos összefogó feladatok szakmai előkészítéséért, koordinálásáért;
2.28. a borászati termékek, a szeszes italok és az ízesített borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmára, valamint a hagyományos különleges termékek elismerésére szolgáló európai uniós rendszerekkel kapcsolatos nemzeti szintű feladatok ellátásáért és a kapcsolódó nemzeti jogszabályi háttér megteremtéséért és gondozásáért;
2.29. a borászati termékek eredetvédelméről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek előkészítéséért;
2.30. a bormarketing tekintetében a kormányzati, európai uniós agrármarketinggel, valamint a mezőgazdasági termékek Európai Unión belüli és harmadik országbeli promóciós programjainak támogatása intézkedéssel kapcsolatos nemzeti szabályozási feladatok ellátásáért;
2.31. az aranyszínű sárgaság növénybetegség elleni védekezéssel és gazdasági hatásainak elhárításával összefüggő jogszabályok megalkotásáért és intézkedések megtételéért, valamint az ezekkel összefüggő szervezeti döntések előkészítéséért együttesen az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztállyal;
2.32. az Európai Unió szakbizottságai előtt képviselendő nemzeti álláspont kidolgozása keretében a kifizető ügynökségtől, valamint az átruházott feladatot ellátó szervtől történő adat vagy tájékoztatás beszerzéséért;
2.33. a borászati termékek földrajzi árujelzőivel kapcsolatos kérdések szakmai koordinálásáért;
2.34. a borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek európai uniós oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek európai uniós elismerésérével kapcsolatban a termelők, előállítók és csoportosulásaik körében végzett tájékoztatási és szakmai segítségnyújtási tevékenység koordinálásáért és a fogyasztók számára történő kommunikációjáért;
2.35. a bormarketing tekintetében az európai uniós agrármarketing-támogatásokkal kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában való részvételért;
2.36. a bormarketing tekintetében az európai uniós agrármarketinggel, valamint a mezőgazdasági termékek Európai Unión belüli és harmadik országbeli promóciós programjainak támogatása intézkedés előkészítésével kapcsolatos előzetes egyeztetések lefolytatásáért a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és hazai végrehajtó intézményrendszerrel;
2.37. a földrajzi árujelző oltalom alatt álló borászati termékekkel kapcsolatos hazai és európai uniós marketing, valamint promóciós programok tervezéséért és azok megvalósításáért;
2.38. a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma növénybetegség terjedésének lassítását célzó intézkedések koordinálása érdekében a hegyközségi szervezetekkel, a NÉBIH-hel, az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztállyal, más minisztériumokkal, a kormányhivatalokkal, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával és a szakmai szervezetekkel való együttműködésért;
2.39. a Minisztériumban az aranyszínű sárgaság növénybetegség elleni védekezéssel és gazdasági hatásainak elhárításával összefüggő munka koordinálásáért;
2.40. a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek európai uniós elismerésével összefüggő tagállami szintű döntéshozatalért;
2.41. a borászati termékek földrajzi árujelzőit kezelő szervezetek elismerésével és az elismerés visszavonásával kapcsolatos feladatokért, az elismerésekkel kapcsolatos döntésre történő előkészítés, az elismeréseket megalapozó szakmai ellenőrzés, a döntésre történő előkészítés körében az eljárási cselekményekkel kapcsolatos döntések – végzések – meghozataláért;
2.42. a borászati termékek földrajzi árujelzőinek európai uniós oltalma iránti eljárásba bevont kormányzati tanácsadó testület titkársági feladataiért, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) tagállami szakmai munkájának koordinálásáért, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság Vegyes Bizottsága által létrehozott, a „Tokaj” eredetmegjelölés használatával foglalkozó Albizottság magyar tagozata munkájának előkészítéséért;
2.43. a borágazat tekintetében az agrárgazdaságban zajló folyamatok, ezen belül kiemelten az agrár-külkereskedelemben (export-import), valamint az ágazatfoglalkoztatásban, jövedelemszerzésben betöltött szerepének elemzésében, értékelésében, a fő folyamatokról, tendenciákról, valamint az agrárgazdasági tevékenység főbb eredményeiről elemző-, értékelőanyagok készítésében való közreműködésért;
2.44. a borászati termékek promóciós programjainak támogatása intézkedéssel kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokért, titkársági feladatainak ellátásáért, végrehajtási rendszerének kialakításáért és koordinálásáért, a pályázatok kiírásáért, elbírálásáért;
2.45. az agrárkutatás-fejlesztés és innováció, valamint a szaktanácsadási rendszer szakmai feladataiban való közreműködésért;
2.46. a mezőgazdasági termékek Európai Unión belüli és harmadik országbeli promóciós programjainak támogatása intézkedéssel kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokért, végrehajtási rendszerének kialakításáért és koordinálásáért;
2.47. a bormarketing tekintetében felel az európai uniós agrármarketing-stratégiák és -programok kialakításáért, működtetéséért, az AMC tevékenységével kapcsolatos feladatok szakmai felügyeletének ellátásáért;
2.48. a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Tokaji Borvidéken megvalósuló szakmai feladatok támogatása költségvetési előirányzatok, valamint az agrármarketing célelőirányzat szakmai keret felhasználására vonatkozó javaslatok, támogatási jogcímek kidolgozásáért, szabályozásáért, valamint nyomon követéséért.
4.1.6. Hal- és Vadgazdálkodási Főosztály
1. A Hal- és Vadgazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
1.1. a vadgazdálkodási, a halgazdálkodási és halvédelmi, a horgászati, halászati, a haltermelési, valamint a halászati őrzéssel kapcsolatos jogterület szabályozásáért, a vad- és halgazdálkodási jogszabályok szakmai előkészítéséért.
2. A Hal- és Vadgazdálkodási Főosztály koordinációs feladatai körében felelős
2.1. az ágazati statisztikai információs rendszer fejlesztésében és működtetésében való részvételért, valamint az Országos Halgazdálkodási Adattár működésével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért;
2.2. a Pro Aquacultura Hungariae Díj Bizottság munkájában való részvételért;
2.3. a halaszat.kormany.hu – Magyarország Kormányának halgazdálkodási honlapja – üzemeltetésében, a szakmai anyagok feltöltésében, az ágazati információk naprakésszé tételében való részvételért;
2.4. a halgazdálkodással összefüggő európai uniós joganyagok hazai jogrendbe illesztéséért, a közvetlenül alkalmazandó európai uniós jog hazai alkalmazásának biztosításáért;
2.5. a halgazdálkodási programok és operatív programok megvalósításában való közreműködésért;
2.6. a „Halgazdálkodás támogatása” fejezeti kezelésű előirányzat felhasználására vonatkozó javaslatok kidolgozásáért, szabályozásáért, nyomon követéséért, valamint felhasználásáért;
2.7. a szakterületet érintő nemzeti és nemzetközi programok kidolgozásáért és megvalósításáért, a hazai és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés ágazati feladataiért;
2.8. a hazai képviselet a FAO és az OECD szakmai szervezeteiben (FAO Halászati Bizottság, FAO, EIFAC, Codex Alimentarius Halászati Termék munkacsoportja, EUROFISH, OECD Halászati Bizottság), továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv Hal és Haltermékek Szakbizottságában való biztosításért;
2.9. a halgazdálkodási statisztikák összesítéséért, a kapcsolódó adatszolgáltatási feladatok ellátásáért (FAO, Európai Unió, OECD);
2.10. halászati ügyekben a COREPER ülésekre szóló mandátumok, az Európai Unió Halászati Miniszterek Tanácsára a miniszteri felkészítő anyagok és mandátumok, az európai uniós döntéshozatalban tárgyalt anyagok ismeretében a hazai intézkedések kidolgozásáért;
2.11. képviselet biztosításáért és a magyar álláspont kialakításáért az Európai Unió halgazdálkodással és haltermékekkel foglalkozó munkacsoportjaiban, irányító bizottságaiban, továbbá a Halászati Főigazgatók értekezletén és az Európai Halászati Ellenőrzési Hivatal (EFCA) Irányító Testületében és munkacsoportjaiban;
2.12. az európai uniós tagországokból notifikációs eljárás keretében érkező halászati, valamint halászati termékekkel kapcsolatos joganyagok véleményezéséért;
2.13. a halgazdálkodási hatóságok szakmai feladatellátás tekintetében történő irányításában közreműködésért, a vonatkozó hatósági és igazgatási feladatok ellátásának felügyeletéért;
2.14. a Nemzeti Kifizető Ügynökséggel, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: BHNp Zrt.) kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében az érintett önálló szervezeti egységekkel való együttműködésért;
2.15. a BHNp Zrt. szakmai felügyeletéért az alapítói döntést nem igénylő ügyiratok, a szakmai tevékenységgel, gazdálkodással, működéssel kapcsolatos előterjesztések szakmai véleményezésével, a felügyelőbizottsági üléseken a szakmai képviselettel, a kontrolling adatszolgáltatások meghatározásával, lekövetésével, az alapítói határozathozatal előkészítésével és a szakmai kérdéseket érintő belső, illetve külső szervezetekkel történő egyeztetéseken való képviselettel;
2.16. a halgazdálkodási vízterületek különleges rendeltetésűvé nyilvánításával kapcsolatos hatósági feladatok ellátásáért;
2.17. a Magyar Államot megillető halgazdálkodási jog átadásának előkészítéséért, benne a haszonbérleti pályázati felhívások kiírásáért és a benyújtott pályázatok szakmai véleményezéséért a vagyonkezelési, illetve haszonbérleti szerződések előkészítéséért, továbbá a szerződésekben foglalt feltételek végrehajtásának ellenőrzéséért;
2.18. az egyenáramú elektromos halászeszközök hatósági nyilvántartásba vételéért és nyilvántartásának vezetéséért;
2.19. a miniszter által kiadható halfogási engedélyek kiadásával összefüggő hatósági feladatok ellátásáért;
2.20. a halgazdálkodási hatóságok helyszíni – szakszerűségi és hatékonysági – ellenőrzési feladatainak ellátásában való részvételért;
2.21. a rendészeti feladatokat ellátó személyek – halászati őr típusú – vizsgájának miniszter által delegált vizsgabizottsági tagi feladatainak ellátásában való részvételért;
2.22. az állami halőri szolgálat megszervezésében, szakmai feladatainak koordinációjában való részvételért;
2.23. az állami halászvizsga, a halőri vizsga és halőri továbbképzési vizsga részletes szakmai anyagának – a NÉBIH javaslatának figyelembevételével történő – megállapításáért;
2.24. a hazai horgászturizmus fejlesztését szolgáló stratégiai dokumentumok, koncepciók és jogszabályok kidolgozásában való közreműködésért;
2.25. a vadászati törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a tájegységi vadgazdálkodási tervek kidolgozásáért és frissítéséért, a vadgazdálkodási hatósági és igazgatási feladatok szakmai megalapozásának biztosításáért;
2.26. a vadászható állatfajok körének kijelöléséért, a vadászvizsgák (és a kiegészítő: íjas, solymász, agaras vizsgák) anyagának, valamint a vadászkutyák alkalmassági szabályzatának jóváhagyásáért;
2.27. a vadászatot a természetvédelemmel való összehangolásért, a Natura 2000-es és a védett természeti területek fenntartási, illetve kezelési terveinek véleményezéséért;
2.28. a vadhúspiac elemzéséért, a „Vadgazdálkodás támogatása” pénzügyi keret kezeléséért és az Országos Vadgazdálkodási Tanács működtetéséért;
2.29. az Országos Vadgazdálkodási Adattár működtetéséért és a vadászvizsgát megelőző tanfolyamok engedélyezéséért;
2.30. az Országos Trófeabíráló Testület működésének biztosításáért és a miniszteri hatáskörbe utalt trófeabírálati feladatok ellátásáért;
2.31. a magyar álláspont az EU-s munkabizottságokban és a nemzetközi vadászati szervezetekben való képviseletéért;
2.32. a nemzetközi természetvédelmi egyezményekből (Berni, Bonni, Ramsari, Washingtoni) adódó, vadgazdálkodással összefüggő részfeladatok teljesítéséért és a kapcsolódó országjelentések elkészítéséért;
2.33. a tájegységi fővadászok szakmai irányításáért és felszereléssel való ellátásáért, valamint a területi vadgazdálkodási hatóság munkájának ellenőrzéséért;
2.34. a nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok vadászati tevékenységének ellenőrzéséért;
2.35. hivatalos statisztikák készítéséért és nemzetközi szervezetek részére megküldéséért.
4.1.7. Nemzeti Ménesbirtok Főosztály
1. A Nemzeti Ménesbirtok Főosztály kodifikációs feladatai körében – lovas ágazat és lovak vonatkoztatásában – felelős
1.1. a lótenyésztési ágazat működését és szervezeteit érintő végrehajtási jogszabálytervezetek szakmai előkészítéséért;
1.2. a lovat érintő támogatásokkal összefüggő jogalkotási feladatok ellátásáért;
1.3. az állattenyésztési genetikai erőforrásokat, szaporítóanyagokat érintő jogalkotási feladatok – különösen az állatgenetikai erőforrások, védett őshonos és veszélyeztetett lófajták, tenyésztésszervezés – ellátásáért.
