Beremend Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (VI. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása

A Baranya Vármegyei Kormányhivatal a Közigazgatási és területfejlesztési Minisztérium Hatósági Ügyekért Felelős helyettes Államtitkárságának a számozott határozat nélküli döntéshozatal gyakorlatával összefüggő szakmai álláspontjáról tájékoztatást adott ki. A tájékoztató szerint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a)-b) pontjai értelmében a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében rendeletet alkot, határozatot hoz. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 1. § 3. pontja értelmében e törvény alkalmazásában a képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat. A Mötv. 52. § (1) bekezdés m) pontja értelmében a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek lényeges tartalmi elemei között szerepelnek a meghozott döntések. Az egyedi, nem normatív határozatok vonatkozásában figyelemmel kell lenni a Mötv. 52. § (3) bekezdésében és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 37. § (1) bekezdésében és az Infotv. 1. mellékletében szereplő Általános közzétételi lista 11. tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 8. pontjában foglaltakra, mely jogszabályhelyek írják elő az egyedi határozatok vonatkozásában a megismerhetőségre és a közzétételre vonatkozó szabályokat. Ebből következően az egyedi határozatokat is közzé kell tenni, amelynek során már alkalmazandó az IM rendelet 19. §-a, amely rögzíti, hogy az egyedi határozatok megjelölésére is alkalmazni kell a normatív határozat megjelölésére vonatkozó szabályokat. A Kúria a Köf.5.055/2012/8. számú határozatában – a vitatott önkormányzati normához és az indítványhoz kapcsolódóan – megállapította, hogy az önkormányzati döntések között a vonatkozó jogszabályok a rendeletet és a határozatot nevesítik; az önkormányzat döntéshozatali eljárásának meghatározása – s ezzel kapcsolatban fennálló önkormányzati autonómia – a demokratikus döntéshozatali mechanizmus jogszabályi rögzítését jelenti, és nem új döntési formát. Mindebből következik a Kúria megállapítása alapján, hogy a döntési formák meghatározása semmiképpen nem tekinthető törvény által nem szabályozott társadalmi viszonynak, erre az önkormányzat ún. eredeti rendeletalkotói jogköre nem terjed (nem terjedhet) ki. Kúria idézett határozata értelmében a képviselő-testület az SZMSZ-ben eredeti jogalkotói jogkörében nem jogosult a rendeleten és határozaton kívül új döntési formát bevezetni, azaz a törvény nem ad felhatalmazást alakszerű, számozott határozat nélküli döntési forma szabályozására önkormányzati rendeletben. Ennek okán vált szükségessé a jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata és a fentiekben foglaltakkal ellentétes rendelkezések hatályon kívül helyezése.