2. A Nemzeti Ménesbirtok Főosztály koordinációs feladatai körében – a lovas ágazat és lovak vonatkoztatásában – felelős
2.1. a lótenyésztést érintő stratégiai, az Európai Unió agrárpiaci reformjaival összefüggő minisztériumi szakmai feladatok ellátásáért, az érdekképviseleti szervezetekkel és a hazai végrehajtó intézményrendszerrel való szakmai egyeztetések lefolytatásáért; elősegíti a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatrendszer fejlesztését, valamint képviseli a minisztérium szakmai álláspontját a feladatkörét érintő fórumokon;
2.2. az Európai Unió intézményeiben, különösen a bizottságokban és a tanácsi munkacsoportokban a szakterületet érintő tagállami álláspont elkészítéséért, egyeztetésért, a folyamatos képviselet biztosításáért;
2.3. a szakterületet érintő egyes költségvetési előirányzatok és szakmai keretek felhasználására vonatkozó javaslatok, támogatási jogcímek kidolgozásáért;
2.4. a lovakat érintő támogatásokkal összefüggő szakmai és irányítási feladatok ellátásáért; részt vesz a lótenyésztési és lovas ágazatot érintő támogatási rendszerek, fejlesztési programok és stratégiai dokumentumok kidolgozásában; figyelemmel kíséri a lótenyésztési ágazat gazdasági, társadalmi és szakmai helyzetének alakulását, elemzéseket készít, valamint javaslatokat dolgoz ki az ágazat versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése érdekében;
2.5. a nemzetközi szakmai szervezetekben folyó szakmai munkában való részvételért; koordinálja a lóágazatot érintő közösségi, európai uniós és nemzetközi ügyeket, valamint részt vesz a kapcsolódó szakmai álláspontok kialakításában;
2.6. a lovakra vonatkozó uniós forgalmazási előírások felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok szakmai előkészítéséért, koordinálásáért;
2.7. az Európai Unió lóra vonatkozó támogatásaival kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásáért és tervezéséért, az intézkedések pénzügyi végrehajtására vonatkozó szabályok kialakításáért;
2.8. az egyedi és különleges piaci intézkedések nemzeti végrehajtásával kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért;
2.9. a lóállomány állategészségügyi, állatjóléti kérdéseihez kapcsolódó szakpolitikai intézkedések kidolgozásában való közreműködésért; az egyes állatbetegségek megelőzésével kapcsolatos nemzeti támogatás szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért; a nemzeti ló-állatjóléti támogatások szakmai és szabályozási feladatainak ellátásáért;
2.10. a miniszterhez telepített lótenyésztéssel kapcsolatos hatósági feladatok ellátásáért;
2.11. a tenyésztési hatósággal (NÉBIH) való együttműködésért a lófélék tenyésztési, azonosítási és nyilvántartási rendszerének, feladat-végrehajtási, informatikai rendszerének üzemeltetésének, dokumentumainak kiadásának szabályozásában, továbbá az Országos Lótenyésztési Információs Rendszer (OLIR) működésének szabályozásában és fejlesztésében;
2.12. a lótenyésztési genetikai erőforrások területét illetően a hazai és nemzetközi tudományos, érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásért, együttműködésekben való részvételért, a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok ellátásáért;
2.13. a tenyésztésszervezéssel kapcsolatos nemzeti támogatási rendszer működtetése szakmai és szabályozási feladatainak ellátásáért; koordinálja a génmegőrzési, őshonos és veszélyeztetett állatfajták fenntartását szolgáló támogatási programok szakmai végrehajtását és fejlesztését;
2.14. ellátni az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsában a minisztériumot megillető tagsági feladatokat, valamint választás esetén biztosítja a Tanács titkársági feladatainak szakmai és adminisztratív végrehajtását;
2.15. kapcsolatot tartani a lóágazat érdekképviseleti szervezeteivel, tenyésztő szervezeteivel, szakmai egyesületeivel, továbbá valamennyi érintett hazai és nemzetközi szakmai partnerrel;
2.16. ellátni a lovakat érintő átfogó szakmai kérdések koordinációját, valamint támogatni a kapcsolódó jogalkotási és jogharmonizációs folyamatokat;
2.17. együttműködni a ló vonatkozásában elismert és fajtafenntartási joggal megbízott tenyésztőszervezetek által létrehozott, lótenyésztés-szervezési, lónyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat végző szakmai munkának a szabályozásában; kapcsolattartás és együttműködés a lóágazat egyéb szakmai szervezeteivel;
2.18. gondoskodni a magyar lótenyésztési ágazatot érintő szakmapolitikai feladatok összehangolásáról, valamint a kapcsolódó kormányzati intézkedések szakmai megalapozásáról;
2.19. biztosítani a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó szakmai tevékenységek jogszabályoknak, kormányzati célkitűzéseknek és szakmapolitikai irányelveknek megfelelő ellátását;
2.20. koordinálni a szervezeti egységek szakmai munkáját, elősegíteni a horizontális és vertikális együttműködést, valamint biztosítani az egységes szakmai működést;
2.21. ellátni a főosztály feladatkörét érintő ügyekben a döntés-előkészítési, véleményezési és javaslattételi feladatokat, továbbá közreműködni a vezetői döntések végrehajtásában;
2.22. a szakértői közreműködésért az EU Bizottság és Tanácsi munkacsoportokban, az EU közös kereskedelempolitikájának hazai agrárpiac érdekekeit tükröző álláspont kialakításáért, valamint a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásai során a magyar mezőgazdaság érzékeny termékeinek védelméért, a termelők piacvédelmi, versenyképességi és exportérdekeinek következetes képviseletéért;
2.23. ellátni a Nemzeti Ménesbirtokok és állami ménesgazdaságok általános szakmai felügyeletét, valamint képviselni azok érdekeit a minisztériumi, ágazati és szakmai egyeztetéseken;
2.24. ellenőrizni a Nemzeti Ménesbirtokok és állami ménesgazdaságok hatékony, eredményes és szakszerű működését, valamint belátása szerint audit lefolytatását kezdeményezni;
2.25. gyakorolni a Nemzeti Ménesbirtokok és állami ménesgazdaságok szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat, valamint figyelemmel kísérni azok szakmai működését és gazdálkodását;
2.26. koordinálni a Nemzeti Ménesbirtokok és állami ménesgazdaságok lóállományával, tenyésztési tevékenységével, lóversenyfogadási-rendszerével és lovas szakmai feladataival kapcsolatos ügyeket;
2.27. szakmai és szakmapolitikai szempontból koordinálni a Nemzeti Ménesbirtokok és állami ménesgazdaságok lovardáit, a lóállomány-gazdálkodás, a lovasversenyek, a lóversenyzés, a lóversenyfogadási-rendszer és a lovasturizmus területét érintő feladatokat; közreműködni a lovas sportokkal, a rekreációs célú lovaglással és a lovasturisztikai szolgáltatásokkal összefüggő fejlesztési programok kialakításában és végrehajtásában;
2.28. a lovas sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért való felelőssége keretében gondoskodni az állami támogatásból megvalósuló lovas sportlétesítményekkel, sportingatlanokkal kapcsolatos fejlesztési, rekonstrukciós programok végrehajtásáról, gondoskodni az állami vagyonba tartozó lovas sportlétesítmények, sportingatlanok működtetési és üzemeltetési feladatairól;
2.29. a kiemelt nemzetközi lovas sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért való felelőssége körében gondoskodni az állami támogatással megrendezendő, kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi jelentőségű lovas sportesemények, valamint állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi lovas sportdiplomáciai események megpályázásával és sikeres pályázat vagy jelentkezés esetén a megrendezésre vonatkozó, a kiemelt nemzetközi lovas sport- és sportdiplomáciai esemény jogtulajdonosaival való szerződéskötéssel kapcsolatos kormányzati feladatok elvégzéséről, valamint lebonyolításáról;
2.30. a Nemzeti Ménesbirtokok és állami ménesgazdaságokat érintő tulajdonosi, valamint ágazati szakmai feladatokat finanszírozó támogatói okiratok összeállításáért és a kapcsolódó beszámolók felülvizsgálatáért az Agrárportfólió-kezelési Főosztály közreműködésével.
3. A Nemzeti Ménesbirtok Főosztály ellát minden olyan további feladatot, amelyet jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy a miniszter, illetve az államtitkár a feladatkörébe utal.
4.2. A földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár
4.2.1. Titkárság
A földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
4.2.2. Földügyi Igazgatási és Térinformatikai Főosztály
1. A Földügyi Igazgatási és Térinformatikai Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatással kapcsolatos jogszabályok, szakmai szabályzatok és a kormány-előterjesztések szakmai előkészítéséért;
b) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatási eljárások igazgatási szolgáltatási díjaival kapcsolatos jogszabályok kidolgozásáért és alkalmazásuk ellenőrzéséért;
c) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatást érintő más jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések véleményezése során a szakterület érdekeinek érvényesítéséért;
d) felelős a mezőgazdasági igazgatási szervek illetékességi területének kijelölését tartalmazó jogszabály szakmai előkészítéséért;
e) felelős – az ingatlan-nyilvántartási szakterület szakmai irányításáért felelős minisztériummal együttműködve – a föld tulajdonjogának átruházására szolgáló okmány (földátruházási biztonsági okmány) biztonsági kellékeire és kibocsátására, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv egységes iratkezelési szabályzatára vonatkozó szabályozás szakmai előkészítéséért;
f) felelős a földbirtokrendezéssel, az osztatlan közös földtulajdon viszonyok megszüntetésével, valamint a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezésével kapcsolatos jogszabályok, előterjesztések szakmai előkészítéséért;
g) felelős – együttműködve a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységekkel – a Nemzeti Földalapot érintő jogi szabályozás előkészítéséért;
h) felelős a Nemzeti Földalapot érintő jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések véleményezése során a szakterület véleményének érvényesítéséért;
i) felelős a felelősségi körébe tartozó feladatokat érintő kormányzati előterjesztésekhez kapcsolódóan a szakmai felkészítő anyagok összeállításáért a Minisztérium politikai felsővezetői és szakmai felsővezetői részére;
j) felelős a Nemzeti Földalapba tartozó egyes földrészletek tulajdonjogának ingyenes átruházásáról vagy vagyonkezelői jogának ingyenes átruházásáról szóló előterjesztések előkészítéséért.
2. A Földügyi Igazgatási és Térinformatikai Főosztály koordinációs feladatai körében
a) közreműködik az INSPIRE irányelvben és a végrehajtására kiadott tanácsi rendeletekben, valamint a nemzeti jogszabályokban meghatározott térinformációs infrastruktúra kialakításával kapcsolatos, a szakterületét érintő feladatokban;
b) felelős a kormányhivatalok ingatlanügyi hatósági feladataival kapcsolatban a kormányhivatalokat irányító a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériummal történő együttműködésért;
c) közreműködik a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium szakmai irányítása alatt álló ingatlanügyi hatóságok és a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv szakmai irányításában, valamint koordinálja az általuk kezelt vonatkozó szakrendszerek ágazati, kormányzati és európai uniós informatikai rendszerekhez való kapcsolódását;
d) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás informatikai rendszerei fejlesztésében való szakmai közreműködésért, szakmai irányításának koordinációjáért;
e) felelős a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásával és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezésével összefüggő, a térinformatikai államigazgatási szervet és az ingatlanügyi hatóságokat érintő feladatok koordinálásáért;
f) felelős a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére indított országos program megvalósításának szakmai irányításáért;
g) felelős a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló országos programhoz kapcsolódó szakmai tevékenység koordinálásáért, az ingatlanügyi hatóságok feladatellátásának támogatásáért;
h) felelős a szakágazat tudományos kutatás-fejlesztési feladatainak minisztériumi szintű koordinációjában történő részvételéért;
i) felelős a földbirtokrendezési munkák országos előkészítéséért, valamint a részarány-földtulajdonosok kártalanításának koordinálásáért;
j) felelős a földmérési, térképészeti és térinformatikai szakképesítésekhez kapcsolódó szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozásában való részvételért;
k) felelős a földüggyel kapcsolatos szakmai álláspont kialakításában való közreműködésért;
l) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás fejlesztési koncepciójának – ideértve az egyes szakterületi koncepciókat is – kidolgozásáért és folyamatos felülvizsgálatáért;
m) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás stratégiájának – ideértve az egyes szakterületi stratégiákat is – kidolgozásáért és a karbantartásában való részvételért;
n) felelős a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény végrehajtása érdekében szükséges szakmai informatikai fejlesztésekben, valamint az engedélyezési és ellenőrzési feladatok ellátásához szükséges adatbázisok térítésmentes használatának biztosításában való részvételért;
o) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatáshoz tartozó elektronikus (TakarNet, Földhivatal Online, az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer, egyéb módon megvalósított) adatszolgáltatásokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések figyelemmel kíséréséért;
p) felelős a nemzeti téradat-infrastruktúra megvalósításával és működtetésével kapcsolatos feladatokban való közreműködésért;
q) együttműködik a nemzeti park igazgatóságokkal, illetve a 100%-os állami tulajdonban álló erdőgazdasági társaságokkal a vagyonkezelésükben álló, Nemzeti Földalapba tartozó földvagyonnal közvetlenül összefüggő vagyongazdálkodási kérdésekben;
r) együttműködik a miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervek, valamint tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok Nemzeti Földalap körét érintő szakmai döntéseinek előkészítésében érintett önálló szervezeti egységekkel.
3. A Földügyi Igazgatási és Térinformatikai Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős
a) a földvédelmi, a földminősítési, a részarány-kártalanítási eljárások, valamint a földhasználati nyilvántartás vezetése során észlelt jogsértő tevékenység feltárásáért, a felügyeleti eljárás lefolytatásáért;
b) az agrárföldméréssel és térinformatikával kapcsolatos hatósági feladatok ellátásáért azokban az esetekben, amelyekben első fokon ingatlanügyi hatóságként a kormányhivatalok járnak el;
c) az ingatlanügyi hatóságoknak, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerveknek a miniszter felügyeleti jogkörébe tartozó földügyi hatósági eljárásait érintő kizárási ügyekkel kapcsolatos döntésekért;
d) a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának, illetve a földre vonatkozó földhasználati jogosultság megszerzésének hatósági jóváhagyása iránti eljárás, valamint a földműves nyilvántartás vezetése során észlelt jogsértő tevékenység feltárásáért, a felügyeleti eljárás lefolytatásáért;
e) a földminősítő igazolványok kiállításáért, érvénytelenítéséért, valamint a földminősítő igazolványok hatósági nyilvántartásának vezetéséért;
f) a földvédelmi járulék visszatérítésére irányuló kérelmek elbírálásáért, a döntések meghozataláért;
g) a kormányhivatalok végrehajtható döntéseiben kiszabott, a központi költségvetést megillető földvédelmi járulék és földvédelmi bírság nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos döntések meghozataláért;
h) a végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés vagy pályáztatás útján történő föld tulajdonjog szerzés esetén a végrehajtó, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok megkeresésére a mezőgazdasági igazgatási szerv által lefolytatott árveréssel kapcsolatos felügyeleti jogkör gyakorlásáért;
i) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény XVIII. Fejezet 20/F. pontja szerinti hatósági eljárások lefolytatásáért és a döntések előkészítéséért.
4. A Földvagyon-gazdálkodási és Térinformatikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) – az európai uniós integrációs célokkal összhangban – felelős a földügyi és agrár földmérési, térinformatikai igazgatás nemzetközi kapcsolatainak szervezéséért, eredményeinek megismertetéséért, valamint a külhoni szakmai szervezetekkel való együttműködés koordinálásáért;
b) – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervvel együttműködésben – felelős az EuroGeographics európai uniós szakmai szervezetben az agrárföldmérés és térinformatika képviseletéért;
c) felelős az OECD-vel kapcsolatos földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás szakterületeit érintő szakmai feladatok ellátásáért;
d) felelős az Európai Unió Állandó Kataszteri Bizottságában (PCC) a szakterület képviseletéért;
e) felelős a szakterületet érintő, más tagállami jogszabálytervezetek véleményezéséért;
f) kijelölés alapján felelős a nemzetközi földmérési, térképészeti, térinformatikai konferenciákon és egyéb szakmai rendezvényeken az agrárföldmérési térképészeti szakterület képviseletéért és előadások megtartásáért;
g) lehetővé teszi a Minisztérium hatáskörébe tartozó szakterületekről származó földrajzihely-függő tematikus és alapadatok egységes térinformációs infrastruktúrában történő kezelését, a Minisztériumon belüli és nemzetgazdasági szintű nemzeti és nemzetközi használhatóságának és szolgáltatásának megvalósítását, különös tekintettel az INSPIRE irányelvben foglalt tagállami kötelezettségekre.
5. A Földügyi Igazgatási és Térinformatikai Főosztály funkcionális feladatai körében
5.1. felelős a miniszter által irányított szakmai feladatok, a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó földmérés, térképészet, térinformatika, távérzékelés, valamint a földbirtok-politika (birtokrendezés), a földhasználati nyilvántartás, a földvédelem, a földminősítés, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának, illetve a földre vonatkozó földhasználati jogosultság megszerzésének engedélyezése, a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása, a végrehajtási, felszámolási és önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében történő földárverés lefolytatása szakmai irányítási, szabályozási és ellenőrzési feladatainak ellátásáért;
5.2. közreműködik az ingatlanügyi hatóság feladatainak szakmai irányításában;
5.3. felelős az agrárföldmérési, térinformatikai adatok megőrzéséért, karbantartásáért és fejlesztéséért, ezen adatok szolgáltatásának, jogszerű felhasználásának és forgalmazásának ellenőrzéséért, valamint országos összegzéséért, elemzéséért és az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásáért;
5.4. közreműködik az állami földmérési, térképészeti alapmunkák tervezésében;
5.5. felelős a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló program szakmai megvalósulásának és az ingatlanügyi hatóságok által végzett feladatok ellenőrzéséért, a megvalósulás helyzetére vonatkozó statisztikai adatok biztosításáért;
5.6. felelős az ingatlanügyi hatóság által kezelt földhasználati, továbbá a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásában szereplő adatok egységes szolgáltatásának biztosításáért;
5.7. felelős a Földrajzinév-bizottság (FNB) munkájában való közreműködésért;
5.8. felelős a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonként nyilvántartott tulajdoni hányadok önálló ingatlanokká alakításának irányításáért és ellenőrzéséért, a megvalósítás figyelemmel kíséréséért, a program esetleges kiterjesztésének előkészítéséért;
5.9. felelős az INSPIRE irányelv alapján kialakítandó nemzeti térinformációs infrastruktúra létrehozása érdekében a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásáért;
5.10. felelős a kormányhivatal földügyi feladatköréhez kapcsolódó, a kormányhivatalok által használt egyes informatikai fejlesztéseivel kapcsolatos szakmai feladatok elvégzéséért;
5.11. felelős a szakterületi európai uniós és hazai térinformatikai projektek tervezésének és megvalósításának koordinálásáért, ellenőrzéséért;
5.12. felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás, valamint szakterületeinek informatikai rövid, közép- és hosszú távú tervezési feladatai végrehajtásáért;
5.13. felelős a kormányhivatalok részére, a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére átadott források felhasználásának ellenőrzéséért;
5.14. felelős a földminősítés rendszerének működésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatok elvégzéséért;
5.15. felelős a földhasználati nyilvántartás vezetésének szakmai irányításáért, a föld tényleges használati viszonyainak és a földhasználati nyilvántartás egyezőségének vizsgálatáért, a tényleges földhasználat és a földhasználati nyilvántartás vezetése jogszerűségének ellenőrzéséért, az esetleges jogsértő tevékenység feltárásának irányításáért, törvénysértés esetén eljárás kezdeményezéséért, illetve a szankcionálással kapcsolatos intézményi hatáskörök érvényesítéséért;
5.16. felelős a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása vezetésének szakmai irányításáért, ellenőrzéséért, az esetleges jogsértő tevékenység feltárásának irányításáért, jogsértés esetén eljárás kezdeményezéséért;
5.17. felelős a földvédelmi eljárással kapcsolatos szakmai feladatok irányításáért, ellenőrzéséért, a más célú hasznosításra engedélyezett termőföldeknek a felhasználási célok szerinti megoszlására vonatkozó országos adatok összegzéséért;
5.18. felelős a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásával és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezésével kapcsolatos kormányhivatali feladatok támogatásáért;
5.19. felelős a termőföldek hasznosítási kötelezettségének ellenőrzésével (határszemle) kapcsolatos feladatok megszervezéséért, végrehajtásának irányításáért, valamint összegzéséért;
5.20. közreműködik a parlagfű előfordulásának és elterjedésének felderítése irányításában, ellenőrzésében, a vonatkozó információs rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokban;
5.21. felelős a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő osztóprogram elérhetőségének biztosításáért, az eljárásokkal kapcsolatban az ügyfelek tájékoztatásáért, a panaszok kezeléséért;
5.22. felelős a kormányhivatalok végleges (jogerős) és végrehajtható döntéseiben kiszabott, a központi költségvetést megillető földvédelmi járulék visszafizetésével, illetve a földvédelmi járulékfizetési és földvédelmi bírságfizetési kötelezettségek nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért;
5.23. felelős a Minisztérium szervezeti egységeinél használt, TakarNet hozzáférést biztosító digitális igazolványok, valamint az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer, illetve egyéb módon megvalósított adatszolgáltatáshoz történő hozzáférés – a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával történő – kiadásáért, visszavonásáért, illetve az igénybevétel felfüggesztéséért, valamint a digitális igazolványok jogszerű igénybevételének ellenőrzéséért és a jogszerűtlen használat esetén a szükséges intézkedések megtételéért;
5.25. felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatási eljárásokban használandó formanyomtatványok, a földügyi hírek, tájékoztató és közérdekű adatok, információk, érdeklődésre számot tartó szakmai dokumentumok nyilvánossá tételéért és aktualizálásáért a www.foldhivatal.hu honlapon;
5.26. felelős a szakágazatot érintően a feladat- és hatásköréhez kapcsolódó informatikai stratégia és informatikai biztonsági stratégia kialakításával kapcsolatos feladatok kidolgozásáért;
5.27. felelős a kormányhivatalok által lefolytatandó hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos, a szakterületet érintő feladatok ellátásának ellenőrzéséért, így különösen az országos hatósági ellenőrzési terv és az ellenőrzési jelentések alapján a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos országos beszámoló elkészítéséért, valamint azoknak a Minisztérium honlapján történő közzététele iránti intézkedés megtételéért;
5.28. felelős a kormányhivatalok átfogó, törvényességi és szakszerűségi vizsgálataiban való részvételért, az ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért;
5.29. felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatást érintő bírói gyakorlat figyelemmel kíséréséért, elemzéséért;
5.30. felelős a szakterülettel kapcsolatos statisztikai adatok összegzéséért és elemzéséért;
5.31. felelős az ügyiratforgalmi és földügyi statisztikai adatok összegzéséért és elemzéséért;
5.32. felelős a földhasználati nyilvántartásból, valamint a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásából történő adatszolgáltatással kapcsolatos statisztikai adatok összegzéséért és elemzéséért;
5.33. – a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár iránymutatása szerint – felelős a Nemzeti Földalap körébe tartozó földvagyon hasznosítása és forgalma egységes elveinek meghatározásáért és ennek megfelelő irányításáért, a földbirtok-politika végrehajtásáért, a Nemzeti Földalappal kapcsolatos stratégiai, fejlesztési döntések előkészítéséért, végrehajtásának ellenőrzéséért;
5.34. felelős a Nemzeti Földalapot érintő tulajdonosi ellenőrzési tevékenységről szóló éves terv és jelentés felülvizsgálatáért;
5.35. közreműködik a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításáért, kezeléséért, nyilvántartásáért felelős önálló szervezeti egységek szakmai munkájában, egyedi ügyben iránymutatást, jogi állásfoglalást nyújt, ezt illetően jogosult az iratanyagokba betekinteni, tájékoztatást kérni;
5.36. – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – felelős a Minisztériumhoz érkező, a Nemzeti Földalapot érintő panaszügyek, bejelentések kivizsgálásáért, tájékoztatások, állásfoglalások elkészítéséért;
5.37. – a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításáért, kezeléséért felelős érintett önálló szervezeti egységgel együttműködve – szakmailag felülvizsgálja a BPT napirendi pontjait, továbbá az azokhoz kapcsolódó iratanyagokat;
5.38. javaslatot tesz a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával összefüggő értékbecslési tevékenység eljárási rendjének és belső szabályozásának kialakítására, ellátja a Nemzeti Földalapba tartozó földvagyonnal kapcsolatos értékbecslési tevékenység szervezését és koordinálását, ezen belül javaslatot tesz a jogszabályi és szakmai feltételeknek megfelelő értékbecslő szakemberek megbízására, ellenőrzi a kiadott szakértői megbízások teljesítését, amelyről jelentést készít;
5.39. felelős – a Jogi és Igazgatási Főosztállyal együttműködve – a Nemzeti Földalap működését érintő megbízási, szolgáltatási, vállalkozási szerződések előkészítéséért, megkötéséért;
5.40. felelős a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek tulajdonjogának átruházására, vagyonkezelésbe adására, valamint egyéb hasznosítására irányuló, illetve a Nemzeti Földalapba kerülő földrészletek bekerülésével kapcsolatos szerződések, továbbá az egyéb mintadokumentumok felülvizsgálatáért;
5.41. felelős a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (4) bekezdése szerinti kártalanítások megfizetéséhez szükséges eljárások lefolytatásáért.
6. A Földügyi Igazgatási és Térinformatikai Főosztály egyéb feladatai körében felelős
a) a Geodézia és Kartográfia című szakfolyóirat szerkesztőbizottsága munkájában a szakmai szempontok érvényesítéséért;
b) a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás szakterületeit érintő informatikai, valamint térinformatikai beruházásokra vonatkozó pályázatok szakmai értékelésében való részvételért;
c) az agrárinformatikai projektek földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás szakterületeit érintő, valamint térinformatikai vonatkozásainak szakmai ellenőrzéséért;
d) szakterületét érintően a földmérési, térképészeti, térinformatikai és az ingatlan-nyilvántartási tevékenységet ellátó civil szervezetekkel, valamint a szakágazatot érintő közép- és felsőfokú oktatási intézményekkel való szakmai kapcsolattartásért;
e) szakterületét érintően a Magyar Mérnöki Kamarával történő kapcsolattartásért;
f) az Agrárkamarával történő kapcsolattartásért a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás feladatait érintő ügyekben;
g) a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Mező-Erdőgazdálkodási, valamint Élelmiszer-ipari Tagozatával történő kapcsolattartásért a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás feladatait érintő ügyekben;
h) – a Szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában – a Nemzeti Földalapot érintően az egyes kormányzati igazgatási szervekkel, költségvetési szervekkel, gazdasági társaságokkal való kapcsolattartásért;
i) a Nemzeti Földalapba tartozó földek nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adására irányuló pályázati felhívásokban szerepeltetni tervezett birtoktestek jóváhagyásáért.
4.2.3. Földalap Nyilvántartási, Rendezési és Helyszínelési Főosztály
1. A Földalap Nyilvántartási, Rendezési és Helyszínelési Főosztály feladatai körében
a) ellátja a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekhez, valamint vagyonértékű jogokhoz kapcsolódó vagyon-nyilvántartási, adatrögzítési, feladatokat, a Nemzeti Földalapot érintő szerződés-nyilvántartási feladatokat, továbbá e nyilvántartás vezetését;
b) tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást végez, a rábízott vagyon állományáról évente egyszer (országleltár);
c) a főkönyvi könyveléssel kapcsolatosan, a vagyonmozgások vonatkozásában negyedévenkénti adatszolgáltatás (vagyonmérleg);
d) eseti vagy nagy tömegű ingatlan-nyilvántartási adatállományok beszerzése, a beszerzett adatok alapján migrálás kezdeményezése;
e) tulajdonjog változással nem járó telekalakítási, művelési ág változási eljárások lebonyolítása (pl. HM területek művelési ágának rendezése, Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek természetbeni állapot alapján történő rendezése);
g) hagyatéki eljárások (közjegyzői számlák rendezésének előkészítése, szükség esetén adatok beszerzése, kapcsolattartás);
h) kisajátítási ügyekben – melyek esetében a Magyar Állam a kártalanításra jogosult – történő hatósági kapcsolattartás, kártalanítás rendezésének koordinálása;
i) – a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek közreműködésével – felel a Nemzeti Földalapot érintő vagyon- és szerződés-nyilvántartási feladatokhoz előírt közzétételi és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, a nyilvántartásokban rögzített adatok helyességéért, valamint a feladatkörét érintő panaszok kivizsgálásáért, megválaszolásáért;
j) közreműködik az adatigényléshez / közérdekű adatigényléshez szükséges adatbázisok, ingatlanlisták összeállításában;
k) felelős az állami tulajdonban lévő földrészletek más állami tulajdonosi joggyakorló szervezetek részére történő átadásáért, valamint az e szervezetektől történő átvételéért;
l) ellátja a Nemzeti Földalapot érintő vagyon- és szerződés-nyilvántartási, vagyongazdálkodási, vagyonhasznosítási feladatok teljesítéséhez, valamint a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges helyszíni szemlék, ellenőrzések lefolytatásával kapcsolatos feladatokat, eljár a birtokbaadások, birtokbavételek során;
m) minősítési eljárás lefolytatása a nem kizárólag Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek elsődleges rendeltetésének, valamint a közös tulajdonosi joggyakorlás tényének megállapítására az állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorlókkal;
n) felel a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, osztatlan közös tulajdonban álló földek esetében az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló hatósági eljárásokban történő képviseletéért, ezzel összefüggésben személyes részvételt biztosít a helyszíni jelenlétet igénylő feladatok lebonyolításában (helyszíni szemlék, birtokbaadás stb.);
o) elkészíti a Nemzeti Földalapot érintő tulajdonosi ellenőrzési tevékenységről szóló éves tervet, felel annak végrehajtásáért és az erről szóló jelentés elkészítéséért;
p) együttműködik a nemzeti park igazgatóságokkal, illetve a 100%-os állami tulajdonban álló erdőgazdasági társaságokkal és egyéb vagyonkezelőkkel, valamint a 2010. évi LXXXVII. törvényben meghatározott más használókkal, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésük kapcsán; e feladatkörében jogosult a vagyonkezelésben álló, Nemzeti Földalapba tartozó földvagyon vagyonkezelő részéről történt továbbhasznosítás esetén az azt megalapozó szerződések, azok teljesítésének, ellenőrzésének adatait bekérni, a vagyon-nyilvántartásában rögzíteni, statisztika, elemzés, kimutatás készítés céljából felhasználni;
q) felel a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek, ingatlanok fenntartásával, állagmegőrzésével, eredeti állapotának helyreállításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, ellenőrzéséért;
r) a hasznosítatlan termőföldek és a művelés alól kivett területek termőképességének fenntartásával, kultúrállapotának megőrzésével, művelési águk rendezésével kapcsolatos állagmegóvási és gazdálkodási feladatok, továbbá az ehhez kapcsolódó szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos feladatok ellátása (különösen a beszerzési-közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések teljesítésével, nyomon követésével, elszámolásával kapcsolatos operatív feladatok) – ide nem értve a szolgáltatási keretszerződések megkötéséhez szükséges beszerzési vagy közbeszerzési eljárások lefolytatását, a keretszerződések megkötését;
s) ellátja a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket érintő szolgalmi joggal, közérdekű használati joggal összefüggő feladatokat;
t) kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó ügyben hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, egyéb szervekkel, feladatai teljesítése érdekében megteszi a szükséges eljárási lépéseket, nyilatkozatokat, eljár hatósági eljárások során, végrehajtja a hatósági határozatokat, vagy jogorvoslati eljárás megindítását kezdeményezi a Jogi és Igazgatási Főosztály útján;
u) szükség esetén adatszolgáltatást nyújt a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár, valamint az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek részére.
4.2.4. Földalap Gazdálkodási Főosztály
1. A Földalap Gazdálkodási Főosztály feladatai körében:
a) felel a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek tulajdonjog változással nem járó hasznosításáért, használatba adásáért, így különösen
aa) a vagyonkezelési, haszonbérleti, valamint a földhasznosítási kötelezettség teljesítését szolgáló megbízási szerződések jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő megkötéséért, továbbá azok módosításáért, megszüntetéséért;
ab) a hatályos jogszabályok által meghatározott egyéb hasznosítási, használatba adási jogcímek szerinti szerződések megkötéséért, továbbá azok módosításáért, megszüntetéséért;
b) felel a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek tulajdonjog változással járó hasznosításáért, így különösen
ba) az adásvételi és csereszerződések jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő megkötéséért,
bb) a hatályos jogszabályok által meghatározott egyéb tulajdonátruházási jogcímek szerinti szerződések megkötéséért;
c) felel a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülő földrészletek esetében a bekerülés jogcíme szerinti tulajdonátruházási szerződések megkötéséért, e körben felelős különösen
ca) az állam javára szóló ingyenes és ellenérték fejében történő földfelajánlásokért, csereügyletekért,
cb) – a Földügyi Igazgatási és Térinformatikai Főosztály közreműködésével – a földforgalmi törvény alapján az államot megillető elővásárlási jog, valamint jogszabály alapján az államot megillető visszavásárlási jog gyakorlásáért;
d) az a)–c) pontban meghatározott szerződések megkötése érdekében felelős a szükséges eljárások teljes körű lefolytatásáért, ügyintézéséért, e körben – szükség szerint – jogosult a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek intézkedését kérni;
e) felelős a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szerinti bekebelezési eljárások lefolytatásáért, nyilvántartásáért;
f) felel a vadászati jog hasznosításával kapcsolatos ügyintézésért, e körben együttműködik a Hal- és vadgazdálkodási Főosztállyal;
g) a Földalap Nyilvántartási, Rendezési és Helyszínelési Főosztály, valamint a Gazdálkodási Főosztály közreműködésével ellátja a jogcím nélküli földhasználattal kapcsolatos feladatokat, jogcím nélkül földhasználattal kapcsolatos intézkedéseket;
h) eseti jelleggel, illetve előre meghatározott rendszerességgel a feladatkörébe tartozó eljárásokról szakmai háttéranyagot, statisztikát nyújt a földügyekért és nemzeti agrárvagyonért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek részére, feladatuk teljesítése céljából;
i) a Földalap Nyilvántartási, Rendezési és Helyszínelési Főosztály, valamint a Gazdálkodási Főosztály közreműködésével nyilvántartja a szerződéseket;
j) a Földalap Nyilvántartási, Rendezési és Helyszínelési Főosztállyal együttműködve felelős a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteken megvalósítani kívánt beruházások, telekalakítások, illetve az egyéb tevékenységek engedélyezésével és ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátásáért, a tulajdonosi hozzájárulások kiadásáért;
k) felelős a feladatkörét érintő panaszok kivizsgálásáért és megválaszolásáért, továbbá az általa kezelt közadatok tekintetében a jogszabályok által előírt közzétételi és adatszolgáltatási feladatok teljesítéséért;
l) felelős a Nemzeti Földalapot érintően a partnerekkel való kapcsolattartásért, a kapcsolattartás, kommunikáció fejlesztéséért, az ezzel kapcsolatos panaszok kezeléséért, ezen feladatok körében a feladatot ellátó ügyfélszolgálat működéséért.
4.2.5. Agrárportfólió-kezelési Főosztály
1. Az Agrárportfólió-kezelési Főosztály
a) felelős a miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek – az érintett önálló szervezeti egységek – által előkészített szervezeti és működési szabályzatainak, továbbá más szabályzatainak felsővezetői jóváhagyásra történő előkészítéséért;
b) felelős a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, a Minisztérium által alapított alapítványok alapító hatáskörébe utalt – az érintett önálló szervezeti egységek által előkészített – szabályzatainak felsővezetői döntésre történő előkészítéséért;
c) együttműködik az érintett önálló szervezeti egységekkel a Minisztérium által irányított intézmények feladatainak áttekintésében, az intézményszerkezet kialakítására vonatkozó döntés-előkészítő tevékenységben;
d) felelős a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú társaságok és a Minisztérium által irányított költségvetési intézmények vagyongazdálkodásához, a vagyon kezeléséhez és – az illetékes szervezeti egységek közreműködésével – a tulajdonosi jogok gyakorlásához kapcsolódó döntések előkészítéséért, koordinálásáért;
e) vagyonkezelési és vagyongazdálkodási, tulajdonosi joggyakorlási kérdések vonatkozásában felelős az MNV Zrt.-vel, a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszterrel való kapcsolattartásért a szakmai részlegek bevonásával a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek kivételével;
f) ellátja a hatályos jogszabályi előírások alapján a miniszter irányítása alá tartozó önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szervek alapfeladatai ellátásához szükséges ingatlanokkal kapcsolatos minisztériumi vagyonkezelési, vagyongazdálkodási feladatok tulajdonossal történő egyeztetését, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek kivételével;
g) ellátja a Minisztérium közvetlen vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatait – ideértve az ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelési szerződések előkészítését;
h) közreműködik a Minisztérium által irányított költségvetési intézmények vagyonkezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában, valamint az MNV Zrt. és az irányított költségvetési intézmények között kötendő vagyonkezelési szerződés előkészítésében;
i) felelős – a törvényben, rendeletben vagy az MNV Zrt.-vel kötött megbízáson alapuló meghatalmazásban biztosított jogok alapján – a gazdasági társaságok tevékenységének vagyongazdálkodási és a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos felügyeletéért, a társasági vagyon tekintetében a Minisztériumhoz delegált jogosultságok érvényesítéséért, döntések előkészítéséért, illetve abban történő közreműködésért, együttműködve az érintett önálló szervezeti egységekkel;
j) felelős a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában – együttműködve a szakmai felügyeletet gyakorló önálló szervezeti egységgel – az alapítói határozathozatal előkészítéséért, ehhez fogadja a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokra vonatkozó kezdeményezéseket, a felügyelőbizottságok alapítói hatáskörbe tartozó ügyekkel összefüggésben hozott határozatait; biztosítja a vezető testület ülésein a tulajdonosi képviseletet;
k) felelős a Minisztérium által alapított – ideértve a társalapítói minőséget is – alapítványok tekintetében az alapítói határozatok aláírására való felterjesztéséért az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával;
l) felelős – a NÉBIH kivételével – a miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek – az érintett önálló szervezeti egységek által előkészített – alapító, illetve megszüntető okiratainak jogi véleményezéséért, módosításáért, valamint az előkészített okiratoknak az államháztartásért felelős miniszterrel való egyeztetés céljára történő megküldéséért és közzétételükről történő gondoskodásért;
m) koordinálja a Minisztérium, a miniszter irányítása, tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó költségvetési szervek, gazdasági társaságok tekintetében az adatszolgáltatások, jelentések, statisztikák bekérését;
n) előkészíti a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság és a Minisztérium által alapított alapítvány tekintetében a minisztert megillető személyügyi döntéseket;
o) ellátja a védett természeti területként, a Natura 2000 területként nyilvántartott, illetve a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanokon kívüli, a Minisztérium által irányított és felügyelt költségvetési intézmények vagyonkezelésében lévő ingatlanoknak, továbbá eszközöknek, ingóságoknak az állami vagyoni körből való ki- és bekerülés vonatkozásában és a vagyonkezelői jogok gyakorlásának átruházásához egyetértő nyilatkozatok kiadásának ügyintézését;
p) felelős – az érintett önálló szervezeti egységekkel együttműködve – a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokkal kapcsolatos üzleti döntések felülvizsgálatáért.
5. AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGÉRT, -FORGALMAZÁSÉRT ÉS -MŰVELTSÉGÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
5.1. Titkárság
Az élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
5.2. Az élelmiszer szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár
Az élelmiszer szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
1. A Fenntartható Élelmiszer-előállítási Főosztály az állati eredetű élelmiszerek minőségével kapcsolatos monitorozási és szabályozási feladatai körében
a) végzi az elsődleges feldolgozási előírások nemzeti szabályozásának kidolgozását és EU-harmonizációját,
b) vezeti az állati eredetű alapanyagok termelésének és elsődleges feldolgozási kapacitásainak adatbázisát,
c) végzi az állatjóléti mutatók éves értékelését,
d) koordinálja az ágazati programokat,
e) kapcsolatot tart az Állatorvostudományi Egyetemmel,
f) felelős a szaktanácsadási, képzési, kutatás és innovációs igények meghatározásáért, együttműködve az Agrártudás Fejlesztési Főosztállyal.
2. A Fenntartható Élelmiszer-előállítási Főosztály feladata a növényi eredetű élelmiszerek monitorozási és szabályozási feladatkörében
a) ösztönzők – adókedvezmények, támogatási feltételek – kidolgozása a precíziós és fenntartható technológiát alkalmazó gazdálkodók számára,
b) körforgásos alapanyag-használat kialakítása a primer termelésben,
c) kutatás-fejlesztés és pilot programok menedzselése.
3. A Fenntartható Élelmiszer-előállítási Főosztály kompozit és egyéb élelmiszerek monitorozási feladatai körében
a) elvégzi a hazai kompozit termékgyártás kapacitásainak és piacszerkezetének éves helyzetértékelését,
b) ellátja a hazai és EU-s versenyképességi mutatók összehasonlító elemzését (gyártási hatékonyság, export részarány, innovációs index),
c) azonosítja az importhelyettesítési lehetőségeket, melyek az olyan kompozit termékkategóriák, ahol a hazai gyártás bővíthető,
d) értéklánc-elemzést végez a kompozit termékek és az elsődleges termelés közötti jövedelmezőségi és versenyképességi viszonyokról,
e) ellátja a hazai kompozit (több összetevős, magasan feldolgozott) termékek gyártási hátterének stratégiai fejlesztését,
f) szakmai támogatást nyújt az ökológiai (bio) és GMO-mentes termelés részarányának növelését célzó ágazati programok részére.
4. A Fenntartható Élelmiszer-előállítási Főosztály készletezés-biztonsági feladatai körében – a b), d), e) pontok tekintetében az agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkárral vagy az általa irányított szervezeti egységekkel együttműködve – ellátja
a) a ciklikusan jelentkező alapanyag felesleg és -hiány kezelését célzó állami beavatkozási rendszer kialakítását,
b) kríziskezelési cselekvési terv kialakítását, krízishelyzetben a cselekvési tervek végrehajtásának koordinálását,
c) a Nemzeti Élelmiszer-ellátásbiztonsági Stratégia kidolgozását; éves megvalósítási operatív tervek elkészítését,
d) az élelmiszer-ellátásbiztonság szempontjából kritikus fontosságú alapanyag- és termékkategóriák meghatározását a hazai önellátási értékek nyomon követésével,
e) krízishelyzetekre vonatkozó készletezési kötelezettség, különleges ellátási prioritások, forgalmazási korlátozások figyelemmel kísérését,
f) szezonális készletek és behozatali függőség elemzését, különösen olyan termékkategóriákban, ahol az önellátási arány 50% alatt van,
g) éves élelmiszer-ellátásbiztonsági jelentés készítését,
h) a kapcsolattartást az EU Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságával (DG SANTE).
1. A Fenntartható Élelmiszer-forgalmazási Főosztály feladatai körében
a) egyes élelmiszer-alapanyagok és élelmiszertermékek export-import adatainak gyűjtését végzi,
b) részt vesz a mezőgazdasági szakdiplomaták tevékenységének szakmai koordinációjában,
c) kitörési pontokat azonosít az export piacokon,
d) hazai előállítású alapanyagok és élelmiszerek fogyasztása növelésének lehetőségeit vizsgálja,
e) az élelmiszeripar és a fogyasztás globális trendjeinek feltárását végzi és cselekvési stratégiát készít,
f) a hazai élelmiszeripar lehetséges termékfejlesztési irányait meghatározza,
g) minőségrendszerek elismerésére irányuló eljárásokat folytat le,
h) a bor kivételével eredetvédelemre potenciálisan alkalmas termékek beazonosítását végzi, részt vesz az európai uniós eljárásban.
2. A Fenntartható Élelmiszer-forgalmazási Főosztály felelős
a) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, – a bor kivételével – a szeszes italok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek európai uniós oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek európai uniós elismerésérével kapcsolatban a termelők, előállítók és csoportosulásaik körében végzett tájékoztatási és szakmai segítségnyújtási tevékenység koordinálásáért és a fogyasztók számára történő kommunikációjáért,
b) a Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért Bizottság munkájának koordinálásáért,
c) a földrajzi árujelző oltalom alatt álló szeszesitalokkal, élelmiszerekkel és mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos hazai és európai uniós marketing, valamint promóciós programok tervezéséért és azok megvalósításáért,
d) az élelmiszerminőségre vonatkozó fogyasztói ismeretek bővítésének ösztönzéséért,
e) a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériummal együttműködésben a helyi termékek és helyi piacok fejlesztéséért, az „Íztérkép” projekt megvalósításáért, a Rövid Ellátási Láncokhoz (REL) kapcsolódó programok kidolgozásában való részvételéért, a helyi márka- és értékprogramok szakmai támogatásáért,
f) részvételért a térségi és közösségi élelmiszergazdasági kezdeményezések kialakításában,
g) az agrár- és élelmiszergazdasági ágazathoz kapcsolódó nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtéséért, megőrzéséért, valamint ezek integrációjáért a hazai fogyasztásösztönző programokba,
h) részvételért a kistermelői tevékenység keretében végzett élelmiszer-termelésre, -előállításra és -értékesítésre vonatkozó szabályozás kialakításában.
3. A Fenntartható Élelmiszer-forgalmazási Főosztály feladatai körében az élelmiszerágazat tekintetében
a) országos szemléletformáló és edukációs kampányokat készít elő és koordinál,
b) támogatja az egészséges és fenntartható táplálkozási minták terjedését, valamint a hagyományos magyar élelmiszerkultúra gasztronómiai népszerűsítését,
c) közreműködik a közétkeztetéshez kapcsolódó kommunikációs és edukációs programokban,
d) koordinálja a lakossági élelmiszerhulladék-csökkentési és szemléletformáló kampányokat,
e) együttműködik oktatási, egészségügyi, kulturális és civil szereplőkkel,
f) fejleszti a lakossági fogyasztói tudatosságot támogató kommunikációs eszközöket,
g) részt vesz digitális és közösségi kommunikációs programok kialakításában,
h) kidolgozza és koordinálja a Dig In Programot,
i) figyelemmel kíséri a fogyasztói attitűdök, szokások és a hazai termékek iránti bizalom változását,
j) nyomon követi az energia- és vízfelhasználás, melléktermék keletkezés, és csomagolóanyag-felhasználás mennyiségét és trendjét feldolgozóipari szakágazatokra lebontva,
k) elvégzi a fenntartható feldolgozásra vonatkozó EU szabályok (pl. Green Deal ipari stratégia) végrehajtásának monitoringját,
l) iparági felmérést végez az alkalmazott fenntarthatósági technológiákról, az innovációs és beruházási igényekről,
m) meghatározza a K+F irányait az egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködésben,
n) meghatározza a környezetterhelés csökkentés irányait fenntartható módon,
o) részt vesz a hulladékkeletkezés megelőzésével kapcsolatos fogyasztói tudatosság kialakításában,
p) szabályozza a kis- és nagykereskedelmi élelmiszer-értékesítést, és a tisztességes piaci magatartás és a hazai beszállítók védelmének jogi garanciáit,
q) ellátja a hazai és nemzetközi kiskereskedelmi láncok polcfeltöltési struktúrájának és a hazai termékek arányának folyamatos monitoringját,
r) irányítja az élelmiszeripari digitalizáció és automatizáció támogatási programjainak szakpolitikáját,
s) felelős a szaktanácsadási, képzési, kutatás és innovációs igények meghatározásáért, együttműködve az Agrártudás Fejlesztési Főosztállyal.
1. A Fenntartható Élelmiszer-fogyasztási Főosztály feladatai:
a) részt vesz az egészséget hosszútávon támogató étrend elvi meghatározásában mind a normál, mind a sajátos táplálkozási igényű fogyasztók számára,
b) meghatározza az egészséges étrendhez kapcsolódó, a hazai élelmiszeripar által előállított termékekből összeállított termékpalettát, ezen élelmiszerek előállításának támogatását,
c) a termékpaletta gyakorlati megvalósulásának elősegítése a hazai jogalkotási eszközökkel, különösen a Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezéseinek alakításával,
e) Nemzeti Jó Higiéniai Gyakorlati Útmutatók kidolgozásának szervezése és részvétel az útmutatók tartalmának meghatározásában,
f) az élelmiszervállalkozások működéséhez szükséges szakképesítési követelmények szabályozása,
g) új technológiák (ionizálás, új élelmiszerek, nanotechnológia stb.) alkalmazásával, szabályozásával kapcsolatos állami feladatok koordinációja, az így előállított élelmiszerek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos nemzeti szabályozási feladatok szakmai előkészítése,
h) az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások által a minőséggel kapcsolatos önellenőrzési kötelezettségek ellátásának szabályozása,
i) az élelmiszergyártás és italgyártás (ideértve a bor) tekintetében az egyedi és különleges piaci intézkedések nemzeti végrehajtásával kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátása,
j) a hazai fogyasztói igényeknek megfelelő élelmiszerjelölési szabályok kidolgozása,
k) részvétel az európai uniós jelölési és az élelmiszereket érintő jogszabályok kidolgozásában,
l) az egyes élelmiszerfajták jellemzőire és jelölésükre vonatkozó fogyasztói ismeretek bővítésének előmozdítása,
m) élelmiszerpazarlás csökkentése a tudatos fogyasztói attitűd kialakításával,
n) élelmiszervállalkozások élelmiszerpazarlásának csökkentését célzó jogalkotás az európai uniós szabályrendszerrel összhangban,
o) részvétel a Codex Alimentarius Bizottság és Szakbizottságainak munkájában,
p) felelős a szaktanácsadási, képzési, kutatás és innovációs igények meghatározásáért, együttműködve az Agrártudás Fejlesztési Főosztállyal.
6. A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁÉRT ÉS FEJLESZTÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
6.0.1. Titkárság
A közös agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
6.1. A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
6.1.1. Titkárság
A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
6.1.2. Irányító Hatósági Főosztály
1. Az Irányító Hatósági Főosztály irányító hatósági feladatai:
a) felel az EMVA végrehajtásához szükséges működési és jogszabályi feltételek biztosításáért,
b) folyamatos kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, és koordinálja az irányító hatósági feladatkörbe tartozó szakmai ellenőrzéseket,
c) közvetlenül felügyeli és menedzseli az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló támogatások irányító hatósági végrehajtását.
2. Az Irányító Hatósági Főosztály jogi és koordinációs feladatai:
a) elvégzi az EMVA, ETHA és ETHAA programok végrehajtásához szükséges megállapodások, szakmai szerződések jogi felülvizsgálatát,
b) irányító hatósági jogkörében felülvizsgálja az eljárási kérdéseket érintő jogszabályokat, közleményeket, határozatokat és tájékoztatókat,
c) jogi felügyeletet gyakorol az EMVA támogatások felett, valamint lefolytatja a támogatásokhoz kapcsolódó szabálytalansági eljárásokat,
d) gondoskodik az EMVA támogatásoknak a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére történő bejelentéséről a tervezet uniós állami támogatási szempontú vizsgálata és jóváhagyása céljából,
e) lefolytatja az EMVA támogatásokból finanszírozott közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó szabálytalansági vagy felülvizsgálati eljárásokat,
f) jogi felügyeletet gyakorol az ETHA és ETHAA támogatások felett.
6.1.3. Forrásgazdálkodási Főosztály
1. A Forrásgazdálkodási Főosztály forrásallokációs feladatai:
a) az EMVA társfinanszírozással megvalósuló programok forrásainak figyelembevételével gondoskodik a források allokálásáról és nyomon követi a források felhasználását,
b) az EMVA társfinanszírozással megvalósuló programok esetén felel a kötelezettségvállalások informatikai rendszerben történő rögzítéséért,
c) az EMVA társfinanszírozással megvalósuló programok forrásfelhasználásainak érdekében folyamatosan együttműködik a Kincstár érintett szervezeti egységeivel,
d) az EMVA társfinanszírozással megvalósuló programok esetén a forrásgazdálkodás vonatkozásában szakmai javaslatokat tesz az informatikai rendszerek fejlesztése kapcsán,
e) ellátja az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok keretében az állami projektértékeléssel érintett felhívások értékeléseinek irányító hatósági minőségbiztosítását.
2. A Forrásgazdálkodási Főosztály forrásgazdálkodási feladatai:
a) felel – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – a KAP Stratégiai Terv II. pillér költségvetés-tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladataiért,
b) ellátja az EMVA társfinanszírozással megvalósuló programok kapcsán a forrásgazdálkodást érintő jelentéstételi és adatszolgáltatási feladatokat,
c) az EMVA társfinanszírozással megvalósuló programok forrásfelhasználását nyomon követi és szükség esetén forrásátcsoportosításokat kezdeményez a KAP Stratégiai Terv módosítások keretében,
d) felel az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok kapcsán a technikai segítségnyújtási (TS) intézkedés végrehajtásáért a társfőosztályok közreműködésével.
6.1.4. EMVA Támogatáspolitikai Főosztály
1. Az EMVA Támogatáspolitikai Főosztály agrárfejlesztési pályázati felhívásokkal kapcsolatos feladatai:
a) a KAP Stratégiai Terv agrárfejlesztési beavatkozásainak fő felelőse,
b) részt vesz az agrárium modernizációját célzó beavatkozások intézményi ellenőrzésében és a kapcsolódó jogszabályok előkészítésében,
c) szakmailag megtervezi, előkészíti és utógondozza az EMVA agrárfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó pályázati felhívásokat,
d) felelős a kapcsolódó megkeresések megválaszolásáért, előadások, szakmai anyagok előkészítéséért, sajtóközlemények lektorálásáért.
2. Az EMVA Támogatáspolitikai Főosztály vidékfejlesztési pályázati felhívásokkal kapcsolatos feladatai:
a) a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedéseinek kidolgozásának fő felelőse, különösen felelős az önkormányzatok részére kiírásra kerülő, továbbá egyes együttműködési és tudásátadást célzó pályázati felhívások előkészítéséért és utógondozásáért,
b) felelős a LEADER intézkedés végrehajtásáért, különösen a helyi akciócsoportokkal történő kapcsolattartásért, a helyi pályázati felhívások minőségbiztosításáért,
c) szakmailag megtervezi, előkészíti és utógondozza az EMVA vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó pályázati felhívásokat,
d) felelős a kapcsolódó megkeresések megválaszolásáért, előadások, szakmai anyagok előkészítéséért, sajtóközlemények lektorálásáért.
3. Az EMVA Támogatáspolitikai Főosztály EMVA erdészeti és állatalapú pályázati felhívásokkal kapcsolatos feladatai:
a) felelős a KAP Stratégiai Terv erdészeti és állatalapú intézkedéseinek végrehajtásáért,
b) szakmailag megtervezi, előkészíti és utógondozza az EMVA erdészeti és állatalapú pályázati felhívásokat,
c) felelős a kapcsolódó megkeresések megválaszolásáért, előadások, szakmai anyagok előkészítéséért, sajtóközlemények lektorálásáért.
4. Az EMVA Támogatáspolitikai Főosztály egyéb feladatai körében:
a) felelős az EMVA társfinanszírozással megvalósuló programokhoz kapcsolódó irányító hatósági közlemények szakmai előkészítéséért,
b) közreműködik az Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó szabályozási dokumentációk összeállításában, az ellenőrzések lebonyolításában és az intézkedési programok szakmai összeállításában,
c) közreműködik az EMVA társfinanszírozással megvalósuló programokhoz kapcsolódón a kifizető ügynökség által alkalmazott eljárásrendek, szabályozási dokumentumok szakmai véleményezésében,
d) közreműködik a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedéseinek módosításában, és részt vesz a felmerülő kérdések kapcsán az Európai Bizottsággal folytatott kétoldalú egyeztetéseken,
e) közreműködik a 2027 utáni KAP tervezése során az általa gondozott támogatási intézkedésekhez kapcsolódó tagállami álláspont kidolgozásában,
f) felelős a 2014–2022-es programozási időszakra vonatkozó VP intézkedéseinek, illetve a meghirdetett pályázati felhívások szakmai utógondozásáért.
1. A Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály stratégiai és koordinációs feladatai:
a) előkészíti az ETHAA programjainak szakmai és stratégiai tartalmát,
b) biztosítja a többéves Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv és a halgazdálkodási operatív programok közötti szakmai koherenciát,
c) stratégiai keretek között kezeli a halgazdálkodási operatív programokból (MAHOP, MAHOP Plusz) nyújtott támogatások tervezését,
d) felel az ETHAA végrehajtásához szükséges működési és jogszabályi feltételek biztosításáért,
e) folyamatosan monitorozza és értékeli a MAHOP Plusz keretében megvalósuló projektek teljesítményét és célkitűzéseit,
f) felel a MAHOP Plusz gondozásáért, valamint az ehhez kapcsolódó hazai és uniós egyeztetések lefolytatásáért,
g) szakmailag megtervezi és előkészíti az ETHAA támogatásokhoz kapcsolódó pályázati felhívásokat.
2. A Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály pénzügyi és ellenőrzési feladatai:
a) felügyeli az ETHA monitoringrendszerének működését és az Európai Bizottság felé történő adatszolgáltatást,
b) elvégzi a MAHOP és MAHOP Plusz közbeszerzési jogi, támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontú utólagos ellenőrzéseit,
c) közvetlenül menedzseli az ETHAA társfinanszírozásával megvalósuló támogatások végrehajtását,
d) folyamatos kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, és koordinálja az irányító hatósági feladatkörbe tartozó szakmai ellenőrzéseket,
e) lefolytatja az ETHA és ETHAA támogatásokhoz kapcsolódó szabálytalansági eljárásokat,
f) az ETHAA forrásainak és intézkedéseinek megfelelő pénzügyi kerettervezése,
g) szakmai javaslatokat tesz a költségvetés hatékony felosztására és a finanszírozási folyamatok zavartalan lebonyolítására,
h) összefogja az ETHAA költségvetés-tervezési, végrehajtási és zárszámadási folyamatait.
6.2. Az agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
6.2.1. Titkárság
Az agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a Szabályzat 55. §-a rögzíti.
6.2.2. KAP Koordinációs Főosztály
1. A KAP Koordinációs Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) közreműködik a közvetlen támogatások kivételével a KAP nemzeti végrehajtásával összefüggő jogszabályok, pályázati felhívások előkészítésében;
b) felelős a VP-vel kapcsolatos nemzetközi és európai uniós feladatok ellátása tekintetében
ba) az Európai Bizottság és Tanács intézményeinek ülésein, munkacsoportjain, valamint szakmai egyeztetésein való részvételért, a tárgyalási álláspontok kidolgozásáért,
bb) a vidékfejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi szakmai feladatok ellátásáért;
c) felelős a KAP Stratégiai Tervvel kapcsolatos tárgyalások során képviselendő tagállami álláspont kialakításáért és koordinálásáért;
d) felelős a KAP Stratégiai Terv gondozásáért, a módosítások koordinációs feladatainak ellátásáért, a KAP Stratégiai Tervvel és a módosításokkal kapcsolatos kérdésekben az Európai Bizottsággal történő egyeztetések lefolytatásáért;
e) felelős a 2027 utáni KAP tervezésének koordinációjáért, és az NRPP KAP fejezetével kapcsolatban az Európai Bizottsággal történő tárgyalások lebonyolításáért, koordinációjáért;
f) felelős az NRPP KAP fejezetének gondozásáért, a módosítások koordinációs feladatainak ellátásáért és a módosításokkal kapcsolatos kérdésekben az Európai Bizottsággal történő egyeztetések lefolytatásáért;
g) felelős a Minisztérium KAP-pal kapcsolatos nemzetközi feladatainak koordinációjáért;
h) felelős az érintett főosztályok KAP-végrehajtással kapcsolatos feladataira is tekintettel az Európai Bizottság és Tanács intézményeinek a KAP Stratégiai Tervvel kapcsolatos ülésein, munkacsoportjain, szakmai egyeztetésein való részvételéért, a tárgyalási álláspontok koordinálásáért;
i) közbenső, illetve közreműködő szervezeti feladatellátás keretében felelős az EMVA 2014–2022, az EMGA és az EMVA 2023–2027 programozási időszakra, valamint az NRPP KAP fejezetére vonatkozó monitoringrendszer kialakításáért, működtetéséért és az ezen alapuló, az Európai Bizottság számára történő adatszolgáltatásban, az éves végrehajtási és teljesítményjelentés elkészítésében való közreműködésért, és az éves jelentésekkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységért;
j) közreműködik nemzetközi és hazai monitoring-szakterülethez tartozó adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében;
k) felelős a kétévenkénti teljesítmény-felülvizsgálat és az irányítási rendszerek működése kapcsán szükségessé váló tagállami indokolások, cselekvési tervek elkészítésének és végrehajtásának koordinációjáért;
l) közreműködik a kifizető ügynökség által alkalmazott informatikai fejlesztésekkel, valamint az adatbázis kezelési renddel kapcsolatos szakmai álláspont kialakításában;
m) közreműködik az EU és a Nemzeti KAP-hálózat működésével kapcsolatos feladatokban;
n) részt vesz a KAP Stratégiai Terv, valamint az NRPP KAP fejezete végrehajtásának az Európai Bizottság és a tanúsító szerv által tett megállapítások miatt szükségessé váló feladatok végrehajtásában.
2. A KAP Koordinációs Főosztály monitoring feladatai körében felelős a közvetlen támogatások kivételével a KAP Stratégiai Terv és a 2027 utáni KAP szabályozási és végrehajtási kérdéseiben az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések koordinációjáért.
3. A KAP Koordinációs Főosztály funkcionális feladatai körében közreműködik a KAP Stratégiai Tervhez és a 2027 utáni KAP-hoz kapcsolódó költségvetés-tervezési, -végrehajtási és zárszámadási feladatok ellátásában.
6.2.3. Agrár-támogatáspolitikai Főosztály
1. Az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) felelős a nemzeti agrártámogatási rendszer, az egyes nemzeti támogatási konstrukciók – európai uniós szabályozással összhangban történő – jogszabályi kidolgozásáért, továbbfejlesztésével, működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinált ellátásáért;
b) felelős a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer jogszabályi kidolgozásáért, működtetéséért és továbbfejlesztéséért, a kapcsolódó szabályozási és szakmai feladatok ellátásáért;
c) felelős a Minisztérium illetékességi körébe tartozó, a MePAR-ral kapcsolatos jogalkotási feladatok előkészítéséért a Földügyi és Térinformatikai Főosztállyal együttműködve;
d) társfelelős a KAP közvetlen támogatások nemzeti végrehajtásával összefüggő miniszteri rendeletek és egyéb jogszabályok előkészítéséért;
e) állásfoglalást ad ki a KAP végrehajtása érdekében, továbbá előzetesen jóváhagyja a KAP végrehajtásával összefüggő, a Nemzeti Kifizető Ügynökség által kiadandó tájékoztatókat, közleményeket és nyomtatványokat;
f) közreműködik a 2027 utáni KAP tervezésével kapcsolatos feladatokban, és az NRPP KAP fejezetével kapcsolatban az Európai Bizottsággal történő tárgyalásokban a főosztály illetékességi körébe tartozó témákban;
g) véleményezi a Nemzeti Kifizető Ügynökség által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentumokat;
h) felelős az európai uniós közvetlen és a nemzeti támogatásokhoz kapcsolódó egyes horizontális részterületek hazai szabályozásáért (különösen egyes költségvetési, egyes eljárási ügyekkel kapcsolatos jogalkotási feladatok, vis maior, mezőgazdasági termelő meghatározása);
i) közreműködik a levegőtisztaság-védelmet és vízvédelmet érintő, mezőgazdasági vonatkozású nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos szakmai feladatok végrehajtásában és a szabályozási, jogalkotási feladatokban;
j) közreműködik a mezőgazdasági eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátással és a szénmegkötéssel, valamint a klímavédelmet érintő, mezőgazdasági vonatkozású nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos szakmai feladatok végrehajtásában és a szabályozási, jogalkotási feladatokban;
k) felelős a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésével összefüggő szabályozásért.
2. Az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) felelős az Európai Unió közvetlen támogatásaihoz kapcsolódó, a Nemzeti Kifizető Ügynökség, valamint más érintett intézmények bevonásával megvalósuló szakmai egyeztetések szervezéséért;
b) az Európai Unió közvetlen támogatásainak, költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében részt vesz az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában;
c) közreműködik a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek és az átruházott feladatot ellátó szervnek az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében történő adatszolgáltatásra kötelezésében;
d) az Európai Unió szakbizottságai előtt képviselendő – felelősségi körébe tartozó – nemzeti álláspont kidolgozása keretében a kifizető ügynökségtől, átruházott feladatot ellátó szervtől adatot vagy tájékoztatást kérhet;
e) közreműködik az Európai Unió többéves pénzügyi keretével (MFF) kapcsolatos feladatok tárcán belüli koordinációjában, a magyar álláspont kialakításában;
f) felelős a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, az agrár- és élelmiszer-gazdaság finanszírozásában részt vevő pénzügyi intézményekkel és kezességvállaló intézményekkel történő kapcsolattartásért;
g) felelős az agrár- és élelmiszer-gazdaságot érintő közgazdasági szabályozó rendszerek (áfa és az őstermelőkre, őstermelők családi gazdaságaira vonatkozó szabályok kivételével adózási rendszer, egészség- és társadalombiztosítási járulékrendszer, egyéb elvonási rendszer, munkaügyi szabályozás – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatási szabályrendszert is –, monetáris szabályozás, hitelpolitika, állami támogatás stb.) kialakításával és továbbfejlesztésével kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinált ellátásáért;
h) felelős a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben részt vevő szervezetekkel, biztosítótársaságokkal, az Agrárkamarával, a Magyar Biztosítók Szövetségével, valamint a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetségével való kapcsolattartásért;
i) együttműködik az illetékes önálló szervezeti egységekkel a NÉBIH-hel és a Nemzeti Kifizető Ügynökséggel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében;
j) felelős a nemzeti agrártámogatási rendszer költségvetési tervezéséért, az ilyen célú hazai költségvetési források tervezésével kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinált ellátásáért;
k) a Minisztérium háttérintézményeinek bevonásával koordinálja a mezőgazdasághoz kapcsolódó, üvegházhatású gáz és légszennyező anyagok kibocsátásának témakörével összefüggő minisztériumi feladatokat, jelentések elkészítését;
l) a MePAR vonatkozásában koordinálja a Minisztériumon belül az egyes uniós és nemzeti forrásból finanszírozott mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások végrehajtásával összefüggő szakmai javaslatokat, és közreműködik azok véglegesítésében.
3. Az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
a) felelős a nemzeti agrártámogatások Európai Bizottságnak történő bejelentésével, notifikációjával kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinált ellátásáért, valamint közreműködik a rendszeresen összeállítandó éves jelentés elkészítéséért;
b) felelős az agrárgazdasági állami támogatásokra vonatkozó európai uniós szabályozással kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért [európai uniós iránymutatások, általános, mezőgazdasági és halászati csekély összegű (de minimis) rendeletek, csoportmentességi rendeletek alapján], ideértve az állami támogatások vonatkozásában a tagállami álláspont kialakításához kapcsolódó minisztériumi vélemény megalkotását, minisztériumon belüli összefogását;
c) felelős a KAP Stratégiai Terv közvetlen támogatásokat, kockázatkezelést, valamint a feltételességet érintő módosításainak előkészítéséért, azoknak az Európai Bizottsággal történő előzetes tartalmi egyeztetéséért;
d) felelős a KAP 2027 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során a főosztály felelősségi körébe tartozó témákban képviselendő tagállami álláspont kidolgozásáért;
e) felelős a KAP 2014–2022 közötti közvetlen támogatási modell szabályrendszerének Európai Bizottsághoz történő notifikációjáért és egyes adatszolgáltatásokért;
f) felelős az Európai Unió agrárköltségvetése, a közvetlen támogatások és az agrárpénzügyek vonatkozásában az Európai Unió intézményeiben, nevezetesen a komitológiai bizottságokban a folyamatos képviselet biztosításáért, a kapcsolódó tagállami álláspont elkészítéséért és egyeztetéséért, továbbá a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága (Agricultural Funds Committtee – AFC) vonatkozásában a Minisztériumon belüli és tárcák közötti koordinációs feladatok ellátásáért;
g) felelős az európai uniós közvetlen támogatások hazai költségvetésbe történő beépítéséért és az azt kiegészítő átmeneti nemzeti támogatások tervezéséért;
h) felelős az európai uniós KAP reform szerinti közvetlen támogatások, a nemzeti kiegészítő kifizetések (átmeneti nemzeti támogatások) nemzeti szabályainak kidolgozásával és továbbfejlesztésével, a támogatási konstrukciók működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, ideértve az egységes kérelem rendelet évenkénti aktualizálását.
4. Az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) felelős az éves költségvetési törvényben meghatározott, a szakmai kezelésébe tartozó előirányzatok tervezéséért, éven belüli felhasználási ütemtervének elkészítéséért, a teljesítés rendszeres értékeléséért, valamint a szükség szerinti átcsoportosítások kezdeményezéséért;
b) felelős az agrártermelés finanszírozásával, a különféle kedvezményes hitelkonstrukciókkal, az állami és intézményi kezességvállalással kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért;
c) felelős a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer és az országos jégkármegelőző rendszer kialakításával, működtetésével (ideértve a rendszerben részt vevő szervezeteknek szánt költségvetési források biztosítását és az azokkal összefüggő elszámolást) és továbbfejlesztésével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért;
d) felelős a mezőgazdaságot sújtó időjárási és egyéb kockázatok kezelésével kapcsolatos szabályozások, konstrukciók állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban történő kidolgozásáért;
e) felelős a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért;
f) teljes körű hozzáférésre jogosult a Nemzeti Kifizető Ügynökség által működtetett informatikai adatbázishoz, valamint a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős, országos hatáskörű állami szervezet által működtetett, az egyes mezőgazdaságihaszonállat-fajokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer és a Gazdálkodási Napló informatikai adatbázisaihoz az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében, közreműködik az informatikai fejlesztési terveinek véleményezésében;
g) az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős a KAP Alapok szervezeteinek, a feltételesség körébe tartozó ellenőrzéseket végző hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, a mezőgazdasági igazgatási szerveknek, az agrárkár-megállapító szerveknek és az agrárkárenyhítési szerveknek az agrárminiszter feladatkörébe tartozó földművelésügyi és az igazgatási feladatok hatósági döntéseit érintő kizárási ügyekkel kapcsolatos döntések előkészítéséért.
5. Az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály egyéb feladatai körében:
a) felelős az agrár- és élelmiszer-gazdaságot érintő gazdasági jogszabályokkal – így különösen a Polgári Törvénykönyv kapcsolódó részeivel, a számvitelről szóló törvénnyel, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvénnyel – kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért, továbbá a költségvetésről szóló törvény, a zárszámadásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény esetenkénti felülvizsgálatában való közreműködésért;
b) felelős a szakmai feladatkörökbe tartozó megkeresések – ideértve a parlamenti megkereséseket – megválaszolásáért, előadások, egyéb szakmai anyagok előkészítéséért, sajtóközlemények lektorálásáért.
6. Az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály ellátja az AVHGA kuratóriumi tagságával kapcsolatban felmerülő szakmai feladatokat.
6.2.4. Agrárkörnyezet Fejlesztési Főosztály
1. Az Agrárkörnyezet Fejlesztési Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) közreműködik a 2027 utáni KAP tervezésével kapcsolatos feladatokban, és az NRPP KAP fejezetével kapcsolatban az Európai Bizottsággal történő tárgyalásokban a főosztály illetékességi körébe tartozó témákban;
b) közreműködik a levegőtisztaság-védelmet és vízvédelmet érintő, mezőgazdasági vonatkozású nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos szakmai feladatok végrehajtásában és a szabályozási, jogalkotási feladatokban;
c) közreműködik a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok és légszennyező anyagok kibocsátással és a szénmegkötéssel, valamint a klímavédelmet érintő, mezőgazdasági vonatkozású nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos szakmai feladatok végrehajtásában és a szabályozási, jogalkotási feladatokban;
d) felelős a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésével összefüggő szabályozásért.
2. Az Agrárkörnyezet Fejlesztési Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) közreműködik az Európai Unió közvetlen támogatásaihoz kapcsolódó, a Nemzeti Kifizető Ügynökség, valamint más érintett intézmények bevonásával megvalósuló szakmai egyeztetések szervezéséért;
b) az Európai Unió közvetlen támogatásainak, költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében részt vesz az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában;
c) közreműködik a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek és az átruházott feladatot ellátó szervnek az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében történő adatszolgáltatásra kötelezésében;
d) az Európai Unió szakbizottságai előtt képviselendő – felelősségi körébe tartozó – nemzeti álláspont kidolgozása keretében a kifizető ügynökségtől, átruházott feladatot ellátó szervtől adatot vagy tájékoztatást kérhet;
e) közreműködik az Európai Unió többéves pénzügyi keretével (MFF) kapcsolatos magyar álláspont kialakításában;
f) együttműködik az illetékes önálló szervezeti egységekkel a NÉBIH-hel és a Nemzeti Kifizető Ügynökséggel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében;
g) a Minisztérium háttérintézményeinek bevonásával koordinálja a mezőgazdasághoz kapcsolódó, üvegházhatású gáz és légszennyező anyagok kibocsátásának témakörével összefüggő minisztériumi feladatokat, jelentések elkészítését;
h) közreműködik az egyes éghajlatváltozással, biodiverzitás-védelemmel és természetierőforrás-gazdálkodással összefüggő tárcafeladatokban.
3. Az Agrárkörnyezet Fejlesztési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
a) felelős a KAP Stratégiai Terv feltételességet és zöld felépítményt érintő módosításainak előkészítéséért, azoknak az Európai Bizottsággal történő előzetes tartalmi egyeztetéséért;
b) felelős a KAP 2027 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során a főosztály felelősségi körébe tartozó témákban képviselendő tagállami álláspont kidolgozásáért;
c) az Európai Bizottság és Tanács intézményeinek ülésein, munkacsoportjain, valamint szakmai egyeztetésein való részvételért, a tárgyalási álláspontok kidolgozásáért a főosztály illetékességi körében;
d) közreműködik a mezőgazdasági vonatkozású üvegházhatású, gáz és légszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos tagállami álláspont előkészítésében;
e) közreműködik a klímaváltozás enyhítéséhez kapcsolódó szakmai munkacsoportok munkájának és a tagállami álláspont előkészítésében;
f) közreműködik a megújuló energia mezőgazdasági vonatkozású nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos tagállami álláspont előkészítésében.
4. Az Agrárkörnyezet Fejlesztési Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) teljes körű hozzáférésre jogosult a Nemzeti Kifizető Ügynökség által működtetett informatikai adatbázishoz, valamint a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős, országos hatáskörű állami szervezet által működtetett, az egyes mezőgazdaságihaszonállat-fajokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer és a Gazdálkodási Napló informatikai adatbázisaihoz az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében, közreműködik az informatikai fejlesztési terveinek véleményezésében;
b) közreműködik a mezőgazdaság klímaváltozáshoz kapcsolódó adaptációjával, továbbá annak mitigációjával összefüggő szakmai feladatok ellátásában;
c) közreműködik a környezeti és klíma-monitoringrendszerek kialakításában és működtetésében;
d) közreműködik az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló irányelv és a Megújuló Energia Irányelv mezőgazdasági tevékenységeket, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatot érintő szakmai feladatainak végrehajtásában;
e) felelős a szakmai feladatkörökbe tartozó megkeresések – ideértve a parlamenti megkereséseket – megválaszolásáért, előadások, egyéb szakmai anyagok előkészítéséért, sajtóközlemények lektorálásáért.
6.2.5. Agrártudás Fejlesztési Főosztály
1. Az Agrártudás Fejlesztési Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) felelős az Agrártudás és Innovációs Rendszerrel (AKIS) összefüggő szabályozásért;
b) közreműködik az agrár- és élelmiszergazdaság kutatás-fejlesztéssel, innovációval, szaktanácsadással összefüggő hazai és európai uniós jogalkotási, munkaprogram-tervezési, illetve pályázat-előkészítési feladatainak ellátásában;
c) felelős a mezőgazdasági generációváltással és a családi gazdaságok (mezőgazdasági őstermelők, őstermelők családi gazdasága, családi mezőgazdasági társaságok) működésével összefüggő szabályozási feladatok ellátásáért;
d) közreműködik az agrárdigitalizációval, valamint a precíziós mezőgazdasággal összefüggő jogalkotási tevékenységben;
e) közreműködik az agrárgazdaságban keletkező adatok nyilvántartásával, felhasználásával összefüggő jogalkotási tevékenységben;
f) közreműködik az agrárgazdaságban használható önvezető járművekkel, autonóm munkagépekkel kapcsolatos hazai és európai uniós jogalkotási tevékenységben;
g) közreműködik a KAP Stratégiai Tervben meghatározott munkaügyi feltételrendszernek való megfeleléssel összefüggő jogalkotási tevékenységben;
h) közreműködik a 2027 utáni KAP tervezésével kapcsolatos feladatokban, és az NRPP KAP fejezetével kapcsolatban az Európai Bizottsággal történő tárgyalásokban a főosztály illetékességi körébe tartozó témákban;
i) felelős az agrárszakképzési centrumok és a szakképző intézmények tekintetében a közhatalmi és közhatalmi jellegű fenntartói döntések kiadmányozásra történő előkészítéséért;
j) az agrárszakképzési centrumok által hozott döntés ellen benyújtott kérelmek tárgyában meghozandó másodfokú döntést a miniszter nevében eljárva kiadmányozza;
k) kiadmányozásra előkészíti a szakmai vizsga eredményének megsemmisítésével, a kiállított, szakképesítést tanúsító bizonyítvány érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos döntést;
l) kiadmányozásra előkészíti a földműves nyilvántartásba vételi eljárásban benyújtott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséget igazoló okirat szerinti szakképesítés megfelelőségével kapcsolatos szakértői véleményt.
2. Az Agrártudás Fejlesztési Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) felelős az agrártudás és innovációs rendszer (AKIS) magyarországi kialakításával és koordinálásával összefüggő feladatok ellátásáért;
b) felelős a szakterületén működő tudományos és szakmai szervezetekkel, kutatóműhelyekkel, illetve agrárgazdasági szereplőkkel és innovációs hálózatokkal való együttműködésért és kapcsolattartásért;
c) felelős az agrárkutatási-fejlesztési és innovációs szakpolitikai prioritások és fókuszterületek meghatározásáért, valamint az országos kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiákban, programokban az agrárkutatás szempontjainak megjelenítéséért;
d) segíti a hazai agrárinnovációs operatív csoportok megalakulását és működését, a nemzetközi együttműködési rendszerekbe történő bekapcsolódását, kutatási és innovációs tevékenységük ösztönzését;
e) felelős a szaktanácsadási rendszerrel kapcsolatos feladatok agrárkamarai együttműködéssel történő ellátásáért, beleértve a releváns támogatások tartalmi kidolgozását;
f) felelős a gazdálkodók digitalizációs készségeinek fejlesztéséért, a gazdaságok digitalizációjának támogatásáért;
g) irányítja a nemzeti KAP-hálózat – ezen belül a zöld támogató egység, az innovációt és digitalizációt támogató egység, valamint a vidék- és térségfejlesztést támogató egység – szakmai tevékenységét, koordinálja a nemzeti KAP-hálózat egyes elemeit és az AKIS rendszert;
h) felelős a BIOEAST kezdeményezés hazai és nemzetközi koordinálásáért, a kezdeményezéshez kapcsolódó nemzetközi projektek megvalósításáért;
i) felelős a fenntartható biomassza-alapú gazdaság stratégiájának mezőgazdaságot érintő javaslatainak kidolgozásáért;
j) felelős a családi gazdaságok (mezőgazdasági őstermelők családi gazdasága, családi mezőgazdasági társaságok) nyilvántartásával, a szaktanácsadói névjegyzékével és a mezei őrszolgálattal összefüggő igazgatási feladatokkal megbízott szervezettel történő kapcsolattartásért;
k) gyakorolja a kormányhivatalok gazdaságátadási hatósági és igazgatási tevékenységével kapcsolatos szakmai felügyeletet, valamint a miniszter részére jogszabályban meghatározott szakmai irányítói hatásköröket;
l) felelős a mezőgazdasági generációváltást elősegítő szakmai irányok kidolgozásáért, szemléletformálásért és a releváns támogatások tartalmi kidolgozásáért;
m) felelős az agráradatok és nyilvántartások integrációjáért, az agráradatok felhasználásával kapcsolatos feladatokért, valamint az agrárdigitalizációs fejlesztési irányok meghatározásáért és a releváns támogatások tartalmi kidolgozásáért;
n) felelős a KAP Stratégiai Tervben meghatározott munkaügyi feltételrendszernek való megfelelés ellenőrzésére irányuló intézkedések koordinációjáért;
o) képviseli a Minisztériumot a szakképzési, felnőttképzési és közgyűjteményi feladatok tekintetében külső szervezetekkel történő egyeztetéseken;
p) kapcsolatot tart a minisztériumokkal, a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumokkal, az agrárszakképzési centrumok részeként működő agrárszakképző intézményekkel, gazdasági kamarákkal, a felnőttképzést folytató intézményekkel;
q) ellátja a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok és a szakképző intézmények működésének országos szakmai koordinációját, elemzi működésüket, módszertani támogatást nyújt;
r) közreműködik az országos nevelési, oktatási, képzési koncepciók és végrehajtási tervek, tanügyigazgatási dokumentumok kidolgozásában;
s) koordinálja a Minisztérium hatáskörébe tartozó szakterületek vonatkozásában a szabályozott szakmák, hatósági képzések hazai és európai uniós feladatainak ellátását;
t) kezdeményezi a szakképesítések tartalmi felülvizsgálatát az Agrárkamaránál;
u) közreműködik a szakképzésből az agrártudományi képzést végző felsőoktatási intézmények által elfogadott bemeneti kompetenciák meghatározásában;
v) közreműködik szakalapítások, szakindítások előkészítésében, a felsőoktatási alap- és mesterszakok meghatározásában;
w) a Kárpát-medencét érintő együttműködésekben a Minisztérium részvételének koordinációja.
3. Az Agrártudás Fejlesztési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
a) felelős a Standing Committee on Agricultural Research (SCAR) plenáris és munkacsoporti szintű hazai feladatainak koordinációjáért, nemzeti szintű képviseletéért és a SCAR munkacsoportokban való képviselet biztosításáért;
b) felelős a nemzetközi kötelezettségekből eredő kutatás-fejlesztési feladatok koordinálásáért, a szakterület szerinti nemzetközi szervezetekben a Minisztérium képviseletének ellátásáért;
c) felelős az európai közös programozási kezdeményezésekben, társfinanszírozott európai uniós programokban való részvételért (CBE JU, Horizont Európa), valamint az Európai Bizottság főigazgatóságaival, az Európai Parlament titkárságaival, a Régiók Bizottságával történő kapcsolattartásért;
d) koordinálja a kutatási-fejlesztési és innovációs támogatásra irányuló európai uniós keretprogramokhoz kapcsolódó minisztériumi álláspont kialakítását;
e) felelős a nemzetközi kötelezettségekből eredő innovációs feladatok koordinálásáért, a szakterület szerinti nemzetközi szervezetekben a Minisztérium képviseletének ellátásáért és a külön intézkedésekben meghatározottak szerinti finanszírozásáért;
f) felelős a KAP Stratégiai Terv főosztály felelősségi körébe tartozó részeinek kidolgozásáért, valamint közreműködik a felmerülő tervezési kérdésekben az Európai Bizottsággal folytatott kétoldalú egyeztetésekben;
g) felelős a nemzetközi AKIS hálózatban való képviselet biztosításáért;
h) felelős a szakképzéssel, közneveléssel, felnőtt-, felsőoktatással és közművelődéssel összefüggő nemzetközi együttműködésből eredő, minisztériumi szintű szakterületi feladatok ellátásáért.
4. Az Agrártudás Fejlesztési Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) felelős az agrár- és élelmiszer-gazdasággal kapcsolatos kutatás-fejlesztés prioritásrendszere és az ezzel összefüggő stratégiai célok kialakításáért, a Kormány stratégiáiban való megjelenítéséért;
b) felelős a Minisztérium képviseletének ellátásáért a kutatás-fejlesztés területén működő testületek, tanácsok, bizottságok, hazai és nemzetközi szervezetek munkájában;
c) felelős a nemzeti, valamint a nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázati rendszerek kidolgozásában való közreműködésért, az ezzel kapcsolatos kormányzati intézményrendszeren belüli szakmai képviseletért;
d) felelős a szakmai feladatkörbe tartozó megkeresések – ideértve a parlamenti megkereséseket – megválaszolásáért, előadások, egyéb szakmai anyagok előkészítéséért, sajtóközlemények lektorálásáért;
e) felelős a főosztály kezelésében lévő szakmai támogatási keretek felhasználására vonatkozó javaslatok kidolgozásáért, szabályozásáért, nyomon követéséért, valamint felhasználásáért;
f) elfogadja a nemzeti KAP-hálózat támogató egységeinek munkatervét;
g) kijelöli azokat a szervezeteket, amelyekkel a támogató egységek együttműködnek;
h) meghatározza a kiemelt tématerületeket a támogató egységek rendszeres elemzési és monitoring-tevékenységéhez;
i) felelős a nemzeti KAP-hálózattal kapcsolatos támogatói szerződések szakmai tartalmáért és végrehajtásáért;
j) felelős a mezőgazdasági generációváltást elősegítő programok és a kapcsolódó tájékoztató anyagok előkészítéséért, szakmai feladatok ellátásáért;
k) felelős az őstermelőkkel és a családi gazdaságok szakmai működésével és szabályozásával összefüggő szakmai feladatok ellátásáért;
l) felelős az agrárdigitalizációt és a precíziós mezőgazdaságot érintő programokkal kapcsolatos tervezési és szakmai feladatok ellátásáért, beleértve a mezőgazdasági gépgyártással és -forgalmazással kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
m) ellátja a regionális Kárpát-medencei agrárfejlesztési együttműködésből fakadó stratégiai, koordinációs és kommunikációs feladatokat;
n) ellátja a Kárpát-medence térségét érintő agrárfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos szakmai feladatokat, figyelemmel kíséri a támogatott programok, feladatok megvalósulását;
o) felelős a Minisztérium oktatáspolitikájának kialakításáért, annak érvényesítéséért, valamint a szakmaszerkezeti döntésekkel összehangolja a képzési struktúrákat országos szinten;
p) közreműködik a Mezőgazdaság és Erdészet, valamint az Élelmiszeripari Ágazati Készségtanáccsal kapcsolatos feladatok ellátásában;
q) ellátja az agrárszakképzési centrumok és intézmények fenntartói feladatait, felelős azok értékeléséért és közreműködik a szakmai irányításukban és a munkáltatói jogkörben hozott döntések előkészítésében, vezetők kiválasztásában;
r) felelős az intézmények fejlesztési és pályázati tevékenységéből adódó feladatokért, az intézményrendszer racionalizálásáért, a működési struktúra fejlesztéséért és az átfogó beruházási tervek elkészítéséért;
s) felelős az agrárszakképzési centrumok költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos feladatai ellátásáért;
t) együttműködik a szakképzéssel kapcsolatos feladatok ellátása tekintetében az Agrárkamarával és minden más szakképzéssel kapcsolatos szakmai szervezettel;
u) ellátja a szakmai vizsgáztatás és versenyek működtetésével kapcsolatos feladatokat, ellenőrzi a működés törvényességét.
3. függelék
Irányító politikai felsővezető, szakmai felsővezető
Szervezeti egység
1. Miniszter
1.1. Miniszteri Kabinet
1.2. Az agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztos titkársága
1.3. Az élelmiszerlánc-felügyelet agrárigazgatási és egyéb kapcsolódó területekkel való összehangolásáért felelős miniszteri biztos titkársága
1.4. Ellenőrzési Főosztály
1.4.1. Belső Ellenőrzési Osztály
1.4.2. Fejezeti Ellenőrzési Osztály
2. Közigazgatási Államtitkár
2.0.1. Titkárság
2.0.1.1. Illetékes Hatósági Osztály
2.0.1.2. EU Koordinációs Osztály
2.0.2. Emberi Erőforrás Főosztály
2.0.2.1. Közszolgálati Osztály
2.0.2.2. Személyügyi Osztály
2.0.3. Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály
2.0.3.1. Állategészségügyi és Nemzetközi Koordinációs Osztály
2.0.3.2. Élelmiszerbiztonsági, Állatjóléti és Audit Koordinációs Osztály
2.0.3.3. Növény- és Talajvédelmi Osztály
2.1. Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkár
2.1.1. Titkárság
2.1.2. Jogalkotási Főosztály
2.1.2.1. Kodifikációs Osztály
2.1.2.2. Jogi Koordinációs Osztály
2.1.3. Jogi és Igazgatási Főosztály
2.1.3.1. Jogtanácsosi és törvényességi felügyeleti Osztály
2.1.3.2. Perképviseleti Osztály
2.1.3.3. Iratkezelési Osztály
2.1.4. EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya
2.1.4.1. Terület és Állatalapú Támogatások Jogorvoslati Osztály
2.1.4.2. Agrárberuházási és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Osztály
2.2. Gazdasági Helyettes Államtitkár
2.2.1. Titkárság
2.2.2. Költségvetési Főosztály
2.2.2.1. Fejezeti Költségvetés Végrehajtási és Kontrolling Osztály
2.2.2.2. Fejezeti és Intézményei Adatszolgáltatási és Számviteli Osztály
2.2.3. Gazdálkodási Főosztály
2.2.3.1. Pénzügyi Osztály
2.2.3.2. Bérszámfejtési és Számviteli Osztály
2.2.3.3. Földalap Pénzügyi és Számviteli Osztály
2.2.3.4. Földalap Számlázási és Követeléskezelési Osztály
2.2.4. Biztonsági és Informatikai Főosztály
2.2.4.1. Biztonsági és Üzemeltetési Osztály
2.2.4.2. Informatikai Osztály
3. Parlamenti Államtitkár
3.0.1. Titkárság
3.1. Parlamenti és Társadalmi Koordinációért Felelős Helyettes Államtitkár
3.1.1. Titkárság
3.1.1.1.Tárcaközi Koordinációs Osztály
3.1.2. Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály
3.1.2.1. Parlamenti Osztály
3.1.2.2. Társadalmi Kapcsolatok Osztálya
3.1.3. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
3.1.3.1. Nyugati Relációk Osztálya
3.1.3.2. Keleti Relációk Osztálya
3.1.3.3. Multilaterális Együttműködések Osztálya
4. Agrárgazdaságért Felelős Államtitkár
4.0.1. Titkárság
4.1. Agrárgazdasági Termelésért Felelős Helyettes Államtitkár
4.1.1. Titkárság
4.1.1.1. Horizontális Területek Osztálya
4.1.2. Állattenyésztési Ágazati Főosztály
4.1.2.1. Állattenyésztési Osztály
4.1.2.2. Állati Termékek Osztálya
4.1.3. Növénytermesztési Ágazati Főosztály
4.1.3.1. Növényi Szaporítóanyag Osztály
4.1.3.2. Növényi Termékek Osztálya
4.1.4. Kertészeti Ágazati Főosztály
4.1.4.1. Kertészeti Termékek Osztálya
4.1.4.2. Termelői Szerveződések Osztálya
4.1.5. Szőlészeti és Borászati Főosztály
4.1.5.1. Borászati Stratégiai és Eredetvédelmi Osztály
4.1.5.2. Szőlő-Bor Szabályozási és Támogatási Osztály
4.1.6. Hal- és Vadgazdálkodási Főosztály
4.1.6.1. Halgazdálkodási és Akvakultúra-fejlesztési Osztály
4.1.6.2. Vadgazdálkodási Osztály
4.1.7. Nemzeti Ménesbirtok Főosztály
4.1.7.1. Lótenyésztési Osztály
4.1.7.2. Nemzeti Ménesbirtok Osztály
4.2. Földügyekért és Nemzeti Agrárvagyonért Felelős Helyettes Államtitkár
4.2.1. Titkárság
4.2.2. Földügyi Igazgatási és Térinformatikai Főosztály
4.2.2.1. Földforgalmi, Földvédelmi és Földhasználati Osztály
4.2.2.2. Földmérési és Térinformatikai Osztály
4.2.2.3. Állami Földvagyon-gazdálkodási Osztály
4.2.2.4. Földalap Stratégiai és Jogi Osztály
4.2.3. Földalap Nyilvántartási, Rendezési és Helyszínelési Főosztály
4.2.3.1. Földalap Nyilvántartási Osztály
4.2.3.2. Földalap Helyszínelési és Ellenőrzési Osztály
4.2.3.3. Földalap Rendezési Osztály
4.2.4. Földalap Gazdálkodási Főosztály
4.2.4.1. Földvagyon-hasznosítási Osztály
4.2.4.2. Földvagyon-kezelési Osztály
4.2.4.3. Földvagyon-átruházási Osztály
4.2.4.4. Földvagyon-szerzési és Speciális Átruházási Osztály
4.2.5. Agrárportfólió-kezelési Főosztály
4.2.5.1. Tulajdonosi Irányítási és Intézményfelügyeleti Osztály
5. Élelmiszergazdaságért, -Forgalmazásért és -Műveltségért Felelős Államtitkár
5.0.1. Titkárság
5.1. Élelmiszer Szakpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár
A működéshez szükséges sütik mellett a Google Analytics statisztikai sütijeit, a munkamenet-azonosítót és a bejelentkezést csak az Ön hozzájárulásával használjuk. Döntését bármikor megváltoztathatja a lábléc „Süti beállítások” hivatkozásával. A cookie-k kezeléséről részletesebb információt ide kattintva olvashat.
